MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/228. számú
törvényjavaslat

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között
a közös államhatár rendjérõl és az együttmûködésrõl szóló,
Budapesten, 1995. június 28-án aláírt Szerzõdés
kihirdetésérõl

Elõadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter

1998. október


1998. évi ....... törvény
A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között
a közös államhatár rendjérõl és az együttmûködésrõl szóló,
Budapesten, 1995. június 28-án aláírt Szerzõdés
kihirdetésérõl

1.§

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatár rendjérõl és az együttmûködésrõl szóló, Budapesten, 1995. június 28-án aláírt Szerzõdést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerzõdés megerõsítésrõl szóló jegyzékváltás 1996. év május hó 30. napján megtörtént.)

2.§

Az Egyezmény magyar nyelvû szövege a következõ:

"Szerzõdés

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között
a közös államhatár rendjérõl és az együttmûködésrõl

A Magyar Köztársaság
és a
Szlovák Köztársaság

(a továbbiakban: Szerzõdõ Felek) attól az óhajtól vezetve, hogy elmélyítsék a jószomszédi kapcsolatokat, erõsítsék az együttmûködést, a határõrizetet, a határforgalom-ellenõrzést, az államhatár rendjének betartását és segítséget nyújtsanak e területeken abból a célból, hogy megakadályozzák a közös államhatár rendjének megsértését, valamint olyan károk keletkezését, amelyek az egyik Szerzõdõ Fél területérõl kiindulva a másik Szerzõdõ Fél területére hatnak,

a következõkben állapodtak meg:

I. FEJEZET

Értelmezõ rendelkezések

1. cikk

(1) Ezen Szerzõdésben használt kifejezések jelentése a következõ:

a) államhatár: képzeletbeli függõleges síkok összefüggõ sorozata, amely a Magyar Köztársaság területét a Szlovák Köztársaság területétõl légtérben, a föld felszínén és a föld mélyében elválasztja;

b) határvonal: az államhatár és a földfelszín metszési vonala, amelyet a terepen határjelek jelölnek;

c) határvíz: a folyó- és állóvizek azon része, amelyen az államhatár halad vagy azt metszi;

d) határút: olyan út vagy útszakasz, amelynek középvonalában halad a határvonal;

e) határõrizeti szervek: azok a szervek, amelyek az államhatár õrizetét és a határforgalom ellenõrzését végzik;

f) vámszervek: olyan szervek, amelyek az államhatáron a személy, áru és pénzeszközök ellenõrzését végzik a vám-, deviza- és egyéb jogszabályok alapján;

g) határforgalom-ellenõrzés: olyan ellenõrzési tevékenység, amelyet a határõrizeti, vám- és más szervek az államhatáron átlépõ személyek és dolgok tekintetében folytatnak;

h) határátkelõhely: személyek és dolgok államhatáron történõ átléptetésére kijelölt hely;

i) rendkívüli esemény: ipari, légi, nagyméretû közlekedési baleset és természeti katasztrófa.

(2) A határrendsértésnek az államhatáron vagy annak közelében elkövetett olyan cselekményeket kell tekinteni, amelyek sértik, veszélyeztetik vagy károsítják a másik Szerzõdõ Fél érdekeit, annak területét vagy a területén tartózkodó személyek életét, egészségét és ezek jogos érdekeit, így

a) átlövés: amikor a lövedék a másik Szerzõdõ Fél területére jut vagy azon áthalad, tekintet nélkül ennek következményeire;

b) légtérsértés: az államhatár engedély nélküli átrepülése;

c) területsértés: az államhatár jogellenes átlépése a másik Szerzõdõ Fél területére, ha a személy onnan önszántából visszatér, vagy visszatérni szándékozik;

d) átkényszerítés: olyan erõszakos vagy fenyegetõ cselekmény, amely alkalmas arra, hogy a másik állam területén a határ közelében tartózkodó személyeket az államhatár átlépésére késztesse;

e) tûzátterjedés vagy tûzokozás: olyan szándékos vagy gondatlan cselekmény, amelynek következtében a másik Szerzõdõ Fél területére a tûz átterjed, illetve azon keletkezik;

f) határjelrongálás: határjel megsemmisülését, megrongálását, jogellenes áthelyezését, elmozdítását, illetve eltávolítását eredményezõ szándékos vagy gondatlan tevékenység;

g) áthatoló robbantás: amely légnyomás, repesz vagy szilánkhatás útján a másik Szerzõdõ Fél területén kárt okoz, illetõleg veszélyhelyzetet idõz elõ;

h) környezetszennyezés: robbanó, sugárzó, biológiai vagy vegyi anyagok átjutása vagy engedély nélküli átjuttatása a másik Szerzõdõ Fél területére, továbbá a természeti értékek károsítása;

i) egyéb határrendsértés: az a-h pontokban fel nem sorolt cselekmények, illetõleg események.

(3) Nem minõsül határrendsértésnek:

a) áttévedés: az államhatár nem szándékos átlépése a tájékozódás, a helyismeret hiánya, a nemzetközi vonaton történõ elalvás, idõjárási viszonyok vagy a beszámítási képesség hiánya miatt;

b) háziállat-átkóborlás: õrizetlenül hagyott vagy megriadt háziállatnak a másik Szerzõdõ Fél területére való átjutása;

c) vízijármû átsodródás: vízijármûnek és más vízi berendezésnek, létesítménynek a másik Szerzõdõ Fél területére a víz, szél sodrása következtében történõ átkerülése.

II. FEJEZET

Határügyi fõmegbízottak és határmegbízottak

2. cikk

A Szerzõdõ Felek ezen Szerzõdésbõl fakadó feladatok végrehajtására az alábbi tisztségeket hozzák létre:

a) határügyi fõmegbízott

b) határügyi fõmegbízott helyettes

c) határmegbízott

d) határmegbízott helyettes

3. cikk

(1) A Szerzõdõ Felek illetékes szervei tájékoztatják egymást a 2. cikkben meghatározott tisztségviselõ személyek nevérõl.

(2) A határügyi fõmegbízott helyettesei és a határmegbízott helyettesek azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a megbízottak, akiket helyettesítenek.

(3) A 2. cikkben említett személyek a Szerzõdésbõl eredõ feladatok végrehajtására szükséges számban segítõket és szakértõket vehetnek igénybe.

(4) A határügyi fõmegbízott, illetõleg a határmegbízott a segítõk és szakértõk részére szükség szerint megbízó levelet ad, amely a feladataikat és a jogaikat meghatározza.

4. cikk

(1) A határügyi fõmegbízottak és helyetteseik, valamint a határmegbízottak és helyetteseik feladataik végrehajtására magyar és szlovák nyelvû igazolvánnyal vannak ellátva.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolványok mintáit a határügyi fõmegbízottak kicserélik egymás között.

III. FEJEZET

A határügyi fõmegbízottak és határmegbízottak feladata

és tevékenysége

5. cikk

(1) A határügyi fõmegbízottak biztosítják a Szerzõdésbõl származó feladatok végrehajtását, így különösen:

a) értékelik a határõrizet általános helyzetét, a határrendet, biztosítják a határátkelõhelyek rendjét és a határforgalom ellenõrzését. Ezeken a területeken intézkednek az együttmûködés és a kölcsönös segítségnyújtás megszilárdítására;

b) irányítják és összehangolják a határmegbízottak tevékenységét, az együttmûködésüket a határõrizet, a határforgalom-ellenõrzés és a határrend területén;

c) döntenek a határmegbízottak által egyetértés hiányában nem rendezett ügyekben;

d) átadják diplomáciai úton történõ rendezésre - véleményezéssel együtt - a különösen súlyos vagy bonyolult, illetõleg olyan vitás ügyeket, amelyeket egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

(2) A határügyi fõmegbízottak kiadják a közös tevékenységükre, valamint a határmegbízottak közös tevékenységére vonatkozó ügyrendet.

6. cikk

(1) A határügyi fõmegbízottak a Szerzõdõ Felek területén felváltva, évenként egyszer rendes munkaértekezletet tartanak.

(2) A határügyi fõmegbízottak bármelyikük kérésére rendkívüli munkaértekezletet tartanak.

(3) A munkaértekezletrõl magyar és szlovák nyelven jegyzõkönyvet kell készíteni, amely az aláírás napján lép hatályba, amennyiben a határügyi fõmegbízottak másként nem állapodtak meg.

7. cikk

(1) A határmegbízottak közösen értékelik a határõrizet, a határforgalom-ellenõrzés és a határrend helyzetét és összehangolják a határõrizeti szervek tevékenységét.

(2) A határmegbízottak haladéktalanul tájékoztatják egymást:

a) a rendkívüli események következményeirõl, amelyek átterjedhetnek a másik Szerzõdõ Fél területére, továbbá az ezekkel kapcsolatban tett intézkedésekrõl;

b) az elõkészületben lévõ vagy megtörtént jogellenes határátlépésrõl;

c) a vízi jármû engedély nélküli kikötésérõl, valamint a légijármû és eszköz berepülésérõl, illetve engedély nélküli leszállásáról;

d) az államhatár közelében végzett olyan tevékenységekrõl, amelyek kárt okozhatnak a másik Szerzõdõ Fél területén vagy veszélyeztetik az ott tartózkodó személyek életét vagy egészségét.

(3) A határmegbízottak intézkednek a határrendsértések megelõzésére.

(4) A határmegbízottak átadják a 13-14. cikkben meghatározott személyeket, dokumentumokat, háziállatokat és dolgokat.

(5) A határmegbízottak 14 napon belül a határügyi fõmegbízottak elé terjesztik azokat az ügyeket, amelyeket egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

8. cikk

(1) A határmegbízottak rendes munkaértekezletüket a szükségesnek megfelelõen, de legalább évente kétszer a Szerzõdõ Felek területén felváltva tartják.

(2) A Szerzõdõ Felek bármelyik határmegbízottjának javaslatára rendkívüli munkaértekezletet tartanak.

(3) A munkaértekezletekrõl magyar és szlovák nyelven jegyzõkönyv készül, amely a határmegbízottak által történt aláírás napján lép hatályba, ha ebben másként nem állapodnak meg.

9. cikk

(1) A határmegbízottak az államhatár rendjével összefüggõ események közös kivizsgálása kapcsán tanúkat és szakértõket hallgathatnak meg a Szerzõdõ Felek területén.

(2) A közös vizsgálat nem érinti a Szerzõdõ Felek igazságügyi, államigazgatási és más szerveinek hatáskörét.

(3) A határmegbízottak kérésre, illetõleg saját kezdeményezésre átadják egymásnak a határrendsértések vagy más határrenddel összefüggõ események kivizsgálásához szükséges dokumentumokat és adatokat.

10. cikk

(1) Ha a határrendsértés vagy a határrenddel összefüggõ esemény következtében keletkezett kár okozója ismert, úgy a kártérítés bírósági úton érvényesíthetõ.

(2) A határrendsértések vagy más határrenddel összefüggõ események következtében keletkezett károkért - a vis maior esetét kivéve -, amennyiben a károkozó személye nem állapítható meg, az a Szerzõdõ Fél vállal felelõsséget, amelynek területérõl a kárt okozó esemény kiindult.

(3) A határmegbízottak azon Szerzõdõ Fél illetékes szerveivel és jogi elõírásaival összhangban, akinek területén a kár keletkezett, közösen kivizsgálják, dokumentálják és megtárgyalják a kár nagyságát és annak okát.

11. cikk

(1) A 2. és a 3. cikkben meghatározott személyek a Szerzõdésbõl adódó feladataik végzésekor:

a.) a másik Szerzõdõ Fél területén személyi sérthetetlenséget élveznek és a feladatuk ellátásához szükséges dolgok is sérthetetlenek, jogosultak egyenruhájuk és szolgálati fegyverük viselésére;

b.) határátkelõhelyen kívül is jogosultak az államhatár átlépésére a másik Szerzõdõ Fél határügyi fõmegbízottjának vagy határmegbízottjának egyetértésével;

c.) jogosultak átvinni az a.) pontban meghatározott dolgokat, amelyek mentesek a be- és kiviteli vám és illeték fizetése alól.

(2) A másik Szerzõdõ Fél ezen személyek részére, ha azok kérik, segítséget nyújt, különösen a közlekedési eszközök biztosításához, elhelyezésükhöz, és a saját szerveikkel történõ összeköttetés felvételéhez.

12. cikk

(1) A Szerzõdés végrehajtása során a 2. és 3. cikkben meghatározott személyek az egymásnak átadott dokumentumok és információk védelmét biztosítják az illetéktelen felhasználás ellen.

(2) A titkos dokumentumok és információk minõsítése az átadó Fél jogszabályai alapján kerül meghatározásra.

IV. FEJEZET

Személyek, háziállatok, tárgyak és dokumentumok
átadás-átvétele

13. cikk

(1) Az államhatáron áttévedt személyeket a legrövidebb idõn belül vissza kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek átadásakor egyidejûleg át kell adni a nála lévõ olyan tárgyakat és a dokumentumokat is, amelyeket a másik Szerzõdõ Fél területérõl hozott át.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott személyek, tárgyak és dokumentumok átadása a határmegbízottak által meghatározott helyen történik. Az átadás-átvételrõl jegyzõkönyv készül.

14. cikk

(1) A háziállatoknak az államhatáron való átkóborlásáról a másik Szerzõdõ Fél határmegbízottját értesíteni kell. Az átkóborolt háziállatokat - a vám és az állategészségügyi elõírások figyelembevételével - rendszerint a megtalálás helyének közelében kell átadni.

(2) Az átkóborolt háziállatokért, amennyiben a felkutatásuk nem vezetett eredményre, kártérítés nem követelhetõ.

(3) A másik Szerzõdõ Fél területére természeti erõ hatására átkerülõ tárgyakat vissza kell adni.

(4) Az átkóborolt háziállatok, tárgyak és dokumentumok átadásáról jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell az átkóborolt háziállatok tartásával és állategészségügyi ellátásával, a tárgyak õrzésével, tárolásával kapcsolatos költségeket.

(5) Az (1) és (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az átkóborolt háziállatok visszaterelése az észleléskor megtörténik.

V. FEJEZET

A határvizek és határutak használata

15. cikk

(1) A Szerzõdõ Felek határõrizeti, rendõrségi, vám- és vízgazdálkodási szerveinek szolgálati vízijármûvei bármely idõpontban a határvizek teljes szélességében közlekedhetnek.

(2) Egyéb vízijármûvek - kivéve a nemzetközi víziutakat - a határvizeken csak az államhatárig közlekedhetnek, kivilágosodástól sötétedésig.

16. cikk

(1) A határvizeken a Szerzõdõ Felek határõrizeti, rendõrségi, vám- és vízgazdálkodási szerveinek szolgálati vízijármûvei szolgálati okból kiköthetnek a másik Szerzõdõ Fél területét képezõ parton.

(2) Egyéb vízijármûvek a másik Szerzõdõ Fél területét képezõ parton engedély nélkül csak veszély esetén köthetnek ki. A vízijármûért felelõs személy ezt a tényt azonnal köteles jelenteni az illetékes határõrizeti szervnek.

17. cikk

(1) A határutakat az út teljes szélességében szabad használni.

(2) A Szerzõdõ Felek illetékes szervei csak kölcsönös megállapodás után rendelhetnek el korlátozásokat.

VI. FEJEZET

Környezetvédelem, munkavégzés, halászat és
vadászat az államhatár közelében

18. cikk

Környezetszennyezés észlelése esetén, ha az veszélyezteti a másik Szerzõdõ Fél területét, haladéktalanul értesíteni kell annak határõrizeti szervét.

19. cikk

(1) Külszíni bányászat az államhatártól számított 20 méteren belül, amennyiben ezt külön Egyezmény másképpen nem szabályozza, nem folytatható.

(2) Nemzetközi szerzõdés alapján az államhatár átlépésével járó munkát végzõk az államhatárt Határátlépési Igazolvánnyal jogosultak átlépni.

(3) A Határátlépési Igazolvánnyal rendelkezõ személyek a határmegbízottak egyetértésével - a vámszervek elõzetes értesítése mellett - az államhatárt határátkelõhelyeken kívül is átléphetik.

(4) A munka kezdetének és befejezésének idõpontjáról az illetékes határmegbízottakat értesíteni kell.

20. cikk

A 19. cikk (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a másik Szerzõdõ Fél területére be- és kivinni a szükséges anyagokat, munkaeszközöket, behozatali és kiviteli korlátozások, vám- és egyéb illetékek fizetési kötelezettsége nélkül.

21. cikk

Ha kétoldalú nemzetközi szerzõdés másként nem szabályozza, a határvizeken az államhatárig szabad halászni és horgászni, a Szerzõdõ Felek területén érvényes elõírások szerint.

22. cikk

A Szerzõdõ Felek illetékes szervei biztosítják, hogy az államhatár közelében végzett vadászatok során ne érje sérelem vagy károkozás a másik Szerzõdõ Fél területét, illetõleg ne veszélyeztessék az ott tartózkodó személyek életét és testi épségét.

VII. FEJEZET

Az államhatár rendkívüli átlépése

23. cikk

(1) Rendkívüli esemény esetén a mentõcsoportok úti okmányok nélkül léphetik át az államhatárt, amennyiben a másik Szerzõdõ Fél illetékes szervei segítségüket kérték.

(2) Az államhatár közelében az egyik Szerzõdõ Fél területén keletkezett tûz átterjedése vagy annak veszélye esetén a másik Szerzõdõ Fél tûzoltó csapatai átléphetik az államhatárt és felkérés nélkül is közremûködhetnek a tûz oltásában.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említettek bárhol átléphetik az államhatárt és addig tartózkodhatnak a másik Szerzõdõ Fél területén, amíg ott szükség van rájuk, visszatéréshez lehetõleg a legközelebbi határátkelõhelyet veszik igénybe.

(4) A segítségnyújtáshoz szükséges anyagok és eszközök a másik Szerzõdõ Fél területére be- és kivihetõk, vám- és egyéb illetékfizetési kötelezettség nélkül.

(5) Az államhatár közelében történt rendkívüli esemény vagy más életveszély esetén a veszélyeztetett személyek úti okmány nélkül bárhol és bármikor átléphetik az államhatárt és kötelesek haladéktalanul a helyi hatóságnál jelentkezni. Visszatérésük a határmegbízottak közremûködésével történik.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

24. cikk

Mindkét Szerzõdõ Fél viseli ezen Szerzõdés végrehajtásából rá háruló költségeket.

25. cikk

Ezen Szerzõdés nem érinti a Szerzõdõ Felek által megkötött két- vagy többoldalú szerzõdésekbõl származó kötelezettségeket.

26. cikk

Ezen Szerzõdés határozatlan idõre szól, amely diplomáciai úton írásban bármikor felmondható. Ezen Szerzõdés a felmondástól számított hat hónap elteltével veszti érvényét.

27. cikk

(1) Ezen Szerzõdést meg kell erõsíteni, és az a megerõsítõ okiratok kicserélésétõl számított 30. napon lép hatályba.

(2) Ezen Szerzõdés hatályba lépésével egy idõben a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a magyar-csehszlovák államhatáron való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról Prágában, az 1976. év november hó 19. napján aláírt Egyezmény hatályát veszti.

Készült Budapesten, az 1995. év június hónap 28. napján, két eredeti példányban, magyar és szlovák nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság a Szlovák Köztársaság
részérõl részérõl"

3.§

(1) E törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. év június hó 29. napjától kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák szocialista Köztársaság között a magyar-csehszlovák államhatáron való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról Prágában, az 1976. év november hó 19. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 1978. évi 10. törvényerejû rendelet hatályát veszti.

(3) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

I N D O K O L Á S
a t ö r v é n y j a v a s l a t h o z

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a közös államhatár rendjérõl és az együttmûködésrõl szóló Szerzõdés 1995. június 28-án Budapesten került aláírásra, melyet a 16/1996.(III.1.) OGY határozatával az Országgyûlés megerõsített. A megerõsítésrõl szóló jegyzékváltás 1996. május 30-án megtörtént, így a Szerzõdés 27. cikkének értelmében 1996. június 29-én hatályba lépett.

A két ország közötti kapcsolatok fontos eleme a közös államhatár rendjének, a határrendsértések megelõzésének és rendezésének nemzetközi szerzõdésben történõ szabályozása.

A Szerzõdés meghatározza, hogy a közös államhatáron elkövetett cselekmények közül melyeket kell határrendsértésnek minõsíteni, s tételesen felsorolja azokat. Megállapítja a határrendsértések kivizsgálásának és rendezésének keretjellegû szabályait. Eszerint a határrendsértések kivizsgálására és rendezésére a szerzõdõ felek határmegbízottai kapnak felhatalmazást. Diplomáciai útra csak azok az esetek tartoznak, melyeket a határmegbízottak egyetértés hiányában nem tudnak rendezni.

A Szerzõdés tartalmazza a bekövetkezett károkért való felelõsség és a kártérítés szabályait.

A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13.§-ának (1) bekezdése alapján a Szerzõdést törvénnyel kell kihirdetni.

A Szerzõdés kihirdetésérõl szóló törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a magyar-csehszlovák államhatáron való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról Prágában, az 1976. évi november hó 19. napján aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 1978. évi 10. törvényerejû rendelet hatályát veszti.