Az Országgyûlés az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetéhez történõ csatlakozásból eredõ feladatok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt a következõk szerint módosítja:

Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erõk országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, felhasználásáról, külföldi állomásozásáról, illetve az államhatárnak a fegyveres erõk általi átlépésérõl, valamint külföldi fegyveres erõk magyarországi alkalmazásáról, felhasználásáról, állomásozásáról, illetve az államhatárnak e fegyveres erõk általi átlépésérõl;"

Az Alkotmány 19/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt

a) a fegyveres erõk alkalmazásáról, felhasználásáról, külföldi állomásozásáról, illetve az államhatárnak a fegyveres erõk általi átlépésérõl,

b) az államhatár külföldi fegyveres erõk általi átlépésérõl, e fegyveres erõk magyarországi alkalmazásáról, felhasználásáról és állomásozásáról,

c) külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésérõl."

Az Alkotmány 19/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyûlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erõk 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról."

Az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ mondat lép:

"A fegyveres erõk (Magyar Honvédség, Határõrség) alapvetõ kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kollektív védelmi feladatok ellátása."

Az Alkotmány 40/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ bekezdés lép:

"(1) A fegyveres erõk gyakorlat, kiképzés, humanitárius feladat végrehajtása és katasztrófa-elhárítás, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet felkérésére, illetve az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetének döntése alapján végzett békefenntartó tevékenység céljából a Kormány elõzetes hozzájárulásával használhatók fel, léphetik át az államhatárt és állomásozhatnak külföldön."

Az Alkotmány 40/C. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

A külföldi fegyveres erõk gyakorlat, kiképzés, humanitárius feladat végrehajtása és katasztrófa-elhárítás, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet felkérésére, illetve az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetének döntése alapján végzett békefenntartó tevékenység céljából a Kormány elõzetes hozzájárulásával használhatók fel, léphetik át az államhatárt és állomásozhatnak Magyarországon."

Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerzõdéshez történõ csatlakozásáról és a Szerzõdés szövegének kihirdetésérõl szóló törvény 2. §-ának hatályba lépésének napján lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti

a) az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 4. § (2) bekezdésének az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontját megállapító szövegrésze, 5. §-ának az Alkotmány 19/B. § (1) bekezdését és 19/C. § (1) bekezdését megállapító szövegrésze, valamint az Alkotmány VIII. fejezetét megállapító 26. §-ának az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésére, a 40/B. § (1) bekezdésére, valamint 40/C. §-ára vonatkozó szövegrésze, illetve

b) az Alkotmány módosításáról szóló 1993. évi CVII. törvény 2. §-ának az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésének elsõ mondatát megállapító szövegrésze.

A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetéhez (a továbbiakban: NATO) történõ csatlakozása szükségessé teszi az Alkotmány módosítását.

A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) lehetõvé teszi egyrészt a NATO tagságból eredõ kötelezettségek gyakorlati teljesítését, másrészt alapul szolgál más jogszabályok érintett rendelkezéseinek módosításához.

Az elsõ csoportba tartozó módosítások elsõdlegesen a hazai fegyveres erõk külföldre küldésével és a külföldi fegyveres erõk magyarországi fogadásával kapcsolatos hatáskörök megosztását határozzák meg. A Javaslat további elemei a minõsített idõszakokra vonatkozó egyes terminológiai pontosításokat tartalmazzák.

Az Alkotmány 19., 19/B. és 19/C. §-ainak módosítását az indokolja, hogy összhangba kell hozni az Országgyûlés, illetve - akadályoztatása esetén - a köztársasági elnök, valamint rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács hatáskörét a Szerzõdés 5. cikkével (idegen katonai segítségnyújtás kérése vagy a magyar fegyveres erõk által történõ segítségnyújtás teljesítése).

A Javaslat - az engedélyezés szempontjából - a fegyveres erõk tevékenységének különbözõ részcselekményeit különíti el.

a) Alkalmazás: a fegyveres erõk rendeltetésszerû használata, lényegében harctevékenység.

b) Felhasználás: a fegyveres erõk által a szükségállapoti feladatok körében végzett karhatalmi tevékenység, illetve a katasztrófa-elhárításban történõ részvétel.

c) Állomásozás: az alakulatok átvonulásához szükséges idõt, illetve a folyamatos gyakorlat idõtartamát meghaladó tartós külföldi jelenlét.

d) Államhatár átlépése: az alakulatok Magyarország területére történõ belépése, az országból való kilépése, valamint az átvonulás.

Az engedélyezés szempontjából alapelv, hogy az egyes részcselekmények eszközcselekményei önálló engedélyezésére nincs szükség, a szuverenitást komolyabban érintõ, nevesített részcselekmény csak újabb engedélyezés során lenne megvalósítható.

A 19/B. § módosítása egyértelmûsíti, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács alkotmányos jogkörében jogosult az állami szuverenitás katonai oldalát érintõ döntések meghozatalára.

A 19/C. § (1) bekezdésének Javaslat szerinti pontosítása - figyelemmel az Alkotmány 40/B. § (2) bekezdésére - egyértelmûsíti, hogy szükségállapot idején a fegyveres erõk felhasználására kerülhet csak sor. (Garanciális jelentõségû, hogy az Alkotmány helyettesítési szabálya a fõszabállyal azonos fogalmat használjon.)

A Javaslat az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdését egészíti ki, a fegyveres erõk alapvetõ feladatai között megjelenítve a nemzetközi szerzõdésekbõl (pl: ENSZ Alapokmány VII. fejezet, Észak-atlanti Szerzõdés) eredõ kollektív védelmi feladatok ellátását is.

Az alkotmánymódosítás napi gyakorlatban legfontosabb kérdésköre a 40/B. és 40/C. §-okban a magyar fegyveres erõk külföldi illetve a külföldi fegyveres erõk magyarországi tartózkodásával és az ehhez szükséges határátlépésével kapcsolatos közjogi engedélyezési hatáskörök újraszabályozása.

A hatályos szabályok ugyanis nem igazodnak az új politikai-katonai környezethez. Szükségtelenül magas szinthez kötik az engedélyezést, így feleslegesen terhelik az Országgyûlést és hosszabbítják meg a döntéshozatalt.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy - a minõsített idõszak fenti szabályain túl - békeidõszakban is mellõzhetetlen az Országgyûlés, illetve a Kormány hozzájárulási, engedélyezési hatásköreinek egyértelmû rendezése.

A Javaslat szerint a fegyveres erõk alkalmazása (pl: béketeremtés) esetén a határátlépéshez ezután is fõszabályként az Országgyûlés hozzájárulása lenne szükséges. Az ennél kisebb veszélyességet hordozó békefenntartási tevékenységek engedélyezése, továbbá az Észak-atlanti Szerzõdésbõl eredõ, gyakran napi feladatok (gyakorlat, kiképzés), valamint humanitárius feladat és katasztrófa elhárítás végrehajtására az alakulatok a Kormány döntése alapján lennének külföldre küldhetõk. A béketeremtés és a békefenntartás elhatárolása szempontjából a felkérést illetve döntést megküldõ nemzetközi szervezet állásfoglalása az irányadó.

A Javaslat a külföldi fegyveres erõk magyarországi tartózkodását az Alkotmány 40/C. §-ában szabályozza oly módon, hogy az Országgyûlés elõzetes hozzájárulása, mint fõszabály mellett a jövõben szélesebb lenne a Kormány hatásköre.

A Javaslat szerint az Alkotmány hatályos 40/C. § (2) bekezdése nem maradna fenn. A hatályos rendelkezés szerint a honvédelmet érintõ valamennyi nemzetközi szerzõdést törvényben kell megerõsíteni és kihirdetni. E szabályozás indokolatlanul szigorú, mivel a szuverenitást nem érintõ megállapodások megkötésével és kihirdetésével is az Országgyûlést terheli. A szabályozási mód az elfogadás idõpontjában indokolt lehetett, azonban jelenleg, a NATO-csatlakozást követõen a szövetségbõl fakadó feladatok ellátását és az együttmûködést akadályozza. A rendelkezés elhagyását követõen a honvédelmi tárgyköröket érintõ nemzetközi szerzõdésekre is a nemzetközi szerzõdések megkötésének és kihirdetésének általános szabályai válnak alkalmazandóvá.

A szakasz a törvény hatálybalépését az Észak-atlanti Szerzõdéshez való csatlakozásunk idõpontjával összhangban szabályozza. A hatályon kívül helyezõ rendelkezések az Alkotmány korábbi módosításainak a Javaslattal érintett szövegrészeinek korrekcióját tartalmazzák.