ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
T/83.
Képviselõi önálló indítvány!
Dr Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján az alábbi
t ö r v é n y j a v a s l a t o t
nyújtjuk be:
.... évi .... törvény
a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl
Az Országgyûlés a demokratikus közélet tisztaságának elõmozdítása, a helyi önkormányzás gyakorlatában a közérdek érvényesülése, a helyi önkormányzati képviselõknek a választók érdekeit szolgáló tevékenysége biztosítására a következõ törvényt alkotja:
A megbízatás keletkezése és megszûnése
1. § (1) A helyi önkormányzati képviselõ (a továbbiakban: önkormányzati képviselõ) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszûnésével szûnnek meg.
(2) Az önkormányzati képviselõ a képviselõ-testület, a közgyûlés (a továbbiakban együtt: képviselõ-testület) alakuló ülésén, idõközi választás esetén a megválasztását, illetõleg a megbízólevelének átvételét követõ ülésen esküt tesz a képviselõ-testület elõtt. Az eskü letételéig az önkormányzati képviselõ nem gyakorolhatja jogait.
2. § Az önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnik:
a) a megválasztását követõ helyi önkormányzati általános választást megelõzõ napon;
b) választójogának elvesztésével;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha egy éven át nem vesz részt a képviselõ-testület ülésén;
f) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének a feloszlatásával;
g) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének feloszlása esetén.
3. § (1) Az önkormányzati képviselõ a képviselõ-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást, a megbízatás megszûnésének idõpontját az ülés jegyzõkönyvében rögzíteni kell.
(2) Az önkormányzati képviselõ lemondhat a képviselõ-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a fõpolgármesternek, a közgyûlés elnökének (a továbbiakban együtt: polgármester) ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselõ-testület következõ ülésén ismertetni kell.
(3) A lemondás nem vonható vissza.
4. § (1) Az önkormányzati képviselõ megbízatása - ha az önkormányzati képviselõ késõbbi, egy hónapnál nem távolabbi idõpontot nem jelölt meg -a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szûnik meg.
(2) Az önkormányzati képviselõi megbízatás megszûnését a 2. § e) pontja esetén a képviselõ-testület határozatában állapítja meg, a képviselõi megbízatás a határozathozatal napján szûnik meg.
Összeférhetetlenség
5. § Az önkormányzati képviselõ nem lehet
a) a képviselõ-testület által alapított, tíznél több fõ állományi létszámú költségvetési szervnek vezetõje, vezetõ-helyettese;
b) az önkormányzat által alapított vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának tagja;
c) az önkormányzat 25 százalékot meghaladó tulajdonosi jogosítványt biztosító részesedésével mûködõ gazdasági társaságnak vezetõ tisztségviselõje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetõ testületének, felügyelõ bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója);
d) a b) és c) pontban megjelölt gazdasági szervezetek 25 százalékot meghaladó tulajdonosi jogosítványt biztosító részesedésével mûködõ gazdasági társaságnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának, felügyelõ bizottságának, más vezetõ testületének tagja;
e) az önkormányzat képviselõtestületével illetve a polgármesteri hivatallal a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére irányuló szerzõdéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezetõ tisztségviselõje, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója);
f) a városi, fõvárosi kerületi önkormányzat feladatkörébe tartozó feladatot a képviselõtestülettel kötött vállalkozási, megbízási szerzõdés alapján ellátó gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje vagy egyéni vállalkozó;
g) központi államigazgatási szerv köztisztviselõje, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselõje, amely államigazgatási szerv illetékessége az önkormányzatra kiterjed;
h) a képviselõ-testület hivatalának köztisztviselõje;
i) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója;
j) helyi, körzeti mûsorszolgáltató, mûsorterjesztõ, lapkiadó, lapterjesztõ vezetõje, vezetõ testületének tagja, ügyvezetõje, ezek vezetõ állású alkalmazottja;
k) a fegyveres erõk tényleges katonai állományának, a rendõrség, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja.
6.§ (1) Az önkormányzati képviselõ képviselõi megbízatásával összefüggésben egy-egy alkalommal nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori országgyûlési képviselõi alapdíj kéthavi összegét meghaladja. Az ez összegnél alacsonyabb értékû ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselõ - az e törvény 1. számú melléklete szerinti érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselõnek a képviselõtestülettõl, saját pártjától vagy képviselõcsoportjától a képviselõi munkájának ellátásához szükséges, vagy azzal szoros összefüggésben lévõ juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselõ - az e törvény 1. számú melléklete szerinti érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszûnését követõen nem kerülhetnek ingyenesen a képviselõ vagy közeli hozzátartozója tulajdonába vagy további használatába.
Átláthatóság
7. § (1) Az önkormányzati képviselõ írásos érdekeltségi nyilatkozatot köteles tenni minden, összeférhetetlenség alá nem esõ
a) munkaviszonyáról és munkavégzésre irányuló más jogviszonyáról;
b) önálló vállalkozásáról, gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban fennálló részesedésérõl (tagsági viszonyáról), továbbá e szervezetekben betöltött vezetõ tisztségviselõi megbízatásáról, felügyelõ bizottsági tagságáról;
c) alapítványáról, alapítvány kezelõ testületében fennálló tagságáról, társadalmi szervezetben fennálló tagsági viszonyáról, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsõbb, valamint ügyintézõ és képviseleti szervében betöltött tisztségérõl;
d) köztestületben fennálló tagságáról, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsõbb, valamint ügyintézõ és képviseleti szervében betöltött tisztségérõl.
(2) Az önkormányzati képviselõ érdekeltségi nyilatkozatát a polgármesternek nyújtja be, és abba bármely képviselõ betekinthet.
8. § Az önkormányzati képviselõ tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban végzett tevékenységéért.
9. § (1) Az önkormányzati képviselõ, a képviselõtestület bizottságának nem képviselõ tagja jogi képviselõként nem járhat el, és perbeli képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, az önkormányzat hivatalával, intézményével szemben.
(2) Az önkormányzati képviselõ szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselõi minõségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselõi megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel.
10. § Az e törvényben megállapított összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályok a részönkormányzat testületének tagjára is vonatkoznak.
Összeférhetetlenségi eljárás
11. § (1) Az önkormányzati képviselõ a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(2) Az önkormányzati képviselõ a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak az önkormányzati képviselõ tudomására jutását követõ harminc napon belül köteles azt megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségrõl való lemondását írásban benyújtani, s annak másolatát átadni a polgármesternek.
12. § (1) Ha az önkormányzati képviselõ a 9. §-ban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bárki kezdeményezheti összeférhetetlenségének megállapítását a polgármesternél.
(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra.
(3) A bizottság, ennek hiányában a polgármester elõterjesztése alapján a képviselõ-testület a következõ ülésén, legkésõbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követõ harminc napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségrõl. Az összeférhetetlenségi döntés a képviselõ-testület át nem ruházható hatásköre.
13. § (1) A képviselõ-testületnek az önkormányzati képviselõ összeférhetetlenségét megállapító, illetõleg a megbízatás megszûnését a 4.§ (2) bekezdése alapján megállapító határozata ellen - jogszabálysértésre hivatkozva - az érintett önkormányzati képviselõ a határozat kézhezvételét követõ öt napon belül a megyei, fõvárosi bírósághoz fordulhat.
(2) A bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekrõl szóló XX. fejezete szerint, soron kívül jár el.
Hatálybalépés
14. § (A változat) E törvény 1998. október 18-án lép hatályba.
(B változat) E törvény az 5. § rendelkezéseit kivéve a kihirdetését követõ 90. napon, a törvény 5. §-a a következõ önkormányzati általános választások napján lép hatályba.
Módosuló rendelkezések
15. § A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. Törvény 33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A polgármester nem lehet vezetõ tisztségviselõje annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetõleg a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet a többségi részesedésû tagja."
Melléklet a helyi ömkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl szóló 1998. évi ... törvényhez
Érdekeltségi nyilatkozat a helyi önkormányzati képviselõ számára
A nyilatkozatot adó személyi adatai
1. A nyilatkozatot adó önkormányzati képviselõ:
neve: ...................................................................................................................
szül. ideje: ............................................. szül. helye: ..........................................
anyja neve: ..........................................................................................................
állandó lakásának címe: .......................................................................................
2. Foglalkozása: ...................................................................................................
Szünetelteti-e foglalkozását?
igen
nem
3. Gazdasági társaságban (közkeresi társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelõsségû társaság, részvénytásaság) fennálló tisztsége (a társaság vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottságának tagja, könyvvizsgálója) vagy érdekeltsége:
I. 1. cégbejegyzés száma: .....................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája: ....................................................................
3. székhelye: .........................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.):
.............................................................................................................................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ...............................................%
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ..........................................................%
7. nyereségbõl való részesedése: .......................................................................%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .............................................................
II. 1. cégbejegyzés száma: ......................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája: .......................................................................
3. székhelye: ..........................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.): ................................................................................................................................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ..............................................%
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................%
7. nyereségbõl való részesedése: ......................................................................%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ..........................................................
III. 1. cégbejegyzés száma: .................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája: ....................................................................
3. székhelye: ........................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.): ..............................................................................................................................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ...............................................%
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .........................................................%
7. nyereségbõl való részesedése: ........................................................................%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ..........................................................
IV. 1. cégbejegyzés száma: .................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája: ....................................................................
3. székhelye: ........................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.): ............................................................................................................................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ............................................%
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .......................................................%
7. nyereségbõl való részesedése: .....................................................................%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .........................................................
V. 1. cégbejegyzés száma: .................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája: .................................................................
3. székhelye: .....................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.): ...........................................................................................................................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ..........................................%
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ......................................................%
7. nyereségbõl való részesedése: ...................................................................%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ........................................................
4. Kimutatás az önkormányzati képviselõnek az önkormányzattól, saját pártjától vagy képviselõcsoportjától, illetve az önkormányzati munkát támogató alapítványtól kapott, a képviselõi munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévõ juttatásokról és ingyenes használatba adott dolgokról (a továbbiakban: juttatás)
A juttatás ideje A juttatás megnevezése A juttatást nyújtó szerv A juttatás értéke
5. Kimutatás az országgyûlési képviselõnek képviselõi megbízatásával összefüggésben kapott ajándékairól és az e nyilatkozat 4. pontja alá nem tartozó ingyenes juttatásairól (a továbbiakban: ajándék)
Az ajándékozás ideje Az ajándék megnevezése Az ajándékozó megnevezése Az ajándék értéke
Kelt: ......................................., év .............................. hó ................. nap
......................................................
aláírás
I n d o k o l á s
a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának
egyes kérdéseirõl szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 93.-a § (1) bekezdésének b) pontja szerint az Országgyûlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzati képviselõk jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelességeit. A helyi önkormányzati képviselõk jogállásáról az Országgyûlés külön törvényt még nem alkotott, s ez nem is volt célszerû az országgyûlési képviselõk összeférhetetlenségi kérdéseinek rendezése elõtt. Annak megalkotása viszont már igényli a megfelelõ szabályok megalkotását a helyi önkormányzati képviselõk tekintetében is.
A helyi önkormányzati képviselõk jogállásának alapvetõ elemeit tartalmazza az Alkotmány, az Ötv., valamint a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló, módosított 1990. évi LXIV. törvény.
Ezek a törvények a jogállást érintõen azonban csak egyes elemeket rendeznek, a szabályozás nem teljes körû, szabályozási hiányosságok és ellentmondások is tapasztalhatók. Teljességgel hiányoznak az összeférhetetlenség esetei, ami a gyakorlatban is számos feszültséget eredményez, veszélyeztetheti a helyi önkormányzás tisztaságát.
Mindezekre tekintettel indokolt külön törvényt alkotni a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának azon kérdéseirõl, amelyek jelenleg még szabályozatlanok.
A helyi önkormányzati képviselõket érintõen nincs ugyan jogharmonizációs kötelezettség az Európai Uniós csatlakozás területén, több Európa Tanács-i ajánlás van azonban, amelyeket indokolt figyelembe venni a törvényalkotásnál.
Európa Helyi és Területi Önkormányzatainak Állandó Konferenciája 1983. október 18-án fogadott el határozatot a helyi és területi választott képviselõk státusáról és munkafeltételeirõl. A Konferencia felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi közügyek hatékony intézése elsõsorban a választott képviselõk szakértelmén és munkavégzésének körülményein múlik, hangsúlyozta az önkormányzati képviselõk munkája segítésének jelentõségét.
Az 1985-ben elfogadott Önkormányzati Karta hangsúlyozza, hogy
_ a helyi képviselõ jogállásának biztosítani kell mandátumának szabad gyakorlását,
_ a nemzeti szabályozás tegye lehetõvé a mandátum gyakorlásával járó kiadások megfelelõ pénzügyi térítését, az elvégzett munka díjazását,
_ a helyi képviselõ mandátumával össze nem egyeztethetõ feladatokat és tevékenységeket csak törvényben vagy alapvetõ jogszabályban lehet meghatározni.
A Javaslat a nemzetközi ajánlásokkal összhangban tartalmazza a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának még nem rendezett területein a törvényi megoldásokat.
Részletes indokolás
Az 1 - 4. §-hoz
A helyi önkormányzati képviselõ (a továbbiakban: önkormányzati képviselõ) e közmegbízatását a választópolgároktól kapja. A mandátumot a választás ténye keletkezteti, s a megbízatás a választás napjától kezdõdik, így az önkormányzati képviselõ jogai és kötelezettségei is ettõl kezdõdnek, és a megbízatás megszûnésével szûnnek meg.
Az önkormányzati képviselõ a tevékenységéért elsõsorban a választóknak tartozik felelõséggel. Jogai mellett kötelezettségei vannak a képviselõ-testület tekintetében is. Munkája során szükségképpen jut olyan információkhoz (is), amelyek nem közérdekûek, többnyire személyes adatok, személyiségi jogokat érintenek. Ezért szükséges, hogy az önkormányzati képviselõ esküt tegyen a képviselõ-testület elõtt. Az eskütétel általában a képviselõ-testület alakuló ülésén történik, ahol a polgármester is esküt tesz. Önkormányzati képviselõi hely megüresedése esetén egyéni választókerületben idõközi választást tartanak, listás helynél a sorrendben következõ személy kerül a képviselõ-testületbe. Ilyenkor a megbízólevél átadását követõ ülésen kell letenni az esküt. Indokolt annak törvénybe iktatása, hogy amíg az önkormányzati képviselõ nem tette le az esküt, addig nem gyakorolhatja jogait.Egyértelmû szabályozás indokolt az önkormányzati képviselõi megbízatás megszûnésérõl, a megbízatás megszûnésének egyes eseteirõl.
- Az önkormányzati képviselõi megbízatás általános megszûnési esete a négy év eltelte, a ciklus lejárta, a következõ általános választást megelõzõ nap.
- A megválasztás feltétele a választójog, következésképpen a választójog elvesztése a megbízatás megszûnését eredményezi. - Ha az önkormányzati képviselõ nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenséget, megfelelõen szabályozott eljárás eredményeként a képviselõ-testület mondja ki az összeférhetetlenséget, ami a megbízatás megszûnésével jár.
- Az önkormányzati képviselõnek is joga van lemondani a megbízatásáról. A lemondás egyoldalú nyilatkozat, az nem kötõdik elfogadáshoz, jóváhagyáshoz, ugyanakkor visszavonni sem lehet. A lemondás megszünteti a mandátumot, ezért fontos, hogy az megfelelõen (utóbb vitathatatlan módon) történjen. A Javaslat ezért a lemondás két módját állapítja meg. Az önkormányzati képviselõ lemondhat a mandátumáról a képviselõ-testület ülésén, ezt a jegyzõkönyv hitelesen rögzíti. A lemondás írásban is történhet, s azt a polgármesternek kell eljuttatni, aki azt a következõ képviselõ-testületi ülésen köteles ismertetni.A lemondásról a polgármester tájékoztatja az illetékes választási bizottságot, amely bizottság megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
A lemondás, ha a képviselõ más idõpontot nem jelöl meg, a közléssel szünteti meg a mandátumot. Az önkormányzati képviselõ azonban késõbbi idõpontot megjelölhet (pl. egy hónap múlva elköltözik). Ebben az esetben a megbízatás az önkormányzati képviselõ által megjelölt idõpontban szûnik meg, ez azonban egy hónapnál hosszabb idõ nem lehet.
Az önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnésének pontos meghatározása azért is jelentõs, mivel ehhez kapcsolódnak a jogi következmények, ekkor szûnnek meg a képviselõ jogai, kötelezettségei, tiszteletdíjra való jogosultsága, továbbá ezzel nyílik meg a választási bizottság lehetõsége, illetõleg kötelezettsége a megüresedett képviselõi hely betöltésére.
A gyakorlati tapasztalatok egyértelmûen bizonyítják, hogy az önkormányzati képviselõ tartós távolmaradása zavarokat okoz a képviselõ-testület mûködésében. Az önkormányzati képviselõ köteles részt venni a képviselõ-testület munkájában. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az önkormányzati képviselõ-testületek viszonylag kis létszámúak. A helyi önkormányzatok 92 %-a községi önkormányzat. A kis létszámú testületeknél egy-egy képviselõ huzamos távolléte rendkívüli módon nehezíti a testület munkáját, esetenként mûködésképtelenséget eredményez. Számos példa igazolja, hogy a gyakorlatban eredménytelen, ha a tartósan távolmaradó (pl. külföldön dolgozó) képviselõt lemondásra kérik fel. A testületi mûködés nehézségein túl, az önkormányzati képviselõ tartós távolléte az ülésekrõl súlyosan sérti a választópolgárok jogait a helyi önkormányzáshoz. Ezért más európai megoldásokhoz hasonlóan indokolt, hogy az egyéves távollét a mandátum megszûnését eredményezze. Errõl a képviselõ-testület dönt, s a döntés jogsértésre hivatkozással megtámadható a megyei, fõvárosi bíróságon.
Az 5 - 10. §-hoz
A Javaslat az országgyûlési képviselõkhöz hasonlóan összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz az önkormányzati képviselõk tekintetében. Ezek szûkebb körûek és enyhébbek, mint az országgyûlési képviselõk esetén megállapított összeférhetetlenség.
Európa több országában szigorú szabályok élnek, nem lehet ugyanis például önkormányzati képviselõ az, aki az önkormányzat költségvetésébõl kapja a fizetését. Ez a tiltás a széles közszolgálati kört zárja ki.
A Javaslat ennél szûkebb összeférhetetlenséget kezdeményez. Azt az elvet követi, hogy ne legyen önkormányzati képviselõ az az intézményi és más vezetõ, aki a megbízatását a képviselõ-testülettõl kapja. A képviselõség ugyanis nemcsak a személyét érintõ döntéseknél jelent számára elõnyös helyzetet (annak ellenére, hogy személyesen nem vehet részt a határozathozatalban), ezen túlmenõen az általa vezetett intézmény, gazdasági társaság, szövetkezet kerül másokhoz képest különösen elõnyös helyzetbe fõként a költségvetési támogatásoknál. A közélet, a helyi önkormányzás tisztasága, a befolyással való élés lehetõségének a szûkítése egyaránt szükségessé teszi a törvényi tilalmat. Ugyanez indokolja, hogy ne legyen önkormányzati képviselõ az, aki (illetve az aki által vezetett vállalkozás) önkormányzati feladatot a képviselõ-testülettõl kapott megbízás, a testülettel kötött megbízási szerzõdés alapján lát el.
A Javaslatban felsorolt köztisztségek, beosztások ugyancsak a közéleti tisztaság biztosítása érdekében zárandók ki az önkormányzati képviselõség körébõl.
Hasonlóképpen európai norma, hogy az önkormányzati képviselõ jogi képviseletet, perbeli képviseletet ne láthasson el az önkormányzattal, az önkormányzati intézménnyel szemben.
A fenti elvek következetes érvényesítésébõl ered, hogy a Javaslatban megfogalmazott összeférhetetlenségek vonatkozzanak a részönkormányzat tagjaira is.
Az összerférhetetlenség alá nem esõ gazdasági és társadalmi tisztségekkel, tevékenységekkel kapcsolatban a Javaslat nyilatkozattételi kötelezettséget ró az önkormányzati képviselõkre. Ez lehetévá teszi, hogy a polgárok tudhassák, hogy milyen érdekek, kapcsolatok befolyásolhatják az önkormányzati képviselõt döntései során. Az országgyûlési képviselõktõl eltérõen az önkormányzati képviselõket vagyonnyilatkozat tételére a Javaslat nem kötelezi.
A 11 - 13. §-hoz
Szabályozást igényel az összeférhetetlenségi eljárás. A Javaslat abból indul ki, hogy a meghatározott idõtartamon (harminc napon) belül az önkormányzati képviselõ kötelezettsége megszüntetni a vele szemben fennálló összeférhetetlenséget. A meghatározott tisztségrõl való lemondás egyoldalú nyilatkozat, amely az összeférhetetlenség megszüntetéseként elfogadható. Ha e kötelezettségének az önkormányzati képviselõ nem tesz eleget, akkor bárki kezdeményezheti a polgármesternél az összeférhetetlenség megállapítását. Az eljárás a képviselõ-testületeknél kialakított eljárási rendet követi.
A 14. §-hoz
(A változat) A választási ciklusra figyelemmel az új törvény rendelkezései a következõ önkormányzati általános választás napján léphetnek hatályba.
(B változat) A törvény várhatóan csak az önkormányzati választásokat követõen kerül elfogadásra, viszont rendelkezééseinek alkalmazásával newm volna célszerû megvárni a következõ önkormányzati választást. Összeeférhetetlenségi szabályai mindamellett csak a következõ önkormányzati választáskor léptethetõk életbe, többi rendelkezése azonban némi türelmi idõ után már hatályba léphet.
A 15. §-hoz
1994-ben a törvényalkotó rendkívül szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapított meg a polgármesterek tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. §-ának (2) bekezdésében. Ekkor még az Országgyûlés nem alakította ki elveit az összeférhetetlenségi kérdésekben. Az országgyûlési képviselõkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megállapítása után, azokra figyelemmel indokolt enyhíteni a polgármesteri tisztség ellátásával összeférhetetlen gazdasági tisztségeket.
Budapest, 1998. szeptember 3.
|
Bauer Tamás |
Dr. Hankó Faragó Miklós |