MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/53 számú
TÖRVÉNYJAVASLAT

a Magyar Köztársaság Kormánya, az Olasz Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Többnemzetiségû Szárazföldi Kötelék létrehozásáról Udinében, 1998. április 18-án aláírt Egyezmény megerõsítésérõl és kihirdetésérõl

Elõadó: Dr. Szabó János
honvédelmi miniszter

1998. augusztus

 

1998. évi .............törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya, az Olasz Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Többnemzetiségû Szárazföldi Kötelék létrehozásáról Udinében, 1998. április 18-án aláírt Egyezmény megerõsítésérõl és kihirdetésérõl

1. §

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya, az Olasz Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Többnemzetiségû Szárazföldi Kötelék létrehozásáról Udinében, 1998. április 18-án aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel megerõsíti.

2.§

Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:

"Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya, az Olasz Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Többnemzetiségû Szárazföldi Kötelék létrehozásáról

A Magyar Köztársaság Kormánya, az Olasz Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: a Felek)

a következõkben egyeztek meg:

  1. Cikk

Általános rendelkezések

1. A Felek - a hatályos belsõ jogukkal összhangban és a nemzetközi kötelezettség-vállalásaikra figyelemmel - egy Többnemzetiségû Szárazföldi Köteléket (a továbbiakban: Kötelék, illetve TSZFK) állítanak fel. Politikai-katonai, valamint földrajzi és geostratégiai megfontolások alapján a Kötelék egy könnyû lövész dandár lesz.

2. A Kötelék általános célja:

3. E kereteken belül a megállapodás fõ célja az átfogó nemzetközi biztonsághoz történõ hozzájárulás a következõk szerint:

4. A fenti célok elérése érdekében a Köteléknek képesnek kell lennie:

5. Ennek megfelelõen a NYEU Petersbergi Nyilatkozatában megjelölt missziók is ide értendõk. Az elõbb felsorolt feladatok végrehajtási területe egész Európára kiterjedhet, - különös tekintettel Közép-Kelet-Európára és Dél-Kelet-Európára, - és fõként az átszegdelt tereppel, nehezen, illetve lassan járható terep-tulajdonságokkal és szélsõséges idõjárási viszonyokkal jellemezhetõ területekre. Az sem zárható ki azonban, hogy a Köteléket vagy annak részeit Európán kívüli térségben vetik majd be fõként mint humanitárius, békefenntartó, megelõzõ vagy a szembenálló feleket elválasztó erõt.

2. Cikk

Az alkalmazás keretei

1. A Kötelék - amely idõvel nyitott lehet majd más államok felé is - három vagy többnemzetiségû keretek között kerülhet alkalmazásra. Emellett a NYEU részére is rendelkezésre bocsátható, illetve a NATO keretein belül is alkalmazható az ezen szervezetek eljárásaival összhangban.

2. A Kötelék az ENSZ Biztonsági Tanácsától, az EBESZ-tõl vagy más elismert nemzetközi szervezettõl kaphat alkalmazásra felkérést.

3. A Kötelék bevetése a részt vevõ Felek elõzetes, közös egyetértését igényli, legyen szó akár háromoldalú, akár nemzetközi szervezeteken belüli tevékenységrõl, vagy az 1. Cikkben megfogalmazott feladatok bármelyikérõl.

4. A Kötelék elvi irányítását a szolgálat út betartásával egy magas szintû Katonai-Politikai Irányító Csoport (ICS) végzi, amelynek tagjai a külügyminisztériumok, a honvédelmi minisztériumok valamint a Felek vezérkarainak felsõ vezetésébõl kerülnek ki. A ICS teremti meg a Kötelék felhasználásának, felvonultatásának és kiképzési alkalmazásának feltételeit.

5. A ICS munkáját egy többnemzetiségû, vezérkari szintû, a honvédelmi minisztériumok szakértõibõl álló politikai-katonai munkacsoport, valamint alkalmanként ülésezõ, a haderõnemi törzsek tagjaiból álló szakértõi csoportok támogatják. Ezek a szervezetek egyben a Kötelék fejlesztésérõl folytatott megbeszélések fórumai is.

3. Cikk

A Kötelék szervezeti és vezetési felépítése

1. A Kötelék egy olyan erõ, amely - az olasz Fél " szakmai vezetõ szerepének" koncepcióján és a nemzeti keretekrõl szóló elgondoláson alapuló - állandó, integrált parancsnoki szervezetbõl és kijelölt alegységekbõl áll.

  1. A " nemzeti keretek koncepciója" azt jelenti, hogy a csapatoknak nemzeti helyõrségeiken kívüli állandó állomásoztatására nem kerül sor - azok megfelelõ szintû integrációját a másik fél állományának a nemzeti dandárparancsnoksághoz való kinevezése révén biztosítják. Ez elõsegíti majd a különbözõ elemek integrációját is hadmûveletek vagy hadgyakorlatok kezdetekor.
  2. Az Olasz Köztársaság, mint a " szakmai vezetõ ország" biztosítja a Kötelék parancsnokát és a dandárparancsnokság túlnyomó részét, amelyet a másik két Fél részérõl állandó idõtartamra kijelölt állománnyal erõsít meg, illetve igény szerint egészít ki.

4. A kijelölt alegységek a következõk:

5. A kijelölt alakulatok nem állandó, hanem bevetésre alkalmas állapotban állnak a Kötelék rendelkezésére, biztosítva a kötelék felállítását és összevonását.

6. A Köteléket alkotó alakulatok " igény szerint összevonható" erõt képeznek. Ezen alakulatokat a részt vevõ Feleknek évente, minden év végén a következõ évre vonatkozóan kell kijelölniük.

4. Cikk

A Kötelék kiképzése és aktivizálása

1. A Kötelék aktivizálásakor az olasz nemzeti dandár parancsnoka kerül a Többnemzetiségû Szárazföldi Kötelék Parancsnokává ( a továbbiakban: Parancsnok) kinevezésre.

2. A hadmûveletek és a hadgyakorlatok tervezési és végrehajtási feladatainak ellátására a Parancsnok hívja össze a Kötelék törzsének a három Fél már kijelölt állományát magában foglaló keretét, és az aktuális feladat által megkívánt kiegészítésre tesz javaslatokat.

3. A Parancsnok feladatai a kapott iránymutatás alapján:

4. Hadmûveletek és hadgyakorlatok során a hadmûveleti vezetés szolgálati rendjét az egyes országok nemzeti szervei közösen hozzák létre, figyelembe véve a Kötelék alkalmazásának sajátosságait.

5. Az alárendeléssel a Kötelék önálló elemeit a részt vevõ Felek a Parancsnok hadmûveleti vezetése/irányítása alá helyezik.

6. A Felek felelõsséggel tartoznak a Kötelék rendelkezésére bocsátott felszerelése, kiképzése és fenntartása tekintetében a Kötelékkel szemben támasztott hadmûveleti és készenléti követelményeknek megfelelõen.

5. Cikk

Hadmûveleti és munkanyelvek

A Kötelék mûködése során mindhárom Fél nemzeti nyelve hivatalos nyelv. A hadmûveleti és munkanyelv az angol, minden hadmûveleti dokumentum ezen a nyelven kerül kiadásra.

6. Cikk

Pénzügyi és logisztikai vonatkozások

Minden Fél viseli a Kötelék felállításával kapcsolatos hozzájárulásából eredõ minden saját költségét. A közös kiadásokat - a közös gyakorlat, a közös kiképzés és a Kötelékhez történõ kinevezésekbõl eredõ aktuális költségekkel - a Felek megosztják a ténylegesen felmerülõ költségek alapján.

  1. Cikk

A végrehajtás szabályozása

A különbözõ technikai részletek, és a Kötelékre vonatkozó hadmûveleti és más végrehajtási kérdések külön megállapodásban kerülnek rögzítésre.

8. Cikk

A Kötelékben való részvétel

Egyedi esetekben, a Felek egyetértése esetén a NATO és NYEU szövetségesek, valamint más baráti országok erõi is csatlakozhatnak a Kötelék kiképzési programjaihoz, illetve hadmûveleteihez.

9. Cikk

Titokvédelmi rendelkezések

1. Általános elvként mindegyik Fél garantálja, hogy ezen Egyezmény körébe tartozó bármely minõsített információ és anyag védelmét saját vonatkozó belsõ jogszabályai és szabályzatai szerint kezel.

2. Az ezen Egyezmény alapján szerezhetõ információk, dokumentumok, technikai adatok és anyagok - akár minõsítettek, akár nem - harmadik fél részére történõ átadása a származás szerinti kormány vagy testület elõzetes jóváhagyásához van kötve, hacsak a Felek külön nem állapodnak meg másban.

3. A teljes titokvédelmi témakört, ideértve a speciális kezelési eljárásokat a Feleknek az általuk kidolgozandó és aláírandó külön Egyezményben kell rendezniük.

10. Cikk

Záró rendelkezések

1. Jelen Egyezmény azután lép hatályba, hogy a Felek értesítették egymást arról, hogy eleget tettek a megerõsítéshez szükséges belsõ jogi követelményeiknek. Az ezen Egyezményben levõ elõírások, amelyek a haderõnek az egyik részes állam területén való mûködésére vonatkoznak, akkor válnak teljes érvényûvé, amikor a Fegyveres Erõk Jogállásáról szóló Megállapodás hatályba lép.

2. Jelen Egyezmény a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható. A módosítást diplomáciai úton, írásban kell javasolni, amely e cikk 1. pontjában foglaltak szerint lép hatályba.

3. Jelen Egyezmény határozatlan idõre szól. Az Egyezményt bármelyik Fél felmondhatja a másik Félnek küldött írásos értesítés útján. Az értesítés kézhez vétele után hat hónappal az Egyezmény hatályát veszti.

4. Annak hiteléül, hogy az alulírott képviselõk rendelkeznek kormányuk felhatalmazásával az egyezmény aláírására.

Készült Udinében, 1998. április 18-án, három eredeti példányban, magyar, olasz, szlovén és angol nyelven. Mindegyik szöveg egyformán hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol nyelvû változat az irányadó.

a Magyar Köztársaság az Olasz Köztársaság a Szlovén Köztársaság
Kormánya részérõl Kormánya részérõl Kormánya részérõl"

3.§

(1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A törvény 2. §-a - az Egyezmény 10. cikk 1. pontjára tekintettel - az Egyezmény megerõsítésérõl szóló diplomáciai jegyzékváltás megtörténtének napján lép hatályba.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatályba lépésrõl szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Göncz Árpád s.k. Dr. Áder János s.k.
a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke

 

INDOKOLÁS A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

Általános indokolás

Tekintettel arra, hogy az elmúlt években jelentõsen növekedett az európai államok békefenntartó és humanitárius tevékenységekben való részvételének igénye, a továbblépés és a gyakorlati együttmûködés szélesítése érdekében döntés született egy háromoldalú, magyar-olasz-szlovén Többnemzetiségû Szárazföldi Kötelék (a továbbiakban: Kötelék) létrehozásáról.

Részletes indokolás

Az 1-2. §-hoz

A törvényjavaslat 1. §-a az Egyezmény megerõsítését tartalmazza. A 2. § az Egyezményt - hivatalos magyar nyelvû szövege közlésével - kihirdeti.

Az Egyezmény 2. cikkének 1. pontja alapján a Kötelék három, vagy többnemzetiségû keretek között kerülhet alkalmazásra, emellett a NYEU részére is rendelkezésre bocsátható, illetve a NATO keretein belül is alkalmazható ezen szervezetek eljárásaival összhangban. Alkalmazásra felkérést kaphat az ENSZ Biztonsági Tanácsától, az EBESZ-tõl vagy más elismert nemzetközi szervezettõl is.

A Egyezmény meghatározza a Kötelék szervezeti és vezetési felépítését, rendelkezik arról, hogy a Kötelék munka- és mûveleti nyelve az angol. A pénzügyi kérdések között rögzíti, hogy mindegyik fél viseli a Kötelék felállításához történõ hozzájárulás saját költségeit, és a közös kiadásokat a Felek megosztják a ténylegesen felmerülõ költségek alapján.

A Kötelék felállításával, ellátásával és mûködtetésével kapcsolatos költségek a tárca éves költségvetésében kerültek tervezésre. Az esetleges terven felüli kiadások fedezését a honvédelmi tárca saját költségvetésébõl biztosítja.

A Kötelék magyar fél által biztosítandó állománya a Magyar Honvédség engedélyezett és rendszeresített állományából kerül kijelölésre, tehát a felállítás többlet létszámigényt nem eredményez.

A hadmûveleti és más végrehajtási részleteket egy késõbb aláírandó katonai megállapodás szabályozza.

A 3. §-hoz

A törvényjavaslat 3. §-a az Egyezmény hatályba lépéséhez - a 10. cikk 1. pontja szerint - szükséges, a felek belsõ joga által elõírt feltétel teljesítésére utal.