Szervezet

1.§

(1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete (a továbbiakban: NATO) és a Nyugat-európai Unió (a továbbiakban: NYEU) Biztonsági Szabályzatában elõírt követelmények érvényesítéséért felelõs, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkezõ országos hatáskörû szerv.

(2) A Felügyelet a Kormány irányítása és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete alatt áll.

(3) A Felügyelet önálló gazdálkodást nem folytat, mûködési költségeit a Miniszterelnöki Hivatal tárgyévi jóváhagyott költségvetési elõirányzatai tartalmazzák.

2.§

(1) A Felügyelet élén elnök áll, akit feladatai ellátásában helyettese segít.

(2) A Felügyelet elnökét - a miniszter, a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter közös elõterjesztésére - a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Az elnökhelyettest az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.

(3) Az elnök döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket a miniszter bírálja el.

3.§

(1) A Felügyelet munkáját a Kormány által létrehozandó Szakmai Tanácsadó Bizottság segíti, amely a biztonsági kérdésekben érintett minisztériumok és országos hatáskörû szervezetek által delegált képviselõkbõl áll.

(2) A Felügyelet személyi állománya köztisztviselõkbõl és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján vezényelt hivatásos állományú személyekbõl áll.

Feladatok

4.§

A Felügyelet ellátja a NATO és a NYEU Biztonsági Szabályzatában (a továbbiakban együtt: Biztonsági Szabályzat) a nemzeti biztonsági hatóságok számára elõírt feladatokat, így különösen:

a) gondoskodik a NATO- és NYEU-minõsített adatok Biztonsági Szabályzatban elõírt kezelésének fenntartásáról, a minõsített adatok védelmére vonatkozó intézkedések Biztonsági Szabályzattal történõ összhangjáról, azok érvényesülésérõl, valamint a szükséges ellenõrzések elvégeztetésérõl,

b) biztosítja, hogy a megfelelõ biztonsági szint megállapításra kerüljön minden olyan személy és gazdálkodó szervezet tekintetében, akik, illetve amelyek "Bizalmas"-nál magasabb minõsítésû adatokat megismernek vagy kezelnek,

c) a NATO- vagy NYEU-minõsített adatok megismerésére, illetve kezelésére felhatalmazott személyekrõl, illetve gazdálkodó szervezetekrõl biztonsági tanúsítványt ad ki, illetve a szükséges biztonsági feltételek hiánya (megszûnése) esetén a biztonsági tanúsítványt megtagadja (visszavonja),

d) egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági megbízottainak kinevezésével kapcsolatban,

e) engedélyt ad nemzeti "COSMIC" központi, valamint helyi irattár (irattárak) megalakítására (felszámolására), errõl tájékoztatja a NATO és a NYEU illetékes szervezetét,

f) gondoskodik a NATO- és NYEU-minõsített adatok védelmi követelményeinek oktatásáról, a szükséges továbbképzések és vizsgáztatások lebonyolításáról,

g) biztosítja, hogy a NATO- és NYEU-minõsített adatok szükségállapotban történõ védelmére a megfelelõ tervek kidolgozásra kerüljenek, azok tartalma alapján biztosítva legyen, hogy a NATO-minõsített adatok illetéktelen személyekhez ne kerülhessenek,

h) kivizsgáltatja a NATO- és NYEU-minõsített adatok elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával kapcsolatos eseményeket, arról jelentést tesz az illetékes belföldi és külföldi szervezeteknek,

i) tevékenységérõl tájékoztatja a Kormányt, a NATO, illetve a NYEU illetékes szervezetét,

j) kapcsolatot tart a Magyar Köztársaságnak a NATO és a NYEU mellé rendelt Állandó Képviseletén szolgálatot teljesítõ biztonsági képviselõvel, valamint a NATO, a NYEU és a tagállamok illetékes szervezeteivel.

5.§

A Felügyelet ellátja a Biztonsági Szabályzatban a nemzeti iparbiztonsági hatóságok számára elõírt feladatokat, ennek keretén belül többek között:

a) közvetíti a gazdálkodó szervezeteknek a NATO és NYEU iparbiztonsági elõírásain alapuló biztonsági követelményeket, útmutatást, valamint segítséget nyújt ezek értelmezésében és végrehajtásában,

b) biztosítja a gazdálkodó szervezeteknél az iparbiztonsági követelmények érvényesülésének ellenõrzését,

c) gondoskodik a NATO- és NYEU-minõsített adatok megismeréséhez kötõdõ szerzõdések biztonsági követelményeinek meghatározásáról, elõsegíti, hogy a szerzõdõ gazdálkodó szervezetek megfelelõ módon alakítsák ki a biztonsági rendszerüket,

d) gondoskodik a találmányok kezelésére vonatkozó NATO és NYEU védelmi szabályok érvényesítésérõl,

e) gondoskodik a NATO- és NYEU-szállítmányokkal kapcsolatos különleges biztonsági intézkedések meghatározásáról,

f) gondoskodik a NATO- és NYEU-minõsített információt kezelõ gazdálkodó szervezetek látogatásával kapcsolatos biztonsági eljárások meghatározásáról és lefolytatásáról, valamint kiadja az ehhez szükséges engedélyeket,

g) gondoskodik a gazdálkodó szervezetek biztonsági megbízottjai feladatainak meghatározásáról, a megbízottak felkészítésérõl, rendszeres továbbképzésükrõl.

Adatkezelés

6.§

(1) A Felügyelet a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében személyes, köztük különleges adatokat kezel.

(2) A Felügyelet a NATO- vagy NYEU-minõsített adat megismerésére felhatalmazó biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett személy következõ adatait kezeli:

a) természetes személyazonosító adatok (családi és utónév, nõk esetében leánykori családi és utónév, nem, születési hely és idõ, anyja leánykori családi és utóneve),

b) állampolgárság (hontalan státusz),

c) állandó lakóhely és tartózkodási hely,

d) útlevélszám,

e) NATO- vagy NYEU-minõsített adat megismeréséhez kötõdõ munkahely, beosztás és feladatkör,

f) az érintett személyre és hozzátartozójára vonatkozó, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72.§-ának (1) bekezdésében meghatározott biztonsági szakvéleményben foglalt adatok,

g) a kiadott biztonsági tanúsítvány száma, kelte, érvényességi ideje és szintje.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Felügyelet az érintett személy részére kiadott utolsó biztonsági tanúsítvány érvényességi idejét követõ 20 évig kezeli.

(4) Ha az érintett személy részére biztonsági tanúsítvány kiadására nem kerül sor, a Felügyelet a (2) bekezdés a), e) és f) pontjában meghatározott adatokat az eljárását követõ 20 évig kezeli, a további adatokat a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.

(5) A nyomozó hatóságok, a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok kérésére - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a Felügyelet adatot szolgáltat.

(6) A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19.§-a (3) bekezdésének a), b) és e) pontjára tekintettel a Felügyelet elnökének jóváhagyásával hozhatók nyilvánosságra a biztonsági tanúsítványok kiadásával kapcsolatos rész- és összesített adatok.

(7) A Felügyelet a (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában szereplõ adatokat - a Biztonsági Szabályzatból fakadó kötelezettségvállalások alapján - továbbíthatja a NATO, illetve a NYEU biztonsági rendszerében mûködõ külföldi adatkezelõk részére.

Hatálybalépés

7.§

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

(2) A 4.§, a 9-10.§, a 14.§ és a 21.§ a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetéhez történõ csatlakozásáról és a Szerzõdés szövegének kihirdetésérõl szóló törvény 2.§-a hatálybalépésének napján lép hatályba.

Felhatalmazás

8.§

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a Biztonsági Szabályzatok alapján a Felügyelet részletes feladatait és mûködési rendjét, valamint az iparbiztonsági ellenõrzések részletes szabályait,

b) a Szakmai Tanácsadó Bizottság összetételét és mûködési rendjét.

Módosuló rendelkezések

9.§

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 5.§-a a következõ m) ponttal egészül ki:

"m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenõrzéseket."

10.§

Az Nbt. 7.§-a a következõ m) ponttal egészül ki:

"m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenõrzéseket."

11.§

Az Nbt. 8.§-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

"f) elvégzi a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági ellenõrzését."

12.§

Az Nbt. 57.§-a (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Az 56.§-ban meghatározott titkos információgyûjtés engedélyezésére irányuló elõterjesztést az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítõ Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és - a 8.§ (1) bekezdésének f), valamint a 9.§ d) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fõigazgatója nyújthat be."

13.§

Az Nbt. 68.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenõrzés (a továbbiakban: ellenõrzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltõ személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez szükséges, valamint - amennyiben szükséges - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek."

14.§

Az Nbt. 68.§-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közremûködõ olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ "Bizalmas" vagy annál magasabb minõsítésû adatot szükséges megismernie."

15.§

Az Nbt. 69.§-a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke kezdeményezi az ellenõrzést olyan személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ adatokat szükséges megismerniük, ha az (1)-(13) bekezdés alapján nem állapítható meg az ellenõrzés kezdeményezésére jogosult személy."

16.§

Az Nbt. 71. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke a 69.§ (14) bekezdésében meghatározott személyek tekintetében - a megismerendõ adat védelmi szintjének megfelelõen - egyedileg dönt a kitöltendõ kérdõív típusáról."

17.§

Az Nbt. 71. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az ellenõrzés a kérdõívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezõk felderítésére terjed ki. Az ellenõrzést "A" típusú kérdõív esetén az elrendeléstõl számított 30, "B" típusú kérdõív esetén 45, "C" típusú kérdõív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ez a határidõ egy esetben - az érintett személy és a kezdeményezõ egyidejû tájékoztatása mellett - újabb 30 nappal meghosszabbítható."

18.§

Az Nbt. 72.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az ellenõrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezõt tartalmazza. A szakvéleményben foglalt megállapításokért, illetve a szükséges tájékoztatás elmaradásáért a felelõsség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli. A szakvéleményt a miniszter ellenjegyzi, ezt követõen a nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményt a kezdeményezõhöz továbbítja. A kezdeményezõ a szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha az érintett személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ adatokat szükséges megismernie."

19.§

Az Nbt. 72.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A kezdeményezõ a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott szakvéleményt - az Országgyûlés elnöke a 19. § (7) bekezdése szerint korlátozással - döntése kialakításánál szabadon mérlegeli. Ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbított szakvélemény kockázati tényezõt tartalmaz, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítvány nem adható ki."

20.§

Az Nbt. 78.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - fontos és bizalmas munkakörnek minõsülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenõrzések szintjét."

21.§

Az Nbt. 2. számú mellékletének 18. és 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. a minisztériumokon, országos hatáskörû szerveken, a fegyveres erõkön, a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltõ személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ "Bizalmas" vagy annál magasabb minõsítésû adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külsõ, leplezett támadás által fenyegetett,

19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezetõ által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ "Bizalmas" vagy annál magasabb minõsítésû adatot szükséges megismerniük."

22.§

Az Nbt. 3. számú mellékletében a "C" típusú ellenõrzéshez kötõdõ biztonsági kérdõív a 32. pont után a következõ alcímmel és 32/A-32/E. ponttal egészül ki:

"Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élõ hozzátartozójának:

32/A. Tulajdonában álló ingatlanok

címe és helyrajzi száma:

alapterülete:

tulajdoni hányad:

a szerzés ideje és jogcíme:

32/B. Tulajdonában álló, egymillió Ft értéket meghaladó ingóságok

gépjármûvek (típus, rendszám):

védett mûalkotás, védett gyûjtemény (alkotó, cím, nyilvántartási szám):

egyéb ingóság (megnevezés, a szerzés ideje és jogcíme):

32/C. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§-ának 34. pontja szerinti értékpapírban elhelyezett megtakarításának

megnevezése:

sorozatszáma:

összege:

32/D. A Ptk. szerinti betét- vagy takarékbetétszerzõdés alapján fennálló követelése

a hitelintézet neve:

számlaszáma vagy a betétkönyv száma:

összege:

32/E. Külföldrõl származó jövedelme

jövedelem forrása:

jövedelem nagysága:

jövedelem jogcíme:

jövedelemszerzés ideje:"

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete (NATO) által - a békepartnerségi együttmûködés keretei között - 1994. július 5-én aláírt Biztonsági Megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Nyugat-európai Unió (NYEU) között 1996. október 1-jén aláírt Biztonsági Megállapodás szerint a Magyar Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy az együttmûködés során megkapott minõsített és más védendõ információkat az elõírt biztonsági normák szerint kezeli és õrzi. NATO tagállammá válásunkat követõen kötelezõ csatlakoznunk az "Információ Biztonságáról szóló Megállapodás"-hoz, amely alapelemeiben megegyezik a fenti megállapodásokkal.

A megállapodások szerint minden tagállamnak létre kell hoznia egy nemzeti biztonsági hatóságot, amely felelõs a szükséges biztonsági követelmények érvényesüléséért.

A nemzeti biztonsági hatóság (National Security Authority - NSA) felállítására és mûködésére, valamint a minõsített információk személyi és fizikai védelmére vonatkozó általános alapelveket és szabályokat a NATO Biztonsági Szabályzat /NATO CM (55) 15 Szabályzat/, valamint a NYEU Biztonsági Szabályzat /NYEU RS-100 Szabályzat/ tartalmazza. A lefektetett biztonsági követelmények betartását a NATO és a NYEU felé a tagországok nemzeti biztonsági hatóságai szavatolják. A szabályozás célja a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) felállítása és mûködése legalapvetõbb szabályainak törvénybe foglalása.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Szervezet

Az 1. és 2. §-hoz

A NATO és NYEU követelmények szerinti konkrét szakmai-biztonsági feladatkörök Magyarországon több szervezethez kapcsolódnak. A törvényekben meghatározott feladatkörükben eljárva biztonsági feladatokat végeznek a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok; a titokvédelem ágazati felügyeletét a belügyminiszter látja el, ezt a jogkörét speciális területeken a honvédelmi miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel közösen gyakorolja. A Felügyelet alapvetõ rendeltetése, hogy ezen megosztott szervezetrendszer mûködése során érvényesüljenek a nemzetközi szervezetek tagállamai számára elõírt biztonsági követelmények, és ezt a megfelelõ biztonsági helyzetet tanúsítsa a szervezetek és tagállamok kijelölt szervei számára.

Tekintettel arra, hogy több tárca felelõsségi körét érintõ feladatrendszerrõl van szó, indokolt egy, a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörû szerv létrehozása. A biztonsági kérdésekben leginkább a nemzetbiztonsági szolgálatok érintettek, így a Felügyelet tevékenységéért a kormányzati politikai felelõsséget - felügyeleti jogkörében eljárva - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter viseli. Az elnök személyére vonatkozó javaslatot az érintett tárcák vezetõi közösen teszik meg.

A Felügyelet az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el, a Felügyelet vezetõjének döntése ellen a miniszterhez lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni. A miniszter döntése - az általános szabályok szerint - bíróság elõtt megtámadható.

A 3. §-hoz

A Szakmai Tanácsadó Bizottság a Felügyelet elnökének tanácsadó és javaslattevõ szerve. A Bizottság, mint testület a Kormány által kijelölt miniszterek és a biztonsági kérdésekben érintett szervezetek vezetõi által delegált személyekbõl áll.

A szervezési, koordinációs feladatok folyamatos ellátására célszerû 4-5 fõs állandó munkaszervezetet létrehozni. A munkaszervezetben köztisztviselõk (a Miniszterelnöki Hivatal állományában) és a fegyveres szervek hivatásos állományából vezényelt munkatársak dolgoznak.

Feladatok

A 4. és 5. §-hoz

A Felügyelet feladata, hogy nemzeti szinten érvényesítse a nemzetközi szervezetek elõírásaiban meghatározott azon biztonsági alapelveket és minimális szabályokat, amelyeket minden tagállamnak (adott esetben együttmûködõ partnernek) alkalmaznia és érvényesítenie kell, hogy a minõsített információk megfelelõ védelmet kapjanak kémtevékenység, veszélyeztetés, engedély nélküli nyilvánosságra kerülés ellen, valamint védelmet nyújtsanak az õrizendõ objektumok számára szabotázs és szándékos károkozás vagy más veszélyeztetés ellen.

A Felügyelet a nemzetközi szervezetek tekintetében felel a minõsített információk védelmére vonatkozó szabályzatok végrehajtásáért. Ennek érdekében hatósági jogkört gyakorol: kiadja a szükséges biztonsági ellenõrzések lefolytatása után az errõl szóló igazolást; gondoskodik a minõsített információt kezelõ szervezeteknél az iratkezelési és egyéb (objektumokkal kapcsolatos) fizikai biztonsági szabályok betartásáról.

A feladatrendszert érintõen külön rendelkezni kell az iparbiztonsági feladatokról is, amelyeket szintén a nemzetközi szervezetek Biztonsági Szabályzatai tartalmaznak. Az iparbiztonsági (industrial security) feladatok körébe tartozik a (vállalkozási) szerzõdések alapján átadásra kerülõ minõsített információk biztonságának védelme. Ennek keretében elõzetesen meg kell vizsgálni az adott gazdasági társaságot, (tervezõirodát, szolgáltató, szállító, vagy kivitelezõ céget stb.), hogy a minõsített információk védelmének feltételei fennállnak-e és ezt ún. "Telephely Biztonsági Tanúsítványban - Facility Security Clearance" - kell igazolni.

Adatkezelés

A 6. §-hoz

A törvényjavaslat az Alkotmányból és az adatvédelmi törvénybõl fakadó követelményeknek megfelelõen részletesen tartalmazza, hogy a Felügyelet mely adatokat, mennyi ideig kezelhet. Az adatkezelési jogosultság a minõsített adatok megismerésének elõfeltételeként megkövetelt "biztonsági tanúsítvány" kiadásához szükséges adatokat foglalja magában.

Az adatkezelés tényén túlmenõen szükséges felhatalmazást adni az adatok meghatározott körének külföldre történõ továbbítására is, hiszen a NATO és a NYEU minõsített adatot csak a megismerés elõfeltételeként értelmezhetõ "biztonsági tanúsítvány" alapján bocsát rendelkezésre.

Hatálybalépés és felhatalmazás

A 7. és 8. §-hoz

A NATO, illetve NYEU speciális minõsítési jelölést tartalmazó §-ok hatálybalépésének az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény módosításához kell igazodnia.

A Felügyelet feladatrendszere teljes mélységben nem igényel törvényi szabályozást, így a Kormány rendeletben állapítja meg - nemzetközi kötelezettségvállalásokra tekintettel - a részletes feladatokat . A rugalmas szabályozás indoka ezen túlmenõen az is, hogy a NATO és a NYEU biztonsági szervezetrendszerének elemei és azok mûködése csak a tényleges tagság elnyerését követõen válnak teljeskörûen ismertté és kötelezõvé.

Módosuló rendelkezések

A 9-11. §-hoz

A nemzetközi szervezetek biztonsági követelményeinek maradéktalan érvényesülése érdekében elengedhetetlen az iparbiztonsági és személyi nemzetbiztonsági ellenõrzés lefolytatásának pontosítása és nemzetközi standardhoz igazítása. Ezt a célt szolgálja a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbt.) módosítása.

A minõsített információkat megismerõ gazdasági társaságok tekintetében speciális, ún. iparbiztonsági ellenõrzéseket kell lefolytatni. Ezt az új feladatkört meg kell jeleníteni a Nemzetbiztonsági Hivatalnál és a Katonai Biztonsági Hivatalnál. A feladat részletes szabályait - a nemzetközi szervezetek Biztonsági Szabályzataiban foglaltak alapján - a végrehajtási kormányrendelet tartalmazza.

Az Nbt. szabályozási következetlenségét orvosolja a törvényjavaslat, amikor a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számára is lehetõvé teszi a szükséges nemzetbiztonsági ellenõrzések elvégzését.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató tevékenységet folytat; más, erre törvényben felhatalmazott szervezetek megkeresésére (megrendelésére) végez titkos információgyûjtõ tevékenységet. Az Nbt. 56.§-ában meghatározott, külsõ engedélyhez kötött titkos információgyûjtést "saját jogon", külsõ megrendelés hiányában kizárólag a nemzetbiztonsági ellenõrzési, valamint a belsõ biztonsági és bûnmegelõzési célú ellenõrzési feladatai során végezhet.

A nemzetbiztonsági ellenõrzés rendeltetését, célját ki kell egészíteni azzal, hogy - a törvényi feltételek megléte esetén - az ellenõrzés a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételek meglétének vizsgálatára is irányulhat.

A 14. §-hoz

A NATO és NYEU biztonsági elõírások megkövetelik, hogy adott esetben "Bizalmas" minõsítési jelöléssel védett adatokat megismerõ személyt is biztonsági ellenõrzés alá kell vonni. Tekintettel arra, hogy a hatályos rendelkezések ezt csak szolgálati titoknál teszik lehetõvé, a rendelkezés módosítása elengedhetetlen.

A 15. és 16. §-hoz

A minõsített adatok megismerésének elõfeltétele, hogy a Felügyelet biztonsági tanúsítvány kiállításával igazolja: az érintett személy a szükséges biztonsági ellenõrzésen átesett, és az ellenõrzés nem tárt fel olyan kockázati tényezõt, ami kizárná a minõsített adat megismerését. Ezen eljáráshoz kötõdõen meg kell teremteni a Felügyelet elnökének jogosultságát, hogy adott esetben kezdeményezhesse az illetékes miniszternél a szükséges ellenõrzés elvégzését. Természetesen ezen eljárás tekintetében is érvényesek az általános garanciális szabályok: az érintett írásbeli beleegyezése, titokhordozóvá válásának szükségessége, panaszjog stb.

A 17.§-hoz

Az Nbt. jelenleg egységesen 30 napot biztosít az ellenõrzés elvégzéséhez, ez vonatkozik a legalaposabb vizsgálatra is. A gyakorlat szerint ez az idõ nem elegendõ egy - a NATO és NYEU elvárásoknak is megfelelõ - alapos ellenõrzés elvégzéséhez. Az ellenõrzésre rendelkezésre álló határidõ meghosszabbítása arányos lenne, hiszen az elvégzendõ ellenõrzés mélységéhez igazodna, másrészt a tervezett szabályozás hosszabb idõ óta kialakult nemzetközi gyakorlathoz igazodik.

A 18. és 19.§-hoz

A jelenlegi szabályozás szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok a kezdeményezõ személyt tájékoztatják a szakvéleményben foglaltakról, ennek végrehajtására eltérõ gyakorlat alakult ki. Garanciális szempontból azt indokolt elõírni, hogy a szakvéleményt a kezdeményezõ (munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ) minden esetben írásban megkapja. Ha biztonsági tanúsítvány kiadására kerül sor, elengedhetetlen a szakvélemény eljuttatása a Felügyelethez, hiszen a tanúsítvány kiadására a szakvéleményben foglaltakra tekintettel kerül sor (kockázati tényezõ hiánya).

A 20.§-hoz

A nemzetbiztonsági ellenõrzésre kötelezett fontos és bizalmas munkakörök meghatározása során elengedhetetlen szakmailag egységes, következetes szabályozási szint kialakítása. Az illetékes miniszterek által meghatározott személyi kör nemzetbiztonsági ellenõrzésének túlnyomó többségét a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi. Mindezek alapján indokolt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter számára egyetértési jogkört biztosítani a végrehajtási miniszteri rendeletek kiadása során.

A 21.§-hoz

A gyakorlat alapján szükségessé vált a fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyi kör normatív meghatározásának pontosítása: olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenõrzéssel védendõ "Bizalmas" vagy annál magasabb minõsítésû adatot szükséges megismernie.

A 22. §-hoz

A legszigorúbb kérdõív jelen tartalmában nem felel meg a nemzetközi gyakorlatban alkalmazásra kerülõ biztonsági követelményeknek, mert nem biztosít kellõ adatot az esetleges gazdasági természetû kockázati tényezõk feltárásához. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság saját minõsített adatainak védelméhez nem kevésbé fontos nemzetbiztonsági érdek kötõdik, indokolt a "C" típusú kérdõív kiterjesztése az érintett személy és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozó vagyoni helyzetére vonatkozó kérdésekkel.