ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

T/626/28.

Módosító javaslat

dr. Áder Jánosnak,
az Országgyűlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) és a 102. § (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosításáról szóló, T/626. számú törvényjavaslathoz a következő

módosító javaslatot

terjesztjük elő:

A Javaslat 14. §-a által megállapítandó 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépjen, egyidejűleg a § (3) bekezdésének elhagyását javasoljuk. A pontok további számozása értelemszerűen változik.

14. §

Az Mt. 101. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

“101. § (1) A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem e törvényben előírtak [87. § (2) bekezdés, 92. §, 96. §, 97. § (1) bekezdés] szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó törvényes felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni.

(2) Ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb mint az (1) bekezdés szerinti időtartam, a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.

[(3) A munkáltató jogosult az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.]

(4) A munkáltató (1)-(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok [173. §] az irányadók."

.Indokolás

A munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben a felek a törvény szerinti felmondási időtől eltérhetnek. Ezen széles körben alkalmazott gyakorlat ellen hat Javaslat vonatkozó szövege, amely szerint az alkuval kivívott felmondási időre eső átlagkereset a jogellenesen munkaviszonyát megszüntető büntetése. A felmondási idők eddigi szabad meghatározásának jogát nem indokolt korlátozni. A jogsértő munkavállalói magatartástól való tartózkodáshoz elegendő a törvény szerinti felmondási időre járó átlagkereset megfizetésének előírása. Ez is sokkal súlyosabb szankció az eddigieknél. Erre tekintettel szükségtelen még az előbbi szankció mellett az okozott kár teljes megtérítésének (3) bekezdés szerinti előírása. Ez a gyakorlatban akár milliós összegű hátrányt is jelenthet a munkavállalónak, ami teljességgel aránytalan, s egyben megfizethetetlen teher lenne jogsértő magatartásához képest.

Budapest, 1999. február 11.

dr. Sándor László
MSZP

Filló Pál
MSZP

Kiss Péter
MSZP

Hegyi Gyula
MSZP

Benedek Mihály
MSZP

Vargáné Kerékgyártó Ildikó
MSZP

dr. Juhászné Lévai Katalin
MSZP

Paszternák László
MSZP

Kósáné dr. Kovács Magda
MSZP