Budapest, 1998. november

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 4. §-ában foglaltakra figyelemmel az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait."

Az Flt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követõ munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó

a) a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze központi pénzügyi keretének felosztásáról a gazdasági miniszter,

b) az a) pontban meghatározott körbe nem tartozó többi kérdésben a szociális és családügyi miniszter

dönt."

Az Flt. 10/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselõi tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkezõ országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselõi tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkezõ országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részérõl teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a szociális és családügyi miniszter bízza meg, valamint hívja vissza. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetõleg a visszahívásra két tag esetében a gazdasági miniszter, egy-egy tag esetében az oktatási miniszter, illetve a pénzügyminiszter tesz javaslatot."

Az Flt. a következõ új címmel és 14/A. §-sal egészül ki:

14/A. § Az a munkanélküli (ideértve a pályakezdõ munkanélkülit is), aki a munkaügyi központtal való együttmûködés keretében - igazoltan - maga is részt vesz a munkahely felkutatásában, támogatásként a munkahely kereséssel, illetve a munkába állást elõsegítõ szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott költségei megtérítését kérheti."

Az Flt. 16/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évi idõtartamra állapítható meg. A munkavállaló ezen munkaviszonya megszûnését, illetve megszüntetését követõ két éven belüli ismételt, bármely munkaadónál történõ foglalkoztatásához az (1) bekezdés alapján támogatás abban az esetben nyújtható, ha a közhasznú munkára történõ közvetítés idõpontjában nem jogosult munkanélküli járadékra. Az (1) bekezdés c) pontjában említett megelõzõ havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása az (1) bekezdésben meghatározott támogatással történt."

(1) Az Flt.20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A szociális és családügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait."

(2) Az Flt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A gazdasági miniszter - a munkaerõpiaci szervezetet érintõ feladatok tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértés-ben - a MAT véleményének meghallgatásával rendeletben határozza meg a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretébõl nyújtható, a munkahelyteremtést, munkahely megõrzést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elõsegítõ programok és támogatások szabályait."

(1) Az Flt. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"21. § (1) Ha a 16-18/A. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének

a) központi kerete szolgál, a Gazdasági Minisztérium

b) a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

köt megállapodást a támogatás felhasználására vonatkozóan.

(2) Ha a 19. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerõpiaci Alap rehabilitációs alaprészének

a) központi kerete szolgál, a Szociális és Családügyi Minisztérium vagy a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

b) a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

köt megállapodást a támogatás nyújtásának részletes feltételeirõl.

(3) A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, idõtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit.

(4) Ha a 20. § (2) bekezdésének alapján kiadott rendelet értelmében a támogatás visszakövetelhetõ, a támogatást a visszakövetelés idõpontjában hatályos, a kötelezettségszegés idõpontjától a határozatban megállapított határidõig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A határidõre meg nem fizetett tartozást a kötelezettségszegés idõpontjától befizetés idõpontjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A megyei (fõvárosi) munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlõ esetben eltekinthet a kamat, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétõl.

(5) A megyei (fõvárosi) munkaügyi központ igazgatója a (4) bekezdésben meghatározott jogkörét az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja.

(6) Aki foglalkoztatást elõsegítõ támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be."

Az Flt. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"31. § A munkanélküli részére (ideértve a pályakezdõ munkanélkülit is) a munkanélküli járadék megállapításával, valamint a munkahely kereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétõl a munkaügyi központhoz történõ oda- és visszautazást, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni."

(1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) rehabilitációs alaprészt, a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történõ elõsegítésére, továbbá foglalkozási rehabilitációt elõsegítõ programok támogatására, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elõsegítõ közalapítványok támogatására,".

(2) Az Flt. 39. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A Munkaerõpiaci Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetõk."

(1) Az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Munkaerõpiaci Alappal a szociális és családügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát

a) a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel,

b) a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal,

c) a Munkaerõpiaci alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel

megosztva gyakorolja."

(2) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdése b) pontjának 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról,".

(3) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) véleményezi a Kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét, a munkanélküli ellátásokra, foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokra, a Munkaerõpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, a gazdasági miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A szociális és családügyi miniszter a munkanélküli ellátásokra, valamint a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokra vonatkozó, illetve a gazdasági miniszter a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elõsegítõ programok és támogatások szabályaira vonatkozó miniszteri rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az errõl szóló elõterjesztés benyújtását követõ 30 napon belül nem született meg;".

(4) Az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdése a) pontjának 2. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. központi foglalkoztatási, képzési és munkaerõpiaci integrációs programok indításáról, valamint a programokhoz kapcsolódó költségekrõl,".

(5) Az Flt. 39/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A szociális és családügyi miniszter

a) az éves költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódóan benyújtja a Kormánynak a Munkaerõpiaci Alap éves - a foglalkoztatási alaprész tekintetében a gazdasági miniszterrel, a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben kialakított -, a MAT javaslatának megfelelõ költségvetését. A MAT javaslatától eltekinthet, ha az a tárgyévet megelõzõ év szeptember 15-éig nem született meg, feltéve, hogy az elõterjesztést legkésõbb augusztus 16-áig a MAT megkapta. Amennyiben a MAT javaslata nem született meg, a szociális és családügyi miniszter a Kormánynak benyújtott elõterjesztéshez csatolja a munkaadói és munkavállalói oldal véleményét;

b) dönt a Munkaerõpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról - a foglalkoztatási alaprész tekintetében a gazdasági miniszterrel egyetértésben - ha a MAT döntése

1. jogszabályba ütközik,

2. veszélyezteti a munkanélküli ellátások kifizetésének biztonságát,

3. az elõterjesztés benyújtásától számított 30 napon belül nem születik meg;

c) a foglalkoztatási és rehabilitációs alaprész tekintetében - a foglalkoztatási alaprészt illetõen a gazdasági miniszter egyetértésével - dönt a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizálás elveirõl, ha a MAT döntése

1. jogszabályba ütközik,

2. nem születik meg a tárgyév január 30-áig, illetve az elõterjesztés benyújtását követõ 30 napon belül;

d) dönt a rehabilitációs alaprész központi pénzeszközeinek felhasználásáról;

e) a MAT-nak a (2) bekezdés g) pontja szerinti kezdeményezésére szakértõi vizsgálatot rendel el."

Az Flt. 39/A. §-a a következõ új (5)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdésének helyébe (7)-(9) bekezdésként a következõ rendelkezések lépnek:

"(5) A gazdasági miniszter dönt

a) - a b) pontban meghatározott kivétellel - a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi keretének felhasználásáról;

b) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerõpiaci integrációs programok indításáról és költségeirõl, a hátrányos helyzetû rétegek elhelyezkedését segítõ központi programok tekintetében a szociális és családügyi miniszter javaslata alapján, ha a MAT döntése

1. jogszabályba ütközik,

2. nem születik meg a tárgyév január 30-áig, illetve az elõterjesztés benyújtását követõ 30 napon belül.

(6) Az oktatási miniszter a Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprésze tekintetében:

a) elõkészíti, illetõleg a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben kiadja a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló jogszabályokat;

b) felelõs a szakképzési alaprész

ba) központi pénzeszközei felhasználásának jogszerûségéért és ellenõrzéséért,

bb) bevételei beszedésének elrendeléséért,

bc) követeléseinek behajtásáért (ideértve a pénzügyi garanciák érvényesítését),

c) dönt a szakképzési alaprész központi és decentralizált keretre történõ felosztásáról, a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret nagyságáról, a szakképzési alaprészen belüli átcsoportosításról és ezekrõl tájékoztatja a Szociális és Családügyi Minisztériumot;

d) tájékoztatja a MAT-ot az Országos Szakképzési Tanács javaslatairól.

(7) A Munkaerõpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok gondoskodnak.

(8) A Munkaerõpiaci Alap összesített bevételi és kiadási elõirányzatát és annak az alaprészek közötti megosztását az Országgyûlés összevont jogcímenként (kiemelt elõirányzatokként) az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter, a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszter, a többi alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszter állapítja meg.

(9) A Munkaerõpiaci Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a szociális és családügyi miniszter - a foglalkoztatási alaprész központi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel, a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben - határozza meg."

(1) Az Flt. 39/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Munkaerõpiaci Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei - a szakképzési alaprész kivételével - a MAT, illetõleg a szociális és családügyi miniszter - a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel egyetértésben hozott - döntése szerint, - a mûködési alaprészt illetõen e törvényben meghatározott módon - egymás közt átcsoportosíthatók feltéve, ha erre az eredeti elõirányzatokon felül képzõdõ többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az elõirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt."

(2) Az Flt. 39/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A szakképzési alaprészbõl kifizetések az adott naptári évben, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség jogszabályban meghatározott idõpontját követõen csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig teljesíthetõk."

Az Flt. 39/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A Munkaerõpiaci Alap javára fennálló behajthatatlan követelést az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatója, illetõleg - a hatáskörébe tartozó támogatások esetében - a Szociális és Családügyi Minisztérium, illetõleg az Oktatási Minisztérium törli."

Az Flt. 41/A. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az 1999-et követõ tárgyévi rehabilitációs hozzájárulásnak e törvény szerint meghatározott mértékét a Szociális és Családügyi Minisztérium 100 Ft-ra kerekítve a tárgyévet megelõzõ augusztus 31-éig a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõjében teszi közzé."

Az Flt. 42/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként elõleget kell fizetni. Az elõleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az elõleg összegét a munkaadó maga állapítja meg és fizeti be. A negyedik negyedévre elõleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdõ kötelezett az elsõ teljes negyedév után köteles elõször elõlegfizetést teljesíteni."

(1) Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:

a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerõpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;

b) foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatására;

c) a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben megne-vezett forrásból

1. a gazdasági miniszter rendeletében meghatározott munkahely-teremtést, munkahely megõrzést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elõsegítõ támogatások és programok finanszírozására,

2. foglalkoztatást elõsegítõ támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására,

3. az érdekegyeztetés mûködési feltételeinek biztosításához történõ hozzájárulásra;

d) a Kormány által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott foglalkoztatáspolitikai irányelvek végrehajtását elõsegítõ, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást elõkészítõ programok támogatására;

e) munkaerõfejlesztõ és képzõ központok létrehozásának támogatására;

f) 1996. január 1-je elõtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítésébõl adódó kifizetésekre."

(2) Az Flt. 43. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdésének számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

"(3) A Munkaerõpiaci Alap rehabilitációs alaprészének központi kerete felhasználható

a) a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történõ elõsegítésére,

b) a foglalkozási rehabilitációt elõsegítõ programok támogatására,

c) foglalkozási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elõsegítõ közalapítványok támogatására."

(1) Az Flt. 56. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A Munkaerõpiaci Alap javára fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozás."

(2) Az Flt. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A szociális és családügyi miniszter, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a gazdasági miniszter, a Gazdasági Minisztérium, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége, valamint kirendeltsége által mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye."

a) Az Flt. 8. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, 42. §-ának (8) bekezdésében, 48. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 49. §-ának (3) bekezdésében, 51/A. §-ának (7) bekezdésében, 53. §-ának (1) bekezdésében, 55. §-ának (3) bekezdésében, 57. §-ában, 57/A. §-ának (1) bekezdésében a "Munkaügyi Minisztérium" szövegrész "Szociális és Családügyi Minisztérium" szövegrészre,

b) az Flt. 7. §-ának (1), (3) és (5)-(6) bekezdésében, 19. §-ának (2) bekezdésében, 22. §-ában, 36/A. §-ában, 43. §-ának (5) bekezdésében, 48. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 49. §-ának (3) bekezdésében, 52. §-ában, 56/A. §-ának (4) bekezdésében a "munkaügyi miniszter" szövegrész "szociális és családügyi miniszter" szövegrészre,

c) az Flt. 25. §-ának (5) bekezdésében "- a (3) bekezdésben" szövegrész "- a (4) bekezdésben" szövegrészre, a 27. §-ának (1) bekezdésében "- a 25. § (5) bekezdésében" szövegrész "- 25. § (6) bekezdésében" szövegrészre, a 27. §-ának (8) bekezdésében "az (5)-(6) bekezdésben" szövegrész "az (5) bekezdésben" szövegrészre, a 29. §-a (1) bekezdésének e) pontjában "a 25. § (6) bekezdésében" szövegrész "25. § (7) bekezdésben" szövegrészre, a 30. §-a (1) bekezdésének f) pontjában "a 25. § (3) bekezdésben" szövegrész "25. § (4) bekezdésben" szövegrészre,

d) az Flt. 39/A. § (2) bekezdésének b.4. pontjában a "39. § (5) bekezdésében" szövegrész "39. § (6) bekezdésében" szövegrészre

változik.

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról rendelkezõ 1996. évi CVII. törvény 37. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az e törvény alapján elsõ ízben megalakított munkaügyi tanácsok megbízatása - az Flt. 11. §-a (1) bekezdésében foglaltaktól eltérõen - külön törvényben meghatározott idõpontban jár le."

(1) A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. §-ának (7) bekezdésében "a Munkaerõpiaci Alap kezelõjének (a továbbiakban: alapkezelõ)" szövegrész "Oktatási Minisztériumnak" szövegrészre változik.

(2) Az Szht. 4. §-ának (8) bekezdésében a "munkaügyi miniszter" szövegrész "oktatási miniszter" szövegrészre, az "alapkezelõ" szövegrész "Oktatási Minisztérium" szövegrészre változik.

(3) Az Szht. 4. §-ának (9) bekezdésében a "munkaügyi miniszter" szövegrész helyébe az "oktatási miniszter" szövegrész lép.

(4) Az Szht. 5. §-ának (5) bekezdésében az "alapkezelõnek" szövegrész "Oktatási Minisztériumnak" szövegrészre változik.

Az Szht. 8. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szakképzési alaprész mûködtetése költségeinek finanszírozá-sára a szakképzési alaprész kiadási elõirányzatának legfeljebb 3%-a használható fel."

Az Szht. 9. §-ának (4) bekezdésében a "munkaügyi miniszter" szövegrész "oktatási miniszter" szövegrészre változik.

(1) Az Szht. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A megyék (fõváros) javára meghatározott decentralizált résszel kapcsolatos pályázatok kiírására és értékelésére a megyékben (fõvárosban) szakképzési bizottság jön létre."

(2) Az Szht. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A megyei (fõvárosi) szakképzési bizottság a megyei (fõvárosi) munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, valamint a szakképzõ iskolát fenntartó önkormányzatok és a területi gazdasági kamarák három-három képviselõjébõl, továbbá a megyei (fõvárosi) közoktatás-fejlesztési közalapítvány kuratóriumának egy delegált képviselõjébõl áll, tagjait a megyei (fõvárosi) munkaügyi tanácsok javaslatára - 3 éves idõtartamra - az oktatási miniszter kéri fel legkésõbb 1999. március 31-éig."

(1) Az Szht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A szakképzési alaprész felhasználásáról és a támogatásról, ha

a) az OSZT tesz javaslatot, a javaslat alapján az oktatási miniszter,

b) a megyei (fõvárosi) szakképzési bizottság tesz javaslatot, a javaslat alapján a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ igazgatója

dönt."

(2) Az Szht. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerzõdést, ha a döntés

a) az (1) bekezdés a) pontja szerint történik, a szerzõdést az Oktatási Minisztérium,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerint történik, a szerzõdést a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ

köti meg a támogatásban részesülõvel."

Az Szht. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A szakképzési alaprészbõl kapott beruházási célú támogatással létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig."

Az Szht. 15. §-ának (3) bekezdésében a "munkaügyi miniszter" szövegrész "oktatási miniszter" szövegrészre változik.

(1) A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 4. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A szakképzés központi irányítását az oktatási miniszter látja el, amelynek keretében a szakképzés egészére kiterjedõen a szakképesítésért felelõs miniszterrel egyetértésben...".

(2) Az Szkt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az oktatási miniszter

a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelõs miniszterrel egyetértésben,

b) a (2) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott hatásköreit a szakképesítésért felelõs miniszter javaslata alapján

gyakorolja."

(3) Az Szkt. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési ágazat tekintetében a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;"

(4) Az Szkt. 4. §-ának (2) bekezdésében, az 5. §-ának (2) bekezdésében, a 6. §-ának (1) bekezdésében és a 9. §-ának (2) bekezdésében a "munkaügyi miniszter" szövegrész helyébe az "oktatási miniszter" szövegrész, az Szkt. 9. §-ának (5) bekezdésében, a 12. § (3) bekezdésében a "Munkaügyi Minisztérium" szövegrész helyébe az "Oktatási Minisztérium" szövegrész lép.

(1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 33. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A közös igazgatású közoktatási intézményben a nevelõ és oktató munkához kapcsolódó, - e törvény 121. § (1) bekezdésének 22. pontjában felsorolt - nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is mûködhet."

(2) A Kt. 33. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az általános mûvelõdési központban egységes vagy összetett iskola feladatait, továbbá a nevelõ és oktató munkához kapcsolódó, - e törvény 121. § (1) bekezdésének 22. pontjában felsorolt - nem közoktatási tevékenységet ellátó intézményegység is mûködhet."

(3) A Kt. 8. §-a (11) és (14)-(16) bekezdésében, 19. §-a (2) bekezdésében, 23. §-ában, 36. §-ának (5) bekezdésében, 52. §-ának (2) bekezdésében, 81. §-ának (8)-(10) bekezdésében, valamint (12) és (14) bekezdésében, 88. §-ának (2) bekezdésében, 91. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének g) pontjában, valamint (8) bekezdésében, 92. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 93. §-ának (1) bekezdésében, 94. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 95. §-ának (1)-(5) bekezdésében, 96. §-ának (3)-(5) bekezdésében, 97. §-ának (1) bekezdésében, 98. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 100. §-ában, 101. §-ának (6) bekezdésében, 107. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, 108. §-ának (2) és (6), valamint (9)-(10) bekezdésében, 111. §-ának (2) bekezdésében, 112. §-ának (3) bekezdésében, 122. §-ának (9) bekezdésében, 123. §-ának (8) bekezdésében, 124. §-a (4) bekezdésének a) pontjában és (13) bekezdésének b) pontjában, 129. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "mûvelõdési és közoktatási miniszter" szövegrész, illetõleg annak ragozott formája helyébe az "oktatási miniszter" szövegrész, illetõleg megfelelõ raggal ellátott formája, továbbá a Kt. 81. §-a (1) bekezdésének a) pontjában "a foglalkozási" szövegrész helyébe a "a nevelési" szövegrész lép.

(1) A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ft.) 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) részt vesz a felsõoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek elõkészítésében, illetõleg kialakításában, irányítja az ágazat tudománypolitikáját, annak megvalósítását, koordinálja az országos tudománypolitikai koncepció kialakítását és ezzel összefüggésben elõterjesztést tesz;".

(2) Az Ft. 74. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"o) dönt a felsõoktatási szövetség létesítésével, mûködésével kapcsolatban e törvény alapján meghatározott kérdésekben; a felsõoktatási szövetség szenátusának meghatalmazása alapján átadja a szövetségi elnökök megbízását;".

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37/F. §-ának (2) bekezdésében, 85. §-ában, 124. §-ának (4) bekezdésében, valamint 132. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a "Népjóléti Minisztérium" szövegrész helyébe a "Szociális és Családügyi Minisztérium" szövegrész lép.

(2) Az Szt. 31. §-ában, 117/B. §-ának (1) bekezdésében, 132. §-ának (2) bekezdésében a "népjóléti miniszter" szövegrész helyébe a "szociális és családügyi miniszter" szövegrész lép.

(3) Az Szt. 132. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a közgyógyellátás keretében rendelhetõ gyógyszerek körét [ 49. § (2) bekezdés] a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza."

(1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a Belügyminisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára;".

(2) A Fot. 25. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, valamint 30. §-ának (2) bekezdésében a "népjóléti miniszter" szövegrész helyébe a "szociális és családügyi miniszter" szövegrész lép.

(3) A Fot. 25. §-ának (5) bekezdésében a "Népjóléti Minisztérium" szövegrész helyébe a "Szociális és Családügyi Minisztérium" szövegrész lép.

(1) A magzati élet védelmérõl szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A terhesség megszakításáért fizetendõ díjat - ideértve a szociális helyzettõl függõ kedvezmények mértékét is -, valamint a díj megfizetésének részletes szabályait az egészségügyi miniszter - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg."

(2) A tv. 3. §-ának (3) bekezdésében, 10. §-ának (6) bekezdésében, 12. §-ának (3) bekezdésében és 13. §-ának (3) bekezdésében "a népjóléti" szövegrész helyébe "az egészségügyi" szövegrész lép.

(1) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény (Tfrt.) 8. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi, a belügy-, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az egészségügyi, a szociális és családügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere,"

(2) A Tfrt. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a miniszter, a belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, a pénzügyminiszter és a nemzeti kulturális örökség miniszterének képviselõje,".

A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 7. §-a (4) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az ÁPV Rt.-tõl átvett ingatlanrészre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerzõdést a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal köti meg. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az ingatlanrészt - a Kormány döntésének megfelelõen - kizárólag az országos állami tervdokumentációs irattár és adattár mûködtetési céljaira jogosult felhasználni."

A tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Mérnöki Kamara törvényességi felügyeletét a gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter), a Magyar Építészeti Kamara törvényességi felügyeletét a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja."

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Alappal a környezetvédelmi miniszter rendelkezik; az Alap év végi maradványa nem vonható el. Az Alap építésügyi bírságból származó bevétele a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési törvényben meghatározott fejezetének elõirányzatát képezi."

A világ kulturális és természeti örökségérõl szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetésérõl rendelkezõ 1985. évi 21. törvényerejû rendelet 3. §-ának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Végrehajtásáról a nemzeti kulturális örökség minisztere - a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben, továbbá más érdekelt miniszterekkel együttmûködve - gondoskodik."

Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a "Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt." alcím alatti felsorolás a "Szerencsejáték Rt. 100%" szövegrésszel, a "Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter; földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter" alcím alatti felsorolás pedig a "Városépítési Tudományos és Tervezõ Intézet Kht. 100%" szövegrésszel egészül ki.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül az a), az f) és az i) pontban említetteket a Kormány; a b), a c), a d) és a k) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) és - a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben - az érdekelt miniszter együttesen; az e), a g), a h) és a j) pontokban említetteket a miniszter látja el."

A Vgtv. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el - a mezõgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével - azoknak az állam tulajdonában lévõ vizeknek és vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minõsülnek az állam vállalkozói vagyonának és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezõgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében a kezelésrõl a mezõgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik."

A Vgtv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A vízügyi igazgatási szervezet feladata - a mezõgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények kivételével - a folyók vízkárelhárítási célú szabályozása, a kettõnél több települést szolgáló vízkárelhárítási létesítmények - az árvízvédelmi fõvédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók, belvízvédelmi fõmûvek (a továbbiakban: védmûvek) - építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévõ védmûvek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A mezõgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények esetében a feladat ellátásáról a mezõgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik."

A Vgtv. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Ha a társulat megszûnését követõen a közfeladatot az állam látja el, az ehhez szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetõleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át a mezõgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vagyon kivételével, amelynek átvételérõl a mezõgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik."

A Vgtv. 45. §-a (8) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) a mezõgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel együttesen a mezõgazdasági vízszolgáltató mûvek üzemeltetésének;"

A Vgtv. 1. számú melléklete a következõ új 13. ponttal egészül ki, egyidejûleg az 1. számú melléklet jelenlegi 13-28. pontjainak számozása 14-29. pontra változik:

"13. Mezõgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezõgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévõ vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefüggõ feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével;".

(1) A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyminiszter ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja tekintetében."

(2) Az Szjtv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az SZF a Kormány által kijelölt miniszter felügyelete alatt mûködik, vezetõjét a Kormány nevezi ki. A felügyeletet ellátó miniszter

a) javaslatot tesz a Kormánynak az SZF vezetõjének személyére vonatkozóan,

b) jóváhagyja az SZF szervezeti és mûködési, valamint ellenõrzési szabályzatát."

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ának (2)-(4) és (8)-(9) bekezdésében a "pénzügyminiszter" szövegrész helyébe a "gazdasági miniszter", a (3) bekezdésben az "ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter" szövegrész helyébe a "pénzügyminiszter" szövegrész lép.

(1) A kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kjvt.) 29. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Védetté nyilvánításhoz védett természeti területen a környezetvédelmi miniszter, mezõgazdasági rendeltetésû területen a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértése szükséges."

(2) A Kjvt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Ásatási Bizottság 7 tagú szakmai tanácsadó testület, amelynek elnökét, titkárát és két tagját a miniszter, egy tagját a környezetvédelmi miniszter, két tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bízza meg."

(3) A Kjvt. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Muzeális intézmény alapításához, már létezõ intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításához a miniszter engedélye szükséges (a továbbiakban: mûködési engedély)."

(4) A Kjvt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Muzeális intézmény megszüntetéséhez a miniszter engedélye szükséges."

(5) A Kjvt. 2. számú mellékletében a "Magyar Irodalom Háza, Magyar Irodalmi Múzeum," szövegrész helyébe a "Petõfi Irodalmi Múzeum és" szövegrész lép.

(1) A mûemlékvédelemrõl szóló 1997. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Kormány a mûemlékvédelem központi szakmai irányítását a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja."

(2) Az Mvt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) gondoskodik a mûemléki értékek miniszteri rendelettel történõ védetté nyilvánításáról;".

(3) Az Mvt. 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) elõkészíti és a Kormány elé terjeszti a mûemlékvédelemre vonatkozó jogszabályokat, valamint kidolgozza a mûemlékvédelem szakmai szabályait és gondoskodik azok érvényesülésérõl;".

(4) A Mvt. 28. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(4) A miniszter - az oktatási miniszterrel egyetértésben - gondoskodik a mûemlékvédelemmel kapcsolatos közoktatási feladatok megszervezésérõl és ellátásáról.

(5) A miniszter a tudomány és a közmûvelõdés jeles szakembereibõl álló Országos Mûemlékvédelmi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre."

(5) Az Mvt. 29. §-a (3) bekezdése a) pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az OMvH elnökét

- a miniszter nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

- mûemlékvédelmi igazgatási feladatai ellátásában szakmai bizottság segíti, amelynek állandó tagjait a miniszter nevezi ki."

(6) Az Mvt. 29. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) A Mûemlékfelügyeleti Igazgatóság

- igazgatóját a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

- döntéseit szakmai testületi állásfoglalások segítik,

- köztisztviselõi tekintetében az igazgató a kinevezési és munkáltatói jogok gyakorlója."

(7) Az Mvt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A mûemlékek kutatási, tervezési, fenntartási és helyreállítási munkálatait a miniszter rendeletében meghatározott minõsítéssel rendelkezõ kutató, tervezõ, kivitelezõ, illetve restaurátor végezheti."

(1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A bizottság elnöke a Kormány által megbízott személy, társelnöke az egyház képviselõinek vezetõje, tagjai az oktatási miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a belügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a szociális és családügyi miniszter, az egészségügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy megbízottja, valamint az egyház képviselõi a Kormányt képviselõ tagokkal azonos számban."

(2) Az Etv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A bizottság elõterjesztése alapján az egyházak átadásra kerülõ ingatlanok jegyzékét a 2011. december 31-éig terjedõ idõszakra a Kormány hagyja jóvá 1999. szeptember 30-áig. Az elõterjesztést a bizottság 1999. június 30-áig nyújtja be a Kormányhoz."

(3) Ahol az Etv. a "Miniszterelnöki Hivatal" megjelölést, illetve ennek ragozott formáját használja, azon a "Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma" megjelölést, illetve ennek ragozott formáját kell érteni.

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében a "Miniszterelnökség" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma" szövegrész, 9. §-ában pedig a "Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelõs államtitkárának" szövegrész helyébe a "nemzeti kulturális örökség miniszterének" szövegrész lép.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésében a "Miniszterelnöki Hivatalt" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát" szövegrész lép.

(1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 55/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a belügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a külügyminiszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, az oktatási miniszter és a Kormány ifjúsági és sportfeladatokat ellátó tagja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy-egy személy."

(2) A Nektv. 55/A. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) az igazságügy-miniszter által kijelölt személy."

(3) A Nektv. 55/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A Felügyelõ Bizottság elnöke az igazságügy-miniszter által kijelölt személy."

A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. § A minisztert akadályoztatása esetén

a) az Országgyûlés ülésén a politikai államtitkár - annak akadályoztatása esetén a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter - helyettesíti;

b) a Kormány ülésén a politikai államtitkár helyettesíti; a politikai államtitkár akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár, tárca nélküli miniszter esetében a tárca nélküli miniszter hivatalának vezetõje tanácskozási joggal részt vehet a Kormány ülésén;

c) az Országgyûlés bizottsága ülésén a politikai államtitkár, akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt állami vezetõ vagy állásfoglalásra jogosult köztisztviselõ, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. §-a (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a hivatásos állomány tagja képviselheti;

d) a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter helyettesíti;

e) a jogszabály kiadásában a helyettesített miniszter politikai államtitkára helyettesíti."

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 121. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium egy-egy képviselõje,".

Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 56. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség minisztere útján, az általa - a miniszterrel és a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - létrehozott és mûködtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közremûködésével látja el."

(1) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Mftv.) 1. §-ának felsorolása a "Honvédelmi Minisztérium" szövegrészt követõen az "Ifjúsági és Sportminisztérium" szövegrésszel egészül ki.

(2) Az Mftv. 2. §-a a következõ g) ponttal egészül ki:

"g) Országos Testnevelési és Sporthivatalt, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökét említi, ott Ifjúsági és Sportminisztériumot, illetõleg ifjúsági és sportminisztert"

(3) Az Mftv. 2. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Az Ifjúsági és Sportminisztérium megalakulásával az Országos Testnevelési és Sporthivatal megszûnik. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal általános jogutódja az Ifjúsági és Sportminisztérium."

(1) A Gyermek és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: GYIA tv.) címe a következõ címre változik:

"A Gyermek- és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggõ egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjérõl".

A GYIA tv. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. § (1) Az Alapprogram pénzügyi fedezetével az ifjúsági és sportminiszter rendelkezik.

(2) Az Alapprogram pénzeszközeit az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alatt álló önálló költségvetési szerv kezeli.

(3) Az Alapprogram éves felhasználásának irányairól és arányairól, a pályázatok elbírálásáról, a támogatás odaítélésérõl az Alapprogram Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) dönt.

(4) A Tanács elnökét és tagjait az ifjúsági és sportminiszter bízza meg az Alapprogram céljai szempontjából érintett kormányzati szervek és az ifjúsági, illetve e korosztályt segítõ szervezetek kiemelkedõ személyiségei közül. A Tanács összetételét az ifjúsági és sportminiszter úgy állapítja meg, hogy abban a kormányzati szerveket és a nem-kormányzati szervezeteket egyenlõ számú képviselõ képviselje. A Tanács elnökének és tagjainak megbízatása három évre szól."

A GYIA tv. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. § (1) Az Alapprogram bevételi forrásaiból a következõ célokat lehet támogatni:

a) a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlõdését segítõ programokat, azon belül különösen:

- a gyermekek egészséges szabadidõ-eltöltésével kapcsolatos tevékenységeket,

- a gyermekek iskolán kívüli nevelésével összefüggõ tevékenységeket,

- a gyermekek testi- és lelki egészségét veszélyeztetõ jelenségek elleni fellépéssel kapcsolatos kezdeményezéseket,

b) a honismeretet, a helyismeretet elõsegítõ, a haza szeretetére nevelõ programokat,

c) a természeti és épített környezet megóvását, védelmét segítõ programokat,

d) az ifjúság közösségi kezdeményezéseit, saját szervezeteik és csoportjaik kezdeményezéseit és tevékenységét,

e) az ifjúság érdekében tevékenykedõ intézmények, nem-kormányzati szervezetek olyan programjait, amelyek építenek a részvételre, a demokratikus döntéshozatalra, az együttmûködésre,

f) a demokráciára neveléssel, a demokratikus mûködés gyakorlásával és az állampolgári neveléssel kapcsolatos programokat és kezdeménye-zéseket,

g) a fiatalok saját problémamegoldó képességének erõsítését elõsegítõ programokat,

h) az európai integrációs folyamatban való ifjúsági részvételt, valamint az európai kapcsolatok kiépítését segítõ kezdeményezéseket,

i) a kábítószer, az alkohol, a dohányzás és más egészségkárosító szerek fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatos megelõzõ, figyelemfel-hívó programokat,

j) hátrányos helyzetben lévõ gyermekek és fiatalok felzárkóztatását segítõ programokat,

k) az ifjúság társadalmi helyzetének változásait nyomon követni képes információs és elemzõ rendszer kiépítését és mûködtetését.

(2) Az Alapprogramból nyújtható támogatások és kedvezményezettek körét, a Tanács által meghirdetett pályázatokat, valamint a támogatásban részesültek névsorát és támogatásuk célját, mértékét az országos sajtó útján közzé kell tenni."

A GYIA tv. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. § (1) A Közalapítvány legfõbb döntéshozó szerve a Kuratórium, amely 7 fõbõl áll. Tagjai:

a) az országos gyermek, diák- valamint ifjúsági szervezetek képviselõi által jelöltek közül 4 személy,

b) az alapító által felkért 3 személy.

(2) A Kuratórium tagjait és a Közalapítvány ellenõrzésre jogosult szervének (Felügyelõ Bizottságának) tagjait és elnökét az alapító nevében az ifjúsági és sportminiszter jelöli ki.

(3) A Kuratórium elnökét - aki nem lehet az alapító képviselõje vagy alkalmazottja - a Kuratórium maga választja meg.

(4) A Közalapítvány Kuratóriuma mellett Tanácsadó Testület mûködik, amelynek véleményezési joga van a Közalapítvány éves munkatervével, költségvetésével összefüggõ kérdésekben, valamint javaslattételi joga van szakmai programok megvalósítására. A Tanácsadó Testület tagjait az országos ifjúsági szervezetek javaslata alapján az ifjúsági és sportminiszter kéri fel. A Tanácsadó Testület elnökét maga választja meg.

(5) A Közalapítvány szervezetét és mûködésének szabályait e törvény keretei között a Kuratórium állapítja meg.

(6) A Közalapítvány köteles évente egyszer a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben nyilvánosságra hozni éves programját, az elõzõ évi program teljesítésének értékelését, vagyonának alakulását és pénzügyi mérlegét.

(7) A Kormány a törvény hatályba lépését követõ 6o napon belül gondoskodik az alapító okirat módosításáról, a Kuratórium, a Felügyelõ Bizottság és a Tanácsadó Testület jelölésérõl."

A GYIA tv. a 7. §-t követõen a következõ III. résszel, címmel és 7/A.-7/B. §-sal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi III. részének számozása IV. részre változik:

"III.

7/A. § Az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) az ifjúsággal összefüggõ feladatai keretében:

a) ellátja a gyermekeket és fiatalokat (a továbbiakban: ifjúság) érintõ kérdésekben a kormányzati programok összehangolásának feladatait;

b) biztosítja a fiatalok képviselõinek részvételét az ifjúságot közvetlenül érintõ kormányzati döntések elõkészítésében;

c) feladatainak ellátása során rendszeres kapcsolatot tart az országos hatáskörû szervekkel, közhasznú szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel, közalapítványokkal és alapítványokkal, szakmai mûhelyekkel, a települési, valamint a területi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal;

d) ellátja a Kormány képviseletét a nemzetközi kormányközi ifjúsági kapcsolatokban;

e) gondoskodik az ifjúság társadalmi helyzetének változásait követõ ifjúsági információs rendszer mûködtetésérõl, az ifjúság helyzetérõl szóló elemzések és jelentések elkészítésérõl és ezek nyilvánosságra hozataláról;

f) a Kormány nevében ellátja a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 1991. évi LXIV. törvényben foglaltak végrehajtásának összehangolásával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat.

7/B. § (1) A Minisztérium az ifjúsági korosztályok öntevékenysé-gének támogatása, a települési és területi önkormányzatok ifjúsági munkájának ösztönzése és segítése érdekében Regionális Ifjúsági Irodákat (a továbbiakban: Iroda) mûködtet.

(2) A Minisztérium az Irodák útján támogatást, valamint tanácsadási, képzési és információs szolgáltatást nyújt az Irodák illetékességi területén mûködõ ifjúsági szervezeteknek, valamint az ifjúságnak segítséget nyújtó szervezeteknek, intézményeknek.

(3) A Minisztérium az Irodák útján ösztönzi és támogatja az ifjúság számára kiírt pályázatokon a (2) bekezdésben megjelölt szervezetek és intézmények részvételét, továbbá segítséget nyújt az Irodák infrastrukturális eszközei használatának biztosításával a szervezetek és intézmények ifjúsági programjainak megvalósulásához."

A GYIA tv. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8. § E törvény alkalmazásában:

gyermek: a 0-14 éves korosztályokhoz tartozó személy;

fiatal: a 15-26 éves korosztályokhoz tartozó személy."

A GYIA tv. 10. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Felhatalmazást kap az ifjúsági és sportminiszter, hogy az Alapprogram mûködésével, a Tanács összetételével, a döntéshozatali rendjével és a döntések nyilvánosságával összefüggõ szabályokat rendeletben megállapítsa."

(1) A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: St.) 1. §-ának 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. sporttevékenység: meghatározott szabályok szerint idõtöltésként, vagy hivatásszerûen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, amely az egyetemes kultúra része;".

(2) Az St. 1. §-ának 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. szabadidõs sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet nem hivatásos sportolóként végez;".

(1) Az St. 2. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a fogyatékosok sportját, a szabadidõsportot és az olimpiai mozgalmat; ".

(2) Az St. 2. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) mûködteti a sport információs rendszerét; ".

(3) Az St. 2. §-ának j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"j) támogatja az olimpiai felkészülést és egyes központi sportlétesítmények mûködtetését; ".

Az St. 3. §-a (2) bekezdésének e)-f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) segíti a fõváros, illetõleg a megye területén ( a továbbiakban: illetékességi területén ) mûködõ testnevelési, diák- és szabadidõsport, valamint természetjáró szervezetek tevékenységét, biztosítja az illetékességi területén a diáksport, valamint a sportági szakszövetségek mûködésének alapvetõ feltételeit;

f) közremûködik a diák- és szabadidõsport, valamint a természetjáró események lebonyolításában, illetõleg szervezi azokat; ".

(1) Az St. 4. § elõtti címe, továbbá 4-6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Ifjúsági és Sportminisztérium

4. § Az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el az e törvényben és más jogszabályban számára meghatározott központi állami feladatokat.

5. § A minisztérium

a) irányítja az alá rendelt intézményeket, összehangolja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztását;

b) elõkészíti és végrehajtja a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket, ellátja a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggõ állami feladatokat;

c) gyakorolja az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott sportirányítási jogköröket.

6. § Az ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) munkáját a sport szakmai szervezeteinek képviselõibõl, valamint a sportélet kiemelkedõ személyiségeibõl álló tanácsadó testület segíti."

(1) Az St. 16. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a nemzetközi sportszövetség alapszabályával összhangban kialakítani a versenyrendszert, és annak alapján szervezni a hivatásos és szabadidõs sportversenyeket, a Nemzeti (Hivatásos, Professzionális) Liga Bajnokságot, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa Versenysorozatot; ".

(2) Az St. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A versenyszabályzat (versenykiírás) tartalmazza, hogy a hivatásos vagy a szabadidõs sport versenyrendszerében csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs három hónapot meghaladó lejárt köztartozása, továbbá - ha gazdasági társaság - nem áll felszámolás alatt. Az indulási jogosultságot az érintett sportszervezet másra nem ruházhatja át."

(1) Az St. 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"29. § (1) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Polgári Törvénykönyv 74/G. § (10) bekezdése, illetve 74/E. § (6) bekezdése alapján kezdeményezze a bíróságnál a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány (a továbbiakban: NSKA) és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidõsport az Egészséges Életmódért Közalapítvány (a továbbiakban: NISZKA) egyesítését.

(2) Az új közalapítvány neve Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány (a továbbiakban: SKA). Az SKA az NSKA és a NISZKA általános jogutódja.

(3) Az SKA az utánpótlás-nevelés, a gyermek, ifjúsági és szabadidõsport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatásával foglalkozik és mûködteti a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszert.

(4) A közalapítvány kuratóriuma kilenc fõbõl áll. Elnökét és tagjait a miniszter javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet, illetve az alapítvány célja szempontjából érintett társadalmi területek kiemelkedõ személyiségei közül."

Az St. 32. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A sportszervezet megszüntét követõ két évig nem lehet sportszervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan sportszervezetnél töltött be - annak megszüntét megelõzõ két évben - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki."

Az St. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi források elsõdlegesen a következõ célokra használhatók fel:

a) a MOB szakmai együttmûködésével az olimpiai felkészülés és részvétel támogatására, valamint a látványsport, a szabadidõsport, az utánpótlás-nevelés, a gyermek- és ifjúsági sport, továbbá a fogyatékosok sportjának támogatására;

b) sportlétesítmények fejlesztésére és fenntartására;

c) a minisztérium mûködési kiadásaira;

d) a sport információs rendszerének mûködtetésére, a sporttudomány és a sportegészségügy támogatására;

e) a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának ellenõrzésére;

f) a nemzetközi kapcsolatok és a sportdiplomáciai feladatok ellátására;

g) sportvállalkozás-ösztönzési programok finanszírozására."

Az St. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"35. § (1) A gyermek-, ifjúsági és szabadidõsport, az utánpótlás-nevelés, a fogyatékosok sportjának támogatása, valamint a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer mûködtetése az SKA útján történik.

(2) Az SKA bevételi forrásai:

a) Az 1997. január 1-jei hatállyal létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány, és az ugyancsak 1997. január 1-jei hatállyal létrehozott Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidõsport az Egészséges Életmódért Közalapítvány számára a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és hozadéka,

b) az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás,

c) a sorsolásos játékok játékadójának 12%-a és a totó játékadójának 100%-a,

d) önkormányzatok hozzájárulásai,

e) adományok,

f) támogatási befizetések,

g) magánszemélyek hozzájárulásai.

(3) A kuratórium a forrásokat a következõk szerint használhatja fel:

a) normatív támogatás,

b) cél és címzett támogatás,

c) pályázati rendszeren alapuló feladat-finanszírozás,

d) magánszemélyek számára nyújtott Gerevich Aladár sportösztöndíjak,

e) Közalapítvány mûködési kiadásai, amelyek nem haladhatják meg az a)-c) pontban meghatározott támogatás éves összegének 4%-át."

Az St. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A sport versenyrendszerében a sporttevékenységet megkezdõ és folytató személy külön jogszabályban foglaltak szerint köteles

a) a sportorvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni,

b) alávetni magát a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használatát ellenõrzõ vizsgálatnak. "

(1) Az St. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Kormány gondoskodik a 29. §-ban meghatározott közalapít-vány alapításával kapcsolatos feladatokról."

(2) Az St. 42. §-ának (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

"g) a sportesemények rendezésével, és a nézõk biztonságával kapcsolatos rendelkezések"

Ahol 1998. július 8-át megelõzõen hatályba lépett törvény a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárát vagy államtitkárát, mint a szervezet vezetõjét említi, ott a továbbiakban a Miniszterelnöki Hivatal vezetõjét kell érteni.

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) A törvény 4-5. §-a, 9. §-a, 14-16. §-a, valamint 20-26. §-a, a 31. §-ának az Ifjúsági és Sportminisztériumra vonatkozó rendelkezése [ Fot. 25. § (1) bek. a) pont] , az 56-74. §-a, továbbá e § (7)-(10) bekezdése 1999. január 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejûleg hatályát veszti

a) az Flt. 13. §-ának (2) bekezdése, a 39/C. §-a (1) bekezdésének g) pontjában "az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok" szövegrész, 43/A. §-ának (2) bekezdése;

b) az Szht. 10. §-ának (5) bekezdése;

c) az Mvt. 23. §-ának b) pontja és 25. §-a;

d) az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény;

e) az St. 1. §-ának 2. pontja, 6. §-át megelõzõ "Sporttanács" cím, 7-9. §-a, 30. §-ának (4) bekezdése, 34. §-a és 39. §-a;

f) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1996. évi LXV. törvény 5. §-a (5) bekezdésének "- a Sporttanács véleményének figyelembevételével -" szövegrésze.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a hatályát veszti

a) az Flt. 8. §-ának (3) bekezdése és a 12. §-a (7) bekezdésének utolsó mondata;

b) az Szt. 132. §-a (2) bekezdésének e)-f) pontja;

c) az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a "Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: környezetvédelmi miniszter" alcím alatti felsorolásból a "Városépítési Tudományos és Tervezõ Intézet Kht. 100%" szövegrész, valamint a "Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter" alcím alatti felsorolásból a "Szerencsejáték Rt. 100%" szövegrész;

d) a Kt. 11. §-a (1) bekezdésének m) pontjában "a szakképzés kivételével" szövegrész, 36. §-ának (5) bekezdésében "a munkaügyi miniszter és" szövegrész és "a munkaügyi miniszter kivételével" szövegrész, a 81. §-ának (9) bekezdésében "a munkaügyi miniszter és" szövegrész, a 91. § (4) bekezdésének b) pontjából "a munkaügyi minisztert, illetve" szövegrész, a 93. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a "- a szakképzés kivételével -" szövegrész, továbbá e) pontjából "a szakképzés szakmai, tartalmi kérdései kivételével -" szövegrész, g) pontjából "a szakképzés szakmai, tartalmi követelményei kivételével -" szövegrész, h) pontjából "- a szakképzés kivételével -" szövegrész, a 93. §-ának (2) bekezdésében "- a szakképzési évfolyamok kivételével -" szövegrész, a 94. §-a (1) bekezdésének e) pontjából a "szakképzés kivételével" szövegrész, g) pontjából "a szakmai vizsga kivételével" szövegrész, (2) bekezdésében a "a munkaügyi miniszterrel, illetve" szövegrész, a 95. §-a (1) bekezdésének b) pontjából és a 99. §-ának (1) bekezdésébõl "a szakmai vizsgák kivételével" szövegrész, a 96. §-a (5) bekezdésének a) pontjából "a munkaügyi miniszter" szövegrész, a 99. §-ának (1) bekezdésében "a szakmai vizsga kivételével" szövegrész, a 101. §-ának (6) bekezdésében "a szakképzés szakértõi névjegyzéke tekintetében a Munkaügyi Minisztérium" szövegrész, továbbá "a munkaügyi miniszter, illetve" szövegrész, a 107. §-a (8) bekezdésének a) pontjában "a munkaügyi miniszter, illetve" szövegrész, 108. §-ának (6) bekezdésében a "- szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi miniszter egyetértésével -" szövegrész;

e) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXIII. törvény, továbbá az Mvt. 60. §-a (2) bekezdésének bevezetõ rendelkezésé- bõl az "- a mûvelõdési és közoktatási miniszterrel együttesen -" szövegrész.

(4) Ha az e törvény hatálybalépése elõtt a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretébõl nyújtott támogatásban részesülõ munkaadó az Flt. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kötött megállapodásban foglalt feltételeket megszegi, a támogatás folyósításának megszüntetésérõl, illetve a támogatás visszakövetelésérõl a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ rendelkezik.

(5) A szociális és családügyi miniszter az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendelkezési jogát a szakképzési alaprész tekintetében 1998. december 31-éig az oktatási miniszterrel együttesen gyakorolja, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvényben, valamint a szociális és családügyi miniszter és az oktatási miniszter által kötött megállapodásban foglaltak szerint.

(6) Az oktatási miniszter az Szht. 15. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogát 1998. december 31-éig a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

(7) A Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprészébõl nyújtott támogatásra vonatkozóan, a Munkaügyi Minisztérium által kötött szerzõdésben meghatározott, a támogatót megilletõ jogokat 1999. január 1-jétõl az Oktatási Minisztérium gyakorolja és a kötelezettségek õt terhelik. A szerzõdés eredményeként befolyt pénzeszközök a Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprészét illetik meg.

(8) Az 1999. január 1-jét megelõzõen létrejött szakképzési bizottságok az új szakképzési bizottságok megalakulásával megszûnnek.

(9) A 69. §-nak az St. 29. § (2)-(4) bekezdését megállapító rendelkezései az SKA bírósági nyilvántartásba vételének napján lépnek hatályba.

(10) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az ifjúsági szervezetek kormányzati döntések elõkészítésében való részvételének képviseleti szabályait és rendjét;

b) az ifjúsági és sportminiszter, hogy rendeletben megállapítsa a Regionális Ifjúsági Irodák mûködésére, feladataira, döntéshozatali eljárásaira vonatkozó részletes szabályokat.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény a minisztériumi struktúra átalakításával a kormányzati munkamegosztás új rendjét alakította ki.

A törvénynek a minisztériumok elnevezésének megváltozásával összefüggõ értelmezõ elõírásai a feladat- és hatáskörök többségénél ágazati hovatartozásukat illetõen egyértelmû helyzetet eredményeztek.

A központi közigazgatás szervezeti változásai ugyanakkor több olyan törvényileg rögzített hatáskört is érintenek, amelyeknél a hatáskör gyakorlójának megállapítása nem kezelhetõ egyszerû névváltozási, illetõleg jogértelmezési kérdésként. Ezekre az esetekre az említett törvényi rendezés nem elégséges, ezért a szóban forgó törvényi elõírásoknak az új feladatellátási rendhez igazodó módosítása szükséges. Ilyen, további törvényi rendezési igény jelentkezik például, ha az adott feladatot korábban ellátó minisztériumnak a feladatátcsoportosítás következtében nem egy, hanem két jogutódja van. További szabályozásra van szükség olyankor is, ha egy-egy konkrét törvényi rendelkezésbõl nem következik egyértelmûen, hogy a feladatátcsoportosítást követõen a kérdéses feladat ellátásában melyik minisztérium érintett elsõdlegesen. Elõfordulhat az is, hogy egy-egy feladat kapcsán a hatáskörök több tárca közötti megosztása indokolt, vagy az ágazati felelõs kijelölésénél a szakmai szempontok mellett aktuálpolitikai megfontolások is szerepet játszanak.

A fent hivatkozott törvény 4. §-a 120 napos határidõt szabott a Kormány számára az új hatáskörök megállapításához szükséges törvénymódosító javaslatok elõterjesztésére.

A Javaslat e kötelezettség teljesítését célozza.

A Törvényjavaslat azokat a - szervezeti változásokkal szorosan összefüggõ - hatásköri kérdéseket rendezi, amelyek hiányában az adott feladatellátás törvényeknek való maradéktalan megfelelése nem biztosítható, vagy az új struktúrának megfelelõ hatáskörgyakorlást eltérõ törvényi elõírás akadályozza.

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek

Az 1998. évi XXXVI. törvénnyel kialakított új kormányzati struktúrában a megszûnt Munkaügyi Minisztérium feladat- és hatáskörét három új tárca veszi át.

A munkanélküliek ellátásával, a munkaerõpiaci szervezet irányításával, a Munkaerõpiaci Alap kezelésével kapcsolatos feladatkört a továbbiakban - a Munkaügyi Minisztérium jogutódjaként - a Szociális és Családügyi Minisztérium látja el.

A foglalkoztatáspolitika koncepciójának kialakítása, a foglalkoztatás-fejlesztéshez kapcsolódó programok, intézkedések kidolgozása a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe kerül.

A szakképzés irányítása, a szakképzéssel kapcsolatos pénzeszközök felhasználása 1999. január 1-jétõl az Oktatási Minisztériumhoz kerül.

A fentieknek megfelelõen a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) jelen módosítása elsõsorban szervezeti és hatásköri változásokat, továbbá néhány olyan egyéb módosító javaslatot tartalmaz, amelyek bevezetésére 1999. január 1-jétõl mindenképpen szükség van, ezért azokat e törvénymódosítás keretében indokolt megvalósítani.

Az Flt. módosításának fõbb területei:

- a Munkaerõpiaci Alap pénzeszközei feletti rendelkezési joggal, a Munkaerõpiaci Alap Irányító Testületének (a továbbiakban: MAT) összetételével, mûködésével kapcsolatos változások,

- a Munkaerõpiaci Alapból finanszírozható támogatások átrendezõdése, új támogatási formák bevezetése,

- a munkaügyi tanácsok újraválasztásával kapcsolatos új határidõk, továbbá technikai jellegû pontosítások.

E törvénymódosítással együtt kerülnek átvezetésre a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Szht.) azon rendelkezései, amelyek a Munkaerõpiaci Alap a szakképzési alaprészével kapcsolatos döntési jog megváltozásával vannak összefüggésben.

A miniszterek feladat- és hatáskörére vonatkozó, kormányzaton belüli munkamegosztási szabályokat kormányrendeletek tartalmazzák. Ezért szükségtelen a szociális és családügyi miniszter, valamint gazdasági miniszter foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatainak törvényi szintû szabályozása. Ennek megfelelõen a Javaslat a kormányzati szervek foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatainak meghatározását a Kormány hatáskörébe utalja.

A foglalkoztatási törvény szabályokat tartalmaz arra a helyzetre vonatkozóan, ha a Munkaerõpiaci Alap Irányító Testülete a megbízatásának lejártát követõ munkanapig nem alakul meg. A törvény ebben az esetben a testület hatáskörébe tartozó kérdésekben, döntési jogosultsággal a munkaügyi minisztert jogosította fel. A Javaslat szerint a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi keretének felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt, továbbá a szociális és családügyi miniszter a Munkaerõpiaci Alappal való rendelkezési jogát - a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete tekintetében - a gazdasági miniszterrel megosztva gyakorolja. Ezért indokolt, hogy a Munkaerõpiaci Alap Irányító Testülete megalakulásának elmaradása esetén a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi keretének felosztásáról a gazdasági miniszter, a testület hatáskörébe tartozó más kérdésben a szociális és családügyi miniszter döntsön. A minisztériumi struktúra, valamint az egyes minisztériumok foglalkoztatáspolitikában betöltött szerepének változására tekintettel a Javaslat módosítja a Munkaerõpiaci Alap Irányító Testülete tagjainak megbízására, illetõleg visszahívására javaslatot tevõ szervek körét.

A foglalkoztatási törvény szerint a munkanélküli részére, az álláskereséssel kapcsolatos költségek közül csak az indokolt helyközi utazási költségek megtérítésére van lehetõség. A Javaslat szabályozási hiányt pótol azzal a szabállyal, amely lehetõséget biztosít a munkahelykereséssel, illetve a munkába állást elõsegítõ szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott költségek megtérítésére.

A Javaslat pontosítja a foglalkoztatási törvénynek azt a rendelkezését, amely ugyanazon munkanélküli tekintetében szabályozza a közhasznú munkavégzés támogatásának gyakoriságát. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a munkaügyi központoknak ne csak a munkanélküliek jövedelempótló támogatása folyósítási idejét kimerítõ munkanélküliek közhasznú munkába vonására legyen lehetõsége, hanem ilyen munkát ajánlhassanak fel már a jövedelempótló támogatás megállapítását megelõzõen, valamint ezen ellátás elsõ hónapjaiban is.

A minisztériumi struktúra megváltozására figyelemmel szükséges módosítani a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások odaítélésének eljárási, hatásköri szabályait. A Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználásáról a jövõben a gazdasági miniszter fog dönteni. Ezért indokolt, hogy ebbõl a keretbõl nyújtható támogatások, illetve megvalósítható programok szabályait a jövõben a gazdasági miniszter határozza meg. Az új szabályozásnak megfelelõen határozza meg a Javaslat azokat a szerveket, amelyek a támogatásban részesülõkkel megállapodást kötnek.

A foglalkoztatási törvény és a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabályok a munkaerõpiaci szervezet részére kötelezettségként fogalmazzák meg a megváltozott munkaképességû munkanélküliek munkához jutásának elõsegítését. A törvény szerint meg kell téríteni a munkanélküli részére többek között a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségeket. A megfelelõ munkahely megtalálásához egyes esetekben szükség van foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzésére is. Ezért a Javaslat pontosító szabályt tartalmaz, miszerint a munkahelykereséssel összefüggõ utazás magában foglalja a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is.

A Javaslat lehetõvé teszi a Munkaerõpiaci alap rehabilitációs alaprésze pénzeszközeinek felhasználását foglalkozási rehabilitációt elõsegítõ programok támogatására. A Munkaerõpiaci Alap egyes pénzeszközeinek felhasználásáról nem a munkaerõpiaci szervezet, hanem a Gazdasági Minisztérium fog gondoskodni. Ezek a változások indokolják a foglalkoztatási törvénynek a Munkaerõpiaci Alap egyes alaprészeinek központi pénzügyi keretébõl megvalósuló programhoz kapcsolódó többletköltségek elszámolására vonatkozó szabályai módosítását.

A gazdasági miniszternek a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretével, valamint az oktatási miniszternek a szakképzési alaprésszel kapcsolatos döntési jogosítványára figyelemmel a Javaslat módosítja a törvénynek a Munkaerõpiaci Alap feletti rendelkezési joggal kapcsolatos szabályát, a Munkaerõpiaci Alap Irányító Testületének jogkörére vonatkozó rendelkezéseit. Úgyszintén új szabályok szükségesek arra vonatkozóan, hogy az egyes minisztereket (szociális és családügyi miniszter, gazdasági miniszter, oktatási miniszter) az Alap tekintetében milyen jogosítványok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. A szakképzési alaprész feletti döntési jogosítványok megváltozása indokoltá teszi a foglalkoztatási törvény szakképzési alaprésszel kapcsolatos pénzügyi szabályainak módosítását is.

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, hogy a rehabilitációs hozzájárulás mértéke ismert legyen. Ezért a Javaslat elõírja, hogy annak mértékét a Szociális és Családügyi Minisztériumnak közzé kell tenni. A Javaslat pontosítja a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos elõleg fizetésével összefüggõ rendelkezést. Erre azért van szükség, mert a törvény hatályos szövege nem határozza meg az elõleg mértékét az olyan munkaadók vonatkozásában, akiknek a tárgynegyedévet megelõzõen nem volt rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

A foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kereteinek felhasználásáról a jövõben a gazdasági miniszter dönt. Ezért a hatályos rendelkezésektõl eltérõen külön-külön szükséges szabályozni azt, hogy milyen célokra használhatók fel a foglalkoztatási alaprész, illetõleg a rehabilitációs alaprész központi pénzügyi keretei.

A gyakorlati tapasztalatok szerint szigorúbb szabályok bevezetésére van szükség a Munkaerõpiaci Alap javára fennálló tartozások behajtására vonatkozóan. Ezért a Javaslat a Munkaerõpiaci Alap javára fennálló tartozást adók módjára behajtható köztartozásnak minõsíti. A törvény más rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében - figyelemmel arra, hogy a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt - szükséges a törvény 56. §-a (3) bekezdésének a gazdasági miniszter, illetõleg a Gazdasági Minisztérium döntéseivel való kiegészítése.

A megváltozott minisztériumi struktúrára figyelemmel a Javaslat a törvény egyes rendelkezéseiben módosítja a minisztériumok megjelölését, valamint a jogszabályi hivatkozásokat.

A foglalkoztatási törvény szerint a megyei (fõvárosi) munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól. A törvényt módosító 1996. évi CVII. törvény 37. §-ának (4) bekezdése az általános szabályoktól eltérõen úgy rendelkezik, hogy az 1997-ben megalakult munkaügyi tanácsok megbízatása - a helyi önkormányzati választások idõpontjához igazodóan - 1999. januárjában megszûnik. A Kormány szükségesnek tartja az érdekegyeztetés rendszerének átfogó áttekintését. Ezért a munkaügyi tanácsok újjáalakítása csak az érdekegyeztetés új mechanizmusának létrejötte után célszerû. Ebbõl következõen a Javaslat a munkaügyi tanácsok megbízatását meghosszabbítja.

Az új minisztériumi struktúra kialakulásával a szakképzés irányításával kapcsolatos feladatok ellátása az Oktatási Minisztériumhoz került. Ez szükségessé teszi, hogy a szakképzés fejlesztésére rendelkezésre álló pénzeszközök kezelésével és felhasználásával kapcsolatos feladatokat is az Oktatási Minisztérium lássa el.

A szakképzés irányításában bekövetkezendõ változásra figyelemmel szükséges módosítani a törvénynek a támogatások odaítélését szabályozó, illetve más technikai jellegû rendelkezéseit.

A szakképzési alaprész mûködtetése a Szociális és Családügyi Minisztériumtól az Oktatási Minisztériumhoz kerül. Ezért a Javaslat megteremti a lehetõségét a szakképzési alaprészbõl a mûködtetés finanszírozásának. A Javaslat a szakképzési bizottságok létrehozását - a hatályos szabályozással ellentétben - nem lehetõségként szabályozza, hanem kötelezõen elõírja. A szakképzési alaprész decentralizált keretébõl nyújtott pályázatokat a jövõben a szakképzési bizottságok írják ki és értékelik. A szakképzési alaprész feletti döntési jog megváltozásának eredményeként a Javaslat a felhasználással, és a támogatással kapcsolatos döntési jogosultsággal - ha a javaslatot az Országos Szakképzési Tanács tette - az oktatási minisztert ruházza fel. Ebben az esetben természetesen az ezzel kapcsolatos megállapodást a támogatásban részesülõvel az Oktatási Minisztérium köti. A jövõben a szakképzési alaprészbõl kapott beruházási célú támogatással létrehozott ingatlanra a jelzálogjogot a támogatást nyújtó szerv javára kell bejegyezni.

A szakképzés irányításában bekövetkezendõ változásra figyelemmel a Javaslat az oktatási minisztert hatalmazza fel arra, hogy rendeletben határozza meg a szakképzéssel kapcsolatos pénzeszközök kezelésének és felhasználásának részletes szabályait.

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény rendelkezései alapján megszûnt a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Munkaügyi Minisztérium. A törvény szerint, ahol a hatálybalépését megelõzõen kiadott jogszabályok Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumot, mûvelõdési és közoktatási minisztert említenek, ott az oktatási ágazat tekintetében Oktatási Minisztériumot, illetõleg oktatási minisztert kell érteni. A törvény a szakképzés irányításának koordinálásával kapcsolatos feladatkört a munkaügyi minisztertõl az oktatási miniszterhez telepítette. A szakképesítésért felelõs miniszterek jelenlegi hatáskörei változatlanul maradnak.

A közoktatásról és a szakképzésrõl szóló törvények számos rendelkezése tartalmaz a megszûnt minisztériumokra, illetõleg miniszteri tisztségekre utalást. Az e körben végrehajtott változtatások átvezetése törvénymódosításokat igényel.

A felsõoktatási törvény módosítására az oktatási miniszternél jelentkezõ új feladatok ellátása miatt van szükség.

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény 2. §-ának rendelkezései szerint, ahol a törvény hatálybalépése elõtt kiadott jogszabály Népjóléti Minisztériumot, illetve népjóléti minisztert említ, ott az egészségügyi ágazat irányításával kapcsolatosan Egészségügyi Minisztériumot, illetõleg egészségügyi minisztert, egyéb esetekben Szociális és Családügyi Minisztériumot, illetõleg szociális és családügyi minisztert kell érteni.

A törvény e rendelkezéseire tekintettel a volt népjóléti ágazat területén a szociális és gyermekvédelmi szakterületeket érintõ törvényi elõírások többségének módosítása is megtörténtnek tekinthetõ. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.), valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) esetében azonban nem állapítható meg automatikusan, hogy a jövõben a két jogutód tárca közül melyik hatáskörébe tartoznak a törvényekben meghatározott feladatok.

Az Szt.-ben foglalt feladatok többségükben a szociális és családügyi miniszter hatáskörébe tartoznak, a felhatalmazó rendelkezések között azonban olyan miniszteri rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazások is megtalálhatóak, amelyek - a feladat jellegébõl adódóan - az egészségügyi miniszter vagy az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter együttes hatáskörét is megalapozhatják.

Az egyik ilyen feladat a közgyógyellátás keretébe tartozó gyógyszerek körének meghatározása, figyelemmel arra, hogy a gyógyszerellátással, gyógyszerüggyel kapcsolatos feladatok ellátása az egészségügyi miniszter hatáskörében történik.

A másik, a fogyatékosság megállapításának módjára vonatkozik, amelynek megítélése - a jellegébõl adódóan - elsõsorban orvosszakmai kérdés. A fogyatékosságban szenvedõ embereknek a mindennapi életben való részvétele azonban nem egyforma fokban nehezített, így az egyes fogyatékosságok más megítélés alá kell essenek. Ezt figyelembe véve az orvosszakmai kompetencia mellett a szociális szempontú mérlegelésre is szükség van. Ezért a Javaslat e kérdésben együttes rendelet alkotására tartalmaz felhatalmazó rendelkezést, az egészségügyi minisztert megjelölve elsõ helyi felelõsként.

A minisztériumok új hatáskörével kapcsolatosan szükségessé válik annak meghatározása, hogy az új hatáskörökre tekintettel mely minisztériumok helyettes államtitkárai legyenek az Országos Fogyatékosügyi Tanács tagjai. A Javaslat az új hatáskörökre és ehhez kapcsolódóan a minisztériumok új elnevezésére tekintettel tartalmazza a Tanács tagjaival kapcsolatosan a minisztériumok felsorolását.

A magzati élet védelmérõl szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti felhatalmazó rendelkezés értelmezése nem egyértelmû a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény 2. §-ának b) pontja alapján, mivel a szabályozás az egészségügyi, valamint a szociális és családügyi ágazat feladatkörét egyaránt érinti. A megfelelõ rendezés érdekében indokolt, hogy a jövõben az egészségügyi miniszter a terhesség megszakításáért fizetendõ díjat - ideértve a szociális helyzettõl függõ kedvezmények mértékét is -, valamint a díj megfizetésének részletes szabályait a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXVI. törvény Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot létesített. A koalíciós megállapodás alapján a minisztérium feladatkörébe került a területfejlesztés, az építésügy, a mezõgazdasági célú vízgazdálkodás, valamint a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében a tartalékgazdálkodás.

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény 2. §-a egyértelmû rendelkezést tartalmaz a területfejlesztés és az építésügy tekintetében a feladatátcsoportosításról azzal, hogy ahol a korábbi Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium hatáskörét említi jogszabály e két feladatkörrel kapcsolatban, ott a törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot kell érteni. Ez a rendelkezés azonban nem minden esetben elégséges az új hatáskörök megállapításához, mert elõfordul, hogy az adott feladatot korábban ellátó minisztériumnak a feladatátcsoportosítás következtében nem egy, hanem két jogutódja van. Másrészt a konkrét törvényi rendelkezésbõl nem következik egyértelmûen a jogutódlás, illetve, hogy mely minisztérium vagy minisztériumok érintettek az adott feladatban a feladatátcsoportosítást követõen.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladataival és hatáskörével kapcsolatban módosítani kell a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvényt, az Országos Területfejlesztési Tanács, valamint a Regionális Fejlesztési Tanács tagjainak felsorolásával összefüggésben.

Az említett törvény felsorolja azokat a minisztereket, akik az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában részt vesznek. A korábbi környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter helyett nem elég a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztert megnevezni, mert a környezetvédelmi miniszter részvétele is szükséges, továbbá az új minisztériumi rendszernek megfelelõen a többi minisztert is meg kell nevezni. Ugyanez a helyzet a Regionális Fejlesztési Tanács tagjainak felsorolásával is.

Egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésével összefüggésben módosítást igényel az 1998. évi költségvetésrõl szóló törvény, az állami részesedésû társaságok tekintetében gyakorolt tulajdonosi jogok rendezése érdekében pedig a privatizációs törvény (38. §).

A költségvetési törvény 7. §-ának (4) bekezdése meghatározza azokat az ÁPV Rt. kezelésében lévõ állami tulajdonú ingatlanrészeket, amelyek a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz kerülnek. Ezekre eredetileg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kapott vagyonkezelõi jogot. A feladatátcsoportosítás folytán ez most a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot kell hogy megillesse.

Módosítást igényel a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, mivel más miniszter gyakorolja a mérnöki, illetve az építészeti kamara felett a törvényességi felügyeletet.

A magyar építészeti kamara törvényességi felügyeletét gyakorló miniszterként a hatályos törvényi elõírás a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert jelöli meg. Az egyértelmû szabályozás érdekében szükséges a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megnevezése.

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény a Környezetvédelmi Alappal való rendelkezés jogát a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek adta. A feladatátcsoportosítás következtében az építésügy a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz került, ezért az építésügyi bírságból származó bevételt e tárca fejezetében kell elõirányozni.

A címben hivatkozott törvényerejû rendelet az egyezmény végrehajtásából adódó feladatok felelõseként a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert határozza meg, ezért - a kormányzati munkamegosztásban végrehajtott feladatátcsoportosítások miatt - e rendelkezés módosítása szükséges.

Az egyezményben foglaltak végrehajtása alapvetõen nem területfejlesztési, mégkevésbé területrendezési, hanem kifejezetten és elsõdlegesen kulturális és/vagy természetvédelmi feladatokat érintõ kérdés. A világörökség jelentõsebb része ugyanis a kulturális, nevezetesen az épített örökséghez tartozik. Ennek megfelelõen az egyezményben részletezett feladatok végrehajtása a kulturális világörökség tekintetében a kulturális tárcát, a természeti örökséget illetõen a Környezetvédelmi Minisztériumot, építésügyi vonatkozásaiban pedig a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot érinti. Ebbõl következõen a három tárcának egyetértésben kell gondoskodnia az egyezményben foglaltak végrehajtásáról, a kulturális tárca elsõ helyi felelõssége mellett.

A privatizációs törvény (1995: XXXIX. tv.) melléklete szerint a Városépítési Tudományos és Tervezõ Intézet, mint 100%-os állami részesedéssel mûködõ közhasznú társaság felett a tulajdonosi jogokat a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter gyakorolja. Az egyértelmû rendezés miatt szükséges a melléklet módosítása, hogy a VÁTI tekintetében a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tulajdonosi jogait rögzítse a törvény (lsd. továbbá a 45. §-hoz fûzött indokolást).

A kormányzati munkamegosztásban bekövetkezett változások a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) tekintetében is törvénymódosítást igényelnek.

A Vgtv. 2. §-ának (2) bekezdése határozza meg azt, hogy az (1) bekezdésben felsorolt állami feladatok közül, melyek azok, amelyeket a Kormány és melyek azok, amelyeket a vízgazdálkodásért felelõs miniszter, illetve a miniszter - a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben az érdekelt más miniszterrel együtt lát el. Figyelemmel arra, hogy az állami vízgazdálkodási közfeladatok esetén a vízgazdálkodás országos koncepciója végrehajtásának megszervezése tekintetében a mezõgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszternek a mezõgazdasági célú vízgazdálkodást illetõen jogosítványai vannak, a Vgtv. 2. §-ának (2) bekezdésében az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatot a c), a d) és a k) pontokhoz hasonlóan a vízgazdálkodásért felelõs miniszter - a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben - az érdekelt miniszterrel (földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter) együtt látja el.

A Vgtv. 3. §-ának módosítására irányuló Javaslat elfogadása esetén a mezõgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kezelésérõl a hatálybalépést követõen nem a vízügyi igazgatási szervezet, hanem a mezõgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.

A Javaslat 41. §-a a 40. §-sal összhangban módosítani tervezi a Vgtv. 16. §-ának (2) bekezdését is.

A vízgazdálkodási társulatok közül a víziközmû társulat sajátosságaiból adódóan feladatának teljesítése, a vízilétesítmények (víziközmûvek) létesítése után megszûnik. A vízitársulat megszûnése nem vált gyakorlattá. Vízitársulat megszûnése esetén a közfeladatokat továbbra is el kell végezni.

A Vgtv.-t megfelelõen módosító Javaslat szerint a vízitársulat megszûnését követõen a közfeladatot az állam látja el. Az ehhez szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetõleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át, a mezõgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vagyon kivételével. E vagyon átvételérõl a Javaslat szerint a mezõgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.

A Javaslat a pontos jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a mezõgazdasági célú vízgazdálkodás fogalmát meghatározva a törvény 1. számú mellékletét új 13. ponttal egészíti ki. Az új fogalommeghatározás szerint a mezõgazdasági célú vízgazdálkodásnak kell tekinteni a mezõgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenységet, a kizárólagos állami tulajdonban lévõ vizekkel és közcélú vízilétesítményekkel összefüggõ feladatokat a vízügyi hatósági jogkörök gyakorlása kivételével.

A szerencsejáték szervezésérõl rendelkezõ - jelenleg hatályos - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) a Szerencsejáték Felügyeletet a pénzügyminiszter felügyelete alá rendeli, és a Kormány döntése értelmében a Szerencsejáték Felügyelet új felügyelete a gazdasági miniszterhez kerül, az Sztv. módosítása szükséges.

Mivel a kormánydöntés értelmében a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítása továbbra is a pénzügyminiszternél marad, azonban a Szerencsejáték Rt. feletti tulajdonosi joggyakorlás az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt.-hez kerül, ezért az Sztv. ezirányú további módosítása, valamint az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletének módosítása is szükségszerû (ez utóbbihoz lsd. a 38. §-t).

Az államháztartásról szóló törvény jelenleg hatályos 108/A. §-a rendezi a külföldi követelésekkel való gazdálkodás szabályait. Mivel a gazdálkodás feladatát a Kormány döntése értelmében ezentúl a gazdasági miniszter látja el, ezért az Áht. jelzett szakaszának a gazdasági miniszter hatáskörével koherens módon történõ módosítását tartalmazza a Javaslat most tárgyalt rendelkezése.

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény 2. §-a szerint, ahol 1998. július 8-át megelõzõen kiadott jogszabály Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumot vagy mûvelõdési és közoktatási minisztert említ, ott a kulturális ágazat irányításával kapcsolatosan a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, illetve a nemzeti kulturális örökség miniszterét kell érteni.

A törvény említett rendelkezése alapján az 1998. július 8-át megelõzõen született törvények egy jelentõs részénél egyértelmûen megállapítható, hogy az adott rendelkezésben a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium helyett melyik minisztérium - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vagy az Oktatási Minisztérium - értendõ.

A törvény 2. §-ának e) pontja szerint a mûemlékvédelem ágazati irányításával kapcsolatosan a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, illetve a nemzeti kulturális örökség miniszterét kell érteni azokban a jogszabályokban, amelyekben eddig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumra, illetve a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterre történt utalás.

A törvény 2. §-ának e) pontja értelmében a területfejlesztés és az építésügy a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe került, ennek megfelelõen néhány módosítás a kulturális igazgatás, illetve a mûemlékvédelem területén is szükségessé vált.

A Javaslat rendelkezései e hatásköri változásoknak megfelelõ módosításokat tartalmazzák. A Javaslat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának hatáskörébe (felelõsségi körébe) tartozó azon törvények módosítását tartalmazza, amelyeknek a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumra utaló rendelkezései a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben szereplõ szabályok alapján nem értelmezhetõk.

Az írótársadalom és az érintett kulturális intézmény vezetésének ajánlására a Javaslat szerint a "Magyar Irodalom Háza, Magyar Irodalmi Múzeum, Kortárs Irodalmi Központ" intézményi elnevezés "Petõfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ" elnevezésre változik. Minthogy a módosítandó elnevezés a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 2. számú mellékletében is szerepel, a névváltoztatás megvalósításához elkerülhetetlen e törvény módosítása. Enélkül ugyanis a szükséges alapító okirati módosítások végrehajtása nem lenne jogszerû, mivel a törvény által használt elnevezésbe ütközne.

A szóban forgó országos múzeum régi, évtizedek óta használatos, a múzeumot és annak felbecsülhetetlen értékeit meggyõzõen reprezentáló nevének "visszaadása" olyan lépés, amely nemcsak az érintett mûvészi kör határozott igényének kielégítését szolgálná, de egyben - a kulturális örökség megbecsülését illetõen - szimbólikus jelentõségû is. [ 47. § (5) bek.]

A kormányzati struktúra átalakítása során az egyházakkal kapcsolatos ügyek is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához kerültek, így azokban a törvényekben, amelyekben az egyházi ügyek kapcsán eddig a Miniszterelnöki Hivatal szerepelt, az új minisztériumot kell megjelölni.

A Javaslat 49. §-ának (2) bekezdése a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. §-a (1) bekezdésében szereplõ határidõk módosítására irányul. A módosítás indoka az, hogy a szóban forgó törvényi rendelkezésben elõírt határidõ a katolikus egyház ingatlanjegyzékének összeállításával összefüggõ egyeztetõ bizottsági tárgyalások, valamint a jegyzék összeállítására irányuló munkálatok jelentõs elhúzódása folytán nem tartható. A módosítás egyházi érdekeket nem sért, mivel a törvény a Kormány döntési kötelezettségét egyébként is 1999. december 31-ében határozta meg, 1999-ben pedig lehetõvé válik az egyházi ingatlanigények évi értékarányos, egyenletes ütemezésben történõ kielégítése. A Javaslat ugyanakkor azt is kifejezésre juttatja, hogy a Kormány minél elõbb dönteni kíván az ingatlanrendezés további menetét meghatározó ingatlanjegyzék elfogadásáról. Így, amennyiben az 1999. június 30-áig módosított határidõben az egyeztetõ bizottságok a jegyzékeket elõterjesztik, a Kormány az eredetileg tervezett 1999. december 31-éhez képest hamarabb, a javasolt módosítás szerint 1999. szeptember 30-áig döntene. Ez egyúttal lehetõvé tenné, hogy a 2000. évi költségvetéstõl kezdve egyértelmûen objektív alapokra helyezõdjék az egyházi ingatlanrendezésre fordítandó költségvetési összegek meghatározása.

Az új kormányzati struktúrában a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyeletét az igazságügy-miniszter látja el. A Javaslat erre és a kormányzati struktúra változására tekintettel módosítja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány Kuratóriumának és Felügyelõ Bizottságának összetételét kijelölõk körét.

A Javaslat szerint módosul a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény annak érdekében, hogy megszûnjék az a jelenlegi kormányzati munkamegosztásban már túlhaladottá vált megoldás, melynek értelmében a tárca nélküli minisztert - a miniszterekre vonatkozó általános szabályozástól eltérõen - az Országgyûlés és a Kormány elõtt, valamint a jogalkotásban a politikai államtitkár nem helyettesítheti, erre csak a miniszterelnök által kijelölt miniszter jogosult. A hivatkozott szabályozás ugyanis a tárca nélküli miniszter mellett mûködõ politikai államtitkár érdemi tevékenységét alapvetõen akadályozza, amely ezáltal hátrányosan érinti a kormányzati mûködés hatékonyságát is.

A hatályos szabályozás megfelel annak az elõzõ kormányzati ciklusban kialakult gyakorlatnak, amely szerint - bár ezt a törvény nem tiltotta - a tárca nélküli miniszterek mellé politikai államtitkárok nem kerültek kinevezésre. A jelenlegi kormányzati munkamegosztásban azonban jelentõsen megnövekedett a tárca nélküli miniszterek által ellátott feladatok súlya. Így pl. a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a miniszterelnököt is helyettesíti.

A tárca nélküli miniszterek sokirányú feladatai és az általuk irányított speciális tevékenység ezért szükségessé teszi, hogy mellettük általános helyettesítõként politikai államtitkár mûködjön, aki a tárca nélküli miniszter feladatkörébe tartozó ügyekben - a miniszterhez hasonlóan -átfogóan és részleteiben is naprakész ismeretekkel rendelkezik, és így megfelelõ felkészültséggel képes helyettesíteni a minisztert.

A hatályos szabályozás azonban éppen a legfontosabb területeken (pl. az Országgyûlés, illetõleg a Kormány elõtt) nem teszi lehetõvé, hogy a politikai államtitkárok a tárca nélküli miniszter helyettesítését elláthassák.

Emiatt célszerû a törvény 12. §-ának olyan irányú módosítása, amely kiiktatja a tárca nélküli miniszter helyettesítésére vonatkozó speciális elõírásokat a törvénybõl. Ennek eredményeként a miniszter, illetve a tárca nélküli miniszter politikai államtitkár általi helyettesítése tekintetében egységes szabályozás valósul meg.

A minisztériumi struktúra megváltozása szükségessé teszi a Pénztártanács összetételének pontosítását, ugyanis a hatályos szabályozás alapulvételével a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény rendelkezései nem adnak egyértelmû eligazítást a tagi összetételre vonatkozóan.

A Javaslat 37. §-ában szereplõ módosítással összefüggésben módosítani kell az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 56. §-ának (4) bekezdését is. A Javaslat szerint a Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség minisztere útján, az általa - az építésügyért felelõs miniszterrel, azaz a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - létrehozott és mûködtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közremûködésével látja el.

A kormányprogram kiemelt jelentõséget tulajdonít az ifjúságpolitikának és az ifjúságpolitikával, illetve a népegészségüggyel szoros összefüggésben a sportélet fejlesztésének. A cél a polgári társadalommal és a fejlett piacgazdasággal összeegyeztethetõ sportszféra megteremtése, a rendszerváltozás elõtti idõszakból örökölt rendszer maradványainak megszüntetése, az átalakulási folyamat eredményes lezárása.

Az ifjúságpolitika, illetve a sportélet kormányzati irányítása, befolyásolása, az ezzel kapcsolatos állami finanszírozási rendszer eddig szétaprózódott a különbözõ állami szervek és más közjogi szervezetek (pl. Sporttanács, sportközalapítványok) között. A hatékonyabb kormányzati fellépés érdekében szükséges ennek a szétforgácsoltságnak a megszüntetése, egyben az eddigi - országos hatáskörû közigazgatási szervként tevékenykedõ - sportfõhatóság minisztériumként való mûködtetése és így a Kormányba való szerves beépítése. Ezt a célt szolgálja az Ifjúsági és Sportminisztérium 1999. január 1-jével történõ létrehozása.

Az új minisztérium létrehozása és a feladatok eredményes ellátása érdekében egyrészt ki kell egészíteni a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt az Ifjúsági és Sportminisztériummal, másrészt meg kell határozni a minisztériumnak az ifjúsági és a sportügyekkel kapcsolatos feladatait. Az új minisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges, továbbá a sporttörvény, illetve a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvény jelentõsebb módosítása is.

A Javaslat az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozása kapcsán rendelkezik továbbá az Országos Testnevelési és Sporthivatal egyidejû megszüntetésérõl, kimondva egyúttal, hogy a Minisztérium a megszûnõ Hivatal általános jogutódja.

Az ifjúsági terület lényeges változásai közé tartozik, hogy a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram az ifjúsági és sportminiszter rendelkezése alá kerül, újrafogalmazódnak az Alapprogramból támogatandó célok, továbbá átalakításra kerül a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány szervezete.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium, mint új minisztérium felállítása indokolja, hogy a változó feladat- és hatáskörök tekintetében törvény szabályozza a feladatellátás megváltozó rendjét. Ezzel összefüggésben lehetõvé válik a magyar intézményrendszerben a meglévõ ifjúsági célú intézmények mûködtetésére és a még hiányzó ifjúsági célú intézmények megvalósítására vonatkozó feladatok összhangjának megteremtése, a szervezetrendszer pontosítása, a további kormányzati feladatokra vonatkozó felhatalmazás megadása a Kormánynak.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium feladat- és hatáskörére vonatkozó elõírások körülhatárolják a kormányzati együttmûködés, az ifjúságot érintõ különbözõ területek összhangja megteremtésének feladatait. Ezzel lehetõvé válik az ifjúságot érintõ kérdésekben az eddiginél összehangoltabb kormányzai munka érvényesítése, valamint a több tárca illetékességéhez tartozó területek közötti együttmûködés biztosítása. E rendelkezések körébe illeszkedik a Gyermek Jogairól szóló nemzetközi egyezségokmányban foglaltak érvényesítésével kapcsolatos garanciák beépítése az új minisztérium feladatrendjébe. (A Javaslat 61. §-ának a GYIA tv. 7/A. §-át megállapító rendelkezései.)

A regionális ifjúsági irodák felállításával a településfejlesztés távlati céljaihoz, kialakuló szervezetrendszeréhez igazodó megoldás születik. Egyúttal lehetõvé válik egy, a kormányzati szándékokat közvetítõ, de egyidejûleg az önkormányzati ifjúsági munka szükségleteinek is megfelelõ szervezetrendszer kialakításának megkezdése. (A Javaslat 61. §-ának a GYIA tv. 7/B. §-át megállapító rendelkezései.)

Az állami ifjúsági munka szervezetrendszerének átalakítása szükségessé teszi, hogy e szervezetrendszer egyes elemeire vonatkozó törvényi szabályozások is módosuljanak. E módosításoknak az a célja, hogy az eddigi széttagolt intézményrendszer helyett egységes, összefüggõ, egymással együttmûködni képes, a szükségletek és a funkciók szerint differenciált intézményrendszer alakulhasson ki. (A Javaslat 58. §-a.)

Szükséges módosítani és pontosítani a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram támogatási céljait - összhangban az új minisztérium feladat- és felelõsségi rendjével. Ezzel lehetõvé válik, hogy a pénzügyi támogatások segítségével is megerõsíthetõek legyenek a kormányzati prioritások. (A Javaslat 59. §-a.)

Részletes rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány szervezetének átalakításáról, illetve az alapító okirat ehhez szükséges módosításának elõkészítésérõl. (A Javaslat 60. §-a.)

A Javaslat 62. §-a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 1995. évi LXIV. törvény alkalmazásához szükséges értelmezõ rendelkezéseket, a 63. § pedig az ifjúsági és sportminiszter szervezeti és mûködési kérdésekkel kapcsolatos rendeletalkotási felhatalmazását tartalmazza.

E rendelkezésekkel összefüggésben kell utalni a Javaslat 76. §-a (2) bekezdésének d) pontjára, amely az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény hatályon kívül helyezését célozza, valamint a 76. § (1) bekezdésében szereplõ felhatalmazó rendelkezésekre.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával mód nyílik a sportirányítás új rendszerében feleslegessé váló szervezetek megszüntetésére, illetve összevonására és ezáltal a sportirányítás mûködési költségeinek csökkentésére.

Szervezeti változások a következõ területeken jelentkeznek:

A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvényben az Országos Testnevelési és Sporthivatal helyébe, mint általános jogutód az Ifjúsági és Sportminisztérium lép. Az új minisztérium részletes feldatait - hasonlóan a miniszteri statútumokhoz - kormányrendelet fogja rendezni. Erre tekintettel a Javaslat mellõzi a részletes feladat-, illetõleg hatásköri meghatározást és csak a minisztérium legáltalánosabb és alapvetõ feladataira utal (67. §).

A hatályos sporttörvény részletes elõírásokat tartalmaz a korporatív alapon létrehozott Sporttanács összetételérõl és feladatairól. Az új Ifjúsági és Sportminisztérium felállításával a Sporttanács feladatai kiürülnek, csak felesleges láncszem lenne a sportszervezetek állami finanszírozásában. Az élsport állami támogatása az új kormányzati elképzelés szerint jelentõs mértékben a Magyar Olimpiai Bizottsághoz kerül, a MOB-ban viszont azok a társadalmi szervezetek, amelyek eddig a Sporttanácsban szerepeltek, képviselõik útján ugyancsak részt vesznek. A MOB ezért el tudja látni a jelenleg hatályos sporttörvény 7. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt - eddig a Sporttanácshoz telepített - feladatokat. Azokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyek a MOB-ban nem képviseltetik magukat, az Ifjúsági és Sportminisztérium a miniszter munkáját segítõ tanácsadó testület útján kíván együttmûködni.

Természetesen a társadalmi elemet az új Ifjúsági és Sportminisztérium mûködése során is megfelelõen érvényesíteni szükséges. Ezt szolgálja majd a miniszter mellett létrehozandó sportpolitikai tanácsadó testület, amelyben a magyar sportélet kimagasló képviselõi fognak részt venni.

A sport területének - a minisztérium létrehozásán felül - legfontosabb szervezeti lépése, hogy Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány néven egyesítésre kerül a különbözõ sportcélú támogatásokat nyújtó Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidõsport az Egészséges Életmódért Közalapítvány (69. §). Ennek indoka, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozása, valamint az élsport támogatásában a MOB fokozott szerepének biztosítása következtében a Gerevich Közalapítvány további mûködésére nincs szükség, az élsporttal kapcsolatos feladatait zömmel az új minisztérium, illetve a MOB veszi át. Egyes utánpótlásnevelési feladatokat, illetve a sportösztöndíjrendszert azonban változatlanul közalapítványi formában célszerûbb mûködtetni. Ezt célozza a jelenleg mûködõ, fent említett közalapítványok oly módon történõ egyesítése, miszerint a Wesselényi Közalapítvány jelenlegi feladatai kibõvülnének az egyesítéssel megszûnõ Gerevich Közalapítvány egyes feladataival.

Az egyesítéssel létrejövõ új közalapítvány általános jogutódja lesz a jelenlegi alapítványoknak, tehát a jogelõd-alapítványok által már megkötött szerzõdések teljesítése a továbbiakban is biztosított.

Az új közalapítvány mûködési rendszere a folyamatosság biztosítása érdekében lényegében a hatályos sporttörvény 29-30. §-ában foglaltakon alapul, csak a kuratórium tagjainak kinevezési rendszere igazodik az új minisztérium létrehozása folytán megváltozott helyzethez.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozása, illetve a két közalapítvány egyesítése szükségessé teszi a sporttörvény "sportcélokat szolgáló pénzeszközök" megosztásával kapcsolatos 33-35. §-ainak kismérvû módosítását. A módosítások lényegi elemei a következõk:

- A 33. § (2) bekezdésében mindenekelõtt valamennyi sportlétesítmény (és nem kizárólag a hatályos szöveg szerinti központi sportlétesítmények) fejlesztésének támogatását kívánja lehetõvé tenni a Javaslat.

- Az 1996. évi LXIV. törvény 2. § g) pontja feladatként jelöli meg a sportinformatikai rendszer mûködtetését, ezért a Javaslat a bevételi források felhasználását illetõen az elsõdleges célok között említi. Emellett új elemként jelenik meg a 33. § (2) bekezdésének g) pontjában a sportvállalkozások ösztönzésére szánt támogatások kategóriája, amelyekkel a sport piaci átalakulását kívánja elõsegíteni a sportpolitika.

- Az új, egységes sportközalapítvány bevételi forrásainál a Javaslat biztosítani kívánja a totó játékadójának 100%-át is a sport támogatására.

- A sport támogatására szolgáló állami pénzeszközök elosztását a Javaslat rugalmasabbá kívánja tenni és ezért a normatív, illetve a pályázati út mellett a cél, illetve a címzett támogatásokat is lehetõvé teszi. Az új, egységes közalapítvány fog foglalkozni a sportösztöndíjak biztosításával is. Ugyanakkor a törvény, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a létrejövõ SKA mûködése a korábbi két közalapítvány infrastruktúráján alapul, más közalapítványokra vonatkozó szabályozásnál szigorúbb mûködési elveket fogalmaz meg. Ennek megfelelõ szellemben rendelkezik a törvény az SKA mûködési kiadásainak megengedett mértékérõl.

Az elmúlt idõszak sporteseményein történõ rendbontások és a terjedõ szurkolói vandalizmus szükségessé teszi, hogy a Kormány rendeletben szabályozza a sportesemények rendezését, illetve a nézõk biztonságával kapcsolatos kérdéseket. Ezt kívánja elõmozdítani a sporttörvény 42. §-ának g) ponttal történõ kiegészítése.

Az új sportkoncepció kialakítására irányuló kormányzati szándékokkal összhangban a Javaslat 64., 65., 66., 68. és 73. §-ai fogalmi pontosításokat célzó, módosító rendelkezéseket tartalmaznak.

A Javaslatban szereplõ, a hatályos sporttörvényt érintõ szervezeti változtatások mellett feltétlenül szükség van a sporttörvény átfogó felülvizsgálatára és a polgári társadalom mûködésébe szervesen beilleszkedõ, új koncepciójú sporttörvény létrehozására. Az új szabályozás kialakítása szempontjából alapfeladat a sport állami támogatási és finanszírozási rendszerének piackonform és a polgári társadalom igényeihez igazodó átalakítása. Az Ifjúsági és Sportminisztérium elsõdleges rendeltetése, hogy ezt a rendszert kialakítsa. Az új sporttörvény azonban csak a hosszú távú sportstratégiai koncepión, illetve a négyéves kormányzati sportpolitikai elképzelésen alapulhat. Létrehozására 1999-2000 körül van reális lehetõség.

A Kormány megalakulása óta a Miniszterelnöki Hivatalt miniszter vezeti. Számos korábbi jogszabály ugyanakkor a Hivatal vezetõjeként a közigazgatási államtitkárt nevesíti. Tekintettel arra, hogy a miniszteri szintû vezetés megvalósulása nem eredményezte automatikusan a jogszabályokban vagy kormányhatározatokban meghatározott közigazgatási államtitkári feladatok miniszteri ellátását, a hatályos szabályozás ezirányban is pontosítást igényel. Ennek megfelelõen, a módosítás érinti a jogalkotásról szóló törvény, valamint néhány korábbi, még hatályban lévõ költségvetési törvények egyes hatásköri rendelkezéseit.

A Javaslat 76. §-a a törvény hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezéseket, a hatályukat vesztõ törvények és törvényi elõírások felsorolását, valamint átmeneti és felhatalmazó szabályokat tartalmaznak.

A törvény általános hatálybalépési idõpontjánál késõbb, 1999. január 1-jén lépnek hatályba a foglalkoztatási törvényt érintõ egyes módosítások, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosítását célzó elõírások, valamint az Ifjúsági és Sporttörvény létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosítások. Ez utóbbi alól kivétel a sportközalapítványok egyesítésével kapcsolatos rendelkezés, amely a Ptk. 74/A-74/G. §-aihoz igazodva a két eddigi közalapítvány bírósági nyilvántartásból való törléséhez, illetve az új közalapítvány bírósági nyilvántartásba való bejegyzéséhez köti e rendelkezés hatálybalépését.