T/626/61.

Az Országgyûlés

Foglalkoztatási és munkaügyi
bizottságának

Emberi jogi, kisebbségi és
vallásügyi bizottságának

Alkotmány- és igazságügyi
bizottságának

kiegészítõ ajánlása
a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítására benyújtott T/626. számú törvényjavaslathoz

(Együtt kezelendõ a T/626/52. számú ajánlással)

Tisztelt Országgyûlés!

Az Országgyûlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága (a továbbiakban: Foglalkoztatási bizottság) - elsõ helyen kijelölt bizottságként, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága (továbbiakban: Emberi jogi bizottsága), az Alkotmány- és igazságügyi bizottsága (továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - kijelölt bizottságként -, valamint az Egészségügyi és szociális bizottsága (továbbiakban: Egészségügyi bizottság) - nem kijelölt bizottságként megvitatta a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítására T/626. számon beterjesztett törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott T/626/49-51., 53-60.számú kapcsolódó módosító javaslatokat.

Dr. Schwarcz Tibor visszavonta a T/626/16/1. számú módosító javaslatot (T/626/52. számú ajánlás 37. pontja), továbbá a T/626/16/2. számú módosító javaslatot (T/626/52. számú ajánlás 38. és 41. pontjai).

Megjegyzés: A törvényjavaslat szövegébõl elhagyni javasolt szöveget [  ] zárójel közé téve, az új szövegrészeket pedig aláhúzással jelöljük. Ha a módosító javaslatban ettõl eltérõ jelölési mód szerepel - az egységes elbírálás megkönnyítése érdekében - az ajánlásban a javaslatot ehhez a jelölési módhoz igazítottuk annak szó szerinti tartalmára figyelemmel.
Ahol az ajánlás a bizottságok állásfoglalásaként a "nem támogatja" megjegyzést használja, ott a módosító javaslat a jelenlévõ képviselõk egyharmadának támogatását megkapta.
Ahol az ajánlás a bizottság nevét nem tartalmazza, ott az adott bizottság a módosító javaslatról nem foglalt állást.

Amennyiben a módosító javaslat a törvényjavaslat §-ainak, illetve a §-ok bekezdéseinek számozását, a pontok jelölését vagy a felvezetõ szöveget is érinti, a javaslat elfogadása esetén ezek értelemszerûen megváltoznak a törvényjavaslat (egységes javaslat, törvény) minden érintett rendelkezésében, hivatkozásában, és a felvezetõ szövegében, az erre történõ külön utalás nélkül is.

A Házszabály 145. § (1) bekezdés b/ pontja szerinti, a módosító javaslatokra vonatkozó észrevételeket az ajánlás érintett pontjaihoz fûzött keretes megjegyzések tartalmazzák.

Módosításra irányuló törvényjavaslat vagy határozati javaslat (HSZ. 94. § (3) bek.) esetén e házszabályi rendelkezésre utalunk, ha a benyújtott módosító javaslat a törvényjavaslattal (határozati javaslattal) nem érintett szakaszra vonatkozik.

A módosító javaslatok közötti összefüggésekre akkor utalunk, ha ugyanazon képviselõ által benyújtott módosító javaslatokról vagy több képviselõ által közösen benyújtott módosító javaslatokról egyszerre célszerû dönteni.

    1. Az Alkotmányügyi bizottság
    2. a törvényjavaslat címének módosítását javasolja :

      "a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról"

      Megjegyzés: Ez a módosító javaslat tartalmilag összefügg az ajánlás 14. számú pontjában foglaltakkal.

      Indokolás: Lásd a T/626/60/1. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz.

      - az Emberi jogi biz. támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje egyetért

    3. Dr. Boda Ilona
    4. képviselõ - kapcsolódva dr. Sándor László, Filló Pál, Kiss Péter, Hegyi Gyula, Benedek Mihály, Vargáné Kerekgyártó Ildikó, dr. Juhászné Lévai Katalin, Paszternák László és Kósáné dr. Kovács Magda képviselõk T/626/22. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 2. pontja) - a törvényjavaslat 1. §-ában a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 25. § (5) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

      "1. § A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 25. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

      "(5) A munkáltató és a szakszervezet [megállapodhat,] nem köthet olyan megállapodást, hogy a munkáltató a szakszervezet számára járó munkaidõ-kedvezménybõl fel nem használt idõtartamot pénzben megváltja. [A megváltás összegét a szakszervezet csak érdekvédelmi tevékenységével összefüggõ célra használhatja fel.] ""

      Indokolás: Lásd a T/626/51. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. egyharmada sem támogatja

      - az Emberi jogi biz. egyharmada sem támogatja

      - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

    5. Dr. Boda Ilona
    6. képviselõ - kapcsolódva dr. Sándor László, Filló Pál, Kiss Péter, Hegyi Gyula, Benedek Mihály, Vargáné Kerekgyártó Ildikó, dr. Juhászné Lévai Katalin, Paszternák László és Kósáné dr. Kovács Magda képviselõk T/626/32. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 18. pontja) - a törvényjavaslat 13. §-ában az Mt. 100. §-át új (6) bekezdéssel kiegészíteni javasolja:

      /13. § Az Mt. 100. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:/

      "(6) A munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indult eljárás során, kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy munkaviszonyának jogellenes megszüntetésébõl adódóan, minél kisebb kára keletkezzen."

      Indokolás: Lásd a T/626/49. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. egyharmada sem támogatja

      - az Emberi jogi biz. egyharmada sem támogatja

      - az Alkotmányügyi biz.egyharmada sem támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

    7. Bernáth Ildikó
    8. képviselõ - kapcsolódva Dr. Sándor László, Filló Pál, Kiss Péter, Hegyi Gyula, Benedek Mihály, Vargáné Kerekgyártó Ildikó, dr. Juhászné Lévai Katalin, Paszternák László és Kósáné dr. Kovács Magda képviselõk T/626/30. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 23. pontja) - a törvényjavaslat 17. §-ában az Mt. 140/A. § b) pontjának módosítását és ezzel összefüggõen c) pontjának elhagyását javasolja:

      "140/A. § A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók

      a)endes és rendkívüli munkaidejével,

      b)[rendes és rendkívüli] szabadságának kiadásával,

      c)[betegszabadságával,]

      [d)]egyéb munkaidõ-kedvezményével kapcsolatos adatokat."

      Indokolás: Lásd a T/626/55. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. támogatja

      - az Emberi jogi biz. támogatja

      - az Alkotmányügyi biz. támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje egyetért

    9. Bernáth Ildikó
    10. képviselõ - kapcsolódva Dr. Sáling József és Schalkhammer Antal képviselõk T/626/14. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 24. pontja) - a törvényjavaslat 18. §-a helyébe - az Mt. 170 és 170/A-D. §-ait érintõen - az alábbi új rendelkezést javasolja:

      [18. §

      (1) Az Mt. 170. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép és az alábbi 170/A-D. §-sokkal egészül ki:

      "170. § (1) A leltárhiányért a leltárfelelõsségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelõsséggel tartozik.

      (2) Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerûen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

      (3) Kollektív szerzõdés vagy a felek eltérõ megállapodása hiányában a munkáltató állapítja meg a munkáltató szervezete, illetve az adott munkahely sajátosságainak figyelembevételével és a leltáridõszak kezdete elõtt közli a felelõs munkavállalóval

      a) a természetes mennyiségi csökkenés, valamint a kezeléssel járó veszteség elszámolható mértékét, valamint

      b) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás, illetve a tárolás feltételeire való tekintettel természetes mennyiségi csökkenés, illetve kezeléssel járó veszteség nem számolható el.

      170/A. § (1) A leltárhiányért való felelõsség feltétele:

      a) leltárfelelõsségi megállapodás megkötése;

      b) a leltári készlet szabályszerû átadása és átvétele;

      c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintõ leltárfelvétel során történõ megállapítása.

      (2) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelõs munkavállaló is kezeli, a leltárfelelõsség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelõs, de a leltári készletet kezelõ munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelõs munkavállaló elõzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen.

      (3) Leltárhiányért való felelõsség csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthetõ, aki a két egymást követõ leltározás közötti idõszaknak (leltáridõszak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott.

      170/B. § (1) A leltárfelelõsségi megállapodást írásba kell foglalni és ebben meg kell határozni

      a) a leltár készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelõsséggel tartozik,

      b) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,

      c) a felelõsség különös szabályait,

      d) a leltári készlet biztonságos megõrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

      (2) Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, velük a munkáltató csoportos leltárfelelõsségi megállapodást is köthet. A megállapodást az érintett munkavállalók helyett és nevében - meghatalmazottként - egy munkavállaló is megkötheti. Ilyen esetben a meghatalmazást a leltárfelelõsségi megállapodáshoz csatolni kell.

      (3) A csoportos leltárfelelõsségi megállapodás az (1) bekezdésének b)-c) pontjában foglaltaktól eltérhet és az ilyen megállapodásban a megjelölt bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni

      a) a felelõsség munkavállalók közötti megosztását azzal, hogy egyetemleges felelõsség megállapításának nincs helye,

      b) azokat a munkaköröket, amelyek betöltésének megváltozásakor idõszakos leltározást kell tartani.

      (4) Ha a csoportos leltárfelelõsségi megállapodás a felelõsség munkavállalók közötti megosztását nem rendezi, a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek.

      170/C. § (1) A leltárfelelõsségi megállapodás eltérõ rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelõ munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel.

      (2) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelõs munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelõs munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel.

      (3) Csoportos leltárfelelõsségi megállapodás esetén a felelõsség mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók együttes átlagkeresetének hat havi összegét.

      (4) Kollektív szerzõdés kártérítés mértékét a (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen is meghatározhatja.

      (5) A felelõsség mértékének megállapításánál figyelembe kell venni mindazokat a körülményeket, amelyek a munkavállaló felelõsségére kihatnak, különösen azokat, amelyek a biztonságos és elõírásszerû kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos õrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének idõtartamát.

      170/D. § (1) A leltárfelelõsség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét - kollektív szerzõdés vagy a felek megállapodása hiányában - a munkáltató állapítja meg.

      (2) Leltározásnál a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselõje, csoportos leltárfelelõsségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetõvé kell tenni. Ha a munkavállaló képviseletérõl nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselõt jelölhet ki.

      (3) A leltározásnál jelenlévõ munkavállaló a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelelõsséggel tartozó munkavállaló a leltárfelvételt követõen a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.

      (4) A leltárfelelõsséggel tartozó munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell és a munkavállaló észrevételeit - kivéve, ha szabályszerû értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni.

      (5) A leltárhiányért való felelõsséget és annak mértékét az eset összes körülményére tekintettel a munkáltató írásbeli határozattal állapítja meg. A határozatot a leltárfelvétel befejezését követõ hatvan napos jogvesztõ határidõ alatt kell a munkavállalóval közölni. Büntetõ eljárás esetén e határidõ harminc nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerõs határozatának közlését követõ napon kezdõdik."]

      18. §

      Az Mt. 170. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép, valamint az Mt. az alábbi 170/A-D. §-sokkal egészül ki:

      "170. § (1) A leltárhiányért a leltárfelelõsségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelõsséggel tartozik.

      (2) Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerûen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

      (3) Kollektív szerzõdéses rendelkezés vagy a felek eltérõ megállapodása hiányában a munkáltató állapítja meg a munkáltató szervezete, illetve a leltározási szempontból önálló szervezeti egység sajátosságainak figyelembevételével

      a) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, illetve arányát,

      b) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás, illetve a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség nem számolható el,

      c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,

      d) a leltár hiány meghatározásának szabályait,

      e) a leltári készlet biztonságos megõrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

      (4) A munkavállalót a (3) bekezdés a)-e) pontja szerint meghatározott feltételekrõl a leltárfelelõsségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridõszak kezdetét megelõzõen tájékoztatni kell.

      170/A. § (1) A leltárhiányért való felelõsség feltétele:

      a) leltárfelelõsségi megállapodás megkötése;

      b) a leltári készlet szabályszerû átadása és átvétele;

      c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintõ leltárfelvétel alapján történõ megállapítása.

      (2) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelõs munkavállaló is kezeli, a felelõsség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelõs, de a leltári készletet kezelõ munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelõs munkavállaló elõzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen.

      (3) Leltárhiányért való felelõsség csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthetõ, aki a két egymást követõ leltározás közötti idõszaknak (leltáridõszak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munakhelyen dolgozott.

      (4) A felelõsség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen mindazokat, amelyek a munkavállaló felelõsségére kihatnak, illetve, amelyek a biztonságos és elõírásszerû kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos õrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének idõtartamát.

      170/B. § (1) A leltárfelelõsségi megállapodást írásba kell foglalni és ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelõsséggel tartozik.

      (2) Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, velük csoportos leltárfelelõsségi megállapodás is köthetõ. Ebben az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

      (3) A csoportos leltárfelelõsségi megállapodás meghatározhatja a felelõsség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelõsség megállapításának nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelõsségi megállapodás a felelõsség megosztását nem rendezi, a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek.

      170/C. § (1) A leltárfelelõsségi megállapodás eltérõ rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelõ munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel.

      (2) Ha a leltráti készletet a leltárhiányért nem felelõs munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelõs munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel.

      (3) Csoportos leltárfelelõsségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hat havi együttes összegét.

      (4) Kollektív szerzõdés a kártérítés mértékét a (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen is meghatározhatja.

      170/D. § (1) A leltárfelelõsség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét - kollektív szerzõdéses rendelkezés hiányában - a munkáltató állapítja meg.

      (2) Leltározásnál a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselõje, csoportos leltárfelelõsségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetõvé kell tenni. Ha a munkavállaló képviseletérõl nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselõt jelölhet ki.

      (3) A leltárfelelõsséggel tartozó munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet és észrevételeit - kivéve, ha szabályszerû értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni.

      (4) A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét - az (5) bekezdésben foglaltalt eltérésekkel - az általános szabályok szerint [173. §] érvényesítheti.

      (5) A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követõ hatvan napos jogvesztõ határidõ alatt lehet érvényesíteni. Büntetõ eljárás esetén e határidõ harminc nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerõs határozatának közlését követõ napon kezdõdik."

      Megjegyzés: Ez a módosító javaslat tartalmilag összefügg az ajánlás következõ pontjában foglalt módosító javaslattal.

      Indokolás: Lásd a T/626/53. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. támogatja

      - az Alkotmányügyi biz. támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje egyetért

    11. Bernáth Ildikó
    12. képviselõ - kapcsolódva Dr. Sándor László, Filló Pál, Kiss Péter, Hegyi Gyula, Benedek Mihály, Vargáné Kerekgyártó Ildikó, dr. Juhászné Lévai Katalin, Paszternák László és Kósáné dr. Kovács Magda képviselõk T/626/34. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 30. pontja) - a törvényjavaslat 20. §-ában az Mt. 202. § e) pontjának módosítását, és ezzel összefûggõen az f) pontj elhagyását javasolja:

      "e) a fizetési felszólítással (162. §), illetve a kártérítésre - ideértve a leltárhiány megtérítésére - kötelezõ határozattal [173. § (2) bekezdés][,]

      [f) a leltárhiányért való felelõsséget megállapító határozattal [170/D. § (5) bekezdés]"

      Indokolás: Lásd a T/626/54. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. támogatja

      - az Alkotmányügyi biz. támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje egyetért

    13. Dr. Boda Ilona
    14. képviselõ - kapcsolódva dr. Sándor László, Filló Pál, Kiss Péter, Hegyi Gyula, Benedek Mihály, Vargáné Kerekgyártó Ildikó, dr. Juhászné Lévai Katalin és Paszternák László képviselõk T/626/40. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 33. pontja) - a törvényjavaslat 23. §-ában a Kjt. 34. §-át új (8) bekezdéssel kiegészíteni javasolja:

      /23. § A 34. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:/

      "(8) A közalkalmazottnak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt indult eljárás során, kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy munkaviszonyának jogellenes megszüntetésébõl adódóan, minél kisebb kára keletkezzen."

      Indokolás: Lásd a T/626/50. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. egyharmada sem támogatja

      - az Emberi jogi biz. egyharmada sem támogatja

      - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

    15. Dr. Vojnik Mária és Dr. Schvarcz Tibor
    16. képviselõk - kapcsolódva Dr. Schvarcz Tibor, Dr. Vojnik Mária és Dr. Kökény Mihály képviselõk T/626/16/2. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 38. pontja) - a törvényjavaslat 28. §-át új (4) bekezdéssel kiegészíteni javasolják:

      Visszavonva az Egészségügyi bizttság 1999. április 28-i ülésén.

    17. Dr. Vojnik Mária és Dr. Schvarcz Tibor
    18. képviselõk - kapcsolódva Dr. Schvarcz Tibor, Dr. Vojnik Mária és Dr. Kökény Mihály képviselõk T/626/16/2. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 38. pontja) - a törvényjavaslat 28. §-át új (4) bekezdéssel kiegészíteni javasolják:

      Visszavonva az Egészségügyi bizttság 1999. április 28-i ülésén.

    19. Az Egészségügyi bizottság
    20. a törvényjavaslat 28. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezést javasolja:

      (2) [A Kjt. 59. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

      "(3) Az 55/A. §-ban, valamint a Munka Törvénykönyve 123. §-ában foglaltaktól az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott ügyeleti feladatok ellátása érdekében a miniszter eltérõ szabályokat állapíthat meg."]

      "/(2) A Kjt. 55/A. § (2) bekezéssel egészül ki:/

      "(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak törvényben meghatározott esetben és módon lehet.""

      Indokolás: Lásd a T/626/59/1. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. nem támogatja

      - az Emberi jogi biz. nem támogatja

      - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

    21. Az Egészégügyi bizottság
    22. a törvényjavaslat 28. §-át új (3) bekezdéssel kiegészíteni javasolja (a módosító javaslat elfogadása esetén a további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

      "/(3) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 93. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:/

      "(3) Az egészségügyi ellátásban végzett ügyelet az ügyeleti ellátás szakmai tartalmát jelentõ tevékenységet és az ennek ellátásához történõ azonnali rendelkezésre állást jelenti.""

      Indokolás: Lásd a T/626/59/2. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. nem támogatja

      - az Emberi jogi biz. nem támogatja

      - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

    23. Az Egészégügyi bizottság
    24. a törvényjavaslat 28. §-át új (4) bekezdéssel kiegészíteni javasolja (a módosító javaslat elfogadása esetén a további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

      "/(4) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 93. §-a új (4) bekezdéssel egészül ki:/

      "(4) Az ügyeleti ellátás megszervezéséhez elrendelhetõ túlmunkára a Kjt. megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fekvõbeteg intézményekben az elrendelhetõ túlmunka felsõ határa két egymást követõ napon összesen 16 óra lehet, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ügyeletet teljesítõ alkalmazottak részére pedig az átlagos mértéket jóval meghaladó túlmunka is elrendelhetõ.""

      Indokolás: Lásd a T/626/59/3. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. nem támogatja

      - az Emberi jogi biz. nem támogatja

      - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

    25. Az Egészégügyi bizottság
    26. a törvényjavaslat 28. §-át új (5) bekezdéssel kiegészíteni javasolja (a módosító javaslat elfogadása esetén a további bekezdések számozása értelemszerûen változik):

      "/(5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdése új h) ponttal egészül ki:/

      "h) az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 93. § (3) bekezdésében foglalt ügyeletben töltött idõnek a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXIII. törvény 55/A. § (1) bekezdése szerint maximálisan megállapítható túlmunka feletti része.""

      Indokolás: Lásd a T/626/59/4. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. nem támogatja

      - az Emberi jogi biz. nem támogatja

      - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet

    27. Az Alkotmányügyi bizottság
    28. a törvényjavaslatot új 37. §-al kiegészíteni javasolja (a módosító javaslat elfogadása esetén a további §-ok számozása értelemszerûen változik):

      37. §

      "A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati vizsonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 32. §-a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

      (3) A szervezeti egység és a szakszervezet megállapodhat, hogy a szervezeti egység a szakszervezet számára járó mukaidõ-kedvezménybõl fel nem használt idõtartamot pénzben megváltja. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselõ elõzõ naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggõ célra használható fel.""

      Indokolás: Lásd a T/626/60/2. számú módosító javaslat indokolását.

      A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz.

      - az Emberi jogi biz. támogatja

      - Az Elõterjesztõ képviselõje egyetért

    29. Bernáth Ildikó
    30. képviselõ - kapcsolódva Sándor László, Filló Pál, Kiss Péter, Hegyi Gyula, Benedek Mihály, Vargáné Kerekgyártó Ildikó, dr. Juhászné Lévai Katalin, Paszternák László és Kósáné dr. Kovács Magda képviselõk T/626/33. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 48. pontja) - a törvényjavaslat 37. § (2) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) E törvény 13., illetve 23. §-a [1999. március 1-jén] e törvény kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba és az ebben foglalt rendelkezéseket csak e törvény hatálybalépését követõen közölt munkáltatói intézkedések tekintetében lehet alkalmazni."

Indokolás: Lásd a T/626/56. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal):- a Foglalkoztatási biz. támogatja

- az Alkotmányügyi biz. támogatja

- Az Elõterjesztõ képviselõje egyetért

Összeállította: az Országgyûlés Jogi Fõosztálya

Budapest, 1999. április 29.

Dr. Sándor László s.k.,
a Foglalkoztatási bizottság elnöke

Kósáné dr. Kovács Magda s.k.,
az Emberi jogi bizottság elnöke

Dr. Pokol Béla s.k.,
az Alkotmányügyi bizottság elnöke

Dr. Vojnik Mária és Dr. Schvarcz Tibor képviselõk - kapcsolódva Dr. Schvarcz Tibor, Dr. Vojnik Mária és Dr. Kökény Mihály képviselõk T/626/16/2. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 38. pontja) - a törvényjavaslat 28. §-át új (4) bekezdéssel kiegészíteni javasolják:

"(4) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 93. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) Az ügyeleti ellátás megszervezéséhez elrendelhetõ túlmunkára a Kjt. megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fekvõbeteg intézményekben az elrendelhetõ túlmunka felsõ határa két egymást követõ napon összesen tizenhat óra lehet, az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott ügyeletet teljesítõ alkalmazottak részére pedig az átlagos mértéket jóval meghaladó, összesen évi 832 óra túlmunka is elrendelhetõ."

    1. Dr. Vojnik Mária és Dr. Schvarcz Tibor
    2. képviselõk - kapcsolódva Dr. Schvarcz Tibor, Dr. Vojnik Mária és Dr. Kökény Mihály képviselõk T/626/16/2. számú módosító indítványához (T/626/52. számú ajánlás 38. pontja) - a törvényjavaslat 28. §-át új (4) bekezdéssel kiegészíteni javasolják:

"(4) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 93. §-a új (4) bekezdéssel egészül ki:

(4) Az egészségügyi ellátásban végzett ügyelet az ügyeleti ellátás szakmai tartalmát jelentõ tevékenységet és az ennek ellátásához történõ azonnali rendelkezésre állást jelenti."