A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/202. számú
Törvényjavaslat

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény
módosításáról

Elõadó: Járai Zsigmond
pénzügyminiszter

1998. szeptember hó


1998. évi ...... törvény
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló
1997. évi CIII. törvény módosításáról

1.

(1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. -ának 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. jövedéki termék belföldi elõállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:

a) a kétütemû motorolaj motorbenzinhez keverését;

b) az ásványolajok közé tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba történõ bekeverését;

c) az ásványolajtermék színezését (beleértve a jelzõanyagot is), ha a színezés eredményeként a termék vámtarifaszáma nem változik;

d) a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin gyógyszertári kiszerelését;

e) a bonbongyártáshoz felhasznált alkoholos gyümölcsbõl az alkoholtermék gyártási hulladékként történõ visszanyerését;

f) üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltõ állomáson a lefejtéskor bekövetkezõ keveredését, ha azt a vámhatóságnak haladéktalanul bejelentették;

g) a vegyipari és gyógyszeripari hatóanyagok, intermedierek elõállításához használt jövedéki termékek tisztítását, ha azt adómentes felhasználó végzi és a tisztítással visszanyert jövedéki terméket vegyipari vagy gyógyszeripari adómentes felhasználó adómentes célra használja fel;"

(2) A Jöt. 7. -ának 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. jövedéki termék importálása: a jövedéki termék külföldrõl belföldre, vámhatáron át történõ behozatala vagy egyéb módon történõ bejuttatása, valamint a jövedéki termék vámárunak vám adóraktárból a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) rendelkezései szerint történõ kiraktározása;"

(3) A Jöt. 7. -ának 17. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"17. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptet, ideértve azt is, aki az üzemanyag petróleumot és a repülõbenzint nemzetközi légi forgalomban résztvevõ belföldi és külföldi lajstromjelû olyan repülõgép üzemanyag tartályába tölti, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;"

(4) A Jöt. 7. -ának 18. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. megbízható adós: az a személy, aki a vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, és terhére jogerõs határozattal a kérelem benyújtását megelõzõ 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegû, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;"

(5) A Jöt. 7. -a a következõ 20. és 21. ponttal egészül ki:

"20. aroma: a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388. számú, 1998. szeptember 1-jén hatályos elõírásának 1. 2. pontjában meghatározott kémiai anyag;

21. intermedier: a nyersanyagtól a vegyipari és gyógyszeripari késztermékig terjedõ gyártási folyamat egyes fázisaiban elõálló gyártásközi vegyi termék."

2.

A Jöt. 9. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Adómentes a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt üzemanyag és áruminta, továbbá a vámtörvény 109. -a alapján vámmentesen vámkezelt jövedéki termék."

3.

(1) A Jöt. 11. -ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

[(1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható]

"f) a 37. (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt adómentes felhasználás esetén a keretengedélyben szereplõ telephelyek között."

(2) A Jöt. 11. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A termékkísérõ okmány az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történõ átadásának, a 37. (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt adómentes felhasználás esetén a keretengedélyben szereplõ telephelyek közötti szállításnak, külföldre, tranzintterületre való kiléptetésének az igazolására szolgáló bizonylat. A termékkísérõ okmány a kiállítójának, a címzettnek, a fuvarozónak a megnevezését, a szállított jövedéki termék azonosítását és mennyiségi adatait, továbbá a kitárolásra, betárolásra, beléptetésére, kiléptetésre vonatkozó adatokat és igazolásokat tartalmazza. A belföldön átviteli (tranzit) rendeltetéssel átszállított jövedéki termék esetében az árut kísérõ vámokmány termékkísérõ okmánynak minõsül. Jogszabály egyéb bizonylat termékkísérõ okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet."

4.

A Jöt. 13. -a (1) bekezdése c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és kiegészül a következõ d) ponttal:

[(1) Az adóraktár engedélyese a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket]

"c) végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptették - ideértve azt az esetet is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülõbenzint nemzetközi légi közlekedésben résztvevõ külföldi és belföldi lajstromjelû repülõgép üzemanyagtartályába töltik nemzetközi repülés vagy a hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtómû cserék utáni hajtómû próbák, gyakorló repülések, valamint a kormányzati (állami) repüléseket megelõzõ kötelezõ hatósági berepülések során való felhasználás céljából -, és azt a vámhatóság igazolta;"

"d) a vámtörvény rendelkezései szerint vámáruként vámkezelték."

5.

(1) A Jöt. 14. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított, valamint a vám adóraktárból vámáruként kiraktározott jövedéki termék 13. (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja szerinti betárolásának, kiraktározásának, kiléptetésének az igazolása a kitárolást követõ 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követõ 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. (1) bekezdése c) és d) pontjában meghatározott végleges mentesüléssel járó esemény bekövetkezett, de az errõl szóló igazolás a vámhatóságtól nem érkezett meg."

(2) A Jöt. 14. -ának (8) bekezdése kiegészül a következõ c) ponttal:

[(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll arra a jövedéki termékre,]

"c) amely betárolásának a 13. (1) bekezdés a), b) pontja, illetve e (2) bekezdése szerinti igazolása a külön jogszabályban az adófelfüggesztéssel történõ szállítás veszteségére meghatározott elszámolható veszteséget meghaladóan nem történt meg."

6.

(1) A Jöt. 15. -a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha]

"a) a hatóságok által elkobzott, valamint a lefoglalt és elõzetesen értékesíthetõ, vagy a vámhatóság által a vámraktárból értékesített jövedéki terméket (vámárut, árut) nem adóraktár vásárolja meg;"

(2) A Jöt. 15. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

a) az adóraktáron kívül jogellenesen elõállított vagy a jogellenesen importált jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekbõl egyértelmûen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerûségére;

b) a 36. (1) bekezdés l) pontjában megjelölt ásványolaj terméket az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják."

7.

A Jöt. 17. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitõl eltérõ módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza, valamint aki (amely) a 36. (1) bekezdés l) pontjában megjelölt ásványolaj terméket az ott megjelöltek szerint kínálja, értékesíti vagy felhasználja."

8.

A Jöt. 22. -ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(12) A jövedéki biztosíték - ideértve a (3) bekezdés szerint jövedéki biztosítékként szolgáló vámbiztosítékot is - az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelõleg-, termékdíj-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány (50. (5) bekezdés) és az adóraktár engedélyesét terhelõ költség fedezetére, illetve - amennyiben a vámtörvény rendelkezése szerint a jövedéki biztosíték a vámbiztosítékba beszámítható - a jövedéki termék meg nem fizetett vámterhére vehetõ igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön határozat nélkül a vámhatóság jogosult.

9.

A Jöt. 23. -a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[ (1) Az adóraktári engedély megszûnik, ha]

"a) az adóraktár természetes személy engedélyese meghalt, kivéve ha özvegye vagy örököse az adóraktárban végzett vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követõ 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben elõírt feltételeknek megfelel;"

10.

A Jöt. 24. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A termékmérleg adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a jövedéki termék zárókészletének mennyiségét. A termékmérleg havi zárását a vámhatóság - a 32. (4) bekezdése szerinti eljárás keretében - a helyszínen ellenõrzi és igazolja."

11.

(1) A Jöt. 26. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell elõzetesen felajánlani és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidõszakra (27. (2) bekezdés) engedélyezett keretmennyiség havi idõarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követõ 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetõnek kell lennie."

(2) A Jöt. 26. -a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára a 22. (12) bekezdésének rendelkezését értelemszerûen alkalmazni kell."

12.

(1) A Jöt. 27. -a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Ennél nagyobb mennyiségben történõ beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig ki kell egészíteni."

(2) A Jöt. 27. -a (5) bekezdésének b) pontja helyébe helyébe a következõ rendelkezés lép és a bekezdés a következõ f) ponttal egészül ki:

[(5) A keretengedély megszûnik, ha]

"b) az adómentes felhasználó természetes személy meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse a vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követõ 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben elõírt feltételeknek megfelel;"

"f) az érvényessége lejár."

13.

(1) A Jöt. 29. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthetõ, adóraktárba szállítható, továbbá - a vegyipari és a gyógyszeripari felhasználás esetén - a jövedéki terméket beszerzõ adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja). A tisztítással visszanyert jövedéki termék készletrevétele az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minõsül."

(2) A Jöt. 29. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az aroma elõállítása során keletkezett (visszamaradt) vizes alkoholos oldat aroma elõállítására újra felhasználható, amennyiben az oldatban lévõ alkoholtermék mennyiségével való elszámolás biztosított."

14.

(1) A Jöt. 31. -a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult]

"c) az exportáló, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól beszerzett jövedéki termékét a vámhatóság - a vámtörvény szerinti - kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel külföldre, vagy tranzitterületre kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülõbenzint a vámhatóság felügyelete mellett a nemzetközi légi közlekedésben résztvevõ külföldi vagy belföldi lajstromjelû olyan repülõgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;"

(2) A Jöt. 31. -a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(5) Az adó visszaigénylése (levonhatósága)]

"c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedéki termék külföldre, tranzitterületre történt igazolt kiléptetésének, illetve az üzemanyag petróleum és a repülõbenzin esetében a repülõgép külföldre távozásának napjától,"

[esedékes.]

(3) A Jöt. 31. -a (9) bekezdése c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki termék adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását igazoló eredeti bizonylattal, továbbá]

"c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a jövedéki termék külföldre, tranzitterületre történõ kiszállítását igazoló, a vámhatóság által kiállított, az exportáló nevére szóló vámokmánnyal, illetve az üzemanyag petróleum és a repülõbenzin nemzetközi légi közlekedésben résztvevõ külföldi és belföldi lajstromjelû repülõgép üzemanyagtartályba való betöltésének és a repülõgép külföldre távozásának a határvámhivatal általi igazolásával, "

[ kell dokumentálni, alátámasztani.]

15.

A Jöt. 32. -a kiegészül a következõ (15) és (16) bekezdéssel:

"(15) Amennyiben a vámhatóság által az Art. 88. (1) bekezdése szerint foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idõ múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy (ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány /50. (5) bekezdés/, az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség /63. (5) bekezdés/ megfizetésére kötelezett személyt is) követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóság illetékes szervét keresi meg.

(16) A (15) bekezdés szerint végrehajtás alatt álló tartozást a vámhatóság megkeresésére az adóhatóság nyilvántartásba veszi, és az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó szabályok szerint hajtja be."

16.

(1) A Jöt. 33.-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó három havonta, a tárgynegyedév utolsó napjával a vámhatóság jelenlétében és ellenõrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet."

(2) A Jöt. 33. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A készlet felvételével meg kell állapítani a jövedéki terméknek az adóraktárban és az adómentes felhasználónál a tárgynegyedév utolsó napján, illetve az adóraktári vagy a keretengedély megszûnésének utolsó napján ténylegesen készleten lévõ mennyiségét, a leltár és a nyilvántartás szerinti készlet különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó hiányt, illetve a többletet (együtt: különbözet). A különbözetet az elszámolási idõszak zárókészletébe be kell számítani. "

17.

(1) A Jöt. 36. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -:

a) a 2710 00 27, 2710 00 29 és a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinekre 86,90 Ft/liter,

b) a 2710 00 26, a 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre 93,90 Ft/liter,

c) a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 00 21, 2710 00 25, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifaszám alatti egyéb benzinekre - a finomvegyszernek minõsülõ ásványolaj termék kivételével - 93,90 Ft/liter,

d) a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710 00 59 vámtarifaszám alatti petróleumokra - a finomvegyszernek minõsülõ ásványolaj termék kivételével - 93,90 Ft/liter,

e) a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelõolajokra 75,00 Ft/liter,

f) a 2711 11, 2711 12, 2711 13, 2711 19 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáz termékbõl arra a cseppfolyós halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjármûvek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 86,70 Ft/kg,

g) a 2711 21 és a 2711 29 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáz termékbõl arra a sûrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjármûvek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 41,80 Ft/nm3,

h) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30, 2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifaszám alatti benzolra és homológjaira - a finomvegyszernek minõsülõ ásványolaj termék kivételével - 93,90 Ft/liter,

i) a 2710 00 81, 2710 00 83, 27 10 00 85 vámtarifaszám alatti kenõolajra 67,50 Ft/kg,

j) a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra 67,50 Ft/kg,

k) a 2709 00 10 vámtarifaszám alatti földgáz kondenzátumra - a stabilizálatlan gazolin kivételével - 93,90 Ft/liter,

l) a 34. szerinti, de e a)-k) pontjában nem említett ásványolajra - a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemû motorolaj kivételével - a belsõégésû motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy higítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 93,90 Ft/liter, a belsõégésû motorokhoz gázolaj, a gázolaj adalékaként vagy higítóanyagaként, illetve a tüzelõolajként történõ kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 75,00 Ft/liter, a belsõ égésû motorokhoz üzemanyaggáz céljára kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 86,70 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 41,80 Ft/nm3."

(2) A Jöt. 36. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b), d), e) és l) pontjában meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány elõírásainak."

18.

A Jöt. 37. -ának (1) bekezdése kiegészül a következõ e) és f) ponttal:

[(1) Adómentes célú felhasználásnak minõsül]

"e) az a) pont szerinti ásványolajnak gyógyszer hatóanyagok, intermedierek és egyéb vegyi termékek termelési folyamatában oldószerként való felhasználása;

f) a 3811 vámtarifaszámú ásványolajnak vegyipari és erõmûvi technológiákban vízlágyítóként, technológiai segédanyagként való felhasználása."

19.

(1) A Jöt. 41. -a (1) bekezdése a), b) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és a bekezdés a következõ új h) és i) ponttal egészül ki:

[(1) Ásványolaj adóraktári engedély]

"a) a 36. (1) bekezdés a)-f), h)-l) pontjaiban szereplõ ásványolajat kõolajból atmoszférikus és vákuumdesztillációval, valamint ehhez kapcsolódó technológiákkal elõállító üzemre (a továbbiakban: kõolajfinomító);

b) a kõolajfinomító engedélyesének a kõolajfinomító területén kívül található, a kõolajfinomítóban elõállított ásványolaj tárolására, raktározására alkalmas tárolóra, ahol a betárolt ásványolaj termék kiszerelése, továbbá a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és a hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum elõállítása is végezhetõ (a továbbiakban: finomítói ásványolaj-raktár);"

"d) a 36. (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyós propán vagy bután, valamint ezek keverékének üzemanyag célú elõállítására, valamint a 36. (1) bekezdés k) pontja szerinti gázkondenzátum feldolgozásával történõ elõállítására (a továbbiakban: cseppfolyós gáztöltõ);"

"h) a 36. (1) bekezdés h) pontjában megjelölt termékek közül a kõszén eredetû benzol és homológjainak kõszénkokszolás melléktermékeként történõ elõállítására (a továbbiakban: kõszénkokszoló);

i) a kõolajfinomító és a finomítói ásványolaj-raktár, a jövedéki engedélyes telephely, a repülõtéri adóraktár között kiépített, a 36. (1) bekezdés a)-e) pontjaiban szereplõ ásványolaj szállítására szolgáló, összefüggõ csõvezetékre (a továbbiakban: terméktávvezeték)"

[adható.]

(2) A Jöt. 41. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A kõolajfinomítót, illetve a finomítói ásványolaj-raktárt elhagyó csõvezeték a kõolajfinomítón, illetve a finomítói ásványolaj-raktáron belüli utolsó hiteles mérési pontig tartozik az adóraktárhoz. A kõolajfinomító, a finomítói ásványolajraktár, a repülõtéri adóraktár, a jövedéki engedélyes telephely területére belépõ csõvezeték a kõolajfinomítón, a finomítói ásványolajraktáron, a repülõtéri adóraktáron, a jövedéki engedélyes telephelyen belüli elsõ hiteles mérési pontig tekintendõ a terméktávvezeték adóraktár részének."

(3) A Jöt. 41. -a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A 36. (1) bekezdésének a)-e) és h), i), k), l) pontjában meghatározott ásványolajtermék - a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin, valamint a hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum kivételével -, továbbá a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alatti fûtõolaj csak kõolajfinomítóban vagy olefingyárban gyártható."

(4) A Jöt. 41. -a (5) bekezdése c) és e) pontja, valamint a bekezdés befejezõ mondatrésze helyébe a következõ rendelkezés lép és a bekezdés a következõ új f) ponttal egészül ki:

[(5) Az ásványolaj adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként]

"c) az olefingyárban legalább 35.000 m3,"

"e) az üzemanyagtárolóban legalább 20.000 m3,

f) a kõszénkokszolóban legalább 1.500 m3,

a talajjal egybeépített, vagy a talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyós gáztöltõ és a kõszénkokszoló kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre. A terméktávvezetékre a kõolajfinomító, a finomítói ásványolaj-raktár, a repülõtéri adóraktár, a jövedéki engedélyes telephely között kiépített, talajhoz rögzített, föld feletti és/vagy föld alatti vonalvezetésû, ásványolaj termék szállítására alkalmas, külön szabályozott elszámolású csõvezeték-rendszer esetén adható adóraktári engedély."

(5) A Jöt. 41. -ának (6) bekezdése a következõ g) ponttal és a következõ mondattal egészül ki:

[(6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként]

"g) a kõszénkokszoló esetén 150 millió forint"

[értékben kell nyújtani.]

"A terméktávvezeték adóraktárra nem kell külön jövedéki biztosítékot nyújtani, ha az oda betároló adóraktár engedélyese azonos a terméktávvezeték adóraktár engedélyesével. Ebben az esetben a betároló adóraktárra nyújtott jövedéki biztosíték szolgál a terméktávvezeték jövedéki biztosítékaként is. Egyéb terméktávvezeték adóraktár esetében a jövedéki biztosíték 50 millió forint."

20.

(1) A Jöt. 43. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - hektoliterfokonként 1400 forint."

(2) A Jöt. 43. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A 2208 20 vámtarifaszám alá tartozó borpárlat, a 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 41, 2208 90 45, 2208 90 48, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcspálinka (a továbbiakban együtt: pálinka) adója hektoliterfokonként 1170 forint."

(3) A Jöt. 43. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A szeszfõzdében bérfõzés keretében elõállított pálinka (a továbbiakban: bérfõzött pálinka) adója egy bérfõzetõ részére hektoliterfokonként évente legfeljebb 100 hektoliterfok mennyiségig 500 forint, 100 hektoliterfok felett 1170 forint."

21.

(1) A Jöt. 47. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Adómentes felhasználás a 2207 vámtarifaszámú alkoholterméknek a felhasználása

a) az Országos Gyógyszerészeti Intézet által törzskönyvezett gyógyszerek, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által nyilvántartásba vett gyógyszernek nem minõsülõ, szájon át fogyasztható alkoholtartalmú gyógyhatású termékek 40 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási dózisnak megfelelõ összetételben való elõállításához, a szájon át nem fogyasztható, alkoholtartalmú készítmények, továbbá a gyógyszerhatóanyagok és intermedierek elõállításához, valamint az e pontban megjelölt termékek gyártóberendezéseinek a technológiai elõírásokban rögzített tisztítási eljárásához,

b) a biológiai ecet, az alkoholos gyümölcs, az aromák gyártásához,

c) a legfeljebb 8,5 hektoliterfok / 100 kg alkoholtartalmú bonbonok, vagy - az alkoholtartalmú italok kivételével - a legfeljebb 5 hektoliterfok / 100 kg alkoholtartalmú más élelmiszerek gyártásához,

d) vegyipari és kozmetikai termékek elõállításához,

e) egyéb nem jövedéki termék elõállításához, amennyiben az nemzetgazdasági szempontból jelentõséggel bír."

(2) A Jöt. 47. -a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A kérelemhez csatolni kell a 26. (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesülését bemutató dokumentációt is, továbbá az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a tevékenység felügyeletét ellátó minisztériumnak az adott termékelõállításhoz fûzõdõ nemzetgazdasági érdek fennállását megerõsítõ véleményét, amely a keretengedély megadásának feltétele."

(3) A Jöt. 47. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára legfeljebb 80 millió forint értékû jövedéki biztosítékot kell felajánlani."

22.

(1) A Jöt. 50. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az alkoholtermék - kivéve az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, fémdoboz csomagolású terméket -

a) szabadforgalomba bocsátása,

b) belföldi forgalom számára való vámkezelése, feltéve, hogy az importáló nem adóraktárba szállítja be a terméket,

a (3) bekezdés szerinti zárjeggyel történhet."

(2) A Jöt. 50. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az alkoholtermék zárjegye darabonként 500 forint értéket képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese és az importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: zárjegyhiány), azonban a zárjegyhiány megfizetésének kötelezettsége csak az 1000 forintot meghaladó összegre vonatkozik. A zárjegyhiány megfizetésére az Art-nek az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) A Jöt. 50. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A vámhatóság által visszavett - sérülésmentes - feleslegessé vált, minõséghibás, a gyártás közben megsérült és a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, a baleset vagy elháríthatatlan külsõ ok miatt használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegy, ha annak darabszáma biztonsággal megállapítható, az elszámolásban igazolt csökkenésként vehetõ figyelembe."

(4) A Jöt. 50. -ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, a 49. (1) bekezdés e) pontja szerinti 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék egészségügyi intézmények részére, illetve alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 liter vagy annál nagyobb ûrtartalmú göngyölegben való kiszerelését és forgalmazását az adóraktár kérelmére, meghatározott mennyiségben, a palackok külön sorszámozása esetén a vámhatóság engedélyezheti."

23.

A Jöt. 51. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az alkoholos gyümölcs beszerzése esetén e törvény 69. -ának - a (4) bekezdés kivételével - és 71. -ának az alkoholtermék jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységére, illetve importálására és exportálására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A bonbongyártás során gyártási hulladékként visszanyert alkoholterméket a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerinti elszámolással vámhivatali felügyelet mellett meg kell semmisíteni, vagy az alkoholos gyümölcsöt elõállító adómentes felhasználóhoz, illetve külföldre vissza kell szállítani. Arra az alkoholtermékre vonatkozóan, amelyet nem semmisítenek meg, vagy nem szállítanak vissza az alkoholos gyümölcsöt elõállító adómentes felhasználóhoz vagy külföldre, a külön jogszabályban erre meghatározott határidõ elmulasztását követõ napon az alkoholos gyümölcsöt felhasználó bonbongyártónak a 43. (2) bekezdésében megjelölt adómérték figyelembe vételével adófizetési kötelezettsége keletkezik."

24.

A Jöt. 53. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling (Plató) fokonként 312 forint."

25.

A Jöt. 56. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke literenként 66,60 forint."

26.

A Jöt. 58. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Nem habzó köztes alkoholterméknek

a) a 2204, 2205 vámtarifaszám alatti alkoholtermék - az 55. -ban megjelölt pezsgõ és az e (2) bekezdésében megjelölt habzó köztes alkoholtermék kivételével - minõsül, amennyiben

1. tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel keletkezett, vagy ezen alkoholtartalom kizárólag erjedéssel keletkezett, de - kivéve a 2204 30 vámtarifaszám alatti terméket - adalékanyagot tartalmaz;

2. tényleges alkoholtartalma 18 térfogatszázaléknál nagyobb, de legfeljebb 22 térfogatszázalék;

b) a 2206 vámtarifaszám alatti, nem sörként adóztatott termék - az 55. -ban megjelölt pezsgõ és az e (2) bekezdésében megjelölt habzó köztes alkoholtermék kivételével - minõsül, amennyiben tényleges alkoholtartalma nagyobb, mint 1,2 térfogatszázalék, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

27.

A Jöt. 59. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke

a) a habzó köztes alkoholtermékre literenként 66,60 forint,

b) nem habzó köztes alkoholtermékre literenként 88,80 forint."

28.

(1) A Jöt. 62. -a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(2) Az adó mértéke]

"a) a cigarettára 2300 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 17 százaléka;"

(2) A Jöt. 62. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a kiegészül a következõ (6) bekezdéssel:

"(5) Kiskereskedelmi eladási ár - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a dohánygyártmány adóraktár engedélyese, illetve az importáló által meghatározott, az adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó ár.

(6) Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot

a) belföldön is forgalmazzák, az adófizetési kötelezettség (adóvisszaigénylési, -levonási jogosultság) keletkezésének idõpontjáig ezen termékválasztékra az országos parancsnokság által legutoljára kiadott adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó árat,

b) belföldön nem forgalmazzák, az áfa-törvény 22. -a szerinti ellenértéknek az áfa-törvény 28. -a (1) bekezdésében meghatározott százalékértékkel növelt összegét

kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni."

29.

(1) A Jöt. 63. -ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) Az adóraktár engedélyese az adófizetési és az általános forgalmiadó fizetési kötelezettségét, illetve az adó- és az általános forgalmiadó visszaigénylési (levonási) jogosultságát e törvény 8-14., illetve 31. -a szerint állapítja meg. Ezen belül az adóbevallásban ki kell mutatni a bevallási idõszakban adójeggyel szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok után adójeggyel megfizetett, vagy megfizetésre kerülõ adónak és általános forgalmi adónak az összegét."

(2) A Jöt. 63. -ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(11) A (3) bekezdés b) pontja szerinti importáló adófizetési kötelezettségének vámhatóság általi megállapításakor az adóból és az általános forgalmi adóból le kell vonni az importált dohánygyártmányra felragasztott adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülõ összeget, feltéve, hogy az importáló a vámkezeléskor az adójegy ideiglenes kivitelét igazolja, vagy - az adójegy nélkül importált dohánygyártmány esetében - a belföldi forgalom számára történõ vámkezelés elõtt az adójegyet a 63. (5), (6) bekezdése szerint vette át."

30.

A Jöt. 64. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A halasztott fizetési kötelezettség csökken azon dohánygyártmányra felragasztott adójegy adó és általános forgalmi adó értékével, amely utáni felfüggesztett adófizetési kötelezettség alól a 13. (2) bekezdés b)-f) pontja, valamint (8), (9) bekezdése alapján az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül."

31.

A Jöt. 66. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"66. A dohánygyártmány a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében csak az adójegyen feltüntetett áron értékesíthetõ, attól eltérni nem lehet."

32.

(1) A Jöt. 67. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az általános forgalmiadó alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében az áfa-törvény X. fejezetében foglalt számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz eleget, hogy ezen termékértékesítésérõl kibocsátott számlában, egyszerûsített számlában és számlát helyettesítõ okmányban nem tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított általános forgalmiadó-mértéket és az áfa-törvény 44. -ának (2) bekezdése szerinti százalékértéket, továbbá - a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében végzett termékértékesítés kivételével - a termék megnevezése mellett tájékoztató adatként fel kell tüntetnie az értékesített dohánygyártmány adójegyén szereplõ kiskereskedelmi eladási árat is."

(2) A Jöt. 67. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az általános forgalmiadó alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében - az áfa-törvény VIII. fejezetének alkalmazásában -adólevonásra jogosító termékértékesítést végez, és - az áfa-törvény X. fejezetének alkalmazásában - az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítésébõl származó, az általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték az áfa-törvény 48. (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott összesített adóalapba tartozónak tekinthetõ."

33.

(1) A Jöt. 68. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A 36. (1) bekezdésében megnevezett ásványolaj termékkel, továbbá a 3814 vámtarifaszám alá tartozó oldószerkeverékkel, hígítóval - kivéve a 2710 00 25 vámtarifaszám alá tartozó, 500 milliliter vagy annál kisebb kiszerelésben elõállított benzint, illetve a 3811 vámtarifaszámú adalékanyagot és a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót 20 liter vagy annál kisebb kiszerelésben -, a 41. (3) bekezdésében említett fûtõolajjal és az ásványolajon kívüli egyéb jövedéki termékkel (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban az elõbbiekkel együtt: jövedéki termék) szabadforgalomban kereskedni, e jövedéki termékeket exportálni és importálni az e törvényben meghatározott engedéllyel lehet."

(2) A Jöt. 68. -a (2) bekezdése 1., 2. és 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(2) E törvény alkalmazásában:]

"1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység:

a) a 41. (3) bekezdésében megjelölt fûtõolaj értékesítés céljából történõ beszerzése, készletezése és értékesítése,

b) a 36. a), b), f), g) pontja szerinti, és a 2710 0051, 2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01 vámtarifaszám alatti jövedéki termékeknek (a továbbiakban: üzemanyagok) nem üzemanyagtöltõ állomáson, a 2710 00 66 02, 2710 00 67 02, 2710 00 68 02 vámtarifaszámú tüzelõolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltõ állomáson történõ értékesítése;

c) a szabadforgalomba bocsátott, az e bekezdés a) és b) pontjában nem említett egyéb jövedéki termék belföldön történõ beszerzése, készletezése és továbbforgalmazók részére történõ továbbértékesítése;

d) a szabadforgalomba bocsátott ásványolaj termék bértárolása;

e) a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeverékek, hígítók kiszerelés céljából történõ beszerzése, kiszerelése, értékesítése;"

34.

(1) A Jöt. 69. -a (2) bekezdésének felvezetõ mondata az alábbiak szerint módosul:

"(2) A jövedéki engedélyre jogosult - a (14) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a személy,"

(2) A Jöt. 69. -ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(9) Ha az importáló kizárólag olyan jövedéki terméket importál, amelynek adómentes beszerzésére keretengedéllyel rendelkezik, vagy a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót adómentes felhasználóként termékelõállítás céljára importálja, jövedéki biztosítékot csak a keretengedélyhez kapcsolódóan kell nyújtania."

(3) A Jöt. 69. -a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Ha a jövedéki engedélyt a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeverékek, hígítók kiszerelésére kérik, a jövedéki engedélyt a 26. és a 27. -ban foglalt rendelkezések értelemszerû alkalmazásával kell benyújtani, illetve lehet kiadni, azzal, hogy a 26. (6) bekezdése szerint nyújtandó jövedéki biztosíték meghatározásánál a 36. (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómértéket kell figyelembe venni, és a jövedéki biztosítékot legalább 1 millió forint, de legfeljebb 100 millió forint összegben kell teljesíteni. A kiszerelés céljából beszerzett oldószerkeverék, hígító mennyiségével a 28. rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával kell a jövedéki engedélyesnek a vámhatóság felé elszámolnia."

35.

A Jöt. 70. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A jövedéki engedélyes kereskedõ jövedéki terméket - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak adóraktárból (ideértve a megszûnt adóraktárt a megszûnését követõ 30 napig), jövedéki engedélyes kereskedõtõl vagy jövedéki engedéllyel rendelkezõ importálótól szerezhet be, ilyen terméket tarthat készleten és értékesíthet tovább. A 3814 vámtarifaszámú oldószerkeverék, hígító beszerezhetõ továbbá az annak gyártására keretengedéllyel rendelkezõ adómentes felhasználótól is."

36.

(1) A Jöt. 71. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A jövedéki engedélyes kereskedõnek a beszerzett, az értékesített és a készleten lévõ jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlõen igazolnia kell. Az alkoholterméket - kivéve az 5,5 térfogatszázaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú, fémdoboz csomagolású terméket - csak zárjeggyel és 2 liter ûrtartalmat el nem érõ göngyölegben, illetve a dohánygyártmányt csak adójeggyel szerezheti be, értékesítheti, készletezheti, illetve alkoholterméket - kivételesen - 2 liter vagy azt meghaladó ûrtartalmú göngyölegben az 50. (10) bekezdésének rendelkezése szerint forgalmazhat."

(2) A Jöt. 71. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A jövedéki engedélyes kereskedõ dohánygyártmány, alkoholtermék, pezsgõ, köztes alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók részére, gépjármûrõl történõ helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítõjárat) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett."

(3) A Jöt. 71. -a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(6) A jövedéki engedélyes kereskedõ a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként akkor használhatja, ha]

"b) a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenysége keretében a jövedéki terméket - ha törvény másként nem rendelkezik - a 72. (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiség elérése esetén csak olyan számla, vagy egyszerûsített számla kibocsátásával értékesíti, amely az áfa törvényben elõírt adatokon kívül a "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas" szöveget tartalmazza, továbbá - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítõ fizetõeszközzel történõ fizetés esetén - a vevõ a számla átvételét aláírásával és - intézményi, nem lakossági felhasználó esetén - cégbélyegzõjének lenyomatával, illetve az adóazonosító jelének vagy számának feltüntetésével igazolja;"

37.

(1) A Jöt. 72. -ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkezõ kereskedõtõl és importálótól, - a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót, továbbá az annak gyártására keretengedéllyel rendelkezõ adómentes felhasználótól is -, valamint a 70. (2) bekezdése rendelkezésének értelemszerû alkalmazásával szerezhet be."

(2) A Jöt. 72. -ának (10) bekezdése a következõ új mondatokkal egészül ki:

" Az a) és b) pontban elõírtaknak megfelelõ számla kibocsátása történhet a vásárlás idõpontjától eltérõ idõpontban is, amennyiben az ellenérték kiegyenlítése készpénzkímélõ fizetõeszköz (üzemanyag-kártya) használatával történik, vagy a vevõ és az eladó közötti szerzõdésben az idõszakonkénti, a vásárlás idõpontjától eltérõ idõpontú gyûjtõszámla kibocsátásában és pénzügyi teljesítésben állapodtak meg. A jövedéki termék eredetének igazolására szolgáló bizonylat a készpénzkímélõ fizetõeszköz használata esetén a nyugta és a kártya-elfogadási bizonylat, valamint az üzemanyag-kártya, a szerzõdés alapján utólag történõ számlázás és pénzügyi teljesítés esetén a nyugta és - a jogszabályban külön szabályozott adattartalmú - szállítólevél."

(3) A Jöt. 72. -ának (15) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(15) Az üzemanyagtöltõ állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelõ, a 36. (1) bekezdés a) pontja alatti, továbbá a 2710 0036 vámtarifaszámú motorbenzin, a 36. (1) bekezdés f) pontja alatti üzemanyagcélú cseppfolyósított gáz, illetve a 2710 00 66 01 vámtarifaszámú gázolaj, a 2710 00 66 02, 2710 00 67 02 vámtarifaszámú tüzelõolaj, és csak kútoszlopon keresztül értékesíthetõ. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha az üzemanyagtöltõ állomás tartályában kétféle üzemanyag véletlen keveredésével keletkezett ásványolaj terméket megsemmisítés céljából adóraktárba szállítanak (értékesítenek)."

(4) A Jöt. 72. -ának (17) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(17) A nem jövedéki engedélyes kereskedõ alkoholterméket, sört, pezsgõt, köztes alkoholterméket és dohánygyártmányt alkalmi rendezvényen üzlethelyiségen kívül az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz történt elõzetes - három munkanappal korábbi - bejelentése alapján is árusíthat, ha ehhez az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyekkel is rendelkezik."

38.

A Jöt. 76. -ának (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

[(2) Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni]

"d) a vámmentesen vámkezelt zárjegy nélküli alkoholterméket és adójegy nélküli dohánygyártmányt, amennyiben azt értékesítik.

39.

(1) A Jöt. 77. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A desztilláló berendezés jogosulatlan elõállítása, értékesítése vagy birtokolása legalább 20 ezer, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedõ jövedéki bírsággal büntetendõ."

(2) A Jöt. 77. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Dohánygyártmány elõállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz jogosulatlan elõállítása, birtoklása, értékesítése legalább 20 ezer forint, legfeljebb 100 ezer forint jövedéki bírsággal büntetendõ."

40.

A Jöt. 78. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az a kereskedõ, aki olyan jövedéki termékkel kereskedik, amely után az adót kétséget kizáróan megfizették, de a 66., 70-72. -ban elõírt egyéb rendelkezéseket nem tartja be vagy megsérti, legalább 50 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint jövedéki bírsággal büntethetõ."

41.

A Jöt. 79. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a jövedéki termék mennyisége, amelyre az (1) bekezdésben említett jogsértést elkövették, nem éri el a 72. (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget."

42.

A Jöt. 82. -a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az e fejezet különbözõ -aiban meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók, ha azonban adófizetési kötelezettség elmulasztása miatti jogsértéssel összefüggésben jövedéki bírság és adóbírság is kiszabható, jogkövetkezményként a súlyosabb joghátrányt kell megállapítani."

43.

A Jöt. 85. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A 7. 18. és 19. pontjában említett idõszakok számításánál figyelembe kell venni a törvény hatályba lépése elõtt a Jszt. szerinti jövedéki engedély alapján végzett termelési tevékenységet, a Fat. és a Jszt. szerint adott mentesítéssel végzett beszerzést, illetve a Jszt. alapján kirótt jövedéki bírságot is."

44.

A Jöt. 89. -a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]

"a) a mezõgazdasági termékek elõállításához a külterületi szántó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdõmûvelési ágakban a mezõgazdasági felhasználó részére hektáronként, a szarvasmarha tenyésztéséhez a tehén éves átlaglétszámára vetítve a gázolaj jövedéki adójából 49,20 Ft/liternek a visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait,

1. a szántó mûvelési ágban 90 liter/ha/év,

2. a kert, gyümölcsös, szõlõ mûvelési ágban 200 liter/ha/év,

3. a gyep mûvelési ágban 12 liter/ha/év,

4. a halastó esetében 55 liter/ha/év,

5. az erdõfelújításhoz 90 liter/ha/év,

6. a szarvasmarha ágazatban 85 liter/db/év

mértékig terjedõen,"

45.

(1) A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 19. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"19. A hivatkozással meghatározott

a) termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. év január hónap 1. napján érvényes besorolási rendjét ,

b) szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal és a Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1994. év szeptember hónap 15. napján érvényes besorolási rendjét

kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követõ (idõközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg."

(2) A Fat. 1. számú melléklete helyébe e törvény Melléklete lép.

46.

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 1999. január 1-jén lép hatályba. Az adókötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit azokra az esetekre kell elõször alkalmazni, amelyekben az adómegállapítási és/vagy adófizetési kötelezettség 1998. december 31-ét követõen áll be.

(2) E törvény 32. -ának (2) bekezdése a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az l998. augusztus 31-ét követõ termékértékesítés tekintetében lehet alkalmazni.

(3) Az oldószerkeverékek, hígítók kiszerelését végzõ azon személyek esetében, amelyek (akik)

a) ezen tevékenységüket e törvény kihirdetését megelõzõen kezdték meg;

b) 1998. december 31-éig a jövedéki engedély iránti kérelmüket benyújtják,

az e törvény 33. -a (3) bekezdésében elõírt jövedéki engedély nélkül tevékenységüket 1999. február 28-áig folytathatják.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Jöt. 81. (3) bekezdése hatályát veszti.

Melléklet az 1998. évi ......... számú törvényhez


"1. sz. melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez

Azon termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni

Sor- A termék megnevezése és Fogyasztási adó
szám vámtarifaszáma mértéke

1. Nem ezüst nemesfémbõl készült termék, nemes
kõbõl készült ékszer, csiszolt nemes kövek, nem
ezüst nemesfém egyéb ékszerek és nem ezüst
nemesfém termék és ékszeralkatrész: 35 %

7102 29
7102 39
7103 91
7103 99
7104 90
7113 19
7114 19 00 00
7116 20
7118 90 00 00
9613 20 10 99-bõl
9613 20 90 99-bõl
9613 30 00 99-bõl
9613 80 00 99-bõl
9614 20 80 99-bõl
9614 90 00 99-bõl

2/a. Személygépkocsi - a katalizátorral felszerelt és az
elektromos üzemû személygépkocsi kivételével -
1600 cm3-ig 22 %

8703 21 10 01
8703 21 90 01
8703 21 90 03
8703 22 11 01
8703 22 19 01
8703 22 90 01
8703 22 90 03
8703 23 11 01
8703 23 19 01
8703 23 90 01
8703 23 90 07
8703 31 10 01
8703 31 90 01
8703 31 90 03
8703 32 11 01-bõl
8703 32 19 01-bõl
8703 32 90 01-bõl
8703 32 90 05-bõl

2/b. Személygépkocsi - a katalizátorral felszerelt és az
elektromos üzemû személygépkocsi kivételével -
1601 cm3-tõl 32 %

8703 23 11 03
8703 23 11 05
8703 23 19 03
8703 23 19 05
8703 23 90 03
8703 23 90 05
8703 23 90 09
8703 23 90 11
8703 24 10 01
8703 24 90 01
8703 24 90 03
8703 32 11 01-bõl
8703 32 11 03
8703 32 19 01-bõl
8703 32 19 03
8703 32 90 01-bõl
8703 32 90 03
8703 32 90 05-bõl
8703 32 90 07
8703 33 11 01
8703 33 19 01
8703 33 90 01
8703 33 90 03

2/c. Katalizátorral felszerelt személygépkocsi
1600 cm3-ig, elektromos üzemû személygépkocsi 10 %

8703 21 10 02
8703 21 90 02
8703 21 90 04
8703 22 11 02
8703 22 19 02
8703 22 90 02
8703 22 90 04
8703 23 11 02
8703 23 19 02
8703 23 90 02
8703 23 90 08
8703 31 10 02
8703 31 90 02
8703 31 90 04
8703 32 11 02-bõl
8703 32 19 02-bõl
8703 32 90 02-bõl
8703 32 90 06-bõl

2/d. Katalizátorral felszerelt személygépkocsi
1600 cm3-tõl, 20 %

8703 23 11 04
8703 23 11 06
8703 23 19 04
8703 23 19 06
8703 23 90 04
8703 23 90 06
8703 23 90 10
8703 23 90 12
8703 24 10 02
8703 24 90 02
8703 24 90 04
8703 32 11 02-bõl
8703 32 11 04
8703 32 19 02-bõl
8703 32 19 04
8703 32 90 02-bõl
8703 32 90 04
8703 32 90 06-ból
8703 32 90 08
8703 33 11 02
8703 33 19 02
8703 33 90 02
8703 33 90 04

3. Pörköltkávé, valódi kávékivonat 12 %

0901 21
0901 22
0901 90 90
1806 90 70 99-bõl
2101 11 11 00
2101 11 19 00

4. Szõlõbor 11 %

2204 21 11-tõl 2204 21 94-ig;
2204 29 12-tõl 2204 29 94-ig;
ha az alkoholtartalmuk kizárólag erjedés útján keletkezett"

 

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A jövedéki adó új alapokra helyezett, EU konform szabályozása 1998. január 1-jén került bevezetésre. Az azóta eltelt idõszak tapasztalatai alapján nagyobb, konstrukcionális változtatások nem szükségesek, a kialakított rendszer jól funkcionál. Kedvezõen alakultak a jövedéki adóbevételek, az év elsõ felében a tervezettet meghaladó növekedés következett be.

A törvényjavaslat benyújtását elsõdlegesen a tételes jövedéki adók valorizálása, a jövedéki adókból származó költségvetési bevételek reálértékének megõrzése miatt szükséges, "szokásos" éves nominális emelése indokolja.

Az adók valorizálása mellett a Javaslat az új rendszer bevezetése óta eltelt idõszak mûködési tapasztalatainak az összegzése alapján a hatályos szabályozás néhány kisebb, jellemzõen pontosító, kiegészítõ jellegû, a jogalkalmazást, a végrehajtást segítõ, az ellenõrizhetõség feltételeit javító módosítását javasolja.

Az Európai Unió közösségi jövedéki adórendszeréhez további jogközelítést valósít meg, a vonatkozó direktívákban meghatározott tételes elõírások átvétele irányába további elõrelépést jelent. Ennek keretében az alkoholtermékekre elõírt egységes kulcs alkalmazásához való fokozatos közelítés, a gyümölcspálinkák és a többi alkoholtermék adószintje közötti ma még fennálló adóolló összehúzása céljából differenciált adóemelést javasol a kétféle adókategóriára. Harmonizációs kötelezettségünk motiválja a cigaretták adójának az egyéb jövedéki termékekét meghaladó mértékû emelését is. A nemzetközi forgalomban felhasznált repülõbenzin adómentességének adóvisszatérítés formájában való érvényesítésére irányuló javaslat a repülési célú üzemanyagra vonatkozó kötelezõ adómentesség irányába való továbblépést jelent.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

az 1. -hoz

A Javaslat a törvény értelmezõ rendelkezéseinek pontosítását, módosítását, illetve kiegészítését tartalmazza.

A termékelõállítás fogalmának pontosítása az adókötelezettség keletkezésével, illetve az adóraktári engedéllyel összefüggésben bír jelentõséggel. A módosítás egyértelmûsíti, hogy mely tevékenységeket nem kell a termékelõállítás körébe tartozónak tekinteni.

Az importálás módosított fogalma szerint a jövedéki termék vámárunak a vám adóraktárból való kitárolása is beleértendõ e tevékenységbe. Ezáltal a kitárolt jövedéki termék valamennyi vámterhe, így a jövedéki adó is kivetéssel, a vámigazgatási eljárás keretében kerülhet beszedésre, s megszûnik a vámraktárban tárolt jövedéki termékeknek az egyes vámterhek megállapítása szempontjából eltérõ kezelése.

Az exportáló fogalmának módosítása a repülõbenzin utáni adóvisszaigénylés lehetõségének megadására irányuló javaslattal összefüggésben szükséges.

Az ásványolaj termékek esetében a hatályban lévõ törvény rendelkezései alapján 1999. január 1-jétõl megnyílik a lehetõség a kereskedelmi célú adóraktár üzemeltetésére. A "megbízható adós" kategóriát jelenleg csak a termelõ adóraktárakra definiálja a törvény. A módosítás a kereskedelmi adóraktárakra is alkalmazhatóvá teszi e minõsítés alkalmazását.

Az adómentes felhasználás jogcímeinek változásával összefüggésben, az egyértelmû jogalkalmazás érdekében szükséges az aroma fogalmának meghatározása. Hasonlóan indokolt az intermedierek fogalmának a rögzítése is a törvényben.

a 2. -hoz

A Javaslat az import jövedéki termékek után érvényesülõ adómentesség pontosítására irányul. Nevesíti a nemzetközi szerzõdésekben foglalt kötelezettségeinkbõl adódó adómentességi eseteket is.

a 3. -hoz

A Magyar Honvédség részére a katonai légi jármûvekhez beszerzett kerozin esetében objektív okokból szükségszerûen elõforduló eset, hogy az egyik tárolóhelyen tárolt kerozint egy másik raktárból ki kell pótolni valamely feladat teljesítéséhez. A jelenlegi szabályok nem teszik lehetõvé, hogy két adómentes telephely között az adózatlan termék szállítható legyen. Ezt a lehetõséget teremti meg ebben a körben a módosítás.

a 4. - 5. -okhoz

A Javaslat pontosítja a légi jármûvek üzemanyagának adómentességét, illetve az erre vonatkozó adózási szabályt (végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól). E körbe a Javaslat szerint beletartozik a nemzetközi és a kormányzati repülések bonyolításával összefüggésben hatóságilag elõírt kötelezettségek teljesítése során felhasznált üzemanyag is.

Az importálás fogalmának módosításával összefüggésben a vám adóraktár engedélyesét mentesíteni kell az ott tárolt jövedéki termék vámárunak a vámkezelésekor (adóraktárból történõ kitárolása esetén). Az adófizetésre kötelezetté az importáló válik, aki a vámkezelést kéri. Ha azonban a vámkezelés igazolása nem történik meg, az adókötelezettség visszaszáll a vám adóraktár engedélyesére.

a 6. - 7. -okhoz

A javasolt módosítások az adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb eseteire szóló hatályos rendelkezéseket pontosítják, lényegében változatlan tartalommal, egyértelmûbb megfogalmazásban.

a 8. -hoz

A jövedéki biztosíték felhasználására vonatkozó szabály pontosítása. Eszerint a jövedéki biztosítékból a zárjegyhiány miatti fizetési kötelezettség is rendezhetõ.

a 9. -hoz

A módosítás az egyéni vállalkozó halála esetén az adóraktári engedély jogutódlásának kérdését rendezi, az Alkotmánybíróságnak a korábbi jövedéki szabályozás (l993. évi LVIII. törvény) hasonló rendelkezésére hozott határozatával összefüggésben, a határozatban foglaltaknak megfelelõen.

a 10. -hoz

A hatályos rendelkezésben szereplõ visszahivatkozás pontosítása.

a 11. -hoz

A Javaslat az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékával kapcsolatos rendelkezések néhány ponton való kiigazítására, egyértelmûsítésére irányul.

a 12. -hoz

A Javaslat az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékának megemelésére vonatkozó, az esetleges visszaélések ellen ható háromszoros szabály alkalmazásának a pontosítására irányul.

Az egyéni vállalkozóként mûködõ adómentes felhasználó esetében is - hasonlóan az adóraktár engedélyeshez - rendezni szükséges az egyéni vállalkozó halála esetén az adómentes beszerzésre jogosító keretengedély jogutódlásának kérdését, az Alkotmánybíróságnak a korábbi jövedéki szabályozás (l993. évi LVIII. törvény) hasonló rendelkezésére hozott határozatával összefüggésben, a határozatban foglaltaknak megfelelõen. A Javaslat erre irányul.

a 13. -hoz

Az alkohol vegyipari és gyógyszeripari felhasználása esetén a technológiai feldolgozás során szennyezett alkohol is keletkezik, amelynek tisztítás utáni újrafelhasználása, a termelésbe való visszaforgatása fontos gazdasági és környezetvédelmi érdek. A hatályos törvény ennek lehetõségére, adórendszerbeli kezelésre nem ad egyértelmû szabályozást. A módosítás ezt a kérdést rendezi. Hasonló indíttatású az aroma elõállítása során keletkezett vizes alkoholos oldat újrafelhasználására vonatkozó kiegészítés is.

a 14. -hoz

A Javaslat a nemzetközi légi forgalomban felhasznált repülõbenzin utáni adóvisszatérítésrõl rendelkezik.

a 15. -hoz

A végrehajtási eljárás során a követelés, illetve az ingó- és ingatlan vagyontárgyak végrehajtását célszerû valamennyi köztehertartozás, így a jövedéki adó esetében is egy hatósághoz, az APEH-hoz koncentrálni, amely ilyen formában hatékonyabban tudja ellátni ezt a feladatot.

a 16. -hoz

A vámhatóság jelenlétében és ellenõrzésével tartott tételes készletfelvételt a hatályos törvény az adómentes felhasználó esetében általános érvényû szabályként minden hónapra vonatkozóan elõírja. A készletfelvétel ezen gyakorisága bizonyos technológiák (pl. gyógyszeripar) esetén gyakorlatilag kivitelezhetetlen, de más gyártóknál is csak a termelés többnapos leállítása árán teljesíthetõ. Ezért a Javaslat szerint az adóraktárakra vonatkozó szabályozással azonosan, az adómentes felhasználóknál is a negyedévenkénti készletfelvétel jelenik meg általános érvénnyel. A törvény más szabályaiból következõen a vámhatóságnak lehetõsége van az engedélyben ennél nagyobb gyakoriságú készletfelvételrõl is rendelkeznie, vagyis a módosítás nem jár a jövedéki érdekek veszélyeztetésével.

a 17. -hoz

A Javaslat az ásványolaj termékek tételes jövedéki adójának valorizálására irányul, amely a jövõ évre tervezett infláció mértékével azonos, átlagban mintegy 11 % mértékû nominális emelést jelent.

A motorbenzinek esetében a 11 %-os valorizálás - vagyis a bevétel változatlan forgalom melletti ilyen mértékû növelése - a magasabb adótartalmú ólmozott benzin és az alacsonyabb adótartalmú ólmozatlan benzin részarányának változása, illetve az ólmozott benzin forgalmazásának 1999. április 1-jei megszüntetése miatt csak az átlagot meghaladó mértékû emeléssel érhetõ el.

A Javaslat az üzemanyag gáz esetében e terméknek európai összehasonlításban is magas adóterhelése, illetve az adóval nem terhelt háztartási PB-gáz üzemanyagként való felhasználásában tapasztalt visszaélések miatt, - a gázautózás adóztatásának a kérdéskör komplex áttekintését igénylõ megoldásáig - az adó változatlanul hagyását javasolja.

a 18. -hoz

A hatályos rendelkezések az ásványolaj termékek adómentes felhasználását azok alapanyagként való hasznosulásához, az elõállításra kerülõ termékekbe való "beépülésükhöz" kötik. Ezáltal több olyan felhasználási cél kizárásra került az adómentességbõl, amely nem indokolt, és azt a korábbi szabályozás is biztosította. A Javaslat az adómentesség ilyen esetekre való kiterjesztésére (visszaállítására) irányul.

a 19. -hoz

A törvény rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtása során felszínre került, hogy az ásványolaj adóraktárak egyes típusainak meghatározása nem fed le minden tevékenységet, illetve a csõvezeték rendszerben lévõ ásványolaj termékkel való elszámolás az adott adóraktári elhatárolások révén egyértelmûen nem biztosítható. A Javaslat szerinti módosítással bevezetésre kerül a kõszénkokszolás melléktermékeként benzolt és homológjait elõállító kõszénkokszoló adóraktár fogalma, továbbá a kõolajfinomítót és a raktárakat összekötõ magyarországi csõvezeték hálózat egésze egy külön adóraktárnak, ún. terméktávvezeték adóraktárnak minõsül, és pontosításra kerül a finomítói ásványolaj-raktár tevékenysége is.

A Javaslat az új adóraktár típusokra meghatározza a vonatkozó feltételeket is (jövedéki biztosíték, tárolótartály kapacitás követelmény).

Az adóraktárak létesítésének lehetõségét 1999. január 1-jétõl a hatályos törvény már kiterjeszti az üzemanyagok kereskedelmi célú raktározására is, de ennek feltételéül 50 ezer m3 tárolótartály kapacitást határoz meg. Az adóraktárak ellenõrzésében az eddig szerzett tapasztalatok alapján, továbbá annak érdekében, hogy az importból és a hazai elõállításból származó üzemanyagok forgalmazásában a versenysemlegesség érvényre jusson, a Javaslat a jelenlegi 50 ezer m3 tárolókapacitás feltétel 20 ezer m3-re való leszállítását javasolja. Ez potenciálisan mintegy 20-22 új adóraktár belépését jelentheti, olyan nagyságrendet, amely a vámhatóság által az ellenõrzés szempontjából kezelhetõ.

a 20. - 23. -okhoz

A Javaslat az alkoholtermékekre vonatkozó változásokat tartalmazza.

Rendelkezik az alkoholtermékek valorizált, 1999. január 1-jén hatályba lépõ új adómértékeirõl. A javasolt adóemelés átlag alatti, 10 %-os mértékû. Kivétel ez alól a gyümölcspálinka, borpárlat adója, amely a Javaslat szerint ennél nagyobb mértékben, 970 Ft/l-rõl 1170 Ft/l-re nõ, annak érdekében, hogy a jelenlegi kétféle adókulcs közti különbség néhány év alatt megszûnjön, és érvényesülhessen az alkoholfok szerinti, a termék fajtájától, eredetétõl független, a nemzetközi kötelezettség vállalásainknak megfelelõ egységes adózás.

Az alkoholtermék adómentes felhasználásának hatályos meghatározása - a jogalkotói szándéknak megfelelõen - jelentõsen leszûkítette azt a kört, amely adó nélkül juthat hozzá az alkoholhoz. Ez a szigorítás ugyanakkor olyan esetekben is e lehetõség megszûnését eredményezte, amely valójában nem volt cél. A javasolt módosítás ennek korrigálására irányul, egyrészt konkrétan nevesítve felhasználási módokat (alkoholos meggy, aroma, stb.), másrészt lehetõséget ad a vámhatóságnak arra, hogy a konkrétan nem nevesített esetekben is - megfelelõ garanciákat adó eljárás keretében - engedélyezhesse az alkohol adómentes felhasználását.

Az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára vonatkozó, az esetleges visszaélések ellen irányuló háromszoros szabályt a javasolt módosítás szerint a különös rendelkezésekben meghatározott maximum értéken belül kell alkalmazni. Annak érdekében, hogy ez ne gyengítse a háromszoros szabály hatását, szükséges a maximum érték felemelése.

1998. január 1-jétõl minden 1,2 %-nál nagyobb alkoholtartalmú - máshova nem sorolható - termék az alkoholtermékek kategóriájába tartozik, és vonatkozik rá a zárjegy alkalmazásának kötelezettsége. A meghatározás értelmében a kis alkoholtartalmú dobozos üdítõitalok is e kategóriába esnek. A fémdobozra ugyanakkor zárjegyet objektív okoknál fogva nem lehet az elõírások szerint felragasztani (ragasztási felület a fémdoboz), ezért a dobozos üdítõk esetében a zárjegy alkalmazása elõírásának nincs értelme. A Javaslat ezen termékeket kiveszi a zárjegyezés kötelezettsége alól.

A nagytisztaságú analitikai minõségû alkoholt az etanol adóraktár csak maximum 1 literes ûrtartalmú palackban állíthatja elõ, illetve az alkohol forgalmazására általánosan érvényesül a maximum 2 literes kiszerelés korlátja. Ugyanakkor az egészségügyi intézmények ennél nagyobb (olcsóbb) kiszerelésben is igénylik e termékeket. Ezért a Javaslat szerint lehetõség nyílik ezen jogos igények kielégítésére is.

Az alkoholos meggy bonbongyártáshoz történt felhasználását követõen alkoholos meggylé marad vissza, amelynek adózásbeli, elszámolásbeli kezelésérõl a hatályos törvény nem rendelkezik. A Javaslat ennek szabályozását javasolja. Az alkoholos meggy beszerzését a jövedéki engedélyhez köti és a termékre elszámolási kötelezettséget ír elõ.

a 24. - 27. -okhoz

A Javaslat ezen -ai a sör, a pezsgõ és a köztes alkoholtermékek valorizált, 1999. január 1-jén hatályba lépõ új adómértékeirõl rendelkeznek. A pezsgõ és a köztes alkoholtermékek adótétele a javaslat szerint az átlagos mértékkel, 11 %-kal nõ, a sör adója - a helyettesítési viszonyban lévõ borhoz képest az adózásbeli különbség miatt fennálló versenyhátrány további erõsítésének elkerülése érdekében - átlag alatti mértékkel emelkedik.

A Javaslat szerint pontosításra kerül továbbá a köztes alkoholtermékek meghatározása.

a 28.- 32. -okhoz

A Javaslat a cigaretta új, valorizált adómértékeit, valamint az adójegy nélküli dohánygyártmányok esetében az adóalap (kiskereskedelmi eladási ár) meghatározását tartalmazza.

A cigaretták adószintje ma még jelentõs mértékben elmarad az Európai Unióban elõírt minimális adószint követelménytõl (57 % helyett 41 %). A jogharmonizációs kötelezettségünkbõl fakadóan ez - még az esetleges derogáció mellett is - az átlagot meghaladó mértékû évenkénti adóemelést tesz szükségessé. 1999. évre a Javaslat a tételes adó 16 %-os adóbevételi többletet eredményezõ emelését tartalmazza.

Az adójeggyel kapcsolatos módosítás az importból származó dohánygyártmányokra az adójegy belföldön történõ felhelyezésének lehetõségét teremti meg, amely elsõdlegesen a nagy értékû szivarok importálásánál jelent a hatályos szabályozás szerint gondot.

Ahhoz, hogy az adójegyes dohánygyártmányok értékesítése esetén a kereskedõk adójegyes áranként, azok változását követõ megfelelõ nyilvántartásokat tudjanak vezetni, továbbá, hogy a dohánygyárak adójegyes értékesítése a számlák alapján is ellenõrizhetõ legyen, a Javaslat elõírja az adójegyen szereplõ kiskereskedelmi eladási egységár tájékoztató adatként való feltüntetését is a számlákon.

Annak érdekében, hogy az adójegyes dohánygyártmányokat értékesítõ áfa adóalanyok az áfa-visszaigénylési jogosultságukat érvényesíthessék, a törvény áfá-ra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése szükséges. A Javaslat ezt a pontosítást is tartalmazza.

a 33. - 34. -okhoz

Az oldószerkeverékek, hígítók forgalmazásában gondot okozott, hogy a jövedéki szabályok már 5 liternél nagyobb kiszerelés esetében érvényesültek. Ezért a Javaslat szerint ez a határ - a kereskedelemben elõforduló jellemzõ kiszerelési egységekre tekintettel - 20 literre változik.

A jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység elhatárolására a hatályos törvényben szereplõ fogalom meghatározás értelmezése a jogalkalmazók részérõl a tapasztalatok szerint gondokat okozott. Ezért a Javaslat egyrészt közérthetõbben, másrészt némileg kibõvített tartalommal fogalmazza újra a rendelkezést. Változást az jelent, hogy a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységek közé sorolja az adózott ásványolaj termékek bértárolását is. Ez szükséges ahhoz, hogy az ásványolaj termékek, azok tárolásának vámhatósági ellenõrzése teljes körben, a teljes szakmát átfogóan végezhetõ legyen.

Az oldószerkeverékek, hígítók kiszerelését a hatályos szabályozás nem fedi le megfelelõen. Az ellenõrizhetõség biztosítása céljából, az üzemanyag-komponensként is felhasználható ezen termékekkel való visszaélések megelõzése érdekében a Javaslat a kiszerelési tevékenységre is jövedéki engedély kötelezettséget ír elõ, mégpedig az adómentes felhasználók keretengedélyénél elõírt feltételek szerint. Ez többek között minimum 1 M Ft, maximum 100 M Ft közötti jövedéki biztosítékot jelent, és feltételezi a beszerzett termékekkel való elszámolást.

a 35. - 37. -okhoz

A Javaslat a jövedéki termékek kereskedelmére vonatkozó szabályok kisebb kiigazítására, illetve részletesebb kifejtésére irányul, amelyek szükségességét a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai támasztják alá.

a 38. - 42. -okhoz

A Javaslat a törvény jogkövetkezményi rendszerének pontosítását célozza. Egyértelmûvé teszi, hogy azt a zárjegy nélküli alkoholterméket, adójegy nélküli dohánygyártmányt is adózás alól elvont terméknek kell tekinteni, amelyet vámmentesen vámkezeltek, de azokat értékesítik.

Egyes jövedéki jogsértéseknél a hatályos törvényben nincs a kivethetõ jövedéki bírság összegére alsó határ megállapítva. A módosítás javaslatot tesz erre is.

A törvény elõírja, hogy az adójegyes dohánygyártmányok fogyasztók felé történõ értékesítése esetén nem lehet eltérni az adójegyen feltüntetett ártól. A Javaslat ennek az elõírásnak a megsértéséhez is jövedéki bírságot rendel.

Az elkövetett jogsértés súlyával arányosabb szankcionálás érdekében a Javaslat pontosítja a bezárás alkalmazását. A módosítás értelmében a bezárás iránti intézkedéstõl el lehet tekinteni, amennyiben a jogsértést a törvényben meghatározott kereskedelmi mennyiséget el nem érõ mennyiségre követik el. A jövedéki bírság magas minimuma, amely pl. egy-két üveg igazolatlan eredetû szesz után is kivetésre kerül, már önmagában is kellõ büntetést jelent.

Abban az esetben, ha adóbírság és jövedéki bírság kivetésének is helye van, mindkét bírság egyidejû kivetése a jogkövetkezmények halmozódását jelenti, ami a jövedéki bírság adóbírságénál lényegesen magasabb mértéke nem indokol. Ezért a módosítás a halmozódás kizárását javasolja.

a 43. -hoz

A Javaslat a megbízható adós kategóriájának kibõvítésével összefüggésben szükséges rendelkezést tartalmazza.

a 44. -hoz

A Javaslat szerint a mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adóvisszatérítés mértéke a gázolaj adójának emelésével arányosan, 11 %-kal, 44,30 Ft/l-rõl 49,20 Ft/l-re emelkedik.

a 45. -hoz

1999. január 1-jétõl a termékek beazonosítására valamennyi adótörvény az eddigi KSH Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) helyett a nemzetközileg elfogadott, általánosan alkalmazott Kereskedelmi Vámtarifa áruazonosító számait (vámtarifaszámokat) alkalmazza. A Javaslat a fogyasztási adós termékek beazonosításának vámtarifaszámokra történõ "átállítását" tartalmazza.

a 46. -hoz

A Javaslat a törvény hatályba lépésérõl rendelkezik. Az oldószerkeverékek, hígítók kiszerelésére vonatkozó új rendelkezés alkalmazására átmeneti szabályokat határoz meg.