MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/460. számú

törvényjavaslat
az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról

Budapest, 1998. november

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) a következõ III. fejezettel, valamint 5/A.-5/I.§-okkal egészül ki, és a jelenlegi III-VII. fejezet számozása IV-VIII. fejezetre változik:

A nemzetközi szerzõdés alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minõsített, valamint korlátozottan megismerhetõ adat védelme

Külföldi minõsítésû adat más állam, vagy nemzetközi szerzõdés alapján a külföldi részes fél által meghatározott minõsítési jelölésû és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 3.§-ának b) pontja szerinti közfeladatot ellátó szerv, vagy személy részére átadott, rendeltetésszerûen annak irattárába tartozó adat.

A külföldi minõsítési jelölés a Magyar Köztársaság Kormánya által az információbiztonság tárgyában kötött nemzetközi szerzõdésben meghatározott minõsítési jelölés, így különösen:

a) a NATO-ban használatos minõsítés és jelölés:

aa) COSMIC TOP SECRET

ab) NATO SECRET

ac) NATO CONFIDENTIAL

ad) NATO RESTRICTED

b) a Nyugat-Európai Unióban használatos minõsítés és jelölés:

ba) FOCAL TOP SECRET

bb) WEU SECRET

bc) WEU CONFIDENTIAL

bd) WEU RESTRICTED

(1)A külföldi minõsítési jelölés alkalmazására a kibocsátó és a felhasználó jogosult.

(2) A hazai felhasználónak az általa készített adathordozón, ha az a kibocsátó minõsített adatát is tartalmazza, legalább a külföldi adathordozó minõsítési jelölésével megegyezõ jelölést kell alkalmaznia.

(3) E törvény alkalmazásában:

a) kibocsátó: a nemzetközi szerzõdésben részes fél, aki az adat minõsítését meghatározza,

b) felhasználó: a címzett, illetõleg akinek a külföldi minõsítésû adatot a címzett további felhasználásra jogosultan átadta,

c) címzett: akinek a nemzetközi szerzõdésben részes fél az általa minõsített adatot átadja.

A külföldi minõsítésû és jelölésû adatot a nemzetközi szerzõdés alapján meghatározott elõírások és e törvény szerint kell kezelni.

(1) E törvény szerint államtitoknak minõsül az információbiztonság tárgyában kötött nemzetközi szerzõdésben az államtitoknak megfelelõ minõsítési jelöléssel ellátott adat, így különösen az 5/B.§ aa) és ba) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat.

(2) E törvény szerinti szolgálati titoknak minõsül az információbiztonság tárgyában kötött nemzetközi szerzõdésben a szolgálati titoknak megfelelõ minõsítési jelöléssel ellátott adat, így különösen az 5/B.§ ab) és bb) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat.

(3) A 6.§ (1) bekezdés v) pontjának alkalmazásában államtitok, valamint szolgálati titok minõsítésére feljogosított személy a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekben meghatározott szerv vagy személy. Amennyiben a szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, minõsítésre jogosultnak az adat kibocsátóját kell tekinteni.

(4) A külföldi minõsítésû adat minõsítési jelölésének érvényessége a kibocsátó rendelkezése szerinti ideig tart, ennek hiányában államtitok esetén 50 évnél, szolgálati titok esetén 20 évnél hosszabb nem lehet.

(1) E törvény szerint titoknak nem minõsülõ, de védendõ az az adat, amelyrõl nemzetközi szerzõdés így rendelkezik, így különösen az 5/B.§ ac), ad), bc) vagy bd) pontja szerint jelölt adat.

(2) A titoknak nem minõsülõ adat jelölésére a kibocsátó, illetve a felhasználó jogosult.

(1) Korlátozottan megismerhetõ adat a magyar részes fél által készített olyan adat, amelynek tartalma magában foglalja részben vagy egészben a külföldi részes fél titoknak nem minõsülõ külföldi jelölésû adatait, amelyek illetéktelen megismerése vagy nyilvánosságra kerülése káros (bizalmas adat), illetve kedvezõtlen (korlátozott terjesztésû adat) lehet a nemzetközi szerzõdésben érintett állam vagy szervezet érdekeire.

(2) A korlátozottan megismerhetõ adat jelölése a kibocsátó döntésének megfelelõen "Bizalmas!" vagy "Korlátozott terjesztésû!" lehet.

(3) A "Bizalmas!" vagy a "Korlátozott terjesztésû!" jelölés alkalmazására a nemzetközi szerzõdésben meghatározott hazai felhasználó jogosult.

(4) A "Bizalmas!" vagy a "Korlátozott terjesztésû!" jelölés érvényességi idejére a nemzetközi szerzõdés rendelkezései irányadók, de az érvényességi idõ a 20 évet nem haladhatja meg.

(1) Az 5/B.§-ban, valamint az 5/G.§-ban meghatározott adatok megismerésére csak az jogosult, akinek ez az állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt. A megismerés indokoltságáról - amennyiben a kibocsátó másként nem rendelkezik - titoknak minõsülõ adatok esetében a 2.§ (1) bekezdés 12. pontja szerinti titokbirtokos, titoknak nem minõsülõ adatok esetében az jogosult dönteni, akinek a kibocsátó a külföldi minõsítésû adatot címezte.

(2) A külföldi minõsítésû és a korlátozottan megismerhetõ adatok nem nyilvánosak, azokra a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20.§ (1) bekezdése szerinti megismerési kérelem megtagadása esetén a jogorvoslat az 5/E., az 5/F. és az 5/G.§-ok rendelkezései alá tartozó adatok kivételével alkalmazható, az adat kibocsátójától függetlenül.

(1) A korlátozottan megismerhetõ adat védelmét az 5/D.§ szerint kell biztosítani.

(2) A külföldi minõsítésû, valamint a korlátozottan megismerhetõ adatok védelmének szakmai felügyeletét a nemzetközi szerzõdés alapján a felügyeletre kijelölt szerv látja el."

A Ttv. 16.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Államtitok vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ "Bizalmas!" jelöléssel ellátott, továbbá a szolgálati titoknak minõsülõ adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékû megismerése elõtt a jogosult személy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározottak szerint köteles magát biztonsági ellenõrzésnek alávetni, ha a biztonsági ellenõrzést még nem folytatták le, vagy érvényes ellenõrzéssel nem rendelkezik.

A Ttv. 19.§-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A titokbirtokos szerv vezetõje)

"h) Államtitok vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ "Bizalmas!" jelöléssel ellátott, továbbá szolgálati titoknak minõsülõ adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékû megismeréséhez, a megismerés elõtt kezdeményezi az erre jogosultra vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben elõírt ellenõrzés lefolytatását."

Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetéhez történõ csatlakozásáról, és a Szerzõdés szövegének kihirdetésérõl szóló törvény 2.§-a hatálybalépésének napján lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti a Ttv. 5.§-a és az azt megelõzõ alcím.

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minõsített, valamint a korlátozottan megismerhetõ adatok védelmére vonatkozó eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.

A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19.§-a (3) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetõvé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévõ közérdekû adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alapján minõsített adat, továbbá, ha a közérdekû adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény"

Az Atv. 26.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minõsítését - a nemzetközi szerzõdés alapján keletkezett minõsített adatok kivételével - indokolatlannak tartja, a minõsítõt annak megváltoztatására vagy a minõsítés megszüntetésére szólítja fel. A felszólítás megalapozatlanságának megállapítása iránt a minõsítõ 30 napon belül a Fõvárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben zárt tárgyaláson soron kívül jár el."

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete (NATO) által 1994. július 5-én aláírt Információ Biztonságáról szóló Megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Nyugat-európai Unió között 1996. október 1-jén aláírt Biztonsági Megállapodás szerint a Magyar Köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogy az együttmûködés során részünkre átadott minõsített információkat a tagállamokban érvényes biztonsági normák szerint kezeli és õrzi.

A megállapodás értelmében a NATO minõsített információk a nyilvánosság szempontjából a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19. §-a (3) bekezdés szerinti kivételi kategória alá tartoznak, azaz megismerésük korlátozott.

Ez kizárólag azokra a NATO információkra vonatkozik, amelyeket a magyar államtitoknak, vagy a szolgálati titoknak megfelelõ minõsítési jelöléssel láttak el. Ezek védelmérõl a Ttv. keretein belül kell gondoskodni, amely a megfelelõ törvényhelyek módosításával biztosítható. Ugyanakkor az említett szerzõdésekben a nyilvánosság korlátozásával együtt járó védelmi kötelezettséget vállaltunk titoknak nem minõsülõ NATO, valamint NYEU információkra is.

Az Atv. hivatkozott paragrafusa szerint azonban a nyilvánosság korlátozása csak törvényi felhatalmazással történhet.

Az információvédelem terén élénk nemzetközi együttmûködés eredményeként az említetteken kívül más nemzetközi szerzõdésbõl is hárul a magyar államra ilyen kötelezettség, illetve ez a jövõben is várható. Emiatt célszerû a kérdést átfogó jelleggel valamennyi védelmi igény befogadására alkalmas módon szabályozni.

A Javaslat mindezekre tekintettel a külföldi minõsítésû adatok védelmének szabályozásánál két egyenrangú célt kíván megvalósítani: a nemzetközi szerzõdésekben vállalt információvédelmi kötelezettség maradéktalan teljesítését, valamint a védelemmel szükségszerûen együttjáró nyilvánosságkorlátozás alkotmányosságát.

A Javaslat a külföldi minõsítésû adatot a védelmi kötelezettséget megalapozó nemzetközi szerzõdésbõl indul ki oly módon, hogy a közfeladatot ellátó szerv, vagy személy, azaz a potenciális felhasználók figyelembevételével, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvénnyel beiktatott közirat fogalma alá vonja. Enélkül a magyar jogrendszerben a védelemre szoruló külföldi adat a közfeladatok folyamatos ellátása, valamint a levéltári anyagok védelme szempontjából nem lenne kezelhetõ.

A védelmi kötelezettség teljesítése, továbbá a megismerhetõség korlátozása szempontjából a Javaslat súlyponti része a külföldi részes fél által, védelmi céllal alkalmazott minõsítési jelölések deklarálása.

A példálózó felsorolás mellett a Javaslat lehetõvé teszi, hogy nemzetközi szerzõdésben a javaslatban megjelöltektõl eltérõ minõsítési jelölésû adathordozók védelmére is kötelezettséget vállaljunk.

A Javaslat az Atv-ben megjelenõ alkotmányos elvnek tesz eleget, amikor az állami, vagy közfeladatot ellátó szervek birtokában lévõ külföldi eredetû adatok esetében a kétség- kívül hozzáférési korlátot jelentõ minõsítési jelölés alkalmazására jogosultakat: a kibocsátót, a felhasználót, illetve a címzettet meghatározza. A kibocsátónak minõsítési jelölés használatára vonatkozó jogosítványa teljes körû, míg a felhasználóé, címzetté kizárólag a kibocsátó által alkalmazott jelölés megismétlésére korlátozódik.

A Javaslat a nem hazai eredetû minõsítési jelöléssel ellátott adatok védelmére vonatkozó elkötelezettségünket rögzíti.

Alapvetõ fontosságú, hogy a védelem eljárási szabályainak a meghatározása mindenkor nemzetközi szerzõdésben meghatározott követelmények szerint történjen.

A Javaslat az Atv. 19. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel egyértelmûvé teszi, hogy a nemzetközi szerzõdésben meghatározott kibocsátótól származó adatok közül melyek minõsülhetnek a Ttv. szempontjából államtitoknak és melyek szolgálati titoknak.

Az információszabadság alkotmányos elvének szempontjából döntõ annak meghatározása, hogy a külföldi adat esetében kit kell minõsítõnek tekinteni, valamint az, hogy a minõsítési jelölés érvényességi idejének tartama korlátozott.

A Javaslat megfelel annak a nemzetközi kötelezettségvállalás szempontjából jelentõs körülménynek, hogy a NATO vagy más külföldi kibocsátó a magyar jog szerint titoknak nem minõsülõ adatait is védelmi igénnyel adja át részünkre. Az Atv. szerint ugyanakkor az államtitoknak, illetve szolgálati titoknak minõsülõ adatokon kívül az állami, vagy közfeladatot ellátó szervek feladatkörébe tartozó ügyekben a rendelkezésre álló adataikat nem titkolhatják el az állampolgárok elõl. Az információszabadság szempontjából a titoknak nem minõsülõ, de a nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettség alapján védendõ adatok esetében a hozzáférés korlátozásának törvényi alapja jogrendszerünkbõl hiányzik. A Javaslat ezt a hiányt pótolja.

A magyar felhasználóknál készített adathordozót védelemben kell részesíteni abban az esetben is, ha ez a titoknak nem minõsülõ külföldi jelölésû adatot tartalmaz.

A védelmi igény érvényesítése azonban az információhoz való szabad hozzáférést kizárja. Az Atv. szerint ilyen rendelkezés csak törvényben, az adatkezelõ és az adatfajta meghatározásával történhet.

A Javaslat ennek kíván eleget tenni a magyar részes fél által kibocsátott korlátozottan megismerhetõ adat fogalmának, valamint a jelölés érvényességi idejének meghatározásával. A magyar fél (hazai felhasználó) a "Bizalmas" vagy "Korlátozott terjesztésû" jelölés alkalmazásánál minden esetben kötve van a külföldi részes fél által kibocsátott adathordozón alkalmazott jelöléshez.

A Javaslat a külföldi és a korlátozottan megismerhetõ adathoz való, a hozzáférésnél a külföldi részes fél által deklarált ún. szükséges tudni elvet érvényesíti.

A nemzetközi szerzõdések teljesítésénél a jogbiztonságot szolgálja a külföldi részes fél által kibocsátott adatok, illetve az ilyenek felhasználásával magyar részes fél által készített adatok megismerésének korlátozása, illetve az emiatti jogorvoslat kizárása.

A Javaslat gondoskodik a korlátozottan megismerhetõ adat védelmérõl is. Azt mindenkor a nemzetközi szerzõdésnek megfelelõen kell ellátni.

A szakmai felügyeletet a nemzetközi szerzõdésben meghatározott szervezet látja el.

Ez nem érinti e törvény 25. §-ban meghatározott belügyminiszteri általános felügyeleti jogkört.

A nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettségre tekintettel indokolt kiegészíteni a Ttv-nek mindazon rendelkezését, amelyek a hozzáférés szempontjából a biztonsági ellenõrzésnek történõ alávetést szabályozzák. A NATO csatlakozás kapcsán a "Bizalmas!" jelöléssel ellátott adatok esetében ezt vállaltuk.

A törvény hatálybalépésének igazodnia kell a NATO-hoz történõ csatlakozáshoz.

A törvény alapján a konkrét végrehajtási szabályokat a kormánynak kell meghatároznia, melyeknek alapvetõen meg kell egyezniük a magyar fél által már aláírt megállapodásokban rögzített szabályokkal. Mivel ezekhez a megállapodásokhoz már csatlakoztunk, a teljes NATO tagság elnyerése után kötelezõ lesz az alkalmazásuk. Az eljárási szabályokról NATO és NYEU szabályzatok rendelkeznek, melyekkel a végrehajtási szabályokat tartalmazó kormányrendeleteknek összhangban kell lennie.

A nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettség miatt indokolt módosítani a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt is.