Országgyûlési Képviselõ

H/108.

Képviselõi önálló indítvány!

Az Országgyûlés ...../1998. (.....) OGY számú határozata

az Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal mûködése és felügyelete során felmerült aggályok kivizsgálására irányuló parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról

A közélet tisztasága iránti igény megköveteli, hogy a pénzügyi és adóhivatali tisztségviselõk, akik tevékenységükkel alapvetõen befolyásolják az állampolgároknak ezen intézményekbe vetett bizalmát, és akik mindennapi tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják az állampolgárok életviszonyait, a törvények betartásával, etikusan és közmegelégedésre végezzék munkájukat. Ugyancsak elemi igény fûzõdik ahhoz, hogy az APEH pártatlanul és részrehajlás nélkül járjon el, törvényes mûködését a pénzügyminiszter felügyeleti jogkörében eljárva biztosítsa.

Az elmúlt idõszakban a sajtóban megjelent adatok alapján megállapítható, hogy az APEH mûködése és felügyelete - elsõsorban azáltal, hogy élére olyan személyt nevezett ki a pénzügyminiszter, akinek korábbi gazdasági szerepvállalása a felmerült adatok alapján pontosan annak az adóhatóságnak az ellenõrzését igényelné, amelynek õ a vezetõje - legalább is aggályos.

I. Az Országgyûlés - a kormány feletti ellenõrzési jogkörében eljárva - vizsgálóbizottságot hoz létre az APEH mûködése és pénzügyminiszteri felügyelete során felmerült aggályok kivizsgálására.

II. A vizsgálóbizottság feladata a következõ kérdések megválaszolása:

  1. Megfelel-e a valóságnak, hogy az APEH elnöke illetve helyettesei azt megelõzõen fértek hozzá az APEH számítógépes rendszeréhez, valamint gyakorolták késõbbi tisztségükkel összefüggõ jogaikat, hogy e tisztségre a jogszabálynak megfelelõ módon kinevezést kaptak volna?
  2. Valóban eltávolították-e azokat az APEH tisztségviselõket, akik vizsgálatot folytattak a Simicska Lajos és más Fidesz-vezetõk illetve közeli hozzátartozóik által korábban vagy jelenleg jegyzett cégek adótartozásával illetve mûködésével kapcsolatban? Mi volt ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye, ha nem fejezõdtek be, ki fogja a vizsgálatokat folytatni, illetve mi lesz a vizsgálatok sorsa?
  3. Biztosította-e - ha igen, hogyan - a pénzügyminiszter az APEH részrehajlás nélküli mûködését a 2. pontban írt vizsgálatokkal kapcsolatban?
  4. Adott-e az APEH a Központi Bûnüldözési Igazgatóságnak megbízást a Széria XIII. Kft. illetve a SYNERGY Kft. körüli adóügyek kivizsgálására, ha igen, milyen eredménnyel?
  5. Végezetül: megfelelõen gyakorolta illetve gyakorolja-e felügyeleti jogát a pénzügyminiszter az APEH mûködése felett, biztosította-e az APEH és annak vezetõje jogszabályoknak megfelelõ mûködését?

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységérõl jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot a szükséges intézkedésekre.

V. A vizsgálóbizottság tizenhárom tagból áll. A tagokra a képviselõcsoportok vezetõi tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

Fidesz-Magyar Polgári Párt

3

FKgP

2

MDF

1

MSZP

3

SZDSZ

2

MIÉP

1

független országgyûlési képviselõ

1 fõ

VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselõcsoportok vezetõinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz. A bizottság elnökét az ellenzéki, alelnökét a kormánypárti képviselõcsoportok együttesen jelölik.

VII. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket vehet igénybe. Mûködésének költségeit az Országgyûlés fedezi költségvetésébõl.

VIII. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

I n d o k o l á s

Az állampolgárok bizalmát könnyen aláássa minden olyan nyilvánosságot kapott információ, amely arra utal, hogy vezetõ adóhivatali tisztségviselõ korábbi pályafutása során nem vagy nem mindig tartotta magára kötelezõnek azokat a jogszabályokat, amelyeket most a törvény teljes szigorával kíván alkalmazni mások felé. Ugyancsak aggodalomra adhat okot az is, ha vezetõ adóhivatali tisztségviselõ, aki - esetenként már a tisztségre való kinevezését megelõzõen - hozzáférhet nem nyilvános adatokhoz, olyan helyzetbe kerülhet, hogy vele szemben - vagy a nagyobbik kormányzópártnak abból az idõszakból származó adóügyeivel kapcsolatban, amikor õ volt a pártpénztáros - esetleg folyamatban levõ adóellenõrzések ügyében kell intézkednie.

Ennek a helyzetnek a kialakulásáért a kormány, közvetlenül a pénzügyminiszter a felelõs. Ugyancsak õ a felelõs azért, hogy az APEH törvényesen, pártatlanul eljárva mûködjön. Nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy az adófizetõk elveszítsék a költségvetés fõ bevételét biztosító adóigazgatás mûködésébe vetett bizalmukat.

Az Országgyûlés feladata, hogy a kormány feletti ellenõrzési jogát gyakorolva megvizsgálja a kialakult helyzetet, és a vizsgálóbizottság jelentésében megválaszolja a felmerült kérdéseket.

B u d a p e s t , 1998. szeptember 4.

SZDSZ