ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Fidesz-Magyar Polgári Párt

T/171.

KÉPVISELÕI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY

1998. évi ... törvény

a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról

1.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 301. -a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

(4) A 220.. (3) bekezdésében és a 229.. (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az azonos részvénysorozatba tartozó részvények közötti, illetve nyilvánosan mûködõ részvénytársaság alapszabályában a névre szóló részvényekhez kapcsolódó szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tett különbségtétel e törvény hatálybalépését követõen kerül meghatározásra.

2..

E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

INDOKOLÁS

A részvénytársaság mûködése során a közgyûlésen a részvényest megilletõ tagsági jog a részvényhez kapcsolódó szavazati jog mértéke szerint gyakorolható.

A részvénytársaságnak az 1988. évi VI. tv. alapján elkészített alapszabálya/alapító okirata a - Ptk., mint mögöttes jogszabály 200. (1) bekezdésében meghatározott - szerzõdéses szabadság elvének érvényesülésével rendelkezhetett az egyes részvényekhez fûzõdõ szavazati jog megállapításáról. A részvények összességébõl álló közgyûlés az ilyen tartalmú alapszabályokat jóváhagyta, az ebben lefektetett többletjogosultságot valamennyi részvényes elfogadta és a késõbbiekben jelentkezõ részvényesek is ezen alapszabály ismeretében vásároltak részvényeket.

Az ilyen rendelkezést tartalmazó alapszabályok tehát hosszú távra határozták meg az adott részvény értékét, piaci árát.

Az 1997. évi CXLIV. tv. - pl.: az elsõbbségi részvényhez kapcsolódó jogosítványok definiálásával - maga is lehetõvé teszi, hogy a részvényesek az alapszabályban/alapító okiratban névértéktõl eltérõ részvények kibocsátásáról állapodjanak meg.

Erre tekintettel indokolatlan, hogy az új Gt. hivatkozott rendelkezéseivel a részvényesek konszenzuson alapuló, korábban megszerzett többletjogosultságait korlátozva, a jogszabály erejénél fogva beavatkozzon egy már kialakult értékrendbe és a részvényesek gazdasági érdekein alapuló megállapodás lényeges elemét megváltoztassa, mert ez a szerzõdéses szabadság elvébe ütközik.

Budapest, 1998. szeptember " "

Kósa Lajos
Fidesz-Magyar-Polgári Párt

dr. Dorkota Lajos
Fidesz-Magyar-Polgári Párt