a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
módosításáról

1998. október

1998. évi ......... törvény
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) A Szja tv. 3. §-ának 21. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(3) A Szja tv. 3. §-ának 23. és 24. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(6) A Szja tv. 3. §-a a következõ 59., 60., és 61. ponttal egészül ki:

"59. Az értékpapír szokásos piaci értéke:

1. értékpapírforgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által bonyolított nyilvános ügyletnél az ügyletben érvényesített ár, azzal, hogy nyilvános ügylet az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történõ forgalmazása;
2. a tõzsdére bevezetett értékpapír esetében az a) pont rendelkezése alá nem tartozó ügyletnél az ügylet idõpontját megelõzõ, utolsó érvényes tõzsdei átlagár (átlagárfolyam);
3. értékpapírforgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által forgalmazott, tõzsdére be nem vezetett értékpapír esetében nem nyilvános ügyletben az ügylet idõpontját megelõzõ legközelebbi idõpontban megvalósult nyilvános ügyletben érvényesített ár vagy árak bármelyike;
4. azon ügyletek esetében, amelyeknél az a)-c) pontok rendelkezései nem alkalmazhatók, az adózó által kialakított egyéb módszerrel megállapított olyan érték, amelyrõl az adózó bizonyítja, hogy megfelel az értékpapír által ténylegesen képviselt, független felek által is elismert vagyoni értéknek.

2. § A Szja tv. 5. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a megszerzés napját megelõzõ hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani.

(3) Ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, akkor azt a kiadás felmerülését megelõzõ hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az MNB által közzétett USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történõ átszámításhoz figyelembe venni.

(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezésétõl eltérõen, ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, és ennek az adott külföldi pénznemben kifizetett összegnek a pénzintézet által alkalmazott eladási árfolyamáról bizonylattal rendelkezik, akkor alkalmazhatja azt a forintra történõ átszámításhoz."

3. § A Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá a 0 százalékos adómérték alá esõ jövedelmet, valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó vagyontárgy(ak) értékesítésébõl származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint azokat a jövedelmeket, amelyek után az adót a kifizetõ megállapította és levonta, de be kell vallani - ha e törvény másként nem rendelkezik - az utóbbiak közül az osztalékból, az árfolyamnyereségbõl és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet. A termõföld bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjérõl szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell bevallani."

4. § (1) A Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) A Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(3) A Szja tv. 12. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(4) A Szja tv. 12. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

5. § A Szja tv. 20. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az erdõ véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítésébõl származó bevétel csökkenthetõ az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhetõ normatív erdõfelújítási támogatási értéknek megfelelõ összeggel.

(2) Az erdõfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegébõl és az (1) bekezdés rendelkezése szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegbõl akác és lágy lombos célállomány esetében az erdõfelújítás kezdõ évét követõ ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedõ összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó - az elõzõekben említett határidõn túl visszautalt - összeg teljes egészében bevételnek számít.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az ott említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható és azok a mezõgazdasági õstermelõi bevétel megállapításánál nem vehetõk figyelembe."

6. § A Szja tv. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az (1) és az (5) bekezdés rendelkezése a mezõgazdasági õstermelõi tevékenység megkezdésének évét követõ harmadik adóévben és az azt követõ adóévekben elhatárolt veszteségre az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az elhatárolt veszteség keletkezése évében a mezõgazdasági õstermelõi tevékenységbõl származó bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az elõbbiek elháríthatatlan külsõ ok miatt következtek be."

"(7) Egyéb jövedelem - ha törvény másként nem rendelkezik - a jog

1. visszterhes alapítása,
2. átruházása,
3. megszüntetése,
4. gyakorlásának átengedése

(8) Egyéb jövedelem az a vagyoni érték, amelyet a magánszemély értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezõbb áron történõ jegyzési, vételi jogának gyakorlása által szerez meg. Ezen jövedelem keletkezésének idõpontja az a nap, amikor a magánszemély ezzel a joggal él. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékébõl azt a részt kell tekinteni, amely a magánszemély által a jog megszerzése ellenében és az értékpapír megszerzése ellenében fizetett összeget meghaladja.

(9) A (8) bekezdés rendelkezésétõl eltérõen nem keletkezik jövedelem a jegyzési, vételi jog gyakorlása által, ha e jog megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt."

"30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

"32. § (1) Amennyiben az összevont adóalapnak részét képezi olyan jövedelem, amely külföldön (is) adóztatható és nemzetközi szerzõdésbõl vagy viszonosságból más nem következik, akkor

(2) A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, akkor az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történõ átszámításhoz figyelembe venni."

10. § A Szja tv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlõ az adóévben megszerzett bér 10 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forinttal, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítõ elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az 1 millió forintot nem haladja meg."

11. § A Szja tv. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeg további 30 ezer forinttal növelten érvényes - utoljára az öregségi nyugdíja megállapításának évében - azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je elõtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt."

12. § A Szja tv. 40. §-ának címe, továbbá a 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Személyi és családi kedvezmények

40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az errõl szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdõ napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havi 1500 forint.

(2) Az összevont adóalap adóját csökkenti a családi kedvezmény.

(3) A családi kedvezmény eltartottanként

(3) A családi kedvezmény eltartottanként

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában eltartott az, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak. Súlyosan fogyatékos eltartott az, aki után a családi pótlékot a fogyatékos állapotára tekintettel folyósítják, továbbá a rokkantsági járadékban részesülõ magánszemély is, abban a háztartásban, ahol ellátásáról folyamatosan gondoskodnak.

(5) A családi kedvezményt az a szülõ, nevelõszülõ, hivatásos nevelõszülõ, gyám veheti igénybe, aki a családi pótlék igénybe vételére jogosult, illetõleg a rokkantsági járadékban részesülõ magánszemély esetében a folyamatos ellátásáról gondoskodó, egy háztartásban élõ magánszemélyek egyike, feltéve, hogy a kedvezmény érvényesítése esetén adóbevallásában (a munkáltatója az adóbevallást helyettesítõ elszámolásban) a fogyatékos eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltünteti.

(6) Amennyiben a családi pótlékot olyan magánszemély nevére folyósítják, akinek a 33-34. § rendelkezéseit is figyelembe véve nincs a családi kedvezmény összegének érvényesítéséhez elegendõ adója, akkor az (5) bekezdés rendelkezésétõl eltérõen a családi kedvezményt a vele együttélõ házastársa is igénybeveheti, feltéve, hogy adóbevallásában (a munkáltatója az adóbevallást helyettesítõ elszámolásban) az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltünteti, azonban az ugyanazon eltartottra vonatkozó családi kedvezmény a családi pótlék-folyósításban részesülõ magánszemély és abban nem részesülõ házastársa között nem osztható meg."

13. § (1) A Szja tv. 43. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a 8. számú mellékletben meghatározott módon és feltételekkel a befektetési adóhitel, legfeljebb azonban a magánszemély befektetés-állománya növekményének 20 százaléka, azonban a levont összeg nem lehet több, mint évi 200 ezer forint.

(2) Ha a magánszemély befektetés-állománya mérséklõdik, legalább a csökkenés 20 százaléka, de legfeljebb a fennálló adóhitel mértékéig a befektetési adóhitelt vissza kell fizetnie."

"(4) A (2) bekezdés rendelkezésétõl eltérõen a visszafizetés mértéke a csökkenés 30 százaléka mindaddig, ameddig az 1995-1998. évekre vonatkozó adóbevallásban érvényesített adóhitelt a magánszemély vissza nem fizette."

14. § A Szja tv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglalt korláton belül a 41-43. § rendelkezéseiben említett csökkentõ tételek együttes összege nem lehet több, mint az összevont adóalap a 35-40. § rendelkezései figyelembevételével módosított adójának 50 százaléka."

15. § (1) A Szja tv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A kifizetõnek az általa kifizetett összevont adóalapot képezõ jövedelembõl - kivéve, ha e törvény másként rendelkezik - 40 százalék adóelõleget kell levonnia, akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Az elõzõekben megállapított adóelõleget csökkenti az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magánnyugdíjpénztári tagdíj engedménye."

(2) A Szja tv. 46. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Ha a magánszemély írásban nyilatkozik, hogy az adóévben az összevont adóalapot képezõ jövedelme várhatóan nem haladja meg az 1 millió forintot, az (1) bekezdés rendelkezésétõl eltérõen a kifizetõ a jövedelem adótábla szerinti adójának az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magánnyugdíjpénztári tagdíj engedményével csökkentett összegét vonja le adóelõlegként. Ha az adóév folyamán több alkalommal fizet ki ugyanazon magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, akkor kifizetésenként az adóév elejétõl kezdõdõen e jövedelmeket összesítenie kell, és ennek az összesített jövedelemnek az adótábla szerint kiszámított adóját az e jövedelmekkel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magánnyugdíjpénztári tagdíj engedményével csökkentenie kell. Ebbõl az összegbõl le kell vonni az általa már korábban levont adóelõlegek összegét és az így kiszámított különbözetet kell adóelõleg címén levonnia (göngyölítéses módszer)."

16. § (1) A Szja tv. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) A Szja tv. 47. §-ának (5) bekezdése a következõ f) ponttal és záró mondattal egészül ki:

A b) és e) pont rendelkezésében a tagdíjbefizetés igazolása a tagság elfogadásáról szóló pénztári nyilatkozattal, valamint a befizetésekrõl szóló bizonylat bemutatásával történik, kivéve, ha a munkáltató közremûködik a tagdíj levonásában és befizetésében."

"(15) A (3), (4) és (14) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen - ha az év végén elszámolandó adókülönbözet ezáltal mérsékelhetõ - a munkáltató a magánszeméllyel egyetértésben, annak nyilatkozata alapján választhatja, hogy az adóelõleget a 46. § (1), (5), (6) bekezdés rendelkezései szerint - figyelemmel a 49. § (7)-(8) bekezdésében foglaltakra is - vonja le."

17. § (1) A Szja tv. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A mezõgazdasági kistermelõnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, illetõleg egyébként a mezõgazdasági õstermelõnek, továbbá annak az önálló tevékenységet végzõ magánszemélynek, akinek az önálló tevékenységére tekintettel kapott bevétele nem kifizetõtõl származik, az e tevékenységébõl származó jövedelmébõl negyedévenként adóelõleget kell fizetnie. Az adóelõleg összege legalább az adóév elejétõl ilyen jogcímen keletkezett jövedelem adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelõlegnek a különbözete. A mezõgazdasági õstermelõ esetében az adóelõleg legalább az év elejétõl keletkezett, mezõgazdasági õstermelõi tevékenységbõl származó jövedelem adótábla szerinti adójának azon összege, amely az õstermelõi adókedvezmény és az adóévi jövedelem után már befizetett adóelõleg együttes összegét meghaladja."

(2) A Szja tv. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Nem kell az e § szerinti adóelõleget megfizetni

(3) A Szja tv. 49. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét adóelõlegét legalább az év elejétõl kivett összeg adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelõlegnek a különbözeteként, az elszámolás negyedévét követõ hónapban az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg.

(7) Ha a magánszemély valamely jövedelme adóelõlegének megállapítására a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév során az összevont adóalapja az 1 millió forintot meghaladja, akkor az említett értékhatár túllépését követõ 15 napon belül be kell fizetnie az adóhatósághoz azt az összeget, amennyivel az adóévben ezen idõpontig a kifizetõi adóelõleg-levonás szabályai szerint kifizetett összes jövedelmének 40 százaléka meghaladja a kifizetõ(k) által az adóév során ezen jövedelmekbõl levont adóelõleg(ek) együttes összegét."

(4) A Szja tv. 49. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az egyéni vállalkozó és a mezõgazdasági õstermelõ, ha nem alkalmaz átalányadózást, az adóelõleg megállapításánál figyelembe veheti:

18. § (1) A Szja tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) A Szja tv. 49/B. §-ának (12) és (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(12) A (9)-(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adót az egyéni vállalkozónak adóelõleg-fizetéssel (vállalkozói személyi jövedelemadó-elõleg) és az adóévet követõen kell megfizetnie, oly módon, hogy a fizetendõ adó és az adóévi jövedelem után befizetett adóelõleg összege közötti különbséget az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó bevallásában az adófizetésre vonatkozó rendelkezések szerint számolja el.

(13) A vállalkozói személyi jövedelemadó-elõleg összege legalább az év elejétõl keletkezett vállalkozói adóalap (9) bekezdés szerinti adója, csökkentve a (10)-(11) bekezdés rendelkezései szerinti adókedvezményekkel és az adóévi jövedelem után már befizetett adóelõleg különbözete. Az év elejétõl keletkezett vállalkozói adóalap kiszámításához az adóévben esedékes értékcsökkenési leírásnak az adott negyedév szerinti idõarányos része és az adóévre áthozott veszteség idõarányos része vehetõ figyelembe."

19. § (1) A Szja tv. 49/C. §-ának (2) bekezdése a következõ c) és d) ponttal egészül ki:

(2) A Szja tv. 49/C. §-ának (6) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

20. § (1) A Szja tv. 50. § (1) bekezdése a) pontjának 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) A Szja tv. 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) ipari és mezõgazdasági termékelõállítás, építõipari kivitelezés;"

(3) A Szja tv. 50. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

21. § A Szja tv. 53. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételbõl az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 7 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha az adóév egészében az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat.

(3) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételbõl az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 6 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha a (2) bekezdés szerinti kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló kormányrendeletben foglaltak közül az adóév egészében kizárólag a következõk mûködtetésére terjed ki:

22. § A Szja tv. 59. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékû jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedésébõl), megszüntetésébõl, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékû jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az errõl szóló érvényes szerzõdést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékû jog átruházása esetén a jövedelemszerzés idõpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerzõdés kelt."

23. § (1) A Szja tv. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában osztaléknak minõsül

(2) A Szja tv. 66. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az osztalékelõleg adója 20 százalék, amelyet a kifizetését követõ elsõ mérleg szerinti eredmény megállapítása során osztalékká vált jövedelem (2), illetõleg (6) bekezdés szerint megállapított adójával szemben adóelõlegként kell elszámolni. Az elszámolás a kifizetõ kötelezettsége az osztalék megállapításának idõpontjában. Osztalékelõlegnek kell tekinteni a kifizetõ által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetõnél követelésként nyilvántartásba vett összeget.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben az osztaléknak minõsülõ jövedelem után az adó 20 százalék, amelyet a kifizetõ a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelembõl von le, vagy ha ez az adóévben nem lehetséges, akkor azt a magánszemély a kifizetõ által adott igazolás alapján az adott évrõl szóló bevallásának benyújtásával egyidejûleg fizeti meg. Nem kell az elõbb említett esetben az adót megfizetni, ha a gazdasági társaságokról, illetõleg a szövetkezetekrõl szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetõleg a szövetkezet jogutódlással történõ megszûnése (átalakulása) keretében történt a jegyzett tõke felemelése, azzal, hogy utóbb az árfolyamnyereség számítása szempontjából az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetõleg - mint a vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem - adóköteles."

"(11) Az (1) bekezdés d) pontjában említett esetben az osztaléknak minõsülõ jövedelem után az adó 35 százalék, amelyet a kifizetõ a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelembõl von le, vagy ha ez az adóévben nem lehetséges, akkor azt a magánszemély a kifizetõ által adott igazolás alapján az adott évrõl szóló bevallásának benyújtásával egyidejûleg fizeti meg. Nem kell ezt az adót megfizetni az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló törvény alapján nyújtott kedvezmény után, azzal, hogy utóbb az árfolyamnyereség számítása szempontjából a kedvezménynek megfelelõ érték az értékpapír megszerzésére fordított összeg (érték) részét képezi."

24. § A Szja tv. 67. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Árfolyamnyereségnek minõsül - kivéve, ha azt a törvény kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minõsíti -, az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó része, csökkentve a járulékos költségekkel. E rendelkezés alkalmazásában járulékos költség az értékpapír eladása, vétele során az értékpapír forgalmazásával üzletszerûen foglalkozó kifizetõnek az üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint igazoltan megfizetett (levont) kiadás.

(2) Az értékpapír megszerzésére fordított összegnek (értéknek) - ha törvény másként nem rendelkezik - az értékpapír megszerzését igazoló bizonylatban feltüntetett vásárlásra fordított összeget kell tekinteni, és/vagy megszerzésre fordított értéknek kell tekinteni azt az értékrészt is, amely e törvény rendelkezései szerint a szerzéskor adóköteles jövedelemnek minõsül. Ha e törvény rendelkezéseibõl az értékpapír szokásos piaci értékének figyelembevétele következik, az elidegenítésért kapott bevételnek, a megszerzésre fordított összegnek a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. Kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél a megszerzésre fordított összegnek a kárpótlásként szerzett kárpótlási jegy kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni. Amennyiben a megszerzésre fordított összeg az elõzõek szerint nem állapítható meg, a bevétel 25 százaléka az árfolyamnyereség."

25. § A Szja tv. 69. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben említett jövedelem miatt az adó (a továbbiakban: cégautó adó) havonta fizetendõ mértéke a következõ:

27. § (1) A Szja tv. 74. §-ának címe és (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) A magánszemély termõföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék."

"(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, ha a fizetõvendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást választotta, valamint a falusi vendégfogadás esetében, ha az e tevékenységébõl származó bevételre a törvény adómentességi szabálya érvényesíthetõ.

(5) A termõföld-bérbeadásból származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó szabályokat az adózás rendjérõl szóló törvény határozza meg.

(6) Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizetõ állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia a kifizetõnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy fizetõvendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozatot ad arról, hogy az adóévben várható bevétele ebbõl a tevékenységébõl nem haladja meg a 400 ezer forintot, vagy ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi. Ha a jövedelem nem kifizetõtõl származik, illetõleg a kifizetõ bármely ok miatt (ide nem értve a (4) bekezdésben említett eseteket) az adót nem vonta le, akkor az adót a magánszemélynek kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjérõl szóló törvénynek az adóelõlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie."

"78. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott szolgáltatások, épületek, építmények vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) az 1998. június 30. napján érvényes besorolási rendjét, a vámtarifa számra való hivatkozással meghatározott termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetésérõl szóló, 1998. június 30-án hatályos jogszabályban meghatározott besorolási számot kell érteni. A besorolási rend ezt követõ (idõközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg."

átmeneti és záró rendelkezések

29. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdések rendelkezéseire is figyelemmel - az 1999. január 1-jétõl megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, egyidejûleg a Szja tv. 1., 3., 5-8., 11., 13. számú melléklete e törvény 1-8. számú mellékletével módosul.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Szja tv. 5. § (6) bekezdése, a 29. § (3) bekezdése, a 70. § (5) bekezdésének utolsó mondata, az 1. számú melléklet 8.8 pontjának "(ITJ 69-99-26)" szövegrésze, az 1. számú melléklet 8.23 pontja, a 11. számú melléklet II/1. ad) pontja és a 11. számú melléklet III/3. b) pontja, továbbá e törvény hatályba lépésével egyidejûleg a az 50. § (2) bekezdés g) pontjában a "posta és" szövegrész helyébe a "postaszolgálat," szövegrész kerül, valamint a 76. § (4) bekezdése kiegészül a "továbbá a totalizatõri rendszerû lóversenyfogadásból származó nyeremény" szövegrésszel.

(3) A Szja törvénynek az e törvény 1. §-a (3) bekezdésével megállapított 3. § 24. pontjában foglalt rendelkezése, az e törvény 4. §-a (2) és (3) bekezdésével megállapított 12. § (2) bekezdés e) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezései, az e törvény 11. §-ával megállapított 35. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezése, valamint a Szja törvény 1. számú mellékletének az e törvény 1. számú mellékletével megállapított 9.1.5 pontjában foglalt rendelkezése az 1998. évi adó megállapításakor is alkalmazható.

(4) Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-éig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.

(5) Ha az egyéni vállalkozó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 13. számú melléklet "Fogalmak" részében az 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseket.

(6) A Szja tv. 57/A-57/C. §-ában, továbbá az 1997. évi CV. törvény 40. §-ának (6) bekezdésében szabályozott módon és feltételekkel a tételes átalányadózás az 1999. évben is választható.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy 1999. évre vonatkozó hatállyal rendeletben határozza meg a Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termék- és tevékenységi kört, valamint a vámtarifaszámokat érintõ kiigazításokat.

1. A Szja tv. 1. számú mellékletének 1.2 és 1.3 pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1.2 a családi pótlék;

2. A Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontjának 2.1 alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

3. A Szja tv. 1. számú melléklet 3. pontjának címe helyébe a következõ cím lép, továbbá a 3.2 pontja a következõ 3.2.3 és 3.2.4 alpontokkal egészül ki:

"3. A közcélú juttatások körében adómentes:"

4. A Szja tv. 1. számú melléklet 5.1 pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

5. A Szja tv. 1. számú mellékletének 8.16 pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

6. A Szja tv. 1. számú mellékletének 8.24 pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

7. A Szja tv. 1. számú mellékletének 9.1.5 alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a következõ 9.2 ponttal egészül ki:

9.2 Munkaruházati termék:

1. a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban elõírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védõruha, munkaruha, valamint tartozékai;
2. az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekbõl megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetõleg a ruházat nagymértékû szennyezõdése, gyors elhasználódása következik be;
3. az egyenruha, a formaruha, a védõruha és a munkaruha, valamint tartozékai

ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a mûszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,

cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a mûszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselõk munkaköreiben,

cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a mûszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben,

cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevõkkel közvetlen kapcsolatban lévõk munkaköreiben, a mûszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,

ce) a vízügy területén a gát- és csatornaõri munkakörökben, valamint a mûszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben;

4. a kifejezetten jelmezszerû öltözet (így különösen: a kosztümös színielõadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzõk (portás, pincér, sportjátékvezetõ, kegyeleti szolgáltatást végzõ stb.) megkülönböztetõ jellegû ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan."

2. számú melléklet az 1998. évi ..... törvényhez

A Szja tv. 3. számú melléklete V. pontjának 9. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

3. számú melléklet az 1998. évi ..... törvényhez

1. A Szja tv. 5. számú melléklet I. pontjának 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, ha alkalmazottat, segítõ családtagot nem foglalkoztat és e törvény szerinti költségei az elõzõ évben az évi 100 ezer forintot nem haladták meg és az adóévben várhatóan az évi 100 ezer forintot nem haladják meg, valamint - választása szerint - a tételes költségelszámolást alkalmazó, áfa levonási jogot nem érvényesítõ mezõgazdasági õstermelõ a pénztárkönyvet (naplófõkönyvet) a 2. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, azzal, hogy az egyéni vállalkozói, illetõleg az õstermelõi tevékenységébõl származó egyes bevételeibõl nem kell külön-külön megállapítania a jövedelmet.

Az egyéni vállalkozó, ha átalányadózást alkalmaz, a pénztárkönyvet (naplófõkönyvet) a 3. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, feltéve, hogy áfa-levonási jogát nem érvényesíti.

Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv (naplófõkönyv) tartalmi követelményei a következõk:

A bevételeket és kiadásokat idõrendben, naponkénti bontásban, az általános forgalmi adó kulcsok szerinti részletezésben, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más bizonylat, részletezõ nyilvántartás) alapján kell bejegyezni és összesíteni az adózás rendjérõl szóló törvénynek a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra, valamint a határidõkre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével.

A számlával, egyszerûsített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel vezetése esetén a felhasznált nyugták sorszámát tól-ig jelöléssel kell bejegyezni.

A nem egyéni vállalkozói tevékenységbõl származó bevételeket az egyes tevékenységek feltüntetésével kell vezetni, ugyanígy az azokhoz tartozó költségként elszámolható kiadásokat, annak érdekében, hogy az egyes tevékenységekbõl származó jövedelem megállapítható legyen, valamint fel kell tüntetni a levont adóelõleget is.

A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani.

Az okmányokat megfelelõ idõrendi sorrendben, mellékletként kezelve kell megõrizni.

A pénztárkönyvi (naplófõkönyvi) elszámolás számítógéppel is végezhetõ, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az elõzõek szerinti tartalmi elõírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott adatok negyedévenként összesített forgalmi végösszegeit a pénztárkönyvben (naplófõkönyvben) rögzíteni kell.

A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv (naplófõkönyv), valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el.

A pénztárkönyv legalább a következõ adatokat tartalmazza:

A bevételek oszlopának bontása:

• az adó alapjába beszámító bevételek;
• az adó alapjába be nem számító bevételek (egyéb bevételek);
• a fizetendõ általános forgalmi adó.

A kiadások oszlopának bontása:

• a költségnek minõsülõ kiadások, ezen belül:
• anyag, áru,
• az alkalmazottak bére és közterhei,
• vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói kivét,
• egyéb kiadások;
• általános forgalmi adó (a számlákban elõzetesen felszámított);
• költségnek nem minõsülõ egyéb kiadások, különösen az alkalmazottól, megbízottól levont, valamint a saját jövedelem után befizetett adó, adóelõleg, a befizetett bírság.

A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése)."

2. A Szja tv. 5. számú melléklet II. pontjának 3. és 4. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása

A mezõgazdasági õstermelõnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközérõl, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartást kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, elõállítására fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthetõ. E nyilvántartásból állapítható meg az értékcsökkenési leírás összege.

A nyilvántartás a következõ adatokat tartalmazza:

• a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,
• gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám,
• a használatbavétel (üzembe helyezés) idõpontja,
• a kiselejtezés idõpontja (a selejtezési jegyzõkönyv szerint),
• az értékcsökkenési leírás kulcsa,
• az értékcsökkenés kiszámításának alapja,
• az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja,
• az elõzõ évek értékcsökkenésének halmozott összege,
• az adóévben költségként érvényesíthetõ értékcsökkenés összege,
• az értékcsökkenés összegének figyelembevételével számított nettó érték.

Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján e nyilvántartásból ki kell vezetni.

4. A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás

A mezõgazdasági õstermelõnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt tárgyi eszköze, nem anyagi javai üzembe helyezésének idõpontjáig felmerült kiadásairól - kivéve a 30 ezer forint alatti egyedi értékû tárgyi eszközre fordított kiadást - egyedi nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartás alapján állapíthatók meg az értékcsökkenési leírás alapját képezõ, valamint a vállalkozói osztalékalapot módosító tételek.

A nyilvántartás a következõ adatokat tartalmazza:

• a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,
• a beruházási költséget képezõ kiadás összege dátum szerint és halmozottan,
• a vállalkozói osztalékalapból levont összeg dátum szerint és halmozottan,
• az üzembe helyezés idõpontja,
• az üzembe helyezés idõpontjában a beruházási költség (az értékcsökkenési leírás alapja),
• az üzembe helyezés idõpontjáig a vállalkozói osztalékalapból levont, beruházási költséget képezõ kiadások halmozott összege,
• az üzembe helyezést követõen a felújítási költség részét képezõ kiadás összege dátum szerint,
• az értékcsökkenési leírás módosítási idõpontja dátum szerint,
• az értékcsökkenési leírás módosított alapja."

4. számú melléklet az 1998. évi ..... törvényhez

A Szja tv. 6. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a melléklet 2. pontjának jelölése III. jelölésre változik:

II. Mezõgazdasági õstermelõi termékek és tevékenységek:

C) Tevékenységek

D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A-C pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg."

A Szja tv. 7. számú mellékletének 11. és 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a következõ 13. és 14. ponttal egészül ki:

"11. A rendelkezési jog gyakorlásának minõsül:

azzal, hogy az a)-d) pontokban említett esetet nem kell a rendelkezési jog gyakorlásának tekinteni, ha az a szerzõdõ magánszemély halála következtében történt.

12. A 11. pont alkalmazásában:

1. A Szja tv. 8. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

2. A Szja tv. 8. számú mellékletének 8. és 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8. Nem kerülhet tõkeszámlára a befektetés tárgya, ha ahhoz a magánszemély akár közvetlenül, akár közvetve kárpótlási jegy beszámításával (az ügylettel bármilyen formában összefüggõ elõzetes értékesítésével), valamint ha a jegyzéssel, illetõleg a vétellel bármilyen formában közvetlenül vagy közvetve összefüggõ hitel (kölcsön, részletfizetés) igénybevételével jutott hozzá, mindaddig, ameddig a hitelt (kölcsönt) vissza nem fizette, a vételárat ki nem egyenlítette.

9. Nem kerülhet tõkeszámlára a befektetés tárgya, illetve a megbízás keltének napjától törölni kell a nyilvántartásból a befektetés tárgyát, ha annak késõbbi idõpontban történõ értékesítésérõl a magánszemély (elõ)szerzõdést köt vagy azzal egyenértékû jognyilatkozatot tesz, és ezzel összefüggésben az értékesítés idõpontját megelõzõen jövedelemhez jut, továbbá ameddig a befektetés tárgyát biztosítékul (óvadék stb.) leköti, vagy annak tõkeszámlára helyezését, ott tartását hitelhez jutás feltételeként vállalja, valamint, ha a befektetés tárgya befektetési jegy és a tõkeszámla vezetõje nem a 14. pont rendelkezése szerint jár el."

3. A Szja tv. 8. számú melléklete a következõ 14. ponttal egészül ki:

"14. Ha a befektetés tárgya befektetési alap által kibocsátott, 1998. december 31-ét követõen vásárolt befektetési jegy, akkor az 1. pont alkalmazásában az igazolt befektetésnek az adóév egy napjára jutó összegét a tõkeszámla vezetõjének azzal az eltéréssel kell figyelembe vennie, hogy amennyiben a befektetési alap nettó eszközértékében az állampapírok részaránya valamely napon a befektetési alapokról szóló törvényben az azonnali fizetõképesség biztosításához kötelezõen elõírt részarányt több, mint 20 százalékponttal meghaladja, vagy - ilyen elõírás hiányában - több, mint 20 százalék, akkor a többlet százalékpontoknak megfelelõ százalékos mértékkel az igazolt befektetés adott napi összegét csökkenteni kell."

7. számú melléklet az 1998. évi ......törvényhez

1. A Szja tv. 11. számú melléklete II/2. pontjának b)-d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

2. A Szja tv. 11. számú melléklete II/2. pontjának g)-i) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) Gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek

1. a HR 8456-8465, 8479 vtsz-okból a programvezérlésû, számvezérlésû gépek, berendezések;
1. a HR 8471, 8530, 8537 vtsz-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésû számítástechnikai gépek, berendezések;
1. a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok;
1. a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálómûszerek és a komplex elven mûködõ különleges mérõ és vizsgáló berendezések;
1. a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz-alszám;
1. a HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz-alszámok;
1. a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz-okból a fluidágyas szénportüzelésû berendezések, valamint a mezõgazdasági és erdõgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelõ hõfejlesztõ berendezések;
1. a HR 8417 80 10 00 vtsz-alszám, valamint a 8514 vtsz-ból a hulladékmegsemmisítõ, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;
1. a HR 8421 21 vtsz-alszámok;
1. a HR 8419, 8421 vtsz-okból a szennyezõanyag leválasztását, szûrését szolgáló berendezések;
1. a H 8421 31 és a 8421 39 vtsz-alszámok;
1. a HR 8419 20 00 00 vtsz-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

A Szja tv. 13. számú mellékletében szereplõ "Fogalmak" címû rész helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

(Fogalmak:)

"Kereskedelmi szálláshely: a KSH Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ) az 544 termékjel alá sorolt épület.

Gép: HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gõzfejlesztõ berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés.

Infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-bõl, ÉJ 71-bõl, ÉJ 91-bõl, illetve a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gõzfejlesztõ berendezés).

Kiemelt térség: az a megyei munkaügyi központ kirendeltsége által ellátott foglalkoztatási körzet, amelyben a munkanélküliségi mutató az adóévet megelõzõ év júniusában, a mérés napján meghaladta a 15 százalékot.

Mezõgazdasági tevékenység: a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenység, továbbá más növénytermesztés.

Termék-elõállítást szolgáló beruházás: az az épület- és gépberuházás, amelyet az üzembe helyezést követõen az egyéni vállalkozó ipari vagy mezõgazdasági termék elõállításához használ.

Vállalkozási övezet: jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység."

A személyi jövedelemadóztatásban a legfontosabb feladatokat a Kormány programjában megfogalmazott társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célok határozzák meg. Ez mindenek elõtt azt jelenti, hogy az adómértékeket, adótáblát, adójóváírást érintõ adóterhelést stabilizáló-mérséklõ változtatásokat a családi terhek egyenletesebb elosztását eredményezõ, ugyanakkor a gazdasági fejlõdést elõsegítõ, kedvezõ pénzügyi gazdálkodási feltételrendszer megteremtését biztosító megoldásokkal összhangban kell megtenni.

Az adókötelezettségek teljesítésének a személyi jövedelemadóztatásban kialakult, mûködõ rendjére alapozva azt kell elérni, hogy a gazdaság szereplõi számára láthatóvá, és hosszabb távra is kiszámíthatóvá váljanak az élõmunka társadalmi költségei, közeledjenek a munka és tõkejövedelmek közterhei, egyszerûsödjék az adminisztráció, és mindezek eredményeként a javuló teljesítményekre is alapozhatóan valósulhat meg a terhek csökkentése.

A Javaslat alapvetõ szempontként a középtávú törekvéseket megalapozó lépéseket és a jogbiztonságot veszi figyelembe a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) módosításánál.

Mindezeken belül a Javaslat a gyermekes családok jövedelmi esélyegyenlõségének érzékelhetõ javítását, a családok teherviselõ-képességéhez igazodó adóztatás megteremtését alapozza meg. A családpolitikai intézkedéssorozat elsõ lépéseként kerül bevezetésre minden gyermekre kiterjedõen a gyermekek után járó adókedvezmény.

A Javaslat szerint enyhül az adótábla progresszivitása, az adósávok száma és a legfelsõ kulcs mérséklõdik. A bérjövedelem után érvényesíthetõ adójóváírás felére csökken.

A Javaslat több, a jogalkalmazást segítõ, illetve jogharmonizációs célú módosítást is tartalmaz.

Az értelmezõ rendelkezések (Szja tv. 3. §) számos ponton módosulnak, illetõleg újakkal egészülnek ki. Ezek közül a jelentõsebb érdemi változások a következõk:

• A hatályos szabályozás szerint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni a szokásos piaci értéket a Szja tv. alkalmazásában is. A módosítás célja, hogy a Szja tv. önálló szokásos piaci érték fogalommal rendelkezzék, amely a Szja tv. fogalomrendszerén alapul. A módosítás tartalmában megegyezik a Tao tv. vonatkozó rendelkezésében foglaltakkal. A javaslathoz kapcsolódik az e § (6) bekezdésében javasolt rendelkezés, amely az értékpapír ügyletek sajátosságaira tekintettel ebben a körben külön is meghatározza a szokásos piaci érték megállapításánál figyelembe veendõ szempontokat.
• A bér fogalmát érintõ javaslat egy hiányzó írásjel pótlásával a gyakorlatban tapasztalt értelmezési probléma feloldását célozza, valamint hasonló okokból a bér fogalmából törli a végkielégítést. A végkielégítés ugyanis nem több hónapra jár, hanem a törvényalkotó a Munka Törvénykönyvében csak annak mértékét határozta meg, esetleg több havi bérnek megfelelõ összegben, így a Szja tv. szerint jogosultsági hónapnak csupán a végkielégítés kifizetésének hónapja vehetõ figyelembe (amely egyébként is annak számít, hiszen jellemzõen az utolsó munkában töltött napon fizetik ki a munkabért is). Ez számos értelmezési problémát vetett fel, ezért a Javaslat szerinti megoldás valós érdekek sérelme nélkül oldja meg a kérdést.
• A nyugdíj fogalmát érintõ javaslat a vonatkozó jogszabályhoz igazodóan megerõsíti, hogy a pénzben megváltott szénjárandóság nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint adózik minden olyan esetben, amikor azt az arra jogosult kapja (függetlenül attól, hogy megszûnik a munkáltatója vagy sem.)
• Az ösztöndíj fogalma kiegészül a felsõoktatási intézmény hallgatójának jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott tankönyv- és jegyzettámogatással.
• A közcélú adomány igazolására vonatkozó javaslat olyan pontosítás, amely azzal függ össze, hogy nemcsak a bíróságok minõsíthetik a közhasznú szervezetet, hanem a sportról szóló törvény alapján a MOB közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül minõsül kiemelkedõen közhasznú szervezetnek, illetõleg a köztestületként mûködõ szakszövetséget az OTSH minõsítheti kiemelkedõen közhasznú szervezetnek.
• Az egyéni vállalkozók beruházási terheinek csökkentése érdekében a Javaslat szerint lehetõvé válik a vállalkozói osztalékalap beruházási költséggel történõ csökkentése a 19. §-ban javasolt rendelkezés szerint. Ezzel összefüggésben szükséges meghatározni a beruházási költség fogalmát.
• A családi pótlék meghatározására vonatkozó javaslat követi a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvényben javasolt családi pótlék fogalmi és tartalmi változásait.
• A Javaslat megerõsíti, hogy ingatlannak közérdekû célra történõ értékesítésébõl származó jövedelem csak akkor adómentes, ha az adásvételre a kisajátításról szóló jogszabályokban meghatározott módon és feltételekkel kerül sor. (Ha az értékesítéssel az ingatlan az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonába megy át, és a vásárló a közérdekû célt megvalósító személy.)

A Szja tv. 5. §-a határozza meg, hogy a személyi jövedelemadózásban a bevételeket, a költségeket forintban kell figyelembe venni. Ehhez tartozóan fontos a külföldi pénznemben jelentkezõ tételek forintra történõ átszámításának szabályozása. A hatályos rendelkezések többféle megoldást is tartalmaznak, amelyek miatt az alkalmazás nehézkes. A Javaslat jelentõsen leegyszerûsíti és egyértelmûvé teszi az átszámításra vonatkozó rendelkezéseket. Ehhez tartozik a 29. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése a záró rendelkezésekben.

A Szja tv. szerint nem kell bevallani a külön adózó jövedelmeket - az osztalék és az árfolyamnyereségbõl származó jövedelem kivételével - akkor, ha az adót a kifizetõ levonta. Az adóbevételek tervezésének megalapozásához azonban nélkülözhetetlen a lakossági jövedelmek szerkezetének ismerete. Mivel a Javaslat szerint a bérbeadásból származó jövedelem után külön adózó jövedelemként kell adózni és az adót a kifizetõnek kell levonnia (vagyis a Szja tv. általános rendelkezése szerint nem kellene bevallani), rendelkezni kell arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmek megjelenjenek az adóbevallásokban. Ez a Javaslat Szja tv. 74. §-át módosító 27. §-ával függ össze.

A Javaslat pontosító jellegû, összhangot teremt az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói elszámolásra vonatkozó rendelkezések, és a Szja tv. egyéb rendelkezései (1. számú melléklete, valamint a 78/A. §-a) között, az egyértelmû alkalmazhatóság céljából.

A társas vállalkozások magánszemély tagjai számára jelent egyszerûsítést a Javaslat szerinti lehetõség megteremtése, miszerint a társas vállalkozás ugyanolyan feltételek mellett számolhatja el a tagjainak adóját, mint a munkáltató.

Az adóbevallás adására kötelezettek számának csökkenését jelenti a Javaslat szerinti azon lehetõség, hogy - az egyéb feltételek fennállása esetén - a munkáltató, a társas vállalkozás elszámolhat alkalmazottjával, tagjával akkor is, ha osztalék vagy árfolyamnyereség címén olyan jövedelmet juttatott (pl. dolgozói részvény juttatása, jegyzett tõkeemelés keretében juttatott értékpapír), amelybõl az adót nem vonta le.

A Javaslat a véghasználattal érintett faállomány bevételébõl "adómentesen" tartalékolható összegre vonatkozó, az erdõfelújítási normatíva százalékában meghatározott korlátot emeli fel 80 százalékról 100 százalékra, amelyet az indokol, hogy a jelenlegi szabályozás szerint levonható összeg nem biztosít elégséges forrást a felújításhoz, ezáltal a magánszemély az erdõ felújítására fordított kiadásai jelentõs részét csak adózott pénzbõl tudja fedezni. Az erdõfelújítások tervszerû és ellenõrzött megvalósítása érdekében szükséges lehetõvé tenni, hogy a normatíva szerint befizetett összeg után csak az erdõfelújítás szakszerû befejezésére - a (2) bekezdésben - adott határidõ letelte után kelljen adót fizetni, amikor azt a magánszemély visszakapja és csak abban az esetben, ha azzal szemben nem tud kiadást felmutatni.

A Javaslat kiigazítást is tartalmaz, mert az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény rendelkezései "Erdõfelügyelõség" helyett "erdészeti hatóság" elnevezést használnak.

Az értelmezési problémákat oldja fel a javaslat azon rendelkezése, miszerint ha a magánszemély él a bevétel-csökkentési lehetõséggel, akkor az erdõgazdálkodási tevékenységére nem alkalmazhatja az átalányadózás és az õstermelõi adózás szabályait, továbbá ezek a szabályok a tartalékolt pénz felhasználásakor, a visszautalt összegre sem alkalmazhatók.

A javasolt rendelkezés a mezõgazdasági õstermelõi tevékenységnél a veszteségelhatárolás korlátozásának rugalmasabb oldására ad lehetõséget, amennyiben a jelenleg hatályos szoros szabályok helyett az adóhatóság számára szélesebb körben teszi lehetõvé, hogy méltányosan mérlegelve határozza meg a felmentés indokát. Hasonlóan módosul az egyéni vállalkozók veszteségelhatárolásának szabálya is a 18. § (1) bekezdésben.

A piacgazdaságban kibontakozó, rohamosan bõvülõ jogi-gazdasági formulák szükségessé teszik az adójogi következmények egyértelmûsítése érdekében ezek megjelenését az adójogszabályokban. A Javaslat megerõsíti, hogy különbözõ jogok alapítása, átengedése ellenében kapott jövedelmek után az összevont adóalap részeként kell adózni. Külön is rendelkezik a Javaslat a különbözõ (vezetõi-munkavállalói) érdekeltségi rendszerek keretében megszerzett jövedelmek adózásáról. Ez utóbbi esetben a Javaslat megerõsíti azt, hogy a jövedelem akkor keletkezik, amikor a magánszemély az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezõbb áron történõ jegyzési, vételi jogának gyakorlásával él.

Az adórendszerrel szemben fontos elvárás annak kiszámíthatósága. Ebbõl a szempontból lényeges, hogy a progresszív adótábla a terhelés-növekedést évrõl-évre újratermeli és az adószabályok ismétlõdõ kiigazításának igényét állandósítja. Fontos szempont, hogy az "erõs progressziójú" adótábla teljesítmény-visszatartó, jövedelemeltitkolást vagy az összevonandó jövedelem külön adózó jövedelemként történõ kimutatását erõsítõ hatást vált ki. Mindezek indokolják az adótábla olyan irányú változtatását, amely fokozatosan enyhíti az progresszivitását, közelítve azt egy lineáris (egykulcsos) rendszerhez. A Javaslat szerinti adótábla lényeges eleme, hogy a jelenlegi hat adókulcs háromra csökken, továbbá, hogy a 20 százalékos legalsó adókulcs nem változik, de az ehhez tartozó jövedelmi sávhatár jelentõsen emelkedik és a legfelsõ adókulcs 2 százalékponttal csökken.

A Javaslat a korábbiaknál határozottabban választja szét a külföldrõl származó jövedelmek adózási szabályait abból a szempontból, hogy az "egyezményes országból" származik vagy sem. A rendelkezés mindkét esetben lehetõvé teszi a külföldön megfizetett adó beszámítását, azonban, ha a jövedelem forrásának országával nincs kettõs adózás elkerülésérõl szóló egyezmény, akkor a külföldi jövedelemmel együtt figyelembe vett összevont adóalap után számított adónak legalább a 10 százalékát meg kell fizetni, illetõleg a külföldön megfizetett adónak legfeljebb 90 százaléka érvényesíthetõ.

A Javaslat mentesíti az APEH-ot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplõ külföldi pénznemek árfolyamainak közzétételétõl azáltal, hogy a külföldön megfizetett adó forintra történõ átszámításánál is - a Szja tv. egyéb, az átszámításról rendelkezõ szabályaihoz hasonlóan - az MNB által közzétett árfolyamokat kell figyelembe venni.

A közterhekhez való arányos hozzájárulás elvébõl kiindulva, és a családok jövedelmi esélyegyenlõségének érzékelhetõ javítását célzó intézkedések forrásainak biztosítása érdekében változik az adójóváírás mértéke, valamint igénybe vételének lehetõsége. A Javaslat szerint az adójóváírás a bérjövedelem 10 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forint, és csak azok vehetik igénybe, akiknek éves bevallott jövedelmük nem éri el az 1 millió forintot.

A nyugdíjreformhoz kapcsolódóan a meghatározott korosztály számára biztosított külön kedvezmény a hatályos rendelkezés szerint indokolatlanul hátrányos e korosztály rokkant-nyugdíjassá vált tagjai számára. A törvény szövegének kiigazítása ezt a helyzetet oldja fel, amennyiben a záró rendelkezésekben foglaltakat is figyelembe véve lehetõvé teszi, hogy esetükben is már az 1998. évi adó megállapításánál is érvényesíthetõ legyen ez a külön-kedvezmény. A külön-kedvezmény célja ugyanis az új nyugdíjrendszerre áttérni nem tudó korosztályok számára esélyt adni, hogy az ebbõl eredõ hátrányokat az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosítás rendszerében öngondoskodás révén egyenlíthessék ki a többlet kedvezmény segítségével is. Ez különösen indokolt éppen a rokkantnyugdíjasok esetében.

Fontos társadalompolitikai cél a gyermekes családok jövedelmi esélyegyenlõségének érzékelhetõ javítása. A családok teherviselõ-képességéhez igazodó adóztatás megalapozását is jelenti, hogy a családpolitikai intézkedéssorozat egyik elemeként szerepel a Javaslatban a gyermekek utáni kedvezmény. A Javaslat szerint a családi kedvezményt családi pótlékra jogosult gyermek után lehet érvényesíteni, gyermekszámtól függõen növekvõ összegben. A kedvezmény megemelt összegben jár azoknak, akik súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek, továbbá azoknak is, akik háztartásukban rokkantsági járadékban részesülõ eltartottról gondoskodnak.

A gyermekkedvezmény mértékére a Javaslat két változatot tartalmaz. Az A változatban (egy- és kétgyermekesek esetében gyermekenként 1700 forint, a három- vagy többgyermekesek esetében havi 2300 forint, a súlyosan fogyatékos eltartott esetében eltartottanként havi 2600 forint) a kedvezmény forrásigénye 36,2 milliárd forint. A B változat szerinti kedvezmény esetén (egy- és kétgyermekesek esetében gyermekenként 1300 forint, a három- vagy többgyermekesek esetében havi 1700 forint, a súlyosan fogyatékos eltartott esetében eltartottanként havi 2000 forint) a forrásigény 31,2 milliárd forint.

A végrehajtás és az ellenõrzés egyszerûségét szolgálja a Javaslat azon rendelkezése, miszerint a kedvezményt az érvényesítheti, akinek nevére folyósítják a családi pótlékot, illetõleg aki jogosult annak igénybe vételére. Számos olyan élethelyzet van azonban, amikor nincs adója annak, aki kapja a családi pótlékot (pl. gyesen van). A Javaslat szerint ekkor a házastárs élhet a kedvezménnyel.

A Javaslat "Személyi és családi kedvezmények"-re módosítja a Szja tv. 40. §-ának alcímét.

Az adóteher 1999. évet követõ általános mérséklésének megalapozása céljából 30 százalékról 20 százalékra csökken a befektetési adóhitel-kedvezmény mértéke és a Javaslat szerint azt legfeljebb 1 millió forint befektetési növekmény után lehet igénybe venni, vagyis az adókedvezmény legfeljebb évi 200 ezer forint lehet. Az adókedvezményre jogosító befektetések közül az állampapírok meghatározott arányban kizárásra kerülnek, továbbá az osztalék és az árfolyamnyereség adója a visszaigénylés lehetõségét nem növeli.

A kedvezményre jogosító befektetési kör szûkítésénél mérlegelni kell azt, hogy a befektetõk számára elengedhetetlen, hogy ne utólag, hanem a befektetés idõpontjában tudják meg, hogy a befektetésük jogosít-e a kedvezményre vagy sem. A befektetési alapok mûködési mechanizmusát is figyelembe véve, a javaslat szerint a kedvezmény alapjául szolgáló befektetési állomány megállapítási szabálya úgy módosul, hogy az 1998. december 31-ét követõen tõkeszámlára helyezett befektetési jegyek esetében minden egyes befektetés adótörvényben elõírtak szerint kiszámított napi összegét csökkenteni kell olyan arányban, amilyen arányban azon a napon a kibocsátó a portfoliójában az állampapír állomány a likviditása biztosítása érdekében elõírt kötelezõ mértéket 20 százalékpontot meghaladóan van jelen. (Nyíltvégû alapnál ez azt jelenti, hogy akkor kell csökkenteni, ha a napi nettó eszközértéken belül az állampapírok aránya több mint 35%, és olyan százalékos kulccsal kell csökkenteni, amennyi ezen felül mutatkozik.) Az elõzõ korlátozások nem vonatkoznának a kockázati tõkealapok által kibocsátott tõkealap-jegyekre. A javaslat összefügg a 6. számú melléklettel.

A Javaslat célja, hogy a Szja tv. 46. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján már az adóelõleg levonásánál figyelembe lehessen venni a levont nyugdíjjárulék, illetõleg magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedményét, mert ezáltal év végére elkerülhetõ vagy mérsékelhetõ az adótúlfizetés.

• A Javaslat 10. §-ához igazodva - amely az adójóváírás figyelembe vételének lehetõségét és annak mértékét módosítja - szükséges kiigazítani, hogy a munkáltató az adóelõleg levonásánál figyelembe veheti-e, az adójóváírást, illetõleg mekkora havi összeget vonhat le. Annak a magánszemélynek, akinek az évi bevallott jövedelme (összevont adóalap, osztalék, árfolyamnyereség stb.) több mint 1 millió forint, az adójóváírás évközi igénybe vétele miatt az adóbevalláskor, a munkáltatói elszámolás alkalmával egy összegben kell az év során igénybe vett adójóváírást (a 36 ezer forintot) - egyéb fizetési kötelezettségei mellett - rendeznie és emiatt az adott hónapban a nettó keresete jelentõsen csökkenhet. E probléma feloldására rendelkezik a Javaslat arról is, hogy az adóelõleg megállapításánál a munkáltató nem veszi figyelembe az adójóváírást annál, aki kéri ezt. Ha a magánszemély nem kéri az adójóváírás figyelembe vételének mellõzését, akkor a munkáltatónak az adóelõleget úgy kell megállapítania, hogy a számított adót csökkentenie kell a havi adójóváírás összegével.
• A Javaslat 12. §-ához kapcsolódóan a családok teherviselõ-képességéhez igazodó adóztatás megalapozását is szolgálja, hogy a munkáltató, a bér kifizetõje a családi kedvezményt is figyelembe vehesse az adóelõleg megállapításánál.
• Szja tv. 47. § (15) bekezdéssel történõ kiegészítésének célja az év végi túlfizetés elkerülése.
• A Javaslat rendezi a nyugdíjpénztári befizetések engedményének az adóelõleg fizetésnél történõ figyelembe vételéhez szükséges igazolás módját is.

A Javaslat az egyéni vállalkozók és a mezõgazdasági õstermelõk adóelõleg fizetésére vonatkozóan tartalmaz kiigazításokat, aminek eredményeként a szabályok egyértelmûbbé válnak, és az alkalmazottakhoz hasonlóan e tevékenységet folytatók számára is lehetõvé válik az adókedvezmények figyelembe vétele már az adóelõleg fizetésénél is, miáltal érzékelhetõen javulhat évközi likviditásuk.

A Javaslat szerint az egyéni vállalkozók számára is egyértelmûen rugalmasabbá válik a veszteségelhatárolást korlátozó szabályozás.

Az egyéni vállalkozók beruházási forrásait bõvíti és a társas vállalkozásokkal azonos feltételeket teremt a Javaslat szerinti változás, amely lehetõvé teszi, hogy a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak miatti beruházási kiadásokkal ne utólag, hanem már a beruházás idõszakában csökkenthessék a vállalkozói osztalékalapjukat. (Ezzel összefüggésben a Javaslat rendelkezik az értékcsökkenési leírás megkezdésekor, illetõleg az üzembe helyezés elmaradása esetén szükséges korrekció elvégzésérõl.)

A Javaslat az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló kormányrendelet 1998. évközi módosításával összefüggõ kiigazításról rendelkezik, amelynek lényege, hogy a hivatkozások a megváltozott jogszabályhelyekre utalnak. A vámtarifaszámokra való átállás indokolja az átalányadózásra jogosító tevékenységek besorolásának kiigazítását.

Összefüggésben a Javaslat 7. §-ában foglaltakkal, szükséges a vagyoni értékû joggal kapcsolatos rendelkezések pontosítása.

A tõkejövedelmek körében a piacgazdaságban szokásos különféle ügyletek a hatályos szabályozás alapján nehézkesen kezelhetõk. A Javaslat szerinti kiigazítások egyértelmûsítik a jegyzett tõke felemelése, a dolgozói részvény, az osztalékelõleg adójogi helyzetét. Új eleme a szabályozásnak, hogy a dolgozói részvény formájában megszerzett jövedelem adójának mértéke 35 %-kal kerül megállapításra. Tekintettel arra, hogy ez a juttatás lényegében a munkavégzéshez kapcsolódik, indokolt azt a tõkearányos részt meghaladó osztalékjövedelem adókulcsával összhangban adóztatni. A dolgozói részvényekre vonatkozó szabályozás javaslat szerinti egységesítése (a dolgozói részvényjuttatás osztaléknak minõsül függetlenül attól, hogy az a gazdasági társaságokról szóló törvény, vagy a privatizációs törvény szerint történik) indokolja, hogy a privatizációs törvény alapján nyújtott kedvezmény után ne kelljen az adót megfizetni sem a tõkeemeléskor, sem az elidegenítéskor.

Az azonos típusú jövedelmek azonos adójogi szabályozása érdekében a javaslat szerint az árfolyamnyereség megállapításánál költségként számolhatók el az igazoltan megfizetett járulékos kiadások, hasonlóan a határidõs tõzsdei ügyletekhez. Az értékpapír megszerzésének különbözõ eseteivel kapcsolatos törvényi rendelkezések pontosításával összefüggésben (pl. a vezetõi érdekeltségi rendszerek során biztosított jegyzési jog gyakorlása) indokolt az értékpapír megszerzésére fordított összeg meghatározásának kiigazítása is.

A cégautó juttatás a társaságok vezetõi, tulajdonosai jövedelmét kiegészítõ juttatás, amelyben - felmérések szerint - a vezetõk 75-95 százaléka részesül. Az ilyen "díjazás", az autó értékétõl és a személyes célú használat mértékétõl függõen évi 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedõ jövedelmet jelenthet a magánszemélynek. A cégautó juttatása révén kiesõ adót (társasági adó és forrásadó vagy személyi jövedelemadó) általában a cégautó adó ellentételezi, de minél nagyobb a juttatott jövedelem ez annál kevésbé valósul meg a Szja tv. szerinti adómértékek mellett. Ez indokolja az adómértékek megemelését.

A Javaslat szerint a cégautók adótétele a 2 és 3 millió forint közötti beszerzési árú autóknál a jelenlegi adótétel negyedével, a 3 és 5 millió forint közötti értékûeknél a jelenlegi harmadával, az 5 millió forint feletti értékûeknél a jelenlegi tétel felével emelkedik.

Az egyes jövedelemfajták egységes adójogi kezelése szempontjából indokolt az összevont adózás alá esõ jövedelmek körébõl kiemelni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet. Ez a jövedelem valójában a tõke hozadékának felel meg, ezért indokolt - a termõföld bérbeadásából származó jövedelemmel azonos módon - lineáris adókulccsal adóztatni. Ez a megoldás azonos adójogi helyzetet teremtene az ingatlanból származó különbözõ jövedelmek (értékesítés, bérbeadás) vonatkozásában is, továbbá elõnye, hogy az érintetteknél az adminisztrációs kötelezettségek minimálisra csökkennének, mivel csak a bevételeket kellene nyilvántartani. Nem elhanyagolható az sem, hogy a megváltozott adójogi kezelés várhatóan elõsegítené az illegális szobakiadás és a "szürkegazdaság" visszaszorítását is.

Részleteiben a Javaslat azt jelenti, hogy az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelemnek minõsül, mely után 20 százalékos mértékû adót kell fizetni. Mindez nem érinti az egyéni vállalkozás keretében hasznosított ingatlanok bérbeadásából származó bevételre, a fizetõvendéglátás keretében választott átalányadózásra, illetõleg a falusi vendéglátásra vonatkozó hatályos szabályozást.

Az egyértelmû jogalkalmazás érdekében megerõsíti a Javaslat, hogy a kifizetõnek nem kell adóelõleget levonnia az egyéni vállalkozás keretében hasznosított ingatlan bérleti díjából, a fizetõ vendéglátó tevékenység ellenértékeként kifizetett összegbõl, ha a magánszemély igazolja, hogy e tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, illetõleg a falusi vendégfogadásra tekintettel kifizetett összegbõl akkor, ha nyilatkozik a magánszemély, hogy az adóévben várható bevétele ebbõl a tevékenységébõl nem haladja meg az adómentes összeghatárt.

Az EU-jogharmonizáció menetében idõszerûvé vált a termékazonosító-rendszer megváltoztatása. A Javaslat a Kombinált Nomenklatúrára való áttérésrõl rendelkezik.

A Javaslat záró rendelkezése szerint a hatálybalépés idõpontja 1999. január 1-je. E § az új szabályokhoz kapcsolódóan feleslegessé vált rendelkezések kiiktatásán túl hatályon kívül helyez további rendelkezéseket is:

• Az Alkotmánybíróság határozata a cégautók késõbb beszerzett tartozékainak elszámolását tiltó rendelkezést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben megsemmisítette. Ezzel összefüggésben indokolt a személyi jövedelemadóból is kiiktatni a hasonló tiltó rendelkezést, valamint azt, amely nem engedi a cégautó adó alapját képezõ ár esetleges késõbbi módosítását.
• A Javaslat rendelkezik arról, hogy a tételes átalányadózás a hatályos rendelkezések szerint 1999. évben is alkalmazható.
• A záró rendelkezések az 1999. évre felhatalmazzák a Kormányt, hogy rendeletben egészítse ki a Szja tv. 6. számú mellékletében az õstermelõi tevékenységek felsorolását. A rendelkezés célja, hogy a termékazonosító rendszer megváltozása miatt esetlegesen elõforduló értelmezési kérdések az éves gazdálkodás biztonságát elõsegítõ módon menetközben törvénymódosítás nélkül kiigazíthatók legyenek. Az ideiglenes felhatalmazás alapján történõ kiegészítések a 2000. évre vonatkozó törvénymódosításkor a törvénybe illeszthetõk.

• A Javaslat technikai jellegû pontosítást tartalmaz, mivel az 1998. évi XXXIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése rendelkezett arról, hogy "a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány alatt 1997. november 1-jétõl az említett törvény alapján folyósított nevelési díjat is érteni kell".
• A lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet úgy módosul, hogy a lakáshoz jutás megkönnyítése érdekében az új lakások építését (vásárlását) terhelõ áfa visszatérítése címén lakásonként legfeljebb 400 ezer forint támogatás illeti meg az építtetõt vagy a vásárlót. Ezzel összefüggésben indokolt módostani a Szja tv-ben a lakáshoz kapcsolódó juttatások adómentes körét.
• A Javaslat szerint a Szja tv-ben felsorolt adómentességek kiegészülnek a magánszemélyek rendelkezése alapján elkülönített költségvetési forrásokból megvalósuló juttatásokkal, valamint a nemzetközi segélyekbõl származó forrásokkal. Lényeges összefüggés azonban, hogy az e forrásokból kifizetett összeg nem válik adómentessé akkor, ha azt a magánszemély tevékenysége ellenértékeként kapja.
• A Javaslat a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvényben, a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvényben, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben foglaltakhoz igazodva részben pontosító, részben enyhítõ jellegû szabályozást tartalmaz, valamint "átvezeti" a Szja tv-en a rendvédelmi szervek állományában bekövetkezett változásokat.
• Egyszerûsödik az üdülési csekk adómentességének korlátozásával összefüggõ szankció alkalmazásának rendje.
• A munkaruházati termék fogalmának meghatározásával összefüggésben egyszerûsödik a munkaruházati termékekkel összefüggõ adómentességi szabály. A hatályos rendelkezés termékszámhoz kötötten határozza meg az adómentes körbe tartozó ruházati termékeket. A Javaslat tartalmi meghatározást ad a munkaruházati termék fogalmára, nagyobb hangsúlyt adva, hogy bármilyen öltözék is, függetlenül a termékszámtól, csak akkor tartozik e körbe, ha valóban a munkavállaló feladatához igazodóan, részint az egészségének megõrzését, részint a saját ruházatának megóvását szolgálja. Az ily módon javasolt szabályozás elkerülhetõvé teszi a Kombinált Nomenklatúra szerinti termékbesorolást, és mindez jelentõs egyszerûsítést eredményez.

A Javaslat kiigazítást tartalmaz a társadalombiztosítási kötelezettségeket meghatározó jogszabályok fogalmi rendszeréhez igazodóan.

• Az alapnyilvántartásokra vonatkozó hatályos elõírások esetenként felesleges többletfeladatot rónak az adózókra, ezért a Javaslat a rendelkezést úgy változtatja meg, hogy azáltal a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos munkafázisokat az adózó saját maga jobban igazíthatja más adókötelezettségeihez.
• Az egyéni vállalkozó beruházási költségeinek elszámolási szabályait érintõ változások szükségessé teszik az erre vonatkozó nyilvántartási kötelezettségek kiegészítését.

A Javaslat a Kombinált Nomenklatúrára való áttérés részeként a mezõgazdasági õstermelõi tevékenységeket sorolja fel az új rendszer szerint. A mezõgazdasági õstermelõi tevékenységek között új elemként jelenik meg - a ma egyébként mezõgazdasági õstermelés körébe tartozó erdõsítés mellett - a saját tulajdonú erdõterületen végzett erdõgazdálkodás, és - összhangban azzal, hogy a szaporítóanyag a mai szabályok alapján is õstermelõi tevékenység -, a saját gazdaságban történõ ültetvénytelepítés. Ez utóbbit indokolja az is, hogy az ültetvénytelepítés a termékelõállításnak szerves része.

A Javaslat arról rendelkezik, hogy a családok körében a biztosítási díj fizetésének átvállalása nem jár a kedvezmény elvesztésével.

A befektetési adóhitel kedvezményének mérséklésével, a kedvezményezett befektetések körének szûkítésével egyidejûleg a befektetésállomány számbavételét szabályozó rendelkezések kiigazítását is tartalmazza a Javaslat, továbbá pontosításra kerül, hogy ha a befektetéssel kapcsolatos hitelt, kölcsönt visszafizették vagy a rá vonatkozó zálogjogot törölték, akkor az beszámítható az adóhitel alapjába.

Hasonlóan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben szükséges változtatásokhoz, az egyéni vállalkozók költségelszámolását és beruházási adókedvezményeit érintõen a Javaslat a Kombinált Nomenklatúrára való áttérésrõl rendelkezik.