A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük munkánkat. Köszöntöm a jelen lévő képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 30. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Stágel Bence és Szilágyi Péter jegyző urak lesznek a segítségemre.

Tisztelt Ház! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vona Gábor frakcióvezető úr, a Jobbik részéről, "Sárgacsekkes nagykoalíció" címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az utca embere mindenhol azt kérdezi: jó, jó, Gyöngyösi Márton rosszul fejezte ki magát, de ha elnézést kért és pontosított, akkor mire fel ez a nagy hisztéria? Miért akarja most az MSZP és a Fidesz egy rossz, de helyesbített mondatért az egész Jobbikot betiltani?

Tegnap mindenki számára egyértelművé válhatott, hogy miért. Az elmúlt 22 év rendszere inkább közös nagykoalícióba áll, csak hogy eltakarítsa az egyetlenegy talpon maradt, lábon maradt nemzeti erőt, a Jobbikot, ami igazi rendszerváltozást akar. A '89-esek garnitúrája még mindig megőrizné hatalmát, 22 év pusztítás, országrombolás és kudarc után is, és ha már nem megy külön-külön, mint ahogy eddig ment, akkor íme, akár képesek összeállni.

De nézzük röviden, mi történt! Gyöngyösi Márton félreérthetően fogalmazott. (Moraj a kormánypárti padsorokból.) Persze, aki az egész felszólalását meghallgatta, annak egyértelmű, hogy sem származási, sem vallási kérdést nem feszegetett, hanem kizárólag országgyűlési képviselők és kizárólag kormánytagok állampolgárságát vizsgálta. De tény, valóban rosszul fejezte ki magát, ezért pontosított és elnézést kért. Itt le is zárulhatott volna a történet.

De voltak hivatásos rettegők, program nélküli hisztériázók, akik nem így gondolták, és felrakták a régi antiszemitázó lemezt. A kórust a Hit Gyülekezete vezényelte, és az énekléshez csatlakozott az MSZP, a Fidesz és az LMP is egy díszes társaságban. Bár listáról a képviselőtársam egyáltalán nem beszélt, a botrányduzzasztók mégis a szájába adták ezt a szót is, talán azért, mert Mesterházy Attilának az egykori pártvagyon megkaparintásának listája, Bajnai Gordonnak a Hajdú-bét károsultjainak listája, Rogán Antalnak pedig Kubatov Gábor listája miatt volt rossz a lelkiismerete. Ebben a nagy hisztériakampányban, amelyben mindenki felmondta szépen a leckét, talán szerencsés lenne lehiggadni, és a farkaskiáltozás helyett visszatérni az eredeti és valódi kérdéshez, mert ugyan miért is titkos információ az, hogy a Magyar Országgyűlésben, ahol a legfontosabb döntések születnek, a magyar állampolgárság mellett a képviselők viselnek-e más állampolgárságot is. Miért titkolják, bagatellizálják vagy viccelik el a képviselőtársaim azt, amikor Novák Előd erről önöket, egy nyilvános és közérdekű információról e-mailben kérdezi? Csak nem ezért az a nagy lárma? Csak nem azért van, hogy erről a lényegi és egyértelmű kérdésről eltereljék a figyelmet?

Az egész múlt hét és különösképpen a vasárnap két dologra volt jó, két dolgot hozott felszínre. Egyrészt megmutatta, hogy önök akár pár nap alatt is képesek egységbe tömörülni, az MSZP és a Fidesz, ha a jelszó az, hogy "Együtt Jeruzsálemért", miközben Magyarországért erre sohasem voltak képesek. Mennyire jellemző kép, amikor ott áll fenn a Hit Gyülekezetének vezetője Rogán Antallal, Mesterházy Attilával és Bajnai Gordonnal az "Együtt Jeruzsálemért" jelszó alatt! De akkor meg lapultak mindannyian, amikor Simon Peresz országhódító kijelentése elhangzott, akkor is lapultak, amikor izraeli kémrepülőgép megmagyarázhatatlan módon volt Magyarország légterében, és akkor is lapultak, amikor izraeli befektető cégek piszkos ügyei kerültek napvilágra. Mi folyik itt, uraim?

A másik dolog, ami szintén felszínre került, és egyértelművé vált a múlt hét alapján és a vasárnap alapján, az a magyar politika valódi törésvonala. Ugyanis ne gondolják azt, képviselőtársaim, hogy a Jobbik és az önök között, a Fidesz és az MSZP között lévő törésvonal csak Izrael viszonylatában létezik! Ez minden más nemzetstratégiai kérdésben fennáll. A Fidesz és az MSZP ugyanis szintén nagykoalíciót képez az államadósság kérdésében a Jobbikkal szemben, az Európai Unió gyarmatosításának kérdésében, a cigánykérdés megoldatlanságának kérdésében, a valódi keleti fordulat ügyében, a magyar föld megvédésében, a magyar feldolgozóipar kérdésében és szinte minden nemzetstratégiai kérdést illetően. Az elmúlt hét tehát végre rávilágított arra a tényre, hogy a Fidesz és az MSZP között nagykoalíció áll fenn, minden felszíni torzsalkodásuk ellenére önök közösen őrzik az elmúlt 22 évben összeharácsolt vagyont és hatalmat. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Hölgyeim és Uraim! Én nem kérem önöket mindezek ellenére sem, hogy fejezzék be a hisztériakeltésüket, mert ezzel igazándiból a Jobbiknak csak jót tesznek. Igazából köszönettel kell hogy tartozzam önöknek, mert minden egyes ilyen közös, nagykoalíciós akciójukkal tízezreknek, százezreknek nyitják ki a szemét, hogy mi zajlik ebben az országban, és ki kicsoda ebben az Országgyűlésben, úgyhogy folytassák csak nyugodtan.

Egyébként, ha kimozdulnának ebből a belvárosi kis világból, akkor láthatnák, hogy a magyar emberek számára nem a sárga csillag, hanem a sárga csekk a valódi probléma (Felmutat egy sárga csekket.), ez pedig pontosan az önök, a Fidesz és az MSZP közös felelőssége és nem a Jobbiké. Arra kérem önöket, képviselőtársaim, hogy két hisztériázásuk között ne felejtsék el, hogy ezt az országot nem a Jobbik tette tönkre, hanem az MSZP és a Fidesz, a Jobbik dolga az, hogy ezt újjáépítse. (Moraj a kormánypárti padsorokból. - Hangok a kormánypárti padsorokból: Ó!) Ez az ország valódi gondja, a sárga csekk, tízmillióan szenvednek tőle. Amíg önök antifasisztásat játszanak, addig mi ezzel fogunk foglalkozni, és higgyék el, ha a Jobbik kormányra kerül, sem cigánynak, sem zsidónak attól nem kell félnie.

Amiben mi változást hozunk, az lesz, hogy végre a magyarnak se kelljen félnie a saját hazájában, mert ami rasszizmus itt van, az magyarellenesség, ami kirekesztés van, az a magyarok kiszolgáltatottsága, és ami nyomorúság van, az a magyar emberek rabszolgasorsa. Ezt tették önök közösen, és ezt fogja a Jobbik megtörni, mert Magyarország a magyaroké.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy a megszólítás kizárólag a parlamenti konvencióknak szól, és nem az ön személyének. Tehát, tisztelt frakcióvezető úr, elöljáróban engedje meg, hogy azzal kezdjem, amivel ön befejezte: a sárga csekk.

(13.10)

A kormány 2010 júniusában hozott döntést az energiaszolgáltatás területén az ármoratóriumról. A villamos energia ára az elmúlt két és fél év alatt nem egészen 2,4 százalékkal emelkedett, a korábbi ciklusban ez közel 97 százalékkal közel 100 százalék volt. (Az MSZP-s, az LMP-s és a független képviselők elfoglalják helyüket.)

A földgáz területén az egyetemes szolgáltatásban részesülő földgázfogyasztók kétharmadának semmilyen áremeléssel nem kellett szembesülnie. Ennek következtében az elmúlt két évben az embereknél több mint 400 milliárd forint maradt.

Az Országgyűlés 2011 áprilisában döntött a távhő árának 2011. március 31-i árszinten történő befagyasztásáról, és azóta a végfogyasztói távhőárak csak a lakosság teherviselő képességével összhangban, az inflációt sem elérő mértékben változhattak.

De tulajdonképpen mindegyik költségelemre el lehet mondani, hogy az elmúlt két évben a Fidesz-KDNP-kormány nemcsak hogy gondolt, hanem határozott módon intézkedett a családok terheinek szinten tartásáról, a terhek további növekedésének megállításáról.

Külön szeretném a tisztelt Ház figyelmét felhívni a november 29-i országgyűlési vitanapon elhangzottakra, ahol több mint négy órán keresztül tárgyaltuk ezt a kérdést, és én azt remélem, hogy egyetértés született abban, hogy az elmúlt két és fél év e tekintetben igen nagy mértékben figyelembe vette a társadalom teherbíró képességét, a családokat terhelő költségeket. (Gúr Nándor: Nézzük meg a reálkereseteket!)

Tisztelt Országgyűlés! Most néhány szót a napirend előtti hozzászólás lényegéről. Ön azzal kezdte, hogy Gyöngyösi képviselő úr bocsánatot kért. Én úgy gondolom, hogy ez a bocsánatkérés az önök által annyira kárhoztatott nyugati világból átvett rossz gyakorlat, hogy bármit el lehet követni, ha utána azt mondom, hogy sorry, akkor minden rendben van. (Taps az LMP, szórványos taps az MSZP padsoraiból.) Frakcióvezető Úr! Kérem, képzelje el, ha 1945-ben Szálasi Ferenc bocsánatot kért volna, ön mit mondott volna - hogy pardon? Bocsánatot kért, mit akarunk?

Ez a történet, amiről ön itt az előbb beszélt, nem most kezdődött, ez 1920-ban kezdődött, mi több, az 1800-as évek végén kezdődik. Ennek vannak történelmi előzményei, nem önök az elsők, nem az ön társai az elsők. Történelmi előzményei vannak, történelmi tapasztalatai vannak, és történelmi áldozatai vannak: 600 ezer ember, 600 ezer legyilkolt ember. Ilyen mondatok után került sor arra is. Ezért kérem, vegye figyelembe, és mindannyian ebben a Házban vegyék figyelembe, hogy a szavak most politikai kivagyiságnak tűnnek, de mögöttük sok százezer ember szenvedése és a teljesen értelmetlen halála van, 600 ezer magyar embernek az értelmetlen halála, akik az önök számára olyan fontosnak tűnnek.

Ami pedig a személyi kérdést illeti: a nagy nyilvánosságot megragadva, kérem, engedje meg, hogy képviselőtársának válaszoljak. Nem vagyok kettős állampolgár - tudom, hogy erre ment ki a kérdés. Az ön elvbarátainak már írásban is megválaszoltam, önnek is meg fogom: nem vagyok kettős állampolgár. Mi több, hívő sem vagyok, apám, anyám zsidó volt, én is az vagyok, ha tetszik, ha nem. Én sem tudok választani, én ebbe beleszülettem. De önök tudnának választani, és önök ezt választották, ezt az utat. Viseljék érte a történelem és a magyar társadalom minden ítéletét!

Köszönöm, elnök úr. (Egy hang a kormánypártok soraiból: Bravó! - Nagy taps a kormánypártok, valamint az MSZP, az LMP és a függetlenek soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Ház! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Timea képviselő asszony, az LMP részéről: "Az emberi jogok világnapja alkalmából" címmel. A képviselő asszonyé a szó.

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Közeledik december 10-e, az emberi jogok világnapja. Ahogyan azt az elmúlt két évben is tettük, ideje most is számba venni a magyarországi helyzetet az emberi jogok területén.

Mindenekelőtt hadd köszönjem meg én is minden demokratikus pártnak, hogy részt vettek tegnap a Kossuth téri megmozduláson. Habár kevés gazdasági és társadalmi kérdésben értünk egyet, tegnap megmutattuk, hogy képesek vagyunk összefogni a gyűlölet és a kirekesztés ellen; képesek vagyunk felülemelkedni a napi politikai csatározásokon, és lefektetni egy közös demokratikus minimumot. Ahogy a múlt hétfő Gyöngyösi Mártonnak köszönhetően a szégyen napja volt, úgy volt számomra a tegnapi nap a remény napja.

De ma már itt állunk a parlamentben, és azt hadd mondjam el önöknek - kapcsolódva az emberi jogok világnapjához -, hogy az antiszemita és a rasszista kirekesztéssel szemben alapvetően olyan társadalmi és gazdaságpolitikával kellett volna fellépni most is és az elmúlt két évben is, amely csökkenti az emberek hajlandóságát a gyűlöletre; olyan gazdaságpolitikával, amely csökkenti az egyenlőtlenséget, a létbizonytalanságot, a munkahelyi kiszolgáltatottságot. Sajnos nem ezt láttuk, és nem ezt látjuk ma sem.

(13.20)

Tisztelt Ház! Nézzük meg, hogy ezzel szemben mit látunk, milyen emberi jogi bizonyítvánnyal zárjuk az idei évet. Kezdjük a feketelista végén, az előzetes választói regisztráció bevezetésével! Ez a politikai jogok kendőzetlen lábbal tiprása, a rendszerváltás utáni parlamentarizmus és az emberi jogok hazai történetének egyik legszomorúbb pillanata. Ha kell, ezerszer is elmondjuk, hogy a belföldi állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok tekintetében a regisztráció bevezetése szükségtelen, alkotmányosan elfogadható indoka nincsen, ellentétes a választójog egyenlőségével, valamint azzal a követelménnyel, hogy a választás a választók akaratának szabad kifejezését kell hogy biztosítsa.

Orbán Viktor keze alatt a magyar állam, a politikai közösség egészének jogait nyírbálja, miközben az intézkedés egyfajta cenzusként sújtja különösen a szegénységben élőket. Az egyes társadalmi csoportok ellen jól irányzott támadások hosszú ideje tartanak már, nem kímélve a leggyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkezőket. A menekültügyi hatóságok rutinszerű gyakorlataként idén is folytatódott a menedékkérők jogellenes fogva tartása; erről már a sokadik elmarasztaló strasbourgi ítélet született idén ősszel. De az Emberi Jogok Európai Bíróságán már jól ismernek minket, sajnos a közelmúltban a munkaügyi perekben hozzá érkezett, indoklás nélküli felmentési ügyekben is elmarasztalták hazánkat. A hajléktalanokat kriminalizáló politikának egyelőre megálljt parancsolt az Alkotmánybíróság, a hajléktalan személyeket üldöző politika még a szociális jogoktól teljesen lecsupaszított fideszes alaptörvény szerint sem lehetséges. Sajnálatos módon Orbán Viktor, úgy tűnik, erről nem hallott, de nem baj, mert ha kell, minden héten emlékeztetjük rá, hogy még az alaptörvény heti szintű szabás-varrásával sem tudja az emberi jogokat kiradírozni a magyar jogrendből.

Aztán ott van a szégyenletes egyháztörvény is, amellyel kapcsolatban nem hallgattak sem a Velencei Bizottságra, sem a Bizottság jelentésével összhangban álló LMP-s javaslatokra sem. Annyit kértünk, hogy legalább a hatékony jogorvoslathoz való alapjogot biztosítsák, ha már egy Európától távolodó rendszert akarnak létrehozni. De nem, önök kötötték az ebet a karóhoz, és most ott tartunk, hogy majd' húsz elutasított kisegyház ügye van Strasbourgban.

Tisztelt Ház! Sajnos, nagyon kevés az idő és hosszú a lista, öt percbe nem fér bele sem a készülő internetcenzúra elemzése, sem a részletes beszámoló a fogyatékkal élők jogainak folyamatos csorbításáról, vagy az MTVA-székháznál lezajlott békés tüntetés jogellenes és erőszakos feloszlatásáról, vagy a kormány gyülekezési joggal kapcsolatos egyéb visszásságairól, például a március 15-ei területfoglalásokról, amikkel kapcsolatban már a bíróság is kimondta, hogy jogszerűtlenek voltak.

Tisztelt Ház! Valami nagyon nincs rendben Magyarországon az emberi jogokkal: egyre több a jogsértés, és egyre többször kényszerülünk arra, hogy nemzetközi fórumokon kérjünk jogorvoslatot. Tisztelt képviselőtársaim, ennek azonnal véget kell vetnünk, ez nem tartható így fenn, azonnali változásra van szükség a kormány alapjogi hozzáállásában. Azonnali lépéseket kell tennünk a demokrácia helyreállításáért, az egyenlőtlenségek csökkentéséért, a kiszolgáltatottság megszüntetéséért. És higgyék el, tisztelt képviselőtársaim, ha majd megtettük ezeket a lépéseket, akkor fog csökkenni a kirekesztés és a gyűlölet is Magyarországon!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ahogy ön a múlt heti eseményekre utalt vissza a felszólalása elején, hadd utaljak én is erre: azt hiszem, az azóta történtek és főleg a vasárnapi, tegnapi napon lezajlott demonstráció itt a Kossuth téren jól mutatja, hogy itt egy elszigetelt és egyedi jelenségről van szó; jól mutatja, hogy van egy nagyon szűk csoport, amelyik ilyesfajta politikai tőkét kíván kovácsolni, de Magyarországon egyáltalán nem elfogadott, sőt mindenki által elutasított az a gyűlöletkeltő hangnem, amit egy héttel ezelőtt itt a parlamentben hallhattunk. Ilyen szempontból tehát az emberi jogok sincsenek veszélyben, egy elszigetelt csoport, egy szűk kisebbség egyedülálló módon próbál visszaélni a helyzetével, de ettől függetlenül a józan többség Magyarországon természetesen az emberi jogokat biztosítani akarja.

Az alaptörvényünk - amelynek vitájától önök távolmaradtak, és amelynek önök ellene szavaztak - a következőt írja: "Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja." Az alaptörvény tehát lefektette ezt a garanciát, és ön is tudja, ön is ismeri, hogy Magyarországot nemzetközi szervezetek is monitorozzák, ők állapíthatták meg, hogy az egyik első olyan európai uniós tagállam, amelyik az alapjogi fejezetét az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján állította össze, épp a magyar alaptörvény. Az egyik legkorszerűbb, az egyik legfrissebb, az egyik legmodernebb alapjogi fejezete és az egyik legszélesebb körű, leghosszabb felsorolása az alapjogok tekintetében éppen a magyar alaptörvénynek van. Ha valamire büszkék lehetünk, az például az alaptörvénynek ez a része, és ha valamit máshol példaként át fognak venni az alaptörvényünkből, az biztos, hogy az Alapjogi Chartának ez a fajta felsorolása.

Ön is tudja, hogy a rendszerváltás óta először alakult emberi jogi munkacsoport a kormányzaton belül, amely mellett civil szervezetekből egy kerekasztal alakult. Most lehetett egy hónappal ezelőttig ezekbe regisztrálni, és decemberben meg fogja tartani az alakuló ülését, bármilyen civil szervezet ebben részt vehetett. Az ENSZ Emberi Jogi Tanács egyetemes időszakos felülvizsgálat UPR-munkacsoportjának a 11. ülésén 2011 májusában Magyarország jól vizsgázott, hiszen ha nemzetközi összehasonlításban nézzük - nyilvánvalóan nem mindenben értett egyet Magyarország és az ENSZ-nek ez a szervezete -, elsöprő többségében egyetértettek abban, hogy Magyarország jól halad az emberi jogok tekintetében, legyen szó menekültügyről vagy bármi másról.

Az a négy ügy vagy három ügy, amit ön pontosan, konkrétan is említett a felszólalásában; az egyik a regisztráció kérdése, amit ön emberi jogi problémaként kezel. Ön is nagyon jól tudja, hogy ez esetben az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, máshol is ezt emberi jogi problémaként kéne kezelni. Miért emberi jogi probléma? Ön két dolgot mondott, két indokot mondott, hogy miért sért emberi jogokat a választási regisztráció: az egyik az egyenlőség elve, a másik pedig a választójog szabadsága. A regisztráció nem befolyásolja a választójog egyenlőségét: akár regisztrációs rendszerben vagyunk, akár a korábbi rendszerben, mindenkinek ugyanúgy egyenlő választójoga van. Ön nem tudja azt bebizonyítani, hogy valakinek két szavazati joga lenne (Moraj.), másnak pedig egy, vagy bármiféle virilizmussal, bármiféle virilizmussal nőhetne. Aki itt él Magyarországon, ugyanúgy szavazhat egyéni jelöltre és listára, aki pedig nem Magyarországon él, de magyar állampolgár, az pedig a listára szavazhat ugyanúgy, mint bármilyen más társa, aki a határon túl él.

Önnek nem sikerült bebizonyítania semmilyen módon, hogy az egyenlőséget ez miként sértené. A választójog szabadságát mindenki szabadon gyakorolhatja. Eddig is kétszer kellett elmenjen, első fordulóban és második fordulóban, most is kétszer kell hogy elmenjen: egyszer önmagát nyilvántartásba venni, egyszer pedig magán a szavazás napján; nem is nőtt a jelentkezések száma, hiszen a két forduló helyett egy forduló lesz. Ezen kívül sem a titkos, sem a közvetlen elv nem sérült a választójog kapcsán. Önök dobálóznak szavakkal, csak azoknak igazából nincsen tartalma.

Ami a strasbourgi ítéleteket illeti. Ön, mondjuk, szót ejtett a rendőrökkel kapcsolatos strasbourgi ítéletről, de azt elfelejtette mondani, hogy ugyanekkor vagy pár héttel később az október 23-ai, a 2006-os vagy azt követő gyülekezési jog megsértéseiről ugyanígy ítéleteket, döntéseket hozott a strasbourgi bíróság. Ön valahogy az egyik ítéletet meglátta, olvasta, a másik ítéletet nem látta meg, nem olvasta. Amikor emberi jogi helyzetről beszél, és a strasbourgi ítélkezésről beszél, ne csak egyoldalúan nézze az ítéleteket, hanem azt is mondja el, ami úgy látszik, az önök új liblingjének, a szocialistáknak fáj annyira. Úgy látszik, a nekik kellemetlen strasbourgi ítéleteket nem hozza a parlament elé, a korábbiakról hallgat, a mostaniakról számol csak be.

Ami pedig az egyházügyi törvényt illeti, a Velencei Bizottság mondta, hogy egy széles körű és liberális kerete a vallásszabadságnak; önök a Velencei Bizottsággal vitatkoznak, nem Magyarországgal (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.). Olvassa el, képviselő asszony, a Velencei Bizottság jelentését!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most Harangozó Tamás, az MSZP képviselője következik: "N.E.M.!" címmel.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Felszólalásomat egy idézettel szeretném kezdeni:

"Szeretett úri véreim: a serleg tele. E dicső, gazdag történelmű úri népségtől lakott ország tegnap szerencsésen elérte a legbalkánibbnívót. Az a gyalázatosságában is mulattató komédia, amely ez ország keserves parlamentjében tegnap lefolyt, bele fog kerülni a történelembe. Ilyen megríkató baromság megérésére mégsem voltunk berendezkedve, pedig elkészültünk mi már minden megérhetőre. Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni, zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk.

(13.30)

Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék, és nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit, aki különb, mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen, mintha itt sem lettünk volna.

Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl, s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat, vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezeréves álomról. Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal, kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!" Nagyváradi Napló, 1902. január 31. A cikk szerzőjét valószínűleg mindenki ismeri a teremben, úgy hívják, hogy Ady Endre.

Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi napon Rogán Antal frakcióvezető úr felszólalása után úgy tűnik, mára a Fidesz is úgy gondolja, hogy a fent említett ázsiai, vagy ahogy önök nevezik, félázsiai irányba nem vezet út. Úgy tűnik, mindenki egyetért abban, hogy a fasizmust csírájában kell elfojtani, és abban is egyetértünk, hogy ennek felelőssége a mindenkori többségi társadalmat terheli. De nem elég szavakban elhatárolódni, tettekre is szükség van; tettekre, elsősorban a kormányzó pártok részéről. Hiszen az elmúlt években több olyan példa volt, amelyben máshogy kellett volna viselkedniük. Ilyen volt, amikor 2006-ban Rogán Antal V. kerületi fideszes polgármesterjelölt és Vona Gábor együttműködési megállapodást írt alá a baloldal legyőzése érdekében, a közös polgármesterjelölt indulása érdekében. Legutóbb ilyen volt, amikor idén június 28-án, a Jobbik kérésére, Mengyi Roland országgyűlési képviselő a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnöke olyan javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében a Jobbik ismét frakciót alakíthatott a miskolci megyeházán.

És ilyen az is, amikor a miniszterelnök egy jobbikos képviselő halálbüntetést visszaállítani kívánó hozzászólására az alábbiakat mondja: "Miközben számos filozófiai megközelítéssel, amiket itt most hallottunk, egyetértek, és szívesen gondolnám egy közös beszélgetésben tovább ezeket a filozófiai tételeket, most csak a tényt szeretném rögzíteni, hogy ne legyen köztünk félreértés." Majd ezek után az Európai Unióra hivatkozott, mint ami miatt nem lehet a halálbüntetést Magyarországon visszaállítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az ügyben nincs helye mellébeszélésnek. Rogán Antal frakcióvezető úr tegnapi szavai őszintének tűntek. Én is kint voltam a tüntetésen, bizonyára önök közül is sokan. Ezek után azonban konkrét tettekben is meg kell nyilvánuljanak. Hitelesség kell, kérem, bizonyítsák be, hogy mostantól tényleg másképpen lesz. Tartsák politikai karanténban ezen ordas eszmék képviselőit, felejtsék el a Horthy-kultusz feltámasztását, azon Horthy-időszakét, amikor Európa és a világ szégyenére e falak között a zsidótörvények megszülethettek.

És végre bírják szóra pártelnöküket, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét, hogy személyesen ítélje el e szégyenletes mondatokat, és azok képviselőjét! Higgyék el, nemcsak az országnak, de önöknek is csak a javukra válhat. Ami minket illet, az MSZP ebben a kérdésben nem ismer és nem is fogad el mellébeszélést.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nagy taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha ön egy idézettel kezdett, hadd kezdjek én is egy idézettel. Én nem tudtam olyan választékosat találni, mint ön, én Donáth Lászlótól, az önök volt képviselőtársától idéznék, aki azt írta le, hogy miért érez nagy törést, és ugyan az önök nagy segítségére lesz, de méltatlan helyzetekbe nem szeretne sodródni. Azt írja az önök volt képviselőtársa: "Az nem megy, hogy valaki ott áll mellettem a Szent István parki kirekesztés elleni tiltakozáson, majd másnap a csukott ajtók vélt biztonságában nyíltan cigányozik." Ezt az önök volt képviselőtársa mondta.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! (Sic!) Ön a Jobbik frakcióját ostorozta, és méltán eben a kérdésben, hiszen sem önök, sem mi ilyen kérdésben nem tudunk egyetérteni a Jobbik megnyilvánulásaival, azt elutasítjuk, és szerencsére, úgy érzem, politikai karanténban is van, nemcsak itt a parlamentben, de a társadalomban is. A Jobbik frakciója itt ül két éve, de nem ült itt három éve meg négy éve, meg öt éve. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) De valamiért mégis itt van. Valamiért mégis igény mutatkozott a társadalomban arra, hogy ilyen nagy mértékben, majdnem akkora mértékben, mint önöket, bejuttassa ide az Országgyűlésbe. És ez az intézkedéssorozat a Gyurcsány-Bajnai-korszak.

A Gyurcsány-Bajnai-korszak hívta életre a társadalomban azt az igényt, hogy a Jobbik és ez a hangnem bekerüljön ide a parlamentbe. Ha nem lett volna az a kormányzás, nem lenne ma itt a Jobbik, és nem hangoztathatnának a Jobbik egyes képviselői - nem az összes, de vannak olyan képviselői - ilyesfajta nézeteket. Ha annak az okát keresik, hogy hogyan került be a Jobbik, hogyan került be ez a hangnem hosszú-hosszú évek csöndje és nyugalma után a parlamentbe, saját magukban, Gyurcsány Ferencben és Bajnai Gordonban keressék a hibát. Ha nem olyan gazdaságpolitikájuk lett volna, ha nem provokálták volna az embereket, ha nem uszítottak volna a kettős állampolgárság ellen, ha nem lettek volna gumilövedékek október 23-án, nem lett volna létjogosultsága a Jobbiknak. Önök teremtették meg ennek az alapját.

A másik kérdés a Házszabály szigorítása, az itt való fellépés. Nemcsak egy példánk van arra, tisztelt képviselő úr, hogy miként kívántunk fellépni mindenfajta kirekesztéssel szemben. Az önök idejében a saját miniszterelnökük ismerte el, pontosabban, próbálta meg nemzetközi színtéren felnagyítani, hogy milyen veszélye van a szélsőjobboldali eszmék terjedésének Magyarországon. Külföldre ment, és miniszterelnökként ott panaszkodott. Nem intézkedett, mint ahogy ön most ezt várja a kormánytól, nem lépésekről számolt be, nem a törvényjavaslatait mutatta fel, amivel megpróbált fellépni az utcán valóban terjedő egyenruhás csoportok fellépése, a zsidókkal vagy cigányokkal szembeni fellépés ellen, hanem arról panaszkodott, hogy Magyarországon ez terjed. Egyetlenegy törvényjavaslatot sem tudott felmutatni. Mi az elmúlt két esztendőben számtalant.

Ön is emlékszik a büntető törvénykönyv módosítására, több részben is; egyrészt az egyenruhás bűnözés terén, hiszen mindaz, aki nem éri el ugyan a közösség elleni erőszak szintjét, de félelmet és riadalmat kelt, az mostantól kezdve büntethető. Senki, aki alakít egy polgárőrnek nevezett csoportot vagy önkéntes rendvédelmi csoportot, önmaga nem tevékenykedhet most már, hanem a rendőrfőkapitánnyal és az Országos Polgárőr Szövetséggel együttműködve teheti csak ezt. A közösség tagja elleni erőszak új fordulatát iktattuk be a büntető törvénykönyvbe: aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, most már ez is büntetendő, ugyanúgy, mint a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan szervezése.

Ezeket mind tartalmazza a büntető törvénykönyvünk. És ön is tudja, képviselő úr, hogy az ilyesfajta kirekesztő és gyűlöletkeltő megnyilvánulásokkal kapcsolatban nem bújhatnak most már a képviselők a mentelmi joguk mögé. Magában a Házszabályban is, ahogy említettem, immár lehetőség nyílt arra, hogy bárki, aki személyt vagy csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, azzal szemben fellépjen a Ház vezetése, a levezető elnök rendre utasíthatja, figyelmeztetheti vagy akár ismételt esetben meg is vonhatja tőle a szót, vagy egész napra kitiltható az Országgyűlésből, és nem szólalhat föl.

Ez a kormányzat lépett. Ezenkívül mondhatnánk számtalan példát, a Wallenberg-emlékév eseményeit, nemzetközi színtéren, Tokiótól Washingtonig bemutatott kiállításokat. Ennek a kormánynak, tisztelt képviselő úr, eredményei vannak, ez a kormány fel tudja mutatni, hogy mit tett a kirekesztés ellen. Pontosan azért, mert mi úgy gondoljuk, hogy mindaz, ami a zsidósággal történt, nem a zsidóság tragédiája, hanem az egész magyarság tragédiája és az egész emberiség tragédiája. Mi nem politikai tőkét akarunk abból kovácsolni, hogy ilyen ellentéteket engedünk terjedni az országon belül, hanem megpróbálunk ebben jogi eszközökkel fellépni. Önök, úgy látszik, a gyűlölet szításában, mi pedig a megoldásában és a társadalmi békében vagyunk érdekeltek, ezért nekünk eredményeink, törvényeink is vannak, önökkel szemben, akik ebből csak politikai tőkét próbáltak és próbálnak kovácsolni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás ugyanott: Úgy van. Bravó!)

ELNÖK: A KDNP részéről Varga László képviselő úr jelentkezett szólásra: "Kinek használ?" címmel. Képviselő úré a szó.

VARGA LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Sok reakciót hallottunk Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő múlt heti felszólalása kapcsán. Tegyük fel hát a kérdést: kinek használ, kinek árt a zsidó polgártársaink listázását célzó javaslat? Kezdjük az előbbivel: kik tudnak ebből az ügyből profitálni? Mindenekelőtt Gyöngyösi Márton pártja, a Jobbik. Amíg ilyen, előre tudhatóan nagy felháborodást kiváltó ügytől hangos a közélet, a választópolgárok nem azzal foglalkoznak, hogy milyen belső feszültségek szabdalják a Jobbikot.

(13.40)

Nem arról, hogy milyen okból és milyen körülmények között került partvonalon kívülre európai parlamenti képviselőjük. A Jobbik elemi érdeke volt tehát egy ilyen hangos botrány kirobbantása. Lehetőleg olyan ügyé, ami a párt szélsőséges ideológiája alapján összezárásra készteti a táborukat, és ami a feszültséget kiviszi a párton kívülre, ott engedve szabadjára az indulatokat. A Jobbik képviselője ezért apellált az emberek legsötétebb indulataira, a gyűlöletre és az előítéletre. Ez lenne hát a sokat emlegetett szebb jövő, tisztelt képviselőtársaim? Akkor Isten óvja tőle Magyarországot!

Kinek használt még Gyöngyösi Márton felszólalása? Természetesen a magyarországi és a külföldi politikai baloldalnak, akik minden alkalmat megragadnak, hogy az antiszemitizmus terjedését láttassák Magyarországon. A szocialistáknak és holdudvaruknak úgy kellett már egy ilyen ügy, mint egy falat kenyér. Korábban rendre nevetséges belemagyarázásokkal, hihetetlen riogatással tudták elérni, hogy az antiszemitizmus szóba kerüljön. Miután elhangzottak azok a bizonyos mondatok, végre lett mire átfogó kampányt építenie a baloldalnak. Mondhatnánk erre: csak ilyen bornírt jobbikos megszólalásra vártak. A szocialisták és a liberálisok körében ez nem újdonság, hiszen a rendszerváltás idejétől az első chartamozgalom óta a szélsőjobboldallal való riogatástól várnak politikai sikert. Amikor Gyöngyösi Márton ilyen ütőkártyát adott a kezükbe, akkor sem vártak sokáig: a zsidó polgártársaink mély szenvedésének, üldöztetésének jelképét, a ruhára illesztett sárga csillagot vették elő, hogy azt kampánycélra használják.

Vegyük sorra, hogy kinek ártottak Gyöngyösi szavai. Elsősorban a rendkívül szorongatott helyzetben lévő határon túli magyarságnak. A szlovák, a román, a szerb nacionalista politikusok pontosan azzal érvelnek a külhoni magyarok hivatalviselése ellen, mint Gyöngyösi Márton tette azt a zsidó polgártársainkkal. Nemzetbiztonsági kockázatot emlegetnek, és minden eszközzel támadják a kettős állampolgárság intézményét. A célzat is ugyanaz: bizalmatlanságot, gyűlöletet szítani, erre alapozva minél több soviniszta szavazatot szerezni.

Gyöngyösi Márton javaslata miatt csorbát szenvedett Magyarország nemzetközi híre is. Egyes külföldi sajtóorgánumok minden alkalmat megragadnak, hogy lejárassák hazánkat, ahogy mondani szokás, nemcsak a kommunális hulladékot, hanem a múltbeli bűnöket is előszeretettel exportálják Magyarországra. Amikor Magyarországról és a zsidóellenes megnyilvánulásokról tájékoztatnak ezek az orgánumok, nem hangsúlyozzák ki külön minden sorban, minden híradásban, hogy csak a Jobbikról van szó, és hogy Magyarországon semmivel sem erősebbek a szélsőjobboldali eszmék, mint Nyugat-Európában, sőt kevésbé.

Tisztelt Ház! Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a hiteles és tiszta keresztyén tanítás minden körülmények között megőrizhet minden rasszizmustól, attól, hogy bárkit kirekesszünk. 2012 adventében is így, ezen az úton járjunk! (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úré a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Pár héttel ezelőtt azért korholták sokan itt a parlamentben akár jobbikos, akár más képviselők is az MSZP-t, mert Mesterházy Attila és más szocialista politikusok rendre olyan kijelentéseket tesznek külföldi médiumokban, amelyek miatt Magyarországról negatív hírek keringenek a nemzetközi sajtóban. Az elmúlt héten a Jobbiknak sikerült egy ugyanilyen, az ország érdekeit sértő kijelentést tenni. Amit önök a szocialisták rovására írtak, hogy a kijelentéseik miatt Magyarország jó hírneve romlik, azt sikerült sajnos a szocialisták után a jobbikosoknak is megtenni. Amit önök a szocialistáknak hibaként hánytorgatnak fel vagy szándékos politikának a nemzet ellenében, most önöknek is ezt sikerült megtenni. Nem a szocialisták valótlan állításai, hanem az itteni parlamentben elhangzott ellenzéki felszólalás miatt kerültek Magyarországról szóló hírek negatívan az érdeklődés középpontjába.

Nagy felelőtlenség ezt tenni szerintem is jobbikos képviselőtársainknak. Gondolják el, kedves jobbikos képviselők, ha felállna egy tőlünk északra eső ország parlamentjében egy képviselő, és azt mondaná, hogy listába kéne szedni a Magyarországgal kettős állampolgárokat, mennyire felháborodnánk, és méltán. Miért adunk tippet, miért adunk lehetőséget más országoknak, hogy ilyesfajta politikával igyekezzenek a belső ellentéteket növelni, ilyesfajta gyűlöletet szítsanak bármilyen népcsoporthoz tartozókkal szemben? Azt hiszem, mi vagyunk leginkább érdekeltek abban, aki magyar állampolgárságot fel szeretne venni, az viselje a magyar állampolgárságot, bárhol is él, a világ bármely részén. Szerencsére több százezren így is döntöttek az elmúlt két évben. De nem jó, ha mi magunk ezzel szemben politizálunk, és amit más országoktól elvárunk, hogy a magyar állampolgárokat békével, jó szándékkal fogadják, mindenkinek megadják a lehetőséget arra, hogy magyar állampolgárságot felvegyen, bár nem itt él Magyarország területén, nos, ha önök így politizálnak, pont ennek a lehetőségét vágják el. Ha akarják, ha nem, ha végiggondolják, ha nem, pontosan a közjogi nemzetegyesítés akadályát gördítik így elénk.

S még egyvalami, tisztelt képviselőtársaim. A múlt vasárnap volt advent első vasárnapja. Advent első vasárnapján is a Jobbik, mint oly sok éve, az idén is, kettős kereszteket állított az ország számtalan pontján. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyszerre kettős keresztet is állítani és egyszerre a zsidókat vagy izraeli állampolgárokat nyilvántartásba venni, és ezáltal nyilvánvalóan egyfajta antiszemita tónust megütni itt a parlamentben, nem lehet. El kell dönteni, hogy a kettős kereszt, vagy pedig a listázás. A kettő nem fér össze.

Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)

ELNÖK: A mai napirend előtti hozzászólások sorában végezetül Rogán Antal frakcióvezető úr következik, a Fidesz részéről: "Közös ügyeinkről szólván" címmel. Parancsoljon!

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány pénteken bejelentette, hogy megállapodás születik az E.ON gázüzletágának a visszavásárlásáról. Meggyőződésem szerint ez jó hír Magyarországnak, jó hír a magyar családoknak, hiszen ez a nemzeti önrendelkezés egyik újabb lépcsőjének a megvalósítása. A gáz-nagykereskedelem visszavásárlásával egy olyan fontos monopólium kerül vissza a magyar kormány és Magyarország ellenőrzése alá, amely alapvetően befolyásolja a magyar családok, sőt a magyar gazdaság mindennapjait is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyáltalán nem mindegy, hogy a monopolhelyzetben lévő vállalkozások külföldi vagy magántulajdonban vannak-e. Ha már külföldi tulajdonban vannak, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy érdekeiket és áraikat milyen módon érvényesíthetik Magyarországon. Ebben a tekintetben a magyar kormány álláspontja elkötelezett, határozott és egyértelmű volt az utóbbi esztendőkben, hiszen mindvégig világosan kiálltunk a fogyasztók, a magyar családok mellett.

Éveken keresztül tapasztalhattuk azt Magyarországon, hogy alapvetően azok az árak, amelyek meghatározták a családok mindennapjait, elszakadtak az infláció mértékétől. A közüzemi díjak többsége Magyarországon 2002 és 2010 között minden évben az inflációt meghaladó mértékben növekedett. Erre az új kormány válasza 2010-től kezdve az árszabályozás bevezetése és a családok érdekeinek egyértelmű képviselete.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy éppen ez a sárga csekkre adott világos válaszunk. Ott ugyanis az a kérdés, hogy mi az, ami arra rá van írva, mennyi az, amennyit fizetni kell. Nem az a kérdés, hogy mit fizet a szolgáltató a postának; az érdektelen kérdés, ha nem engedjük meg, hogy a szolgáltató azokat az árakat egyoldalúan át tudja hárítani a családok, a fogyasztók irányába.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt viszont nem tudom szó nélkül hagyni azt, hogy Vona Gábor frakcióvezető-társamnak egyértelművé és világossá tegyem: az én meggyőződésem szerint tisztességtelen és aljas dolog összemosni a sárga csekket a sárga csillaggal, ahogy ezt ön ma itt a hozzászólásában tette. (Taps a kormánypártok, az MSZP és az LMP soraiban.) És tudja, tisztelt frakcióvezető úr, éppen ez a baj önökkel.

(13.50)

Nem az a baj, hogy félreérthetően fogalmaznak, ahogy kezdte, hanem az, hogy egyértelműen, és Novák Előd képviselőtársunkkal sem az a gond, hogy kérdez, az a baj, hogy ő nem választ vár, hanem provokál, tisztelt képviselőtársaim. Ezt teszik önök itt most már jó néhány éve ebben a Házban.

De nem tudok szó nélkül elmenni amellett sem, ami egyébként az MSZP képviselőcsoportja részéről részben az elmúlt napokban elhangzott, részben egyébként itt a Házban is. Arra szeretném kérni önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy csak olyan erkölcsi mércét állítsanak vagy elénk, vagy éppen mások elé, amit egyébként önök is az elmúlt két évben meg tudtak ugrani. Ezt azért mondom, tisztelt képviselőtársaim, mert kigyűjtöttem és elhoztam magammal azokat az indítványokat, itt vannak a kezemben (Felmutatja.), amelyeken az MSZP-s és jobbikos képviselőtársaim aláírása együttesen szerepel. Ezek között az indítványok között három olyan is van, amit Mesterházy Attila és Gyöngyösi Márton együttesen írtak alá. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! El kellene dönteni akkor, hogy most karantén van vagy nincs karantén. El kellene dönteni, hogy jó dolog-e az, hogy egyik oldalról elhatárolódnak, másik nap pedig összebújnak, és egyébként közösen aláírnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ezért azt gondolom, pont az volt a nagy különbség közöttünk a tegnapi napon is, hogy én - hátam mögött bírva képviselőtársaim támogatását - azért mentem oda, arra a térre mindannyiunk nevében, hogy egyébként kiálljunk a megbántottak és a megsértettek mellett. Kicsit az az érzésem, hogy önök közül többen azért mentek oda, hogy tovább hergeljék őket, és azért ez nagyon nagy különbség, tisztelt képviselőtársaim.

Azt tudom mondani önöknek, hogy ebben a Házban, amíg a Fidesz képviselői lehetőséggel bírnak arra, hogy befolyásolják a mindennapi életet és a kormányzati döntéseket, addig Magyarország minden polgára - legyen az zsidó, szerb, horvát, cigány - számíthat arra, hogy minden alkalommal Magyarország kiáll mellettük és megvédi őket, és azt gondolom, ez a legfontosabb.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Amennyiben a kormány nevében nem kíván senki reagálni, akkor ezzel a napirend előtti hozzászólások végére értünk.

Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások után felkérem Szilágyi Péter jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.

SZILÁGYI PÉTER jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán, Jobbik; Novák Előd, Jobbik; Vágó Sebestyén, Jobbik.

A keddi napon napirend előtti felszólalásra jelentkeztek a következő képviselők: Kovács Tibor, MSZP; Scheiring Gábor, LMP; Hegedűs Tamás, Jobbik; Harrach Péter, KDNP; Hoppál Péter, Fidesz. A keddi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Korondi Miklós, Jobbik; Magyar Zoltán, Jobbik; Ferenczi Gábor, Jobbik.

A szerdai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Korondi Miklós, Jobbik.

ELNÖK: Tisztelt Ház! Felkérem Stágel Bence jegyző urat, hogy ismertesse a tárgysorozatba-vételt elutasító bizottsági döntéseket.

DR. STÁGEL BENCE jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy 2012. december 3-án az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság a fiatalok tömeges elvándorlásának csökkentése érdekében szükséges feladatokat meghatározó országgyűlési eseti bizottság létrehozásáról című, H/9200. számú, Farkas Gergely és Z. Kárpát Dániel, Jobbik, képviselők által benyújtott előterjesztés; a korengedményes nyugdíj újbóli bevezetéséhez szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló H/9257. számú, Mesterházy Attila, MSZP- és más képviselők által benyújtott előterjesztés; a számvevőszéki és költségvetési bizottság az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/9059. számú, Apáti István, Jobbik és más képviselők által benyújtott előterjesztés; a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosításáról szóló T/9105. számú, Nyikos László, Jobbik, képviselő által benyújtott előterjesztés tárgysorozatba-vételét elutasította.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendre, az ülés időtartamára, a felszólalási időkeretekre elnöki jogkörömben terjesztettem elő ajánlásomat. A benyújtott önálló indítványokról és a hatáskörrel rendelkező bizottságok kijelöléséről a honlapon tájékozódhatnak.

Most a napirend módosítására irányuló javaslatokról döntünk.

Tisztelt Ház! Az MSZP képviselőcsoportja azt javasolta, hogy az összefogás a fagyhalál ellen alapról, és a kihűlés által okozott halálesetek megelőzése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/8946. számú törvényjavaslat általános vitájára a lezárásig ezen az ülésen kerüljön sor. A frakció azt kérte, hogy a napirend-módosításról szavazatszámláló gép alkalmazásával döntsünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a módosításra irányuló javaslat 69 igen szavazattal, 207 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elesett.

Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló T/893. számú törvényjavaslat általános vitájának folytatására és lezárására ezen az ülésen kerüljön sor. Szintén szavazatszámláló gép segítségével döntünk.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház 40 igen szavazattal, 210 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett az indítványt elvetette.

Az LMP képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételével kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/30. számú törvényjavaslat általános vitájára a lezárásig a mai ülésnapon kerüljön sor. Szintén gépi szavazást kérek.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház a javaslatot 69 igen szavazattal, 215 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elvetette.

Az MSZP képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a polgári törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat részletes vitájára a keddi ülésnapon első napirendi pontként kerüljön sor. Kérem, szintén gombnyomással szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház a javaslatot 67 igen szavazattal, 217 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elvetette.

A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló T/8879. számú törvényjavaslat záróvitájára és a zárószavazásra ezen az ülésen ne kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy a Ház látható többsége az indítványt elfogadta.

Szintén a Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatásáról szóló, H/8174. számon benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyalására vonatkozó indítványt.

Elnézést kérek, újrakezdem. Tehát a Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatásáról szóló H/8174. számon benyújtott országos népi kezdeményezést, és ennek tárgyalására szerdai nap helyett a keddi ülésen első napirendi pontként kerüljön sor. Elnézést kérek, automatikusan olvastam föl a szöveget, aminek nem volt értelme a magyar nyelvtan szabályai szerint. Ha a tisztelt Ház számára mégis értelmes volt, amit mondani akartam, akkor kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

A Ház látható többsége az indítványt elfogadta.

Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a budapesti Istvánmező rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója program megvalósításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/9336. számú törvényjavaslat általános vitájára a lezárásig a szerdai napon, a T/9234. számú előterjesztés részletes vitája után kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy a Ház látható többsége a javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi ajánlásról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e napirendi ajánlásomat az előbbiekben elfogadott módosításokkal. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy a Ház látható többsége a napirendet elfogadta.

Tisztelt Ház! Most az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat 53. § (1) bekezdése értelmében időkeretben történő tárgyalásról határozunk. Azt kezdeményezem, hogy a polgári törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat részletes vitáját az Országgyűlés 4 óra 20 perces időkeretben tárgyalja meg. A napirendi ajánlás tartalmazza az időkeret felosztását.

Tisztelt Országgyűlés! Az 53. § (1) bekezdése értelmében a határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport egy tagja, illetve az elsőként jelentkező független képviselő háromperces időkeretben felszólalhat. Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, az LMP részéről.

(14.00)

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bő hónappal ezelőtt az Országgyűlés elfogadta azt az LMP-s indítványt, hogy a polgári törvénykönyv általános vitájára a Házszabálytól eltérve két részben kerüljön sor. Akkor ezt azért javasoltuk, mert mindannyian tudjuk azt, hogy a polgári törvénykönyv a szerencsésebb országokban akár évszázadokra is meghatározza az emberek alapvető személyi és vagyoni viszonyait; van annyira összetett, és érinti annyira súlyosan az emberek mindennapjait, hogy lehetetlenség arról egyvégtében úgy tárgyalni, hogy egyszerre beszélünk a családjogról, egyszerre beszélünk a szerződések jogáról. Ehhez képest eltelt egy hónap. Azt látjuk, hogy itt önök nagyjából a Házon belüli konfliktusaikkal voltak elfoglalva, majd visszajön részletes vitára az új polgári törvénykönyv, visszajön az új polgári törvénykönyv, és ennek a részletes vitáját beleszorítják egy időkeretbe úgy, hogy hétfő este gyakorlatilag a nyilvánosság kizárásával kerül erre sor.

Tisztelt Országgyűlés! Teljesen világosan látható, hogy akkor, amikor egyszerre beszélünk a gyámságról, és mondjuk, a franchise-szerződésekről, egyszerre beszélünk ingatlan-nyilvántartásról és személyhez fűződő jogokról, ebből egy értelmetlen kakofónia lesz. Ha önök egy picit is komolyan vennék a parlamentarizmus intézményeit, akkor nem hoznák ilyen méltatlan helyzetbe az Országgyűlést, nem fokoznák le ennyire a részletes vitát. Arról van szó, hogy például az LMP frakciójának lesz 30 perce arra, hogy több száz módosító javaslatról kifejtse az álláspontját. Ne örüljenek ennek, fideszes képviselőtársaim, mert képviselőkre lebontva önök sem járnak jobban! Én azt várnám, hogy például a fideszes képviselők is érvelnek azzal kapcsolatban, hogy mondjuk, mit gondolnak arról, hogy ha a mezőgazdasági termékértékesítési szerződéseknél valakinek az időjárás miatt odavész a termése, van-e lehetősége arra, hogy kibújjon a szerződéskötési kötelezettség alól. Mit gondolnak például önök, fideszes, KDNP-s képviselők arról, hogy az új polgári törvénykönyv tervezete megszünteti, illetve nem teremti meg a felelősségét azoknak a gyártóknak, azoknak a multinacionális cégeknek, amelyek olyan károkat okoznak az emberi egészségben több generációra előre, hogy egyelőre előre nem is tudjuk pontosan meghatározni ennek a nagyságrendjét?

Mi olyan javaslatokról szeretnénk vitatkozni a polgári törvénykönyv részletes vitájában, ami több évtizedre előre meghatározza azt, hogy például a termékfelelősségnél, például egy vörösiszap-tározó üzemeltetésénél a különböző nagy cégek milyen felelősséggel tartoznak az emberek, a fogyasztók és a jövő generációk előtt. Önök ezt a vitát (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) akarják ilyen módon nevetségessé tenni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik, a Jobbik részéről.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Csatlakoznék Schiffer András képviselőtársamhoz ezen javaslatában, ugyanis alkalmatlan, mind a keret, mind az időzítés alkalmatlan egy ilyen terjedelmű polgáritörvénykönyv-javaslat megvitatásához. Nyilván az első olvasata az is lehet részünkről, hogy azt tapasztaljuk a mindennapi törvényalkotásban, amikor nem ilyen napirend előtti felszólalásokhoz hasonló, szerintem az ország sorsát és jelentőségét nem olyan szinten befolyásoló ügyről szakítottak most egy órát a választópolgárok életéből, ahelyett pedig igazából a polgári törvénykönyv szabályrendszere pedig igen, tömegesen, ezrével, százezrével fogja az emberek mindennapi életét meghatározni, és valóban akár a fogyasztóvédelem, akár pedig a társaságok működésével kapcsolatban, ahol rengeteg visszaélés, rengeteg hitelezővédelmi szabály marad nyitva, rengeteg olyan ember marad védtelenül kiszolgáltatva, akik számára azok a módosító javaslatok segítenének, amelyeket többek között mi terjesztettünk elő.

Ez az időkeret egyébként azt is mutatja, hogy igazából nincs vitahajlandóság, nincs vitaszándék a kormányzó pártok részéről, mert ebben az esetben sokszor azt is tapasztaljuk, hogy ők maguk is kevésnek találják, hogy ha már van olyan vita, amelybe érdemben belementek, akkor viszont ennél a vitánál nyilván belátható, ez az időkeret alkalmatlan arra, hogy megvitassuk a javaslatokat. 184 módosító javaslat került előterjesztésre a 8 könyvből álló polgári törvénykönyvhöz, ez közel 407 ajánlási pontba szedve. Egyszerűen lehetetlen és komolytalan az a célkitűzés, amelyet ezzel az időkerettel meghatároztak.

Nagyon kérem önöket, vizsgálják felül ezt az álláspontot, és bár az előbb megszületett a döntés, ugye, erről a méltatlan időpontról is, hogy éppen ma a késő éjszakai órákban kerül sor a polgári törvénykönyv megvitatására, én csak annyit tudok mondani, hogy a tisztességes jogalkotási munkához kellő idő, kellő keret kell, és az is nagyon fontos, hogy a választópolgárok követhessék azt, ami történik, márpedig önök ezzel a döntéssel elzárják őket ettől.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Most Balla György következik, a Fidesz részéről. Parancsoljon, képviselő úr!

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném leszögezni, hogy a házbizottságban ez a javaslat előkerült a Jobbik részéről, és nem került elő, Schiffer képviselő úr, az LMP részéről, aminek valószínűleg egyetlenegy oka van, hogy ön el sem jött a házbizottság ülésére. (Lukács Zoltán: És?!) Ott sem volt azon a fórumon, amikor fölvethette volna ezt a javaslatot. Ezzel szemben azt láthattuk, amikor a házbizottság üléséről távoztunk, hogy ön a házbizottság előtt sajtótájékoztatót tart. Na, ennyit az ön javaslatának a komolyságáról!

Amit pedig el szeretnék mondani, ami elhangzott a házbizottságban is: minden képviselőtársam abszolút pontosan emlékezhet rá, hogy éppen ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája sok-sok héten keresztül folyt a parlamentben. A felkészülésre mindig annyi idő volt, amennyit képviselőtársaim bármelyik oldalról szerettek volna. A bizottsági véleményezésre bőven elegendő idő áll rendelkezésre. Az általános vita alatt, tisztelt frakcióvezető úr, az a helyzet, hogy folyamatosan beszéltek a képviselők azokról a módosító javaslatokról, amelyeket be kívánnak nyújtani a Ház elé, érveltek mellettük, az általános vita részben átcsapott a részletes vitába is. Ezek után azt kifogásolni, hogy a parlament ilyen hosszú előkészítés után, és még egyszer mondom, a szakmai előkészítésre a bizottsági ülésen bármikor lehetőség van, ilyen hosszú előkészítés után időkeretben tárgyalja meg a részletes vitát, amely csak és kizárólag a módosító javaslatokról szól, szerintem méltánytalan.

De még egyszer javasolom, frakcióvezető úr: ha ön ezt nem így gondolja, akkor legközelebb jöjjön el oda, ahol ezt szóvá teheti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most Bárándy Gergely képviselő úr következik.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A frakciónk támogatja Schiffer András képviselő úr, frakcióvezető úr kezdeményezését, annál is inkább, mert úgy gondoljuk, és ezt talán fideszes képviselőtársaim sem vitatják, hogy a polgári törvénykönyv az egyik legnagyobb jelentőségű kódex a magyar jogrendszerben, éppen ezért úgy gondoljuk, megtárgyalását méltó módon kellene folytatni. Az, hogy az általános vita valóban több részletben folyt, azt gondolom, ez még nem engedi kipipálni a részletes vitát. Az, hogy a részletes vitát több, egyébként nagy jelentőségű törvényjavaslathoz hasonlóan megint elrejtik, és valamikor éjszaka kívánják tárgyalni, a mi meglátásunk szerint ez elfogadhatatlan.

Mondanám fideszes képviselőtársamnak, Balla képviselő úrnak, hogy azt gondolom, nem attól kellene függővé tenni azt, hogy Magyarországon az egyik legjelentősebb kódex tárgyalása mikorra esik, hogy Schiffer frakcióvezető úr elmegy-e a házbizottság ülésére vagy nem megy el. Attól még a javaslat, azt gondolom, nem komolytalan. Számon lehet kérni a képviselő urat a tekintetben, hogy miért nem volt ott, de attól ezt a javaslatot még érdemben érdemes lenne megtárgyalni és megvitatni.

Sajnálom azt, hogy a képviselő úr egy szót nem ejtett arról, hogy a részletes vitánál miért nem tartja szükségesnek azt, hogy érdemben és hosszan tudja a Ház megtárgyalni. Én azt gondolom, ha módosító javaslatokról vitatkozik a Ház egy ilyen kódex esetében, akkor ott is méltó módon kell ezt megtenni, és a képviselőknek valóban lehetőséget kell arra adni, hogy érdemben minden módosító javaslattal foglalkozni tudjanak.

A bizottsági vita nem váltja ki a plenáris vitát. Tudom, hogy önök terveznek egy olyan módosítást, hogy részletes vita a plenáris ülésen ne is legyen, csak bizottságokban, de egyelőre még ezt a módosító javaslatot nemhogy nem fogadtuk el, de be sem nyújtották. Úgyhogy azt támogatnám, illetve azt kérném önöktől, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Rubovszky György képviselő úr zárja a sort. Parancsoljon!

(14.10)

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottságon én szólaltam meg először az időkeret védelmében, és ezt az álláspontomat változatlanul fenntartom.

Azokat, amiket előadott Balla frakcióigazgató úr, azokat én is egyértelműen támogatom, és ennek megfelelően kérem tisztelettel, hogy a Ház az előterjesztetteknek megfelelően időkeretben tárgyalja a polgári törvénykönyvet. Ezt annál is inkább teszem, mert az a gyakorlat, tisztelettel, hogy a részletes viták 90 százalékban az általános vita megismétlésében merülnek ki.

Azt is szeretném kiemelni az elhangzottakból, hogy valamennyi képviselőcsoport a saját, kvázi részletes vitának megfelelő módosító indítványaira tett az általános vitában is utalást, azt ma megismétli, és erre van az a mondás: aki ennyi idő alatt nem tudja elmondani az álláspontját, arra egyéb dolgok is rákenhetők.

Én tisztelettel azt kérem a tisztelt Háztól, hogy az előterjesztésnek megfelelően a Ptk. részletes vitáját a mai napon a javasolt időkeretben folytassa le.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem tehát a tisztelt Házat, egyetért-e azzal, hogy a polgári törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat részletes vitáját 4 óra 20 perces időkeretben tárgyaljuk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 220 igen szavazattal, 74 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett az időkeretre vonatkozó indítványt elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az időkeretben tárgyalt részletes vitát ez alkalommal is egy vitaszakaszban tárgyalja az Országgyűlés. Felhívom a figyelmüket, hogy a jövő heti határozathozatalok előkészítése érdekében a részletes vita lezárását követően már nem lehet kapcsolódó módosító javaslatot benyújtani.

Tisztelt Országgyűlés! Most, 14 óra 12 perckor áttérünk az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések tárgyalására.

Tisztelt Ház! Ujhelyi István, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszterhez: "Meg kell védeni az erdélyi magyarságot?" címmel. A képviselő úré a szó.

DR. UJHELYI ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Látom, a miniszterelnök-helyettes úr ismét nincs itt a helyén, hogy válaszoljon a hozzá tartozó terület kapcsán megfogalmazódott kérdésekre.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a szövetség egyik rendezvényén úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-nek meg kell védenie az erdélyi magyarságot a Magyar Polgári Párttól és az Erdélyi Magyar Néppárttól. Az RMDSZ elnöke, tekintettel a közelgő romániai parlamenti választásokra, nem pusztán a két erdélyi kis pártra, sokkal inkább a mögöttük álló magyarországi párttámogatókra, a Fidesz-KDNP-re és Kövér László elnök úrnak a legutóbbi romániai önkormányzati kampányba történő durva beavatkozására utalt.

Beavatkozására, de egyben csúfos kudarcára is, hiszen a legutóbbi romániai önkormányzati választásokon a Fidesz és Kövér László házelnök úr által támogatott két kis párt együtt ért el annyi szavazatot, mint az MPP négy évvel azt megelőzően. A negatív kampány ellenére az RMDSZ 55 ezerrel tudta növelni szavazói számát.

És miközben Varga László KDNP-s képviselő úr napirend előtti hozzászólásában a Jobbik károkozásáról beszélt a határon túli magyarság körében, én hadd jelezzem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pávatánca egy gusztustalan násztánccá változott a Nyirőt, Szálasit éltető neonácikkal akkor, amikor tavaly tavasszal (Felzúdulás és közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiban: Naaa!) az önök házelnöke (Taps az MSZP padsoraiból.) közpénzből kívánta az újratemetést megszervezni, majd pedig utána az önök minisztériuma a mi gyermekeinkkel akarja kötelezően taníttatni azt a Nyirőt, aki egyébként elfogadhatatlan kellene hogy legyen mindannyiunk számára.

És ez legalább annyira álságos (Moraj a kormányzó pártok padsoraiból.) és annyira hazug, mint Rogán Antal frakcióvezető úr napirend előtti hozzászólása, amikor egyébként pontosan tudja, hogy azért kell néha a Jobbiknak, az MSZP-nek és az LMP-nek közösen aláírnia beterjesztéseket, mert olyan Házszabályt hoztak, hogy az egyes ellenzéki (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Provokátor!) frakciók önállóan ezt ne tudják megtenni. (Dr. Rétvári Bence: Válaszol rá a Házszabály!)

De nem egyedülálló a romániai helyzet, hiszen a szomszédos országokban az elmúlt két és fél évben nem szerveztek olyan választást (Zaj a kormányzó pártok padsoraiból.), amelybe a jelenlegi magyar jobboldali kormány be ne avatkozott volna. Beavatkozott a választási kampányba, egyoldalú politikai és pénzügyi támogatást nyújtva a neki nem tetsző külhoni magyar szervezeteknek, ugyanakkor az egyes magyar szervezetek életébe, belső döntéseibe. (Sic!) Így volt ez Szlovákiában, így volt ez a Vajdaságban, és így volt ez Ukrajnában is. Még szerencse, teszem hozzá, hogy Piréziában nem rendeznek választást, és ott a magyar kormány nem akar (Derültség az MSZP padsoraiból.) magyar pártokat elindítani. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból.)

Romániában december 9-én tartják a parlamenti választásokat, amelyen várhatóan nagy lesz a részvétel. Az RMDSZ számára ennek a választásnak is nagy a tétje, hiszen a romániai magyarság (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) legnagyobb érdekvédelmi szervezete az eddigi eredményeit... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját. - Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Lejárt!) ...a romániai magyarság kivívott jogait kénytelen megvédeni. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Képviselő úr, sajnos lejárt az ideje. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Ennyi! - Simon Gábor: Figyeljük a kormánypártiakat is!)

Az államtitkár úr válaszol, parancsoljon! (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Kevesebb előre le nem írt betoldással kellett volna fűszereznie a beszédét. (Moraj az MSZP padsoraiból.)

Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön nyilván azért tért el az előre leadott szövegtől, mert tudta, hogy lehet, hogy visszautasítják az ön interpellációját, ha ilyesfajta megjegyzéseket tesz, de azért egy-két dologra hadd utaljak azon kívül, ami az ön leírt, előre leadott szövegében volt.

Egyrészről visszautasítom azt, hogy ön határon túli temetésekkel kapcsolatban egyes emberek alapvető kegyeleti jogait is visszavonná, és megtagadná tőlük azt a lehetőséget, hogy végakaratuknak megfelelően egykori magyar földben nyugodjanak. Van erről egy Antigoné nevű dráma. Abban erről bővebben olvashat, hogy mennyire jár a végtisztesség mindenki számára.

Másrészről pedig, amikor ön azt mondja, hogy kényszerből írnak alá a Jobbikkal együtt különböző indítványokat, és az előző felszólalási körben Bárándy képviselő úr is szemérmesen nem a Jobbik javaslatához csatlakozott, amit Gaudi-Nagy Tamás mondott elsőként, hanem Schiffer frakcióvezető úrhoz (Dr. Bárándy Gergely: Merthogy Schiffer javaslata volt, csak azért...), mert így szebben hangzik, hogy nem a Jobbik javaslatára csatlakoznak föl, hanem az LMP-ére, nos tehát, nem azért működnek önök együtt a Jobbikkal ezekben a kérdésekben, mert megfosztotta volna önöket bármitől is az új Házszabály vagy a kétharmados többség. A '94-es Házszabály szerint is ugyanilyen minimumlimitek lettek volna, ami '94-ben, az önök ideje alatt került ide, a Ház asztalára, és az önök támogató szavazatával lett a Ház belső működési rendje. Ennyit arról, tisztelt képviselő úr, amit az első részben mondott.

Ami a határon túli magyarok kérdését illeti, én őszintén örülök, hogy az MSZP is elkezdett foglalkozni a határon túli magyarokkal, csak az nem előnyös, tisztelt képviselő úr, amikor erdélyi magyar politikusok szavait önök kezdik el magyarázni, és amikor nem mondanak valamit, akkor önök abba belemagyaráznak valamit, hogy azt ők hogyan gondolták; és itt, a magyar parlamentben kezdik azt el értelmezni, hogy hogyan hangzottak el igazából a határon túli szavak. Tudja, ez az, amit mi nem akartunk folytatni, hogy Budapestről mondják meg, hogy mi a határon túli magyaroknak a politikája, milyen nézetet kell képviselniük, itt dőljenek el határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdések.

Ami a határon túli magyar pártok versengését illeti, valóban ilyen a demokrácia, hogy vannak bizonyos kérdések, amelyekben különböző nézetek alakulnak ki, és vannak olyan helyzetek, amikor valóban két-három párt is verseng ugyanannak a csoportnak a szavazataiért. Határon túl is ilyen indult el, hiszen vannak pártcsaládok nemzetközi téren is, és egyik az egyikhez, másik a másikhoz húz inkább. Egy ilyesfajta versenyhelyzet alakul ki, amelyik a demokrácia velejárója, tisztelt képviselő úr, nem külső beavatkozás következménye. Sokszor inkább az a külső beavatkozás következménye, ha csak egy párt marad, mint ahogy itt, a parlamentben is volt olyan idő, amikor csak egy párt létezett. Tehát az a lényeg, hogy minél hatékonyabban képviseljék a határon túli magyarok az ottani magyarok érdekeit. És az pedig az adott szituáción és a politikai pártok helyzetfelismerésén alapul, hogy ezt együtt teszik, összefogva, közösen, vagy pedig külön-külön, egymással versengve.

A jelenlegi román kormány összeállításánál és a mostani politikai helyzet miatt valóban egy új helyzet állt elő a korábbi hónapok vagy évek román politikai helyzetével kapcsolatban, és ez indokolhatja valóban az ottani magyar pártok összefogását. És ha ezt az együttműködést prioritásnak tekintik, akkor ezt a szellemiséget a magyar kormánypárt vagy kormánypártok mondták, ha ön figyelt a miniszterelnök úr nyári tusnádfürdői beszédére vagy más megnyilatkozásokra, ezt tudják támogatni.

Ugyanakkor ön más határon túli területekkel kapcsolatban teljesen valótlan állításokat tesz. Egyrészről az ukrajnai választásokkal kapcsolatban ön olyan pártot mond győztesnek, amelyik nem is indult a választáson, hiszen az UMDSZ nem vett részt a választásokon, Gajdos István a Régiók Pártjának, tehát egy ukrán pártnak a listáján indult. Ez a párt 72 mandátumot szerzett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), ő a 74. helyen volt. Bocsánat, igyekszem rövidre fogni.

A Vajdasági Magyar Szövetség... (Felzúdulás és közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Elnök úr!)

ELNÖK: Államtitkár úr, kénytelen rövidre fogni, mert lejárt az ideje!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen. Bocsánat, hogy az érdemi részre nem jutott idő, mert ön annyira eltért az interpellációs szövegétől, de szerintem még folytatni fogjuk.

Köszönöm a türelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(14.20)

ELNÖK: A képviselő úr viszonválasza következik.

DR. UJHELYI ISTVÁN (MSZP): Én köszönöm meg Rétvári úr nevében a 20 másodperces pluszt, amit házelnök úrtól kapott, hiszen így módja volt kifejteni azt a néhány mondatot...

ELNÖK: Ön is kapott ennyit.

DR. UJHELYI ISTVÁN (MSZP): ...amire én egyértelműen válaszolhatok. Sem az ön válaszát, sem pedig a kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját elfogadni nem tudom. (Felzúdulás. - Dr. Budai Gyula: Nem is kell!) És egy dolgot hadd tegyek hozzá: egyre nagyobb a félelmem (Soltész Miklós: December 5-e!), és egyre inkább hallom határon túl is és itthon is másoktól, hogy egyre nagyobb a félelmük, hogy az egész határon túli manipuláció, amit önök csinálnak, nem szól másról, mint a 2014-es magyar választásokról (Németh Szilárd István: Holnapután december 5-e van!), a 2014-es magyar választásoknak egy elcsalási lehetőségéről. (Dr. Rétvári Bence: Mi az, hogy elcsalás?)

Most figyelmeztetem önöket: látjuk, hogy mi zajlik, látjuk, hogy az új választási törvényben mindaz, amit a határon túli bizonytalan hátterű és nem biztosítható leveles szavazással kapcsolatosan akarnak tenni, az egy elképesztően durva csalás lehet.

Nem fogadom el a válaszát (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) és kérem, vigyázzanak arra, hogy a következő két évben... (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tehát a képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 203 igen szavazattal, 51 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez: "Igazságot Kajászónak!" címmel. Képviselő úré a szó.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint államtitkár úr is jól tudja, közel egy év telt el az első napvilágot látott állami földbérleti mutyik óta. Azóta számtalan ügy kapott nyilvánosságot, ezek java részét azonban nem tudta a kormány megoldani.

Most ismét a kajászói gazdák nevében vagyok kénytelen szót kérni. A település nemcsak azért vált a mutyikkal terhelt állami földbérleti pályázatok országosan ismert szimbólumává, mert egyetlen hektár sem jutott helyben élő családi gazdálkodóknak, hanem azért is, mert a teljes Váli-völgyre is ugyanez igaz.

Ehhez még hozzájön a szokásosnál sokkal feltűnőbb fideszes kapcsolati háló. Mészáros Lőrinc, a felcsúti narancsbáró és sleppje nyomasztóan telepedett rá a teljes völgyre. Persze nemcsak az állami földekre, hanem mindenre, amiben bizniszt sejt. Ezeken túl a kajászói földbotrány rendelkezik még néhány különleges adalékkal.

Egyrészt itt nemcsak a földre történő fideszes nyomulás egyértelmű, hanem a konkrét törvénytelenség is. A gazdatanács tagjain túl magam is meggyőződhettem arról, hogy Kiss Árpád a lefoglalt területet szabálytalan szerződésben kapta meg, és a megengedett aranykorona-értéknél egy jóval nagyobb területet nyert el az állami földbérleti pályázaton.

Ebből ered a másik különlegessége is Kajászónak. Itt a helyben élő gazdálkodók nem törődtek bele a kisemmizésükbe és az égbekiáltó igazságtalanságba. Ugyanis hiába fordultak önökhöz, hiába fordultak jogorvoslatért a kormányhoz, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, a kormányhivatalokhoz, panaszaik nem nyertek meghallgatást. De ők ebbe nem nyugodtak bele.

A földhöz nem jutott helyi gazdák közbirtokosságot alakítottak, és elkezdték beszántani azt a 70 hektárt, amit jogtalanul nyert ez az illető. És mindezek után még önök fenyegetik őket hatósági eljárással! Elképesztőnek tartom ezt az egész eljárást, hogy azt büntetik, aki dolgozni akar a saját településén, a saját őseinek a földjén. Ráadásul ezek a gazdálkodók kiemelt tényadatokkal is rendelkeznek, amit eljuttattak önnek is azzal kapcsolatban, hogy törvénytelennek tartják ezt az eljárást.

Tisztelt Államtitkár Úr! Négy kérdésre szeretnék konkrét választ kapni. Egyrészt követeljük, hogy a nyilvánosság teljes körű tájékoztatása mellett azonnal vizsgálják felül az eddig megkötött bérleti szerződéseket, az arra érdemteleneket pedig mondják fel. Azonnal módosítsák a pályázati rendszert, egy tiszta, átlátható, igazságos rendszert követelünk, olyat, amilyet a nemzeti vidékstratégiában még ígértek. Változtassanak a gyakorlaton, és például az ilyen egyéves ideiglenes szerződésekkel ne éljenek vissza, az eleve gyanús, ha egy év alatt nem képesek egy tisztességes pályáztatást lefuttatni. Végül azonnali hatállyal hozzák nyilvánosságra az összes állami területre vonatkozó bérleti szerződést, mert nagyon sok olyan van, amiről tudomásunk van, hogy lejárt a bérleti szerződése az elmúlt években, de mégsem került pályáztatásra.

Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Budai Gyula államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt az ön által konkrétan felvetett dologra válaszolnék, engedje meg, hogy néhány dolgot hadd ajánljak a figyelmébe.

Magyarország jogállam, képviselő úr. (Dr. Schiffer András: Tényleg?) A jogállamban a normákat és a viselkedési formákat jogszabályok határozzák meg, amely jogszabályok mindenkire, így önre nézve is kötelezőek, képviselő úr.

Képviselő úr, ön az interpellációjában több alkalommal hivatkozott törvénytelenség, igazságtalanság, jogtalanság kifejezésekre. Képviselő úr, Magyarországon az igazságot a bíróságnak kell meghatározni. Ez vonatkozik önre is.

Képviselő úr, én értem, hogy ön interpellál a parlamentben, mert ön Kajászón, az ottani gazdákat olyan törvénytelenségre bírta rá, aminek a végeredménye valóban az a földfoglalás lett, amiről ön beszél.

Képviselő úr, ha ön igazságról, törvénytelenségről beszél itt a parlamentben, akkor a gazdáknak a jogi utat, a bírósági utat kellett volna javasolnia, ugyanis az, amit ön mond, hogy 300 hektár vagy 6000 aranykorona az egy személy tulajdonában lehető föld nagysága, akkor önnek arra kellett volna biztatni ezeket az embereket, hogy amennyiben a földbérleti pályázat útján odaítélt föld a 6000 aranykoronát meghaladja, akkor támadják meg bírósági úton.

Mit tanácsolt ön ezeknek a gazdáknak? Foglalják el a földet, kerítsék le - és meg is tették, képviselő úr. És mi lett ennek az eredménye? Nem fenyegeti sem önt, sem a gazdákat senki semmivel. Egy büntetőeljárás, képviselő úr, és egy birtokvédelem, az a törvényes út. Ugyanis önnek mint országgyűlési képviselőnek nem az a feladata, hogy törvénytelenségre bírja rá az embereket, hanem a törvények betartására. A képviselői esküjét ön ezért tette, képviselő úr. Úgy gondolom, hogy ezzel, amit ön tett, a képviselői esküjét megsértette.

Képviselő úr, hagyják már abba a handabandázást a magyar föld védelméről! Ön és a pártja egyetlen javaslatot nem tett le a mai napig. Ön két alkalommal lett meghíva azon bizottságba, ahol a termőföldek védelmére vonatkozóan a zsebszerződéseket vizsgáljuk. Ön arra nem volt képes, képviselő úr, hogy eljöjjön Mosonmagyaróvárra, ahol ön lakik, oda, ahol ön él, ott volt a bizottság. Meghívtuk önt, nem jött el. A mai napig egyetlen sort nem írtak le, majd felállnak a parlamentben és a magyar föld védelméről papolnak?! Képviselő úr, ez arcpirító! Szégyellje magát! (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Viszonválasz illeti a képviselő urat egy percben. Parancsoljon!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr rengeteg mindent elmondott itt, nehéz lesz egy percben. Természetesen a válaszát nem tudom elfogadni. Legalább, több mint egy tucat feljelentést tettünk zsebszerződésügyben, a javaslatainkat ön is ismeri, folyamatosan letesszük őket a Ház asztalára - önök söprik le ezeket a javaslatokat.

A helyben élő gazdák pedig, úgy gondolom, hogy teljesen jogosan próbálták meg ezt a 70 hektárt újra visszavenni, ez az ő jussuk, és önök adták ki törvénytelenül ezt a területet az önök csókosainak, ugyanúgy, ahogy egyébként az egész országban ezt művelik.

Most szombaton egy zsúfolásig megtelt rendezvényen vehettem részt Kajászón, ahol nem pártrendezvény volt, hanem a helyben élő és a környéken élő családi gazdálkodók mondták el a véleményüket az önök rendszeréről. Önnek kellett volna oda eljönnie, és szembesült volna a valósággal! Szembesült volna azzal, hogy hány család életét tették ezzel tönkre.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Képviselő úr nemleges válasza után kérdezem a Házat, elfogadja-e államtitkár úr válaszát. (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház az interpellációra adott választ 190 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: "Mi legyen a vidéki főiskolák sorsa?" címmel. Képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!

OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Legutóbbi felszólalásomban már beszéltem a felsőoktatásban tapasztalható ámokfutásról. A nyilvánosságot megjáró tanulmányok és előterjesztések is azt mutatják, hogy a megszorító intézkedések csak most indulnak el igazán. Egy kicsit nézzük más szemmel, nézzük a vidéki Magyarország szemszögéből, hogy az újabb megszorítások és vágások hogyan hatnak a kisvárosokra és a kistelepülésekre.

Magyarországon a fejlődés és a Nyugathoz való felzárkózás gátját jelentik a jelentős regionális különbségek, amelyek a rendszerváltás óta még erőteljesebbé váltak.

(14.30)

Olyan gazdasági és társadalmi különbségekről beszélünk, amelyek a szó szoros értelmében milliókat szakítanak el egymástól. Sajnos, a kormány gazdaságpolitikája és társadalompolitikája ezen egyenlőtlenséget még csak tovább fokozza. Egy-egy régió számára meghatározó, hogy milyen oktatási intézményekkel rendelkezik. Egy főiskola nemcsak az adott település, hanem az egész térség számára kulcsfontosságú lehet. Gondoljunk csak az intézmények munkahelymegtartó hatásaira, gondoljunk arra, hogy az ott tanuló, odaköltöző hallgatók fogyasztásai, a közvetlen kifizetések, az intézményi beruházások, felújítások mekkora bevételeket generálnak! Például a Szolnoki Főiskola csak a városnak évente 2 milliárd forint bevételt hoz, és nem beszéltünk még a környező települések hasznáról. Mi sem mutatja jobban ennek az erőnek a jelentőségét, hogy amikor Mezőtúron bezárták a főiskolát, drámaian megnőtt a elvándorlás mértéke. A megszorítások már eddig is komoly következményekkel jártak. Szolnok esetében több oktatót kellett elküldeni, a képzési kínálat jelentősen beszűkült, a főiskola épületeinek több mint felét bezárták, az egyik kollégiumot éppen most kívánják bérbe adni.

Ezt a tendenciát csak fokozza, hogy az idén megváltoztatott képzési kínálat miatt az állami férőhelyek számát szűkítették, a tandíjas képzést kiterjesztették, sok intézmény rengeteg felvételizőt, hallgatót vesztett el. Próbálhatják ezt az intézmények nyakába varrni, hogy ők tehetnek a színvonal csökkentéséről, de a képlet egyértelmű. A felsőoktatás leépítése elsősorban a vidéki intézményeket sújtja leginkább. Támogatásuk esetén ezek az intézmények versenyképesebbé válhatnának, és még jobb képzéseket nyújthatnának. De folytatódik-e a leépítés olyannyira, hogy össze kelljen vonni, be kelljen zárni intézményeket? Mi lesz a soproni, gyöngyösi, bajai, nyíregyházi vagy ahogyan eddig is beszéltem róla, a Szolnoki Főiskolával? Mi lesz ezekkel a településekkel, ha tovább folytatódik a felsőoktatás leépítése? Ezért kérdezném az államtitkár urat, hogy ugye nem fognak támogatni olyan átalakítást, ami a vidéki régiók főiskoláit végérvényesen ellehetetlenítené.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Halász János államtitkár úrnak adom meg a szót.

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Csodálkozom, hogy önök, LMP-sek beszélnek a vidéki települések helyzetéről (Derültség az LMP soraiból.). Tudja, kitől félnek a vidéki települések? Önöktől, liberális és nem liberális LMP-sektől. (Derültség és taps az LMP és az MSZP soraiból.) A mai kényszereket ugyanis nem a jelenlegi kormány, hanem a Gyurcsány-Bajnai-kormányok 2002 és 2010 között hozott döntései határozták meg. Sajnálatos az a demográfiai folyamat, amelynek részesei vagyunk, hiszen a felvételire jelentkezők csökkenő száma mögött alapvetően a drámai népességfogyás állt. Szerencsére 2010 óta a kormány intézkedéseinek következtében is javult a demográfiai helyzet, de ez a felsőoktatásban csak később jelenik meg értelemszerűen.

A felsőoktatás forrásbázisát adó, a népességfogyással nem számoló kapacitásbővítés az előző kormányok hibája. Nagyobb hallgatói létszámra tervezték meg az elmúlt években a PPP-beruházásokat, ezzel elsősorban a vidéki intézményeket, főiskolákat és karokat hozták lehetetlen helyzetbe. Például a Dunaújvárosi Főiskolát is 2007 óta csökkenő hallgatói létszám jellemzi, ahogy a Nyíregyházi Főiskola hallgatói létszámát is.

Tisztelt Képviselő Asszony! Egyébként a tanároknak, így a főiskolákon tanítóknak sem lehet illúziója az LMP-vel szemben: önök az adóemelés pártja lettek, az LMP programja brutális adóemeléseket tartalmaz, az LMP már jóval az átlagbér alatt keresőket, köztük a vidéki főiskolai pedagógusokat is sújtja, 9 százalékos személyi jövedelemadó-emeléssel számolnak önök. Ezzel több mint havi nettó 11 ezer forintot vennének ki az ő zsebükből is. Ráadásul önök megszüntették a gázártámogatást és a távhő kedvezményes áfakulcsát is. Illúziója senkinek nem lehet önökkel kapcsolatosan.

Képviselő Asszony! Talán csak ennyit mondanék a megszorításokról, amiket ön említett: a kormány éppen az önökével ellentétes úton jár. Önök, LMP-s képviselők már megint a tévedéseikből csinálnak ügyet. A kormányzati munkában minket az vezérel, hogy megoldjuk a megörökölt problémákat. A valós kihívásokra keresünk működőképes megoldásokat. Érthető módon, ahol a képzés minősége jobb, oda megy a hallgató is. Egyértelmű mindenki számára, hogy ahová nem megy hallgató, ott az oktatás színvonalával vagy valami mással baj van. Merem remélni, hogy a képviselő asszony is érzékeli, hogy a vidéki főiskolák körül sűrűsödő gondok nem az elmúlt két év felsőoktatás-politikájának következményei. Például a bajai és Szolnoki Főiskola tartozásainak több mint 80 százalékát jelentik a PPP-beruházásokkal kapcsolatos kötelezettségek, nagyjából ugyanez a helyzet Nyíregyházán és Dunaújvárosban is.

A kormány abban a helyzetben van, hogy el kell takarítania a Gyurcsány-Bajnai-kormányok által itt hagyott romokat. A mi kötelezettségünk a megoldások keresése és megtalálása. Céljaink egyértelműek: a vidéki Magyarország gazdasági fejlesztése, szellemi kulturális megtartóerejének növelése. Ezért az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig minden szinten megőriztük a vidéki oktatási intézményeket, a kormány számtalan intézkedést hozott a vidéken élők támogatása érdekében. Az államadósságot csökkentettük a válság ellenére, az önkormányzatok adósságát átvállaltuk.

Ennek fényében is megerősíthetem: nincs szándékunkban a főiskolák felülről, adminisztratív eszközökkel történő megszüntetésére. A talpon maradás érdekében az együttműködés változatos formáit tudjuk felajánlani, továbbá a képzési profilok, a képzési kínálat ésszerű, a régió szükségletéhez igazodó átalakításával orvosolhatjuk a jelentkező bajokat.

Kérem, fogadja el válaszomat. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Ismét a képviselő asszonyt illeti a szó.

OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egykori vidéki SZDSZ-tagként biztos nagyon jól tudja az államtitkár úr, hogy mitől is félnek a vidékiek. (Taps és derültség az LMP és az MSZP soraiból.)

Kicsit hiányoltam a viszonválaszából a liberális jelzőket, mert csak egyszer mondta el. Azt gondolom, hogy nagyon szomorú az, hogy akárhányszor teszek fel kérdéseket a közoktatás, a főiskolák, a felsőoktatás rombolását illetően, öntől kapok olyan válaszokat, miközben önmaga is mosolyog, és számos ponton ellentmond saját magának. Egyszer beszél arról, hogy ezekre az intézményekre nincs szükség, csökkenő gyereklétszám, nem megfelelő helyen vannak a régióban. A másik mondatában szellemi kulturális megtartóerőről beszél. Azt gondolom, sajnos ön sem tudja igazából a választ, úgyhogy nem áll módomban elfogadni a válaszát.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház a választ 196 igen szavazattal, 75 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Pócs János, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez: "Tervezi-e a kormány a mezőgazdasági hatósági ügyek, például az őstermelői igazolvány kiváltásának egyszerűsítését?" címmel. A képviselő úré a szó.

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unióba történt belépés óta a magyar gazdák helyzete jelentősen megváltozott. Annak idején, emlékszem, derűsen figyelték egyesek, hogyan fogják teljesíteni a termeléshez szokott emberek az egyes hivatali eljárásokkal kapcsolatos szinte teljesíthetetlen elvárásokat. Mára kiderült, hogy jól. A magyar gazda felnőtt a feladathoz, ennek ellenére a rendszer nehezen érthető, túlbürokratizált elemeket tartalmaz, amelyek egyszerűsítésének itt lenne az ideje.

Többek között itt említeném meg az őstermelői igazolványok kiváltásának a rendjét. Nagy örömmel fogadnák a magyar mezőgazdasági termelők, ha a minisztérium átvizsgáltatná a hatósági ügyek eljárásrendjét, és a nehezen teljesíthető, rossz üzeneteket tartalmazó rendszer helyett egy ügyfélbarát, emberséges eljárásrendet vezetne be, amely jobban szolgálná a termelők érdekeit. Olyan módosítások szükségesek, amelyek elsősorban az ügyfelek, azaz az őstermelők adminisztratív terheinek csökkenését célozzák, ugyanakkor az igazolványt kiállító hivatal feladatainak egyszerűsítésére és ésszerűsítésére is törekedni kell. Jó lenne, ha az igazolvány kiváltásában 2013. január 1-jétől lényeges változás lenne, például hogy ne kellene évente érvényesíteni az igazolványokat.

Kérdezem ezért a tisztelt államtitkár urat, hogy tervezi-e a kormány a mezőgazdasági hatósági ügyek, például az őstermelői igazolványok kiváltásának egyszerűsítését. Államtitkár úr, várom megtisztelő válaszát.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

(14.40)

ELNÖK: Válaszadásra Czerván György államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar mezőgazdaságban rejlő adottságok és lehetőségek minél szélesebb körben történő kihasználása csak akkor lehet igazán sikeres, ha az előző kormány által felépített bürokratikus gátakat is lebontjuk, megszüntetjük. Erre tekintettel alapvető szándékunk, hogy minden pályázni akaró, illetve támogatást igénybe venni kívánó gazdálkodó azon elvárását teljesítjük, amely az adminisztratív terhek csökkentésére és a hatósági eljárások egyszerűsítésére irányul.

E jogos elvárások megvalósulása érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium a Magyary egyszerűsítési program keretében több mezőgazdasági hatósági ügy, illetve jogszabály folyamatának egyszerűsítésére nyújtott be az államreform operatív programok keretében pályázatot, amelyek között az őstermelői igazolvány eljárásának egyszerűsítése is szerepel. Ebből következően az őstermelői igazolvány kiváltásának és érvényesítésének eljárását felülvizsgáltuk, és a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendeletet módosítottuk. A módosítások elsősorban az őstermelők adminisztratív terheinek csökkentését célozzák, de ugyanakkor az igazolványt kiállító hivatal feladatainak egyszerűsítésére és ésszerűsítésére is törekszünk, nemcsak a most sorra került jogszabály-módosítással, hanem a jövőre nézve az elektronikus ügyintézésre való folyamatos áttéréssel is.

Az igazolvány kiváltásában 2013. január 1-jétől lényeges változás, hogy nem kell évente érvényesíteni az igazolványokat, elég lesz háromévente egyszer kiváltani az igazolvánnyal együtt az adóévekhez kötött értékesítési betétlapokat, valamint az őstermelőnek az adataiban bekövetkező lényeges változásokat is elég lesz évente csak egyszer bejelenteni, már amennyiben ilyen bejelentés szükséges. Az őstermelői igazolvány kiadása iránti eljárásban az ügyintézési idő is csökkenni fog. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint az ügyintézési határidő 15 napról a módosítással 8 napra csökken.

Az egyszerűsítési eljárás keretében komoly lépéseket tettünk egy új, országosan egységes, online alapokra helyezett őstermelői adatbázis kiépítésére. Ennek következtében az agrárigazgatási és adózási nyilvántartások közötti információáramlás feltételei számottevően javulnak majd. Ennek az új programnak a kifejlesztése a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal felügyelete alatt már folyamatban van, alkalmazására azonban 2014-től kerülhet sor, mivel az elektronikus ügyintézésre való áttérés érdekében nemcsak a technikai, hanem a jogszabályi feltételek kidolgozását is ezzel összhangba kell hozni. A jogszabályi felhatalmazás biztosításával erre irányulóan is megtettük a szükséges lépéseket.

Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Dr. Józsa István: El fogja fogadni. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Pócs János képviselő úrnak adom vissza a szót. Parancsoljon!

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar gazdák, a mezőgazdaságból élő emberek pontosan azt látják, amit ön megfogalmazott, az előző kormány a nyolc év alatt nemcsak hirdette, hanem mindent megtett annak érdekében, hogy merjünk kicsik lenni, és a mezőgazdaságban különösen az őstermelők, a családi gazdálkodók kicsik is maradjanak. Ennek köszönhetően az integráció leple alatt tudták kihasználni a gazdákat; ennek köszönhetően érték el a nagyok, a spekulánsok, hogy a gazdák a földben nem a megélhetést, hanem inkább azt a lehetőséget látták, hogy a terhektől minél hamarabb megszabaduljanak.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Államtitkár Úr! A vidék, a mezőgazdaság fellendülésének az alapja, hogy a kicsikből nagyok legyenek. Az államtitkár úr válaszából egyértelműen meggyőződhettünk arról, hogy ezen a téren is a kormányzat az első lépést megtette. Ezek jegyében a válaszát tisztelettel el tudom fogadni.

Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr a választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Simon Gábor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "Mikor csökken a távfűtés díja Miskolcon?" címmel. Az interpellációra miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter asszony (Dr. Józsa István: Halljuk, halljuk!) helyett Fónagy János államtitkár úr válaszol. Simon Gábor képviselő urat illeti a szó.

DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Miskolc lakosságának közel 50 százaléka, azaz 70 ezer ember távfűtött lakásban él. Az érintett családok rezsiköltségeinek a legjelentősebb részét ezen szolgáltatás kifizetése jelenti.

A szolgáltatást városunkban a Mihő Kft. biztosítja, amely a hőenergiát gáz elégetésével állítja elő. Az előző városvezetés ezért kiemelt jelentőségűnek tekintette a gázfüggőség csökkentését az alternatív energiaforrások bevonásával. Ennek érdekében a hulladéklerakó rekultiválásával biogázüzemet létesített, és támogatta a megépítésre került biomassza-erőművet is, legnagyobb beruházásként pedig segítette a Mályi határában megvalósuló geotermikus projektet. Ezen Magyarországon is egyedülálló nagyságrendű projekt befejezéséhez közeledik, így lehetőség nyílik Miskolcon a távhődíjak érdemi csökkentésére. A PannErgy beruházása egyébként összhangban van Magyarország uniós kötelezettségvállalásával is, amely alapján növelni kell a megújuló energiák felhasználását.

A díjcsökkentést Miskolc város polgármestere is támogatja, hiszen a sajtóban számos esetben bejelentette csökkentési szándékát. Ezért tettem fel kérdést dr. Kriza Ákos polgármester úrnak, aki elmondta, hogy nem tudja csökkenteni a díjakat, mert már nem az önkormányzat az ármegállapító hatóság, azonban megjegyezte, hogy Orbán Viktornak szándékában áll csökkenteni Miskolcon a távfűtés árait. Ismételt kérdésemre a polgármester úr azt is elmondta, hogy már levélben fordult a minisztériumhoz, kérve a csökkentés megállapítását.

Nos, gondolom, hogy önökhöz ezek alapján megérkezett a polgármesteri levél, lehetőségük volt arra, hogy kialakítsák álláspontjukat, ezért a 70 ezer miskolci képviseletében is kérdezem öntől, hogy milyen mértékben és mikortól fognak csökkenni a távfűtés díjai városunkban. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány számára valóban kiemelt fontosságú a megújuló energiaforrások elterjedésének ösztönzése. Az Országgyűlés által 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégia elemeinek végrehajtása érdekében folyamatban van a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítására, hatékonyságának fejlesztésére és a megújuló energiaforrások bevonására irányuló távhőfejlesztési cselekvési terv kimunkálása.

A kormány rezsiköltségek kezelésére vonatkozó elvárásával összhangban 2011 áprilisában a korábban önkormányzati hatáskörbe tartozó távhőár-megállapítást valóban központi hatósági jogkörbe vonta. Ezzel együtt az Országgyűlés döntött arról, hogy 2011. március 31-ei árszinten befagyasztjuk ezeket az árakat.

A kormány 2011. június 1-jével megszüntette a villamos energiát hővel kapcsoltan termelők számára rendelkezésre álló pazarló villamosenergia-oldali támogatást, új hőoldali kompenzációs rendszerrel váltottuk fel, amely országos szinten mintegy 42 milliárd forint nagyságban nyújt kiegészítő bevételt a távhőszolgáltatók számára.

A 2011. október 1-jével bevezetett új távhőár-szabályozás értelmében az árelőkészítő Magyar Energia Hivatal az engedélyesek adatszolgáltatása alapján minden év augusztus 31-éig tesz javaslatot a következő távhőár-szabályozási időszakban - tehát távhőár-megállapítási időszaktól távhőár-megállapítási időszakig, fűtési időszaktól fűtési időszakig - a termelői hőárakra, valamint a távhő-szolgáltatói támogatásokra.

(14.50)

Az érintett engedélyesek, amennyiben szükségesnek látják, részletes egyedi költség-felülvizsgálatot kezdeményezhetnek a hivatalnál.

A folyamatosan emelkedő világpiaci energiaárak mellett is a kormány számára fontos annak biztosítása, hogy az energiaköltségek ne okozzanak megfizethetetlen terhet a fogyasztók számára. Ezt a célt valósította meg az energetikai szabályozás területén a rezsiköltségek kezelésére irányuló kormányzati elvárás, amelynek köszönhetően a 2011-ben befagyasztott végfogyasztói távhőárak csak egy alkalommal, 2012. január 1-jével, méghozzá infláció alatti szinten, inflációt el nem érő szinten változtak.

Az ön által épp említett, már megépült biogáz és biomassza alapú hőtermelők kiskapacitásúak, a miskolci távhőárakat érdemben nem befolyásolják. A térség harmadik, Mályi határában megvalósuló, megújuló hőtermelő létesítési projektje befejezés előtt áll. Amennyiben az erőmű létesítése befejeződik, és az engedélyes kezdeményezni fogja az egyedi hőár megállapítását, az Energia Hivatal részletesen meg fogja vizsgálni a miskolci hőtermelés indokolt költségeit, és javaslatot fog tenni a szabályozás módosítására.

Ennek megfelelően kérem a képviselő urat, hogy válaszomat azzal fogadja el, hogy amint a beruházás, a fejlesztés befejeződik, úgy indokolt esetben és kérelem esetén az indokolt költségeket és ezzel összefüggésben az árakat a hivatal felül fogja vizsgálni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy, ahogy mondta, befejezéséhez közeledik ez a beruházás, hiszen a nyomáspróbák zajlanak. A beruházásra azért annyit hadd mondjak, hogy ezáltal Miskolc lesz a nagyvárosok közül az a város, amelyik legnagyobb arányban használja a zöldenergiát, hiszen egy összesen 24 millió eurós beruházásról van szó, 20 kilométer új vezeték épült ki, amelyben 100 fokos víz 16 bar nyomáson fog közlekedni.

A beruházásnak természetesen egy értelme van a városlakók számára: ha csökken a távhődíj. Ezért örültem neki, hogy az államtitkár úr mint egykori borsodi lakos, mint ózdi lakos válaszol, hiszen sokkal jobban érti szerintem a miskolciak problémáját. Azonban a válaszát azért nem tudom elfogadni, mert nyilván egy ilyen beruházást számok előznek meg. Mindenki tudja, hogy a geotermiára való átállással mennyire lesz olcsóbb a szolgáltatónak, ezt tudni kell az Energia Hivatalnak, ami engedélyezte ezt az egész projektet. Tehát amikor azt kérdeztem öntől, hogy mikor és mennyivel fog csökkeni a távhő díja (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), erre sajnos nem válaszolt, így nem tudom elfogadni.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

DR. SIMON GÁBOR (MSZP): De majd később is megkérdezem.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 181 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: "ENSZ-egyezmény, új fogyatékügyi program?" címmel. Vágó Sebestyén képviselő urat illeti a szó.

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! December 3-a 1992 óta a fogyatékos emberek nemzetközi napja. Az ENSZ által életre hívott világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira.

Magyarországon több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékossággal élő emberek számát, sorsuk alakulása közvetve a lakosság mintegy harmadát érinti, és azt se felejtsük el, hogy ez az a sors, amibe közvetve vagy közvetlenül, önhibáján kívül bármikor bárki - akár közülünk is - belekerülhet.

Az ENSZ Közgyűlése 2006 decemberében elfogadta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott, valamint megszületett az új fogyatékosügyi program, amelyet a parlament 2006-ban el is fogadott. Az ENSZ-egyezmény 20. cikkelye a mozgásszabadságról szól, elsősorban az akadálymentesség és a segédeszközök tekintetében. Ezzel a problémával a program is részletesen foglalkozik, de a probléma megoldásával kapcsolatban hat éve nem sok minden történt.

Többször intéztem már kérdést az aggályokkal kapcsolatban a kormányhoz, de megnyugtató választ soha nem kaptam. Mi a helyzet a szinte '60-as években megrekedt gyógyászatisegédeszköz-támogatás rendszerével? Mi a helyzet az akadálymentesítéssel, akár közintézményről beszélünk, amelyeknek 2013. december 31-ig kell akadálymentessé válniuk, akár szolgáltatókról, akár tömegközlekedésről legyen szó? Hogyan lesz például a vasúti személyszállítás a tervek alapján Magyarországon 2013. január 1-jére akadálymentes? Aki ismeri a magyar valóságot, tudja, hogy sehogy, pedig az egyik legalapvetőbb joga lenne egy fogyatékossággal élő embernek, hogy A pontból B pontba ugyanolyan joggal tudjon eljutni, mint egészséges társai, illetve hogy az ügyintézéseit is akadálymentesen tudja végezni.

Ezekben csak az épített környezetről beszéltem, amit a program is kiemelten említ, de meghatározza a társadalomban való aktív részvételhez szükséges akadálymentesítést is, amely a parlament által elfogadott jelentés szép szavai ellenére is siralmasan áll. A határidők folyamatos tologatása helyett végre tényleges intézkedési tervekre és intézkedésekre lenne szükség, nem beszélve az utóbbi időben a kormány működése kapcsán a "semmit rólunk nélkülünk" elvének folyamatos lábbal tiprásáról hazánkban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tervezi-e a kormány a gyógyászati segédeszközök rendszerének gyökeres átalakítását? Illetve lesz-e a kormánynak a közeljövőben használható koncepciója a siralmas akadálymentesítési helyzet megváltoztatására?

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Halász János államtitkár úrnak.

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! E falak között számos alkalommal elhangzott, hogy a 2007-2010-es időszakban közel 15 milliárd forint akadálymentesítési forrás elköltésére került sor. Ennek ellenére az akadálymentesség messze nem éri el azt a szintet, amit a törvényi határidők leteltével mindannyian várhattunk.

A fogyatékos emberek érdekeit szem előtt tartva ezért úgy döntöttünk, hogy folytatjuk az akadálymentesítés támogatását, egyúttal rendbe tesszük a támogatások hosszabb távú tervezési mechanizmusát is, mert a szocialista kormányok időszakából nem áll rendelkezésünkre hitelt érdemlő adat. Mivel a szocialisták hanyagsága miatt nem tudtuk, hogy a kormányváltásig erre a célra elköltött pénzből pontosan hol és milyen intézmények váltak egyenlő eséllyel hozzáférhetővé, elindítottunk egy országos kormányzati és önkormányzati akadálymentesítési felmérést. Az így létrejövő naprakész adatbázis alapján a jövőben a valós hazai állapotokra alapozva, célzottan, ezáltal költséghatékonyan tudjuk folytatni az akadálymentesítési források hasznosítását. A fenti feladatot az új országos fogyatékosügyi program végrehajtásának 2012-2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről szóló kormányhatározat tartalmazza.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez év végéig az Új Széchenyi-terv keretében több mint ötmilliárd forint keretösszegű pályázati kiírást jelentetünk meg valamennyi kormányablak, illetve a fogyatékossággal élő ügyfelek által leglátogatottabb kormányhivatalok egyenlő esélyű hozzáférésének támogatására. Ami pedig a jövőbeli tervezést illeti: korábbi ígéretünkhöz híven az Emberi Erőforrások Minisztériuma november 29-én elindította három munkacsoport működését. Ezek a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok átfogó revízióját végzik annak érdekében, hogy azokat az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének rendelkezéseihez igazítsák. A munka része lesz többek között az akadálymentesítési szabályozás, illetve az országos fogyatékosügyi program kötelező tartalmi elemeinek áttekintése is, ami a hosszabb távú szakpolitikai tervezés alapját képezi. A munkacsoportok 33 tagja közül 24 nem kormányzati szakértő, akiket 11 fogyatékosügyi civil és szakmai szervezet delegált.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön is láthatja, hogy a kormány komolyan veszi a "semmit rólunk nélkülünk" elv alkalmazását. Az új országos fogyatékosügyi program megjelöli azokat a területeket, ahol előrelépésre van szükség a fogyatékossággal élő személyek életvitelének, rehabilitációjának elősegítése érdekében. A programban összefonódnak a szociális és egészségügyi kérdések, így például az életvitelt segítő eszközök kölcsönzése és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatási rendszere terén.

A már említett 2012-13. évekre vonatkozó intézkedési terv feladatként tartalmazza a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási rendszerének felülvizsgálatát, a rendelkezésre álló források ésszerűsítése érdekében. A rendszer felülvizsgálata jelenleg is zajlik abban a szellemben, ahogyan tárcánk a szakmai szervezetekkel, betegszervezetekkel és gyártói, forgalmazói szervezetekkel együttműködve eddig is tette.

(15.00)

Természetesen mindannyiunk célja egy olyan rendszer kiépítése, amely az érintettek számára tényleges segítséget jelent önálló életvitelük megteremtése érdekében. Ennek kialakítása azonban igen összetett feladat, amely szoros és hosszú távú együttműködést igényel. Addig, amíg az országban nem lesz minden akadálymentesítve, fontos, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a segítőkészség soha nem lesz teljesen kiváltható. Ezért azon is dolgozunk, hogy a kölcsönös segítségnyújtás, egymás támogatása mindenki számára fontos értéket jelentsen. Remélem, ön is így gondolja ezt. Kérem, fogadja el válaszomat. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

VÁGÓ SEBESTYÉN (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A választ elfogadni nem tudom, mégpedig több szempontból nem tudom elfogadni. Az egyik az, hogy elég hátrányos késésben vannak, ugyanis ezeket a problémákat a kormányzás átvételekor is tapasztalhatták, és előremozdulást nem láttunk. Annak ellenére nem láttunk, hogy innen, az ellenzéki padsorokból többek között én is nagyon sokszor fölhívtam ezekre az anomáliákra a kormány figyelmét. De a válaszokban cinikus választ kaptunk, illetve az előrelépésekben és a változás előmozdításában semmit nem tapasztaltunk.

Az pedig egy érdekes kérdés, hogy majd ezek a csoportok ki fogják-e szűrni azokat a jogszerűtlen, jogtipró és az ENSZ-egyezménnyel szembemenő kormányzati intézkedéseket, illetve a kormány nyomására elfogadott törvényeket, amelyek nagyon sok esetben jogsértést okoznak, illetve joghátrányt okoznak a fogyatékossággal élő embereknél. Legutóbbi példa például a 327/2012. kormányrendelet, ami olyan helyzetbe hozza a halmozottan, illetve súlyos fogyatékossággal élőket foglalkoztató cégeket, hogy lehet, hogy kénytelen lesznek a munkaerejüktől megválni.

Így a válaszát, még egyszer mondom, elfogadni nem tudom. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 182 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Tóth Csaba, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "Füstöl a dohány!" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter asszony képviseletében Fónagy János államtitkár úr válaszol. Megadom a szót, képviselő úr.

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés 2012. november 11-én elfogadta a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt. A törvény értelmében az illetékes miniszter köteles a dohánytermék kiskereskedelmi jogosultságára vonatkozó pályázatokat első alkalommal legkésőbb 2012. november 15-ig kiírni úgy, hogy a pályázatok benyújtására a kiírás megjelenését követő 60 napos határidő álljon rendelkezésre. November 15-én a miniszter aláírásával megjelent a nyilvános koncessziós pályázati felhívása dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére. A pályázati felhívásban az látható, hogy a törvényben megfogalmazott határidő helyett a pályázati kiírás csak 2012. december 15-én jelenik meg.

2012. november 26-án a nemzeti fejlesztési miniszterhez benyújtott interpellációmban feltettem azt a kérdést, miszerint miért nem olyan pályázati kiírás jelent meg, amely megfelel a törvényben foglaltaknak, továbbá, hogy akkor most van pályázati kiírás, vagy nincs pályázati kiírás. A kérdésre a múlt héten államtitkár úr azt válaszolta, idézem: "Van pályázat, és a pályázatok érkeznek is. Ez is tanúsítja azt, hogy képviselő úr állításával szemben mind a kormány, mind az irányítása alá tartozó Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a törvényben foglaltaknak megfelelően járt el."

A megjelent pályázati felhívásban azonban az látható, hogy a pályázattal kapcsolatos részletes személyi, jogi, pénzügyi és tárgyi feltételek, a pályázat elbírálásának szempontjai és további információk is csak a 2012. december 15. napján megjelenő koncessziós pályázati kiírásban találhatók meg. Sőt, az is kiderül a pályázati felhívásból, hogy a pályázati kiírások a megjelenést követően a Széchenyi-programirodáknál vehetők majd át. Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor milyen pályázatok beérkezéséről beszélt államtitkár úr, amikor még a feltételeket tartalmazó kiírás meg sem jelent. Vagy vannak esetleg jól értesültek, akik kiírás nélkül is tudnak pályázni? Vagy esetleg már a nyertesek is megvannak? Akkor viszont tényleg nincs szükség pályázatra és a pályázati kiírásnak nevezett színjátékra.

A fentiekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat, miért nem olyan pályázati kiírás jelent meg, ami megfelel a törvényben foglaltaknak. Mi szükség van a 450 millióból gazdálkodó Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-re, ha a pályázatokkal kapcsolatos teendőket helyette a Széchenyi-programiroda látja el? Tájékoztasson arról, hogy eddig hány pályázat érkezett be! A pályázat elbírálásánál a törvény szerint előnyt élvez, aki legalább 3 hónapja álláskereső. Ön szerint le tudják-e tenni ezek a személyek a 100 ezer forintos pályázati biztosítékot?

Várom válaszát. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Fónagy János államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény végrehajtásának egyértelmű megítélése érdekében a pályázati felhívás november 15-én jelent meg, a koncessziós pályázati kiírás pedig december 15-én jelenik meg. A kiíró nemzeti fejlesztési miniszter a törvény értelmében első alkalommal a felhívás megjelentetésére köteles, majd csupán az ezt követő legalább 30 nappal van lehetőség a kiírás megjelentetésére.

Képviselő úr múlt heti interpellációjára adott válaszomban is szándékaim szerint ez hangzott el, vagy ennek kellett volna elhangoznia. Ha a szabad fogalmazás miatt félreérthető voltam, az az én hibám. Ezzel együtt, az én szereplésemtől függetlenül a jogszabályban foglaltaknak megfelelően zajlik a pályázatok benyújtásának részletes feltételeit tartalmazó pályázati kiírás elkészítésének és a felhívásban foglaltak szerinti közzétételének előkészítése.

Az az információja azonban képviselő úrnak, amely szerint a pályázatokkal kapcsolatos feladatokat a Széchenyi-programirodák látják el, nem helytálló. Úgy emlékszem, a múltkor is ugyanezt mondtam. A Széchenyi-programirodákat annak érdekében kértük fel, hogy kizárólag a kiírás közvetlen és nyomtatott formátumban történő átvételének elősegítése érdekében közreműködésükkel minél nagyobb számú pályázni kívánó személy érhesse el a pályázati kiírást. A programirodáknak a pályázati kiírás nyomtatott formában, az igénylők számára történő átadásán túlmenően további feladatuk nincs.

Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi tevékenység megkezdése is komoly anyagi ráfordítást igényel, helyiség, árukészlet, engedélyek beszerzése és a többi, az ön által is említett 100 ezer forintos biztosíték nem szűkíti le a pályázók körét. Meggyőződésünk és meggyőződésem szerint inkább ösztönzi őket egy gazdaságilag jól átgondolt pályázat benyújtására. Ezért indokoltnak tartjuk a biztosíték kikötését.

Kérem, hogy megismételt válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e az interpellációra adott választ.

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Megnyugtatom, hogy nem volt félreérthető a múlt héten, most sem az. Amit elmondott, abból az látszik, hogy valaki nem mond igazat. Államtitkár úr, önt a múlt héten is meg ezen a héten is félrevezették, úgy tűnik, mert különben mi lenne más oka, hogy azt mondta a múlt héten, hogy van pályázat, és érkeznek is a kiírások. Azt is mondta, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. elvégezte a feladatát. Igaz, ha megnézzük a zrt. honlapját, azon semmit nem látunk, sem a törvény szerinti kiírást, se címet, se egy e-mail-címet, de még egy telefonszámot sem. Akkor mire kellett 450 millió forint? - felmerül a kérdés.

De ha már említette a Széchenyi-programirodát, ha annak megnézzük a honlapját, ott sem látunk semmit természetesen erről a pályázatról, úgyhogy aki pályázott, most sem derült ki számunkra, hogy akkor hogyan tudott egyáltalán pályázni. Kinek lehet hinni egyáltalán ebben a történetben? Választ most sem kaptunk rá, úgyhogy a válaszát, államtitkár úr, sajnos nem tudom elfogadni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 179 igen szavazattal, 66 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

(15.10)

Tisztelt Országgyűlés! Rubi Gergely, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: "Eladósodott önkormányzatok. Ki a felelős?" címmel. Képviselő urat illeti a szó.

RUBI GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az önkormányzatok adóssága az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2007 végén 692 milliárd forint volt úgy, hogy a megyék, a főváros, a megyei jogú városok és a 304 város adóssága az összes adósság 90 százalékát is meghaladta, és a több mint kétezer község és nagyközség adóssága együtt sem érte el a 10 százalékot. Az nem vitás, hogy az országot az elmúlt években a szocialisták adósították el, de a fideszes önkormányzatok java része is eladósodott. Mondanék néhány példát: például Miskolc polgármesterének abszurd volt az a kijelentése, hogy Miskolc országos csúcstartó volt az adósságnövekedés ütemét tekintve, a szocialisták háromszorosára növelték a város adósságát 2007 és 2010 között. Párttársai nem vették a fáradságot az ÁSZ-jelentések tanulmányozására, mert akkor látták volna, hogy nem Miskolc a csúcstartó, hanem Mezőkövesd, ahol Tállai államtitkár úr volt a polgármester, és ahol az ÁSZ által vizsgált időszakban hatszorosára nőtt a város adósságállománya.

De rossz a helyzet Debrecenben is. A város pénzintézeti kötelezettségei 2006 végétől 8 milliárd 252 millió forintról 2012-re 27 milliárd 512 millió forintra növekedtek, ami jóval több, mint háromszoros növekedés. Az önkormányzat 2007 és 2011 között csak folyószámla- és munkabérhitellel tudta a működést biztosítani. Most pedig ott tartanak Debrecenben, hogy az ingatlanértékesítésből tervezett bevételnek csupán az 5 százaléka folyt be a városkasszába, hitelt nem adnak a bankok, így az önkormányzati intézmények működése, fenntartása az idei év hátralévő részében nem biztosított. A Debrecen gazdálkodása 2012 első félévi teljesítéséről szóló előterjesztésben maga a polgármester ismeri be, hogy a város gyakorlatilag csőd közeli helyzetben van. A város szeptemberben módosított költségvetése is igazolja az ÁSZ-jelentésben leírtakat, hogy tarthatatlanná vált a gazdálkodás, katasztrofális a város pénzügyi helyzete.

Szükséges felhívnom a figyelmet a kettős mércére is, miszerint Miskolc esetében azonos tárgyban önök által tett feljelentést az ügyészség befogadta, de az általunk tett debreceni feljelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A fő indok az, hogy a képviselőink nem sértettjei a cselekménynek. Maga a Fidesz-kormány állapította meg saját polgármesterei alkalmatlanságát, amikor 2012-től a stabilitási törvénnyel kormányzati gondnokság alá helyezték az önkormányzatoknak nevezett szerveket úgy, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatos hitelek 10, illetve 100 milliós limitje fölött kormányengedélyhez kötötték azok felvételét.

Államtitkár Úr! Egy önkormányzatot csak az önkormányzat adósíthat el úgy, hogy a gazdálkodás szabályszerűségéért felelős polgármester fittyet hány a kötelezettségvállalások korlátozásairól szóló törvényekre. Ha az önkormányzatoknak a kötelező feladataik ellátásához az állami támogatás és a saját bevételek nem voltak elegendők, akkor a működésre kiegészítő támogatásra voltak jogosultak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ám ha a felvállalt, nem kötelező kiadásokat nézzük, akkor önök...

ELNÖK: Képviselő úr, lejárt az időkerete.

RUBI GERGELY (Jobbik): Köszönöm szépen. Még egy gyors kérdést tennék fel. Ki és mikor fogja számon kérni... (Kikapcsolják a mikrofonját. - Derültség a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Képviselő úr, lejárt az időkerete, sajnos nem tudok tovább időt adni. (Taps a Jobbik soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha megengedi a tisztelt Országgyűlés, akkor segítek a képviselő úrnak és felteszem a kérdést. (Derültség.) Az volt a kérdés, hogy ki és mikor fogja számon kérni a vonatkozó gazdálkodással kapcsolatos törvények betartását a fideszes polgármestereken. Ismerjük azt a jobbikos hozzáállást, hogy bizonyos népcsoportokat és bizonyos pártbeli önkormányzati vezetőket számon kell kérni. Nem az a kérdése a jobbikos képviselőnek, hogy a törvényességet az önkormányzatok gazdálkodásánál hogyan lehet betartani és azt ki ellenőrzi, hanem az érdekli, hogy a fideszes polgármesterek a törvényeket betartják-e. Tehát nem a jobbikosok, nem a szocialisták, nem az LMP-sek - egyébként ilyenek nincsenek is -, hanem csak a fideszes polgármestereken kéri ezt számon. Ezt a kérdést én nem minősítem.

Viszont érződik képviselő úr interpellációjából, hogy még nem sikerült elnyernie egyetlen településen sem a választópolgárok bizalmát, ezért életében még egyetlen percet sem töltött el egyetlen képviselő-testületben sem, tehát az önkormányzatisághoz csak kívülről ért; olyan szinten, hogy az állami számvevőszéki jelentéseket sem olvassa, hanem valószínűleg a párttársai vagy a személyes gyűlölete ingerli és hergeli fel őt arra, hogy Mezőkövesdet idecitálja a parlamentbe. Arra kérem, hogy olvassa el az Állami Számvevőszék jelentését, amelyben a következő áll: Mezőkövesd gazdálkodása példaértékű, 2007 és 2010 között a város pénzügyi helyzete 1 milliárd forinttal javult mind a bevételek, mind a kiadásmegtakarítás vonatkozásában. Olvassa el a jelentést!

Egyébként, ha elolvasta volna képviselő úr ezt a jelentést, azt is tudná, mi az, hogy óvadéki betét, és ha egy városnak másfél-két milliárd óvadéki betétje van, az nem tartozik bele a hitelállományába. Tehát javaslom önnek, ne azt mondja, hogy mi olvassuk el, hanem ön olvassa el.

De ugyanez a helyzet Debrecen városával is, ugyanis a következőt mondja Debrecenről ugyanaz az ÁSZ-jelentés: "2007-ben és 2010-ben az önkormányzat a működési kockázatát csökkentette, pozitív a folyó költségvetési egyenlege, 2010 végén folyószámla- és munkabérhitellel nem rendelkezett, nem volt lejárt határidejű szállítói tartozása." Milyen csődről beszél ön Debrecennel kapcsolatban?

Tisztelt Képviselő Úr! Önök hőbörögnek, vádaskodnak, ügyészséget és bíróságot játszanak a parlamentben, mi pedig, a kormány, megoldjuk a problémákat. Megoldjuk azt, amit elődeink, a szocialisták okoztak. Mi az önkormányzatokat kihozzuk az adósságcsapdából, s nem egy-egy önkormányzatot és nem pártalapon, hanem a teljes magyar önkormányzati rendszert. Ez ebben az évben azt fogja jelenteni, hogy az 5 ezer fő alatti települések 100 milliárd forintot kapnak azért, hogy az adósságuk megszűnjön, és a jövő évet tisztán, adósságmentesen tudják kezdeni az új önkormányzati és finanszírozási rendszerben, majd a következő évben fél évig további közel háromszáz önkormányzatot hozunk ki az adósságcsapdából az 5 ezer fő fölötti települések közül, amelyek adósságállománya meghaladja az 1000 milliárd forintot, amit a szocialisták áldásos tevékenységének köszönhetnek, hiszen kivonták az önkormányzati rendszerből a forrásokat.

Tehát a kormány és vélhetően az Országgyűlés többsége a problémákat megoldja és nem gerjeszti, mint ahogy azt ön és az ön pártja teszi. S lehet, hogy ez önnek nem tetszik, de fogadja el, ez a kormány az előző kormány által okozott gondokat és problémákat megoldja.

Kérem, fogadja el a válaszom, bár nem reménykedem benne. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

RUBI GERGELY (Jobbik): Köszönöm szépen. Kicsit rövidebbre fogom fogni legközelebb, de nem tudom elfogadni a választ, már csak azért sem, mert a számok nem hazudnak. Lehet beszélni arról, hogy átveszik az önkormányzatok adósságát, ettől függetlenül itt milliárdokról van szó. S mivel milliárdokról van szó, ez sokakban felvet még egy kérdést, hiszen ennyi milliárdból rengeteg munkahelyet lehetett volna teremteni, ennek azonban nyoma sincs.

De akkor hol van a pénz? Valahol csak lennie kell annak a sok pénznek, ami eltűnt, önök mégsem azt keresik, hogy ki a felelőse ennek, hanem igyekeznek mindenféle mellébeszéléssel elterelni a problémáról a figyelmet. Gyakorlatilag az történt, hogy eladósították az önkormányzatokat, majd jópofi módon közlik, hogy az állam az adófizetők pénzéből átveszi őket és visszafizeti az adósságot. Ettől függetlenül ez nem mentesíti a felelősség alól azokat a polgármestereket, akik ezt véghezvitték.

Köszönöm szépen, a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 193 igen szavazattal, 40 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! 15 óra 18 perc van, és az azonnali kérdések tárgyalására térünk át. Kérem képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek helyet foglalni.

Tisztelt Országgyűlés! Lukács Zoltán, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: "Jó tanács" címmel. Lukács Zoltán képviselő urat illeti a szót.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nem véletlenül vártam három hetet, hogy önnek személyesen tehessen fel ezt a kérdést, ugyanis a kérdésben tájékoztatni is szeretném. Tájékoztatni szeretném arról, hogy az ön környezetében olyan visszaélésgyanús ügyek vannak, amelyekről ön nyilván nem tud, mert ha tudna, akkor - ismerve önt - ezek nyilván nem történhetnének meg.

(15.20)

Történt ugyanis, hogy egy magát Századvég Csoportnak nevező gazdasági érdekcsoport olyan keretszerződéseket kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, amely szerint ennek a bizonyos Századvégnek összesen 3,1 milliárd forintot fizethetnek ki különböző jogcímeken. Olyan jogcímeken például, mint szakpolitikai tanulmányok, sajtófigyelés és elemzés, szerkezeti és fejlesztési stratégiák kidolgozása, projektmenedzsment - jelentsen ez bármit. A probléma ezzel az, hogy ezek teljesen átláthatatlanul és titokban készülnek, mert képzelje el, miniszterelnök úr, az ön tudta nélkül ezeket a projekteket, ezeket a tanulmányokat titokban tartják, és nem engednek betekintést abba semmifajta képviselőnek, sem országgyűlési képviselőnek, sem pedig különböző szervezeteknek. Ön egyébként, mint az átláthatóság élharcosa, nyilván ezt nem tudja, mert ha tudná, akkor megtiltotta volna, és maga hozta volna nyilvánosságra ezeket az anyagokat.

Szóval azt gondolom, hogy szeretném tudni öntől, tudott-e ezekről az ügyekről, és hajlandó-e ezeket az ügyeket felülvizsgálni, és hajlandó-e arra, hogy esetleg felmondja ezeket a szerződéseket. Vagy legalább arra hajlandó-e, hogy utasítsa a megfelelő személyeket arra, hogy ezeket a tanulmányokat, amik elkészültek - vagy nem készültek el, még ezt sem tudhatjuk -, hozzák nyilvánosságra, hogy legalább a nyilvánosság betekinthessen azokba, és tudja, hogy ezt a pénzt mire fizették ki.

Köszönöm szépen a megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Egy fontos kérdésről van szó, legalábbis a kormányzati munka szempontjából fontos kérdésről. A kérdés úgy tehető föl: ahhoz, hogy egy kormány megfelelő színvonalon tudja szolgálni a polgárait, honnan gyűjtse be azt a tudást, amivel maga az államigazgatás nem rendelkezik? Ilyenkor szoktak tanácsadói szerződéseket, szakértői megbízásokat és egyebeket kiadni.

Amikor a kormányzásunk megkezdődött, akkor azt gondoltam - és azt is ígértem -, hogy körülbelül a fele összegéből meg fogjuk oldani ezt a tudásbevonást a kormányzati munkába, ahhoz képest, mint amennyit önök erre elköltöttek. Szeretném jelezni, hogy még az egyötödénél sem tartunk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Az elmúlt időszakban sikerült földeríteni, hogy körülbelül 18 milliárd forintnyi összeget költöttek el önök erre a célra, 18 milliárd forintot. (Dr. Józsa István: Mese.) Ehhez képest most a kormány körülbelül 3 milliárd forint magasságánál tart. Remélem, nem lesz szükség arra, hogy az önök által elköltött összeg feléig emeljük ezt az összeget, és a kormány működését ezzel a költségszinttel is meg tudjuk, meg tudom személyesen is oldani.

Ami pedig a nyilvánosság kérdését illeti, azt tudom mondani önnek, hogy minden olyan tanulmányt szívesen nyilvánosságra hozunk, amelynek a javaslatait megfogadtuk. De nem áll módomban nyilvánosságra hozni olyan tanulmányokat és olyan javaslatokat, amelyekkel - belső viták után - végül is szemben foglaltunk állást. Úgyhogy örömmel állok rendelkezésére, meg tudjuk mutatni, hogy melyik döntéshez milyen, azt megtámogató szakértői anyagot használtunk föl, de a belső vitákról, úgy, ahogyan eddig, a jövőben sem kívánom önöket tájékoztatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök úr. Válaszadásra megadom a szót Lukács Zoltán képviselő úrnak.

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a válaszát, miniszterelnök úr. Hát, hogy majd a végére mennyiből oldják meg, akkor nyugtával dicsérjük a napot. Az meg egészen elborzaszt, hogyha azt mondja, hogy megcsináltattak egy tanulmányt, de ha nem értenek vele egyet, akkor nem hozzák nyilvánosságra. Adott esetben, ha semmivel nem értenek egyet, akkor a semmiért fizettünk ki 3,1 milliárd forintot? Ez nem jó irány. (Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz soraiban.) Ráadásul most olvasom, hogy már másfél milliárd forintot egyébként a Nézőpont Intézetnek is kifizettek, úgyhogy azt gondolom, máris, ha a 3,1-hez hozzáadunk 1,5-öt, mert a Nézőpont Intézetnek éppen 1,5-öt fizettek ki a napokban.

Tudja, a 3,1 milliárd forint 1900 pedagógus éves bére, 168 új mentőautó ára (Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz padsoraiban.), 2800 munkanélküli éves ellátása, 1700 vonulós tűzoltó éves bére pótlékokkal együtt. De ettől függetlenül is azt gondolom, hogy természetesen ezekre szükség van, és ezekre minden kormánynak szüksége van. Azt viszont nem tudom elfogadni, miniszterelnök úr (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy ez a nyilvánosság próbáját nem állja ki. (Az elnök ismét csenget.)Azt gondolom, semmi problémája nem lenne azzal, ha ezek is nyilvánosságra kerülnének.

Köszönöm szépen.(Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Képviselő úr, lejárt az ideje, köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök urat viszonválasz illeti meg.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is szeretném megköszönni képviselő úrnak, hogy a szóban forgó összeget különböző foglalkozási csoportokra koponyánként lebontotta. Az a kérésem, hogy a 18 milliárddal is tegye ezt meg, és akkor korrekt összevetést tudunk elvégezni. (Taps a kormánypártok soraiban.) Fontos kérdésről van szó, a korrektség is fontos, ha az ügy maga fontos, ezért arra kérem, hogy legyen korrekt, amikor a számokat idézi.

Egyébként arra, hogy mit kell, s mit nem, s amit igen, milyen körülmények között kell nyilvánosságra hozni, a magyar jogrendszer világosan szabályozza. A döntés-előkészítő anyagokra is vonatkozó szabályok vannak, ezeket a magyar kormány betartja, és ezek tiszteletben tartása mellett végzi a munkáját. Amit kell, nyilvánosságra hozunk, amiről úgy gondoljuk, hogy hasznos nyilvánosságra hozni, bár döntés-előkészítő anyag volt, azt nyilvánosságra hozzuk. Mindent, ami azonban a későbbi döntésünk végrehajtását gyengítené, nem áll módunkban nyilvánosságra hozni.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! Volner János, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: "Nem gondolja, miniszterelnök úr, hogy megszorítások helyett növekednie kellene a magyar gazdaságnak?" címmel. Volner János képviselő urat illeti a szó.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Egyre nagyobb ijedelemmel nézzük az önök tevékenységét. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.) Aggaszt ugyanis minket az a lejtmenet, amire taszították a magyar gazdaságot. (Zaj. - Az elnök csenget.) Úgy látjuk, hogy töretlenül folytatódnak tovább a megszorítások, mint ahogy a szocialisták idején is a megszorításokról szólt elsősorban a politika.

Idézem a hivatalos adatokat: az Államadósság Kezelő Központ kimutatása szerint 2012. október végéig az önök választási győzelme óta 1506 milliárd forinttal nőtt Magyarország államadóssága, miközben a kormány egyébként fölélte a magán-nyugdíjpénztári vagyon 90 százalékát. Gyakorlatilag elmondható, hogy alig több mint kétéves működése után fölhalmozott az Orbán-kormány 4000 milliárd forintnyi mínuszt a megtakarítások felélésével és az államadósság elleni küzdelem során.

Mélyponton van a beruházási ráta, Magyarországon a régió egyik legalacsonyabb értéke, menekül a magyar és a külföldi tőke egyaránt. Csökken a GDP-nk, válságban van a gazdaság, csökken az ipar jó néhány ágazatban, például az építőiparban az idei év első kilenc hónapjában feleannyi lakás épült, mint 2010-ben, amikor önök megnyerték a kormányzás jogát maguknak. A 2004-2005-ös teljesítménynek körülbelül a negyede valósul meg most. Az infláció a középtávú 3 százalékos cél elérése helyett fölpörgött, kétszer ennyinél járunk jelenleg. A költségvetési hiány az egyetlen olyan mutató, amit a kormány az eredeti vállalásaiból tartani tud, ezt azonban csak úgy képes elérni, hogy megsarcolja, újabb és újabb intézkedésekkel megszorongatja, kivérezteti a lakosságot. Az Országgyűlésben folyamatosan csak elosztáspolitikai vitát folytatunk, arról nem folytatunk vitát, hogyan fog növekedni a gazdaság.

Kérdezem, miniszterelnök urat, egyetlen olyan ipari törvényt tud-e említeni, amikor a magyar ipar fellendítéséről (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) tanácskoztunk az elmúlt két évben a Magyar Országgyűlésben. (Az elnök ismét csenget.)

Várom konkrét válaszát.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót miniszterelnök úrnak.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Országgyűlés számos alkalommal foglalkozott a magyar gazdaság helyzetének kérdésével. Hogy csak egy példát említsek: a költségvetési törvények rendszeresen erről szólnak. Ne rója föl nekünk az önök által el nem mondott beszédek hiányát!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Régi vita ez közöttünk. Világosan megmondtuk a kormány megalakulásakor, hogy mi nem vagyunk hajlandók további megszorításokat végrehajtani a lakosságon (Vágó Gábor tapsol.), világosan elmondtuk, hogy a nyugdíjak reálértékét meg fogjuk őrizni.

Kérem - tudom, hogy általában nem szokás ellenzéki képviselőnek elismerni a kormány tevékenységét, de mégis arra kérem -, nézzen körül, hogy mégis mi zajlik Európában, és arra kérem, hogy egy rövid pillanat erejéig azért méltányolja annak a törekvésünknek a sikerességét, hogy válság ide, válság oda, összeomló eurózónás országok ide vagy oda, a nyugdíjak reálértékét minden évben pontosan sikerült megőriznünk. (Taps a kormánypártok soraiban.) Talán még az is megérdemelne egy fejbiccentést, hogy a családtámogatásokra fordított összeget pedig jelentős mértékben sikerült növelni, dacára annak egyébként, hogy egész Európában válság van.

Ami az államadósság kérdését illeti - anélkül, hogy mély szakmai vitába bonyolódnék önnel -, az államadósságot a nemzeti össztermék százalékában fejezik ki; egy szám önmagában lehet sok is meg kevés is. Az a kérdés, hogy a nemzetgazdaság teljesítőképességéhez milyen arányban mutatja magát, vagyis hogyan aránylik. Azt szeretném mondani önnek, hogy a '13-as esztendőben az Európai Unióban - tehát 28 tagállamról beszélek - öt olyan ország lesz, amely képes csökkenteni az államadósságát, és a legnagyobb arányban, a nemzeti össztermékéhez mérten legnagyobb arányban Magyarország fogja csökkenteni az államadósságát. Ez is megér legalább egy biccentést.

(15.30)

Ami pedig, tisztelt hölgyeim és uraim, azt a kérdést illeti, hogy menekülnének a befektetők, most csak a német adatokat tudom fejből mondani önnek, mert ezzel foglalkoztam legutóbb: a kormány megalakulása óta Németországból 5 milliárd eurónyi beruházás érkezett, 18 új gyárat nyitottunk meg, és 22-nek növeltük meg a kapacitását.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök úr. Megadom a szót válaszadásra Volner János képviselő úrnak.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Miniszterelnök úr, bocsásson meg, ön félrebeszél. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Arról kérdeztem én ugyanis önt, hogy mondjon egy olyan törvényt, ami arról szólt, hogy hogyan lehetne magasabb a magyar ipari teljesítmény, milyen iparpolitikával foglalkozó törvény került be ide az Országgyűléshez. Ön egyetlenegy ilyen törvényt nem tudott említeni; amiről ön beszél most is, és amiről az elmúlt két évben is hallottunk, azok az elosztáspolitikai viták. Van egy zsugorodó méretű torta, idén is csökken a gazdasági teljesítménye Magyarországnak az önök kormányzása alatt. Arról folyik az Országgyűlésben folyamatosan a vita, hogy ezt a zsugorodó méretű tortát hogyan osszuk el.

Arról soha nem vitatkozunk - és ezért nem tud ön egyetlen olyan törvényt sem mondani, amely kifejezetten az iparpolitikáról szólt volna -, hogyan lendítsük ezt a gazdasági teljesítményt föl, hogyan jöjjenek ide új beruházások, hogyan lendüljenek föl magyar iparágak. Az, amiről ön beszél: csökkenő beruházási rátával mérik Magyarországon jelenleg a gazdasági teljesítményt a jövőben. (Zaj, közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idő! Elnök úr, vége!) Ugyanis a jövőre nézve az mutatja meg, hogy hol állunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a beruházási ráta jelenleg hogyan alakul. Ha csökken, csökkenünk tovább.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat. Öné a szó, miniszterelnök úr.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először talán arról, amiben úgy érzem, hogy egyetértek önnel. A dolog nem úgy fest, hogy menekülne a külföldi tőke, az előbb elmondtam, hogy a német tőke körülbelül hogyan viselkedett, hanem arról van szó, hogy a magyar kis- és középvállalkozások beruházásai csökkennek továbbra is. Önnek ebben igaza van, és erről lehet is értelmes vitát tartani. Erről különböző fölfogások léteznek, mi ennek az oka, és hogyan lehet rajta változtatni. Az én fölfogásom az, hogy miután ezek a vállalkozások az előző években különösen devizában adósodtak el, ezért ezek a vállalkozások, a magyar kis- és középvállalkozások, szemben a multikkal, nincsenek abban a helyzetben, hogy hitelekből újabb beruházásokat tudjanak végrehajtani. Ez az igazi probléma.

A kormány négy lépésben akarja kiszabadítani az országot az adósságcsapdából. Államadósságot csökkent, devizahitelek kiváltásával a családokat akarja kisegíteni az adósságcsapdából, most az önkormányzatokon a sor, majd következnek az egyetemek, sportszervezetek, és így tovább, és végezetül pedig a devizában eladósodott vállalkozásoknak is szeretnénk a következő félévben programot kínálni, amelyből ismét beruházhatnának Magyarországon. Kérem, ha idekerül majd az előterjesztés, legyen kedves, és támogassa. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! Vágó Gábor, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: "A matolcsyzmus és a gazdaságpolitika hitelessége" címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt Cséfalvay Zoltán államtitkár urat jelölte ki válaszadásra. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ, vagy miniszter úrtól személyesen kéri a választ.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm. Mély tisztelettel, megvárnám a miniszter urat, mert ezek a közfeladatok valóban halaszthatatlanok, ezek a magyar költségvetés...

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter úrnak a soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Tisztelt Országgyűlés! Dorosz Dávid, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: "Mit kíván tenni a BM?" címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt Kontrát Károly államtitkár urat jelölte ki válaszadásra. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy személyesen a miniszter úrtól kéri a választ.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Bár nagyon tisztelem államtitkár urat, és mindig kifejezetten élvezem a válaszait, megvárom a miniszter urat.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter úrnak a soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Tisztelt Országgyűlés! Szabó Timea, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: "Meddig szabdaljuk még az alaptörvényt?" címmel. Szabó Timea képviselő asszonyt illeti a szó.

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Alkotmánybíróság nemrégiben Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére megsemmisítette a szabálysértési törvény hajléktalanokat kriminalizáló rendelkezéseit. A testület indoklásában kimondta azt, amit az LMP már nagyon régóta hangoztatott, idézem: "a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie".

Miniszterelnök úr, ön ezek után pénteken azt nyilatkozta, hogy ez az Ab-határozat életszerűtlen, és ki kell mondani olyan alkotmányos elveket akár az alkotmányban, amelyek lehetővé teszik az önkormányzatoknak azt, hogy megtilthassák a hajléktalanoknak a közterületen való életvitelszerű tartózkodást. Miniszterelnök úr, nyugtasson meg, hogy ezt nem úgy értette ön felelős miniszterelnökként, hogy lábbal kívánja tiporni az Ab döntéseit, és az önnek nem tetsző döntések esetében inkább az alaptörvényt fogja hegesztgetni kénye-kedve szerint. Nyugtasson meg azzal kapcsolatban is, hogy ezt nem úgy értette, hogy felelős miniszterelnökként semmibe veszi Szabó Máté ombudsman javaslatait. Egyébként Szabó Máté ugyanazt mondta, amit az Alkotmánybíróság: a hajléktalanság kezelésében kizárólag olyan intézkedéseket tart elfogadhatónak, amelyek mentesek a rendészeti elemektől, szociális jellegűek, valóban alkalmasak arra, hogy elősegítsék a hajléktalan emberek visszailleszkedését a társadalomba, és hatékonyan előzik meg a hajléktalanná válást.

"Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye." Miniszterelnök úr, ezek az ön szavai. Akkor válaszoljon nekem, kérem, miniszterelnök úr: hihetünk az ön szavának, vagy nem?

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Mielőtt érdemben válaszolnék, képviselő asszony, az ön kérdésére, először is azt a jó hírt hadd osszam meg önökkel és az ország nyilvánosságával is, hogy a magyar kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy az ország föl tudjon készülni a télre, és ezért ma Magyarországon több fűtött szálláshely áll rendelkezésre, mint ahány hajléktalan él Magyarországon. Tehát senki, egyetlenegy honfitársunk sem kényszerül arra, hogy a szabad ég alatt vészelje át a telet, mert a kormány gondoskodott arról, hogy mindenki megfelelő körülmények között, fedél alatt tölthesse el ezeket a nehéz heteket, esetleg hónapokat.

Ami az ön kérdését illeti, kettéválasztom, ha megengedi: van a hajléktalanügy és van az alkotmányosságról való gondolkodás. Ha belefér, akkor a másodikról is mondanék néhány szót.

Először is: életszerűtlennek tartom az Alkotmánybíróság döntését, de köteles vagyok tiszteletben tartani. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez egy rossz szabály. Következésképpen, szeretném megváltoztatni. Először szeretném megtudni, hogy csak én gondolom-e ezt így, vagy még sokan vannak ebben az országban. Ugyanis nemcsak kisebbség, hanem többség is létezik, az ő véleményük is nyom a latban. Ezért nemzeti konzultációt fogok indítani (Közbeszólások az MSZP soraiból: Már megint?) a megyei jogú városokban, hogy kikérjem az ott lakó emberek véleményét, hogy mit szeretnének ezzel a kérdéssel tenni. És ha az, amit ők tenni szeretnének, eltér attól, mint amit az Alkotmánybíróság helyesnek tart, akkor olyan alkotmányos szabályokat fogunk ide beterjeszteni, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata ebben a kérdésben érvényesüljön. Ez az első kérdés. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ami a második kérdéskört illeti, mindannyian tudjuk, hogy az alkotmány egy emberi alkotás. Megfelelő szabályok mellett létrejött emberi alkotás, tisztelet jár neki, de miután emberi alkotás, meg is lehet változtatni. A változtatásra szabályok vonatkoznak, azokat a szabályokat tiszteletben kell tartani, és így kell létrehozni olyan alkotmányos szabályokat, amelyek életszerű jogi szabályozást tesznek majd lehetővé például ebben a kérdésben. Erről a szándékunkról nem áll módunkban lemondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök úr. Viszonválaszra megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak.

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az a helyzet, hogy úgy tűnik, hogy a lila-fehér színösszeállítástól függetlenül mi kevés dologban értünk egyet, bár az ön esetében inkább a kék-pirosat tartanám helyénvalónak. (Zaj, közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)

Miniszterelnök úr, az a helyzet, hogy ha ön megváltoztatja az alaptörvényt (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Egyedül nem tudja, csak a parlament.), akkor nem tartja tiszteletben az Ab döntését, még akkor is, ha ön most azt mondja.

Nem egészen értem, hogy egy alkotmányos demokráciában az Ab tiszteletben tartása helyett ön miért folyamatosan nemzeti konzultációkkal zsibbasztja az országot, amik ráadásul sok milliárd forintba kerülnek. (Zaj, moraj a kormánypárti padsorokban.)

(15.40)

Miniszterelnök Úr! Minden tiszteletem, de nagyon szépen megkérném önöket, hogy a szegények helyett a szegénység ellen küzdjenek; a hajléktalan emberek helyett a hajléktalanság felszámolásáért küzdjenek. Nem olyan szerencsés mindenki, mint ön vagy én, ebben az országban 3 millió szegény ember él. Segítsen rajtuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), kérem szépen!

Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A miniszterelnök urat viszonválasz illeti meg.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is, itt is azt keresem először, hogy miben értünk egyet. Egyetértünk abban, hogy a hajléktalanság egy olyan társadalmi jelenség, amelynek a felszámolása, visszaszorítása erkölcsi kérdés, és ezért egy kormánynak nemcsak a többség szempontjából, hanem a szükséget elszenvedők szempontjából is szemlélni kell a helyzetet.

Itt ragadom meg az alkalmat arra, hogy megköszönjem az összes civil szervezetnek és karitatív szervezetnek, amelyek az elmúlt években a kormánnyal együttműködve mindent megtettek annak érdekében, hogy a hajléktalanok helyzete elviselhetővé váljon Magyarországon.

Várom az indítványokat. Minden olyan javaslatot, amely a hajléktalanok helyzetén kíván javítani, szívesen fontolunk meg. Ugyanakkor nem mondunk le arról a jogunkról sem, a hajléktalanság mint élethelyzet nem ok arra, hogy elviselhetetlenné tegyük a többi, nem hajléktalan ember életét. Az ő jogaikat is védeni kell, és a kormánytöbbség ezt meg is fogja tenni.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök úr.

Tisztelt Országgyűlés! Hirt Ferenc, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: "Miként biztosítja a kormány az érintettek számára a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás hozzáférhetőségét?" címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt Soltész Miklós államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét.

HIRT FERENC (Fidesz): Elfogadom.

ELNÖK: Igen. Megadom a szót Hirt Ferenc képviselő úrnak.

HIRT FERENC (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Országgyűlési képviselőként, és nem utolsósorban érintett személyként egyaránt megkülönböztetett figyelemmel kísérem az egyenlő esélyű hozzáférés ügyének hazai alakulását, az akadálymentesítést.

Akik ismerik az akadálymentesítést mint szakterületet, tudják, hogy több határidő kitűzésére, majd azok elhalasztására, illetve különböző források felhasználására is sor került ezen a téren. Természetesen nem állítom, hogy ezek minden eredmény nélkül történtek volna, ám nem világos számomra a korábbi támogatási rendszer szisztémája, illetve az sem, hogy ez pontosan milyen hatással volt országosan a közszolgáltatók hozzáférhetőségére, azok akadálymentesítésére.

Azt mindenesetre mindannyian tapasztalhatjuk, hogy az akadálymentesítés terén további komoly erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy a közszolgáltatások a mozgássérült embereken túl a más típusú fogyatékossággal élők, így az idősek, a babakocsival közlekedők vagy a mozgásukban, kommunikációjukban más okból, okokból akadályozott honfitársaink számára is egyaránt, igazán használható módon hozzáférhetőek legyenek.

Kérdezem tehát az államtitkár urat, milyen adatok, információk állnak a kormány rendelkezésére a 2007-2010-es időszak akadálymentesítési forrásainak felhasználásáról.

Kérem, szíveskedjen tájékoztatni arról is, hogy a közeljövőben tervez-e a kormány további forrásokat csoportosítani erre a célra, illetve miként kívánja biztosítani azt, hogy a hozzáférhetőség ne pusztán az épületek fizikai átalakítását, hanem a fent felsorolt célcsoportok érdekeit szolgáló infokommunikációs akadálymentességet is magába foglalja.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A fogyatékkal élők világnapján, azt gondolom, a kérdése mindenképp teljesen jogos és fontos volt.

Már csak azért is, mert hatalmas nagy összegeket költ az ország - egyébként nagyon helyesen és nagyon fontos célokra - a fogyatékos emberek élethelyzetének javítására, illetve a hozzátartozóik élethelyzetének a javítására is, de nem mindegy, hogy hogyan.

Amit az első kérdésében ön feltett: a 2007-2010-es időszakban 15 milliárd forintot költött el az akkori kormány akadálymentesítésre, és hozzáteszem, vannak pozitív eredményei. Sok olyan épület akadálymentesítése valósult meg, amire szükség volt. De hozzáteszem, hogy sok olyan is megtörtént, amiket később bezárásra ítéltek, de mégiscsak ráköltöttek pénzt; vagy sok olyan vasútvonal mellett történt az előző időszakban olyan felesleges akadálymentesítés, amelynek összegéből talán az ország jó részén be lehetett volna fejezni az akadálymentesítési feladatokat.

Amit még kérdezett, képviselő úr, mindenképp szeretném kihasználni az alkalmat, hogy elmondjam, miszerint az Új Széchenyi-terv keretén belül azokban a kormányhivatalokban, ahol a legtöbb fogyatékossággal élő honfitársunk jelenik meg vagy a legtöbben veszik igénybe, több mint 5 milliárd forint értékű akadálymentesítési feladatot fogunk végrehajtani az elkövetkezendő hónapokban, illetve évben. És mindenképp fontos kiemelni azt, hogy itt komplex akadálymentesítésről beszélünk, tehát nemcsak fizikai, hanem infokommunikációs akadálymentesítésre is sor kerül, amely mindenképp segíti akár a látássérült, akár az értelmi fogyatékossággal élő, akár pedig a hallássérült honfitársainkat.

Szeretném azt is jelezni önnek a kérdésére válaszként, miszerint a 2010-es 265 millió forintos jelnyelvi tolmácsszolgálati támogatáshoz képest mind az előző évben, mind pedig idén 400 millió forintot meghaladó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) összeggel támogatjuk őket. Mindenképp emelkedett a tolmácsszolgálat színvonala.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a képviselő urat. Öné a szó.

HIRT FERENC (Fidesz): Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, és egyben tényleg nagy örömömet fejezem ki, hogy a kormány felmérése elkészült, és újabb lépéseket tesz az akadálymentesség ügyének a támogatására.

A hozzáférhetőség infokommunikációs aspektusai közül egyébként kiemelkedő fontosságú terület a hallássérült és egyéb kommunikációs akadályokkal élő személyek számára nyújtott szolgáltatások köre. Ehhez kapcsolódóan további kérdésem, hogy miként biztosítja a kormány az érintettek számára a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás hozzáférhetőségét, illetve vannak-e kormányzati elképzelések a szolgáltatás jövőbeni fejlesztésére nézve.

Köszönöm, és várom válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár urat viszonválasz illeti meg. Öné a szó.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség politikájához hozzátartozott az elmúlt évek során az, hogy nemcsak beszéltünk az akadálymentesítésről vagy általában a fogyatékossággal élők helyzetéről, hanem, mint ahogy ön is mozgássérült képviselőként, vagy akár Tapolczai Gergely hallássérült képviselőként vagy pedig Kósa Ádám európai parlamenti hallássérült képviselőként itt van közöttünk, és nemcsak ülnek itt képviselőként, hanem tevőlegesen is hozzátesznek a munkához.

Ennek köszönhető az, hogy a jelnyelvi tolmácsszolgálat az országot teljes mértékben lefedi, és minden tekintetben igénybe lehet venni ezt a szolgálatot. És annak köszönhetően, hogy hallássérült képviselőink jelezték, milyen feladatokat kell még megoldani, néhány hónappal ezelőtt írtunk ki az Új Széchenyi-terven keresztül egy olyan 540 millió forintos támogatást, amely a videotolmácsolás segítségét adja meg hallássérült honfitársainknak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Hatalmas nagy előrelépés lesz ez a közszolgáltatások igénybevételénél.

Köszönöm szépen a kérdést. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Steiner Pál, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: "Ön szerint a felmérés, a kutatás és a listázás azonos fogalmak?" címmel. Steiner Pál képviselő urat illeti a szó.

DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tegnap a Kossuth téren több tízezres tömeg adott határozott és elutasító választ az itt, a parlament elmúlt hétfői plenáris ülésén elhangzott, kérdésnek álcázott náci provokációra.

De milyen válasz hangzott el a kérdés címzettjétől, Németh Zsolt államtitkár úrtól? A sunyi, a magyar kormány tagjainak, továbbá az Országgyűlés képviselőinek zsidó származását firtató kérdésre, amely tartalmát illetve nem kevesebbet javasolt, mint magyar állampolgárok listázását zsidó származásuk szerint, az államtitkár úr lagymatagon, elhaló hangon mindösszesen annyit válaszolt, hogy ilyen kutatást ő nem támogat, ugyanis az nem befolyásolja a térségben kialakult konfliktust.

Miniszterelnök Úr! Ön vélhetően azért javasolta Németh Zsolt képviselő urat a Külügyminisztérium államtitkárának, mert úgy gondolta, hogy szakmailag felkészült, a helyzetfelmérő, -értékelő képessége gyors és kiváló; határozott és elkötelezett vezető. Lássa be, tévedett! Az államtitkár úr felkészületlen, hanyag válaszában nem utasította el az egész magyar társadalmat felháborító náci provokációt, és nem tiltakozott.

(15.50)

Gyáva és negligens magatartásával részese lett a provokációnak. Államtitkár úr nem tud különbséget tenni a felmérés, a listázás és a kutatás között.

És ön, miniszterelnök úr? Ha igen, egyet tehet: azonnali hatállyal kezdeményezi a köztársasági elnök úrnál Németh Zsolt menesztését, mivel az államtitkár úr alkalmatlan e poszt betöltésére. (Moraj a kormánypártok soraiban.)

Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Steiner Képviselőtársam! Németh Zsolt államtitkár úrral kapcsolatos kritikáját visszautasítom, a kérését nem fogadom el. Az államtitkár urat régről ismerem, nemcsak az itt elmondott válasza, hanem egész politikai pályafutása mindig is a kisebbségek, az elnyomottak és a megkülönböztetést elszenvedők melletti kiállás jegyében telt el. (Taps a kormánypártok soraiban.) Becsületesebb embert erre a munkára aligha találhatunk.

Egyúttal, képviselő úr, kérem, engedje meg, hogy megköszönjem Rogán Antal képviselőtársamnak, hogy megfelelő súllyal, barátsággal és emberséggel képviselte a kormányzó pártokat a tegnapi tömegrendezvényen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ami a konkrét ügyet illeti, tisztelt képviselő úr, a múlt héten, önnek igaza van, olyan mondatok hangzottak el az Országház épületében, amelyek nem méltóak Magyarországhoz. Egy képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy készítsen listákat. Ezt a felszólítást a kormány nevében visszautasítottam. Szeretném, ha tudná, hogy ameddig én ezen a helyen állok, addig Magyarországon senkit sem érhet semmilyen bántódás vagy megkülönböztetés hite, meggyőződése vagy származása miatt. Szeretném világossá tenni az ön számára is és önnel együtt minden honfitársam számára, hogy mi, magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat. A magyar nemzet olyan nemzet, amely megszenvedte a diktatúrákat. Nem fogom hagyni, nem fogjuk hagyni, hogy bárki, bármely politikai irányzat, gazdasági erő vagy éppen külföldi hatalom ismét eltérítse Magyarországot demokratikus meggyőződésétől, a szabadság szeretetétől vagy az emberi méltóság feltétlen tiszteletétől. Ezért erről a helyről is az emberi méltóság melletti egységre szólítom fel Magyarország polgárait.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Megköszönöm a miniszterelnök úr válaszát. Steiner Pál képviselő urat viszonválasz illet meg. Öné a szó.

DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Köszönöm a válaszát, de azt gondolom, itt az ideje annak, hogy a kettős beszédet tessék abbahagyni. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Csak jelezném a miniszterelnök úrnak, hogy az ön által említett Rogán képviselő úr elfogadta a Jobbik támogatását 2010-ben, ő a Jobbik polgármester-jelöltje volt 2010-ben. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Továbbá vártuk volna a miniszterelnök úrtól, hogy most, amit elmondott kettő percben, azt sokkal pontosabban, sokkal keményebben, határozottan, kiérlelten mondta volna el, hogy milyen tettek fognak következni, hisz önöké a kormányzás felelőssége, és önöké a kétharmados többség. Ezért nem szavakra várunk, hanem tettekre, miniszterelnök úr, és elsősorban öntől!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Orbán Viktor miniszterelnök urat viszonválasz illeti meg. Öné a szó, miniszterelnök úr.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, nem politikai, hanem személyes módon szeretnék önnek válaszolni. Egyszer önt megtámadták a származása miatt, itt a parlamentben szólalt föl. Én akkor megígértem önnek, bármi is történik, rám számíthat. És most hiába beszél kettős beszédről, hiába nem fogadja el a gesztusunkat, akkor is, ha önt bármilyen bántódás éri, ránk számíthat, mi meg fogjuk önt védeni. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök úr.

Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: "Továbbra sem számít az emberek véleménye" címmel. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyre durvább hírek látnak napvilágot az Európai Unió jövőjét illetően, és ez bizony Magyarország fölött is sötétebbre festi az eget. Nem pusztán az okoz gondot, hogy 2014-től a kezdődő új költségvetési ciklusban drámai módon csökkenni látszik a hazánk számára elérhető, amúgy a saját pénzünk megforgatásával előteremtett uniós források mennyisége, s nemcsak az okoz gondot, hogy hazánk az EU27-ek között a szánalmas huszadik hely környékén tanyázik a lehívott EU-s források arányának és nem abszolút értékének tekintetében, de óriási aggodalomra ad okot az, hogy a nemrég közismertté vált, úgynevezett Barroso-ütemterv részletei szerint a tagországok szuverenitását közös kalapba kell dobni, ez az Európai Bizottság álláspontja, tehát létrejön a központosított szuperállam, a fiskális és bankunió, ahol a magyar képviselőknek a mostaninál is kevesebb szavuk lesz, magyarán mondva a szuverenitásunk teljes felszámolására kerülhet sor. Ezt követően ugyanis Brüsszel még mélyebben beleszólhat hazánk költségvetésébe, gazdaságpolitikájának mélyszöveteibe is, a legapróbb szintig, hiszen Brüsszel közös európai költségvetésben, az európai államadósságok szétterítésében gondolkodik.

Kijelenthető ezen a ponton tehát, hogy a magyar emberek nem erre az együttműködésre szavaztak, amikor egy alkalommal teljes mélységében megkérdezték őket, és egy részük azt mondta, hogy szükségük van erre az együttműködésre. Hangsúlyozom, egy részük! Nem arra szavaztak, hogy a gazdákat érintő támogatások összege várhatóan tovább csökkenjen, nem a kohéziós források további csökkentésére szavaztak, és nem is lehettek ismeretében annak, hogy egy emberierőforrás-szivattyú jöjjön létre az Unió sajátos szerkezete miatt, amelynek értelmében a fiatalokat, a szakképzetteket szó szerint kiszivattyúzzák Magyarországról. Csak ebben a ciklusban másfél-kétszeresére nőtt a kivándorlási hajlandóság.

Látható, hogy nem ez az EU volt az, amire az emberek szavaztak. Már akkor sem volt jó, sőt; a kérdés az, hogy önök is látják-e ezt. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót a miniszterelnök úrnak.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Komoly és fontos, fajsúlyos kérdések keveredtek itt össze egymással az ön hozzászólásában, és annyiban persze önnek igaza van, hogy mindegyik önmagában is komoly parlamenti vitát érdemel. De két percben nem fogjuk tudni megbeszélni egyszerre az európai uniós csatlakozásunk alapkérdéseit, az eurózóna jövőjét, az agrártámogatások jövőjét, a kivándorlás, bevándorlás, külföldi munkavállalás kérdését. Tehát arra kérem, hogy egyetlen dologra összpontosítsuk, ha lehet, ezt a mostani beszélgetésünket.

Én leginkább azzal a kérdéssel foglalkoznék szívesen, hogy arra az Európai Unióra mondtunk-e igent a népszavazáson, mint ami most kirajzolódik a szemünk előtt. Ez ugyanis egy fontos kérdés. És a válasz nyilván úgy hangzik, hogy nem. Tehát amikor az Európai Unióról Magyarországon népszavazás volt, és a belépés mellett döntöttünk, akkor jó néhány olyan belső döntés, intézkedés, újabb integrációs forma - ön is említett néhányat -, például az eurózóna kiterjedése, de még inkább a bankadó, a fiskális paktum még a horizonton sem volt, nemhogy meg lehetett volna fontolni. Ebben önnek teljesen igaza van.

A kérdés az, hogy mit lehet ilyenkor tenni, különös tekintettel arra, hogy egyébként jól láthatóan az Európai Unió átalakulása nemcsak hogy nem fejeződött be, hanem egyre gyorsuló ütemben történik meg. Tehát ha ma hoznánk ismét egy döntést, egy év után ezt a beszélgetést ismét hallhatná a nagyérdemű közönség.

Tehát a magyar kormány a következőket tudta tenni ebben az ügyben. A legteljesebb nyíltsággal kommunikálunk, beszélünk és tárgyalunk az összes frakcióval, ideértve egyébként az önökét is. Létezik a parlamentnek egy nagybizottsága, ahol minden európai uniós csúcs előtt jómagam elfogadok egy meghívást, a legszélesebb és legmélyebb dimenziókat is érintve tájékoztatom önöket arról, hogy mégis mi történik, mi várható, sőt támogatást is, időnként segítséget is szoktam kérni a Magyar Országgyűléstől. Ezt a gyakorlatot fönntartjuk. Az új alkotmányba pedig beleírtuk, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint, tehát ha valaki csatlakozni akarna az eurózónához, akkor mostantól kezdve ehhez egy kétharmados parlamenti többségű alkotmánymódosítás volna szükséges. Ezzel megadtuk az eurózónához való csatlakozásnak a demokratikus alapjait.

Eddig ennyit tudtunk tenni. Szerintem, tisztelt képviselőtársam, ez nem is kevés.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök úr. Z. Kárpát Dániel képviselő urat viszonválasz illeti meg.

Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Megpróbálok arra koncentrálni, ami közös volt a mi világlátásunk tekintetében. Önök is elismerték, hogy az EU már régen nem az, amire a magyar polgárok szavaztak, tehát a kérdésem egyértelmű, és kérem, feleljen erre igennel vagy nemmel. Szükségesnek érzi-e a körülmények ismeretében megkérdezni a magyar állampolgárokat, az egész társadalom véleményét arról, hogy a jelen helyzetben, a fenti veszélyek ismeretében mi a véleményük EU-tagságunkról?

(16.00)

Illetve szükségesnek tartja-e a csatlakozási szerződés bizonyos fejezeteinek újratárgyalását, pontosabban egy erről történő népszavazás kiírását? Hiszen látható, hogy e körülmények fényében a magyar társadalomnak joga van véleményt nyilvánítani arról, hogy abban a csapdában, amibe önök együttesen vezették bele Magyarországot - hiszen a csatlakozási szerződés fejezeteinek aláírása megoszlik önök között -, ott maradni kíván, vagy pedig ki kíván törni onnan. Adott esetben pedig egy olyan megoldást támogat-e, amit a Jobbik már felvetett, miszerint maradjunk az Európai Gazdasági Térségben, de politikai unió bilincseit önként ne vegyük magunkra, hiszen őseink több mint ezer évig nem azért harcoltak a szabadságunkért, hogy ezt most bárki feladja. Önöket sem hatalmazta fel senki arra, hogy ezzel a szabadsággal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) játsszanak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A miniszterelnök urat viszonválasz illeti meg.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Egyenes kérdésre egyenes válasz dukál. Az én álláspontom, tisztelt képviselő úr, hogy belül kell maradni. Helyes döntés volt, hogy beléptünk. A változások kétségkívül gyorsak. Magyarországnak a gyors változások mellett kell belül megvédenie az érdekeit. Erre a lehetőségek adottak. Ebben a pillanatban semmilyen alapszerződés-módosítást nem támogatok sem Magyarországon, sem az Európai Unióban, tekintettel arra, hogy a válság, különösen az eurózóna válsága olyan mély, hogy ha ezt most megtetézzük még egy alapszerződésről szóló vitával, csak a jóisten tudja, hogy hogyan mászunk ki ebből az európai válságból. A magyar kormány álláspontja tehát az, hogy segítsünk az eurózónának, hogy megoldhassa a problémáit, és eközben úgy viselkedjünk és úgy politizáljunk, hogy az Európai Unión belül Magyarország leginkább érvényesíteni tudja az érdekeit. Maradunk és harcolunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm a miniszterelnök úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! Szabó Rebeka, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a vidékfejlesztési miniszternek: "Igazságot Kajászónak, földet a helyi gazdáknak" címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Budai Gyula államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő asszonyt, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét.

SZABÓ REBEKA (LMP): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Igen. Öné a szó, képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Biztosan tudja, hogy szombaton Kajászón gazdanagygyűlés volt mintegy 150 fő részvételével, és majdnem két tucat településről érkeztek. Minden bizonnyal tisztában van ennek a gyűlésnek az okaival is, hiszen erről már sokszor beszéltem én is itt a parlamentben. Ugye tudja, hogy mivel a kajászói gazdák az NFA földpályázatain egy négyzetméter földhöz sem jutottak a saját településük határain, mivel azok Mészáros Lőrinc és egy kápolnásnyéki tetőfedő használatába kerültek, a 0122-es és a 0124-es helyrajzi számú területnek a 6 ezer aranykorona feletti részét birtokba, saját használatba, saját kezelésükbe vették. Erről értesítették a vidékfejlesztési minisztert, illetve a Nemzeti Földalap elnökét, amire egyébként a mai napig nem kaptak hivatalos választ. Egyébként az ügyben bírósági pert is indítottak.

Nem ők azonban az egyetlenek, akiket az állami földpályázatok segítségével az önök új földesurai megpróbálnak elkergetni apáik földjéről. Mivel a becsapott helyi gazdálkodók szava a jelek szerint nem ér fel önökhöz, ezért én most helyettük is kérdezem az államtitkár urat: ön szerint megengedhető-e az, hogy egy szegény alcsúti juhászt Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere fokozatosan, a Nemzeti Földalap asszisztálásával próbáljon meg elkergetni a lakhelyéről, hogy lezárja a legelőihez vezető utat, illetve megvegye azt a földet, amin a hodálya áll, hogy aztán arra bontási határozatot adathasson ki? Ön szerint megfelel-e a kormány hangoztatott céljának, hogy a Lepsény környéki földekre hiába jelzi 15 gazdálkodó újra és újra az igényét, hogy szeretné azt használni, önök egyéves átláthatatlan megbízási szerződéssel minden évben a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Dél-Balaton Agro Kft.-nek adják ki ezt a mintegy 500 hektárnyi földet?

Szeretném azt is megkérdezni, ön hogyan kommentálná azt az egyébként nem megerősített hírt, miszerint a már kiírt bábonymegyeri földekre csak jövő novemberben hirdetnek adott esetben eredményt, hiába pályázott rá több helyi gazda, mivel addig ezt is átláthatatlan egyéves megbízási szerződéssel akarják hasznosítani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm a válaszokat. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Válaszadásra megadom a szót Budai Gyula államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy hadd ne kommentáljam az ön híreszteléseit, ugyanakkor hadd fejezzem ki meglepetésemet, amikor két ellenzéki párt, az LMP és a Jobbik azért fut versenyt, hogy ki tudja rávenni a kajászói gazdákat arra, hogy törvénytelenül 70 hektárt földet bekerítsenek; illetve engedje meg, hogy meglepetésemet fejezzem ki, hogy ön egy szórólapon szerepel Magyar Zoltánnal egy rendezvényen, amit a kajászói gazdák érdekében tettek. Tehát ami összetartozik, az összenő (Novák Előd: Steiner Pál és Rogán Antal!) - mondja a mondás, tisztelt képviselő asszony.

Azt szeretném öntől megkérdezni - és sajnálom, hogy Schiffer András nincs itt, aki a jogtudományok nagy képviselője -, hogy miért nem azt mondják el önök, hogy mit tegyenek ezek a gazdák, hogy önök egy olyan vitába viszik be ezeket az embereket, hogy 300 hektár vagy 6 ezer aranykorona, és arra biztatják őket, hogy ha a 6 ezer aranykoronát túllépték, azt nyugodtan lekeríthetik. Képviselő asszony, ugyanazt tudom önnek mondani, mint Magyar Zoltánnak: önnek nemcsak joga, hanem kötelessége is a jogszabályok betartása. Be kell tartani azoknak az embereknek is, akikkel ön tárgyalt ebben az ügyben az elmúlt időszakban, mert nem is olyan régen nekem arról panaszkodott, hogy Magyar Zoltán megelőzte önt Kajászón, mert ön mennyit járt le a szegény gazdákhoz, és rá akarta venni őket (Szabó Rebeka: Ez nem igaz!), hogy kerítsék le ezt a (Szabó Rebeka: Nem igaz!) földterületet, és a gaz Magyar Zoltán megelőzte önt (Szabó Rebeka: Nem igaz!), és rávette erre a gazdákat.

Képviselő asszony, arra kérem önöket, tartsák be a jogszabályokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), legyen hű a képviselői esküjéhez, és ennek megfelelően járjon el.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Képviselő asszony, ön most válaszolhat az államtitkár úrnak.

Öné a szó.

SZABÓ REBEKA (LMP): Államtitkár úr, meglehetősen csodálkozom azon, hogy ön valótlanságot állít rólam és ad a számba. Azt hiszem, hogy ezt tényleg nem is kommentálnám.

Egyébként meg ami a kajászói rendezvényt illeti, azt hiszem, csak magukat okolhatják azért, hogy olyan csapnivalóan rossz és felháborító a birtokpolitikájuk, hogy az az MSZP, a Jobbik, az LMP, illetve még a Fidesz becsületesebb részét is felháborítja, úgyhogy ennyit erről.

A konkrét kérdéseimre megint nem válaszolt, államtitkár úr. Nem válaszolt továbbra sem a kajászói gazdálkodóknak, akiknek egyébként az akciójuk a saját ötletük volt, és mint említettem, bírósági pert is indítottak ebben az ügyben. Kíváncsi vagyok annak az eredményére. Mint ahogy egyébként szeretném megkérdezni, hogy hogyan kommentálná azt, hogy a Lehet Más a Politika első fokon pert nyert a Nemzeti Földalap ellen, és mostantól a Nemzeti Földalapnak ezért ki kell adniuk a nyertes és a vesztes állami földbérletpályázatok pontos értékelési pontszámait is, amelyet önök egyébként több mint egy éve titokban tartanak előlünk is és a gazdálkodók elől is.

Erre kérem szépen a kommentjét, államtitkár úr. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Budai államtitkár urat viszonválasz illeti meg.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Képviselő asszony, engedje meg, hogy hadd ne kommentáljam, ezt az előbb már megbeszéltük. De egy dolgot szeretnék önnek mondani. Magyarország jogállam, képviselő asszony, és a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, önre is, képviselő asszony. Önöknek is be kell tartani azokat a normákat, és nem arra kell az embereket biztatni, hogy jogellenes normákat hajtsanak végre, képviselő asszony. Mert én azt gondolom, hogy az, amit önök ebben az ügyben tettek, egyszerűen ezt jelenti. Ahelyett, hogy elmondták volna ezeknek az embereknek, hogy mi a helyes út, milyen eljárásokat kell követni, ezért elindult egy büntetőeljárás, képviselő asszony, mert önök rossz tanácsot adtak, elindult egy birtokvédelmi eljárás, képviselő asszony. Miért nem helyes tanácsot adtak ezeknek az embereknek? Miért nem mondták, hogy hova forduljanak? Ha ők ezt a bírálatot helytelennek tartották, akkor bírósághoz lehetett volna fordulni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból. - Szabó Rebeka közbeszól.)

ELNÖK: Köszönöm az államtitkár úr válaszát. Képviselő asszony, megkérem, szíveskedjen betartani a Házszabályt.

Tisztelt Országgyűlés! Harangozó Gábor, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: "Élni vagy visszaélni?" címmel. Harangozó Gábor képviselő urat illeti a szó.

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozója, amelyen ön képviselte Magyarországot, csúfos, de nem váratlan kudarcba fulladt. Természetesen a találkozó előtt ön megtette kötelezőnek érzett harcias és nemzetvédő kijelentéseit a permanens fülkeforradalom jegyében. Ön - mint szinte mindennap itthon és külföldön - harcolni ment Brüsszelbe, harcolni az ellenséggel, legyőzni Magyarország szövetségeseit.

Miniszterelnök úr, ön két és fél év alatt nem jutott el odáig, hogy a szövetségesekkel nem harcolni, hanem tárgyalni kell, hogy a Budapestről kiosztott kokik és sallerok bumerángként térnek vissza, és a mi fejünkön koppannak.

Engedje meg, hogy emlékeztessem: a szocialista kormány minden magyar állampolgár részére a második legnagyobb támogatást, 8000 milliárd forintot szerzett hét évvel ezelőtt. Az itthoni, igaz, nem a Közgépre kialakított támogatási rendszer jó eredményekkel működött mindaddig, míg önök le nem állították másfél évre.

(16.10)

Most azzal nézünk szembe, hogy a rendelkezésre álló EU-forrásokat nem tudjuk felhasználni, és ezermilliárdokat fogunk elveszíteni. Miniszterelnök úr, ön szerint vállalható veszteség a jópofa kuruckodás és a recesszióba ragadt gazdaság mellett?

És hogy mi a kokik és sallerok, a hozzá nem értés és a közgépesítés ára? Idézem: "A legnagyobb vesztes Magyarország lehet, amely a tervezet szerint 30 százalékkal kaphat kevesebb támogatást."

Miniszterelnök úr, mikor ismeri fel végre, hogy politikája zsákutca, és Magyarországon nem félázsiai, hanem európai polgárok akarnak európai módon élni?

Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tudom, hogy nem helyes, de, tisztelt elnök úr, belefáradtam abba (Novák Előd: Mondjon le!), hogy olyan fiatal és kétségkívül lelkes parlamenti képviselők ócsárlását hallgassam, akik a hozzászólásukból is jól láthatóan azt sem tudják, mi fán terem az Európai Unió. (Dr. Józsa István: Ezért kérdeznek!) Ezért engedje meg, hogy csak annyit válaszoljak önön keresztül is a képviselő úrnak, hogy én mindent megteszek annak érdekében, hogy valahogy a magyar politikát megpróbáljuk ebből a posztkommunista korszakból kirángatni, és keresem azokat a pontokat, ahol értelmesen tudnánk egymással beszélni.

Tisztelt Képviselőtársam! Ott ül ön mögött Kovács László képviselő úr, ha valakivel, hát vele igazán sok vitám volt, de mind a mai napig én azt gondoltam, hogy a múltban is úgy volt, most is úgy van, meg a jövőben is úgy lesz, hogy amikor Magyarország nemzeti érdekeiről van szó, a nagy különbségek ellenére csak megpróbálunk egymással szót érteni. (Novák Előd: Az MSZMP KB tagja volt, miről beszél?)

Ami itt történik, az nem a szóértés kísérlete, nagyon sajnálom. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez nem volt válasz!) Megadom a szót Harangozó Gábor képviselő úrnak viszonválaszra.

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Miniszterelnök úr, hiába próbál engem kioktatni, ezt a kudarcot ön hozta össze (Derültség és közbeszólások a kormánypárti padsorokban.), és meg is fogja fizetni ennek az árát. De addig is - valóban úgy, ahogy ön is mondja - vannak ügyek, amelyekben nincs helye a politikai megosztottságnak. Ahhoz, hogy a tárgyalásokon legalább azt ne mondhassák (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Az elnök csenget.), hogy Magyarországnak nem kell több pénz, mert az eddigieket sem tudták felhasználni, fel kell használnunk azt, amit erre a ciklusra kaptunk. Ebben mi is segíteni szeretnénk. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Ezért azt indítványozzuk, hogy haladéktalanul indítsanak el egy lakásfelújítási programot a benn ragadt uniós forrásokból. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kérdezd meg a Verest!) Az egyre jobban elszegényedő családok nem tudják fizetni a rezsiköltségeket, és évek óta az építőipar is sínylődik, kivéve a pár baráti oligarchát.

Miniszterelnök úr, láthatóan a kudarcok egyre nagyobb indulatokat szülnek, tegyen ön is az indulatok megfékezéséért, ne a haveroknak tegyen jót, hanem végre az emberek életét tegye jobbá (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és a végén talán Brüsszelben is nagyobb sikerrel fog járni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van! - Szórványos taps ugyanott. - Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Ez gyengécske volt! - Soltész Miklós: Miért nem tapsoltok?)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg Orbán Viktor miniszterelnök urat. (Orbán Viktor jelzésére:) Miniszterelnök úr nem kíván reagálni. (Taps a kormánypártok soraiból. - Németh Szilárd István: A sas nem kapkod a legyek után!) Köszönöm, miniszterelnök úr.

Tisztelt Országgyűlés! Mile Lajos, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: "Cikcakk, avagy a külgazdaság iránya" címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat-ellátása miatt válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy miniszter úrtól személyesen kéri a választ.

MILE LAJOS (LMP): Elfogadom, elnök úr.

ELNÖK: Megadom a szót, képviselő úr.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Múlt héten a kormány a hatodik együttműködési megállapodást írta alá egy multival, a Hankook Tire dél-koreai gumiabroncsgyárral. Az LMP szeretné tudni, hogy mi alapján dönti el a kormányfő, melyik multival barátkozik és melyikkel nem.

Annak a szempontrendszernek, amely alapján a kormány ezt teszi, nyilvánosnak kellene lennie. Már csak azért is, mert láthatóan a kormány elődei elhibázott gazdaságpolitikáját folytatja: azokat a cégeket tekinti stratégiai partnernek, amelyek a leginkább beágyazottak a globális piacba, attól függnek, import alapanyagokból gyártanak exportra, összeszerelő és palackozó üzemek. Ez globális kiszolgáltatottságunk konzerválását jelenti. A következménye pedig a Hankook esetében is jól látható: egy környezetszennyező, a munkavállalói normákat semmibe vevő, alacsony hozzáadott értéket termelő vállalat kaphat ilyen státust.

Hadd idézzek egy klasszikust, Szijjártó Péter mondta 2007-ben: "A cég ellen munkaügyi vizsgálat zajlik, az érdekvédők törvénytelen elbocsátásokról panaszkodnak. A kormány által sok milliárd forinttal támogatott kirakatberuházások nem alkalmasak arra, hogy a magyar gazdaságot kihúzzák a válságból, és növekedési pályára állítsák." Igen, a Hankook 20 milliárd forintot kapott beruházási támogatásként, azaz munkahelyenként 13,5 millió forintot, akkora összeget, amelyről a munkahelyek 70 százalékát fenntartó magyar kis- és középvállalkozások nem is álmodhatnak. Utóbbiak kiszámítható adópolitikát és keresletet szeretnének, ami a Matolcsy-gazdaságpolitika és az emiatti recesszió miatt csak álom.

Tisztelt Államtitkár Úr! Miért a multikat támogatják, miért nem a hazai kis- és középvállalatokat? Milyen szempontok alapján kötnek megállapodásokat? A környezetvédelmi és munkaügyi szempontok ezekből miért hiányoznak?

Várom megtisztelő válaszát.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint olyannyiszor, most is szeretném visszautasítani azt, amikor a hazai kis- és középvállalkozásokat, valamint a Magyarországon tevékenykedő multinacionális nagyvállalatokat próbálják egymással szembeállítani. Nem az a kérdés, hogy ezeket szembeállítjuk, és egymás ellen kijátsszuk, sokkal inkább az a kérdés, hogy miként kapcsoljuk össze az itt letelepedett, modern technológiát megvalósító nagyvállalatokat, néha külföldi tulajdonú nagyvállalatokat a kis- és középvállalkozásokkal, amelyek az esetek többségében hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások. Tehát ezt a szembeállítást én mindig mesterségesnek tartom, és nem vezet sehová. Az az igazi kérdés, hogy miként tudjuk összekapcsolni és nem összekapcsolni őket, és nem véletlen egyébként - kérdezte, milyen szempontok játszanak szerepet abban -, hogy mely vállalatok kerülnek be abba a körbe, amellyel a kormány stratégiai megállapodást köt, nem véletlen, hogy olyan vállalkozások vannak itt, amelyek jelentős beszállítói tevékenységet és beszállítókat is alkalmaznak.

A kiválasztás szempontjaiból hadd említsek kettőt: az egyik maga a beruházás nagysága, milyen beruházást valósítottak meg Magyarországon, és terveznek-e a jövőben még továbbra is beruházást. Tehát azokkal a vállalatokkal köt megállapodást a magyar kormány, amelyek hosszú ideig, tartósan Magyarországon szeretnének működni. A másik pedig egy nagyon fontos szempont, hogy milyen ágazat. Az ágazat itt igazából az, hogy mennyire a termelő szektorhoz kapcsolódik a vállalkozás. Nézze meg azt a listát, amely már az idáig megkötött megállapodásoknál látható, javarészt a termelő szektorban lévő vállalatok.

És egy apró kiegészítés: említette a Hankookot, nézze meg, menjen el Dunaújvárosba, hogy milyen a Hankook és egyébként a Dunaújvárosi Főiskola együttműködése, mennyit költ a vállalat szakképzésre, hogyan segíti azt elő, hogy ahhoz a tipikus, sajátos ágazathoz való szakképzés jöjjön létre abban az övezetben.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Válaszadásra megadom a szót Mile Lajos képviselő úrnak.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a szembeállítás nem volt oly éles, mint ahogy ön exponálta, én csupán adatokat mondtam el, valamint a kérdés valóban arra vonatkozott, hogy van-e, létezik-e egységes szempontrendszer a kiválasztásban. Ön itt most említett egyet, kettőt, hármat, jó lenne ezt egészében látni. Tudok arra példát mondani, amikor a kormányzat kissé rugalmasan bánik a saját szempontrendszerével, gondoljon csak a chipsadóra, ami azért lett bevezetve, hogy a különböző ártalmas és veszélyes termékek gyártását visszafogja. Ehhez képest azért a Coca-Colával mégiscsak kötöttek egy stratégiai szerződést. Tehát azért szeretném én látni ezt a szempontrendszert, hogy mely pontjain mozgékony és hol elvszerű.

Említette a távlatos beruházásokat, támogatható, említette az oktatásban való részvételt, rendben van, de ezenkívül szeretném látni a többit is. És ezzel még mindig nem kerültük meg a helyi kis- és középvállalkozások támogatását - nem csak mint beszállítókét.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg az államtitkár urat. Öné a szó.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én a támogatáspolitikában sem játszanám ki egymás ellen a nagyvállalatokat és a kisvállalatokat. Tehát ez egy buta vita, én úgy gondolom, és erről el kellene mozdulnunk.

Az alapkérdés az, hogy miként tudnak ezek együttműködni. A magyar kisvállalatok között nagyon sok olyat találunk, amelyek már jó beszállítói és minőségi szinten lévő beszállítói a nagyvállalatoknak, és utána pedig a saját lábukon meg tudnak állni, és más piacokra is ki tudnak jutni.

(16.20)

A szempontok pedig, ahogy említettem: nyilvánvalóan a beruházás nagysága nagyon fontos szempont; maga a termelőágazat, a beszállítói kapcsolatok nagyon fontosak; az, hogy tartós, hosszú távú beruházást terveznek; a kis- és középvállalatokkal való együttműködésük fontos szempont; és az is nagyon fontos szempont, hogy mennyire vesznek részt a hazai szakképzésben.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak. Mirkóczki Ádám képviselő urat illeti a szó.

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Két héttel ezelőtt, november 20-án, ha úgy tetszik, történelmi vitanap volt itt az Országgyűlésben a cigányság integrációjának esélyeiről, lehetőségeiről címmel, amelyen sajnos ön nem tudott részt venni vagy nem volt jelen itt, amit én nagyon sajnálok, sőt többen szerintem nagyon sajnálunk, mert számos olyan érdekességről, alapvető információról lemaradt ezáltal, amelyet jó lett volna személyesen is megtapasztalnia, bár bízom benne, hogy a tartalmi kérdésekről kapott információt.

Hasznos és érdekes volt ez a vitanap: hasznos, mert minden frakció kifejthette álláspontját, és érdekes, mert valóban gyökeres javaslatokat csak a Jobbik frakciójától hallhattunk; olyan javaslatokat, teszem hozzá gyorsan, amelyeket a kormánypárti képviselők jelentős része is adott esetben pozitívan értékelt, továbbgondolásra alkalmasnak talált, akár a bentlakásos iskolák kérdését tekintve, akár a bűnözés felszámolását és számos más alapvető kérdést.

Sajnos a vitanap óta eltelt időszak és elsősorban bűncselekményi eseményei, vidéki eseményei azt mutatják, hogy ez a probléma egyre inkább eszkalálódik, és továbbra is adott. Szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a problémának nemcsak azok az áldozatai, akik a közbiztonság szempontjából a kritikus helyzetű településeken vagy vidékeken élnek, hanem közvetve, adott esetben gazdasági értelemben minden magyar állampolgár, minden adófizető magyar állampolgár érintett, hiszen a hasztalanul vagy a nem kellően felhasznált integrációs pénzek, a fenntartott szociális háló ilyen értelemben mindenki pénztárcáját egyaránt terheli.

Bízom abban, hogy ez a vitanap nem arra volt jó, hogy kipipáljunk egy nagyon fontos problémát kormánypárti részről, hanem egy folyamat kezdete. Innen adódik a kérdés - és bízom a nemleges válaszban, miniszterelnök úr -, hogy ezzel a vitanappal a helyzetet megoldottuk-e vagy ezt a problémát megoldottuk-e.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Talán egy levelet is írtam önnek, amelyben tájékoztattam arról, hogy az ön javaslata alapján - igaz, némileg átalakítva, de mégiscsak - létre fog jönni ez a vitanap, amiről most ön itt a hozzászólásában beszélt.

A tanulsága ennek a vitanapnak - amelyen egyébként a kormány négy minisztériumának képviselője részt vett, és az a miniszter, aki személyesen felelős ezért a kérdéskörért, szintén részt vett, tehát úgy érzem, hogy a kormány megfelelő súllyal képviseltette magát. Szóval, a helyzet úgy áll, hogy ezeknek a vitanapoknak a kultúrája ebben a pillanatban még töredékesnek látszik - tehát egy dolog az, hogy megtörténik a vitanap, de nem tudjuk, hogy mi végre. Tehát azt gondolom, hogy a vitanapról a parlamentnek magának vagy az éppen illetékes bizottságnak egy összegzést kellene készítenie, aztán vagy parlamenti határozatot alkotni belőle, vagy valamilyen munkadokumentumot létrehozni. Ezt én nem tudom elvégezni a parlamenti képviselők helyett; önöknek javaslom, hogy ezt gondolják át és fontolják meg.

Amit mi teszünk minden vitanap esetében, ez a mostani cigány integrációról szóló vitanapra is igaz, és a nemrégen véget ért, közműcégekkel kapcsolatos vitanapra is igaz: a kormány ezekről készíttet saját magának egy összefoglalót; megnézzük, hogy voltak-e javaslatok kormányzati intézkedésekre; azokat megnézzük, hogy melyekkel értünk egyet és melyekkel nem; amelyekkel nem, azokról kicsit még vitatkozunk, hátha van közte olyan, amit be tudunk fogadni, és utána ezekből kormányzati akciótervek lesznek.

Tehát úgy látom, hogy a vitanap és a kormányzati politika közötti kapcsolatrendszer ki van építve, működik, de szerintem még itt a parlamenten belül egy lépés hiányzik ahhoz, hogy a vitanapok elnyerhessék az igazi értelmüket. Biztatom a parlament minden képviselőjét, hogy ezt a problémát oldják meg. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök úr. A képviselő urat viszonválasz illeti meg. Öné a szó.

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Valóban, tisztelt miniszterelnök úr, egy lépés még hiányzik, és mi úgy gondoljuk, hogy ez a lépés, különösen ebben a nagyon súlyos társadalmi kérdésben, ennek az eseti bizottságnak, az általunk javasolt eseti bizottságnak a felállítása lenne, hiszen számos olyan pont volt - és most szándékosan azt mondom, ami összeköti a különböző frakciókat -, amiben tartalmi értelemben, illetve inkább úgy fogalmazok, hogy a célokban egyetértettünk. Na most, ha ezeket a célokat érdemi lépések nem követik, akkor ez a vitanap lényegében egy pótcselekvés volt.

Említette ön, hogy írt nekem személyesen levelet. Valóban, de én abban az ominózus október 1-jei azonnali kérdésemben pontosan ennek az eseti bizottságnak a felállítására tettem javaslatot, amelyre érkezett a válasz, hogy a kormány kész egy vitanapra, ami le is zajlott. Úgy gondolom, ha ennek a jegyzőkönyvét a kormány vagy az illetékes minisztérium átnézi, akkor bőven indokoltnak látja - továbbra is javaslom (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és támogatásukat kérem -, hogy legyen egy cigány-magyar együttélés (Az elnök ismét csenget.) problémáit megoldandó eseti vizsgálóbizottság.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg Orbán Viktor miniszterelnök urat. Öné a szó, miniszterelnök úr.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Ugyanazt az egyetlen szót kell megismételnem most válaszként, mint amit októberben is tettem vagy mondtam: megfontoljuk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az azonnali kérdések végéhez értünk.

Most a kérdések tárgyalására térünk át. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az interpellációk hosszabb ideje miatt hat kérdés elhangzására lesz lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Ipkovich György, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszternek: "Közös lónak túros a háta" címmel. Ipkovich György képviselő urat illeti a szó.

DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Látom, Fónagy államtitkár úr fog válaszolni. Egy kicsit sajnálom, hogy a miniszter asszony távozott, de régi ismerősök vagyunk az államtitkár úrral, úgyhogy megtisztelő, ha ő ad választ.

Tisztelt Államtitkár Úr! A Budapest Keleti pályaudvar és Szombathely közötti teljes árú másodosztályú jegy menetdíja 2012. szeptember 1. napjától 4350 forintról 4720 forintra emelkedett, ez mintegy 8,5 százalékos drágulást jelent. Ennek oka valószínűleg az, hogy a Budapest-Győr közötti 131 kilométeres vonalszakaszt a MÁV-Start üzemelteti, míg a Győr-Szombathely közötti 103 kilométeres vonalszakasz a GYSEV üzemeltetésébe került át. Az övezeti kerekítés miatt az utasoknak a MÁV-Start-szakaszra 140 kilométeres jegyet, a GYSEV-szakaszra 120 kilométeres jegyet kell venni, ezért a hosszabb kilométerre járó regresszió itt nem érvényesül.

Az állam és a vasúttársaságok között létrejött koncessziós szerződés miatt a Budapest-Szombathely vonalon két szolgáltató igénybevételére kényszerül az utazóközönség, amennyiben az intercity járatot veszi igénybe. Ha nem lenne a vonal két szolgáltató között megosztva, úgy a másodosztályú helyjegy nélküli menetdíj 4060 forintba kerülne, az állam döntése következtében azonban utasonként 660 forint többletköltséget okoz ez a helyzet az ezen a vonalon utazóknak. A megyeszékhelyek közül jelenleg Szombathely érhető el Budapestről a legdrágábban intercity vonattal, holott tényleges távolság tekintetében nem a legmesszebb fekvő megyeszékhely. Rossz rágondolni, hogy mi lenne, ha a vonalat három társaság üzemeltetné.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tervez-e a tárca intézkedéseket annak érdekében, hogy a Budapest-Szombathely között közlekedőket ne érje méltánytalan hátrány a menetdíjak tekintetében? Kérdezem önt, lát-e lehetőséget a helyzet gyors megváltozására, vagy a vasútvonal több szolgáltató általi üzemeltetése tartósan hátrányos helyzetet okoz a szombathelyi vonalon, és igaz marad a mondás: közös lónak túros a háta.

Köszönöm, várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. közötti vonalátadást követően a társaságok úgynevezett tört díjszabást alkalmaznak a közös üzemeltetésű vasútvonal esetében. A vasúttársaságok üzletszabályzata és díjszabása alapján a menetdíjat ebben az esetben az egyes vasutak vonalhálózatán megtett kilométer-övezetekre külön-külön határozzák meg. Valójában tört díjszabás érvényesül az autóbusz-közlekedés tekintetében is, amennyiben az utasok több Volán-társaság szolgáltatásait veszik igénybe az utazás során.

(16.30)

A hivatásforgalmi utazásokat elsődlegesnek tekintjük a közösségi közlekedés rendszerében, ezért a vasúttársaságok a szolgáltatók közötti határponton átutazók esetében, a tarifaeltérés kezelése érdekében üzletpolitikai kedvezményt nyújtanak a bérletes utasok számára, kiegyenlítve ezzel a tört tarifa alkalmazásából fakadó különbségeket, esetenként hátrányokat. Ezzel együtt a tarifaképzéssel összefüggésben minden javaslatot megvizsgálunk, engedelmével az ön kérdését is én személy szerint ennek tekintem, és amennyiben azok intézkedést igényelnek, megtesszük és megteszem a szükséges intézkedéseket.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Sneider Tamás, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: "Mit tesznek azért, hogy a gyermekvállalás, gyermeknevelés ne luxus vagy merészség legyen?" címmel. Sneider Tamás képviselő urat illeti a szó.

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A számokkal nehéz vitatkozni, úgyhogy feltételezem, önök is elismerik a következőket. A személyi jövedelemadó-rendszer változásának a kétgyermekesek, illetve az átlagnál jobban kereső három- és többgyermekesek az egyértelmű nyertesei, ugyanis bruttó fizetésükből több marad 2013-ban, mint 2010-ben. Az alacsony keresetű egy-, illetve három- vagy többgyermekesek viszont sok esetben kevesebb pénzt kapnak kézhez 2013-ban, mint 2010-ben.

Minderre néhány példa: egy gyermek esetén bruttó 125 ezer forintos jövedelemből marad ugyanannyi a munkavállalónál 2012-ben, mint 2010-ben. Három gyermek esetén bruttó 135 ezer forintnál alacsonyabb fizetésből kevesebb marad 2013-ban, mint 2010-ben. Utóbbiakat ráadásul a nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási járulékok emelése nagyobb mértékben sújtja, mint amennyit a családi adókedvezmény növelésével elértek.

Összegezve tehát, Magyarország úgy vezette be az egykulcsos adórendszert, hogy az adójóváírások eltörlése, valamint a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulék emelése miatt az alacsony jövedelműek terhei jelentősen nőttek. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy míg a 2000-es évek elején 3 millióan, idén már 3,7 millióan éltek a létminimum alatt, vagyis az elmúlt néhány évben 700 ezerrel bővült - relatív - a nélkülözők aránya. De ha a felvett hitelek mértékét is beleszámítjuk, akkor bizony 6 millió honfitársunk - ismétlem, hatmillió honfitársunk - él ma a létminimum alatt.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány deklarált célja állítólag a gyermekvállalás ösztönzése. Azonban az ismertetett jelenségek, folyamatok tükrében mire alapozva várják el a gyermekvállalást a fiataloktól, amikor a leendő szülők azt látják maguk körül, hogy a gyermeket nevelő családok egyre nagyobb hányada hónapról hónapra küzd a túlélésért?

Várom válaszát, köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól figyeltem, kérdésében két különálló problémát is említ, egyrészt a kormányváltás előtti hibás adórendszer, másrészt pedig a kormányváltás előtti rossz családtámogatási rendszer problémáját. Mindkettőt megpróbálta kezelni a kormány, egyrészt az egykulcsos arányos személyi jövedelemadóval, másrészt pedig a családi támogatási rendszer megújításával.

Az egykulcsos adó, ön is nagyon jól tudja, egyszerűbbé teszi az adózást, nem bünteti a többletmunkát és többletteljesítményt az állam az egykulcsos adóval, és az adóelkerülést nem támogatja, sőt éppen a gazdaság kifehérítése irányába mutat. A személyi jövedelemadó mellett azonban nem feledkezett el a kormány a járulékokról sem. A korábbi rendszerrel ellentétben célzottan azokat a csoportokat támogatja, ahol a legnagyobb szükség van a járulékok enyhítésére. Idetartoznak a fiatalokon és a képzetleneken túl a kismamák is. Ezek az intézkedések a gazdaság fehérítését és a foglalkoztatás bővítését is elősegítik.

Ugyanakkor kérdésének másik fele a családtámogatási politikára vonatkozik. Hadd utaljak vissza arra, hogy a kabinet visszaállította három évre a szocialisták által két évre csökkentett gyest, és egy családbarát adórendszert vezetett be, amely nemcsak a három- vagy többgyermekeseket, hanem már az első vagy második gyermeküket nevelő szülőket is jövedelemadó-kedvezménnyel támogatja. Az adatok azt mutatják, hogy 2011-ben 180 milliárd forintnyi, korábban befizetendő és most nem befizetendő adó maradt a gyermekeket nevelő családoknál. 2010-hez képest 2011-ben az egygyermekesek nettó keresete több mint 5 százalékkal, két gyermek után több mint 11 százalékkal, a háromgyermekesek esetében pedig több mint 18 százalékkal növekedett.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Lengyel Szilvia, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: "Hogyan hozhatók helyzetbe a helyi idegenvezetők a két lábon járó bédekkerekkel szemben?" címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

LENGYEL SZILVIA (LMP): Köszönöm... (Nem működik a mikrofonja.)

ELNÖK: Még mindig. Képviselő asszony, nem működik a készüléke. A kártyáját behelyezte? (Lengyel Szilvia elé kézi mikrofont helyeznek.) Kérem szépen újraindítani az órát. Köszönöm. Öné a szó, képviselő asszony.

LENGYEL SZILVIA (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mindnyájunk számára ismerős jelenet, esernyős hölgy csörtet át a kisváros főterén, nyomában vonul a sok kattogtató látványturista. Végigfotózzák az útikalauzokban 50 éve benne lévő képeket. Vajon meglátják-e a városka valódi arcát? Találkoznak-e a lakóival? És ami a leglényegesebb, helyben költik-e el nem kevés pénzüket? Ott, ahol arra a legnagyobb szükség van? A válasz: biztosan nem.

Ha helyzetbe akarjuk hozni a turizmust kiszolgáló helyi gazdaságot, erre nem alkalmas egy két lábon járó bédekker, aki csak olyan bolthoz vezeti el a turistát, ahonnan jattot kap. Helyi engedéllyel rendelkező idegenvezetők, terepi vezetők a világ minden táján léteznek, ahol kiépítették a megfelelő helyi beágyazottsággal rendelkező munkaerő képzését és ellenőrzését biztosító rendszereket. Közismert tény, hogy számos európai városban, Athéntól Párizsig, Rómától Prágáig könnyedén rács mögé kerülhet, aki helyi idegenvezetői engedély nélkül kontárkodik.

Pest megyei képviselőként még azt is tapasztalom, hogy a főváros közelsége tovább nehezíti a turizmusra épülő helyi gazdaság fejlődését. Egy budapesti szállással csomagban árult, egynapos buszút során 20-25 perc alatt hajtják végig a csoportokat a jobb sorsra érdemes városkákon, ahogyan elavult idegenvezető tankönyveink javasolják. A helyi vezetői akkreditáció megkövetelése ezen a trenden is változtatna.

Tisztelt Államtitkár Úr! Terveznek-e lépéseket egy olyan képzési és felügyeleti rendszer kialakítására, amellyel ebben a fontos és más ágazatokra is kiható szakmai kérdésben ledolgozhatjuk hátrányunkat Európa többi országával szemben?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Mint ön is említette, Magyarországon az idegenvezetés szabályozott szakmának minősül, és a belső piaci szolgáltatásokról szóló EK-irányelvnek megfelelően az idegenvezetői tevékenységről szóló ÖM-rendelet értelmében idegenvezetői tevékenységeket folytató személynek idegenvezetői szakképesítéssel kell rendelkeznie. Ezen túlmenően idegenvezetői tevékenység csak azokon a nyelveken folytatható, amelyek tekintetében az idegenvezetői tevékenységet folytató személy nyelvvizsgát tett, vagy azzal egyenértékű nyelvismerettel rendelkezik.

A vonatkozó rendelet szerint az idegenvezetők nyilvántartása és ellenőrzése a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatáskörébe tartozik. Még annyit kiegészítésként, hogy külföldi idegenvezetők magyarországi tevékenysége is világosan szabályozott, az Európai Gazdasági Tér tagállamaiban, az adott tagállamokban képesítéssel rendelkező idegenvezetők szabadon vezethetnek csoportot Magyarországon, amennyiben az erre irányuló tevékenységet előzetesen bejelentették a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak.

Nos, ez az általános szabályozás. Amit ön említ, tisztelt képviselő asszony, az javarészt már a színvonal kérdése. Úgy gondolom, hogy ez nem szabályozási kérdés. Értem én a problémát, hogy lehetne sokkal színvonalasabb az idegenvezetés, hogy ne legyenek két lábon járó bédekkerek, ahogy ön említette, de ez nem a szabályozás keretén belül megoldható kérdés, ez sokkal inkább részben a piac, részben az igények által meghatározható. Azért hozzátenném azt is, hogy nagyon sok alternatív kezdeményezés is látható ezen a területen. Tehát nemcsak ez a monoton, esernyővel megyünk, és elmondjuk az alapvető ismereteket, hanem a piac már kitermelte egyébként a változatos formáit is az idegenvezetésnek.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(16.40)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Molnár Attila, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszternek: "Mikor kezdődik el Komáromnál az új közúti híd tervezése és építése?" címmel. Molnár Attila képviselő urat illeti a szó.

DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Több szempontból is történelmi időpont Komárom városának életében 2012, hiszen az idén szeptember 1-jén ünnepeltük a jelenlegi Erzsébet híd 120 éves évfordulóját, és 2012. november 12-én ratifikálta azt a nemzetközi megállapodást a Magyar Országgyűlés, amely alapján lehetővé válik, hogy a lehető leghamarabb megépüljön az új Duna-híd Komárom és Észak-Komárom között.

Mérföldkő lesz ez a beruházás a térségben minden szempontból, Komárom városa, az ország és a térség szempontjából is, elég ha csak a gazdasági kapcsolatokról vagy a munkahelyteremtésről beszélünk, ami teljesen új dimenziókat fog nyitni a térségben, hiszen a komáromi ipari park tőszomszédságában kerül megépítésre majd az új Duna-híd, illetve közvetlen kapcsolatot fog létesíteni az M1-es autópályához és a győri ipari parkhoz, az Audi ipari park is közvetlen közelségbe kerül az új híd beruházása kapcsán. Tehát a munkahelyteremtés szempontjából hatalmas jelentősége lesz majd ennek a beruházásnak.

De ugyanilyen jelentőséggel bír az idegenforgalom és a turizmus területén is, hiszen a Felvidék délnyugati részével közvetlen kapcsolatot tudunk létesíteni, és közvetlenül bevonja a térségünk gazdasági és turisztikai életébe az új híd az ottani területeket is.

Én a megállapodás ratifikálása kapcsán is megköszöntem a magyar kormánynak és államtitkár úrnak - ezt szeretném most megerősíteni és ismételten megtenni -, hogy az új Duna-híd Komáromnál mihamarabb megépülhet. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ez a mihamarabbi dátum mikorra várható. Több dátum is elhangzott már a sajtóban.

Szeretném tisztelettel megkérdezni államtitkár urat, hogy mikorra várható az új komáromi Duna-híd megépítésének az időpontja.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak.

DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az új komáromi Duna-híd megvalósításáról szóló nemzetközi egyezményt 2012. október elején írták alá. A két ország közös szándéka az, hogy a híd a 2014-2020 közötti európai uniós programozási időszakban megvalósuljon. A projekt a határon átnyúló együttműködési program keretén belül nyert támogatást az előkészítési munkálatokra, és a támogatási szerződés aláírása megtörtént.

A partnerségi megállapodás tervezetét a NIF Zrt. mint a magyar oldali beruházó 2012. november közepén küldte meg a szlovák oldali beruházó partnernek. A szlovák partner a közbeszerzéssel kapcsolatos teendőket egyezteti a szlovák hatósággal, és a partnerségi megállapodás várhatóan ebben az évben megtörténik. A közbeszerzési dokumentációt a megállapodást követően véglegesítik. A Duna-híd és a magyar oldali csatlakozó útszakasz tervezésére vonatkozó közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása előreláthatólag 2013 első negyedévében jelenik meg, és a szerződés 2013 nyarán megköthető.

A Duna-híd és a csatlakozó útszakasz jogerős építési engedélyeinek kiadása 2015 nyarára várható. Ennek előfeltétele a környezeti hatástanulmány előkészítése, így az építési engedélyezési eljárás előreláthatólag másfél évig fog tartani. Ezt követően esedékes a műtárgy kiviteli terveinek jóváhagyása és a végleges kiviteli tervek leszállítása. Ennek az átfutási ideje becslések szerint két év. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás már a 2014-2020 közötti pénzügyi időszak terhére történik, és várhatóan 2016-ban indulhat. Az építési munkák előreláthatóan két évig tartanak majd.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Sós Tamás, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: "Mi lesz az alapítványi fenntartásban működő nevelési-oktatási intézményekkel?" címmel.

Képviselő urat illeti a szó.

DR. SÓS TAMÁS (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Hiányoznak azok a jogszabályok, amelyek az alapítványi iskolák jövő évi működtetésével kapcsolatban intézkednének. Aki ma tájékozódni kíván, az csupán azt a támpontot kapja, hogy a költségvetési törvénytervezetben szerepel, hogy jogszabályok fogják rögzíteni 2013-ra a támogatás formáját. Én aziránt érdeklődöm, hogy milyen jogszabály fogja tartalmazni a működéshez szükséges pénzeszközöket, mi a számítás módja, bértömeg-finanszírozás vagy az eddigiekhez hasonló növendékalapú normatív finanszírozás, vagy esetleg közvetlen bérfinanszírozás az állami intézményekkel azonos módon.

Azt gondolom, ebben a körben nem kell bizonygatni, hogy az alapítványi iskolákban is hasonló képzettségű emberek dolgoznak, mint az önkormányzati iskolákban. Ráadásul rendkívül fontos a tevékenységük, hiszen az alapvető művészetoktatás területén, a kistelepüléseken vagy a különböző társművészeti szakmai műhelyekben kiemelkedő az ő tevékenységük, jelentős a hátránykompenzáló munkájuk. Ezért teszem fel a kérdést, hogy hogyan kívánják megoldani az itt dolgozó pedagógusok esélyegyenlőségét az állami szférában dolgozó kollégákkal egyenrangú módon. Milyen módon tudnak részt venni ők a jogszabályok társadalmi egyeztetésében? Milyen módon biztosítható a zavartalan átmenet a finanszírozás átalakítása során, hisz tudjuk, hogy velük szemben idáig is rendkívül szigorú előírások voltak? Az is látszik, hogy számos ellentmondás van többek között például a területfejlesztés területén, hisz ellentmondóak a közneveléssel és a területfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések. Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Halász János államtitkár úrnak.

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látom, hogy ön nem olvasta el a köznevelési törvényt, hiszen ellentétben azzal, amit ön sugallni próbál, a törvényből egyértelműen kiderül, hogy a nem állami intézmények esetében a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait a központi költségvetés biztosítja. Kérem képviselő urat, hogy olvassa el a törvényt.

Tisztelt Képviselő Úr! A köznevelési szerződés megkötése által pedig további finanszírozást is kaphat az intézmény. Utóbbival éppen az olyan intézmények tevékenységét kívánjuk elismerni, amelyek valamilyen állami feladatot vállalnak magukra. Az ilyen szerződés nem feltétele a megyei fejlesztési tervbe való bekerülésnek. A magánintézmények pedagógusai és más alkalmazottai természetesen nem lesznek állami alkalmazottak, így nem közvetlen bérfinanszírozásban, hanem egy számított pedagóguslétszám alapján történő finanszírozásban kell gondolkodnunk, beépítve a megfelelő kompenzációs elemeket is. Az új rendszer elindulásáig a jelenlegi normatív finanszírozást fogjuk fenntartani.

Az alapítványi vagy egyéb magánintézményekben dolgozó pedagógusok esélyegyenlőségét a jogszabályok biztosítják, hiszen ahogy korábban is, a pedagógusok jogaira és bérezésére, előmenetelére vonatkozó szabályok fenntartóra való tekintet nélkül érvényesek. A művészeti iskolák támogatására kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk. Januártól állami fenntartásba kerülnek a korábban önkormányzati fenntartású művészeti iskolák is. Ez számukra a jelenleginél lényegesebb biztonságosabb és kiszámíthatóbb finanszírozást biztosít majd.

Köszönöm a kérdéseit, örülök, hogy megnyugtathattam. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Baráth Zsolt, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: "A cigányság felemelkedése vagy végleges nyomorba züllesztése a politikai akarat kérdése? Lesz-e valódi segítség, vagy tovább folytatódik a szájkarate?" címmel. Baráth Zsolt képviselő urat illeti a szó.

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A nem oly rég lefolytatott politikai vitanapon hallhattuk Balog Zoltántól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterétől, hogy a cigányság munkanélküliségi rátája 85 százalék fölött van. Ennek egyik oka az alulképzettség. Még egy szó szerinti idézet a miniszter úrtól: "Ez jelzi azt az irányt, amerre haladtak az ügyek az elmúlt húsz évben."

Az irány tehát nem jó, így azonnali újratervezés szükséges, hiszen a mutatók egyre rosszabbak, az eredmények elkeserítők. Funkcionális analfabéta gyermekek, évtizedek óta munkanélküli felnőttek, mélyszegénység és nyomor. A szegénységi csapdából kiút kell. Mellébeszéléssel, megtévesztő pozitív diszkriminációval, statisztikaszépítő programokkal hibát követünk el, s nemcsak a cigány gyermekekkel, fiatalokkal szemben, hanem a magyar nemzettel szemben is.

(16.50)

A Jobbik folyamatosan szorgalmazza egy bentlakásos iskolarendszer elindítását, amely valódi segítséget, lehetőséget nyújthat a felemelkedésre, a szegénységből való kiszakadással a többségi társadalomba való beilleszkedésre. Számtalan példa van arra, hogy a bentlakásos iskola nem feltétlenül az ördögtől való, hiszen ma már divat más országban is, különösen a felső tízezer körében, hogy bentlakásos iskolákban taníttatják a gyermekeiket, önkéntesen. Fontos kiemelni, hogy a bentlakásos iskolákban folyó oktatás-nevelés a családok aktív bevonásával hozhat csak pozitív eredményt. A példa szemünk előtt van, csak össze kell gyűjteni a tapasztalatokat, és alkalmazni azokat.

Miért is fontos? Hangsúlyt kaphatna végre a gyermekek teljes fejlesztése, valódi tudást, valódi képzettséget kaphatnának a diákok, megfelelő környezetben nevelkedhetnének, szocializálódhatnának. A megfelelő és valódi tudás, a valódi versenyképes szakma, a többségi társadalomban elfogadott értékek ismerete mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a hosszú évtizedek óta nyomorban élő és mélyszegénységbe taszított cigány közösségek gyermekei kilépjenek a szegénységi csapdából.

Mivel mi nem úgy szeretnénk segíteni, hogy eltüntetjük az integrációra szánt kemény milliárdokat, hanem a bentlakásos iskolákban konkrét lehetőséget kínálunk a cigányságnak a felemelkedésre (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), de nekik is nyilatkozniuk kell mielőbb, hogy be akarnak-e illeszkedni a többségi társadalomba (Az elnök ismét csenget.), vagy a mindenkori politikai hatalom eszközeként akarnak mélyszegénységben élni.

Kérdésem: lesz-e valódi segítség, vagy tovább folytatódik a szájkarate?

ELNÖK: Képviselő úr, nagyon túlment az időkeretén.

BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Legyen olyan kedves legközelebb jobban bemérni az időt. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót válaszadásra Halász János államtitkár úrnak.

HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány célja, hogy csökkenjen a szegénységben élők aránya, a hátrányos helyzetű roma gyermekek társadalmi leszakadása, enyhüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, mérséklődjenek a társadalmi különbségek. Ezért a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia komplex intézkedéseket fogalmaz meg több területen, az oktatás területén is, amelyre ön utalt.

Az oktatás területéhez kapcsolódó 11 intézkedés garanciát jelent arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is minőségi óvodai, iskolai nevelésben, oktatásban részesülhessenek. A korai óvodáztatásnak, a családok bevonásával kifejlesztett minőségi együttnevelésnek, a befogadó iskolai környezet kialakításának az érintett gyermekek iskolai kudarcainak mérséklésében jelentős szerepe van. Az ön által vázolt elképzelés ezzel szemben hospitalizációhoz, a továbbtanulás esélyének csökkentéséhez vezet. A gyermekvédelemben nevelkedettek csupán körülbelül 6 százaléka jut el a felsőoktatásba. Épp a nagy bentlakásos intézmények felszámolása a cél, hogy elkerüljük a hospitalizációt.

A felzárkózási stratégia megalapozott kutatásokra támaszkodva éppen az indokolatlan szegregációt azonosítja a közoktatás egyik alapvető problémájaként, amely általában alacsony színvonallal párosul, és meghatározó szerepet játszik a leszakadás átörökítésében, a társadalmi különbségek konzerválásában. Az ilyen módszertannal szervezett intézmények létrehozásánál kérdésként merül fel, hogy a tanulók hogyan integrálódnak majd a többségi társadalomba, a többség hogyan viszonyul majd hozzájuk, továbbá hogyan tud egy ilyen intézmény felkészíteni az együttélésre, az önálló életvitel kialakítására.

Vannak azonban helyzetek a későbbi életkorokban a keresztény roma szakkollégium-hálózat egyes intézményeinél, amelyek ilyen módon szervezik bentlakásos közösségeiket, de ezzel együtt állítjuk, hogy elfogadhatatlan az a megközelítés egy demokratikus jogállamban, hogy gyermekkorában bárkit is származása alapján kiszakítsunk a családjából.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! 17 óra 10 percig szünetet rendelek el. Munkánkat 17 óra 10 perckor folytatjuk.

(Szünet: 16.53 - 17.13

Elnök: Lezsák Sándor

Jegyzők: Hegedűs Lorántné és Móring József Attila)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim, foglalják el helyüket, mert el fognak fáradni. (Derültség, zaj. - Csenget.) Kérem szépen, foglaljanak helyet.

Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük a határozathozatalokat. Kérem, ellenőrizzék, hogy kártyájukat elhelyezték-e a szavazógépben. (Zaj.) Ha egy kis figyelmet kapok, tisztelt Országgyűlés, akkor engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló Goran Knežević urat, Szerbia mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterét és kísérete tagjait, akik a kormány meghívására hivatalos látogatáson tartózkodnak Magyarországon. (Taps.) Vendégeinknek eredményes tárgyalásokat és élményben gazdag programokat kívánok.

Tisztelt Országgyűlés! Most a részletes vitára bocsátások következnek. (Zaj, közbeszólás: Nem a szerb miniszter, hanem a német nagykövet úr van a páholyban. - Pillanatnyi szünet.) Tisztelt Országgyűlés! Továbbra is tisztelettel köszöntöm Szerbia mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterét, aki itt van Magyarországon, Budapesten, de (Derültség.) ugyanúgy engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem dr. Matei Hoffmann urat, Németország budapesti nagykövetét, valamint a német és osztrák nagykövetség munkatársait. (Derültség és nagy taps. - dr. Matei Hoffmann felállva köszöni meg a tapsot.) Tehát Németország budapesti nagykövete, a német és az osztrák nagykövetség munkatársai figyelemmel kísérik az előterjesztés tárgyalását, majd a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat módosító javaslatainak határozathozatalát.

Tisztelt Országgyűlés! Most a részletes vitára bocsátások következnek.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló T/9236. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az előterjesztést 254 igen szavazattal, 46 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára a polgári törvénykönyvről szóló T/7971. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az előterjesztést 304 igen szavazattal, 5 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló T/9240. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 277 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 1 tartózkodással részletes vitára bocsátotta.

(17.20)

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára a hegyközségekről szóló T/9238. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 238 igen szavazattal, 63 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló T/9237. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 238 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 45 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9242. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 235 igen szavazattal, 83 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló T/9246. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 271 igen szavazattal, 51 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/9233. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 274 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 15 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló T/9244. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 273 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 15 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/9245. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 290 igen szavazattal, 37 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról szóló T/9235. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 322 igen szavazattal, 5 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló T/9243. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 252 igen szavazattal, 78 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló T/9241. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 275 igen szavazattal, 55 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára a honvédek jogállásáról szóló T/9234. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 277 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 15 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta.

(17.30)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Michl József, Németh Zsolt, Hargitai János, Braun Márton, Nagy Andor, Bús Balázs, Törő Gábor és Ékes József képviselők önálló indítványát H/8787. sorszámon, a nemzeti összetartozás bizottsága ajánlását pedig H/8787/4. és 8. sorszámon kapták kézhez.

Engedjék meg, hogy újólag tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló dr. Matei Hoffmann urat, Németország budapesti nagykövetét, valamint a német és az osztrák nagykövetség munkatársait. Köszöntöm őket újólag tisztelettel. (Taps. - Dr. Matei Hoffmann felállva, meghajlással köszöni meg a tapsot.)

Megadom a szót Németh Zsolt képviselő úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. (Zaj. - Az elnök csenget.)

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Tanácsos Úr! Képviselőtársaim! 1946. január 19-én kezdődött a magyarországi németek elhurcolása. Ez a határozat, ami előttünk fekszik, egyrészt arról szól, hogy a magyar politika, a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja, hogy nekünk, magyaroknak különösen fájó emlék és fölöttébb összetett probléma a magyarországi németek elhurcolása. Sokunknak, így a határozat aláíróinak erős kötődésünk van hozzájuk, kultúránknak az ő kultúrájukhoz; hogy csak egy példát említsek, a Himnusz zenéjét Erkel Ferenc szerezte, aki Gyula német részén született.

Az elhurcoltak sokszor mélyen, meghatóan nyilvánították ki a magyar földhöz való ragaszkodásukat. Amikor például a kitelepítésüket követően hazagyalogoltak, volt, aki kétszer is, amikor kollektív bűnösnek lett kikiáltva, és amikor a Beneš-dekrétumok következtében kitelepített magyaroknak az ő házaikban csinált helyet a politika. És nem csak Magyarországról telepítették ki a németeket: Csehországból, Lengyelországból, Jugoszláviából több millió német elhurcolására került sor, az ő emlékük előtt is tisztelgünk, és rájuk is emlékezünk.

Másrészt van ennek a határozatnak egy olyan dimenziója is, amely túlmutat a többségi helyzetű magyarság és a magyarországi német közösség viszonyán: ahol egy ember jogai megsérthetőek, ott mindenkié megsérthető; ahol egy népcsoportot diszkriminálni lehet, és el lehet űzni a szülőföldjéről, fizikai, kulturális vagy demográfiai értelemben meg lehet semmisíteni, ott ez bármelyik népcsoporttal megtörténhet; ahol a kisebbség jogfosztott, ott a többség is bármikor azzá lehet. Jól példázza ezt a törvényszerűséget a második világháborút követő Magyarország, a második világháborút követő Közép-Európa története. Hazánk egyik legsötétebb történelmi korszakának volt szerves része a németek elhurcolása, ugyanannak, amelynek zsidó polgártársaink kiszolgáltatása és legyilkolása vagy a doni tragédia, majd a felszabadítók önkényeskedése, majd a felvidéki magyarság jogfosztása, kényszermunkára hurcolása, szülőföldjéről való elűzése és a felvidéki magyarság miatt, őnekik helyet csinálandó, a németek kitelepítése. De említhetném a déli határsávban élő szerbek, horvátok, szlovének állítólagos biztonsági okokból való megfélemlítését és az osztályharc nevében elkövetett vérengzéseket is.

Nem véletlen, tisztelt Országgyűlés, hogy a parlament munkájában is egymás mellé sodródott két emléknapról szóló országgyűlési határozat, a felvidéki magyarok kitelepítéséről szóló emléknap, illetőleg a magyarországi németek elhurcolásáról szóló emléknap. Magyarországnak csak akkor van jövője, demokratikus jövője, ha mindezekről hitelesen kimondjuk, hogy soha többé. Ezt hitelesen csak akkor mondhatjuk ki, ha minden olyan jelenséget, ami ezekhez hasonló irányba mutat, akár csak elemeiben is, legyen az akár a hazai cigányokkal vagy éppen a zsidósággal szembeni erőszak vagy izgatás, legyen az akár a balkáni etnikai tisztogatás, vagy legyen éppen azon szerecsenmosdatási kísérlet, amely a náci vagy a kommunista bűnök tagadását, mentegetését vagy éppen a Beneš-dekrétumok megerősítését szolgálja, nos, mindezeket világosan, kettős mérce alkalmazása nélkül elítéljük. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Bárhol és bárkivel történjék ilyen itthon, a Kárpát-medencében, Európában vagy a világon, nincs más lehetőségünk, mint hogy elítéljük.

Képviselőtársaim! Ez a határozat nemcsak a múltról szól, hanem a jövőről is. Magyarország soha többé nem lehet olyan ország, amely úgy gondolja, hogy polgárait birtokolja, mert ha birtokolja az állam a polgárait, akkor le is mondhat róluk. Napjaink és a jövő Magyarországa olyan ország, s ezt várjuk el a szomszédainktól, és ezt javasoljuk a világ összes többi országának, tehát Magyarország egy olyan ország, amely polgárai otthona, segítője, oltalmazója bármely körülmények között, egy olyan ország, amely őrködik az országunkban élő egyének és közösségek szabadsága felett, munkálja jövőjüket, és megvédi a polgárait, hogyha olyan helyzet adódik.

Tisztelt Országgyűlés! József Attila "A Dunánál" című versének szavaival fejezem be a gondolataimat: "A harcot, amelyet őseink vivtak, / békévé oldja az emlékezés / s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés." Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok, az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatalok következnek. Az ajánlás 3. pontja nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de az LMP kérte róla a szavazást.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztők az ajánlás 2. pontját, valamint a kiegészítő ajánlás 1. pontját támogatják. Ezek elfogadása kizárja az ajánlás 1. pontját. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 330 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett a támogatott módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Frakciókérésre figyelemmel még egy javaslatról döntenünk kell. Az ajánlás 3. pontjában Mile Lajos a határozati javaslat 2. pontját új (3) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 51 igen szavazattal, 238 nem ellenében, 47 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei 2012. évi módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala.

(17.40)

Az előterjesztést T/9103. sorszámon kapták kézhez a képviselők. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/9103. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 337 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést T/9102. sorszámon kapták kézhez a képviselők. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/9102. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 338 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Akkor most köszöntöm újólag a díszpáholyban helyet foglaló Goran Knežević urat, Szerbia mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási miniszterét, kísérete tagjait. (Nagy taps.) Vendégeink a kormány meghívására hivatalos látogatáson tartózkodnak Magyarországon. Kívánunk eredményes tárgyalásokat, élményekben gazdag programokat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala. A számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványát T/9182. sorszámon kapták kézhez a képviselők. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/9182. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 241 igen szavazattal, 97 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Soron következik a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/8880. sorszámon, az egységes javaslatokat pedig T/8880/7. sorszámon kapták kézhez a képviselők.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül. Az ajánlás összesen 4 pontot tartalmaz. Ezek mindegyikét az előterjesztő nyújtotta be, így kezdeményezem, hogy az indítványokat összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Felhívom figyelmüket, hogy a záróvitában a képviselőcsoportok számára 5-5 perc, a független képviselők számára mindösszesen 3 perc áll rendelkezésre.

Megnyitom a záróvitát a T/8880/9. sorszámú ajánlás 1., 2., 3. és 4. pontjára. Megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A zárószavazás előtti módosító indítványok elsődleges indoka az volt, hogy a tisztelt Ház a legutóbbi szavazáskor elfogadta azt a módosító indítványt, amely szerint az előzetes konzultáció intézményét meg kell tartani a jövőben is a környezetvédelmi hatósági eljárásokban. Ebből következik az, hogy a törvényjavaslat címe is meg kell hogy változzon, mert most már csak a vízgazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

Egyetértve egyébként a Magyary-program előírásaival, előirányzatával, nevezetesen, hogy egyszerűsíteni kell a közigazgatás rendszerét és az eljárásokat, úgy gondoltuk és a tisztelt Ház is úgy gondolta, hogy az előzetes konzultáció kiiktatását a rendszerből tapasztalatok hiányában még korai lett volna megtenni.

Ezért a zárószavazás előtti módosító az e módosítás miatti koherenciazavarokat iktatja ki, és a továbbiakban még a vízgazdálkodási törvénynek egy hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó mellékletét módosítja. Így összességében azt lehet elmondani, hogy a törvényjavaslat megfelelő módon tudja szabályozni az eljáráscsökkentéssel, az eljárási nehézségekkel kapcsolatos szándékokat, ezért a magam és a Kereszténydemokrata Néppárt részéről a módosító javaslat elfogadását javasolom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Jávor Benedek képviselő úr, LMP.

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A zárószavazás előtti módosítót kivételesen arra a célra használják, amire való, tehát valóban egy koherenciazavar, illetve egy menet közben előállt jogalkotási probléma kezelésére. Ez mindenképpen dicséretes, és éppen ezért az LMP-frakció részéről támogatni fogjuk a beterjesztett módosítót.

És az is dicséretes, hogy a kormányoldal belátta azt, amit a törvény általános vitájában és már a bizottsági szakaszban is elmondtunk, hogy a beterjesztett környezetvédelmitörvény-módosítás célja hibás, az egész ostobaság, ahogy van, ettől el kell tekinteni. Nagyon örülünk, hogy egy kormánypárti képviselő módosító indítványára gyakorlatilag a törvény egyik felének a komplett törlésére szánták el magukat. Nagyon dicséretes ez az erőfeszítés, hogy tanuljanak a saját hibáikból. Azt javaslom, hogy a jogalkotás nagyobbik részében hasonlóképpen lássák be azt, amikor hibás jogalkotásba vágnak bele, és amikor vissza kell lépni az előterjesztés törlésével. Ebben az esetben kivételesen jól jártak el, ezt az LMP ebben a formában támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. (Jelzésre:) Illés Zoltán államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván élni a lehetőséggel.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatról határozunk. Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e az előterjesztő indítványát az ajánlás 1-4. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 328 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Felhívom figyelmüket, hogy az iménti szavazás során az előterjesztés címe megváltozott.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/8880. sorszámú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 292 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/8751. sorszámon, az egységes javaslatot pedig T/8751/12. sorszámon kapták kézhez a képviselők. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül.

(17.50)

Az ajánlás összesen 25 pontot tartalmaz, ezek mindegyikét az előterjesztő nyújtotta be, így kezdeményezem, hogy az indítványokat összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvitát a T/8751/14. sorszámú ajánlás 1-25. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, akkor államtitkár úr sem kíván élni a megszólalás lehetőségével. (L. Simon László jelzi, hogy nem.)

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk.

Az ajánlás 24. pontjában az előterjesztő egységes javaslat sarkalatossági záradékát módosítja. Erre figyelemmel a benyújtott indítványokról három részletben döntünk. Elsőként a 24. pontról szavazunk, ezt követően az ebben szereplő szabály alapján a minősített többséget tartalmazó indítványokról döntünk, végül pedig az egyszerű többséget igénylő ajánláspontokat teszem fel szavazásra.

Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e az előterjesztő indítványát az ajánlás 24. pontja szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 244 igen szavazattal, 62 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Az imént elfogadott rendelkezés szerint az ajánlás 21. pontjában az egységes javaslat 28. § (1) bekezdésének 37. és 38. pontjaiban szereplő rendelkezések, valamint az ajánlás 22. pontjában az egységes javaslat 29. § (1) bekezdésének 7. pontjában szereplő rendelkezések elfogadásához minősített többség szükséges. Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e ezeket a javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 248 igen szavazattal, 61 ellenében, 34 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Most a 21. és 22. pontok egyszerű többséget igénylő rendelkezéseiről, valamint az ajánlás 1-20. pontjairól, továbbá a 23. és 25. pontjairól döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 48 ellenében, 34 tartózkodás mellett a módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/8751. sorszámú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 248 igen szavazattal, 81 ellenében, 15 tartózkodás mellett a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/8751. sorszámú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 243 igen szavazattal, 82 ellenében, 16 tartózkodás mellett a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés 2012. szeptember 24-ei ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása. A köztársasági elnök úr átiratát kiadtam a kijelölt bizottságoknak, az alkotmányügyi bizottságot pedig a zárószavazás szabályainak megfelelően a módosító javaslatok megtárgyalására is felkértem. A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/7677/30. sorszámon került kiosztásra. Az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, amelyet az alkotmányügyi bizottság megtárgyalt és ajánlást készített. Ezt T/7677/32. sorszámon kapták kézhez.

Kezdeményezem, hogy a záróvitában az ajánlásban szereplő pontokat összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a záróvita szerkezetére tett javaslatomat elfogadta.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1-11. pontjaira. Megkérdezem Czomba Sándor államtitkár urat, hogy kíván-e felszólalni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem.

Megkérdezem, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság kíván-e előadót állítani 5 perces időkeretben. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt.

Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Erre a képviselőcsoportoknak 5-5 perc, a független képviselőknek összesen 3 perc áll rendelkezésére.

Elsőként megadom a szót Schiffer András frakcióvezető úrnak, LMP.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A helyzet az, hogy ebben a pillanatban ezt a zárószavazás előtti módosító javaslatot nem tudjuk támogatni, szemben azzal, ami korábban volt, amikor valóban önök megfogadták a köztársasági elnök úr intencióit.

Érdemes számba venni azt, hogy köztársasági elnök úr mit kifogásolt a megalapozó salátával kapcsolatban. Az államháztartási törvénynek az újonnan beiktatott 44. § (2) bekezdése egy olyan központi illetményszámfejtést hoz létre, ami mint intézmény, ütközik a bírák, illetve az ügyészek jogállásáról szóló törvény előírásaival. Hiszen a bírák, illetve az ügyészek jogállásáról szóló törvény nem véletlenül nem teszi lehetővé, hogy a bírák, illetve ügyészek személyi nyilvántartását más nyilvántartásokkal összekapcsolják.

Az egyébként kétharmados bírói, illetve ügyészi jogállási törvényeknek ez a szabálya, amelyik nem teszi lehetővé, hogy a bírák, illetve ügyészek személyi nyilvántartását más nyilvántartásokkal összekapcsolják, egy alkotmányos garancia, ha úgy tetszik, egy kétharmados törvényben.

Nézzük meg azt, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat azt az aggályt, amit a köztársasági elnök úr megfogalmazott, hogyan kívánja orvosolni. Trükkösen, körülbelül abban a szellemben, ahogyan miniszterelnök úr nyilatkozott a hajléktalanügyben hozott alkotmánybírósági határozatról. Önök a következőt teszik.

2013. január 1-jétől valóban nem lesznek még összekapcsolva a bírák, illetve ügyészek személyi nyilvántartásai, az illetményükre vonatkozó nyilvántartások a központi illetményszámfejtéssel, viszont a zárószavazás előtti módosító javaslat alapján 2014. január 1-jétől önök ezt már összekapcsolnák, és azt mondják, hogy addig pedig egy külön törvény rendelkezik arról, hogy 2013-ban hogyan működjenek ezek a nyilvántartások.

Tehát önök megint azt csinálják, hogy van egy alkotmányos garancia; a köztársasági elnök, akinek van egy fékszerepe, jelzi azt, hogy önök megkerülik ezt az alkotmányos garanciát - önök nem meghajolnak egy másik hatalmi ág, egy másik hatalmi szereplő véleménye előtt, hanem egész egyszerűen fogják, és odébb teszik ezt a garanciális szabályt.

Miniszterelnök úr, egy alkotmányos demokráciát így nem lehet működtetni. Erre utalt Szabó Timea képviselőtársam is itt az azonnali kérdések órájában.

A másik: a rossz szabályokat meg kell változtatni, de az alkotmányos szabályok azért vannak, miniszterelnök úr, hogy azokhoz igazodjunk. Egyébként azt gondolom, az egész alkotmányozásnak semmi értelme nem volt, ha önök havonta rájönnek arra, hogy rossz szabályok vannak ebben az alaptörvényben.

(18.00)

Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági elnök úrnak más aggályai is voltak, egész pontosan az, hogy az államháztartási törvény hegesztgetése során önök azt a jogalkotási törvényt nem tartották be, amit szintén ez a parlament fogadott el még 2010 végén. Sérült az a követelmény, hogy hatásvizsgálattal is alátámasztott minőségi jogszabály-előkészítésnek kell érvényesülnie, és sérült az az előírás, hogy egy ilyen törvénymódosításnál az Állami Számvevőszék mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előzetes véleményét is ki kell kérni.

A zárószavazás előtti módosító javaslatnál nem látjuk azt, hogy a jogalkotási törvénynek ez a garanciális követelménye miként érvényesül, és nem látjuk azt, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat tekintetében önök a Számvevőszéknek, illetve az Információszabadság Hatóságnak a véleményét kikérték volna úgy, ahogyan azt egyébként a sarkalatos törvények előírják. Éppen ezért ezek a zárószavazás előtti módosítók semmilyen tekintetben nem felelnek meg annak a kívánalomnak, amit az államfő megfogalmazott, és újabb példája annak, hogy önök megkerülik azokat az alkotmányos szabályokat is, amiket egyébként önök alkottak meg a kétharmados többség birtokában.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Megadom a szót Puch László képviselő úrnak, MSZP. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A pénztárnoknak?)

PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. (Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy nem véletlen helyzettel állunk szemben, hisz 2012. június 15-én, amikor önök benyújtották azt a törvényt, akkor többen felhívták az önök figyelmét, hogy nem érdemes kapkodni, nem érdemes áterőltetni a Házon azt a megalapozó törvényt, ami nem biztos, hogy jó lesz a következő időszakig. Ennek ellenére önök áterőltették, az eredménye itt van.

Érdemes lett volna végiggondolni, érdemes lett volna újabb és újabb fordulókban, később benyújtani, és akkor nem lett volna szükség arra, hogy amit most módosító indítványban hoznak, más törvényekben rendezzék, hisz azt megtehették volna, és akkor talán azok az aggályok elmúlnak, amiről az előbb a képviselőtársam is szólt, hogy a mostani módosító indítvány mire lesz jó.

Talán akkor lett volna arra is idő és energia, hogy azokat a Matolcsy miniszter úr által előterjesztett javaslatokat és ötleteket átvezessék ezen a törvényen, ami megalapozhatná a '13-as költségvetést. Önök ezt sem tették meg teljeskörűen. Ez nagy összevisszaságra vall. Ez azt is eredményezi, hogy önök azt a jogalkotási folyamatot követik, amikor nem tudni, hogy milyen törvényben mit módosítanak. Úgy gondolom, hogy ez abszolút tarthatatlan és elfogadhatatlan egy normálisan működő Házban, egy normálisan működő parlamentben. Szeretném az önök figyelmét erre felhívni.

Tudom, nincsenek is kételyeim, hogy önök ezt a módosítást el fogják fogadni, le fogják zárni ezt a törvényt. Csak szeretném mondani a nagy lelkesedésükben, hogy jelenleg az idei évi költségvetést 14-szer már módosították. Ha ezt így teszik, akkor egy kicsit többször fogják módosítani a jövő évi költségvetési törvényt, annak ellenére, hogy a fő számokat a kormányra bízták. Szeretném az önök figyelmét felhívni, hogy ezek nem komoly lépések, és az Országgyűlés tekintélyét komolyan csorbítják.

Javaslom a képviselőtársaimnak, gondoljuk azt végig, hogy érdemes-e lezárni ezt a törvényt, vagy esetleg érdemes volna ebben a tekintetben most már véglegesen átvezetni, és valóban megalapozni azt, ami '13-ra ránk vár, és talán azokat a megszorításokat, és azokat az - azt ne kelljen mondanom - ötleteket átvezetnék, amik eddig Matolcsy miniszter úr szájából elhangzottak.

Szeretnék még egy dolgot mondani önöknek. Önök rendszeresen azt mondták - én emlékszem - itt az elmúlt tíz évben, nyolc évben, hogy hol vannak a hatástanulmányok. Képviselő urak, az önök hatástanulmányai hol vannak? Egyetlenegy ügyben nincs idetéve, hogy minek mi a következménye. Azt gondolom, hogy ezt tudomásul veheti az ellenzék, de a felelősség az önöké. Ezért van az, hogy rendszeres módosításokra van szükség, és ezért van az, hogy teljes kapkodásnak és anarchiának tűnik, amit önök törvénykezés címén, ráadásul itt a költségvetést megalapozó törvénykezés címén folytattak. Szeretném az önök figyelmét erre fölhívni, hogy nem volna baj, ha legalább azokban a súlyos, nagy kérdésekben egy-egy hatástanulmányt letennének.

Természetesen azt gondolom, az, hogy központilag akarják a módosító indítványban és az eredeti törvényben, amit a köztársasági elnök részben visszaküldött, ez elfogadható cél, de talán ha végiggondoltan és komoly előkészítés folyamán történtek volna a döntések és a beterjesztések, és nem azt a gyakorlatot követnénk, hogy ha valakinek van egy nagy ötlete, azt rögtön törvénybe foglaljuk, és pár nap alatt ezt be is fejezzük, akkor talán nem lenne ennyi gond és ennyi hiba. Talán nem kéne ennyit módosítanunk, és talán Magyarország jogalkotásában egy sokkal konszolidáltabb állapot jöhetne létre, ami nemcsak a befektetők számára, hanem azt gondolom, ma már minden állampolgár számára gond, mert azt sem tudja, hogy mit melyik törvényben nézzen meg, mert azt sem tudni, hogy önök mit hol módosítanak. Én nem lennék büszke arra, hogy ilyen törvénykezést folytatunk, sem igazságügy-miniszterként, sem annak a kormánynak a képviselőjeként, ami ezt teszi és folyamatosan teszi.

Ezért én azt gondolom, hogy ebben a törvényben is érdemes volna újra végiggondolni, hogy önök mit vállalnak, amikor majd az "igen" gombot nyomják.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Puskás Imre képviselő úr, Fidesz.

DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A legutóbbi felszólalásból, Puch képviselő úr felszólalásából úgy tűnhet, mintha a '13. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatok összességét megfontolásra visszaküldte volna a köztársasági elnök úr, és mintha újra kellene tárgyalnunk az egész költségvetés rendszerét és az adók rendszerét. Nos, aki ezt a felszólalást hallgatta, az nyilván erre következtetett, de aki az előterjesztést nézi, az természetesen látja, hogy szó nincs erről.

Valójában az előttünk fekvő előterjesztés részben - mondhatom azt - deregulációs jellegű, hiszen nagyon fontos javaslatokat már okafogyottként kellene tárgyalnunk, hiszen korában elénk kerülő törvényjavaslatok kapcsán, a köznevelési törvény tárgyalása kapcsán, illetve az államháztartási törvény módosítása kapcsán ezeket megtárgyaltuk, és a tisztelt Ház elfogadta és megfelelő módon szabályozta.

Ahogyan Schiffer frakcióvezető úr utalt rá, ha úgy tetszik, itt az egyetlen komoly központi kérdés a központosított illetményszámfejtés kérdése, és e tekintetben a bíróságok és ügyészségek érintettsége. E tekintetben, ha úgy tetszik, szeretnék pontosítani, és leginkább a köztársasági elnök úr levelére, illetve átiratára hivatkozni, aminek úgy szól ez a bekezdése, hogy az Áht. hivatkozott rendelkezése 2013. január 1-jén lép hatályba. Miután az Áht.-módosítás rendelkezése szorosan összefügg a vizsgált ágazati jogszabályokkal - mármint a bíróságokat és az ügyészséget szabályozó törvénnyel -, ezek együtt értelmezhetők, szükségesnek tartom, hogy az Országgyűlés a törvény elfogadásával - itt a törvény alatt értelemszerűen az előttünk fekvő törvény, a megalapozó törvény értendő... - azokra tekintettel döntsön. Tehát: "szükségesnek tartom, hogy az Országgyűlés a törvény elfogadásával együtt az ágazati törvényeket is módosítsa - azokra tekintettel döntsön". Itt az ágazati törvények - még egyszer hangsúlyozom - a bírósági és ügyészségi törvény.

Ilyen értelemben a köztársasági elnök úr arra hívta fel a figyelmünket, hogy abban az esetben, ha a bíróságoknak és az ügyészségnek a központosított illetmény-számfejtési rendszerbe történő betagolása megtörténik, akkor értelemszerűen át kell tekinteni a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvény rendelkezéseit is, és ezeket koherensen kell kezelni. Ilyen értelemben természetesen nem arról van szó, hogy ez kizárható, vagy valamiféle jogállami kérdés volna az, hogy ebbe a fajta rendszerbe az ügyészségek és a bíróságok betagolhatók vagy sem, csupán arról van szó, hogy vannak olyan törvényi rendelkezések, amelyek ebben a kérdésben nem biztos, hogy egyértelműen összefésülhetőek a jelen állás szerint. Erre utalt a köztársasági elnök úr.

Az a megoldás, amely az előttünk fekvő törvényjavaslatban szerepel, erre talál egy megfelelő megoldási javaslatot számunkra, ilyen értelemben ezt a kérdést megfelelően kezeli, tehát a tisztelt Ház számára támogatható.

A továbbiakban, még egyszer utalva Puch képviselő úr felszólalásra, azt gondolom, hogy ezek a bombasztikus politikai megállapítások mindannyiszor elmondhatóak, és minden napirendi pont keretében elmondhatóak, még akkor is, ha a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslattal kevéssé vannak összefüggésben. (Tóbiás József: Értettük, képviselő úr, nem kell magyarázni.)

Tisztelt Ház, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Schiffer frakcióvezető úrnak maradt egy kicsinyke ideje még.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Két megjegyzésem lenne csak Puskás képviselő úr hozzászólására. Az egyik az, hogy persze formailag önnek teljesen igaza van, a helyzet viszont az, hogy az elfogadott és a mostani parlament által elfogadott bírói jogállási, illetve ügyészi jogállási törvények nem véletlenül nem tették összekapcsolhatóvá a bírói, illetve ügyészi személyi nyilvántartásokat más állami nyilvántartásokkal - ez az egyik.

(18.10)

A másik: önnek abban is formálisan igaza van, hogy a köztársasági elnök úr valóban nem az egész megalapozó salátát találta problémásnak. De azt kifogásolta, hogy szemben a jogalkotási törvény előírásával, hatástanulmányok itt egyes rendelkezésekhez nem készültek. És az a szomorú helyzet, hogy hatástanulmányok az elmúlt két évben egyszer sem készültek az elénk tálalt jogszabályokhoz.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom. Megkérdezem Czomba államtitkár urat, hogy kíván-e élni a lehetőséggel. (Jelzésre:) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról döntünk. Ezeket az előterjesztő nyújtotta be, így ezekről egy szavazással határozunk. Kérdezem önöket, elfogadják-e az ajánlás 1-11. pontjait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 239 igen szavazattal, 104 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. A törvény 18. §-a sarkalatosnak minősül. Ennek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatára van szükség. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/7677. számú törvény minősített többséget igénylő részét. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 248 igen szavazattal, 99 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a törvény minősített többséget igénylő részét elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/7677. számú törvény egyszerű többséget igénylő részét az imént megszavazott módosításokkal. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 247 igen szavazattal, 100 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvény egyszerű többséget igénylő részét elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat második fordulós módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/7655. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/7655/359., 431. és 450. számon kapták kézhez. A határozathozatalt segítő főtitkári tájékoztató T/7655/452. számon az informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány nevében kívánnak-e felszólalni. (Jelzésre:) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! Először az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokról határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a tájékoztatóban felsorolt, a frakciók számára előzetesen kiadott, az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.)

Az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 245 igen szavazattal, 63 nem ellenében, 39 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most azokról a módosító javaslatokról döntünk, amelyekről a határozati Házszabály rendelkezései értelmében még szavazni lehet.

A 3/8. pontban az önkormányzati bizottság a gépjárműadó önkormányzatoknál maradó részét kívánja megemelni. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 111 igen szavazattal, 226 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A 6. pontban Baráth Zsolt és mások az ápolási díj havi összegének megemelését kezdeményezik. A Jobbik kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 56 igen szavazattal, 251 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 6/2., 28/1. és 29/1. pontokat előterjesztője visszavonta.

A 7/6. és 7/9. pontokban Novák Előd és Szávay István a határon túli magyar stúdiók támogatását javasolják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 44 igen szavazattal, 284 nem ellenében, 12 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 7/8. és 7/11. pontokban Novák Előd filmkészítésre javasol támogatást. A Jobbik kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 40 igen szavazattal, 272 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 15/1. és 16/1. pontokban Schiffer András az igazságügyi minisztériumi igazságügyi szolgálat támogatásának megemelését kezdeményezi. Az LMP kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 103 igen szavazattal, 240 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A 18. és 19. pontban Gaudi-Nagy Tamás a Kárpát-medencei magyar jogsegélyszolgálat támogatását emeli meg. A Jobbik kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 56 igen szavazattal, 244 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 20. és 22. pontokban Szávay István a Bevándorlási Hivatal többlettámogatását javasolja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 53 igen szavazattal, 251 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 29/4. és 39/1. pontokban Gyenes Géza és Kiss Sándor az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal kiadásaira biztosítanak többletfedezetet. A Jobbik kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 54 igen szavazattal, 255 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A 29/15. és 29/16. pontokban Szávay István a Rákóczi-kastély felújítására javasol támogatást. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 55 igen szavazattal, 249 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 30/11. és 44/8. pontokban Dúró Dóra és mások a várpalotai Trianon Múzeum támogatását kezdeményezik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 43 igen szavazattal, 254 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el.

(18.20)

A 30/12. és 44/7. pontokban Dúró Dóra és mások a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatokra biztosítanak többlettámogatást. A Jobbik kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 54 igen szavazattal, 253 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 31/1. és 44/2. pontokban Szabó Timea a szociális célú humán szolgáltatások támogatásának megemelését javasolja. Az LMP kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 101 igen szavazattal, 245 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A 32. és 38. pontokban Szilágyi György egészségügyi reprodukciós technikára biztosít támogatást. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, döntsenek! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 53 igen szavazattal, 255 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A 34/1. és 44/1. pontokban Vágó Gábor a fogyatékosok sportjának kiadási előirányzatát emeli meg. Az LMP kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 102 igen szavazattal, 242 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 44/4. és 44/12. pontokban Dúró Dóra és mások a Pongrátz Gergely Alapítvány támogatását kezdeményezik. A Jobbik kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 45 igen szavazattal, 248 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett nem fogadta el.

A 44/14. és 48/2. pontokban Novák Előd a magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház támogatását kezdeményezi. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 43 igen szavazattal, 252 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az 52/1. és 57/1. pontokban Ertsey Katalin és mások a termékdíjakból származó bevételi előirányzatot emelik meg. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 23 igen szavazattal, 247 nem ellenében, 77 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az 53/1. és 55/1. pontokban Scheiring Gábor a spekulációs adó bevételi előirányzatát teremti meg. Az LMP kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 67 igen szavazattal, 243 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az 57/4., 57/5. és 57/6. pontokban Z. Kárpát Dániel a lakástámogatási kiadások megemelését javasolja. A Jobbik kérésére döntünk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 42 igen szavazattal, 260 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Megkérdezem, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről kellett volna, de nem határozott az Országgyűlés. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A zárószavazásra várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/9063. számon, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ajánlását pedig T/9063/9. számon kapták kézhez. Most a határozathozatalok következnek.

Az ajánlás 1., 5., 7., 8. és 10. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de a 7. pontról a Jobbik kérte a szavazást.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő az ajánlás 2., 3., 4., 6. és 9. pontjait támogatja. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 285 igen szavazattal, 60 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Frakciókérésre figyelemmel még egy javaslatról döntenünk kell.

A 7. pontban Bertha Szilvia a 13. § (2) bekezdésében a közalkalmazotti törvény 3. § (3) bekezdésének módosításával a munkaerő-kölcsönzés esetére vonatkozó külön szabályozást terjeszt elő. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 51 igen szavazattal, 251 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. A zárószavazásra a jövő heti ülésünkön kerül sor.

Soron következik a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/9062. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/9062/11. és 14. számokon kapták kézhez. Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatalok következnek.

Az ajánlás 3. és 4. pontjai, valamint a kiegészítő ajánlás 1. pontja nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de a Jobbik az ajánlás 4., valamint a kiegészítő ajánlás 1. pontjáról kérte a szavazást.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő az ajánlás 1. és 9. pontjait, valamint a kiegészítő ajánlás 2. pontját támogatja. Ezek elfogadása kizárja az ajánlás 8. pontját. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 276 igen szavazattal, 65 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Bizottsági állásfoglalásra és frakciókérésre figyelemmel még további javaslatokról is döntenünk kell.

Az ajánlás 2. pontjában Vágó Sebestyén és Szávay István a törvényjavaslat 1. §-ában a törvény 1. § (2) bekezdés b) pontjának módosítását javasolják a kedvezményezetti kör kiegészítésével. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 54 igen szavazattal, 246 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította.

A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Szávay István a 2. §-ban a törvény 4. § (7) bekezdésének módosításával a kiadási előirányzatot csökkenti. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 48 igen szavazattal, 244 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elutasította.

(18.30)

Az ajánlás 4. pontjában Szávay István a 4. §-ban a törvény 7. § (2) bekezdésében a kollégium elnöke megbízatása megszűnésének eseteit bővíti. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 51 igen szavazattal, 244 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Az ajánlás 5. pontjában Szabó Vilmos az 5. §-ban a törvény 7. § (4) bekezdésének a módosítását javasolja, amely a tagi visszahívásról rendelkezik. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 100 igen szavazattal, 239 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 6. pontjában Szávay István a törvényjavaslat 6. §-ában a törvény 10. § (5) bekezdés elhagyását javasolja. Az alaprendelkezés beszámolási kötelezettséget tartalmaz. A javaslat elfogadása kizárja a 7. pontot. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 44 igen szavazattal, 242 nem szavazat ellenében, 10 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 7. pontjában Szabó Vilmos a törvényjavaslat 6. §-ában a törvény 10. § (5) bekezdésének módosítását javasolja. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 66 igen szavazattal, 272 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/9165. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/9165/2. és 6. számon kapták kézhez. Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatalok következnek.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztők a kiegészítő ajánlás 1., 2., 3., és 4. pontjait támogatják. Az alapajánlás egyetlen pontja sem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de a Jobbik kérte róla a szavazást.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatokat.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 242 igen szavazattal, 48 nem szavazat ellenében, 53 tartózkodás mellett a támogatott módosító javaslatokat elfogadta.

Az ajánlás 1. pontjában Kiss Sándor a törvényjavaslat 2. §-ában a dohánytörvény 12. § (1) bekezdés a) pontjának a módosítását javasolja a dohányboltok elnevezésével kapcsolatban. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 39 igen szavazattal, 246 nem szavazat ellenében, 15 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra a következő ülésünkön kerül sor.

Most pedig soron következik a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Molnár Attila önálló indítványát H/6340. számon, az egységes javaslatot pedig H/6340/8. számon kapták kézhez a képviselők. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, záróvitára is sor kerül.

Az ajánlás összesen két pontot tartalmaz. Ezek összefüggéseire figyelemmel kezdeményezem, hogy az indítványokat összevontan tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatomat elfogadta.

Megnyitom a záróvitát a H/6340/11. számú ajánlás 1. és 2. pontjára.

Varju László független képviselő úr jelentkezik, megadom a szót, háromperces időkeretben. (Zaj. - Az elnök csenget.)

VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előterjesztésben lakosságcseréről, dekrétumról, sok minden olyanról beszélünk, amellyel érintett volt családom, egyike azoknak, akiknek el kellett tűrni mindazt, ami akkor megszületett, és mindazt el kellett viselni, amit akkor az emberekre kimértek. A családom egyike azoknak, akiket állampolgárságuktól akkor megfosztottak, és közösségükből kizártak. Sokszor beszéltünk arról otthon, hogy amikor vonatra ültették őket, és kisgyerekként indították el őket sok száz kilométerrel arrébb, hogy otthont találjanak és ott új életet kezdjenek, egy idegen faluban, akkor az mit jelentett a család számára.

Ilyen háttérrel én mégis azt javaslom önöknek, hogy ne a régi sebeket akarják újra feltépni, hanem valóságos megoldásokat keressenek egy új környezetben, európai környezetben. Azt ajánlom önöknek, a Demokratikus Koalíció képviselői nevében is, hogy másként segítsék azokat, akik emlékezni kívánnak. Ne csak letudott emléknappal essenek ezen túl, hanem valóságos cselekedetekkel, a népek együttműködésének, együttélésének segítésével segítsenek, ne csak ezzel próbálkozzanak ezt letudni.

Ezért mindaddig, amíg önöktől igazán őszinte együttműködést és nem csak letudni tudó magatartást nem látunk, addig tartózkodással tudjuk támogatni és figyelni mindazt, amit önök tesznek.

Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Szávay István képviselő úrnak, Jobbik.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök annak, hogy Varju képviselő úr nem ismételte meg azt a fröcsögést, amit hallhattunk tőle a javaslat vitájában. De erre majd szeretnék később kitérni, csak engedjék meg, hogy magáról a javaslatról beszéljek.

Két zárószavazás előtti módosító javaslatról beszélünk, mindkettőt magam nyújtottam be. (Zaj. - Az elnök csenget.) Elmondtuk az általános és a részletes vitában is, hogy kétségkívül egy jó szándékú, de véleményünk szerint nem teljesen jól megírt javaslatról van szó, amiről most beszélünk. Két olyan módosítást eszközöltem, amit azért mindenképpen szeretnék önöknek megfontolásra ajánlani, amely kikerekítheti ezt a - még egyszer mondom, kétségkívül jó szándékú - javaslatot.

Több ellentmondás is szerepel egyébként az 1. és a 2. pont között...

ELNÖK: Képviselő úr, egy kis figyelmet kérek szépen! (Csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Egy kis figyelmet kérek! Nem lehet érteni Szávay képviselő urat, nem hallom, hogy mit mond. Öné a szó.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Szóval, a javaslat 1. pontjában eredetileg az a kitétel szerepelt, hogy a lakosságcsere-egyezmény alapján kitelepített felvidéki magyarokról kíván a javaslat emlékezni. Arra az előterjesztő képviselőtársam is rájött, hogy azért egy szélesebb körre kellene vonatkoztatni a javaslatot, így több olyan ellenzéki módosító javaslatot is támogatott, amely ezt a kört valóban tágította, és megpróbált belefoglalni mindenkit, akiknek valamilyen üldöztetés miatt, felvidéki magyar családoknak a szülőföldjüket el kellett hagyniuk vagy éppen kényszermunkára hurcolták őket.

(18.40)

Ugyanakkor egy ilyen módosító javaslat elfogadása éppen az eredeti szöveget, a lakosságcsere-egyezményre való utalást hagyta ki a javaslatból, bár meghagyta ennek a kezdő időpontját, április 12-ét, magába a törzsszövegbe azonban ez mégsem került be. Én ezt mindenképpen javaslom és fontosnak tartanám, hogy ne csak egy magyarázat nélküli dátummal, hiszen hogy miért április 12. a kitelepítések emléknapja, ez csak az indoklásból derül ki, magának a javaslatnak a jelenlegi formában ez nem lenne része, ezért mindenképpen indokolt és szükséges, hogy a lakosságcsere-egyezmény alapján kitelepítettek is ugyanúgy legyenek a javaslatban megemlítve, mint ahogy a Beneš-dekrétumok különböző rendelkezései által elűzöttek vagy a Csehországba telepítettek. A Csehországba kényszermunkára deportált magyar családokról a javaslat egyébként nagyon helyesen és nyilván általunk támogatható módon is megemlékezik.

Ezzel kapcsolatban merül fel a másik javaslat, hogy valóban indokolt-e április 12-ét, tehát a lakosságcsere-egyezmény által kitelepítettek első vagonjainak, vonatainak az elindulását emléknappá tenni, nem pedig egyébként több civil szervezet által javasolt április 5-ét, 1945. április 5-ére, a kassai kormányprogram évfordulójára emlékezve, amely kormányprogramot követően már jogi köntösbe bújtatták és megpróbálták legitimizálni a felvidéki magyarság, de egyébként nemcsak a felvidéki magyarság, hanem a csehországi németség üldözését, állampolgári jogainak a megvonását.

Tehát a záróvitában ezt a két javaslatot szeretnénk megfontolásra ajánlani önöknek, azzal együtt is, hogy szeretném jelezni, ezen javaslataink sorsától függetlenül a határozati javaslatot meg fogjuk szavazni, támogatni fogjuk, Molnár képviselő úr. Azzal együtt fogjuk támogatni, hogy e helyről kérem önöket, hogy a későbbiekben tartózkodjunk most már a szimbolikus térbe helyezett politizálástól, akkor, amikor mindig valamilyen heti aktuális belpolitikai vagy külpolitikai ügyre való reagálásként hozunk be olyan javaslatokat, amivel picit némileg a figyelmet az adott problémáról, adott esetben a felvidéki magyarság problémáiról is el lehet terelni. Jó szándékú javaslatok, de akkor ezzel tényleg őszintén és közösen éljünk. Ezzel együtt fogjuk tehát ezt a javaslatot támogatni.

Ezt a húsz másodpercemet pedig hadd használjam fel arra, hogy ismét felhívjam a vitának arra a mélypontjára a figyelmet, amit a Demokratikus Koalíció képviselőjeként Varju képviselő úr ebben a parlamentben előadott, az a minősíthetetlen, fröcsögő magyarellenesség, amit a képviselő úrtól hallhattunk. Nagyon sajnálom, és a mai napirend előtti... (Közbeszólások a függetlenek soraiból.) - szeretném befejezni! - ... vita tükrében pedig különösen sajnálatos, hogy a magyarországi sajtó és az értelmiség ingerküszöbét nem érte el az az uszítás, amit Varju képviselő úr itt a parlamentben rendezett.

Köszönöm szépen. (Egy hang a Jobbik soraiból: Úgy van! - Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom.

Megkérdezem Molnár Attila képviselő urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, képviselő úr.

DR. MOLNÁR ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! (Zaj. - Az elnök csenget.) Miután közel öt órát vitatkoztunk az általános és a részletes vitában is a határozati javaslatról, ígérem, hogy rövid leszek. És köszönöm képviselőtársaim döntő többségének a pozitív hozzászólásokat és megnyilatkozásokat a határozati javaslat tárgyalásánál mind az általános, mind a részletes vitában, mind itt a záróvitában is.

Szeretném ismételten leszögezni, képviselőtársaim, itt a záróvitában is, hogy a határozati javaslat kizárólag azért született, hogy emléknapja legyen a Felvidékről kitelepítetteknek. Ebből a szempontból az én véleményem szerint - és a határozati javaslat is így íródott meg - irreleváns, hogy a lakosságcsere-egyezményhez köthető, a beneši dekrétumokhoz köthető vagy egyébként a Felvidékről deportáltakhoz köthető. Tehát általánosságban szeretnénk a Felvidékről kitelepítetteknek egy emléknapot állítani, éppen a határozati javaslat 1. pontja is erre utal. Tehát a kérdés ebből a szempontból egyszerű, aki azt szeretné a Magyar Országgyűlésben a mai napon a szavazásnál, hogy a Felvidékről kitelepítetteknek legyen emléknapja, az a megfelelő gombot fogja tudni majd megnyomni a szavazás során.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy fogalmaztam az általános vitában és a részletes vita végén is, hogy az átélt és megélt sorsokon változtatni már nem tudunk, viszont mindannyiunk kötelessége és felelőssége, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk. Éppen ezért a felvidéki kitelepített honfitársainkat tömörítő civil szervezetek képviseletében is előre köszönöm a támogatásukat, és arra kérem, hogy a határozati javaslatot szavazzák meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Ezek nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de a Jobbik kérte a szavazást.

Az ajánlás 1. és 2. pontjaiban Szávay István az egységes javaslat 1. pontjának módosítását és 2. pontjának kiegészítését kezdeményezi a lakosságcseréhez kötődő emléknappal kapcsolatban. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 44 igen szavazattal, 244 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatokat elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. A határozathozatal előtt megkérdezem, hogy a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Jelzésre:) Megadom a szót Németh Zsolt államtitkár úrnak.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Természetesen a kormány támogatja az előttünk fekvő javaslatot. Mint ahogy már utaltam a korábbiakban is rá, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az ilyen súlyos sérelmeket valamilyen módon orvosolni kívánó emléknapok élvezzék a teljes magyar politika támogatását.

Szeretnék a szomorúságomnak is most hangot adni, mert egyszerűen nem értem, hogyan engedheti meg magának egy magyar parlamenti párt, hogy ne támogasson egy ilyen javaslatot, akkor, amikor 170 ezer ember szenvedéséről van szó, és egészen a fülénél fogva előrángatott érveléssel magyarázzák meg, hogy miért nem támogatják az előttünk fekvő javaslatot. Úgy gondolom, hogy nagyon sok próbálkozást tett már a Magyar Szocialista Párt az elmúlt időszakban, hogy a nemzeti politizálás területén valamennyire eltalálja a megfelelő kerékvágást, de úgy látom, hogy megint nem sikerült a Szocialista Pártnak. És én ezzel kapcsolatban szeretném nem a kormány részéről, nem egy párt részéről, hanem az érintettek, a felvidéki magyarok részéről kifejezni a nagyon nagy fokú csalódottságomat ezzel a magatartással kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Egy hang a Fidesz soraiból: Bravó! - Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tehát a zárószavazás következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/6340. sorszámú országgyűlési határozati javaslatot az egységes javaslat szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Kósa Lajos és Spaller Endre képviselők önálló indítványát T/7456. sorszámon, az egységes javaslatot pedig T/7456/12. sorszámon kapták kézhez a képviselők. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat érkezett, záróvitára is sor kerül.

Az ajánlás összesen hét, egymással összefüggő pontot tartalmaz, ezért kezdeményezem, hogy ezeket egy vitaszakaszban tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

(18.50)

Megnyitom a záróvitát a T/7456/14. sorszámú ajánlás 1-7. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Igen, megadom a szót - ajjaj, többen is jelentkeztek, Gúr Nándor, Vágó Gábor, Göndör István, Bertha Szilvia sorrendben - elsőként Gúr Nándor képviselő úrnak.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. 2012 nyarán még azt hittük, hogy születik valami jó, aztán itt a zárószavazást megelőzően ki kellett derülnie, hogy mégsem, fel kellett ébredni.

A baj ott van, hogy az indulás pillanatában, amikor az iskolaszövetkezet keretei között dolgozókról vagy épp a kölcsönzött munkavállalók védelméről szóló intézkedések születtek volna, akkor azt gondoltuk, hogy ezt az utat érdemes bejárni. Aztán kiderült, hogy önök lassítják a folyamatokat, késleltetve hoznak intézkedéseket, miközben az emberek meg elszenvedői a történéseknek. Ugye, a csődeljárások tekintetében rengeteg új csődeljárás indult, arányaiban jóval több, mint az azt megelőző években.

Most itt a záróvita előtti szavazások kapcsán azzal kellett szembesülnünk, hogy ez a törvénytervezet önmagában mintegy hat oldal volt annak idején, most pedig tizennégy oldalas módosítási tartalmat terjesztettek elő. Ez önmagában is azt jelenti, hogy önök újraírják a záróvita kapcsán a törvényeket, ami elfogadhatatlan. Azt kell hogy mondjam, hogy olyan beltartalmak születnek vagy születnének itt az elfogadhatatlannak minősített zárószavazás előtt, amelyeknek csak egy mondatát idézem fel: "Az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvános, zártkörű pályázattal is értékesítheti." Ugye, értik azt, amit mondok: nem nyilvános, zártkörű pályázattal. Érthetetlen az, amit csinálni akarnak, vagy talán érthető, de a legnagyobb baj az, ha érthetővé válik mindez.

Pontosan ezek alapján, ezek és hasonló mondatok alapján ezt a törvénytervezetet, a záróvitában megfogalmazott módosítót támogatni mi nem tudjuk. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Vágó Gábor képviselő úrnak, LMP.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az a helyzet ezzel a zárószavazás előtti módosító javaslattal, hogy ez maga tartalmilag több és formailag is hosszabb, mint az eredeti javaslat, és azt is meg kell jegyezni, hogy nagyon köze nincsen hozzá. Az eredeti javaslat azt tette lehetővé, hogy a csődeljárásoknál a felszámolási költségek között előrébb sorolódjon a kölcsönzött munkaerő bére, és ez legyen is megelőlegezhető a Bérgarancia Alapból. Eddig semmi probléma nem volna, viszont a zárószavazás előtti módosító a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodási szervezetekre vonatkozó felszámolási szabályokon módosítana, ami az előbbiekhez vajmi kevéssel kapcsolódik.

Súlyos tartalmi módosítások ezek, valószínűleg a csőd közeli helyzetben lévő, stratégiailag kiemelt jelentőségű minősítést kapott húsipari vállalatokra szabott ez a módosítás. Jelentősen módosít például a fizetési haladékokra vonatkozó határidőkön vagy az adós vagyona értékesítési szabályain. Ezeknek a módosításoknak véleményünk szerint semmi keresnivalója nincsen egy ilyen zárószavazás előtti módosító javaslatban, ezt érdemben kellett volna megtárgyalni a bizottságokban, majd részletes vitában a parlamentben. Itt a koherenciazavar nem a törvényben, hanem az előterjesztők fejében van.

Az LMP ezért - bár az eredeti javaslatot támogatja - erre a zárószavazás előtti határozati javaslatra egy határozott nemet mond. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a törvényjavaslattal, amelyet meggyőződésem szerint Kósa képviselő úr jó szándékkal nyújtott be, alaposan átverték az egész Házat. Úgy, ahogy az elnök úr elmondta, ez a zárószavazás előtti módosító csomag önmagával összefügg, de köszönő viszonyban sincs az alaptörvényjavaslattal. Úgy, ahogy Vágó Gábor elmondta, az eredeti javaslat csak arról szól, hogy a bérbe adott munkaerő is hozzájuthasson a béréhez, sőt akkor azt követeltük, hogy lehetőleg záros határidőn belül hozzájuthasson a béréhez.

Azon túl, amiről Gúr Nándor képviselőtársam beszélt, nemcsak az a gond, hogy zártkörű pályázatot írhat majd ki az új állami vagyonfelügyelő, hanem egyszerűen erről a hitelezőknek csak a véleményét kell kikérni, de a vélemény már nem számít semmit. Ez olyan, képviselőtársaim, mint a nemzeti konzultáció: mondhatsz akármit, én meg döntök majd, ahogy a jó szándékom ezt elgondolja.

Mondom a következőt: az elővásárlási jogot korlátozza, ami korábban volt, a folyamatban lévő ügyekre is már alkalmazni akarják. Az állam rendelettel új vagyonfelügyelőt jelölhet ki, a korábbit a bíróság köteles nyolc napon belül azonnal felmenteni, ami ellen semminemű fellebbezésnek nincs helye, kizárólag azt a költséget lehet vitatni, amit megállapítanak a felszámoló javára. Képviselőtársaim, ez nem más, ami itt most történik, mint egy nagyon durva beavatkozás újra a gazdaság szereplőinek életébe, és ez a durva beavatkozás kegyetlen centralizációt testesít meg, mert jogokat von el a piaci szereplőktől, és ezeket a jogokat a kormány kezébe teszi, és semminemű kontroll lehetőségét nem adja meg ez a javaslat.

Azt gondolom, hogy önök és Spaller képviselő úr, aki elkövette ezt az indítványt, magasra tette a lécet Áder János köztársasági elnök úrnak, mert kíváncsi vagyok, az elnök úr hogyan találja meg ezen módosítók és az alaptörvény között a bárminemű kapcsolatot. Tehát ezt így nem lehet támogatni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Bertha Szilvia képviselő asszony, Jobbik.

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezzel a záró módosítóval a legnagyobb baj az, hogy igazából semmi köze nincs az eredeti törvényjavaslathoz. Az eredeti hatoldalast, amit aztán egy tízoldalassal módosítottak, most egy tizennégy oldalassal próbálják módosítani, aminek már igazából ugye köze sincs az eredetihez.

De még mindig azt mondanánk, hogy mivel ez a csődtörvény-módosítási javaslatuk tulajdonképpen lehetőséget teremtene arra, hogy a felszámolót visszahívják - amennyiben, mondjuk, a Malévnál kinevezett Varga Jenő felszámolóra gondolnak -, akár még támogatható is lenne, csak sajnos arra nincs garancia, hogy vajon mennyire ilyen pozitív értelemben akarják ezt használni, és már számos ellenérv elhangzott, amelyek miatt viszont kérdéses ennek a megítélése.

Külön szomorúság, hogy ez az egész bérgarancia-alapos törvényjavaslat egyébként nagyon jól indult, tényleg egy hiánypótló javaslat volt, akár tudtuk is volna támogatni, ha az eredeti formájában vagy az első módosítóval korrigálva marad meg, de így, ilyenformán - gyakorlatilag valami teljesen más területen nyúlnak bele, illetve a második felében keresztbe-kasul jogászkodnak, amit bizony nagyon alaposan át kéne nézni, mert ilyenkor szoktak elrejteni különböző huncutságokat, amelyekről a végén kiderül, hogy komoly csapdákat rejtenek - ezt sajnos a Jobbik nem tudja támogatni, és a végső szavazáson sem tudjuk támogatni az eredeti kezdeményezést.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom.

Megkérdezem, hogy az előterjesztők közül kíván-e valaki válaszolni az elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! Akkor most a módosító javaslatokról határozunk. Ezeket az előterjesztő nyújtotta be, így a határozathozatal egyetlen döntést igényel. Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e a javaslatokat az ajánlás 1-7. pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 219 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 44 tartózkodás mellett a módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. A határozathozatal előtt megkérdezem, hogy a kormány álláspontját kívánja-e valaki ismertetni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a T/7456. sorszámú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 234 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 32 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

(19.00)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/9167. sorszámon, az egységes javaslatot T/9167/16. sorszámon kapták kézhez a képviselők.

Megnyitom a záróvitát a T/9167/18. sorszámú ajánlás egyetlen pontjáról. Megkérdezem, kíván-e valaki fölszólalni. Igen, többen is. Megadom a szót Nyikos László képviselő úrnak, Jobbik.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ez évi költségvetési törvénynek ez már a tizenvalahányadik módosítása, magánszámításaim szerint a tizenharmadik, de nem ezért kértem szót, mert ez önmagában már lerágott csontnak is mondható, hanem azért, mert végül is tartalmában ez a zárószavazás előtti módosító javaslata a miniszter úrnak egy jó szándékú kezdeményezés, hiszen azoknak az önkormányzatoknak a helyzetén próbál javítani, amelyek az utóbbi időszakban eladósodtak, ezen belül is azoknak a kis önkormányzatoknak a helyzetén, amelyek 5 ezer főnél kisebb lélekszámmal működnek, gazdálkodnak. Ennek kapcsán szeretném arra felhívni a tisztelt kormányszövetség figyelmét, hogy ezeknek a tranzakcióknak a nagyságrendje milliárdos, itt közpénzek mozognak az államháztartás két alrendszere között, és jelentős pénzmozgásokra, vagyonváltozásokra kerül sor. Nem megnyugtató ezeknek a pénzmozgásoknak az ellenőrzése, az átláthatósága.

A törvényjavaslatban van egy olyan megfogalmazás, amely úgy szól, hogy az adósság felvételének egyéb körülményei alapján kell majd mérlegelni a döntések helyességét. Számos olyan kérdés van, ami az ellenőrzés erősítését indokolja. Az tiszteletre méltó, hogy a Kincstár ellenőrző szerepét hangsúlyozza a törvényjavaslat, azonban arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a kincstári ellenőrzés önmagában nem elég, hiszen a Kincstár a helyi önkormányzati vagyont nem vizsgálja, a helyi önkormányzatok vagyonváltozásáról a pénzügyi beszámoló tartalmaz fontos információkat, a mérleg, és ennek a független külső ellenőrzése nincs biztosítva. Nem először mondom és bizonyára nem is utoljára, hogy itt mulasztás terheli a tisztelt Házat (Zaj. - Az elnök csenget.), a kormányszövetséget, mert az idevonatkozó szakmai törvényekben nem gondoskodtak arról, hogy ezek a kisebb helyi önkormányzatok - itt 1700 önkormányzatról van szó - pénzügyi beszámolója megnyugtató módon ellenőrizve legyen.

Odafejlődhet ez a helyzet, hogy ahogyan az országleltár sem készült el, az állam vagyonát sem ismerjük, a helyi önkormányzati vagyonról sem lesz megnyugtató és garantáltan szakszerű képünk, ezért szeretném arra felhívni a figyelmüket, hogy ezt a hiányosságot vagy a helyi önkormányzati törvény módosításával, vagy az államháztartási törvény módosításával a tisztelt kormányszövetség szíveskedjék pótolni, mert nem lesz világos képünk arról, hogy ez az adósságkonszolidáció mennyire szakszerűen és mennyire áttekinthetően lesz végrehajtva.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Veres János képviselő úr, MSZP.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Zaj. - Az elnök csenget.) A benyújtott költségvetés-módosítás kapcsán utoljára a Ház elé került javaslatok közül én kettőt szeretnék kiemelni és ennek kapcsán elmondani azt, hogy nem az van a javaslatban végül, mint amiről szólt a Fidesz kommunikációja, nem azt fogja az Országgyűlés megszavazni többségi szavazással, mint amit a kormány ígért, és nem azt fogja megszavazni az Országgyűlés, ami racionális, indokolt és szakmailag megalapozott lenne. Azért mondom ezt a megállapítást, mert láthatóan már a költségvetési bizottságban, amikor tárgyaltuk az indítványt, akkor a vitában ugyan volt fogadókészség a kormánypárti képviselők részéről arra, hogy hallják és értsék, hogy miért rossz az indítvány, azonban a szavazásuk során mindezt már nem vették figyelembe. Nem vették figyelembe azt, hogy nem fogják mostantól kezdve, ha ezt fogják megszavazni, az 5 ezer fő lélekszám alatti települések önkormányzatainak az adósságát átvenni. Nem fogja a kormány kifizetni az 5 ezer fő lélekszám alatti települések adósságát teljes mértékben. Nem fog megoldást jelenteni az 5 ezer fő lélekszám alatti település önkormányzatainak a sorban álló kifizetetlen számlatartozásainál.

Végezetül nem fogja azt a problémát megoldani, még kezelni sem, amely az adósságátvállalás kapcsán Magyarországon az önkormányzati vezetők között a közbeszéd tárgyává vált, és nagyon sokan értekeztek erről az elmúlt hetekben, nevezetesen, hogy azon önkormányzatok, amelyek felelősséggel gazdálkodtak, és nem adósodtak el, azon önkormányzati vezetők, akik megfontoltak minden kiadást az elmúlt időszakban, azon önkormányzati vezetők, akik átszervezték településüket, akik megváltoztatták az önkormányzatuk kiadási és bevételi struktúráját, itt most ezzel a döntéssel ez a tevékenységük semmilyen módon nem kerül elismerésre, sőt úgy lehet, hogy ők ugyanabban a helyzetben lesznek, mint az a szomszéd település, ahol adott esetben pazarló módon gazdálkodtak, nem nyúltak semmit a régi struktúra átalakításához, semmilyen kockázatot nem vállaltak föl, és ilyen értelemben a két viselkedés közötti különbségtételre immáron az adósságátvállalásnál nem kerül sor.

Ez egy igazságtalan döntés lesz értelemszerűen, hiszen nem fogja elismerni, nem fogja minősíteni a pozitív cselekedeteket, hanem nyilvánvalóan egységesen fogja kezelni az elmúlt időszak gazdálkodásával kapcsolatban fölmerült hitelek dolgát. Vagy ha nem fogja egységesen kezelni, akkor azt bizonyosan nem szakmai alapon fogja tenni, hiszen a benyújtott indítvány azért váltott ki vitát, és azért vitatjuk most is, mert úgy fogalmaz, hogy a kormány az adósságkeletkeztetés célja és az adósság felvételének egyéb körülményei alapján a törlesztési célú támogatás mértékét csökkentheti, azaz nem az objektív, hanem a kormány szubjektív megítélésére fogja bízni ez a bizonyos elfogadott törvény azt, hogy mely önkormányzatnál csökkent és mely önkormányzatnál nem csökkent az adósság átvállalásánál valamekkora összeget.

A bizottsági vitában elhangzott vélemények, a kormány részéről elhangzott álláspont is eléggé sajátságosak voltak, hiszen az hangzott el, hogy ha valamely település azért adósodott el, mert például megvásárolta a gyógyfürdőt, akkor az egy üzleti befektetés volt, és ebben az esetben a kormány nem fogja átvállalni az ebből következő hitel törlesztését, hanem a település majd fizesse vissza ezt a hitelt, akármilyen módon is történt annak a hitelnek az előkészítése és fölvétele. Úgy gondoljuk, ha ilyen egzakt dolgok lennének leírva a javaslatban, azaz nem mindegy, hogy fejlesztési célra vagy működési célra, nem mindegy, hogy az önkormányzat tett-e intézkedéseket a kiadásai csökkentésére, a bevételei növelésére az elmúlt időszakban, akkor értelemszerűen lehetne egy objektív szempontrendszer alapján értékelni az önkormányzati (Zaj. - Az elnök csenget.) gazdálkodás előző időszaki tevékenységét, és nem pedig így, ahogyan most a javaslat elfogadása esetén meg fogják adni azt a lehetőséget, hogy egy teljesen szubjektív, nyugodtan mondhatom zsargonban azt, hogy pofára történő értékelésre fog sor kerülni a következő időszakban.

És kimaradt még egy dolog ebből a bizonyos törvényjavaslatból. Semmilyen módon nem rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy egy ilyen nagyságú, a központi költségvetés részéről történő átvállalás bármilyen módon ellenőrzésre kerülne a későbbiek során. Egy elsődleges ellenőrzési funkciót ad a Kincstárnak, és semmilyen módon nem biztosított az, hogy egy több százmilliárdos adósságátvállalás egy megfelelő ellenőrző hatóság, legalább az Állami Számvevőszék által ellenőrzésre kerülne.

Ezek miatt nem gondoljuk, hogy rendben lenne ez a javaslat, és ezek miatt nem támogatható a benyújtott indítvány. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További hozzászólások; Puskás Imre képviselő úr, Fidesz.

DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! (Zaj. - Az elnök csenget.) Tudom, hogy nagyobb igény nincs már ilyenkor a vitában való hozzászólásra, de azt gondolom, Veres képviselő úr hozzászólása olyan diszkréten bájos volt, hogy mindenképpen megér néhány gondolatot az erre való reagálás.

Veres képviselő úr oly meggyőződéssel beszélt most arról, hogy a kormány nem tartja a szavát, és nem annak megfelelően jár el ezen módosítás alapján, mint ahogyan azt ígérte az önkormányzatokkal kapcsolatban. Ezt úgy mondta Veres képviselő úr, minthogyha az elmúlt 2002-2010 közötti időszaknak nem az egyik emblematikus politikusa lett volna, amely időszakban az önkormányzatok katasztrofális eladósítása történt, amely időszakban tízmilliárdokat, százmilliárdokat vontak ki egy-egy költségvetési évben az önkormányzatok finanszírozásából.

(19.10)

És az önkormányzatok annak érdekében, hogy a jogszabályokban előírt hatásköreiknek eleget tudjanak tenni, nem volt más választási lehetőségük, mint hogy hiteleket vettek fel, kötvényeket bocsátottak ki, vagy éppenséggel annak érdekében, hogy azt a minimális fejlesztést, amelyet meg kellett tenniük, hiszen bűn lett volna bizonyos fejlesztésekre nem rámozdulni, nem elvégezni... - még azokhoz is hitelt kellett felvenniük, hogy ezeknek a saját erőt biztosítani tudják.

Nos tehát, Veres képviselő úr, aki ebben az időszakban pénzügyminiszterként járt el, és ezeknek a döntéseknek az előkészítője és vélhetően az egyik fontos döntéshozója volt, beszélt ebből a pozícióból; miközben most nem arról tárgyalunk és nem az az előterjesztés van előttünk, hogy milyen mértékű kivonás történik az önkormányzatok finanszírozásából, hanem arról beszélünk, hogy Magyarországon hogyan fognak az önkormányzatok talpra állni, hogyan jutnak levegőhöz, és hogyan érkezik el az az állapot, amit talán már nem is reméltek, hogy megszabadulnak az adósságuktól.

Az a módosítás, amely most a zárószavazás előtt előttünk van, behozza ebbe a törvényjavaslatba azt az elemet, amely lehetőséget teremt arra, hogy a kormány mégiscsak áttekintse, mégiscsak meggondolás tárgyává tehesse, hogy valóban az önkormányzat, amely eladósodott, minden esetben a legmegfelelőbb gazdálkodás mellett volt kénytelen eladósodni, minden esetben olyan ésszerű, hasznos döntések után történt egy hitelfelvétel vagy egy kötvénykibocsátás, amely valóban az önkormányzatnak, az önkormányzat által képviselt, ott élő embereknek az érdekeit szolgálta.

Meggyőződésem szerint ez az elem többségében az önkormányzatok érdekét és az önkormányzatok támogatását is élvezi, hiszen pontosan az, amiről a képviselő úr beszélt, hogy vannak önkormányzatok, amelyek rossz szemmel néznek a mellettük lévő településre, amely bizony úgy élt esetleg, mintha sohasem kellene a holnapra gondolni, nos ezeknek az önkormányzatoknak a működését célszerű áttekinteni, hogy amikor a tartozás átvállalása történik, valóban lehessen egy mozgástere a kormánynak arra, hogy ebben ésszerű, ha tetszik, igazságos döntés szülessen. Ahogyan a javaslatban szerepel, igazodik egyébként az 5 ezer fő feletti települések támogatási elgondolásához, tehát minimálisan a 40 százalékot biztosan biztosítja a tartozások mértékét illetően az állam. Ezen túlmenően merülhet fel a mérlegelés lehetősége.

Meggyőződésem szerint egyébként ez a mérlegelés általános lesz, de a mérlegelés következtében nem az lesz a fő szabály, hogy általában a tartozások 40 százalékát fogja majd az állam átvállalni. Még egyszer hangsúlyozni szeretném tehát, hogy meglehetősen különös helyzet az, amikor azok, akik eladósították az államot, most számon kérik azon a kormányon meg azon a parlamenti többségen, amely éppenséggel ettől az óriási adósságmennyiségtől szeretné megszabadítani az önkormányzatokat, még számon kérik ezt a fajta magatartást és ennek az eljárásaiba próbál belekötni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami előttünk fekszik törvényjavaslat, az mindenképpen az önkormányzatok érdekét szolgálja, az önkormányzatok működőképességét fogja újra megteremteni, ezért mindenképpen azt gondolom, hogy teljesen jó szívvel támogatható mindannyiunk számára.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Bravó!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Szilágyi Péter képviselő úrnak, LMP.

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ez a javaslat, ahogy a miniszterelnök úr is fogalmazott, levegőhöz fogja juttatni az önkormányzatokat. Ezzel nincs is semmi probléma.

De a miniszterelnök úr néhány héttel ezelőtt nagy csinnadrattával, településvezetők előtt jelentette be, hogy az 5 ezer fő alatti települések adósságállományát 100 százalékban át fogják vállalni. Ma is mint az államadósság elleni küzdelem egyik fontos állomására utalt az önkormányzati adósság átvállalása kapcsán, és nyilvánvalóan ez egy nagyon fontos politikai kérdés önöknek is.

Ehhez képest nem értjük azt, hogy a zárószavazás előtti módosítóban elrejtve az esti órákban beszélünk arról, hogy mégsem fog járni az 5 ezer fő alatti településeknek a 100 százalékos adósságátvállalás. Amikor az egész eredeti javaslat nyilvánosságra került, akkor fenntartásokkal, de elfogadhatónak tartottuk ezt a megoldási javaslatot. Azonban már akkor is jeleztük, hogy azért tartjuk aggályosnak a kormány előterjesztését, hiszen a felelősségteljesen gazdálkodó önkormányzatok számára nem biztosítanak semmilyen előnyt, ami elismerné azt, hogy ők felelősségteljesen gazdálkodtak, és nem méri fel, hogy az egyes eladósodott önkormányzatok miért kerültek bele abba az adott helyzetbe.

Azt gondolom, hogy a mostani zárószavazás előtti módosítás semmi egyéb, mint az, hogy önök rájöttek arra, hogy egyszerűen nincs meg a költségvetési fedezet arra nézve, hogy az 5 ezer fő alatti települések adósságát 100 százalékban átvállalják, ezért mindenféle szubjektív ítéletekre lehetőséget adó feltételeket beletegyenek. Sajnos nem látjuk, hogy hogyan fog ez megtörténni, és félő, hogy itt valóban szubjektív, akár politikai szándékok alapján fogják majd odaítélni a támogatásokat.

Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Simon Miklós képviselő úr, Fidesz.

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Jól értettem-e, hogy Veres János nem támogatja azt, hogy a települése, Nyírbátor adósságát rendezzék? Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legeladósodottabb települések közé tartozik: 369 ezer forint/fő az adósságállománya. (Zaj. - Az elnök csenget.) Úgy gondolom, hogy támogatni kell Nyírbátort is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom. Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván élni a lehetőséggel.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatról határozunk. Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e az előterjesztő indítványát az ajánlás 1. pontja szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 225 igen szavazattal, 68 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/9167. sorszámú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 228 igen szavazattal, 70 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy a frakciók bizottsági tagcserékre nem tettek javaslatot, személyi döntésekre a mai napon nem kerül sor, viszont most tárgysorozatba-vételekről határozunk.

Az LMP képviselőcsoportja a határozati Házszabály rendelkezése alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által elutasított, az állambiztonsági múlt láthatóvá tételéről szóló T/7232. sorszámú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről.

Megadom a szót Schiffer András képviselőnek ötperces időkeretben, aki a tárgysorozatba-vételi kérelmet kívánja indokolni.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! A legutóbbi tárgysorozatba-vételi kísérletünk óta eltelt több mint 8 hónap. A kormánypárti frakciószövetségnek volt egy ígérete, hogy május 15-ig elkészül egy javaslat a nemzeti emlékezet bizottságáról, utána ez a határidő meghosszabbítódott. Eltelt több mint 8 hónap, és az ügyben nem történt semmi, jóllehet miniszterelnök úr megerősítette, hogy ő is érdekelt abban, hogy végre világosság legyen. Azt mondta miniszterelnök úr, hogy neki nem áll hatalmában ezt a kérdést rendeznie, viszont hatalmában áll a kétharmados többségnek.

Tisztelt Országgyűlés! Az a törvényjavaslat, amit ismételten előterjesztettünk, egyetlenegy ponton különbözik attól, amit pontosan egy évvel ezelőtt egyszer már előterjesztettünk. Az az egy pont pedig arról szól, hogy javasolunk egy büntető törvénykönyvi módosítást az ügynöktörvényhez, hogy tudniillik akik egy elfogadásra kerülő aktanyilvánossági törvény ellenére törvénytelenül tartanak maguknál iratokat, kivesznek iratokat, illetve meghamisítanak iratokat, ezekkel a személyekkel szemben büntetőjogi eszközökkel is fel lehessen lépni.

(19.20)

Szeretnék röviden reagálni azokra az ellenérvekre, illetve felvetésekre, amelyek az elmúlt 8-10 hónapban a sajtón keresztül, hiszen másutt nem, az önök részéről elhangoztak.

Továbbra is azt tudom mondani, hogy ami a személyhez fűződő jogokkal, illetve a katonai nemzetbiztonsági érdekekkel kapcsolatos felvetéseket illeti, ez a törvényjavaslat igyekszik kimerítően és körültekintően mérlegelni ezeket a szempontokat. Tárgysorozatba-vételt kérünk, tehát nyitottak vagyunk arra, hogy amennyiben bármelyik párt részéről további módosító javaslat érkezik annak érdekében, hogy akár az információs önrendelkezési jogot, akár a katonai, illetve nemzetbiztonsági érdekeket körültekintőbben szabályozza ez a törvény, úgy meg lehet tenni a törvény vitájában.

Továbbmegyek: ez a törvényjavaslat kitüntetetten védi az áldozatok személyiségi jogait, sőt a különlegesen védett adatok tekintetében minden érintettnek a személyiségi jogait védi.

Tisztelt Országgyűlés! Akkor, amikor arra hivatkoznak, hogy az igazi bűnösök nem is a beszervezett, megzsarolt spionok, ezzel csak egyetérteni tudunk. A helyzet viszont az, hogy a beterjesztett törvényjavaslat 5. § (4) bekezdés d) pontja kifejezetten lehetővé teszi azt, hogy azok a személyek, akik rendelkeztek az állambiztonsági szolgálatok felett, akik adott esetben a párt vagy az állami apparátus élén irányították ezeket a szolgálatokat, ezeknek a személyeknek a neve, illetve a cselekedetei se maradjanak homályban.

Igen, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy mindenki, és elsősorban azok, akik irányították ezeket az elnyomó szervezeteket, ezeknek a tevékenysége legyen nyilvános.

Azt tudom mondani továbbá, hogy igen, az igazi bátorság ahhoz kell, hogy szembenézzünk. Szembenézzünk nemcsak Magyarországnak a ki nem beszélt félmúltjával, de szembenézzünk azzal is, hogy adott esetben kinek-kinek a felmenőit, családját vagy éppen barátait érintheti az aktanyilvánosság. Ez kockázatot jelent az egész magyar társadalomnak, kockázatot jelenthet személyesen mindenkinek, de ezt a szembenézést nem lehet tovább megspórolni. Nem lehet tovább megspórolni akkor sem, ha ez kinek-kinek, saját magunknak is kellemetlen lehet.

Tisztelt Országgyűlés! Azért fontos és egyre fontosabb lassan negyedszázad után is azt követelni, hogy legyen világosság a diktatúra időszakát illetően, mert nagyon sokan érzik úgy ebben az országban, hogy Magyarországnak van egy el nem beszélt történelme. Van egy olyan el nem beszélt elmúlt húsz év, ahol nem látunk világosan. Nemcsak a politikában, a politikai elitben, de hogy a médiaelitben, a privatizáció nyomán a gazdaságban kik azok a személyek, akik az állambiztonsági kapcsolatrendszerüket felhasználva tudtak kulturális, illetve anyagi tőkét felhalmozni. Ezért van az, hogy túlságosan sok honfitársunkban keletkezett az az érzés az elmúlt 20-22 évben, hogy Magyarországon, a magyar politikában semmi sem az, aminek látszik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezt az érzést kellene megszüntetnünk.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Most frakciónként egy-egy felszólaló 2 percben, és az elsőként felszólaló független képviselő 2 percben élhet a felszólalás lehetőségével.

Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, Jobbik.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik szerint a törvényjavaslat támogatandó, mert az ellehetetlenült valóságos állapotokból indul ki, reális számvetéssel, és a kutatók, történészek évek óta hangoztatott követeléseit önti jogi formába.

Tehát e tekintetben le a kalappal Schiffer András előtt, akinek a javaslata korábbi verziójához képest előrelépést mutat a Btk.-módosítás terén, de fenntartom, amit a februári vitában is mondtam: felelősségre kell vonni azokat, akik az iratmegsemmisítésben, saját vagy mások felelősségének eltussolásában részt vettek.

Dr. Ilkei Csaba szakértőnk bevonásával megfogalmaznánk módosító javaslatainkat is, például az 1. § 9. pontját javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a tudományoskutató-jelöltnek rendelkeznie kell a felkészültséget alátámasztó publikációkkal, illetve elvárható, hogy kellő kutatás után tudományos eredményeit ezekben hozza nyilvánosságra. Ugyanis jelenleg számos olyan kutató van, aki hosszú évek elteltével sem publikálja kutatási eredményeit, jelenléte a levéltárban egyoldalúan csak a dokumentumok olvasására terjed ki, és csak a helyet foglalja azok elől, akik a kutatás közérdekű funkciójának is eleget tennének. Tehát néhányan melegedőnek, olvasósaroknak tekintik a levéltárat, kielégíti kíváncsiságukat, titkok birtokába jutnak, de társadalmilag haszontalan a tevékenységük.

A magunkfajta kutatók persze nem ilyenek. Ezzel szemben az SZDSZ-MDF-paktum aláíróját nevezte ki Kövér László az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesévé, emiatt is csak a Jobbik tiltakozott, mindenki más megszavazta Kónyánét az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságában.

Tavaly december 23-án a kormánypártok soraiban 55-en szavaztak a frakciófegyelemmel szemben, amikor a Jobbik az ügynöklisták feltárását indítványozta. Az ügynek az volt az eddigi legnagyobb támogatottsága ebben a ciklusban.

Persze volt kormánypárti ígéret: június végéig létre kell jönnie a nemzeti emlékezet bizottságának - hirdette a Heti Válasz cikkének címe még márciusban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a Fidesz honlapján is olvashattuk ezt az MTI-hírt. (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) Nem lett ebből az időhúzást célzó ígéretükből semmi...

ELNÖK: Köszönjük szépen. (Taps.)

A következő hozzászóló Zsiga Marcell képviselő úr, Fidesz. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból: Ó!)

DR. ZSIGA MARCELL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy az LMP olyan utat vizionál, amely példaértékű is lehetne akár. Azonban ehhez egy kis kiegészítést kell tennünk.

Nem az a kérdés, hogy azok a piti besúgók, akik aljas módon megkeserítették más embertársaik életét vagy akár előmenetelét (Lukács Zoltán: Aszfaltbetyár!), felelősséggel kell hogy tartozzanak. Nem kérdés az, hogy az ügynökaktákra jogosan lehetnek kíváncsiak azok a leszármazók (Dr. Szanyi Tibor: Jó az aszfaltút?), akik ebben érintettek voltak, hiszen nekik jogos óhajuk lehet, hogy azokon az adatokon, amelyeket hozzátartozóikról gyűjtöttek (Általános zaj. - Az elnök csenget.), ne csámcsoghassanak mások.

De azt hiszem, ennél sokkal többről kell hogy szó legyen. Szó kell hogy legyen arról, hogy szembe kell nézni a pártállami múlt teljes működési mechanizmusával. Derítsük fel azt, hogy mi módon taszították a mélybe az országunkat az egykori kommunista vezetők! Meg kell vizsgálni azt, hogyan fordulhat elő, hogy egykor volt kommunista vezetők ülhetnek ma is parlamenti padsorokban, vagy akár hogy egy megyei gazdaságpolitikai titkárból adott esetben az előző ciklusban miniszter is válhatott. Vajon milyen döntési mechanizmusok vezethettek eddig?

Tisztelt Országgyűlés! Nemcsak a besúgókra kell tehát kíváncsinak lennünk, hanem a párttitkároknak, a pártállami vezetőknek vagy az egész kommunista nómenklatúrának a működésére. Ha csak a besúgókra koncentrálunk, akkor kifogjuk a szelet a vitorlánkból, és éppen a posztkommunista szellemek nyerhetnek ezzel egérutat, és ők dörzsölhetik majd össze tenyerüket, és eltűnhetnek ismét a felelősségre vonás elől.

Tisztelt Országgyűlés! Éppen a jelenlegi Orbán-kormány az, amely megalapította a Terror Háza Múzeumot, éppen tíz évvel ezelőtt, hogy ezzel is szembesítse a múltat, azzal, hogy az utókor számára bemutathassa a múltat és azokat a rettenetes bűnöket, amelyeket a kommunizmus során elkövettek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Éppen a nemzeti emlékezet bizottsága lesz az, amely...

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) A következő hozzászóló Ertsey Katalin képviselő asszony.

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem valamivel mélyebb magyarázatát adni ennek a törvényjavaslatnak.

Az aktanyilvánosság kérdése ugyanis nem a konkrét ügyről, nem annak a mostani állásáról szól csupán, megmutatja azt, hogy van-e szándék, van-e valódi szándék a társadalmi konszenzus keresésére, egy új társadalmi szerződés megkötésére. Azok, és ne tévedjünk, azok, akik a hatalmi harc, a kétpólusú hatalmi mező fenntartásában érdekeltek, szándékosan bújnak ki ilyen és hasonló érvelésekkel ez alól a törvény alól.

Azokban az országokban jellemző ez, ahol a puha diktatúra volt jellemző, és ezért az új elitben ugyanúgy helyet kaptak mind a két oldalon az előző rendszer működtetői. Így fordulhat elő, hogy a mai napig itt ülnek közöttünk azok, akik olvasták a rólunk szóló jelentéseket, és adott esetben azok is, akik írták ezeket.

Ezt a fajta konszenzust, hogy ezek az emberek nem lehetnek a közélet részei, a régió minden egyes országában már megalkották. Minden egyes országban eljutottak oda, hogy nem lehetnek a hatalom részesei, sok országban állást sem kapnak azok, akik az előző rendszer működtetői voltak.

(19.30)

Aki ezt a konszenzust nem keresi, azok jelenleg a Fidesz és a szocialisták. Ez a két párt érdekelt abban, hogy ne lássunk tisztán az aktanyilvánosság kérdésében, és ne tudjuk meg, hogy mi volt az az alku, ami alapján önök húsz éven keresztül halogatják ezt az ügyet. Most már Romániában is elindult az a folyamat, ami a keményebb diktatúra országaiban már egészen a kilencvenes évek elején elindult.

Az, ami most önök előtt áll, egy újabb lehetőség arra, hogy bebizonyítsák, a központi erő, amit Orbán Viktor akart létrehozni, lehetőséget adott volna egy konszenzusteremtésre. Most itt van egy újabb alkalom, hogy megteremtsék azt. Nemet kell mondani a múltra (Az elnök csenget.), tisztán kell látni a múltat, és akkor lehet társadalmi konszenzusról beszélni és... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. (Taps az LMP soraiban.)

Megkérdezem, hogy kíván-e valaki még hozzászólni. (Nincs jelzés.) Akkor az előterjesztőnek adom meg a szót, aki két percben válaszol az elhangzottakra.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az a helyzet, Zsiga képviselőtársam, hogy a szellemek nem nyernek egérutat. Ez a törvényjavaslat semmilyen korábbi felelős előtt egérutat nem nyit. Ezt a törvényjavaslatot pontosan azért szeretnénk elfogadtatni, hogy legyen világosság nemcsak abban, amit már tudunk, hogy például Biszku Béla vagy Grósz Károly milyen pozíciót töltött be, hanem azt is lássuk, hogy kik azok a működtetők, akiknek a szerepe homályban maradt.

Azok a javaslatok, amikre ön utalt, de nem készültek el az elmúlt 8-10 hónapban, nem kizáró viszonyban állnak egy ügynöktörvénnyel. Be lehet nyújtani ezt a törvényjavaslatot is meg azt is. De addig nemzeti emlékezetről és tisztánlátásról beszélni, amíg van egy homályos része a magyar történelemnek, aligha lehet. Ez egész egyszerűen szemfényvesztés.

Igazából csak azt szeretném megkérdezni önöktől, hogy önök személy szerint meddig akarják azt eltűrni, hogy ma Magyarországon boldogan okíthatja akár önöket is, minket is a tévé képernyőjéről több olyan ember, akinek pontosan tudjuk a rovott múltját, pontosan tudjuk, hogy különböző állambiztonsági hatóságokkal, adott esetben nem csak magyar hatóságokkal együttműködtek. És ma ezek az emberek demokráciáról tarthatnak kiselőadást önöknek is meg nekünk is. Önök egy ilyen világot akarnak fenntartani? Ezt nem gondolhatják komolyan!

Amikor tárgysorozatba-vételt kérünk, arra kérjük önöket, hogy tegyék legalább megtárgyalhatóvá, hogy ezt a húszéves szennyest rendbe tegyük végre. Azt szeretnénk kérni, adjanak lehetőséget arra, hogy tisztán lássunk a közelmúlt Magyarországát illetően, hogy helyükre kerüljenek a dolgok, és elinduljon egy morális tisztázódás a magyar közéletben. Ezért kérem önöket arra, hogy legalább a tárgysorozatba-vételt szavazzák meg, a törvényjavaslat úgyis olyan formában (Az elnök csenget.) kerül elfogadásra, ahogy azt önök akarják.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e a Schiffer András, LMP, képviselő által előterjesztett T/7232. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 90 igen szavazattal, 146 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett az előterjesztés tárgysorozatba-vételét elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm az együttműködést. Átadom az ülés vezetését Ujhelyi István alelnök úrnak.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Üdvözlöm a tisztelt Házat. Folytatjuk a szavazásokat.

Az LMP képviselőcsoportja a határozati Házszabály rendelkezése alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által elutasított, Magyarország Alaptörvényének módosítása címet viselő T/8988. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről.

Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak 5 perces időkeretben.

Schiffer Andrásnak kérünk hangot a mikrofonjához.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Hátha meggyőzlek benneteket...

ELNÖK: Most már van.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Arra, hogy miért van szükség egy olyan törvényjavaslatra, amelynek az a célja, hogy helyreállítsa az alkotmányosságot Magyarországon, ma a miniszterelnök úr reakciójából, amit Szabó Timea képviselőtársnőmnek adott, világos választ kaptunk. Ma a miniszterelnök, Magyarország miniszterelnöke azt mondta, hogy ha egy alaptörvényi rendelkezést, amit az Alkotmánybíróság értelmezett, nem talál életszerűnek, akkor az alaptörvényi rendelkezést meg lehet változtatni. A miniszterelnök úr álláspontja szerint ha az alaptörvény valamely rendelkezése akár nemzeti konzultáció, akár a miniszterelnök személyes tapasztalásai útján úgy tűnik, hogy nem találkozik a többség ízlésével, akkor ezt az alaptörvényi rendelkezést meg lehet változtatni.

Ezzel egyetlen apró, de nem olyan apró probléma van: az ilyen berendezkedést nem hívják alkotmányos demokráciának. Alkotmányos demokrácia ott van, ahol bizonyos normák függetlenek a mindenkori hatalom ízlésétől. Önök ma egy olyan rendszert működtetnek, ahol ha a miniszterelnök úgy találja egy alkotmányos rendelkezésről, hogy az nem életszerű, önök azt egy héten belül, de adott esetben egy napon belül megváltoztatják.

Három olyan pont van, amit fontos helyreállítani ebben az országban az alkotmányosságon belül. Egyrészt azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon állítsuk helyre a népszuverenitást. Addig, amíg az adórendszer legfontosabb pillérei kétharmados törvénybe vannak rögzítve, a magyar választók nem tudnak választásról választásra akaratot nyilvánítani abban, hogy az eddig vezetett gazdaságpolitikai irány nekik megfelelő-e. Ha önök kétharmadban hagyják az egykulcsos adórendszert, akkor a magyar választóknak nem lesz arra lehetőségük, hogy rendelkezzenek a saját sorsukról. Ha valaki úgy találja, hogy rosszabbul járt az Orbán-rendszer alatt, mint ahogyan arra számított, önök nem akarnak esélyt adni az embereknek, hogy ezen változtatni tudjanak. Félreértés ne essék, nem csak a jelenlegi ellenzéket korlátozzák. Ha történetesen önök döntenek úgy, mert történetesen önök egy demokratikus párt lennének - mint ahogy nem azok -, önök döntenének úgy 2014-ben, hogy egy másik gazdaságpolitikát akarnak vinni, de ehhez nincs meg a kétharmados többségük, önök sem tudják fordulatra elszánni magukat.

Ezenkívül Magyarországon szükség van arra, hogy helyreállítsuk a jogbiztonságot, helyreállítsuk a szociális jogállamot. Erre már terjesztettünk elő alaptörvény-módosítást. Egyszerűen arról van szó, hogy ma Magyarországon senki nem érezheti biztonságban a vagyonát, senki nem érezheti biztonságban a törvényesen megszerzett jogait. Ezért akarja azt az LMP, hogy a szerzett jogok védelméről, illetve a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmáról rendelkezzen az alaptörvény.

Harmadrészt pedig helyre kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét. Egy olyan rendszert kell helyreállítani, ami megóvja Magyarországot attól, hogy a miniszterelnök pillanatnyi ötletei alapján lehessen alaptörvényt farigcsálni. Egy olyan rendszer van ma Magyarországon, ahol a parlamenti többség előtt nincsenek korlátok. Az ilyen rendszert hívják önkényuralomnak. És az a szomorú, hogy az a rendszer, amelyik előtt nincsenek korlátok, az leképezi magát alsóbb szinteken is. Ma az a tapasztalás ebben az országban, hogy az a viselkedés, amit a kétharmados többség itt, a parlament falai között mutat, ez iránymutatás településeken, iránymutatás a közigazgatás legkülönbözőbb szintjein is. Egy olyan rendszert szeretnénk helyreállítani, amikor a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállításáról beszélünk, ahol van garancia arra, hogy a többség - bármekkora többség - nem tud visszaélni a hatalmával.

Egy hozzám közel ülő, és most hevesen bólogató fideszes képviselőtársam egyszer Jávor Benedek képviselőtársamnak azt szólta vissza itt az ülésteremben, hogy "mi vagyunk többségben, az történik, amit mi akarunk, ez a demokrácia". Tisztelt képviselőtársaim, ez nem demokrácia, ezt hívják önkényuralomnak!

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Megadom a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak, Jobbik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Folyamatos zaj.) Az LMP módosítási javaslata... (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselő úr, egy pillanatra hadd szakítsam félbe, mert akkora az alapzaj, hogy képtelenség lesz így dolgozni. Ugyanilyen csendet fogok kérni akkor is, ha kormánypárti hozzászóló lesz a teremben.

Kérem szépen visszaállítani az idejét Gaudi-Nagy képviselő úrnak, és kérek önöktől még pár perc türelmet a szavazások végéig. Öné a szó.

(19.40)

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tehát ismételten nekifutnék itt. Az LMP nem kevesebbet javasol, mint egy átfogó alaptörvény-módosítást. Egyetlenegy másodperc illúziónk ne legyen, hogy nyilván ezt nem fogják tárgysorozatba venni. Ez igazából csak egy elméleti vita. Azt el kell mondanom, hogy ez a javaslat erőteljesen megkésett. Azért LMP-s képviselőtársainkat emlékeztetném arra, hogy az alaptörvény vitájában egyedül a Jobbik vett részt, és egyedül mi voltunk azok, akik módosító javaslatokat terjesztettünk elő. Utolsó percig próbáltunk küzdeni sok esetben azért, hogy a történeti alkotmányosság teljeskörűen kerüljön helyreállításra, vagy például a magyar termőföld alkotmányos védelmet nyerjen, vagy ne kerüljenek olyan intézkedések az alaptörvénybe, amelyek a magyar emberek élethez való jogát, a nyugellátáshoz való jogát és egyáltalán azokat a szerzett jogait biztosítsa, amelyeket önök bizony jelentős mértékben feldúltak.

Tehát megkésett a javaslat, ettől függetlenül mindenképpen támogatásra érdemes, bár vannak olyan elemei, amelyekkel mi sem értünk egyet. Például a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés eltörlését indítványozzák ugyan, de mi azt mondjuk, hogy kerüljön napirendre ez a csomag. Tárgyaljunk róla, és próbáljuk most, két és fél év után, a kormányzás keserű tapasztalatait újraértékelve egy alaptörvény végleges formáját kialakítani. Ahogy miniszterelnök úr mondta, igenis hozzá lehet és hozzá kell nyúlni az alaptörvény több rendelkezéséhez. Ezt önök is megtették már, hiszen két alkalommal módosították is, sőt most a harmadik alaptörvény-módosítás is napirenden van. Sőt, az átmeneti rendelkezésekbe számtalan módosítást építettek be.

Tehát mi azt kérjük és azt javasoljuk, hogy az alaptörvény alapvető, a magyar emberek méltóságát, szabadságát, földjét, boldogulását védő szabályai megfelelő demokratikus keretek között kerüljenek újraértékelésre, újratárgyalásra, és ettől ne zárkózzanak el, ne zárják ki a vitát, mert akkor annak minden következményét önök kell viseljék. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Jávor Benedek képviselő úr, LMP.

JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 1989. június 16-án a Hősök terén egy Orbán Viktor nevű fiatalember az alkotmányos demokrácia kiépítése érdekében emelte fel a szavát, és a szovjet csapatok kivonása érdekében, hogy ezt az alkotmányos demokráciát megteremthessük. Akik ott voltunk akkor a téren, nem gondoltuk, hogy 23 évvel később ennek a fiatalembernek a második kormánya fogja elvégezni azt a tevékenységet, amelynek eredményeképpen ismételten napirendre kell hogy kerüljön az alkotmányos rendszer helyreállítása Magyarországon.

Az, amit Schiffer képviselőtársammal beterjesztettünk az Országgyűlés elé, nem egy optimális alkotmányos rendszer, nem az LMP elképzelése a magyar alkotmányos berendezkedésről. Egy olyan demokratikus minimumprogramról van szó, ami egész egyszerűen a demokratikus verseny, a demokratikus játékszabályok minimumát tartalmazza annak érdekében, hogy a különböző politikai nézetek, a különböző politikai programok megfelelő keretek között tudjanak versengeni egymással, és a választópolgárok megfelelő biztosítékot kapjanak arra, hogy a hatalommal szemben meg tudják védeni saját magukat, a mindenkori kormányzattal szemben érvényesíteni tudják elképzeléseiket, alkotmányos jogaik védelmét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányosság és az önkényuralom között alapvetően az a különbség, hogy az alkotmányos berendezkedés a regnáló hatalmat korlátozza. És ha ez a regnáló hatalom az alkotmányosság megkerülésére azt a technikát alkalmazza, hogy pillanatnyi politikai érdekei mentén kénye-kedve szerint módosítgatja az alkotmányt, akkor az alkotmányos védelem értelmét veszti, az alkotmányosság elhomályosul, és az a hatalom, amely ezekhez a technikákhoz folyamodik, abszolutisztikus formát ölt.

Képviselőtársaim! Ennek kell véget vetni egy ilyen alkotmányos minimumprogram elfogadása formájában. Kérem, hogy támogassák a javaslat tárgysorozatba-vételét.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Vas Imre képviselő úr következik, Fidesz.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. LMP-s és MSZP-s képviselőtársaimnak felhívnám a figyelmét, hogy elsősorban az alaptörvény vitájában kellett volna részt venni. De ha már rátérünk a benyújtott törvényjavaslatra, az például jelentősen szűkítené a sarkalatos törvények körét, amelyek kifejezetten, amit Schiffer képviselőtársam is mond, a fékek és ellensúlyok érdekében vannak a magyar alaptörvényben. A javaslat csökkentené, illetve megszüntetné a Költségvetési Tanács vétójogát. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy 2002 és 2010 között ezen rendelkezés hiánya mihez vezetett a magyar költségvetés vonatkozásában.

Ugyancsak a kétharmados vagy sarkalatos törvények csökkentését indítványozzák a rendvédelmi szervek és a honvédelmi szervek vonatkozásában. Úgy gondolom, ez a javaslat sem támogatható, ez is pont arra mutat rá, hogy a fékeket és ellensúlyokat a mindenkori kormányzó többség tekintetében fenntartsa.

A javaslat szerint az Alkotmánybíróságnál bárki kezdeményezheti jogszabály megsemmisítését. Én emlékszem arra az időre, amikor benyújtottam az Alkotmánybíróságra egy normakontrollt, amihez, hozzáteszem, semmi érdekem nem fűződött, hogy megsemmisítse, vagy a jogrendben maradjon, egyszerűen úgy gondoltam, hogy alkotmánysértő. Az Alkotmánybíróság röpke 8 év alatt el is bírálta az indítványt. Ezt, úgy gondolom, nem kellene visszahozni.

Még felhívnám a figyelmet a népszavazásra, ahol igazából megint csak a népszavazás intézményét próbálja egy kicsit alacsonyabbra venni, illetve az érvényesen szavazók arányát.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Bárándy Gergely képviselő úr.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy nálunk itt, ellenzéki oldalon nincs vita abban, hogy önök, fideszes képviselők lebontották a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy megtépázták a demokratikus intézményrendszert. És abban sincsen vita, hogy egy esetleges kormányváltás esetén ezeket mi vissza kívánjuk állítani, létre kívánjuk hozni ismét a normális demokratikus működést. (Felzúdulás, derültség a kormánypárti padsorokban.)

A kérdés csak azon van, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt milyen módon... Értem én, hogy önöknek ez nem tetszik. Nekem sem tetszene, ha én csináltam volna. Ezt én megértem, tisztelt képviselőtársaim, fideszes képviselők. Ennek ellenére azt gondolom, illúzió azt gondolni az LMP részéről, bár értem én az ebben rejlő célzást, hogy most ezt a javaslatot a fideszes képviselők tárgysorozatba fogják venni, hogy ne mondjam, még hogy támogatni is fogják. Én szerencsésebbnek tartottam volna a magam részéről, ha azután kerül egy ilyen, az alaptörvényt átfogóan módosítani kívánó javaslat benyújtásra, miután az ellenzéki erők egyeztettek, és egy közös álláspontot kialakítottak.

Mi erre tettünk javaslatot az elmúlt napokban, és erre biztatnám most is képviselőtársaimat, ellenzéki képviselőtársaimat, hogy legyenek partnerek egy ilyen egyeztetésben. Azért, mert én úgy hiszem, hogy egy ilyen törvényjavaslatnak 2014 után igenis lesz helye. És ha egyet tudunk érteni az alapvető elvekben, akkor eredményesek leszünk abban a munkában, hogy a demokratikus intézményrendszert Magyarországon visszaállítsuk, akárcsak a fékek és ellensúlyok rendszerét. Mi tehát a jó szándékunkat kifejezve támogatni fogjuk ezt a javaslatot, de nyilvánvalóan az elfogadásában nem bízunk, viszont az egyeztetés sikerében igen. Úgyhogy a meghívást még egyszer megismétlem ezúton is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A frakciók hozzászólásait követően megkérdezem az előterjesztő nevében Schiffer Andrást, kíván-e válaszolni. Két perc áll a rendelkezésére.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bárándy képviselőtársamnak azt tudom válaszolni, hogy az LMP nyitott természetesen minden egyeztetés előtt. Azért is nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatot, mert úgy gondoljuk, hogy talán azért kormányoldalon sem gondolja mindenki komolyan azt, amit most Vas Imre képviselőtársam elmondott. Igen, szükségesek az egyeztetések, és szükségesek az egyeztetések azért is, mert nem 2014 májusában kell ezeket majd elkezdeni.

Tisztelt Országgyűlés! Vas képviselőtársamnak két megjegyzést tennék csak. Az egyik, amikor ön fölolvassa, hogy mi mindent szednénk ki a kétharmados körből. Tudja, ezek azok az intézkedések, amiket egy normálisan működő parlamentáris demokráciában a mindenkori parlamenti többségnek, a mindenkori kormánynak jogában áll megtenni. Mi nem többet, nem kevesebbet kérünk, mint hogy legyen a következő kormánynak hatalma megszabni a kívánt büntetőpolitikát, a kívánt adópolitikát, és hatékonyan tudja például az autonóm közigazgatási szerveket alakítani. (Dr. Vas Imre közbeszól.)

(19.50)

Mi nem mást kérünk, Vas képviselő úr, mint hogy az emberek szabadon tudjanak akaratot nyilvánítani 2014-ben. Önöknek nincs joguk csorbítani a népszuverenitást. Hiába ordít, ez ettől még így van, Vas képviselő úr! (Folyamatos moraj.)

Tisztelt Országgyűlés! A másik pedig: azért eléggé árulkodó, hogy ma van fideszes képviselő, aki azt sérelmezi, hogy mi szeretnénk visszaadni a jogot az embereknek, hogy Alkotmánybírósághoz forduljanak. Sőt, azt sérelmezik, hogy mi könnyebbé akarjuk tenni az emberek jogát arra, hogy érvényes népszavazást tudjanak kezdeményezni. Mondja ezt egy olyan párt képviselője, amelyik a 2010-es választási sikert jórészt azzal alapozta meg, hogy voltak sikeres alkotmánybírósági beadványok az emberek részéről, és volt egy önök által kezdeményezett sikeres népszavazás.

Szégyelljék magukat! Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e a Jávor Benedek és Schiffer András LMP-s képviselők által előterjesztett T/8988. számú törvényjavaslatot. Kérem, hogy ne kiabáljanak, hanem szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 60 igen szavazattal, 185 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba.

Tisztelt Ház! A Jobbik képviselőcsoportja a határozati Házszabály rendelkezése alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által elutasított, Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásáról szóló szerződése módosításának kezdeményezéséről szóló H/8783. számú országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről.

Megadom a szót az előterjesztők nevében Balczó Zoltán képviselő úrnak, alelnök úrnak, hogy indokolja a tárgysorozatba-vételi kérelmet öt percben.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2014. május 1-jén lejár a külföldiek termőföldvásárlásának meghosszabbított moratóriuma. Örülök, hogy ehhez a hároméves moratóriumhoz közvetve a Jobbik is hozzá tudott járulni. Gráf Józsefnek 2010 áprilisában a Bizottsághoz írt leveléből idézek: "Magyarország társadalmi és politikai fejlődésének ma olyan kényes időszakában van, amikor a földpiac liberalizációja a társadalmi egyensúlyi viszonyok átrendezéséhez járulhat hozzá, és elősegítheti a szélsőséges politikai erők térhódítását, beleértve az EU-szkepticizmus erősödését." Ebben a lefordításban nyilvánvalóan a Jobbikról volt szó. Örülünk, hogy ennyiben hozzá tudtunk járulni a meghosszabbításhoz.

Ugyanakkor nem szeretnénk, ha 2014-ben a Jobbik térhódítása abból következne, hogy nem sikerült a parlamentnek megnyugtatóan megoldani a külföldiek földvásárlásának a kérdését. Orbán Viktor miniszterelnök világosan elmondta, mi a helyzet: külföldieknek coki! Ha valaki megnézi a földtörvényt, azt mondja, hogy igen, látszik némi szándék a beterjesztőkben a földvásárlás korlátozására, ez azonban nagyon kevés. A médiában meg azt halljuk, hogy csak a földművesnek lehet földje. Hát persze, de ki a földműves? Belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár. Aztán azt mondják, hogy képzettség is kell. A legalább középfokú mezőgazdasági képzettség mellett Magyarországon el kell fogadni az osztrák képzettséget is. Tehát ki kell mondanunk, hogy azok a korlátozások, amelyeket beraktak a törvénybe, messze nem elegendők ahhoz, hogy ezt a lényeges kérdést megnyugtató módon megoldják.

A Jobbik ezért nyújtott be határozati javaslatot a csatlakozási szerződésünk felülvizsgálatára. Ugyanis e csatlakozási szerződésben mi és tizenegy másik ország - mert Málta ezt nem vállalta - a termőföldtulajdon kérdését nem a 15-ökhöz hasonlóan a mezőgazdasági fejezetben fogadta el és tárgyalta, hanem a tőke- és pénzpiaci műveletekben, ami azt a kötelezettséget jelenti, hogy ettől kezdve a termőföldforgalomra ugyanazok a szabadságok vonatkoznak, mint bármilyen egyéb tőkére. Ez az abszurd helyzet állt elő.

Miért diszkriminatív ez? Azért diszkriminatív, mert az Európai Uniót létrehozó szerződések, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés a 15-ök tekintetében kimondta, hogy ez a szerződés nem sértheti a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet, és csak nemzeti elbánást ír elő a külföldiek számára. Ezzel szemben a 2004 után bekerült országok - Málta kivételével - esetében azt jelenti a tőkés fizetések műveletében való elfogadás, hogy tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás. A minden korlátozás tilalma az, ami Magyarországot ebbe a veszélyes helyzetbe sodorta. És mi alapozza meg azt, hogy mi a csatlakozási szerződés módosítását kérhessük? Ez pontosan azt jelenti, hogy a termőföldtulajdon tekintetében eltérő szabályozás áll fenn az EU 15-ök és a tizenkettők - kivéve Málta, mert az nem fogadta el - tekintetében. Ez az eltérő szabályozás pedig az egyik legalapvetőbb jog, a diszkrimináció tilalmába ütközik.

Meggyőződésünk szerint az állam szuverenitását biztosító földtulajdon megvédésének lehetősége az Európai Unió keretein belül megnyugtató módon csak akkor állhat elő, ha a csatlakozási szerződés felülvizsgálatában elérjük, hogy ez a diszkriminatív helyzet megszűnjön. Ezért mi ebben a javaslatunkban arra szólítjuk fel a kormányt az Országgyűlés nevében, hogy kezdjen tárgyalásokat az uniós intézményekkel Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozási szerződése módosításáról.

Egyébként egy feltételezett módosításról én már tudok: azt mondta a miniszterelnök úr, hogy annak idején majd átgondoljuk, hogy be akarjuk-e vezetni az eurót, amire egyébként kötelezettséget vállaltunk a csatlakozási szerződésben, és ha ettől el akarunk térni, akkor ez is idetartozik. De ez egy nagyon súlyos ügy, ezért kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy bármelyik frakció kíván-e felszólalni. Varga Géza képviselő úr, Jobbik, kettő percben.

VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én is szeretnék egy utolsó kísérletet tenni arra, hogy a lelkiismeretükre apellálva érveljek amellett, hogy fogadják el ezt a határozati javaslatot.

Képviselőtársaimmal együtt azzal a szándékkal fogalmaztuk ezt meg, hogy elhárítsuk azt az akadályt, amelyik annak áll útjában, hogy egy olyan földforgalmi törvényt alkosson meg az Országgyűlés, amely mindannyiunknak megfelel. Fazekas miniszter úr többször nyilatkozott úgy - és ez reményre ad okot -, hogy szeretne egy olyan földtörvényt, amely konszenzussal születik ebben a Házban. Nos, ez előtt egyedül az az akadály áll, ami a csatlakozási szerződésünkben le van írva. Ha a csatlakozási szerződésnek ezt a passzusát újra tudnánk tárgyalni, akkor valóban egy olyan földtörvényt tudnánk alkotni, amely mindannyiunknak megfelelne, minden pártnak, minden oldalnak és minden magyar embernek.

Miniszterelnök úr éppen ma nyilatkozott úgy az azonnali kérdések órájában, hogy az EU-n belül kell érvényesítenünk az érdekeinket. Nos, ez egy tipikusan olyan téma, amely kapcsán az EU-n belül meg kell próbálnunk az érdekeinket érvényesíteni. (Nagy zaj. - Novák Előd videózza a kormánypárti padsorokban ülő képviselőket.)

ELNÖK: Képviselő úr, hadd szakítsam félbe. Jól látják, ami történik. Egyik oldalról a Jobbik frakcióját érthetően zavarja az, ha közben a saját képviselőtársuk hangját se hallják, másrészről pedig tájékoztatom önöket, hogy közben a Jobbik egyik képviselője éppen nem levelet intéz önökhöz, hanem videózza azt, hogy ki hogy beszélget az ülésteremben, hogy azt majd különböző videomegosztó portálokon viszontláthassák.

Azt kérem, hogy mindenki maradjon meg a saját munkájánál, a képviselő úr fejezze be a hozzászólását, Novák Előd maradjon a helyén, figyelje a képviselőtársát, önöket meg arra kérem, hogy ezt a pár percet bírják ki, és hadd legyen vége a szavazásnak. Fél percig szakítottam félbe, így fél perce van még, képviselő úr.

VARGA GÉZA (Jobbik): Tehát a miniszterelnök úr azt mondta, hogy az EU-n belül kell az érdekeinket érvényesíteni. Azt gondoljuk, ez a kérdés nem olyan nagy horderejű ahhoz, hogy meg lehessen vele próbálkozni, de nem kicsi ahhoz, hogy az ország érdekeit képviselje.

(20.00)

Miniszterelnök úr azt is mondta, hogy az EU jelenleg mozgásban van, válságban van, és nem célszerű még további problémákkal terhelni. Azt gondolom, nem az EU felé kellene szolidárisnak lennünk (Zaj. - Az elnök csenget.), mivelhogy az EU bajban van, hanem a hazánk irányában. Ezért kérném, hogy ezt a határozati javaslatot fogadják el. Ha ezt elfogadjuk, akkor egy konszenzusos földtörvényt tudunk hozni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nem látok más bejelentkező képviselőt. Megkérdezem Balczó alelnök urat, hogy az előterjesztők nevében kívánja-e a kétperces időkeretet kihasználni. (Jelzésre:) Öné a szó, alelnök úr.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Válaszolok és részben kiegészítem. Egy vitára számítottam, ami többször elhangzott a Fidesz részéről, nevezetesen az, hogy Deutsch Tamás európai uniós képviselő már feltette a kérdést, hogy vajon van-e ilyen diszkrimináció, és a kérdésfeltevésben világosan leírja azt a logikus szakmai érvet, ami természetesen mindenkinek rendelkezésére áll. Ha valaki tudja, ki dr. Tanka Endre, rendelkezésre állnak az ezen a téren mértékadó tanulmányai, amelyekből mindenki világosan láthatja, hogy mi ez a jogalap.

Ebben a kérdésben Deutsch Tamás elmondja, hogy ez jogászok szerint ilyen módon diszkriminatív. Világosan levezeti, majd fölteszi a kérdést: de ugye, ez így nem igaz? Ugye, ez a különbség nem létezik? És kitől kérdezi meg? Attól az Európai Bizottságtól, amely a csatlakozási szerződésben ezt a politikai alávetést elérte. Azért politikai alávetés, mert jelenleg sem az előző római szerződésben, sem a lisszaboniban, sem a joganyagban sehol nincs kimondva az, hogy a termőföld átmegy tőkeminőségbe, csupán ezekben a szerződésekben. Tehát ebben számomra az a rendkívül furcsa, hogy ahelyett, hogy ezt a világos érvelésű diszkriminációt használnák a magyar föld megvédése érdekében, fölteszik a kérdést annak - pontosan annak -, aki minket diszkriminál, hogy ugye, nem tetszenek minket diszkriminálni.

Pont önök, akik nagyon sok esetben azt mondták az Európai Bizottság döntésére - sokszor helyesen -, hogy nem fogadjuk el. Ebben az esetben ez nagyon furcsa volt. És mi a veszély? Mondjuk ki: 2014. május 1-jétől az államterületünket alkotó bármely rendelkezésű föld tőkének fog minősülni, függetlenül attól, hogy annak szabad forgalmazása kinek a javára hoz tulajdont avagy földhasználati jogcímet.

Alapvető nemzetstratégiai kérdésről döntenek most önök. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem tehát önöket, tárgysorozatba veszik-e a Vona Gábor és más képviselők által előterjesztett H/8783. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

39 igen, 181 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba a javaslatot.

Most - ahogy már önök ezt szerintem tudják, hiszen el is kezdték a parlamenti ülésteremből való kivonulást - pár perces technikai szünetet tartunk, hiszen a határozathozatalok végéhez érkeztünk, utána folytatjuk munkánkat.

Kettő perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! Szeretnénk folytatni a munkát.

Soron következik a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/9236. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9236/2.számon kapták meg.

A bizottsági ajánlás összesen egy ajánlási pontot tartalmaz, amely egy kormányfelhatalmazást tartalmaz. Erre nyitom meg a részletes vitát.

Kérdezem a kormány tagjait, hogy a kormány képviselőjét, aki az előbb még itt volt köztünk a teremben, meg tudják-e nekem találni. (Jelzésre:) Tájékoztatást kaptam arról, hogy a KIM mindenevő, mint helyettes képviselheti az oktatási, a csoda sem tudja, milyen nevű tárcát... - már belekavarodok én is az elmúlt években -, az EMMI-t, így aztán folytathatjuk munkánkat.

Egy hozzászólást látok egyelőre, Hiller István képviselő úr, MSZP.

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Köszönöm a szót. Az egyetlen kérdéskör persze szorosan kapcsolódik ennek a törvénynek az eredeti változatához. (L. Simon László megérkezik.) Ezért is gondolom, hogy a részletes vitában érdemes erre felhívni a figyelmet.

Merthogy a beadott módosító indítvány értelemszerű kapcsolatban van a törvény, az eredetileg benyújtott törvény 18., illetve 21. §-ával, amely során a törvényhozó azt írja elő, hogy a Magyar Művészeti Akadémia rendelkezni fog egy úgynevezett felügyelőtestülettel. Ennek a felügyelőtestületnek először a megbízatása 2012. december 31-étől kezdődően 2014. május 31-éig szól, de még 2014. május 31-e előtt újabb öt évre meg kell választani ezt a testületet. Magyarul a törvény 2012. december havi elfogadása esetén létrehoz egy olyan ellenőrző testületet, amely 2019-ig felügyeli a Magyar Művészeti Akadémia tevékenységét, amelynek számos pontján - az általános vitában erről már részletesen szóltunk - a kormány a kultúra irányítása és a kultúra koordinálása tekintetében meghatározó jogköröket ad.

Én ezt szakmai értelemben, a kultúra tekintetében elfogadhatatlannak tartom. Elfogadhatatlan az, hogy most, 2012-ben olyan döntés szülessék egy törvény révén, amely, bár a jogszabályok szerint lehet, hogy bevett, de hogy a kulturális politika magyarországi történetében végiggondolatlan és párját ritkító, hogy előre meg lehet mondani, hogy a 2019. év közepéig - magyarul majdnem hétéves távlatra előre belátva - milyen formában fogják felügyelni ezt a kulturális politikát irányító vagy részben irányító testületet, ezt szakmailag elfogadhatatlannak és ugyanakkor felháborítónak is tartom.

Ezért azt javaslom, hogy az előbb idézett módosító révén teremtsen arra módot a kormányzat, hogy ezt a két paragrafust kiveszi a törvényből, és a részletes vitában elismeri, hogy 2012-ben nem lehet belátni azt, hogy milyen módon és milyen szervezeti formákban akarja a kormány által vagy részben a kormány által kinevezett felügyelőtestület felügyelni azt a Magyar Művészeti Akadémiát, amelyről egyébként másik két paragrafusban elmondja, hogy létszámát ő maga is bővítendőnek tartja, mert nem fedi le a magyar kortárs művészet spektrumának egészét, két ütemben, először most, december 31-éig 200 főre. Ez, tisztelt Ház, már önmagában inkább vicc, mint komoly kultúrpolitikai lépés, hogy itt december 3-án arról beszélgetünk, hogy a kultúra stratégiai pozíciói erősítésére megbízott Magyar Művészeti Akadémia egészítse ki saját testületét még december 31-éig 149 főről 51 fővel, majd rövid határidővel újabb 50 fővel.

(20.10)

Ez az összehasonlítás, amely a Magyar Művészeti Akadémiát a Magyar Tudományos Akadémiához hasonlítja, sajnos azt kell mondjam, hogy az ilyen elkapkodott és meggondolatlan, a kultúrához egyébként nem mérhető beadványok és paragrafusok azt eredményezik, hogy nem a Magyar Művészeti Akadémia rangja, presztízse emelkedik és megy a Magyar Tudományos Akadémia irányába, hanem immáron szép lassan a Magyar Tudományos Akadémia presztízsét kérdőjelezi meg bármilyen ilyen összehasonlítás. Ezért a részletes vitában elmondandó kénytelen vagyok visszaidézni azt, amit az általános vitában megfogalmaztunk, hogy az a koncepció, amely a kulturális élet területének egy szervezetét, amelyet alkotók kultúra iránti elkötelezettségét és saját alkotótevékenységét nem gondolom megkérdőjelezni ebből a Házból egyetlen oldal és egyetlen képviselő részéről sem... - az azonban, hogy a magyar kultúra ilyen mértékű befolyásolására egyetlen szervezet kerül kiválasztásra, továbbra is azt állítom, hogy nem szakmai, nem a kortárs művészetben, nem a kortárs magyar kultúrában elfoglalt helyüket, hanem egy politikai irányultsághoz való több mint lojalitásukat, akár szellemi és szervezeti tartozásukat is jelenti. Ezért a részletes vitában ezen módosító indítvány kapcsán ezt elmondani még egyszer fontos volt.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Én is köszönöm szépen, képviselő úr. Nem látok több hozzászólási szándékot, így lezárom a részletes vitát.

Megkérdezem államtitkár urat, L. Simon László urat, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárát, hogy kíván-e reagálni.

L. SIMON LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bevallom, hogy zavarban vagyok, nem tudom, hogy Hiller képviselő úr milyen módosító indítványról beszélt. Most még egyszer megnéztem gyorsan a gépen, egy módosító indítvány van a Ház előtt, Gyimesi Endre képviselőtársunk egymondatos módosító indítványa, amiben arról, amiről az előbb miniszter úr beszélt, egy szó sincs. Tehát a részletes vitában olyanról beszélt, ami egyáltalán nincsen napirenden, amiről a módosító indítvány, amit Gyimesi képviselő úr benyújtott, egyáltalán nem rendelkezik, de nem baj, mindenki elmondja mindig a magáét ebben a Házban, és aztán utána majd csak visszatérünk ahhoz, amiről tárgyalnunk kell.

Én azt tudom mondani, hogy a kormány részéről Gyimesi képviselő úr módosító indítványát támogatjuk. Ez a módosító indítvány nem a Művészeti Akadémiáról szól, hanem felhatalmazást ad a kormány számára, hogy külön rendeletben szabályozza a művészek életjáradékát, amire azért is szükség van, hogy reményeink szerint a későbbiekben tudjuk rendezni például a táncosoknak és más előadóművészeknek a nyugdíjproblémáit, hiszen vannak olyanok, akik néhány évtizedes pályafutás után kiöregszenek arról a területről, amelyen teljesítenek. (Puch László: Bányászok...) Nem a bányászokról van szó, tisztelt képviselőtársam, el lehet ezen komolytalankodni, a bányászoknak egyébként a korkedvezmény nyugdíjszabályai rendezve vannak (Tóbiás József: Ebbe ne menj bele! - Puch László: Laci, ebbe ne menj bele!), hanem itt most a művészekről van szó, a táncosokról van szó, a néptáncosokról van szó és a többi, nem kívánok erről részletesebben beszélni. Tehát mi a kormány részéről Gyimesi képviselő úr módosító indítványát messzemenőkig támogatjuk, és köszönjük, ezzel nekünk lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelő rendeletben szabályozzuk ezt az egyelőre részlegesen szabályozott területet.

A többit elmondtam az általános vitában, ahhoz hozzáfűzni nem kívánok semmit sem. Kérem képviselőtársaimat, hogy az önök előtt fekvő javaslatot támogassák. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Várhatóan következő ülésünkön döntünk majd a benyújtott módosító javaslatról.

Így áttérhetünk a következő napirendi pontra, a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitájára. Az előterjesztést T/7971. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/7971/193. számon kapták meg.

Emlékeztetem önöket, hogy az Országgyűlés arról döntött, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját 4 óra 20 perces időkeretben tárgyalja. Ha minden igaz, Móring József Attila jegyző úr ismerteti számunkra az időkeretek megoszlását.

MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A 4 óra 20 perces időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képviselőcsoportjának 88 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 47 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 42 perc, a Jobbik képviselőcsoportjának 45 perc, az LMP képviselőcsoportjának 30 perc, a független képviselőknek pedig 8 perc áll rendelkezésre.

ELNÖK: A bizottsági ajánlás összesen 406 ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Már három, négy mellette, ez még mindig kevés. Tóbiás József szavazatával megvan az elnöki javaslat mellett a többség.

A módosító javaslatok benyújtási határidejének meghosszabbítására a határozathozatalok előkészítésére figyelemmel nincs lehetőség - kéri ezt a házvezetés, illetve a kormány. Ez egy tájékoztatás volt az önök számára.

Megnyitom tehát a részletes vitát az ajánlás 1-406. pontjaira az időkeret terhére. Kérem önöket, hogy a felszólalásaikat lehetőség szerint a könyvek emelkedő sorrendjében tervezzék, és az általános vita megismétlésének elkerülése érdekében jelöljék meg azt a módosító javaslatot, amelyről szólni kívánnak. Ez egy érdekes vita lesz így, de majd próbálom én is követni levezető elnökként.

Megkérdezem, hogy ki kíván hozzászólni a napirendhez. Ügyrendi jelentkezés, Schiffer András, LMP.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az ügyrendi javaslatom az lenne, hogy biztosítsanak kellő számú ajánlást ahhoz, hogy a vitát egyáltalán le lehessen folytatni. Így is viccet csináltak ebből az egész részletes vitából. (Dr. Vas Imre jelzésére:) Örülök, hogy Vas képviselő úrnak van, nyilván az ő magvas gondolatait majd mindjárt meghallgathatjuk. Az a helyzet, hogy itt ellenzéki oldalon nincsen elégséges ajánlás, nem lehet így a vitát lefolytatni. Egyébként is eléggé vicces, hogy ilyen vastag törvényjavaslatról (Felmutatja.) képviselőnként szűk egy perc áll rendelkezésre, és egy ilyen vastag törvényjavaslatot önök, kormánypárti képviselők időkeretbe korlátoztak.

Én azt kérném, hogy legalább a lehetőségét adják meg, hogy a látszatát teremtsük meg egy részletes vitának. Egy ilyen vitánál ajánlás nélkül itt bohóckodni, én azt gondolom, hogy akkor ezt most hagyjuk talán abba, és szégyen, gyalázat, hogy ilyen körülmények között kell a polgári törvénykönyvről vitatkozni.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm a javaslatát frakcióvezető úrnak, nem nagyon tudok vele hirtelen mit kezdeni. Tegye fel a kezét az a képviselő (Dr. Répássy Róbert: Akinek nincs számítógépe!), akinek mindenképpen most szükséges egy ajánlás és nincs az asztalán. Egyébként, ha itt ebben a teremben több mint háromszázan ülnénk, és ennyien akarnának részt venni a vitában, akkor egészen biztos, hogy Schiffer frakcióvezető úrnak releváns lenne a javaslata. Most, hogy ennyien vagyunk, így ezzel nem kívánom megakasztani a munkát.

Azt mondják - tájékoztatásképpen -, hogy hoznak fel, tehát lesz fenn újabb. Ezért kérem, hogy a teremben lévő kollégáinknak jelezzék, hogy ki az, akinek nincs az asztalán, és szüksége van rá; csináljuk így akkor.

Természetesen egyébként én levezető elnökként hozott anyagból dolgozom, tehát azt az ülést vezetem le és azt a forgatókönyvet, amit hozott az élet nekünk. Úgyhogy, gondolom, ebben nem köztünk van vita Schiffer frakcióvezető úrral.

Megkérdezem, hogy ki kíván hozzászólni. Kétperces szót kért Schiffer András képviselő úr.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt nem állítom, hogy kapásból ajánlási számot tudok mondani. Én először próbálok haladni logikailag és könyvek szerint.

Arról a módosító javaslatról szeretnék beszélni, amit Szabó Timea képviselőtársnőmmel nyújtottunk be. Azt javasoljuk a cselekvőképességről szóló fejezetnél, illetve azt kérjük a tisztelt Országgyűléstől, hogy a cselekvőképesség teljes korlátozására vonatkozó részt hagyjuk el. A cselekvőképesség korlátozása teljes egészében jogkorlátozást jelent az érintett személyek számára, és a vonatkozó nemzetközi irányelvek alapján ma már a támogatott döntéshozatali rendszer az a helyettes döntéshozatal helyett, amit a törvényalkotásnak előtérbe kell helyezni.

Úgyhogy én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a módosító javaslatcsomag, amit ezzel kapcsolatban az LMP benyújtott, pontosan a gondnoksági rendszer humanizálását szolgálja, azt szolgálják a módosító javaslataink, hogy a támogatott döntéshozatali rendszert helyezzük előtérbe.

Köszönöm.

ELNÖK: Normál... - ügyrendi jelentkezés, Balla György képviselő úr.

(20.20)

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak szerettem volna javítani, mert Schiffer képviselő úr beszéde alatt nem fogyott az LMP ideje. Úgy tűnt, hogy a technikusok sem tudták eldönteni egyébként, hogy már elkezdtük a vitát, vagy még mindig hisztériázik Schiffer képviselő úr, de látom, hogy most már mindenki eredményre jutott, tehát a vita elkezdődött, Schiffer képviselő úr elmondhatta, amit gondolt, és a technikusok is helyrehozták a vitát, tehát az LMP ideje fogyott.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

ELNÖK: Tájékoztatom Balla urat, hogy ennél a kétpercesnél nem forgott az ideje, miközben az ügyrendinél meg igen, ezért szerepel 28 perc 41 másodperc a táblán. De ha gondolja, és eljutunk a négyórás vita legvégére, amikor Schiffer frakcióvezető úrral összevésznek majd, hogy egyébként az utolsó fél percét használhatja-e vagy sem, akkor majd visszaemlékszem erre az ügyrendi javaslatra. Egyébként tényleg így történt, hogy az ügyrendinél forgott az idő, nem kellett volna, és utána viszont nem forgott az idő. Erről ne nyissunk most szerintem további vitát, én is figyeltem egyébként, láttam. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, Jobbik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem itt felvenni a vita ritmusát, ami tényleg itt az ügyrendi javaslattal kapcsolatban elgondolkodtató, de valószínűleg tényleg a rendelkezésre álló iratok nem teljesek. Tehát én is azon ajánlás alapján tudok dolgozni, amely még a bizottsági ülésre került elkészítésre, és amelyből valóban a bizottságok általi támogatása az egyes javaslatoknak nem derül ki, illetve volt egy nagy csomag, Papcsák Ferenc képviselőtársunknak egy nagyszámú előterjesztése, amelyet az alkotmányügyi bizottság saját javaslataként végül is támogatásba vett.

Mindenesetre, azt hiszem, akkor most nem tudunk mást tenni, mintsem hogy egy szakaszban, de megkezdjük az érdemi részletes vitát abban a reményben, hogy a bizottsági viták után még van nyitottság és van készség arra a kormányoldalon, hogy egyáltalán bármely javaslatunkat is vagy bármely képviselőtársunk javaslatát, amely értékes és fontos, elfogadják.

Nagyon remélem, és ezúton is köszöntöm Vékás professzor urat, a kodifikációs bizottság elnökét és Bánáti János urat, az Ügyvédi Kamara elnökét, hogy ők is figyelemmel kísérik a vitát, illetve Vékás professzor úrnak külön még egyszer köszönjük a közreműködését, elengedhetetlen szerepét a polgári törvénykönyv javaslatának előkészítésében, viszont azt is kérjük tőle, hogy mint a mű egyik meghatározó atyja, azért ösztönözze néha a kormánypárti képviselőtársakat és főleg az államtitkár urat arra, hogy legyen nyitott az egyes módosító javaslatok elfogadására.

Na most, ennek előrebocsátásával akkor belekezdenék azon módosító javaslatok ismertetésébe és a mellettük szóló érvek elmondásába, amelyeket fontosnak, értékesnek tartunk.

Mindjárt akkor az Első könyvben, az alapelvek körében - már a bizottságban is megvitattuk, egyelőre ott nem sikerrel - a joggal való visszaélés különös példázatú felsorolása, ami a jelenlegi polgári törvénykönyvben is szerepel, úgy gondoljuk, helyes lenne, ha átemelődne az új könyvbe, az új kódexbe. Gyakorlatilag ez egy jól bevált, régi megfogalmazás, ami segíti a jogalkalmazókat mind a jogkeresői oldalon, mind a jogérvényesítői oldalon, tehát a joggal való visszaélés pontos törvényi definícióját adná meg ez a rendelkezés, amelyet képviselőtársaimmal, Gyüre Csabával, Staudt Gáborral és Schiffer Andrással adtunk be.

A 3. ajánlási pontban szerepel ez még itt az eredeti bizottsági módosító javaslatok között, azóta nem tudom, hogy pontosan milyen sorszámon áll, de mindenesetre úgy gondolom, fontos lenne ezt a tilalmat beemelni, ami zsinórmértékül szolgálhat a joggyakorlat számára. Tehát ha a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, az minősül joggal való visszaélésnek, és különösen pedig akkor, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására és illetéktelen előnyök szerzésére vezetne mindez.

Azt hiszem, ezt könnyű belátni, bár tényleg a kodifikációs időszak hosszú volt, és alapos mérlegelés előzhette meg ennek a rendelkezésnek a kihagyását, mi mégis azt kérjük most már a törvényhozástól - ugye, idekerült a szakértői javaslat -, hogy tényleg egyetértve azzal, hogy megtartja ezt az intézményt, ne zárjuk ki, ne emeljük ki ezt a törvényi meghatározást, mert úgy gondolom, ezzel szűkítjük a mozgásterét, nehezítjük azoknak a mozgásterét, akik szeretnék a joggal való visszaélés intézményrendszerét úgy alkalmazni, hogy az valóban hatékony legyen a joggyakorlatban.

Aztán a következő olyan javaslat, amelyről szólni szeretnék - Gyüre Csaba és Staudt Gábor képviselőtársunkkal közösen több ilyen szellemű javaslatot adtunk be -, a "jogszabályi felhatalmazás" helyett a "törvényi felhatalmazás" kategóriáját alkalmazza. Itt jelen esetben például a javaslat szerint a Második könyv 12. §-ához fűzötten az - ez a bizottsági ajánlás szerint a 7. ajánlási pont -, aminek a lényege az, hogy ne bízzuk rá önkormányzati rendeletekre olyan normák kitöltését, amelyek egyébként törvényi szabályozást igényelnek, tehát jelen esetben a korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselőjének közreműködése nélküli nyilatkozatának terjedelmi körét ne oldhassa meg, ne kezelhesse önkormányzati rendelet, csak és kizárólag törvény határozhassa meg.

Azt gondolom, a jogalkotási törvényben foglaltak szellemével is ez áll összhangban, illetve nem lenne jó, ha olyan országban élnénk, ahol lényegében helyi önkormányzatonként eltérő tartalmú nyilatkozattételi lehetősége lenne a korlátozottan cselekvőképes kiskorúaknak. Mivel az egységes jogrend és joggyakorlat kialakítása közös érdek, ezért kérjük ennek a megfontolását.

A következő, amit szintén javasolnék megfontolni és elfogadni - ez a Második könyv 12. §-ához fűződik szintén -, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú rendelkezési jogát jelenti. A törvényes képviselő fő szabály szerint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet nyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyek például a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jövedelmére vonatkoznak - így szól a javaslat. Úgy gondoljuk, hogy a "jövedelem" túl tág kategória, tehát jó lenne, ha ezt a "munkával szerzett keresményére" vagy "jövedelmére" korlátoznánk, így lenne ennek a jogintézménynek szerintünk valódi értelme.

A személyi részben szereplő módosítási javaslatok között szerepel jó pár itt a cselekvőképességgel kapcsolatban; ehhez én most nem fűznék észrevételt, majd később esetleg még ezt megtesszük.

Viszont előrelépve a javaslatok között - (A papírjai között lapozgat.) pillanat türelmet! -, a gondnokrendeléssel kapcsolatos szabályok körében, úgy gondoljuk, a gondnokul való kirendelés...; ez a 38. ajánlási pontban szerepel az én részletes ajánlásom szerint. A fő szabály úgy szól - ez a mi közös javaslatunk Staudt Gáborral -, a gondnokság alá helyezett személy fő szabály szerint a gondnok által előzetes nyilatkozatában megjelölt.... Tehát gondnokul a gondnokság alá helyezett személy által az előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett személyt kell kirendelni.

Mi azt szeretnénk, ha a házastárs mellett kirendelhető élettárs esetében lenne egy olyan megszorítás, hogy a közjegyző által vezetett élettársi nyilatkozatok nyilvántartásába vett élettárs lehessen csak gondnok. Az indokolási javaslatunkban részletes leírtuk, hogy ez jelent egy olyan komolysági szintet, ami az élettársak esetében elvárhatóvá teszi azt, hogy egy ilyen kapocs létrejöjjön.

A későbbiekben fogom megtenni a többi módosító javaslattal kapcsolatos hozzászólásomat, hogy képviselőtársaim is még ki tudják fejteni saját álláspontjukat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Rubovszky György képviselő úr következik, KDNP.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a módosító javaslat számát tudom megmondani, és megmondom, hogy miért: nem akarok ajánlási pontokat mondani.

(20.30)

A T/7971/106. módosító indítvány az a módosító indítvány, amelyet a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja egyhangúlag nyújtott be a tisztelt Országgyűlésnek. Valamennyi képviselőtársam neve szerepel a módosító javaslaton, de sajnos a megbeszélést követő tárgyalás lezárása után, amikor az adminisztráció készült, akkor Puskás Tivadar képviselőtársam szívinfarktussal kórházba került, így aztán nem volt módja aláírni, de mivel a részese volt a megbeszélésnek, a módosító indítványon az ő neve is szerepel, és ő is aktívan részt vett ebben a munkában.

Tisztelettel, azért nem tudok ajánlási pontszámokat mondani, és nem gyűjtöttem ki, mert alapvetően két nagy témakör van, amelyeket a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja ideológiai alapon terjesztett elő. Ez a két nagy csoport az élettársi kapcsolatokról, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló fejezetek. Alapvetően azért mondom, hogy sok ajánlási pontban szerepel, mert egészen a cselekvőképességtől az öröklési jogig ebben a módosító indítványban mindenhez van előterjesztett rendelkezés, és számtalan ajánlási pontszám alatt fut ez a kérdés.

Az élettársi kapcsolat ellen azért adtunk be módosító indítványt, mert a 2011-ben elfogadott családvédelmi törvény definiálja a család fogalmát. Ez az egyetlen a jelenlegi magyar jogban, amely a család fogalmat megszabná. Ez azt mondja, hogy a család férfi és nő házasságán, illetve egyenes ágbeli rokonságon, illetve örökbefogadáson alapul. Ebből az következik, hogy az élettársak, akik nem kötöttek házasságot, a mi elképzelésünk szerint, bár tisztelem az ő együttélési szabadságukat, de nem tartoznak a család fogalomba. Ebben a kérdéskörben mi ezt következetesen visszük előre, és tekintettel arra, hogy ők nem tartoznak a család körébe, sem az élettársak, sem a bejegyzett élettársak, ezért ezeket ne a családjogi törvényben rendezze a polgári törvénykönyv. Ez a mi előterjesztett módosító indítványunk.

A két kérdéskör megítélése nem ilyen egyszerű, és elválik egymástól. A különneműek élettársi kapcsolatában meglévő egész gondolatsorban azt mondjuk, hogy az élettársi kapcsolat a polgári jog szabályai szerint az állampolgárok szabad választása alapján létrejött kapcsolat, ők döntik el a kapcsolatuk tartalmát, és azért választották ezt a formát, mert semmilyen külső beleszólást vagy szabályzatot nem szeretnének felvállalni. Ez a polgári jogi szabadság, szerződéskötési szabadság alapján létrejött kapcsolat, úgyhogy ezt az egész kapcsolatrendszert, amit eddig soha nem tett meg a jogalkotó, most egy önálló fejezetben, de a polgári jogi szerződések közötti könyvben szeretnénk önálló fejezetként feltüntetni, erre irányul a módosító indítványunk. Annak a szabadságot választó tömegnek, amelyik nem vállalta a házasságkötés kötöttségét, egyéb kötöttségeket sem akarunk előírni, és azt mondjuk, hogy az ő elképzelésük szerint, ahogyan ők mindent szabadon választanak, szabadon döntsék el, hogy kire kívánnak végrendelkezni, szabadon döntsék el azt, hogy milyen tartási igénnyel lépnek föl a másik féllel szemben, és az állam semmi olyan kötelezettséget ne írjon elő, ami esetleg oda is vezethet - és ez is egy komoly veszély ebben -, hogy az élettársi kapcsolatok egy jelentős része talán azért szakad meg, mert az állam ilyen irányú beavatkozása folytán olyan kötöttségek jelennek meg, amelyek ennek a kapcsolatnak a fenntartását bizonyos körökben nem tartják szükségesnek, helyesebben, nem tartják szerencsésnek, és ezért még rombolhatjuk is az ilyen irányú kapcsolatrendszereket. Ez az egyik csoport. Tehát magát az élettársi kapcsolatot mindenféleképpen a polgári törvénykönyvben egy önálló polgári jogi szerződéscsoport fejezetként szeretnénk feltüntetni.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy egy kicsit végig kell gondolni. Az a lényeg, hogy gyermek a mi javaslatunk szerint sem nőhet fel családon kívül, mert mivel az egyenes ágbeli hozzátartozói viszony családjogi viszony marad a mi javaslatunk szerint is, így a szülő és a gyerek között családjogi viszony áll fenn. Az kétségtelen, hogy a házasságot nem kötő két szülő között viszont csak élettársi kapcsolat marad változatlanul, de ők vannak könnyebb helyzetben, tisztelettel, mert nekik a magyar jog biztosítja azt, hogy ha közös gyermekük születik, és olyan felelősségérzet jön irántuk, vagy feljön bennük, hogy na, hát akkor mégis rendezni kell a kapcsolatot, az anyakönyvvezető zokszó nélkül össze fogja őket adni.

Más a helyzet a bejegyzett élettársi kapcsolatokkal, mert a bejegyzett élettársi kapcsolatnál ez a fajta megoldás nem áll rendelkezésre, a magyar jog nem teszi lehetővé az azonos neműek házasságkötését, ezért aztán mi azt mondjuk, hogy ez szintén nem családi kapcsolat, mert nem alapulhat házasságon, tehát ez nem családi kérdés, viszont ezt a jogrendszerben minden további egyéb kitérő gondolatokkal együtt 2009-ben Magyarország már törvénybe iktatta. Ezért mondjuk azt, hogy annak a törvényszövegnek jelentős részét nem kell beemelni a polgári törvénykönyvbe, az a törvény önállóan élje a maga életét, és kerüljön ki a bejegyzett élettársi kapcsolat a polgári törvénykönyv tervezetéből.

Amikor ezt a módosító indítványunkat előterjesztettük, akkor a napi sajtó felvetette azt, hogy a kereszténydemokraták meg akarják engedni azt a lehetetlen helyzetet, hogy a bejegyzett élettársak házasságot köthessenek, mert a családjogi törvény házasságkötési akadályok közötti szakaszából is ezt ki szeretnénk venni, mert következetesen ki akarunk venni a bejegyzett élettársakkal kapcsolatos mindenfajta rendelkezést a polgári törvénykönyvből.

Szeretném elmondani, hogy a bejegyzett élettársakról szóló törvény hatályban van. A jelenlegi polgári törvénykönyvnek, a ma hatályos polgári törvénykönyvnek vannak ezzel kapcsolatos rendelkezései, amelyek 2014. január 1-jéig hatályban maradnak, és ha itt bármilyen kérdés rendezésre szorul, akkor ennek az új törvénynek a hatálybalépéséig ennek a módosítására még meglesz a lehetőségünk, tehát nincs semmilyen pongyola dolog, a kettőt nem akartuk egymás mellett elindítani. Ha a polgári törvénykönyv elfogadásra kerül a mi módosító indítványunk befogadása mellett, akkor még ezt a problémát a következő évben tudjuk korrigálni.

Tisztelettel, ennyit szerettem volna elmondani erről az általunk beterjesztett törvényjavaslatról, és kérem a tisztelt Házat, hogy szíveskedjen elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólások, Lendvai Ildikó képviselő asszony elsőként.

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm a szót, alelnök úr. Én ugyan kigyűjtöttem a részletes számait a KDNP módosító javaslatainak, de most nem ez a lényeg. Nem a képviselő urat akarom megbántani, de a javaslatot igen, amikor azt mondom, hogy ez a javaslatcsomag kőkonzervatív, életidegen, az idő kerekét visszafordítaná, ráadásul, lehet, hogy szándéka ellenére, de családellenes. Családellenes az a javaslat, ami a létező családok, a jelenleg létező családok nagyon jelentős hányadát, amiben tudomásunk szerint 700-800 ezer ember él, nem minősíti családnak.

(20.40)

Ezek az emberek családot alapítottak, és nem betéti társaságot. Azért költöztek össze, érzelmi közösséget alkotva, és azért nem üzleti szerződést kötöttek egymással. Képviselő úr őszinte és tisztességes ember lévén be is vallotta, hogy ideológiai alapon nyújtották be ezeket a módosító indítványokat. Ideológiai alapon Prokrusztész-ágyba, családi egyenruhába kényszeríteni létező családokat semmiképpen sem lehet. Senki nem akadályozza meg a kereszténydemokrata képviselőket és a velük nyilván véleményükben osztozó nagyon sok embert, hogy elmenjenek az anyakönyvvezetőhöz.

De ilyen eszközökkel, jogi eszközökkel késztetni azokat, akik nagyon becsületesen élnek - adott esetben gyereket is nevelnek -, de valamilyen okból, csakis rájuk tartozó okból másfajta családformát választanak, ezt nem lehet. Ez még csak nem is múlt századi, hanem múlt század előtti szemléletet tükröz.

Nem fogjuk támogatni azt a fajta Ptk.-átalakítást, ami a nagy tudású professzorok eredeti szándéka ellenére kihasználatlanul hagyja azt a lehetőséget, hogy a polgári törvénykönyv és a jogszabályok végre az élet sokszínűségéhez és senkinek nem ártó változatosságához alkalmazkodjanak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm figyelmüket.

ELNÖK: Schiffer András képviselő úr, kétperces.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tartalmában egyetértve az előttem elhangzottakkal, nem ideológiai vitát szeretnék folytatni Rubovszky képviselő úrral, hanem egyszerűen csak a méltányosságra meg a jóérzésre szeretnék apellálni.

Tudja, az a helyzet, hogy annak idején, jó tíz évvel ezelőtt ügyvédi praxisban, jogsegélyszolgálatnak segítve találkoztam olyan emberekkel - mert ne kerülgessük a forró kását, itt alapvetően az azonos neműek együttéléséről van szó, ami önöket bántja -, találkoztam olyan emberekkel, akik szeretik egymást, történetesen azonos neműek, lehet, hogy ez kinek-kinek a számára idegen világ, de ezek az emberek ugyanúgy szeretik egymást, mint azok, akik házasságban, házaspárként élnek együtt, és szembesültek azzal, hogy a magyar jog a 90-es évek végén nem biztosítja ugyanazokat a jogokat - a vagyonjog - számukra, mint egyébként azoknak a pároknak, akik ugyanolyan szeretetteljes és egymást támogató kapcsolatban élnek, de történetesen különneműek.

Rubovszky képviselő úr, én inkább onnan közelíteném a kérdést, függetlenül kinek-kinek a világnézeti, ideológiai meggyőződésétől, hogy ha nem egyenlően bánunk a különböző kapcsolatokkal, élettársi, illetve házassági kapcsolatokkal, illetve az élettársi kapcsolatok esetében a különneműek élettársi kapcsolatával, ez mennyiben sérti az érintett személyek egyenlő emberi méltóságát, mennyiben sérti az egyenlő tisztelet elvét, és ha sértjük az egyenlő tisztelet elvét az azonos nemű élettársak esetén, ez konkrétan milyen károkat okoz ezeknek az embereknek az életében.

És még valami: nagyon sok, vagy nem nagyon sok, de jó néhány olyan azonos nemű pár van, akik egy ilyen szeretetteljes kapcsolatban nevelik egyiknek vagy a másiknak a vér szerinti gyerekét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Itt nem ideológiai háborúról van szó, itt konkrét élethelyzetekről van szó, és ezekről a sorsokról, ezekről az élethelyzetekről kell döntenünk.

Köszönöm.

ELNÖK: Ugyancsak kétperces: Rubovszky György képviselő úr!

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretnék mind a két előző felszólalásra reagálni. Az egyik, hogy Lendvai képviselő asszony azt mondja, hogy nem szabad jogokat megvonni azoktól, akik nem kötöttek házasságot. Ők nem kérnek jogot! Nem kérnek kötelezettséget, ezért nem kötnek házasságot.

És fordítsuk már meg egy kicsit! Azt tetszett mondani, hogy mintegy 800 ezer ember él élettársi kapcsolatban. Akkor több millió él házasságban, illetve volt házasságban. Most akkor azokat a házastársakat fogjuk lebecsülni, hogy az ő szintjükkel azonos jogokat biztosítunk az élettársaknak, akik nem vállalnak közösséget! Ezzel, azt hiszem, azokat sértem meg, ha ezt egy szintre emelem, akik ma házasságban élnek.

Schiffer képviselőtársamnak szeretném a következőt mondani. A bejegyzett élettársakkal kapcsolatos kérdéskört 2009-ben rendezte a Magyar Országgyűlés. Ismereteim szerint 132 bejegyzett élettársi pár van Magyarországon. Ha ezt kiszámolom, ez nincs 250 ember. Nem azt mondtam, hogy a 250 ember legyen jogfosztott, azt mondtam, hogy az ő problémájukat rendezi a 2009-ben elfogadott törvény. És minden egyes lehetőségük rendelkezésre áll.

És amit szeretnék hangsúlyozni: a ma hatályos családjogi törvény és az elmúlt 12 év alatti összes családjogi törvény sehol egy hangot nem beszélt az élettársakról. Kizárólag a polgári törvénykönyv annyiban foglalkozott az élettársakkal, hogy az élettársi vagyonközösségnél nem a házasság szerinti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) fele-fele arányban van vagyonosztozás, hanem jövedelem arányában. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Salamon László képviselő úr következik, kettőperces felszólalásra.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Lendvai Ildikó azt mondta, hogy nem szabad a család Prokrusztész-ágyába kényszeríteni az embereket. Ezzel én is teljesen egyetértek, a probléma az, hogy nem a Kereszténydemokrata Néppárt javaslata kényszeríti a Prokrusztész-ágyba az embereket, hanem az eredeti tervezet.

Az eredeti tervezet olyan kötelezettségeket kíván előírni élettársi kapcsolatra lépő emberek között, akik ilyen kötelezettséget viselni egymással szemben az általános tapasztalatok, általános ismeretek szerint nem akarnak.

Öröklés. Törvény erejénél fogva eddig ilyen nem volt. Az élettársak úgy létesítettek élettársi kapcsolatot, hogy tudták, hogy ilyen következménye együttélésüknek nem lesz. Az új törvényi megoldás kötelező erővel törvényes öröklési kapcsolatot létesítene. Nem akartok örökölni egymás után? Nem érdekel majd ez senkit. Nem érdekli a törvényt. Akaratuk ellenére lesz köztük törvényes öröklési kapcsolat, akár a saját gyermekük öröklési jogát korlátozva, amit szintén nem akarnak általában már, ha idősebb emberekről beszélünk.

Nem akartok egymás után törvényből fakadó tartási kötelezettséget létrehozni? Hiába nem akartok, ez a tervezet rátok kényszeríti a tartási kötelezettséget!

Nem akartok olyan viszonyt teremteni, hogy ha az egyik élettárs a kizárólagos tulajdonába fogadja a másikat, és megszűnik az az élettárs, akkor az a tulajdonjog erőteljesen éljen? Hiába gondoltátok így, hogy ez így lesz, nem így lesz, mert a törvény rátok fog kényszeríteni egy más jogi helyzetet.

Arról van szó, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt javaslata az élettársak szabadságát akarja megőrizni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és azt kérem a tisztelt Háztól, hogy ezt a szabadságot tartsa tiszteletben, és ezt őrizzük meg a KDNP javaslatainak támogatásával.

ELNÖK: Pálffy István képviselő úr következik két percre.

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tanult nem kollégáim, tanult jogász képviselőtársaim már elmondták ennek pontosan a korrekt jogi oldalát, én magam csak azt a nézetet kívánom megerősíteni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőinek egyöntetű aláírásával benyújtott javaslat senkit nem kíván kirekeszteni semmiből.

Semmiféle élettársakat nem kíván kirekeszteni a családi formából. Azt is mondhatom, hogy társadalmi értelemben - társadalmi értelemben! - a házasság és az élettársi kapcsolat is család. Családjogi értelemben azonban a házasság és a leszármazó gyerekek a család alapja. Úgyhogy az élettársakat nem rekesztjük ki semmiből. Azzal, hogy a családjogi könyvből kikerülnek, nem kerülnek ki a család kategóriájából.

Elhangzott, hogy nekik szabad döntésük választani. Ha olyat szeretnének, mint a házasság, akkor össze kell házasodni. Ha pedig másmilyet szeretnének, akkor azt a másmilyet megkapják egymástól ma is, holnap is. Ehhez nem kell a Ptk.-ban szabályozni.

(20.50)

Így aztán házasság és élettársi forma, az élettársi kapcsolat végül is nem egyforma, de olyan értelemben egyenlő, hogy az egyiket a jog eleve létrehozza, a másikat pedig a két fél szabad akarata hozza létre, mégpedig olyan szinten, amilyen szinten csak akarják.

Ezzel pedig ez a jog, a mi javaslatunk megfelel annak is, ahogy az alaptörvényben az Alapvetés L) cikk (1)-(3) bekezdése, pontjai igazodó módon megalkotják az erre, a házasság védelmére vonatkozó rendeleteket is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Z. Kárpát Dániel képviselő úr, ugyancsak kétperces.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Távol álljon tőlem és tőlünk mindenfajta méricskélés, ami az élettársi kapcsolatot vagy a házasságot illeti, én magam nagyon fontosnak tartok minden hasonló szövetséget és minden megszülető gyermeket, viszont az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy ne akadjon fel senki ebben a Házban - a liberálisabb szekértáborokra gondolok -, amikor egy olyan törekvés fogalmazódik meg, ami egyértelműen a házasság mint kapcsolat felé próbálja eltolni a hangsúlyt. Nem kötelez senkit semmire, de azért azt gondoljuk végig és gondolják végig, nem véletlen az, hogy a házasságon belül a várható élettartam is magasabb, nem véletlen az, hogy házasságon belül a várhatóan megszülető gyermekek száma is minősítetten, statisztikai alapokon magasabb.

Én nem mondom és nem állítom azt, hogy bárkit bármire erőszakolni kellene, vagy ha most az élettársi kapcsolatban állók összeházasodnának, akkor azonnal és ugrásszerűen megnőne a gyermekszám, de azt mondom és állítom, hogy olyan katasztrofális demográfiai közegben, mint ami Magyarországon jellemző, igenis a jogalkotónak, igenis a politikumnak is van felelőssége abban, hogy kidomborítsa a házassági forma létező előnyeit minden más formával szemben. Senkinek a hátrányára, senkinek a kirekesztésére, de ne vegyük el a lehetőséget ezektől az emberektől azt illetően, hogy igen, adott esetben egy biztonságosabb vagy annak hitt környezetben megnövelhessék ne csak a várható élettartamukat, de legalább pár tucattal több magyar gyermek szülessen.

Ugyanis a végcél ez lenne, az egész kodifikációs folyamatnak, az egész jogalkotásnak ez kell és kellene hogy lebegjen a szeme előtt. Nem a pár száz speciális státusúnak a külön érdeke és önérdeke, amit lehet tisztelni vagy lehet figyelmen kívül hagyni, ez lehet vita kérdése, itt egyértelműen arról van szó, hogy egy igen nehéz társadalmi és szociális helyzet közepette adjuk meg a lehetőséget mindenkinek és domborítsa ki a politikai vezetés azt, hogy igenis, érdemes elindulni abba az irányba, ami még egyszer mondom: magasabb várható élettartamhoz és több megszületett gyermekhez vezet.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Lendvai Ildikó képviselő asszony, kétperces hozzászólás még mindig.

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, alelnök úr. Látok egy erős ellentmondást a kereszténydemokrata képviselő kollégák érvelésében. Egyfelől az utolsó két KDNP-s hozzászólásban az hangzott el, hogy a KDNP, mint az élettársak szabadságjogainak lelkes védelmezője, nem akarja őket semmilyen hátrányos helyzetbe hozni. Gyönyörű! Csakhogy egy perccel előtte Rubovszky képviselő úr hozzászólásában, szerintem egy fokkal őszintébben az hangzott el, hogy azért nem akarnak az élettársaknak ugyanolyan jogokat adni, mint a házastársaknak, mert ez a házastársakat degradálná.

El kellene akkor dönteni, hogy az élettársak másodrendűek-e, vagy éppenséggel arról van szó, hogy olyan nagy szeretet övezi őket, hogy nehogy már valamibe belekényszerítsük őket. Az, hogy az érvényben lévő Ptk. másképp fogalmazott az élettársak ügyében, pontosabban nem foglalkozott ezzel a családjogi fejezetben, természetes, nem kellene Ptk.-t változtatni, ha az élet azóta nem alakult volna. Azért van új Ptk.-nk, mert számos módon alkalmazkodnunk kell a történésekhez, és talán a legtöbb történés a családi téren, a családjogi téren született.

Hogy érné-e ezzel valamiféle sérelem a házastársakat? Ugyan már! Egy adott esztendőre nem limitált számú boldogság- és szerelemengedélyt adnak ki az országban, attól, hogy valakiket élettársként is családnak ismerünk el, semmiféle joga, tisztelete, respektje, boldogságra való esélye nem sérülne a házastársaknak sem.

Ráadásul a Ptk. tervezete, professzor úrék tervezete nem is általában mond ki mindenféle kötelmeket és jogokat az élettársakra, tízéves együttélés esetén vagy gyermekek születése esetén mondja ki például azt a tartási kötelezettséget, amit önök olyan erőszakoltnak tartanak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Civil szervezetektől kaptunk véleményt arról, hogy az önök javaslata nem jó, olyat még nem, ahol élettársak tiltakoztak volna a családként kezelés ellen.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Rubovszky György képviselő úr, még mindig a kétpercesek sorát gazdagítjuk.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelettel szeretném felhívni Lendvai képviselő asszony figyelmét, hogy semmi ellentmondás nincs a Salamon László által és az általam megfogalmazott véleményben. A felszólalásomban elmondtam, hogy mi az élettársi kapcsolatot a polgári jogi szerződés kategóriába soroljuk. Nem másodrendű, képviselő asszony, nincs besorolás, mind a kettő gyümölcs; az egyik alma, a másik körte, nem lehet összehasonlítani, alapvetően más.

És egy alapkérdésre szeretném felhívni a figyelmét: a ma hatályos polgári törvénykönyvnek nincs családjogi fejezete. Senki nem emelte be a családjogot a polgári törvénykönyvbe. Önálló életet élő törvény volt, mint a gazdasági jog, csak ez a kodifikációs bizottság dolgozta össze ezeket a kérdéseket.

És akkor még egy nagyon fontos mondat, mert mindjárt lejár az időm. Lábady Tamás professzor úr, aki ennek a szerkesztőbizottságnak a tagja, egyébként volt alkotmánybíró, egyébként tanszékvezető egyetemi tanár, és nyugdíjazásáig a Pécsi Ítélőtábla elnöke volt, ő írt egy nagy tanulmányt az élettársi kapcsolatról és arról, hogy az élettársi kapcsolat nem lehet a család része, mert így kereszteli el őket Lábady Tamás, hogy ezek az emberek a "nem házasságot" választották, és a "nem házasság" választásának nem lehet házasságra hasonlító jogkövetkezménye.

Ezt szeretném mondani Schiffer képviselő úrnak is, hogy először az Alkotmánybíróság bizonyos rendelkezéseit megsemmisítette az azonos neműek élettársi kapcsolatával kapcsolatos törvénynek, pont azért, az volt a kifogása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy túlzottan közelít a kapcsolat a házasság szintjéhez. Ezért semmisítette meg. Ha ez akkor jó volt, ezt el kell fogadnunk ma is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Schiffer András képviselő úr, kétperces.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Itt az időkeretes vitában nincs annyi időm, mint másoknak, úgyhogy én csak utalnék arra, hogy amit Lendvai képviselő asszony elmondott azzal kapcsolatban, hogy konkrétan milyen joghátrányok érik vagy érhetik az élettársakat, azt én maradéktalanul osztom.

A következő: Rubovszky képviselő úrnak, illetve Z. Kárpát képviselő úrnak is válaszolva, hogy abban nincs vita köztünk, hogy a házasság intézménye és az élettársi kapcsolat intézménye között valamilyen disztinkciót fenn kell tartani.

Én azzal sem szeretnék vitatkozni, hogy igen, a kiegyensúlyozott házasság nyilván hosszabb élettartamot és nagyobb gyermekáldást hoz magával. Pusztán csak arra emlékeztetném Z. Kárpát képviselő urat, hogy azért az elmúlt évtizedekben egyre több gyerek születik élettársi kapcsolatokban.

Csak annyit szeretnék mondani, hogy azzal együtt, hogy ezt a disztinkciót a két jogintézmény között meg kell tartani, a polgári jognak azzal is kalkulálnia kell, hogy az emberek életviszonyai, szokásai, együttélési szokásai változnak. Egész egyszerűen az élettársi kapcsolatnak más a szerepe, mint akár 1959-ben volt, mások a vagyonjogi vonzatai az élettársi kapcsolatok tömegének, éppen ezért annak a törvénykönyvnek, ami alapvetően szabályozza a személyek személyi, illetve vagyoni viszonyait, erre a változásra reagálnia kell.

És még valami: miközben természetesen a házasság intézményének ezt a kitüntetett szerepét meg kell tartani, meg kell őrizni, ugyanakkor nem lehet méltánytalan helyzetbe sodorni embereket sem a szabályozási terület megválasztásával, de főként nem azokkal a joghátrányokkal, amelyeket Lendvai képviselő asszony az imént elmondott. Köszönöm.

ELNÖK: Salamon László képviselő úr kétpercese következik.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Lendvai képviselő asszony és Schiffer képviselő úr felszólalására reagálnék, és talán a Schiffer Andrásra történő reagálással kezdem. Képviselő úr azt mondta, hogy nem szabad joghátrányokat okozni az élettársaknak, ahogy azt Lendvai képviselő asszony mondja.

Képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt javaslata az élettársak jelenlegi jogi státusán nem kíván változtatni. Semmilyen jogot nem vesz el a javaslat. Nem egészen értem akkor, hogy miről beszél a képviselő úr.

(21.00)

Mondhatnám azt, hogy a KDNP a jogi status quo fenntartása alapján áll.

Lendvai képviselő asszony az imént úgy fogalmazott, hogy el kell dönteni - mármint nekünk -, hogy melyik az első- meg melyik a másodrendű kapcsolat, ha jól emlékszem, a házasság vagy az élettársi. Kérem, ez egy rossz kérdésfeltevés. Más kapcsolatokról van szó: más a házasság és más az élettársi viszony.

Az élettársi viszonynál azért hangsúlyozzuk az élettársak szabadságának tiszteletben tartását, mert az élettársi viszonynál általában az áll a háttérben, hogy az élettársak vagy fiatalabb koruk okán úgy gondolják, hogy még nem kívánnak olyan szoros köteléket, kötelezettségeket teremteni egymás között, mint amilyen a házasság, idősebb korban pedig már nem akarnak olyan szoros kötelékeket létesíteni, mint amilyen a házasság, különböző megfontolásokból.

Jogokról beszélünk, de ne felejtsük el, hogy egy olyan párkapcsolatban - legyen az házasság vagy élettársi kapcsolat -, ami az egyik fél oldalán jog, az a másik fél oldalán kötelezettség. Tehát a kérdés valóban úgy merül fel, hogy szabad-e őket akaratuk ellenére megterhelni a házasság kötelezettségével. Igenis vállalom, hogy nem szabad, és azt mondom, hogy ez az álláspont liberális álláspont, amit mi mondunk. Persze, nem a XX-XXI. századi liberalizmus értelmében (Az elnök csenget.), amit annak neveznek, hanem a XIX. század nemes liberális hagyományainak megfelelően.

ELNÖK: Z. Kárpát Dániel képviselő úr kétpercese.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magam nem hiszek a nemes liberális vívmányokban, de az imént elhangzott gondolatokra kívánok reagálni. Látható az, hogy irreális elvárás elköteleződés nélkül ugyanolyan jogkövetkezményeket és kiemelt státust várni, mintha az ember adott esetben egy házassági formában teszi ugyanezt. Még egyszer mondom, senkinek a kirekesztéséről nincs itt szó, de a világ úgy működik, hogy ha az ember nem köteleződik el, akkor bizony nem számíthat azokra a közös következményekre, legyen szó vagyonközösségről, legyen szó a család közösségi erejéről vagy annak a kohéziós erejéről, ami már az általam említett példák szerint magasabb várható élettartamot, bőségesebb gyermekáldást biztosít. Ezekre nem lehet számítani egy másfajta formában, amely az elköteleződéstől, az elkötelezettségtől sokkal inkább mentes, mint az, amire egy normális politikumnak törekednie kell.

Látható az is, hogy amikor az élettársi kapcsolatokban születő egyre több gyermek tényét - és még egyszer mondom, ez tény - hozza fel az egyik képviselő, akkor nem túloz, ez valóban ténykérdés. Viszont ennek az elfogadása és cselekvés nélküli elfogadása lenne az óriási hiba. Végiggondolta ön, hogy minek teszi ki az ezen családokban felnövő gyermekeket? Adott esetben az élettársi kapcsolatok magasabb felbomlási rátája miatt sokkal többször fordul elő ilyen közösségekben az, hogy a gyermeket a későbbiekben csak az egyik szülő neveli, vagy adott esetben egyik sem. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi minták átadása csorbulásának köszönhetően a későbbi egészséges családalapítás lehetősége is nagymértékben csökkenhet.

Tehát egy nagyon fontos filozófiai vita közepén vagyunk ezen a ponton, hiszen a jogalkotónak ezen kitételek figyelembevételével és leginkább ezek figyelembevételével kell és kellene jogszabályokat alkotnia. Mi lesz a következő lépés? Kiterjesztik a családi adókedvezmények körét mindenféle létező közösségi formára? Meddig lehet még elmenni e téren? Azt sem csinálták tökéletesen. Mi nagyon sokszor elmondtuk, hogy egy szűkös kiválasztott kört érint teljes egészében a családi adókedvezmények köre. Ezt a negatív adó konstrukciójával lehetne feloldani (Az elnök csenget.), ami minden tisztességes család számára elérhető lenne, de látható, hogy ehhez tovább kéne gondolni a kérdést, és ezt az alapvető filozófiai problémát fel kéne oldani, ami jelen pillanatban közöttünk még fennáll. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Rubovszky György képviselő úr, kétperces.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Még egy gondolat, és ígérem, abbahagyom, hogy lehessen a polgári törvénykönyv más részével is foglalkozni.

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az '59. évi IV., tehát a ma hatályos polgári törvénykönyv nem foglalkozott a családjoggal. Teljesen önálló jogterület volt, a Ptk.-tól független. A szocialista kormányzás alatt is az egynemű élettársakról alkottak törvényt, de a 12 év alatt soha nem jutott eszükbe, hogy az élettársakkal kapcsolatban bármilyen rendelkezés vagy módosítás bekerüljön a magyar írott jogba. (Lendvai Ildikó: Ez nem igaz. Az alaptörvény utasította el.) Tessék? Jó, akkor el tetszik majd mondani. Tehát a bejegyzett élettársakkal kapcsolatos törvényjavaslatnak a vitáján, emlékszem, Avarkeszi képviselő úrral, vagyis államtitkár úrral vitatkoztunk itt folyamatosan, meg az Alkotmánybíróság döntése után is.

Azt szeretném ezzel a felszólalással visszautasítani, hogy nem igaz az, hogy ókonzervatív állapot, amit a kereszténydemokraták megfogalmaztak ebben a módosító indítványban, mert soha nem volt még rendezve ilyen szövegszerű munkába az élettársi kapcsolat, mint ahogy most a Fidesz-KDNP-kormány ezt a Ptk.-t itt előterjeszti. És mi nem akarunk semmilyen jogot elvenni, csak azt mondjuk, hogy ne ebbe a könyvbe, hanem abba a könyvbe. Erről van szó.

Azokat a kötelezettségeket szeretnénk kivenni, amik korlátozzák a szabadságot választó emberek szabad akaratnyilvánítását, tehát a végrendelkezési jogot korlátozza, meg különböző előírásokat szab meg. Ezeket akarjuk fenntartani az ő választásuk szerint (Az elnök csenget.), hogy ők úgy döntsenek, ahogy akarnak.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Papcsák Ferenc képviselő úr, kétperces.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kénytelenek vagyunk mi is bekapcsolódni ebbe a valóban kicsit filozofikusnak tekinthető vitába.

Az alkotmányügyi bizottságban is elmondtam azt a véleményemet, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a maga részéről támogatja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatnak - ami egyébként egy jól szabályozott, jól körülhatárolt jogintézménye a mai magyar jogrendnek - a polgári törvénykönyvben történő megjelenítése vagy ennek a hiánya a későbbiekben elfogadandó polgári törvénykönyvben nem jelent semmiféle joghátrányt az együttélésnek ezt a formáját választó magyar természetes személyek számára.

Azt gondolom, hogy az élettársi jogviszonyban élők tekintetében eddig is lényegében bármilyen szerződéses kötelezettséget vállalhattak és vállalhatnak egymással szemben, végrendelkezhettek is, és a jogalkotó, illetőleg a főbizottság nyilván abból a megfontolásból építette be akár az együttélésnek ezt a formáját, akár az élettársi kapcsolatot ilyen minőségben, mert a társadalomban ez egy jelentős mértékben jelen lévő jogintézménnyé kezd alakulni.

Nyilvánvalóan én a magam részéről azért tartom fontosnak, hogy ez megjelent vagy megjelenik a polgári törvénykönyvben ilyen magas rendű és rangú szinten, mert nagyon sok gyermek él ezen jogi státuson belül, és mindig a gyermekek jogai a legfontosabbak. Azt gondolom, hogy a jogalkotónak ezt preferálnia kell.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Staudt Gábor képviselő úr, kétperces.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Csatlakoznék Papcsák képviselőtársamhoz, leírtam majdnem ugyanazokat, amiket ő elmondott. Egyrészt mi abból indulunk ki, hogy itt lehetnek viták, de a család alapvetően két különnemű ember közötti létforma, és a fő célja az utódok felnevelése. Ha viszont ebből indulunk ki, akkor a gyermek szempontját kell elsődlegesen megjeleníteni, tehát ami a gyermek megfelelő felnevelkedését és a megfelelő igényeit illeti, azt minél jobban meg kell adni, és ebben a tekintetben közelíteni kell, hogy bármilyen formában is, törvényes házasságban vagy egyéb családjogi formában, mondjuk, egy élettársi kapcsolatban született gyermeket ne érjen hátrány.

Viszont a másik szempontból, a szülők szempontjából vagy az együtt élők szempontjából ez bizony egy tudatos választás. Ráadásul - ahogy szintén Papcsák képviselőtársam mondta - megtehetik, hogy végrendelkeznek, megtehetik, hogy vagyonjogi szerződést kötnek, tehát mind a haláluk esetére, mind élők között megtehetik azokat az intézkedéseket, amelyeket, úgy gondolják, hogy bár házasságot nem kötnek, de szeretnék, ha ezt vagy azt örökölne utánuk az élettársuk, vagy esetleg ha ők szétválnak, akkor megfelelően rendeződjön az anyagi viszonyuk. Viszont sok esetben valóban méltánytalan az, ha ők együtt élnek abban a tudatban, hogy nem köti őket a szétválásuk esetén a jog és a vagyonjog különböző szabályrendszere, kiderül, hogy mégis tartoznak egymásnak valamivel. Ez az ő szempontjukból értékelhető úgy, mint egy brutális beavatkozás az ő tudatos választásuk jogviszonyába, tehát egyet tudunk érteni a szabályozásnak ezzel a formájával.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Következik ugyancsak kétpercessel Pálffy István képviselő úr, KDNP.

(21.10)

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Most már tényleg csak egy gondolatot ehhez, én sem akarom nyújtani a vitát, beszéljünk a polgári törvénykönyv más könyveiről is, ne csak a családjogiról. De egy egyszerű logikai gondolatmenet a jogi okfejtések után:

Ugye, elhangzott, Lábady professzor úgy érvel, hogy az együtt élő élettársak két nemet mondanak a házasságra, vagy egy igent és egy nemet, mert olyan eset is előfordul az élettársak esetében, nem kevés, hogy van egy nem és van egy igen is a két szavazat között. Na most, ha két nemet mondanak, és szeretnének jogi értelemben is családdá válni, ahhoz nem a Ptk. kell, hanem közös gyereket kell vállalni. Ez az egyik lehetőség. Ehhez nem a polgári törvénykönyv kell, hanem, ha másként nem megy, egy Káma Szútra vagy A szürke ötven árnyalata, vagy mi az az új divatkönyv; tehát nem a Ptk. Ha pedig házasságot kötnek, megint csak nem a Ptk., hanem az anyakönyvvezető. (Derültség.)

Ha egy nemet és egy igent mondanak, és mégis szeretnének családdá válni, ez a következő eset, akkor meggyőzi egyik a másikat. De ha két nemet mondanak, visszatérünk az előzőre. Vagy ha két igent mondanak, ott házasságot kötnek vagy közös gyermeket vállalnak. Tehát mindenképpen ott kötünk ki, hogy ha két nemet mondanak, akkor élettársakká nyilvánítják magukat, és jogi értelemben, a családvédelmi törvény értelmében ez nem számít családnak. Családnak számít a házastársi és a leszármazotti kapcsolat, örökbefogadás és a gyámság.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Pálffy képviselő úr egy mondata után Salamon László kétpercese következik.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Én most arra szeretnék ráerősíteni, amiben itt, ebben a Házban egyetértés látszik kibontakozni, ami a gyermek státusa. A gyermek státusa teljesen független kell legyen attól, hogy a szülők házasságban élnek vagy élettársi kapcsolatban élnek, vagy netán a gyermek házasságon kívül született. Meg kell jegyeznem, hogy ez nem ennek a tervezetnek a vívmánya lesz, nem is a Kereszténydemokrata Néppárt mai javaslatában van benne. Ez 1952 óta, a családjogi törvény akkori megalkotása óta így van, ami megszüntette a különbségtételt, ahogy ezt akkor mondták, a törvényes és törvénytelen gyermek között. Ez annak a családjogi törvényalkotásnak a vívmánya volt, akármilyen sötét korszakra esett ez egyébként.

Tehát ezt a szabályt természetesen meg kell őriznünk, szem előtt kell tartanunk, mert valóban, a családjogi kapcsolatban talán nem szerencsés most latolgatni, hogy kinek a fontossága nagyobb, melyik házastársé, a házastársaké vagy a gyermeké. Én megkockáztatom azt, hogy a gyermekek érdeke mindenkinek az érdekét meg kell előzze. A tervezet megfelel ennek, e tekintetben nem is nyúlunk hozzá a tervezethez, és még egyszer mondom, ezt a szabályt, ezt az elvet megőrzendőnek tartjuk. A mi javaslatunk egyébként ezt a viszonyt semmilyen formában nem érinti, hanem, hogy így mondjam, igazodik ehhez. És ezzel harmonikusan javasoljuk azokat a módosításokat, amelyeket javasoltunk.

ELNÖK: Lendvai Ildikó képviselő asszony, kétperces hozzászólás.

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Sajnos, ki kell ábrándítanom Salamon képviselő urat. Ez a szemlélet és az ilyenfajta szabályozás bizony adott esetben érinti a gyerekeket. Hadd mondjak egyetlen példát: a mostani adótörvényeket az APEH, már nem így hívják, tudom, mindegy, az adóhatóság úgy értelmezte, hogy másfajta adókedvezmény jár a házasságban nevelkedő három gyerek után, mint az élettársi kapcsolatban nevelkedő három gyerek után, ha azok között van az előző kapcsolatból származó gyerek. Akkor ezt élettársak esetén nem a háromgyerekes, vagyis magasabb összegű támogatásra feljogosító tényezőnek vélik. Míg, ha házasságban fordul elő, hogy három gyermeket nevelnek, de ebből egy vagy kettő az előző kapcsolatból származik, akkor a magasabb, fejenként, gyerekenként is nagyobb összeget kapják.

Amikor hosszú levelezésbe bocsátkoztak érintettek az adóhatósággal, akkor azt a választ kapták, hogy nem tudnak ezen változtatni, mert az érvényes szabályok szerint az élettárs másképp család, mint a házastárs. Nem állítom, hogy a családi adókedvezmény mértéke, nem is állíthatok ilyen butaságot, a Ptk.-ban lenne szabályozva. De az a szemlélet, ami almának és körtének, tehát nem egyformán családnak minősíti a házasságot és az élettársi viszonyt, bizony már ma a hivatalos adóhatósági értelmezésben megkülönböztetést jelent egy olyan gyerek között, akit házastársak nevelnek, és egy másik gyerek között, akit élettársak nevelnek, esetleg ugyanolyan szeretetben nevelnek fel.

Köszönöm szíves figyelmüket.

ELNÖK: Vas Imre képviselő úr, ismét, újból, és még mindig kétperces. (Hangosítási hiba.) Bocsánat, a technikusokat megkérjük, hogy valamit tegyenek. Valami gerjed valamire. (Novák Előd: Vasmag. Mágneses.) Akkor most lenullázzuk az idejét, hadd induljon újból. Most! Most se jó, akkor kap egy kézi mikrofont a képviselő úr.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Igen, köszönöm szépen.

ELNÖK: Most hajrá!

DR. VAS IMRE (Fidesz): Lendvai képviselőtársamnak mondanám, hogy ha az adóhatóság ezeket a családi adókedvezményre vonatkozó szabályokat így értelmezi, az nem a polgári törvénykönyv vagy a jelenlegi családjogi törvény problémája. Ha ez tényleg így van, akkor az adótörvényeken kell változtatni. Úgyhogy azt kérem, hogy ezt ne a polgári törvénykönyv részletes vitájában hozza fel, hanem adott esetben az adótörvényeknél, mert ez tényleg kifejezetten nem idetartozó téma.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Papcsák Ferenc képviselő úr, kétperces.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én ehhez csak azt szeretném mondani képviselő asszonynak, hogy ezért is fontos talán az a módosító javaslat, amely a hozzátartozói státust hozza be javaslatunk szerint a polgári törvénykönyvbe.

Abban az esetben, ha már hozzátartozónak minősül az élettárs, akkor ezek a problémák már orvosolhatók az adójogi szabályok szerint is. Amennyiben támogatják, azt nagy örömmel veszem.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Az az újdonság állt elő, hogy nincs több kétperces hozzászólás. Így nagyjából egy órát követően Steiner Pál... (Dr. Rubovszky György: Én jelentkeztem. - Közbeszólás a KDNP soraiból: Látszik, hogy ott ég a lámpa a gépen.) Nálam nincs. Akkor kérem, jegyző úr, erősítsen meg, hogy az én gépemen nincs kétperces bejelentkezés. De abban az esetben valami akkor nem stimmel a géppel, mert innen látni, hogy... Normált nyomott, képviselő úr. (Dr. Rubovszky György: Bocsánat. - Novák Előd: Várjuk ki a sorunkat, jó?)

Egyperces, kétperces, Rubovszky képviselő úr!

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelettel a következőt szeretném elmondani. A ma hatályos jogunk szerint is hozzátartozónak minősül az élettárs - egy. Kettő, Lendvai képviselőtársamnak mondom: ha nem nyúlunk hozzá a tervezethez, és így fogadjuk el, ahogy van, ugyanez a megkülönböztetés lehet, mert a családjogi törvény tervezetében is a VII. cím alatt az élettársi kapcsolat van szabályozva. Tévedés ne essék, nem mossa össze a házassággal a javaslat sem. Ugyanez a kettősség fennáll. Ha ezt elfogadjuk, ugyanez a veszély fennáll akkor is, ha az általunk javasolt módon nem a családjogi törvénybe kerül ez be. De a gyerek relációjában a mi javaslatunk szerint is az van, ezt szeretném kihangsúlyozni, és ezt többen elmondtuk, hogy igenis, a szülő és gyermek kapcsolatát mi családi kapcsolatnak tekintjük az élettársak esetében is. Az anya és a gyerek, az apa és a gyerek között családi jogviszony áll fenn. Csak a két élettárs között van élettársi kapcsolat, mert ők nem akarnak kötöttséget.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: És ahogy beharangoztam ezelőtt egy perccel, Steiner Pál képviselő úr, aki írásban előre bejelentett felszólaló.

DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a segítséget és a szót. Nagy türelemmel és nagy érdeklődéssel hallgattam ezeket a kétperceseket, de mielőtt a dolog érdemében foglalnék állást, tudom, hogy a jegyzőkönyvnek mondom, de sajnálom, hogy ez a vita nem a tévé nyilvánossága előtt zajlik. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Dehogynem! Megy a tévé.)

(21.20)

Azért is sajnálom, hogy ilyen késő éjszaka - fél tíz lesz 10 perc múlva -, mert egy olyan kódexről van szó, amely mindannyiunkat érint, akik élünk vagy meghalunk. Sokszor elmondtam, itt is megismételem, a polgári jogi kódex szerintem a legfontosabb kódex az emberek szempontjából, hisz már akkor tartalmaz ránk szabályokat, amikor még meg sem születtünk, és miután már rég meghaltunk, még mindig megfogalmaz a polgári jog, a polgári kódex velünk szemben, a mi érdekeinket védve szabályokat. Ebből következően először azt hittem, az jó dolog, hogy nem kap olyan figyelmet, mint például a regisztrációs törvény, s még örültem is neki, mert azt mondtam, hogy a mai zaklatott életünkben végre talán lesz egy olyan kódex, amit a kormánypártok és az ellenzék együtt el tud fogadni, támogatni tud, és ezáltal - ami talán a legfontosabb - olyan jogbiztonságot teremt a polgári jogi viszonyok területén, ami előrevetíti azt, hogy hosszú évtizedeken keresztül nem kell hozzányúlni a kódexhez. Az élet persze mindig újabb és újabb kihívásokat fogalmaz meg, ezért időnként módosítások elképzelhetők, de egy kódextől elvárható az az igényesség, hogy hosszú évtizedeken keresztül szabályozza az alapvető jogviszonyokat; gondolok itt például a jogtörténeti tanulmányokból ismert Code Civilre vagy a Csemegi-kódexre, ami ugyan büntetőjog, de milyen hosszú ideig volt hatályban.

Éppen ezért nagyon helyes volt, hogy a kodifikációs főbizottság Vékás professzor úr irányításával egy olyan törvénykönyvtervezetet tett le az asztalra, amely átfogó igénnyel, nagy tudományos igényességgel, hosszú távra szabályozza az emberek élet-, vagyoni és személyi viszonyait. Ezért is örültem annak, hogy a politika nem türemkedett be egy darabig ebbe a vitába, és abban reménykedtem, hogy ez a csoda be fog következni. Hát nem következett be. Rögtön a részletes vita elején szeretném megjegyezni, én most nem tudom pontosan - pestiesen szólva -, hogy akkor most mi van, ugyanis Papcsák képviselőtársam a Fidesz-KDNP nevében egy rövid kétpercesben lényegében azt az átfogó bejelentést tette, hogy a Fidesz támogatja a KDNP módosító indítványait. Ugyanakkor az előttünk lévő módosító indítványok összegzésében mind az első, mind a második kötetben az szerepel, hogy az előterjesztő nem foglal állást, az előterjesztő pedig a kormány. Répássy államtitkár úr az első és fontos alkotmányügyi bizottsági ülésen azt jelentette be, hogy a kormány változtatás nélkül előterjeszti ezt a tervezetet, és azt reméli, hogy kisebb módosítások után ez a kódex elfogadásra kerül, és valóban létrejöhet egy új, modern, XXI. századi polgári jogi kódex.

Most viszont, ha jól értem, a Fidesz nem támogatja a kormány álláspontját, illetőleg a kormány nem tudja még, hogy milyen álláspontot foglaljon el a felmerült módosító indítványok sorsát illetően, miközben itt azért tényleg kardinális kérdésről van szó egy nagy tárgykörben. Viszont azt gondolom, hogy a többi kérdés nem kardinális, ami a módosító indítványokat illeti, illetőleg bizonyos szemléletet tükröz, amelyek nem bírják ki a jogalkotás igényességének próbáját, gondolok például a társasági jogon belüli egyes kérdésekre, például a kft.-kkel összefüggő felelősségi alakzatokra.

Ezt azért szerettem volna elmondani, mert ebben a pillanatban, a részletes vitának ebben a szakaszában még nem látjuk azt, hogy a kormány mint előterjesztő milyen álláspontra helyezkedik, tartja-e azt az álláspontját, amit az első beterjesztéskor elfoglalt, vagy mégis enged a kisebbik koalíciós partner nyomásának, és egy politikai identitási vita áldozatául odadobja a kisebbik partnernek a polgári jogi kódexnek egy nagyon lényeges részét. Akkor viszont nekünk majd el kell gondolkodnunk azon, hogy azt az ígéretünket, amit a vezérszónoklati körben bejelentettünk, hogy támogatni fogjuk a polgári jogi kódexet, a továbbiakban fenn tudjuk-e tartani.

Ami a kétperces vitákban elfoglalt álláspontokat illeti - hogy eleget tegyek a Házszabálynak is -, szeretnék a 186. és a 31. sorszám alatt jelzett indítványokkal foglalkozni.

Az elmúlt hetekben többször találkoztam különböző fórumokon Salamon képviselőtársammal és Rubovszky képviselőtársammal, és minél többet hallgatom ezt az érvelést, annál inkább azt kell mondanom, hogy nem értem. Megbocsássanak, képviselőtársaim, de idáig a legszellemesebb álláspontot a házasság, élettárs, bejegyzett élettárs kérdésében, tehát ebben az egész nagy és fontos kérdéskörben Rónaszékiné Keresztes Monika foglalta el számomra, aki azt bizonygatta az egyik hozzászólásában, hogy aki házasságban él, annak az oxitocinhormon mennyisége magasabb a szervezetében, és emiatt a házasság magasabb rendű, mint az élettársi kapcsolat. Nos, én 31 éve élek házasságban, és az a megfigyelésem, hogy az oxitocin eltérő mennyiségben jelentkezik a házasság különböző szakaszaiban. De tényleg, egészen hamar meg tudtam jegyezni ezt az érvelést. Bár nagyon tetszett Pálffy képviselőtársam hedonista érvelése is; felhívnám a figyelmet a Szép asszonyok egy gazdag házban című könyvre is.

Ami pedig a komoly részt illeti: tisztelt kereszténydemokrata képviselőtársaim, abban kellene állást foglalnunk, hogy akarunk-e egy modern, új, teljes körű, tudományos igénnyel megalapozott polgári kódexet. Akarjuk-e megerősíteni azt a bizalmat, amit a kodifikációs főbizottságra bíztunk. Részletesen felsorolhatnám azokat a részletszabályokat, amelyekben a Szocialista Párt is visszalépett a korábbi álláspontjától, pontosan azért, hogy a konszenzus létrejöjjön. Visszaléptünk például abból az álláspontunkból, hogy a gazdasági társasági jogot nem kívánjuk önálló jogszabályba, elfogadjuk azt a koncepciót, hogy bekerüljön a törvénybe. És ugyanezt értjük a családi jog területén is. Nagyon helyesnek tartjuk azt az általános szabályozási koncepciót, hogy az emberek közötti élet- és vagyoni viszonyok, pontosabban az életviszonyokkal, az együttéléssel összefüggő viszonyok a családi fejezetben, a családi könyvben legyenek szabályozva. Hadd mondjak egy nagyon egyszerű példát. Az "élettárs" kifejezés azt jelenti, hogy életének a társa. Azt jelenti, hogy együtt élnek napi 24 órát, együtt örülnek, együtt bánkódnak, szeretik egymást, és ebből a szeretetből gyermekek születnek, közös vagyont szereznek, és nyilvánvalóan más aspektusokban is gondolnak majd egymásra, mint például az öröklési jog.

Tehát azt mondani - és ezt szerettem volna kifejezni, és elnézést kérek, hogy időnként kemény szavakat használtam a médiában -, hogy az élettársi kapcsolat kerüljön be a kötelmi jogba... Akkor fogalmazzunk egész pontosan! Önök a kötelmi jogi fejezetben szeretnék szerepeltetni, ahol a franchise-szerződést, az adásvételt, és még sorolhatnám a más, különös nevesített szerződéseket. Arról nem is beszélve, hogy a kérdés logikája is megváltozik, mert ha beteszik a kötelmi jogba, beteszik a szerződéses fejezetbe, akkor kérdezem én, hogy a szerződés közös szabályait, a szerződésen kívüli károkozást például, a szerződéses károkozást és egyéb más közös szabályokat hogyan fogják érvényesíteni az élettársi kapcsolat tekintetében.

(21.30)

Ha nem tetszik - súgja itt képviselőtársam - a papának a gyerek, akkor az hibás teljesítés lesz? Tehát sorolhatnám tovább ezeket a példákat. Azt gondolom, hogy nem kellene generálni egy ilyen típusú vitát. Abban kellene konszenzusra jutni, hogy nem lehet azt mondani, hogy a család az csak házasság. A XXI. században el kell ismerni, hogy család az is, aki nem kívánja egy harmadik személynek - akár egyházi, akár polgári jogi szertartás keretében belül - a hozzájárulását ahhoz, hogy érzelmi, élettársi közösségben éljen. Ezt nekünk el kell ismerni. Ez a mi toleranciánk értékmérője, és ugyanez vonatkozik a bejegyzett élettársakra is. Nem gondolom, hogy nekünk közünk van ahhoz, hogy két azonos nemű szereti egymást. Nem gondolom, hogy azon kellene vitatkoznunk, hogy az család vagy nem család. Azt gondolom, az a helyes, hogy akkor, ha ilyen együttélési formát a jog megenged, akkor a családi könyvben van a helye, és a speciális szabályokat is ott kell megfogalmazni. Ez ennek a szabályozásnak a lényege, és ezt kellene elfogadni.

Ne haragudjanak, az összes többi jogi érvelést - valószínűleg az én képességeim végesek - időnként nem is nagyon értem, és nem is nagyon tudom felfogni, hogy miért tetszenek ilyeneket elmondani. Időnként nekem ezekben az érvelésekben körülbelül az a szempont jelenik meg, mint a középkorban a vízpróba esete, hogy ha valakiről azt gondolták, hogy boszorkány, alávetették egy vízpróbának. Ha fennmaradt a vízen - mert néha ez is előfordult -, akkor megégették, mert boszorkány, ha pedig szerencsétlen elmerült, mert nem volt boszorkány, akkor meg megfulladt. Tehát önök valami olyan hihetetlen identitási hévvel ugranak neki ezeknek az intézményeknek, ami a XXI. században már nem kóser - hát nem tudok mást mondani. (Derültség, közbeszólások a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.) Ergo, ebből következően azt szeretném tisztelettel kérni önöktől, hogy térjünk vissza arra a szabályozási formára, amelyet a kodifikációs főbizottság kialakított, és amely konszenzust tud kialakítani.

Végül a nagy, hatalmas érv, miszerint ez a jogi status quo, hát az én értelmezésem szerint, tisztelt Salamon képviselőtársam, nem azt jelenti, hogy valami állandósul, hanem azt jelenti, hogy önök nem akarják elismerni a változásokat. Önök nem akarnak változtatni, és kitalálnak ilyen hajánál előrángatott jogi érveléseket, amelyek, megmondom őszintén, időnként számomra kezelhetetlenek.

Tehát még egyszer, tisztelt képviselőtársaim, anélkül, hogy belemennék - mert természetesen tudok példákat hozni -, önök végigmentek a polgári törvénykönyvön, és ahol látták a bejegyzett élettárs kifejezést vagy az élettárs kifejezést, egyszerűen kiporszívózták. Nincs ebben semmi különleges koncepció. Erre a két kifejezésre haragszunk, ezért kiporszívózzuk, és nem törődünk egyébként azzal, hogy a jogalkotás, a jogdogmatika hogyan viseli el ezeket a szándékokat, mit jelent ez a kódex töretlensége tekintetében, mit jelent ez a kódex alkalmazhatósága tekintetében.

Tehát arra kérem tisztelettel képviselőtársaimat ezekben a késő esti órákban, hogy próbáljuk ezt elfogadni, és próbáljunk visszatérni az alapokhoz, hogy a kodifikációs főbizottság javaslatát - amely egyben a kormány előterjesztése - tekintsük alapnak, és a főbizottság elnöke, Vékás professzor úr esetleg egy alkotmányügyi bizottsági ülésen nyilatkozzon, hogy a beterjesztett módosító indítványokból mit fogad el, és ehhez képest alakítsuk ki az álláspontunkat; az élettársról és a házasságról szóló vitát pedig szerintem mellőzzük.

Amit végül szeretnék mondani, hogy persze azért sem lehet ezt így kezelni, mert nemrég tanultam - de lehet, hogy már korábban is hallottam - professzor úrtól, hogy azért vigyázni kell ezekkel a szerződésekkel, mert Grosschmid Béni, a híres jogtudós azt mondta, hogy az a vőlegény, aki az esküvő előtt tanulmányozza a házassági szerződést, mindig gyanús. Tehát ebből következően próbáljunk visszatérni azokhoz az alapokhoz, ahonnan elindultunk, amikor a kódex vitája megindult, és akkor szívesen támogatja a Szocialista Párt ezt a kódexet.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólás, Salamon László képviselő úr.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Steiner képviselő úr érvei között a felszólalása elején egy olyan érv hangzott el, hogy tulajdonképpen az élettársi kapcsolat a szerződésekkel kerül - hogy így mondjam - egy rangra, és ez valamilyen alárendeltséget vagy valamilyen dehonesztáló helyzetet jelent. Hát persze lehet példákkal valóban dehonesztálóként bemutatni ezt az összefüggést, azt szeretném elmondani, hogy a házasság voltaképpen maga is egy speciális szerződés. A felek egybehangzó akaratnyilatkozata alapján jön létre, érvényességi feltétele van, és felbontható. Ilyen értelemben minden szerződésnek eme közös jegyeit mutatja a házasság is meg az élettársi kapcsolat is.

Visszatérve a mondanivalójának a másik részére, én nem abban látom a hangsúlyt, hogy most milyen családfogalommal próbáljuk megfeleltetni az élettársi kapcsolatot. Azzal a tradicionális családfogalommal, amelyet már az Országgyűlés egy sarkalatos törvényben rögzített, és nyilván a jogrendszer koherenciája szerint ebben kell hogy gondolkozzon, vagy másféle családfogalmakkal operál. A lényeget most is abban látom, hogy megterhelhetjük-e az élettársi viszonyt szabadon választókat olyan kötelezettségekkel, amelyeket ők vélhetően nem akarnak.

Azt mondja, képviselő úr, hogy a változást nem akarjuk. Olyan változást nem akarunk, amely olyan kötelezettséget ró az emberekre, amelyeket ők szándékosan nem akarnak vállalni, amelyek elől ki akarnak térni, és ezért választják az együttélésnek azt a formáját, amit élettársi kapcsolatnak nevezünk.

ELNÖK: Ipkovich György képviselő úr kétpercese következik.

DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, itt a vita egy dolog körül forog: annak a helyzetnek a megváltozásán vitatkozunk, ami a kezdeti, úgynevezett áldott állapotból a mai napi változást jellemzi.

Úgy indult ez a vita, hogy van egy kormány által támogatott egységes polgári jogi törvénykönyv, amelyet a Fidesz támogat - úgy tudtuk akkor, hogy a kereszténydemokraták is támogatnak -, és mi meg úgy döntöttünk, hogy túltesszük magunkat azokon a vélt vagy valós sérelmeken, amelyek a korábbi polgári törvénykönyv elfogadásával, hatályba léptetésével adódtak, és arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy akceptálunk egy koherens, egységes jogszabálytervezetet, amit a tudomány dolgozott ki, és nagy valószínűséggel, miután az összes lényeges politikai erő támogatja ebben a Házban, várhatóan túl fogja élni a ciklust, és várhatóan hosszú távra iránymutatást ad a polgári jogászok számára. Ez a helyzet változott meg most, és úgy veszem észre Papcsák képviselőtársamtól, hogy gyökeresen változott meg ez a helyzet, és kicsit talán ezt a zavart és ezt a vitát ez is jellemzi.

Úgy látjuk, hogy megdőlt az a feltételezésünk, hogy egy koherens, egységes törvényt kisebb módosításokkal el tudunk fogadni. Most már úgy tűnik, hogy szerkezeti változások állnak be ebben a jogszabálytervezetben, és megmondom őszintén, a zavart nálunk ez okozza. Hiszen ha a Szocialista Párt túltéve magát a korábbi eseményeken, támogat és nagyjából-egészében elfogadhatónak tart egy tervezetet, ez a mostani vita gyökeres változást idéz elő ebben a helyzetben. Így csak csatlakozni tudok Steiner képviselőtársam szavaihoz: itt nem igazán az élettársi viszony apró-cseprő dolgain megy az egész dolog, hanem azon a felfogáson, ami itt most már világossá kezd válni ebben a vitában, és azt hiszem, ez lesz az a töréspont, ami... (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Majd a következőben folytatom, köszönöm.

(21.40)

ELNÖK: Papcsák Ferenc képviselő úr, kétperces.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor tegyük tisztába! A bizottsági ülésen, akik ott voltak - voltak, akik nem voltak ott, de akik ott voltak -, pontosan látták. Tehát akkor rögzítsük pontosan itt is a jegyzőkönyv számára a részletes vitában: a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő szerkezeti részt a Fidesz is támogatta, hogy kerüljön ki a polgári törvénykönyv rendelkezései köréből. Természetesen semmiféle jogfosztás, joghátrány nem érheti ezen személyeket, tehát a hatályos jogszabályok szerint regisztráltathatják magukat, és élhetik az életüket.

A másik kérdésben, az élettársi jogviszonnyal összefüggő módosító javaslat tekintetében megkapta a többséget, azonban nem rejthetem véka alá, hogy a Fidesz-frakció - tehát az alkotmányügyi bizottság tagjairól beszélek - szétszavazott ebben a kérdésben, tehát voltak, akik támogatták, voltak, akik nem támogatták, de összességében megkapta a többséget. Ezt úgy fogalmaztuk meg ott a bizottságságban, hogy "kis igent" kapott.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Schiffer András képviselő úr következik rendes, normális, hosszú hozzászólásra.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megpróbálnék témát váltani. A 45., illetve 47. szám alatt Szabó Timea képviselőtársammal a személyhez fűződő jogok szabályozásához terjesztettünk elő módosító javaslatokat.

A 45. számú módosító javaslatnál egyrészt azt kérjük, hogy a nem taxatív felsorolás, de mégiscsak felsorolás élén szerepeltessük az emberi méltósághoz fűződő jogot, mert ez fejezi ki egyébként azt az értékítéletet, amit egyébként nemcsak az alaptörvény, de a Ptk., az új polgári törvénykönyv indokolása is kifejez. Ha az emberi méltóság az az anyajog, amiből egyébként az önrendelkezési szabadság is - amelynek a különböző válfajait nevesíti a törvénytervezet - származik, akkor az emberi méltóságot külön érdemes a katalógus élén megemlíteni.

És továbbvinnénk azt a logikát, hogy önmagában az, ha egy szabadságot az alaptörvény véd, ez nemhogy nem teszi feleslegessé a polgári jogi védelmet, de alkalmasint éppen hogy indokolja is azt, hogy a polgári jog eszközeivel is védjünk egy szabadságot. Ezért javasoljuk azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a megsértését - és most én nem feltétlenül politikai konfliktusokra, tehát pártpolitikai konfliktusokra utalok, hanem például, amikor egy felsőoktatási intézményben, mondjuk, a hallgatókat megfosztják attól, hogy véleményt nyilvánítsanak -, ezt is nevesítsük, hiszen az önrendelkezési szabadságból fakad - az Alkotmánybíróság ezt '92-ben nagyon szépen kifejtette -, nevesítsük személyiségi jogi sérelemként.

Javasoljuk továbbá azt is, ami az utóbbi tíz-tizenöt évben elég gyakori probléma, hogy nagyon gyakran - és ehhez egy kapcsolódó módosító javaslatot is előterjesztettünk - sérül úgy a tisztességes eljáráshoz való jog, akár közigazgatási hatósági, akár polgári peres vagy nemperes eljárásban, de büntetőeljárásban is úgy, hogy az ügydöntő határozatra érdemi kihatással nincsen. Tehát mi azt javasoljuk, hogy azok a hivatali packázások, azok az eljárásjogi szabályszegések, amelyek a különböző eljárásjogi formákban előfordulnak úgy, hogy nem okozzák az ügydöntő határozat érvénytelenségét, itt is legyen polgári jogi eszköz az emberek kezében.

Javasoljuk továbbá a 47. szám alatt azt, hogy a közhatalmat gyakorló vagy annak gyakorlására törekvő közéleti szereplők, tehát például a pártpolitikusok esetében legyen még tágabb a tűrési kötelezettség. Tehát akkor, amikor a közhatalmat, a közhatalmi szereplőket éri bírálat, akkor legyen még tágabb az emberek lehetősége arra, hogy a véleményüket megfogalmazzák.

Továbbmegyek, ha él az analógia, márpedig a Ptk. tervezetében él az az analógia, hogy a jogi személyekre is vonatkoztatni kell a személyhez fűződő jogok védelmét annyiban, amennyiben ez jellegénél fogva lehetséges, akkor gondoljuk végig, ha jogi személyek esetében nem teszünk egy megkülönböztetést a közhatalmat gyakorló közhatalmi szervek és az egyébként más jogi személyek között, akkor előfordulhat az a rútság, ami az elmúlt években előfordult, hogy például a minisztériumok vagy ügyészi szervezetek pereskednek a jó hírnevükért, ami, lássuk be, azért eléggé súrolja a nonszensz határát, és szembemegy egyébként a személyhez fűződő jogok védelmét szolgáló rendszer értelmével.

A Lehet Más a Politika több olyan módosító javaslatot is beterjesztett, ami egyébként alkalmassá tehetné a polgári törvénykönyvet arra, hogy a közpénzek megdézsmálása, illetve a korrupció ellen hatásos, bár kétségtelenül nem egyedi fegyver lehessen a közösség kezében. Egyrészt 50. sorszámon javasoljuk azt, hogy az új polgári törvénykönyv is tartalmazza azt az üvegzsebszabályt, amit a hatályos polgári törvénykönyv 81. § (3) bekezdése tartalmaz, ami egy nagyon szép, kimunkált védelem. Azért vagyok kénytelen ezt a javaslatunkat újra megerősíteni, mert azóta sem látom, államtitkár úr, az információszabadság-törvény módosítására vonatkozó előterjesztést (Dr. Répássy Róbert közbeszólása.), ami ezt a javaslatot átemelné ebbe a törvénybe. Amíg ez nem történik meg, mi addig ütjük a vasat, hogy ne vegyék ki az üvegzsebet a polgári törvénykönyvből.

De menjünk tovább! Egy olyan országban, ahol húsz év alatt az államadósság két és félszerese ment ki a pénzszivattyún keresztül különböző off-shore paradicsomokba, eljött az idő - és erre teszünk egy javaslatot a 84. sorszám alatt -, hogy az off-shore lovagokat ne pusztán csak a közpénzek környékéről, hanem a gazdasági életből is száműzzük. 84. sorszám alatt az LMP arra tesz javaslatot, hogy ne lehessen a továbbiakban Magyarországon bejegyezni olyan társaságokat, amelyeknek a tulajdonosi struktúrája nem átlátható. Tehát ha egy olyan off-shore paradicsomból érkezik a külföldi tulajdonos, ahol jellegénél fogva nincsen szabály arra, hogy átlátható tulajdonosi struktúrával kell rendelkeznie egy gazdálkodó szervezetnek, akkor oldja meg az alapító, hogy abból az egzotikus szigetországból is érkezzen egy hitelt érdemlő okirat, hogy ki a tényleges tulajdonos. Az LMP azt szeretné elérni, hogy belátható időn belül a magyar gazdaságnak csak olyan szereplői legyenek, ahol megnevezhető a tényleges tulajdonos.

Ehhez kapcsolódik a 87. sorszámon előterjesztett javaslatunk, hogy tudniillik amennyiben van szindikátusi szerződés egy társaságban, akkor a szindikátusi szerződés, nem a tartalma, de adott esetben a társasági jogok méretét befolyásoló szindikátusi szerződés létezésének a ténye derüljön ki a cégnyilvánosságból.

Amikor azt mondjuk, hogy fontos az, hogy a polgári törvénykönyv is megtegye a magáét a korrupció, az emberek mindennapjait megkeserítő visszaélések visszaszorítása érdekében, akkor azt gondolom, hogy teljesen ésszerű az a javaslat, amit 261. sorszámon Szilágyi Péter képviselőtársammal előterjesztettünk, hogy az ingatlan-nyilvántartásnál ne csak a bejegyzett tények, illetve jogok legyenek nyilvánosak, hanem a tények, illetve jogok bejegyzése, széljegyzése alapjául szolgáló okiratokhoz is adott esetben a jogi érdek valószínűsítése esetén hozzá lehessen férni. Az a helyzet, ami ma fennáll, hogy adott esetben egy mutyival szerzett ingatlan vagy éppen a lakásmaffia garázdálkodása folytán végbement tulajdonjog-átszállás mögötti okiratokba nem nézhet be bárki, ez azt jelenti, hogy szabadon lehet a szürkezónában manipulálni azoknak, akik ingatlanba akarnak fektetni korrupciós pénzeket, és nem tud a nyilvánosság hatékonyan megálljt parancsolni a lakásmaffiának.

Akkor, amikor az off-shore lovagok elleni fellépést szorgalmazzuk, a korrupció elleni harc mellett a másik fő szempont az LMP számára, hogy hogyan lehetne a hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe hozni. Ezt a célt szolgálja a 107. számon előterjesztett módosító javaslatunk, amelyik visszaállítaná a jelenlegi szabályt korlátolt felelősségű társaságok alapításánál, hogy tudniillik tartsuk meg az 500 ezres alapítási küszöböt a javaslatban szereplő 3 milliós értékhatár helyett.

(21.50)

Elmondtam már az általános vitában is, hogy egész egyszerűen illúzió azt gondolni, hogy ha 500 ezerről 3 millió forintra emeljük a törzstőke kötelező hányadát, ez bármiféle hitelezővédelmi érdeket szolgálna. Mi arra teszünk javaslatot, hogy a saját tőke egyötödénél, de legalább 500 ezer forintnál ne lehessen alacsonyabb egy új kft. törzstőkéje.

Ugyanakkor, amikor a hazai kis- és középvállalkozások megerősítéséről, a helyi gazdaság megerősítéséről beszélünk, akkor fontos megemlíteni azt is, hogy a szerződési viszonyokban is rendet kell tenni, fel kell számolni azt a helyzetet, hogy a mindenkori kormányok közelében lebzselő oligarchák, illetve az erőfölényükkel visszaélő multinacionális cégek a szakadék szélére tudják sodorni a becsületesen dolgozó hazai kis- és középvállalkozásokat.

Ezért egyrészt 290. számon azt javasolja az LMP, hogy a tisztességtelen szerződési feltételeket ne lehessen törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban megállapítani. Azt javasoljuk továbbá 296. sorszám alatt, hogy ha a vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatokban a beszállítói alvállalkozói pozícióban egy kis- vagy középvállalkozás van, akkor ne legyen lehetőség a 60 napon túli fizetési határidő meghosszabbítására, ha egyébként az érintett kkv már teljesített. Sőt, mi továbbmegyünk: ha például egy kereskedelmi lánc a fizetési határidők folyamatos hosszabbítgatásával, illetve áthágásával akarja a tönk szélére sodorni a becsületes magyar vállalkozásokat, termelőket, akkor kapjanak ezek a kis-, illetve középvállalkozások inkasszójogot.

Látni kell, hogy a tartozási lánc végén mindig a hazai kis- és középvállalkozások húzzák a rövidebbet, és a polgári törvénykönyvnek reagálnia kell arra a helyzetre, hogy az elmúlt húsz év tévúton járó gazdaságpolitikája a magyar gazdaság tragikus kettéosztottságához vezetett, ami szinte beláthatatlan hátrányba sodorta jó néhány szektorban azokat, akik egyébként a helyi gazdaságban kívánnak boldogulni.

Egy konkrét szerződéstípusnál is hasonló megfontolásból javaslunk módosítást. 318. sorszám alatt a mezőgazdasági termékértékesítési szerződéstípusnál azt javasoljuk, hogy mondjuk ki azt, hogy nem tartozik az eladó üzleti kockázatának körébe, ha tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok - tehát például időjárási okok - miatt a termény egészben vagy részben megsemmisült, teljesítésre alkalmatlanná vált vagy betakarítására nincsen mód. Megint csak arról van szó, hogy a nagy felvásárlókkal szemben a kisméretű gazdaságokban gazdálkodó emberek hátrányt szenvednek akkor, amikor mondjuk, a jég elveri a termést, és mégis egy előzetes megállapodás alapján őket kötelezik a szerződés teljesítésére.

Egyebekben pedig utalnék arra, hogy ugyancsak a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtja elsősorban az, hogy a polgári törvénykönyv tervezete lehetővé tenné, hogy a súlyosan gondatlan, illetve bűncselekményt megvalósító károkozásért való felelősséget ki lehessen zárni. Mi azt szeretnénk - és erre teszünk javaslatot a 347. sorszám alatt -, hogy azt is mondjuk ki, hogy a súlyosan gondatlan, illetve bűncselekményt megvalósító károkozásért való felelősség kizárása semmis. Ha egy olyan gazdasági életben, ahol így is túlburjánzanak a tisztességtelen vállalkozások, így is túl sok a kriminális elem az üzleti életben - és jellemzően erőfölényben lévő vállalkozások alkalmazzák ezeket a módszereket -, nem zárjuk be azt a kaput, ami menlevelet ad a polgári jogban azoknak, akik galád módon, súlyos gondatlansággal vagy éppen bűncselekményt megvalósítva okoznak kárt, akkor nem várhatjuk azt, hogy a magyar gazdaság kifehéredik.

Végezetül szeretnék utalni azokra a módosító javaslatainkra, amelyek arra irányítják rá a figyelmet, hogy a XXI. században milyen felelősségi dimenziók nyílnak meg a polgári jogban. A polgári jognak alkalmasnak kell lennie arra, hogy kezelje a jövő nemzedékekért való felelősséget, kezelje azt a helyzetet, hogy ma már különböző vállalkozások képesek olyan károkat okozni, amelyek hatásai adott esetben nem könnyen beláthatók a károkozás pillanatában, de könnyen lehet, hogy a károkat unokáink is látni és fizetni fogják.

Ezért egyrészt 320. sorszám alatt javasoljuk azt, hogy a fuvarozási szerződéseknél - például veszélyes áruk fuvarozásánál - a zálogjog ne pusztán a szállító jármű értékét fedezze, hiszen gondoljuk végig, ha egy vegyi anyagot szállító vasúti tartálykocsival történik baleset, az a legkisebb kár, ami a tartálykocsiban történik. Ki fogja megfizetni azt a kárt, ami egy ilyen balesetből keletkezik, mondjuk, a termőföldben, keletkezik az utakon, keletkezik a környező településeken élő emberek egészségében?

De mennénk tovább: javasoljuk azt - részben 294. sorszámon a szerződésszegéssel okozott kár esetében, illetve 344. sorszámon a szerződésen kívüli kárfelelősségnél -, hogy ne lehessen például a veszélyes üzemi felelősségnél, illetve termékfelelősségnél kizárni a felelősséget az előre nem látható károkért. Szintén az általános vitában érveltem amellett, hogy ma - amikor például különböző élelmiszer-terrorista világcégek, amelyek GMO-val szennyezik a takarmányokat, szennyezik az élelmiszereket, olyan élelmiszerláncok alakulnak ki globálisan, ahol egész egyszerűen nem vagyunk abban a helyzetben itt Magyarországon, az alaptörvény minden igyekezete ellenére, hogy pontosan ellenőrizni tudjuk, hogy mi kerül a tányérunkba - ilyen helyzetben nem lehet cégeket felmenteni az előre nem látható károk felelőssége alól, és nem lehet felmenteni azokat a cégeket sem az előre nem látható károkért viselt felelősség alól, amelyek mondjuk, vörösiszap-tározókat üzemeltetnek. Nem lehet felmenteni azokat a cégeket az előre nem látható, a jövő nemzedékek életminőségében okozott károkért való felelősség alól, akik olyan technológiákat használnak, amelyek adott esetben több generációra képesek az életfeltételeket megsemmisíteni egy-egy térségben.

Ezek a javaslataink azt célozzák, hogy olyan viszonyok legyenek Magyarországon, hogy aki nemcsak másnak, hanem a jövő generációknak okoz kárt, és a természeti erőforrásainkban okoz kárt, és akik elszennyezik azt az életvilágot, amiben generációk nevelkedtek ebben az országban, a Kárpát-medencében, azok ne mentesülhessenek a polgári jogi felelősség alól, ne unokáink fizessék azt a kárt, amit szigorúan a profitorientált logika követése miatt okoznak felelőtlen vállalkozások.

Ezért javaslom azt, hogy fontolják meg, az erre vonatkozó 355., 344., illetve 294. sorszám alatt tett módosító javaslatainkat fogadják be. Szeretném jelezni, hogy a 355. sorszámon előterjesztett módosító javaslatainknál, a veszélyes üzemi felelősségnél kifejezetten hivatkozunk arra, hogy a kárfelelősség fennáll a jövő nemzedékek életminőségében okozott károkért is.

Összességében azt szeretném megerősíteni, hogy az LMP egy olyan polgári törvénykönyvet szeretne, ahol tisztázzuk a ma élők felelősségét a jövő nemzedékekért, tisztázzuk a felelősségünket ezért a bolygóért, a természeti erőforrások, a kulturális erőforrások megőrzéséért. Egy olyan polgári törvénykönyvet szeretnénk, amelyben hatékony eszköz van arra a polgári jog eszközrendszerén belül, hogy a magyar gazdaság tragikus kettéosztottságát csökkentsük, hatékony eszköz van arra, hogy a helyi gazdaságot, a hazai kis- és középvállalkozói szektort megerősítsük, és nem utolsósorban hatékony eszközt nyújt arra, hogy kifehérítsük a gazdaságot, kisöpörjük ebből az országból az off-shore lovagokat, és megállítsuk a közvagyon, a közpénzek gátlástalan herdálását.

(22.00)

Én ezért kérem önöket arra, hogy fontolják meg a módosító javaslatainkat, és ettől tudjuk függővé tenni majd a végszavazáson tanúsított magatartásunkat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Vas Imre képviselő úr következik kétpercessel.

DR. VAS IMRE (Fidesz): (Hangosítási hiba.) ...az alkotmányügyi bizottságban nem volt módunk, ezt most Schiffer képviselőtársunk elég részletesen előadta, de jelezném, ha az alkotmányügyi bizottság ülésén ott lett volna, akkor hamarabb megismerhettük volna a véleményét.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Megjegyzem, anélkül, hogy ott lett volna Schiffer képviselőtársunk az alkotmányügyi bizottságban, a bizottság jó néhány LMP-s javaslatot egyébként támogatott, úgyhogy ezzel is szerettük volna jelezni, hogy a jó módosító indítványokra fogékonyak vagyunk, elfogadjuk, és beépítjük a törvényjavaslatba.

Amivel viszont nem értek egyet, bár ezt még a felszólalása elején Schiffer képviselőtársam kifogásolta, hogy az ügyészséget vagy a bíróságot, de egyébként bármelyik közjogi szervezetet miért illeti meg a jó hírnévhez való jog. Én úgy gondolom egyébként, hogy ezeket a közjogi szervezeteket és a közjogi jogalanyokat is meg kell hogy illesse a jó hírnévhez való jog, tekintettel arra, hogy mondjuk, egy ügyészségre vagy egy minisztériumra se lehessen bármi valótlanságot mondani, őnekik is fontos az, őnekik különösen fontos az, miután bennük közbizalomnak is lennie kell, hogy a jó hírnevük érdekében eljárást indíthassanak, ha valaki adott esetben valótlanságot állít.

Köszönöm szépen. (Dr. Papcsák Ferenc tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Kétperces felszólalásra jelentkezett Schiffer András képviselő úr, LMP-képviselőcsoport. Öné a szó.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt hiszem, ilyen késői órán megengedhetjük azt, hogy egy kicsit anekdotázzunk. Vas képviselő úr, az a helyzet, hogy nekem volt egy ügyfelem olyan öt évvel ezelőtt, akit az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azért perelt be, merthogy azt merte mondani, hogy 2006. október 23-án a rendőrség politikai utasításra cselekedett. Én akkor azért vállaltam el ennek az ügyfelemnek a polgári jogi képviseletét, mert úgy gondoltam, nem járja, hogy Magyarországon, egy demokráciában a minisztériumok a polgári jog mögé bújva keressék a bírálhatatlanság lehetőségét. Akkor az igazságügyi és rendészeti tárca - és teljesen mindegy, hogy akkor éppen ki volt kormányon, jogfolytonos, ma is van Belügyminisztérium, az igazságügyi és rendészeti tárca - úgy gondolta, a jó hírnevét sérti egy olyan megállapítás, hogy ők politikai utasítást adtak volna, mondjuk, békés tüntetők megveretésére vagy szemkilövetésekre. Én meg azon az állásponton voltam, és a bíróság ennek helyt is adott, hogy nem bújhat ilyen módon a személyiségi jogok mögé egy közhatalmat gyakorló szerv.

Az a helyzet, hogyha arcátlanul alkalmazzuk a természetes személyekre meglévő polgári jogi becsületvédelmi eszközöket egy közhatalmat gyakorló szervre, akkor azzal gyakorlatilag a politikai véleménynyilvánítás szabadságát fojtjuk meg, és ez az érvelés nemcsak akkor igaz, amikor a szocialista rendészeti tárca Orbán Viktort perli be, hanem minden esetben igaz. Nem az ellenzéki vagy a kormányoldali üléspont kell hogy meghatározza az álláspontot, ahogyan arcátlanság volt az, hogy 2006-ban közhatalmi szervek a polgári jog mögé bújva próbáltak elfojtani politikai vitákat, ugyanolyan arcátlanság, ha ma azok, akik ennek az elszenvedői voltak, úgy gondolják, hogy ha ők vannak hatalmon, akkor az egy nagyon jó dolog.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hadd kezdjem a felszólalásomat egy reakcióval Vas Imre képviselőtársamnak. Mi ott szoktunk lenni az alkotmányügyi bizottság ülésén, körülbelül hasonló eredményeket tudunk felmutatni, mint Schiffer András. Tehát önmagában, bár egyébként, ami igaz, az igaz, néha az érvelésben Schiffer András hiányzik az ellenzéki oldalról, tehát - hogyan mondjam - erősítőleg hatna, ha ott lenne, de attól félek, a kormányoldali többséget még így együtt sem mindig tudnánk átütni. De visszatérve a részletes vitához, én szeretnék sorban haladni azokon a pontokon, amelyeket így röviden, idő szűkében meg szeretnék indokolni, hogy miért kérem a támogatásukat.

Az 51. ajánlási pontban nyújtottuk be azt a módosító javaslatot, amelyről részben már Schiffer képviselőtársam beszélt, hogy az üzleti titok védelme ne terjedjen ki a közérdekű adatokra. Mi azt szeretnénk, hogy itt is nevesítve legyen. Az is sajnos egy elég rossz gyakorlat, sok esetben olyan közcégek, közvagyont kezelő állami vagy önkormányzati cégek gátlástalanul azt mondják, hogy az ő gazdálkodásuk, az ő pénzfelhasználásuk tulajdonképpen üzleti titok, és kiskirályként úgy viselkednek, minthogyha ők a magánszektorban dolgoznának, miközben egyébként olyan tevékenységet látnak el, amely közhasznúnak minősül vagy a közvagyon kezelésére irányul.

A 62. és a 284. pontban, egyébként nem csak ezekben a pontokban, ahogyan Schiffer... - illetve Gaudi képviselőtársam is elmondta, most már én is így nyelvbotlásokba bocsátkozom, nagyon szeretnénk, ha a jogszabály és a törvény kifejezés pontosabban lenne elhatárolva, lévén, hogy a jogszabályba beletartoznak az önkormányzati rendeletek is, és ahogyan a két említett pontban egyébként még sok példát mondhatnék, de ezt írtam ki magamnak: a 284. ajánlási pontban arról van szó, hogy szerződéskötési kötelezettséget írhat elő e jogszabály, amit mi mondjuk, egy önkormányzati rendelet esetében nem tartunk kellően megalapozottnak. Tehát azért a szerződéskötési kötelezettség kellően erős beavatkozás a felek autonómiájába, hogy mondjuk, önkormányzati rendeletben ezt ne lehessen előírni, de ugyanígy igaz a jogi személyek tevékenységének a behatárolására, lévén, hogy a jogi személy mindent megtehet, amit jogszabály nem tilt. Ebben az esetben is inkább a törvény kifejezés lenne a jogszabály helyett a megfelelő.

A 86. pontban arra teszünk javaslatot, és ez lehet, hogy erős javaslatnak tűnik, de a magyar viszonyoknak és sajnos az off-shore cégviszonyoknak megfelelően ezt el kellene fogadni, hogy a nyilvános részvénytársaság kivételével minden létesítő okiratban, tehát egyéb cégek létesítő okiratában meg kelljen jelölni azt a magánszemélyt, és ez lehet, hogy nem közvetlen, hanem közvetett tulajdonlással is megvalósulhat, tehát, ha mondjuk, egy cég a tulajdonos vagy az alapító, akkor annak a cégnek is továbbvive a tulajdonosi hátterét, egészen addig, amíg a magánszemélyekig nem jutunk el, meg kelljen jelölni, lévén, hogy trükkök százaival és ezreivel, itt már a külföldi elemzések is leírták azt, hogy a nemzeti vagyon, illetve sajnos az államadósság többszörösét vitték ki ismeretlenek off-shore cégeken keresztül. Ezt nem szabadna hagyni, és ennek lehetne egy eszköze, hogy bizony, egy létesítő okiratban, amelyben egy céget létrehoznak, legyen meghatározva, hogy kik a valódi tulajdonosok.

A 169. ajánlási pont: arra teszünk módosító javaslatot, hogy egy alapítvány kedvezményezettje ne csak a kuratórium tagjának közeli hozzátartozója ne lehessen, hanem egyáltalán hozzátartozója, hiszen miért jó az a szabályozás, hogyha a kuratórium tagjának, mondjuk, az élettársa vagy az élettartásának a hozzátartozói lehetnek kedvezményezettek. Itt ezt a hozzátartozóra módosítanánk. Ez azt jelentené, hogy egy szigorúbb szabályozást jelentene a jelenlegihez képest.

A 224. ajánlási pontban arra teszünk javaslatot, hogy a Ptk.-ban jelenleg tulajdonképpen a szomszédjogok legfőbb védelmeként meghatározott rendelkezés benne maradhasson. Ez azt mondja ki, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

(22.10)

Ez a gyakorlatban nagyon sok esetben a birtokjogi vitákban, az egymás mellett vagy együttélési vitákban hivatkozási alap volt a bíróságok előtt, és tulajdonképpen erre hivatkozva lehetett olyan pereket megindítani, amelyekben akár, mondjuk, egy közös tulajdon esetén, vagy még inkább az egymás mellett, együtt élő telektulajdonosok egymás háborgatását meg tudták akadályozni, legalábbis jogalapjuk volt arra, hogy bírósághoz forduljanak.

Nem tudom, hogy ha ez kikerül vagy az új Ptk.-ban nem szerepel, akkor milyen módon lehet jogalapot teremteni arra, hogy az ilyen problémával szembenéző emberek az igazságukat bíróság előtt érvényesítsék. Lehet, hogy van ilyen, de akkor kérem, nevezzék meg azt a szakaszt, és akkor én készséggel megnézem, és el tudom fogadni, ha csak a mi figyelmünket kerülte el. Ha viszont nincs, akkor kérem, támogassák ezt a javaslatot.

A 230. pontban egy nem túl bonyolult, de mégis fontos kiegészítést javasolnánk. Az elbirtoklás megszakítása esetében azt szeretnénk, ha egy írásbeli felszólítás elég lenne ehhez, lévén, hogy nem feltétlenül jó, ha mindenért bírósághoz kell fordulni, vagy az teremt majd egy bírósághoz fordulási kényszert, hogy mondjuk, egy írásbeli felszólítás nem feltétlenül elegendő. Ez jó lenne, ha ebben a formában belekerülhetne a törvényjavaslatba.

A 289. pontban egy elég furcsa dogmatikai megoldást szeretnénk kiküszöbölni. A fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége önmagában üdvözlendő dolog, de nem nagyon értem, megmondom őszintén, hogy azon túl, hogy ezeket a kikötéseket semmisnek mondja ki az új Ptk. tervezete, miért került bele az a tagmondat, hogy a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben - nyilván európai uniós irányelvről van szó - meghatározott megállapodások kivételével.

Ezt azért nem értem, megmondom őszintén, hiszen egyrészt az irányelvek csak az elérendő cél szempontjából kötelezik a jogalkotót. Ha ezt az irányelvet megfelelő módon át szeretné ültetni a jogalkotó, az Országgyűlés, akkor itt fel kellene sorolnia azokat a kitételeket, amelyeket ő kivételként, illetve az európai uniós joganyag kivételként jelölne meg, így ez a hivatkozás tulajdonképpen majdnem hogy lehetetlenné teszi azt, hogy egy nem jogi végzettségű állampolgár tudja, hogy hol kell keresni, mert még a száma sincs megadva ennek a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvnek. Sőt, továbbmegyek, nem is feltétlenül kell hogy tudja az, akinek nincs jogi végzettsége, hogy itt egy európai uniós joganyagról van szó. Tehát ez is probléma lehet.

Hozzáteszem, ha már itt felmerült a téma, hogy egyáltalán az EU-jognak való megfelelés és a különböző irányelveknek és a rendeleteknek a felsorolása a törvény végén teljesen fölösleges véleményünk szerint, hiszen erre nincs törvényi kötelezettség, és ha ezek az irányelvek vagy a különböző európai uniós joganyag változik, akkor automatikusan módosítani kell a polgári törvénykönyvet. Ez nem túl elegáns, és ráadásul elég lenne az, hogy ha magában a tartalmában megfelelne a polgári törvénykönyv ezeknek a különböző irányelveknek és kötelezettségeknek.

Szeretnénk - és ez a 361. pontban megfogalmazott javaslatunkban szerepel -, hogy a jogalkotással okozott kárért való felelősség is megteremtődjön. Ez is egyfajta újdonság, és lehet ezzel vitatkozni, de akkor kérem, hogy ezt akár tegyék meg, és tudjunk rá reagálni. Úgy gondoljuk, hogy azért a jogalkotónak is felelősséget kell vállalni, noha nem feltétlenül annak, aki mondjuk, egy törvényjavaslatot benyújtott és azt elfogadta, bár az is egy érdekes kérdés lehet, hogy ezt az elvet hogyan lehet áttörni, viszont a magyar állam mögöttes felelőssége adott esetben megállapítható kell hogy legyen az Országgyűlésnek bizonyos döntéseivel szemben.

És zárszóként - hogy a szűkös időkeretbe is beleférjünk -, a fogyasztó fogalmánál már többször megfogalmaztuk aggályainkat amiatt, hogy ez csak a természetes személyt foglalja magában. Utalnék arra, hogy a polgári törvénykönyvben nagyon sokáig úgy szerepelt, és ez lenne vélhetően a megfelelő megoldás, hogy aki a tevékenységén, mondjuk, egy gazdasági tevékenységén kívül álló indokból vesz egy szolgáltatást igénybe - gondolok itt egy kisvállalkozásra vagy akár egy középvállalkozásra is -, ugyanúgy fogyasztónak minősüljön, hiszen érezhetjük, hogy mondjuk, egy sarki zöldséges, amikor bekötik hozzá a közműveket, akkor az áramszolgáltató céggel szemben nincs egyenrangú viszonyban, és amikor kijön a számla vagy egyéb problémái akadnak, akkor ő bizony ugyanolyan fogyasztó, mint egy természetes személy.

Természetesen itt lehet különböző vonalakat meghúzni, és lehetne ezen vitatkozni, de úgy gondoljuk, hogy a Ptk.-ban a nagyon sokáig egyébként üzembiztosan benne lévő fogyasztó fogalma megfelelő lett volna, és a 403. pontban erre teszünk javaslatot, hogy ez visszakerüljön. Röviden ennyiben szerettem volna néhány javaslatot ismertetni, amihez kérem a támogatásukat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Staudt képviselőtársam, de azt hiszem, más jobbikos képviselőtársaim is azt szorgalmazták, hogy a törvényt, illetve a jogszabályt javítsuk ki, illetve módosítsuk törvényre.

Itt polgári jogi jogviszonyokról beszélünk, és megmondom őszintén, nehezen tudom elképzelni, hogy lenne bármilyen olyan felhatalmazás, ami törvényen vagy kormányrendeleten kívül más jogalkotó szerveknek polgári jogi jogviszonyok szabályozására felhatalmazást adna. Merthogy a miniszter, önálló szabályozó szervek vezetői, a Nemzeti Bank elnöke, illetve az önkormányzat csak külön felhatalmazás alapján alkothat rendeletet, de ezek a felhatalmazások nem terjednek ki azokra az esetkörökre, amit képviselőtársam mondott. Tehát az alaptörvény, a jogalkotásról szóló törvény, az önálló szervezetszabályozó szervekről szóló törvény, egyes törvények vagy az önkormányzati törvény sem ad felhatalmazást arra az önkormányzatoknak, hogy polgári jogi jogviszonyokat ők külön szabályozzanak. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez az aggodalmuk nem valós. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Ebben a kérdésben egy picit vitatkoznék Vas Imre képviselőtársammal, mert az önkormányzat nemcsak származékos rendeletet alkot, hanem eredeti rendeletalkotó is. Tehát nem csak felhatalmazás alapján adhat ki rendeletet.

Én is azt gondolom - és ezt a bizottságban el is mondtam, és a szavazatomat is ez befolyásolta: támogattam a jobbikos javaslatcsomagot -, hogy hasznos lenne, sőt megkockáztatom, szerintem nélkülözhetetlen lenne egy értelmező rendelkezés, ahogy jelenleg is van a jelenlegi polgári törvénykönyvvel kapcsolatosan, hiszen a jelenleg hatályos Ptk.-ban is jó néhány utalás van ilyen formában, hogy jogszabály így vagy úgy rendelkezhet vagy eltérhet a fő szabálytól. Tartalmaz a jelenlegi polgári törvénykönyv is egy olyan értelmező rendelkezést, ami megmondja, hogy mi minősül jogszabálynak: törvény, és ha emlékezetem nem csal, a kormányrendelet - leszűkíti erre a kettőre. Még a törvényerejű rendeletet is az eredeti szöveg tartalmazta. Elvileg hatályban lehet törvényerejű rendelet is, bár azt hiszem, a polgári jog világában ez már nem gyakorlati.

Én tehát azt gondolom, hogy kodifikációs szempontból érdemes lenne azt megfontolni, hogy az új polgári törvénykönyv is értelmezze azt, hogy mit kell a törvény alkalmazása szempontjából jogszabálynak tartani, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor elvi értelemben a jogalkotási törvényben jogszabály címszó alatt felsorolt valamennyi jogi norma, ami a jogalkotási törvény szerint jogszabálynak minősül, ilyen értelemben a törvény alkalmazása szempontjából is jogszabály lenne, ami nem hiszem, hogy jogalkotói szándék. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

(22.20)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Valóban, az eredeti jogalkotói hatáskör, amiről beszélünk, és ebben az esetben az önkormányzatok nem felhatalmazás alapján alkotnak jogot, hanem eredeti jogalkotási hatáskörükben, és ez - egyébként egyetértek Salamon képviselőtársammal - problémákat okozhat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a felszólalások sorát. Megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én még akkor nyomtam meg a gombot, amikor a polgári törvénykönyv Negyedik könyvével kapcsolatos észrevételek és javaslatok hangzottak el itt a tisztelt Házban. A benyújtott módosító indítványok is rávilágítottak számomra arra, hogy a törvényjavaslat jogpolitikailag legvitatottabb része a családjogi könyvön belül az élettársi és a bejegyzett élettársi viszonnyal kapcsolatos rendelkezések.

Meggyőződésem, hogy a hatályos magyar jog - itt a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvet értem alatta - párkapcsolatokkal kapcsolatban megfogalmazott hármas formáját kell kiemelni. Tehát a jelenleg hatályos jog ismeri a házasságot, ismeri a bejegyzett élettársi viszonyt és az élettársi viszonyt is. A különböző neműek párkapcsolatának jogi elismerésénél pedig kétféle kategóriát említ meg: a házasságot, valamint az élettársi kapcsolatot, az azonos neműeknek pedig szintén választási lehetősége van, bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy pedig élettársi kapcsolatban élhetnek.

Az elhangzottak alapján azt gondoltam, hogy ha összehasonlítjuk a jelenleg hatályos törvényt, illetőleg az előttünk lévő kódexben megfogalmazottakat, akkor talán sokkal inkább a benyújtott módosító indítványok közötti ellentétek ellentmondásait egy kicsit csitítani lehet.

A jelenleg hatályos polgári törvénykönyv az élettársi kapcsolat fogalmát és annak vagyonjogi hatásait az 1959. évi IV. törvénynek egyrészt a 685/A. §-a, valamint az 578/C. §-a tartalmazza, és ez utóbbinál kiemelném - és itt visszahivatkoznék arra, amit Rubovszky képviselő úr is említett -, hogy ez a szakasz a kötelmi jog részben található meg, és a kötelmi jog részben a társaságról szóló fejezetben. Ez azért nagyon fontos, mert itt az ellentmondásokból, illetve a különböző véleményekből úgy vettem észre, hogy nagyon sokan a Rubovszky úr által elmondottat nem fogadták el.

Ha összehasonlítjuk a jelenleg hatályos Ptk.-ban a 685/A. §-t és az előttünk lévő kódexben a VII. cím alatt megfogalmazott "Az élettársi kapcsolat létrejötte és családjogi hatásai" cím alatt az élettársi kapcsolat definícióját, akkor azt kell mondanom, hogy szinte azonos szövegkörnyezetet találunk, és az élettársak vagyoni viszonyaira a jelenleg hatályos mindössze egy rendelkezést tartalmaz, és a Ptk. 578/C. §-a rögzíti, hogy az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont.

Álláspontom szerint ezekből az következik, hogy az élettársi viszony nem az élettársak akaratnyilvánításával keletkezik, hanem egy ténylegesen fennálló élethelyzethez fűz a jogalkotó jogkövetkezményeket. Jelenleg ugyanis az élettársaknak nincs törvényes öröklési jogi státusa, úgy, ahogy az elhangzott itt a bejegyzett módosító indítványoknak a fényében is.

A hatályos jog alapján, ami 2009 óta az élettársi kapcsolat esetében lehetővé tette a nyilvántartás létrejöttét, ez pedig az élettársi nyilatkozatok nyilvántartását jelenti, amelyet egy közjegyzői nemperes eljárás keretében lehet megtenni. Azt hiszem, ez minden jogász előtt ismert. Viszont ha az új polgári törvénykönyv tervezett szabályait megnézzük, akkor mind a Negyedik, a családjogi könyvben, amely bővíti az élettársak jogait és kötelezettségét, másrészről a Hetedik könyvben, amire a módosító indítványok zöme is irányul, az öröklési jogi könyvben törvényes öröklési jogot biztosít az élettársak számára.

De nézzük meg, hogy ez hogyan is jelenik meg a jelenleg hatályosban, illetőleg a módosításban, illetve a jelenlegi kódexben.

A törvényjavaslat Negyedik könyve külön részben szabályozza az élettársak jogait és kötelezettségeit, az élettársak fogalmát meghatározza. Itt vissza kell utalnunk az Alkotmánybíróság döntésére, ez a 14/1995. (III.13.) számú alkotmánybírósági határozat, amelynek fényében szinte azonos fogalmi körbe helyezi az élettársak meghatározását, mint ami a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvben is megtalálható, és a törvényjavaslat előírja az élettársak számára a kölcsönös együttműködést és a támogatási kötelezettséget. A vagyoni viszonyok rendezése körében pedig lehetőséget ad arra, hogy az élettársi vagyonjogi szerződés kötésére és ennek országos nyilvántartásba vételére kerüljön sor.

A kódex azonban a házassági vagyonjogi szerződés mintájára nagyobb nyomatékot kíván adni a vagyoni viszonyok előzetes rendezésének, ugyanakkor szerződés hiányában az élettársak között egy, a közszerzeményi rendszerhez hasonló törvényes vagyonjogi rendszer körvonalát is meghatározza.

Bővülnek az élettársak jogai a kapcsolat megszűnése esetén, e körben új jogintézményként kerül bevezetésre az élettársak egymással szemben fennálló tartási kötelezettsége, illetve a törvényjavaslat rendezi a lakáshasználat szabályait is, ami már itt elhangzott Rubovszky képviselő úr, illetőleg az ellenzéki képviselők kontra módosításai vitájában.

A törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy hosszabb ideig fennálló élettársi kapcsolat megszűnése esetén a rászorult élettárs tartást követelhessen, de ennek is vannak feltételei, mégpedig a kódexből kiolvasható, hogy ha az élettársi kapcsolatból gyermek születik, akkor egy év, egyébként pedig a tízéves együttélés alapozza meg a tartási jogosultságot a volt élettársakkal kapcsolatban.

Amit még kiemelnék, ez a Hetedik könyv, mert a Hetedik könyv az élettársaknak öröklési jogi intézményt biztosít, és itt főleg ami kiemelkedik, az pedig a dologi jogilag védett személyes szolgalom formájában használati jogot ad az örökhagyóval közösen lakott lakásra és a közösen használt szokásos berendezési és felszerelési tárgyakra. Itt is a tízévi együttélés szükséges a lakáshasználati joghoz, másodszor pedig további feltétele az öröklésnek, hogy az életközösség az örökhagyó halálakor is fennálljon.

Azt gondolom, hogy ha összehasonlítjuk a jelenleg hatályos, illetőleg az előttünk lévő kódexet a benyújtott módosító indítványok fényében, akkor sokkal inkább kezelhetők azok az ellentmondások, amelyek itt megfogalmazódtak képviselőtársaim részéről.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Valóban, abban Salamon képviselőtársamnak igaza van, hogy az önkormányzatnak van eredeti jogalkotási feladata, mert az alaptörvény azt írja, hogy feladatkörében eljárva az önkormányzati törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat is rendezhet az önkormányzat. De úgy gondolom, hogy ez azzal a megkötéssel, hogy feladatkörében eljárva, szinte kizárttá teszi azt a lehetőséget, hogy polgári jogi jogviszonyokat szabályozzon, mert a polgári jogi jogviszonyok elsősorban nem helyi társadalmi viszonyokat rendeznek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(22.30)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Ipkovich György képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.

DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A lefolytatott vita kicsit nyomasztólag hatott kebelemre - ahogyan szokás mondani ilyen környezetben -, hisz gyökeres változás tapasztalható a jogalkotás menetében a polgári törvénykönyv elfogadásánál.

A Szocialista Párt viszonylag kis számú módosító indítványt terjesztett elő a Ptk.-hoz, azok sem gyökeres változást vagy szerkezeti struktúraváltást jelentenének, hisz pontosan az volt a célunk, hogy érzékeltessük, hogy lényeges, átfogó változtatásokat a beterjesztett tervezeten nem kívánunk eszközölni. Nemegyszer pirongatott az államtitkár úr a bizottsági vita kapcsán, hisz az általam nagyon tisztelt alaposságával számos olyan változást fedezett fel a szocialista álláspontban, ami korábban megvolt, most pedig elhagytuk. Pontosan az volt az oka ennek a változásnak, államtitkár úr, hogy a magunk részéről a kompromisszumkészségünket bizonyítsuk ennek a vitának a lefolytatása során.

Mégis néhány változásra, illetve módosító indítványunkra felhívnám a figyelmet, amely nem nélkülöz bizonyos politikai felhangokat. Ilyen a 6., az 52. és a 360. pontban előterjesztett módosító indítványunk.

A 6. pontot a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályozásnál terjesztettük elő, nem titkoltan azért, hogy figyelemfelhívó jelleggel utaljunk a jogágak közötti összhang, koherencia megbomlására. A korábbi időszakban a vétőképesség és cselekvőképesség összhangban volt, hisz 14 év volt a vétőképesség korhatára, 14 év volt a korlátozott cselekvőképesség határa, ilyen módon nem kerültek konfliktusba egymással. Nem olyan régen, általunk nem titkolt módon helytelenül változott meg a büntetőjogi szabályozás, hiszen 12 éves korban állapította meg a tisztelt Ház a vétőképesség alsó határát bizonyos esetekben. Úgy gondoltuk mi, hogy ezt követni kell a polgári jogi szabályozás tekintetében is, ezért terjesztettünk elő olyan módosító indítványt a 6. ajánlási pontban, amely úgy szólna, hogy korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, akinek büntethetőségét a büntető törvénykönyvről szóló törvény alapján a bíróság megállapította.

Úgy gondoljuk, hogy nem választható el ez a két oldal egymástól, a büntetőjogi és a polgári jogi aktus és cselekvőképesség, ezért arra az álláspontra helyezkedtünk, és ajánljuk a Háznak, hogy fogadja el, hogy amely 14 évet be nem töltött kiskorúnak büntetőbíróság már megállapította a cselekvőképességét, azt akceptálja a polgári jog is a cselekvőképesség tekintetében. Ennek a módosító javaslatunknak ez az értelme. Nem titkoljuk azt az álláspontunkat, hogy igazán megoldásnak azt tekintenénk, ha 14 éves korra visszavinnénk a vétőképesség alsó korhatárát is.

A másik ilyen módosító indítványunk az 52. ajánlási pontban megfogalmazott indítvány, amely már elhangzott ebben a Házban más megfogalmazásban. Ez a bizonyos üzleti titkokkal kapcsolatos álláspontunk, amely úgy szólna, hogy üzleti titok védelme nem akadályozhatja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján előterjesztett, a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyon feletti rendelkezés tartalma, illetve nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó tény vagy adat megismerésére irányuló kérelem teljesítését. Nyilvánvaló tény, hogy kezelni kell azt a dilemmát, illetve azt a konfliktushelyzetet, amely az üzleti életnek az üzleti titokhoz fűződő érdekeltsége, illetve a közpénzek elköltésénél a közpénzek elköltésének nyilvánossága, lucidum volta melletti érveket jelenti.

Az állam, illetve az államnak bizonyos cégei, szervei időnként a gazdasági élet részét képezik, így tulajdonképpen a gazdálkodás rendes folyományaként vonatkoznia kellene rájuk az üzleti titok szabályának, azonban mi úgy gondoljuk, hogy mégis prioritást kell hogy kapjon az az igény, hogy aki viszont közpénzekkel gazdálkodik, aki közpénzeket költ el, az ne hivatkozhasson és ne bújhasson az üzleti titok fátyla mögé akkor, amikor számot kell adni annak az elköltéséről. Ez a jogszabályi módosító javaslatunk ezt a célt szolgálja.

Szólnék még néhány szót a 360. pontban előterjesztett módosító javaslatunkról, az oly régóta emlegetett, de régóta hiányzó jogalkotással okozott kárral kapcsolatos esetről is. A jogalkotással a jogalkotó szervek akaratlanul még a jogalkotási élet normális menetét figyelembe véve is okozhatnak kárt bizonyos esetekben, különösen akkor, ha egy felfokozott, úgynevezett forradalmi jogalkotással állunk szemben. Itt bizony megesik az, hogy az egyik jogszabály üti a másikat, és a gazdálkodó élet szereplői rosszul értelmezik ezeket a jogszabályokat. Mondjuk, megváltoznak a jogszabályok olyan módon, hogy ők már alappal, indokoltan invesztíciókat eszközöltek, bízva abban, hogy hosszú távú szabályozás részesei.

Abban a világban, tisztelt képviselőtársaim, ahol időtlen időknek szánt törvények - az alaptörvény - egy év eltelte alatt három vagy négy módosítást érnek meg, gondoljuk el, hogy a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok milyen gyorsan változhatnak, miképpen változnak is, és milyen károkat okozhatnak a gazdasági élet szereplőinek. Ezeknek az anomáliáknak a kiküszöbölésére fogalmaztam meg a képviselőtársaimmal a 360. ajánlási pontban a jogalkotással kapcsolatos károkozásért való felelősség szabályait.

Végezetül nem tudok ismét elmenni a Kereszténydemokrata Néppárt által beterjesztett módosító javaslat mellett. Tisztelt Képviselőtársaim! Abban, hogy végül is a pártom úgy döntött, hogy félretéve a korábbi jogalkotási koncepcióit, elképzeléseit, egységesen leteszi a garast, és az álláspontját megfogalmazza a beterjesztett törvény támogatása mellett, nem kis szerepe volt annak, hogy olyan előremutató és valóban új szabályozásokat tartalmazott, mint az élettársi viszonyokra vonatkozó - én ma nevezném így bátran -, forradalmian újnak tekinthető szabályozás. Ez az egyik sarkalatos pontja volt annak, hogy ne bántsuk, ne szeleteljük szét ezt a jogszabályt, fogadjuk el úgy, ahogyan azt a tulajdonképpeni tudomány előterjesztette. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy valóban, most ez az álláspontunk, látva a többségnek a módosuló álláspontját, zavart okozott nálunk is. Nem tudjuk, hogy mit tegyünk most ezzel a jogszabállyal. Nagyon sajnálnám, ha pontosan egy előremutató és valóban új, antiortodox szabályozás megváltoztatása lenne az oka, hogy meg kell nekünk is változtatni a korábbi álláspontunkat, és ne támogassuk ezt a jogszabályt. Nem szeretnénk ezt megtenni, hisz valóban az az érdekünk és az az elképzelésünk, hogy egy hosszú távú, stabil és viszonylag kisebb módosításokkal elfogadott alapjogszabályt, a polgári törvénykönyvet fogadjuk el.

Ezért kérem a képviselőtársaim megértését, hogy inkább gondoljuk kétszer újra az elfogadandó szabályozás lényegét, beszéljük meg inkább háromszor, mint hogy egyszer olyan meggondolatlan jogszabályalkotásra kapassuk magunkat, ami ezt a bizonytalan állapotot, ennek a szerencsétlen sorsú Ptk.-nak a hatálybalépését megint elbizonytalanítja, és a távoli jövőbe tolja ki, illetve azzal a veszéllyel fenyegessen, hogy időtlen időkig módosítás és módosítás tárgya lesz.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Papcsák Ferenc képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Öné a szó.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ipkovich képviselő úrra reagálnék, illetőleg az általa tett módosító javaslatra, amely a cselekvőképesség szabályait összhangba kívánná hozni a büntető törvénykönyvben bevezetett, a 12-14 év közötti elkövetőkkel szemben alkalmazott, mondjuk így, szabályozás kérdésével.

Azt gondolom, hogy ez nem helytálló. Egyrészt a polgári törvénykönyvben általánosan határozza meg és általánosan fogja meghatározni a jogalkotó a cselekvőképesség korlátozását, illetőleg a cselekvőképtelenség szabályait. A büntető törvénykönyv egy privilegizált esetet rajzol fel, amely abból a társadalmi igényből indult ki, mely szerint a 12-14 év közötti gyermekek - hogy így fogalmazzak - nagyon súlyos bűncselekményeket követtek el és követnek el az országban az elmúlt években. Csak emlékeztetném a tisztelt képviselőtársaimat, hogy majd ezer alkalommal súlyos testi sértést követtek el, illetőleg majdnem ötven alkalommal erőszakos nemi közösülést, és nyilvánvalóan a jogalkotónak, az új büntető törvénykönyvet megalkotónak le kellett ezt reagálni, és be kellett vonni a büntető hatósági rendszerbe az ilyen súlyos, élet vagy a testi épség ellen vétő bűnelkövetőket.

(22.40)

De ez nem azt jelenti, hogy a polgári törvénykönyvben is ezt a gyakorlatot követnünk kellene. Azt gondolom, hogy kellőképpen megindokoltuk a bizottság előtt is, illetőleg itt a parlamentben is. Kérem, hogy fogadják el az észrevételemet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Ipkovich György képviselő úrnak, MSZP képviselőcsoport.

DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nem tudom, milyen társadalmi igényről tetszik beszélni, és nem tudom, hogy milyen adatokkal tetszik ezt alátámasztani. Vannak olyan társadalmi igények, hogy alkalmazzuk a talió elvet, szemet szemért, fogat fogért, hozzuk vissza a halálbüntetést. De hogy mégsem mindig kizárólag az ilyen bizonytalan és meg nem fogható igényeknek tesz eleget a jogalkotás, ez mutatja a jogalkotás civilizáltságát.

Én azt mondtam, hogy a jogágak korábbi összhangja megbomlott azzal, hogy a vétőképességi korhatárnál megváltozott a 14 éves elkövetési kor, bizonyos esetekben leszállítottuk 12-re, és arról van szó, hogy ennek a másik olvasatát is alkossuk meg, hogy az ilyen esetekben, ha valóban megállapítja a bíróság a vétőképességet, akkor legyen az cselekvőképes. A "ne rabolj" tilalmát és az ügyletképességet, adásvételi képességet azért hozzuk valahogyan szinkronba. Hisz mind a kettő, mondjuk, a vagyonnal való rendelkezésről szól. Ha az egyikben igent mond egy szakértői társaság, nyilvánvalóan annak a másik oldalára is igent kell hogy mondjon.

De én azzal kezdtem, igen tisztelt képviselőtársaim, a felszólalásomat, hogy ezt jelzésnek szánjuk, hogy nem lehet egyoldalúan belepancsolni a jogszabályalkotás rendszerébe. Át kell gondolni a folyamatokat és a szabályozásokat. Mert ha egyik oldalon mondunk valamit, akkor valamit a másik oldalon is kell mondani, különben megbomlik a jogi szabályozás összhangja. Erre céloztam én ezzel az előterjesztéssel.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Papcsák Ferenc képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Nagyon röviden reagálnék. Képviselő úr azt mondta, hogy milyen adatokra hivatkozunk. Ez az ügyészség adata, illetőleg a bíróság előtti adatok. Ez mindenki számára teljesen ismert, tehát nyilvánvalóan mindenki által ismerhető, a Statisztikai Hivatal által rögzített adatok. A megindított és a befejezett büntetőeljárások kapcsán rögzített tényadatokról van szó. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság elnökének.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Én is Ipkovich képviselő úr felszólalására reagálnék. Szóval, képviselő úr, ne haragudjon, de pont az ön példája a legjobb példa arra, hogy mennyire más szempontok szerint kell a cselekvőképesség, vétőképesség kérdéseit, a polgári jogban meg a büntetőjogban a büntethetőség szabályait meghatározni. Hát, képviselő úr, a "ne rabolj" parancsának az értelmezése, illetőleg a vagyoni ügyletekhez szükséges megfelelő belátási képesség két olyan dolog, ami szerintem nem hozható közös nevezőre.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 291. és a 403. pontja mentén szeretnék további pontosításokat foganatosítani, főleg a fogyasztó fogalmának tisztázása kapcsán. Hiszen jellemzően kimarad egy károsulti kör, és egy jellemző károsulti kör; nemcsak az ajánlásból, de egyáltalán a közbeszédből. Ez a hitelkárosult mikrovállalkozók körével lenne illethető. De látható az, hogy a fogyasztó tekintetében nagyon sok jellemző magyar tulajdonú vállalkozó, kisvállalkozó feltűnik, fel kellene hogy tűnjön, mégsem kapják meg azt a szükséges jogi védelmet, ami nélkül nem tudnak érvényesülni, és nem tudnak megmaradni egy ilyen súlytalan helyzetben.

Láthatjuk azt is, hogy nem elég a fogyasztót, az egyszerű polgárt védeni. Mi történik, hogyha a vállalkozásom tartozik, adott esetben előtörlesztési díjat, kamatot, kötbért nem követelhetnek, csak azt, ami "tényleg" az előtörlesztéssel kapcsolatos, és majd a bíróság feladata lesz megállapítani, hogy mi is ez pontosan, pedig egy tételes, taxatív felsorolás nagyon sokat segíthetne ezen a helyzeten. Erre azt a választ kaptuk, hogy olyan magas absztrakciós szintet határoztak meg ezen jogszabály számára, hogy ugyan már, ne soroljanak fel benne semmi hasonlót tételesen, majd utólag a bíróság dönt ilyen esetekben. Ez mégsem jelzi azt, hogy kellő védettségi szintet kapnának azok, akik számára ez szükséges lenne.

Látható az is, hogy az EU-ban elvárt fogyasztóvédelmi szinthez képest egy grammal nem mozdul el fölfelé a kormányzat, semmivel nem biztosít többet annál, mint amit amúgy a hazai kritikus helyzet igényelne. És az is látható, hogy a tisztességtelen szerződés fogalmát lényegében csak az általános szerződési feltételekre korlátozza, pedig hát az egyedi szerződéseket is intézmény kellene hogy védje.

És egy utolsó, nagyon fontos fogyasztóvédelmi problémaként jelentkezik az, hogy a pénzügyi fogyasztók státusa továbbra sincs tisztázva. Hiszen magából a fogyasztóvédelmi törvényből is jellemzően hiányoznak a pénzügyi fogyasztók. Nagyon sok olyan kitételt találunk, hogy vonatkozik ez általában az ügyfelekre, polgárokra, fogyasztókra, kivéve a pénzügyi cégek és egyéb csoportosulások ügyfeleit. Látható az, hogy a pénzügyi fogyasztók státusa amiatt is rendezetlen, mert 18 vagy 19 jogforrási hivatkozással lehet az ő helyzetüket rendezni, adott esetben jogi eljárás során. Tehát a védőjüknek ennyi irányból, ennyi helyről és ekkora muníció felhasználásával kellene felkészülni, ami teljes mértékben életszerűtlen, tarthatatlan.

Tehát még egyszer mondom, az EU által követelt minimumon túl ezek azok a védendő csoportok, amelyek egyértelmű védettséget kellene hogy élvezzenek. Addig fogyasztóvédelmi szempontból ez az előterjesztés elfogadhatatlannak kell hogy minősíthető legyen.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Lendvai Ildikó képviselő asszony, MSZP-képviselőcsoport.

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm a szót, alelnök úr. Két témában szeretnék hozzászólni. Az első téma kapcsolódik a 19., 21., 23., 29., 30. és 34. ajánlási számon benyújtott módosítókhoz, vagyis a korlátozott cselekvőképességgel kapcsolatos jogszabályokhoz fűződik. Meg kell mondanom, mert ugyan több módosító indítványt is adtunk be ebben a tekintetben, éppen ezért kell megmondanom, hogy komoly előrelépésnek tartjuk a Ptk.-tervezet azon rendelkezéseit, amelyek a korlátozott cselekvőképességgel, a gondnoki intézménnyel és különösen a támogatói rendszer és attitűd bevezetésével kapcsolatosak. Ez egy nagyon korszerű és egyben emberséges szemlélet, mert a támogatásnak ad nagyobb hangsúlyt a korlátozott cselekvőképességű emberek tekintetében. Ez tehát egy előrelépés.

A mi módosító indítványaink azt célozzák, és ebből egyet már Ipkovich György kollégám ismertetett is, amit szintén nagyon fontosnak tartunk, de a többi azt célozza, hogy még további előrelépéseket tegyünk egy olyan szemlélet irányába, amely a lehető legteljesebb módon, ha kell, támogatással, de kiteljesíti a korlátozott cselekvőképességű, valamilyen fogyatékkal küzdő emberek lehetőségeit. A legfontosabb módosító indítványunk voltaképpen kapcsolódik a különböző fogyatékkal küzdő emberek civil szervezeteinek, érdek-képviseleti szervezeteinek kéréséhez. Mi ezt a kérést akceptálva nyújtottunk be olyan módosító indítványt, amely csak a részleges korlátozás intézményét vezetné be a cselekvőképességet illetően, és a teljes cselekvőképtelenség fogalmát törölné a tervezetből.

Természetesen értjük, hogy adódhatnak olyan helyzetek, amikor valaki minden egyes döntési lehetőséget illetően cselekvőképtelen, mégis azt hisszük, nincs annak akadálya, hogy a bíróság külön területenként mérlegelje ezt; épp ezért önmagában döntésével csak egy részleges cselekvőképtelenséget ismerjen el. Azt gondoljuk, hogy ez nagyobb meggondolásra int, és jobban megfelel az e témával foglalkozó nemzetközi egyezmények szellemének is, amelyek szinte kivétel nélkül inkább a részleges cselekvőképtelenség fogalmának pontos értelmezését, mintsem a teljes cselekvőképtelenség bevezetését alkalmaznák és javallják más országoknak is.

Ugyanebbe a témakörbe tartozik az is, hogy sűrűbben ítéljük meg szükségesnek a gondnokság felülvizsgálatát. Legalább háromévenkénti felülvizsgálatot javasolnánk a tízéves időtartamok helyett.

(22.50)

Az ilyen típusú döntésekben a gondnok kijelölése, az átmeneti gondnok kijelölése ügyében valamilyen felülvizsgálatra vagy fellebbezésre lehetőséget adnánk, tehát kiküszöbölnénk a szövegtervezetből azokat a megfogalmazásokat, amelyek az ilyen esetekben egy-két helyen azt mondják, hogy itt fellebbezésnek helye nincs.

A másik témakör, amiről szólni szeretnék, a 193. és 398. ajánlásszámmal kapcsolatos. Nem akarnám újrajátszani a vitát az élettársak kontra házasságban élők különböző jogaival és általában a családjogi fejezetben való elhelyezésükkel vagy a regisztrált élettársak esetében az egész Ptk.-ban való elhelyezésükkel kapcsolatban. Ehelyett két konkrétumra hívnám fel a figyelmet, amely azonban természetesen összefüggésben van azzal a szemlélettel, amit képviseltünk, miszerint hogy a családok sokszínűek, és nem érdemes a Ptk.-ban való elhelyezésük alapján akár szimbolikus, akár konkrét, a jogos és valódi különbségeken túlmenő különbségtételt tenni köztük.

A 193. számmal beadott módosító indítványunk egy esetben engedélyezné az örökbefogadás lehetőségét a regisztrált élettársak esetében is, abban az egy esetben, amikor az élettárs gyermekének örökbefogadásáról van szó. Ezt a lehetőséget megnyitnánk. Ez az álláspont nemcsak az érintett érdek-képviseleti szervezetek, gondolom, mindenkihez elküldött véleményében szerepelt, hanem a gyermek érdekében, hogy mindenképpen valamilyen hozzá közel álló korábbi családtag gondozása alatt maradjon. Tehát a gyermek érdekében hasonló véleményt fejtett ki az UNICEF magyarországi képviselete is, és nem egyszerűen a különböző családi viszonyokról vallott véleményünk alapján, hanem kifejezetten a gyermek érdekét tekintetbe véve ezt az egy örökbefogadási lehetőséget javasolnánk megnyitni a jelenlegi szövegtervezethez képest.

Szintén az élettársakkal foglalkozik, de nem csak a regisztrált élettársakkal a 398. ajánlási számon beadott indítványunk is. Örömmel hallottam az előbb Steiner Pál kollégánktól, hogy ezt az alkotmányügyi bizottság támogatta. Ezt egyrészt szeretném megköszönni, másrészt szeretném hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a közeli hozzátartozók definíciójába szeretnénk - és ezek szerint van is rá esély -, ha bekerülne az élettársi viszony is. Ennek nemcsak szimbolikus, hanem többfajta konkrét jogi következménye is lehetne.

A regisztrált élettársak kezelésével kapcsolatban most már nem a saját indítványaink ajánlási számához, hanem a KDNP-s módosító indítványok ajánlási számához kapcsolódva - különösen a 101., a 108. és a 109. pontokhoz - szeretném megjegyezni, hogy legnagyobb sajnálatunkra és legnagyobb egyet nem értésünkkel itt az történt, amit Steiner Pál a hozzászólásában úgy jellemzett, hogy kiporszívóztak a szövegtervezetből a KDNP-s módosítók mindent, ami a regisztrált élettársi viszonyra vonatkozik. Nem szeretném ismét elmondani, hogy ezt miért helytelenítjük, de ez az általános kiporszívózás néhol - már bocsánat a szóért - majdnem komikussá válik, mert hogy írmagja se maradjon a regisztrált élettársi viszony megnevezésének, a jelzett számú módosító indítványokban még azt se tennék lehetővé, hogy például a társasági szerződések módosításánál vagy a vagyonmegosztásnál és hasonló helyzetekben megemlítse a Ptk. a regisztrált élettárs fogalmát. Márpedig ha igaz az, hogy önök majd azt a törvényt, amely külön, a Ptk.-tól függetlenül szabályozza a regisztrált élettársi viszonyt, nem akarják bántani - ezt többektől hallottam, Papcsák képviselő úrtól is, de KDNP-s képviselőktől is, nekünk a bizottsági elnök urunk esküdött meg, illetve nyilatkozott úgy, hogy magát a törvényt és a jogviszonyt nem bántják -, de ha ezt el akarom hinni, és nagyon szeretném elhinni, akkor végképp érthetetlen, hogy ha önök szerint ilyen jogviszony létezni fog, akkor az üzleteket, társasági viszonyokat szabályozó paragrafusokban miért nem lehet megnevezni. Miért, ha kimondom, akkor több lesz? Vagy hogy tetszik ezt gondolni? Ilyenfajta szómágiával felesleges élni.

Amellett tehát, hogy megismételjük, hogy szerintünk felesleges és rossz ideológiai szemléletet tükröz a regisztrált élettársi viszony kivétele általában a polgári törvénykönyv mostani tervezetéből, mégiscsak meg kell fogalmaznom, hogy darabra, egyenként én szívesen hiszek önöknek, de az együttes és közös szándékot arra nézve, hogy önmagában a jelenlegi szabályozást nem akarják bántani, csak egy másik törvényben hagyják, nos ezt az együttes és közös szándékot számomra eléggé megkérdőjelezi, hogy még ezekben a nem családjogi természetű paragrafusokban sem hagyják meg általában a kifejezést. Ez az ördögűzés módszere, és nem egy korszerű polgári törvénykönyv megszövegezésének a módszere.

Köszönöm szíves figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Novák Előd képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! Legkedvesebb képviselőtársammal, Dúró Dórával közösen nyújtottuk be azt a módosító javaslatot, amelyben az egyházi esküvő állami elismerését indítványozzuk, ahogy tettük ezt már korábban is. Amikor önök a homoszexuálisok közti regisztrált élettársai kapcsolatot toldozgatták-foldozgatták tavaly, mi azt mondtuk, hogy akkor inkább ezzel kellett volna foglalkozni. Bár sajnos leszavazták az egyházi esküvő állami elismerését, most ismét indítványozzuk. Külön felhívnám a figyelmüket, hogy bizonyos értelemben a saját gyermekük is ez a javaslat, ezért kérem, hogy ne gyilkolják le zsigerből, ahogy szokták azt tenni jobbikos javaslatok esetében, hanem fontolják meg, hiszen ezt az előző Orbán-kormány végén önök vetették fel, amire egyébként számos nemzetközi példa van, tehát nem magyar találmány - ha szabad így mondani -, és nem sérti az állam és az egyház szétválasztásának elvét, hiszen - hogy Sasvári Szilárdnak, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselőjének az egyik cikkéből, egyik tanulmányából idézzek - az állam nem ruházna át hatósági államigazgatási jogkört az egyházakra, az állam viszont megszabadulhat bizonyos szertartásoktól.

Tehát ha valaki szeretne a jövőben is pezsgős, verses, virágos állami ceremóniát, ezt megteheti, de aki nem akarja kétszer kimondani a boldogító igent, annak az ne legyen kötelező. S ahogy az egyházak képesek az egyházi fenntartású középiskolákban akár érettségi bizonyítványt is kiállítani, akkor miért ne tudnának egy okiratot kiállítani és erről tájékoztatni az anyakönyvvezetőt, hogy megtörtént a házasságkötés. Hiszen csak erről van szó, nem ők anyakönyveznének, nem ők tartanák nyilván, már csak a kettős házasságok elkerülése érdekében is, és még sok egyéb érvet fel lehet hozni emellett, de hát ezt egyikünk sem mondja. Pusztán azt szeretnénk, hogy ne kelljen komolytalanul, egymás után akár kétszer ezt a ceremóniát eljátszani, hiszen akkor miért mondtunk előbb igent, ha azt később meg kell erősíteni.

Amikor a Fidesz ezt a javaslatot bedobta, akkor "A felekezetek többsége támogatja az egyenrangú egyházi-polgári esküvőt" címmel jelent meg például az Origón egy híradás. S ahogy mondtam, számos példa van arra Európában is és szerte a világban, hogy ne kelljen kétszer házasságot kötni, hanem az egyház továbbítja az okiratot, amivel tanúsítja, hogy a házasságkötés megtörtént. Eddig csak kiskapuval lehetett ezt elérni, én magam a feleségemmel úgymond kihelyezett polgári esküvőt tartottunk egy templomban, de nagyon jól tudjuk, hogy milyen nehéz volt megküzdeni az önkormányzatokkal, amelyek szívesen engedélyeztek kihelyezett esküvőt egy hajón vagy egy szállodában, de amikor meghallották, hogy mi ezt egy sziklatemplomban szeretnénk megtenni, akkor rögtön az állam és az egyház szétválasztásának magasztos elvével próbáltak védekezni, holott az államnak nem kell többet elismernie, nem kell azt valamilyen szakrális helynek elismernie, hanem csak azt kell elfogadnia, hogy az is a Magyar Köztársaság területe. Tehát azt gondolom, teljesen elfogadható lenne, hogy ne kiskapuzással kelljen megoldani, kihelyezett polgári esküvőt kötni egy templomban, ahogy ezt már néhányan megtettük eddig is, hanem ne is kelljen egyáltalán még ott sem kétszer ezt a ceremóniát megtartani.

(23.00)

Ezért kérem, hogy ezt a javaslatunkat megfogadni szíveskedjenek.

És talán záró érvként, hogy Steiner Pált is próbáljam meggyőzni, hiszen ő is itt van most, és mondta is a korábbi vitában valamire, hogy nem kóser, hát ez a javaslat viszont abszolút kóser, hiszen Izraelben nincs is polgári esküvő egész egyszerűen. Tehát ott tulajdonképpen csak egyházi esküvőt lehet kötni, azért azt gondolom, hogy ez teljesen elfogadható, és ahogy számos európai példa is mutatja, végre Magyarországon is véget vethetnénk ennek a rossz gyakorlatnak, tehát ezért indítványozom az állami esküvők egyházi elismerését (sic!), ezért kérem, hogy fogadják el a 176. számon iktatott ajánlási pontot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden szeretnék érvelni néhány módosító indítványom mellett. Mindegyikre nem lesz idő, de talán a leglényegesebbeket meg tudom említeni. Nagyon sajnálom, hogy ezek közül nem nagyon támogattak egyet sem érdemben, még ha néhánynál el is mondták az indokolásban, hogy egyébként tudják támogatni, de ilyen vagy olyan módon majd megoldják. Mert ezek mindegyike kivétel nélkül olyan, ami szerintem teljes mértékben elfogadható, logikus, nem megy szembe a jogalkotói szándékkal, hanem tényleg csak arra törekszik, hogy ezt a javaslatot jobbá tegye, és az ellenzék számára is gond nélkül elfogadhatóvá váljon.

Gondolok itt például arra, hogy tettem egy javaslatot, hogy utaljunk már arra, hogy a hagyatéknál a mező- és erdőgazdasági földekre vonatkozóan valamiféle speciális szabály felállítása szükséges. Tudom, hogy ez nem a Ptk. hatásköre, de szeretném, ha erre utalnánk, mert a mezőgazdasági bizottságban is a kormányoldal és ellenzék - legalábbis a Jobbik mindenképpen - egyetértett abban, hogy itt valami speciális szabályokat kell felállítani, és jó lenne, ha erre a Ptk. is tenne utalást.

A haszonélvezeti jognál szintén szerettem volna elérni egyfajta korlátozást vagy legalábbis egy rövidebb intervallumot az ilyen szerződéseknél, hiszen láthatjuk, hogy micsoda problémákat okoznak ezek az egyébként jellemzően szocialista kormányokból itt maradt problémák, amikor több évtizedre kötnek az állam számára rendkívül előnytelen szerződést magánszemélyekkel. Itt lehetne oligarcházni vagy elherdált nemzeti vagyonról sok-sok példát hozni, ezeket már megtettem a vita korábbi szakaszában, nem akarom megismételni.

A kisajátításnál szerettem volna, ha elmarad az a rész, hogy a kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi, ugyanis ez a gyakorlatban - elmondtam már többször - értelmezhetetlen. Hiszen sok esetben nem az, aki a tulajdont megszerzi, és a kártalanítást a kisajátítást kérő fizeti. A gyakorlatban itt arra gondolok, hogy egy nemzeti park például egy európai uniós projekt keretében természetvédelmi célból kisajátítás iránti kérelmet nyújt be, a tulajdonosi jogot a magyar állam szerzi meg, de a kártalanítást a nemzeti park fizeti, ráadásul európai uniós pénzből. Tehát kérem, hogy ezt fontolják meg újra, mert szerintem ez így nem maradhat.

Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli jogot szerző jogállásnál már nyújtottam be korábban is egy módosító javaslatot, amiben szerettem volna még egy szakaszt ott törölni, hiszen úgy gondolom, hogy a ténynek nincs jogosultja, és lehet, hogy ez önöknek csak egy elméleti vitának tűnik, de higgyék el, hogy például a nagyvízi meder esetében vagy árterületeknél ez tényleg teljesen értelmezhetetlen számomra. Főleg akkor ijedtem meg, amikor ma megláttam, hogy Papcsák és Vas képviselőtársam benyújtott egy kapcsolódó módosítót, amiben ismét a tényjogosultságról beszélnek. Elmondtam példák alapján, hogy ez miért nem értelmezhető.

Tényleg az idő rövidsége miatt ezekre akartam csak néhány szót ejteni. A termelők védelmével kapcsolatban is nyújtottam be kapcsolódó módosító indítványt a tisztességtelen kereskedői magatartással kapcsolatban. Ezt Schiffer képviselőtársamtól vettem mint ihletet, és az ő javaslatára érkezett kritikák alapján benyújtottam egy kapcsolódó módosítót, ami már tartalmazza az önök kritikáit, így, úgy gondolom, elfogadhatóvá tettem ezt a javaslatot, de tényleg ezt még hosszasan lehetne sorolni.

Csak ennyit akartam elmondani, hogy kérem, ezeket fontolják meg, mert ezek mind-mind olyan javaslatok, amelyek csak jobbá teszik az új polgári törvénykönyvet, ráadásul - ahogy már említettem - teljes mértékben azon logika mentén mennek, amit önök meghatároztak, úgyhogy kérem, hogy ezeket még egyszer gondolják át.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lendvai Ildikó módosító indítványával kapcsolatban volna egy észrevételem. Nevezetesen a gondnokság alá helyezésnél azt mondta képviselő asszony, hogy a módosító indítványuk arra vonatkozik, hogy három évre kívánják leszállítani azt az időt, ami a törvény szövegében meg van határozva, nevezetesen a részleges korlátozás esetében az öt évet, illetőleg a teljes korlátozás esetében a tíz évet.

Ezzel azért nem tudok egyetérteni, mert ha képviselő asszony elolvassa az általános indokolást, az általános indokolás 385. oldalát, akkor itt a jogalkotó szándéka, illetőleg a törvényben megfogalmazottak teljesen világosak. Ugyanis kimondja, hogy egy garanciális szabályt kívánt ebben az esetben meghatározni, ez a garanciális szabály nem másra vonatkozik, mint arra, hogy a gondnokság alá helyezés nem határozatlan időre szól, hanem a bíróságnak meg kell határoznia a kötelező felülvizsgálat időpontját. A törvényszöveg azt mondja, ugye, hogy például a részleges korlátozás esetén nem lehet későbbi, mint öt év. Most már azt mondja a b) pontjában, hogy a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint tíz év. És ha visszahivatkozom továbbra is az általános indokolásra, abból egyértelműen látható, hogy a kötelező felülvizsgálat természetesen nem jelenti azt, hogy a gondnokság megszüntetésére irányuló per megindítására jogosult személyek, köztük maga a gondnokolt bármikor kérheti a gondnokság megszüntetésére vagy módosítására vonatkozó indítvány előterjesztése alapján annak a módosítását, amit a bíróság az ítéletében megállapított.

Tehát eszerint kell álláspontom szerint ezt figyelembe venni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik kettőperces időkeretben Steiner Pál képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport.

DR. STEINER PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Több módosító indítványt előterjesztettünk, egyrészt a támogatói kirendelés bevezetésével kapcsolatosan, másrészt a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatosan, itt az ügycsoportokra vonatkozó szabályozással, illetőleg ezek keretszabályainak a megadásával.

Szeretném jelezni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ezeket a módosító indítványokat minden esetben azokkal az érdekvédelmi szervezetekkel konzultálva tettük meg, amelyek több szövegszerű javaslatot is megfogalmaztak számunkra. Ebben különös tekintettel jeleníteném meg az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségének a javaslatait, amelyek kapcsán elsődlegesen a támogatói intézmény bevezetését forszírozta rendkívüli módon ez az érdekvédelmi szervezet. Azt gondolom, hogy szerintünk igazuk is van, hisz előfordulnak olyan élethelyzetek számos esetben, amikor egy támogató kirendelésére szükség van. Ezért még egyszer kérem a többséget, hogy méltányolja ezeknek az intézményeknek a bevezetését.

Végezetül, miután az időkeretünk lassan elfogy, visszatérve arra a nagy vitára, amely tulajdonképpen az egész részletes vitát eluralta, egy nagyon egyszerű életbeli jelenséget szeretnék önöknek elmondani, és elsősorban a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőinek. Bizony számos olyan család van ma Magyarországon - és én ebben semmiféle problémát nem látok -, amikor a nagyszülők egyházi esküvőt kötöttek, a szülők polgári esküvőt kötöttek, és a gyermekük meg élettársi kapcsolatban él, adott esetben teljesen önkéntes alapon, mindenfajta külön nyilvántartás nélkül, és mégis születik egy szép unokájuk, és nagy boldogságban élnek együtt. Azt gondolom, hogy ők család, és ezért még egyszer gondolom, hogy mérlegeljék, hogy a családi könyvben van helyük a családoknak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(23.10)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Vágó Sebestyén képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az idő szűkösségére való tekintettel néhány módosító indítványunkra szeretném én is felhívni a figyelmet.

Az egyik az, hogy a Ptk. meghatározza - a 198. ajánlási pontról van szó -, hogy ki lehet örökbe fogadó szülő, és az örökbe fogadó szülőknél mi szerettünk volna egy újabb korlátozást betenni, mégpedig azt, hogy ki ne lehessen, mégpedig az az ember ne lehessen, akinek a gyermekét veszélyeztetés miatt átmeneti vagy tartós nevelésben részesítették. Úgy gondolom, hogy ez egy jogos követelés lett volna, hogy aki egyszer egy ilyen szankció alá kerül, hogy tulajdonképpen kiskorú veszélyeztetése miatt a gyermeket ki kellett emelni a családból, ő már akár ugyanazt a gyermeket, akár egy másik gyermeket ne fogadhasson örökbe, mert akkor az a gyermek nagy valószínűséggel ugyanúgy veszélyeztetve lesz abban a családban.

A másik a 197. ajánlási pont, ami szintén az örökbefogadásról szól, ami a jelenlegi javaslat szerint 45 évben maximálja a korkülönbséget az örökbefogadó és az örökbefogadott között. Véleményünk szerint némi javítást igényelne ez az indítvány, ugyanis a mai korban, főleg, ha azt figyelembe vesszük, hogy a gyermekvállalási kedv is magasabb életkorra csúszott, illetve a várható élettartam is a mai orvosi adatok alapján nőtt, éppen ezért ezt a 45 évet 50 évre szeretnénk módosítani.

És még egy kérdéshez hozzá szeretnék szólni, ami a vita elején került szóba, ez a bejegyzett élettársak és az élettársak helyzete. Akkor nem akartam kétpercest nyomni, de most azért felhívnám főleg a módosító indítvánnyal élő KDNP-s képviselőtársaim figyelmét, illetve az előterjesztők figyelmét arra, hogy ebben a nagy hévben, amikor az írmagját is próbálták ebből a részből elpusztítani a bejegyzett élettársi kapcsolatnak, véletlenül egy hibát is vétettek ezzel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy a felelősség kérdésében, a hagyatéki tartozás ügyében szintén kiszedték a bejegyzett élettársi kapcsolatokat. Tehát ha egy olyan élethelyzetet veszünk, amikor együtt él bejegyzett élettársi kapcsolatban egy homoszexuális pár - most teljesen mindegy ebből a szempontból, hogy általunk elfogadott vagy nem elfogadott módon -, akik felvesznek egy közös hitelt az egyik fél nevére, ez a fél elhalálozik, és onnantól kezdve sem egy bank, sem egy magánszemély, senki a hagyatéki eljárásban a tényleges tartozásának a behajtását nem tudja eszközölni, ugyanis akkor már az a bejegyzett élettárs nem tartozik felelősséggel azért a közösen felvett hitelért. (Dr. Répássy Róbert: Egyetemleges felelősség!) Tehát a nagy fűnyírásban és a nagy kitakarításban az ilyen apróságokra figyelni kellett volna, és én értem, hogy jogokat szerettek volna tőlük elvenni, és más besorolást szerettek volna elérni számukra, de azért ilyen lehetőségeket ne adjunk a kezükbe.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita vége felé közeledve én is szeretném röviden összegezni az álláspontunkat. Közel száz módosító javaslatot terjesztettünk elő, és képviselőtársaim színes palettát nyújtottak ezekről. Eddig egyelőre sok siker nem koronázta erőfeszítésünket, úgyhogy szeretnénk, ha a meggyőzés hullámai most így tényleg eluralnák a döntéshozókat, hiszen mondjuk, a franchise szerződés esetében a "jogbérlet" szó előzze meg a "franchise"-t, ilyen jellegű módosítónkat elfogadták, hogy a magyar nyelv elsődlegessége érvényesüljön, de olyanokban egyelőre még áttörés vár, mint például az üzleti titok védelme, az ajánlás 51. pontja szerinti, azaz az üzleti titok védelme ne jelenthesse, hogy a közvagyonnal kapcsolatos információk és adatok hozzáférhetetlenné váljanak. Ez egyébként más frakciók részéről is elhangzott, amelyek most rettenetesen ágálnak a Jobbikkal való bármilyen közös gondolkodás ellen, de lám-lám, még a szocialista frakció részéről is elhangzott egy ilyen hasonló javaslat. Nem mondom, hogy ez a meggyőzés legvégső eszköze, de az, hogy több frakció is szóba hozza, az mindenképpen, azt gondolom, jelzésértékű.

Nagyon érdekes egyébként, hogy a társasági törvénnyel kapcsolatban, a társasági jogi szabályok esetében az a bizonyos fő szabály, a diszpozitivitás szabálya lép be a kógencia elve helyett, és ezt Kepli Lajos képviselőtársam 59. módosító ajánlási pont szerinti javaslatában szeretné visszaállítani az eredeti állapotába. Ez egy generális megfontolást igényel kétségkívül, de el kell mondanom, hogy például itt a szakma egyes képviselői, például Sárközy Tamás professzor is azon az állásponton vannak, hogy nem szerencsés beléptetni ezt a rendszert, egyszerűen azért nem, mert a társasági jogi rendszerben amúgy is nagyon sokan keresik a kibúvókat, keresik azokat a lehetőségeket, hogyan lehet a korlátolt felelősségű társaságok felelőtlenségével tulajdonképpen visszaélni. Ez mindenképpen megfontolásra érdemes.

A következő, amiről szeretnék még szólni, a 86. ajánlási pontban szereplő javaslatunk, több ilyenünk van egyébként. Ez többek között a társasági jognak azon eleme, amely... - a nyilvános részvénytársaság kivételével a külföldi vállalkozás jogi személy tagját, közvetlenül vagy közvetve, természetes személy tulajdonosa által tulajdonolt jogi személy tagját bizony meg kelljen nevezni a létesítő okiratban. Tehát úgy gondoljuk, hogy az off-shore cégekkel szembeni fellépés, ami egyébként minden szempontból igazolható, ezt a javaslatot szükségessé teszi.

Idő hiányában most már a többi javaslatunkról sajnos nem tudok beszélni, de azt gondolom, hogy magukért beszélnek. Én nagyon szeretném, ha megfontolnák elsődlegesen ezeket a bizonyos társasági jogi megfontolásainkat, amelyek a csalárd módon eljáró vállalkozások tagjait egyelőre még mindig felhatalmazzák vagy egyfajta lehetőséget biztosítanak arra, hogy a hitelezővédelmi szabályokat áthágva igyekezzenek tisztességtelen előnyre szert tenni. Minden más tekintetben pedig kérem önöket, hogy fogadják meg azokat a felvetéseket, amelyeket tettünk, és így születhet álláspontunk szerint egy olyan polgári törvénykönyv, amit mi is jó szívvel támogatni tudunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni. Igen, kétperces felszólalásra jelentkezett Schiffer András képviselő úr. Öné a szó.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én arra szeretnék csak ráerősíteni, hogy van lehetőség arra a polgári törvénykönyv fogalomrendszerén belül, hogy valóban kiseprűzzük az off-shore lovagokat ebből az országból, erre tettünk mi is javaslatot, más frakciók is. Van végrehajtható lehetőség arra, hogy Magyarországon néhány éven belül kizárólag olyan vállalkozások legyenek kint a placcon, ahol a tényleges tulajdonost meg lehet nevezni. Lássunk világosan, egy olyan javaslatról van szó, amelyik egyszerre tudja megfékezni azt, hogy irdatlan mennyiségű itt megtermelt jövedelem vándoroljon ki különböző egzotikus postafiókokba, és egyúttal ez egy olyan lehetőség is, amelyik éppenséggel pont a hazai kis- és középvállalkozásokat védené, ráadásul lehetetlenné teszi azt, hogy a korrupciós pénzeket ilyen módon átláthatatlanná lehessen tenni.

Legalább ilyen fontosnak tartom azt a módosító javaslatunkat is, amit egyszer már törvényjavaslat formájában Scheiring képviselőtársammal előterjesztettünk - 87. számon szerepel most a módosító javaslatok között -, amelyik azt akadályozná meg, hogy egy egyszerű szétválási trükkel egy olyan gazdasági társaság, amellyel szemben valamely hatóság tilalmat, kötelezést fogalmazott meg, az ilyen hatósági tilalmak és kötelezések alól ki tudjon bújni. Mi arra teszünk javaslatot, ha például a környezetvédelmi vagy a népegészségügyi hatóság egy céget eltilt egy tevékenységtől, bevonja az engedélyét, akkor egy szétválással, úgy, hogy az egyik céget kiürítem, és viszi tovább a sarat, a másikban pedig vígan folytatja tovább a csalárd vállalkozó az egészséget, környezetet károsító tevékenységét, ezt ne lehessen többet megtenni ebben az országban. Erre teszünk javaslatot, és kérem, hogy ezt a javaslatunkat is támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további jelentkezőket nem látok, így a részletes vitát lezárom.

Megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Megadom a szót, államtitkár úr.

(23.20)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy újabb jelentős állomásához érkezett az új polgári törvénykönyv vitája, hiszen ma este lezártuk a törvény részletes vitáját, és ezzel a törvény parlamenti vitáját is.

A módosító indítványaik mindegyike értékes, hasznos módosító indítvány abból a szempontból, hogy lehetőséget adott a kormánynak és a kormány nevében előterjesztő tárcának, valamint a kodifikációs bizottság, szerkesztőbizottság vezetőinek, hogy az önök által megvilágított, módosító indítványokban megvilágított problémákat és kérdéseket újból átértékeljük.

A bizottsági szakaszban jeleztük az álláspontunkat, amely mindvégig egyeztetett álláspont volt a kodifikációs bizottság vezetőjével, ami azt jelenti, hogy a törvényjavaslatot végig figyelemmel kísérte a kodifikációs bizottság elnöke, illetve a kodifikációs bizottság szakértői. Engedjék meg, hogy talán a nevükben is köszönetet mondjak Vékás Lajos akadémikusnak, egyetemi tanárnak azért az előkészítő munkáért (Taps.), amit a polgári törvénykönyv kodifikációja során végzett.

Minden olyan módosító javaslat, amely önöktől származik, alapos mérlegelést igényelt, és alapos mérlegelésen keresztül döntöttünk arról, hogy támogatjuk-e vagy sem. Nagyon bízom abban, hogy a szavazás, tehát a határozathozatal végén olyan javaslat kerülhet zárószavazásra, amely minél szélesebb szakmai támogatottságot élvez még akkor is, ha minden javaslatukat nem fogadja el a kormány, illetőleg a kodifikációs bizottság. Azt a vitában senki sem állította, hogy a polgári törvénykönyv tervezete alapjaiban elhibázott lenne, a polgári törvénykönyv tervezetét összességében minden képviselőcsoport támogatta.

Köszönöm szépen a hozzászólásaikat, és bízom abban, hogy a zárószavazásig megfontolják, hogy Magyarország új polgári törvénykönyvét - amely az első demokratikusan alkotott polgári törvénykönyv lesz - támogatja az egész Országgyűlés. Köszönöm szépen a vitát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik-képviselőcsoportból. Megadom a szót ötperces időkeretben.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót ma napirend után, mert így adventhez közeledve a Jobbik - szokásához híven - évről évre tart néhány rendezvényt, és így van ez nálunk Győr-Moson-Sopron megyében is, ahol kettős kereszteket állítunk a lehető legtöbb településen. Ezen rendezvényekre való készülődés folyamán olvasgattam így adventtel kapcsolatban, és néhány gondolat ötlött meg a fejemben, amelyeket szeretnék most önökkel is megosztani.

Közeleg a karácsony. De jó lenne a lélek csendjében a békességet megőrizni, és szétosztani, hogy terjedjen szerteszét! De jó lenne, ha a lélek békességét nem zaklatná semmi meg! De hát úgy tűnik, sokszor csak ábránd marad, hogy minden magyar lélek mélyén békesség lehessen, és szétáradjon, és mindent befedjen, akár a karácsonyi fehér hó. És ekkor már mindegy, hogy mi van a hóréteg alatt, mert minden fehér és tiszta.

Ahogy közeledik, megérkezik az adventi időszak - amelynek kiteljesedése maga a születéstörténet -, úgy változik meg arculatában körülöttünk minden. Arculatváltás áll be a reklámiparban, és máris látható és kapható az ünnep minden kelléke. Megváltozik az utcakép a legeldugottabb falvakban is, így van ez nálunk, a Rábaközben vagy a Szigetközben is. Karácsonyi díszek erősítik az utca megvilágítását, talán bátorságot adva a jóhiszemű, késői járókelőknek. Megváltoznak az emberek is: felgyorsult sebességgel igyekszik mindenki eleget tenni az ünnep elvárásainak, ami a ház körüli takarítást, ajándékvásárlást vagy éppenséggel az ünnepi menüt illeti.

De vajon, ha az ember is mindezekkel egyetemben új arculatot öltene, talán közvetlenebb, szeretetreméltóbb, közösségibb lenne. Kíváncsi vagyok, hogy a lélek mélyén is hány emberben történik arculatváltás így az ünnepvárás közepette. Sajnos, az ünnepnapok és a hétköznapok sokszor elfásult, goromba és csak önmagát érzékelő emberek tömegét láttatják velünk. Nem tudom, hogy az arculatváltás hoz-e lényegi változást a lelki vonatkozásokban is.

Kérdések, amelyekre nemcsak keresnünk kell a választ, de meg is kell találnunk, mert egyébként a lelki válság még inkább elharapódzik bennünk, és nemcsak bennünk, de egyre inkább az egész társadalomban is; ma a magyar társadalomban számtalan ilyen jelét láthatjuk ennek a válságnak. Az lenne a cél - én legalábbis úgy gondolom -, hogy az ünnepre való készülődés közepette a lelki arculat is megváltozzon egyéni és közösségi életünkben egyaránt, hogy az ünnep ezáltal a maga teljességében pompázzon, és ne csak körülöttünk, de bennünk is.

De mi van a belső fénnyel, azzal a világossággal, amely a lelket és a szívet kell hogy megváltoztassa? Hol kell keresnünk ezt a fényforrást? Szükséges-e valami belső képesség arra, hogy közeledve karácsony felé ez a világosság egyre erősödjön bennünk, és ha lehetséges, akkor áthassuk ezzel embertársainkat is?

A tudósok már korábban megállapították, hogy mi vonzza az esti fényhez, égőkhöz, egyebekhez, kis fénykibocsátó tárgyakhoz az apróbb repülő állatokat. Sokak közülük láthatóan elpusztulnak, de a fényhez való közeledésük lehetőségét így sem hagyják ki. Nem értelmes lények - jöhet erre a válasz -, de akkor mi van az értelmes lényekkel, ha a másik végletet vizsgáljuk? Miért nem keressük mi, emberek, a teremtés koronái a lelki fényt, a lelki világosságot még akkor sem, ha biztosan tudjuk, hogy nem kárunkra, de inkább javunkra szolgál? Talán mert nem olyan elkápráztató, mint a kirakati fény; talán mert a fény mögötti fizikai látással azonnal nem lelhető fel a mindenféle áruval roskadásig megrakott polc. Pedig ha be tudunk tekinteni egy-egy ilyen lélek világába, kirakatba, akkor nem csalódunk, hiszen a lélek polcain is sok hasznos kincs van.

Ez a jézusi fény, amiről eddig beszéltem, nem halványul el magától, hiszen isteni forrásból táplálkozik. Halványra állítani csak egyéni életek tudják, de köztudott, hogy ezzel a jézusi világossággal nem érdemes spórolni. Nem hoz anyagi hasznot, de annál nagyobb lelki kárt, ha nem engedjük, hogy életünkbe világítson, de ahogy közeledünk az ünnep felé, társai lesznek, megsokasodik, erősebb lesz a fénye. Nemzeti sorskérdéseink ma ugyanolyanok, ugyanazok, mint sok-sok advent óta mindig.

Remélem, hogy ezek a gondolatok is talán hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendelkezésre álló eszközeinkkel ezt a fényt magunkban és környezetünkben tudjuk növelni. Ehhez kérem a Jóisten segítségét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót ötperces időkeretben.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! A kereszténység ünnepei közül a karácsony az, amelynek a lényege a mai világban a leginkább torzult, ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom a karácsonyváró adventi időszakban évről évre kereszteket állít szerte az országban. Ez volt pártunk életének első komolyabb országos akciója, amit idén is folytatunk, ennek ellenére az MTI nem volt hajlandó - többszöri kérésemre sem - beszámolni erről. Azonban a kereszténység általános jelképének forgalmas közterületekre helyezésével talán sikerül elérni, hogy az emberek megálljanak egy pillanatra a karácsonyi bevásárlási láz miatti rohanásban, és elgondolkozzanak az ünnep valódi értelmén.

Keresztállítási missziónk tehát egyfajta tüntetés is népünk fogyasztói társadalommá való züllesztése ellen. Karácsony üzenete ma is az - ez az örömhír -, hogy "velünk az Isten". Bizonyára e szavak miatt is lenácizna Steiner Pál és fajtája, ha tudnák, hogy a Máté evangéliumából való angyali üzenet a Wehrmacht minden katonájának övcsatján is szerepelt - nem csoda, hiszen erős fogódzkodó ez.

ELNÖK: Képviselő úr, engedje meg, a két fogalmat ne hozza össze! Hívő ember vagyok magam is, illő tisztelettel kérem önt.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Képviselő úr, én is hívő ember vagyok, azt gondolom, ettől függetlenül nem sértettem ezzel semmit meg.

ELNÖK: Képviselő úr, illő tisztelettel kértem önt. A szavakat ne társítsa egymáshoz! Nem akarom ismételni.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Nem én társítom, hanem a történelmi kronológia.

ELNÖK: Folytassa!

(23.30)

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Mindenesetre hirdetjük vele mi azt is, hogy a kereszténység gondolatvilága mindennapunk része kell legyen, így jelképesen a kereszteket sem engedjük a templomba zárni. Ezen eszmeiség mentén javasoltuk a hit- és erkölcstan bevezetését az iskolákba is, például ez alapján érveltem ma a polgári törvénykönyv vitájában az egyházi esküvő állami elismerését célzó módosító javaslatunk mellett, hiszen nagyon fontos, hogy ne járjunk úgy, mint Antall József, akitől sajnos csak a halálos ágyán tudtuk meg, hogy keresztény Magyarországot akart, azonban a kormányzati intézkedéseiből erre sajnos nem derült fény.

A keresztállítási misszióval már jó néhány éve hazafias küldetést is teljesítünk, a magyar címerben is szereplő apostoli kettős kereszteket állítjuk fel. A társadalom egyik legfőbb összetartó ereje ugyanis az egészséges nacionalizmus, a hazaszeretet, amelyet szintén nem engedhetünk kirekeszteni a közgondolkozásból.

Az ünnepi forgatagban, amikor az ország jobbik része előkészül a kis Jézus születésére, a rosszabbak gyűlölettel fordulnak minden olyan felé, ami keresztény és magyar. Rogán Antal és balliberális szövetségesei advent első vasárnapját zsidócsillagos tüntetéssel szentségtelenítették meg, a magunkfajtákra "feszítsd meg!"-et kiáltva. Rendkívül ízléstelen és a keresztény hagyományokat sértő provokáció, hogy erre a zsidócsillagos tüntetésre éppen advent első vasárnapján kerített sort a Fidesz, az MSZP, Bajnai Gordon és a Mazsihisz, sőt a cionista bizniszszekta Hit Gyülekezetének nagykoalíciója...

ELNÖK: Képviselő úr, ismételten megkérem, ismételten figyelmeztetem: szíveskedjen ezt a gyűlöletbeszédet abbahagyni.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Elnök úr, legyen szíves, ne szakítsa félbe még egyszer a beszédemet. Semmiféle gyűlöletbeszéd...

ELNÖK: Képviselő úr, illő tisztelettel kértem önt.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Én is illő tisztelettel kérem, hogy ne zavarja össze a beszédemet.

Tehát rendületlenül folytatjuk keresztállítási missziónkat, még ha sok helyen nem is engedélyezi azt a politikai vezetés. Tilthatnak, tűrhetnek vagy támogathatnak, azonban, ahogyan a korintusiaknak írt első levél is fogalmaz, mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg ostobaság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök, Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.

Tisztelt Országgyűlés! Dr. Kiss Imre szeged-csanádi római katolikus püspöki helynök a Jobbik szegedi keresztállításán 2004-ben ezt mondta, és legyen szíves, elnök úr, ezt se szakítsa félbe: advent, karácsony és kereszt? Hogy jön ide a kereszt? Miért nem karácsonyfát és betlehemet állítunk? Nem rontja le hangulatunkat egy keresztfa? És a püspöki helynök meg is válaszolta: nem. A kereszt advent, karácsony legmélyebb értelmére mutat rá. A karácsony a szeretet ünnepe, hát a legnagyobb szeretet a kereszttel mutatkozott meg. Aki karácsonykor megszületett, annyira szeretett bennünket, az embert, hogy életét adta értünk. Senkinek nincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja másokért, fogalmazott tehát a püspöki helynök.

És valóban, a Jobbik adventi keresztállításán fogást keresők rendszeresen felteszik e kérdést, miért nem karácsonyfát és betlehemet állítunk inkább. A kereszt azonban elsősorban nem a húsvét, hanem a kereszténység jelképe, mi pedig pont arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy a karácsony nem a fenyő ünnepe vagy az ajándékozásé, hanem a kereszténységé. Krisztus eljött, hogy meghaljon értünk. Ahogyan János evangéliumában olvashatjuk, ő szeretett minket, és elküldte a fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. Valóban, megszületett a megfeszített, fogalmazhatjuk meg tömören azt, hogy Jézus megtestesülése és megváltó szenvedése nem választható szét egymástól, azért jött el közénk, hogy életét a kereszten szeretetből elveszítse.

A kereszt tehát nem a húsvét, hanem az egész kereszténység jelképe. Nem véletlen, hogy a templomok tetejéről se szedik le a keresztet a húsvéti időszak végén. A jászol szép, de inkább a templomokba való; ezeken a forgalmas közterületeken manapság sajnos csak szemétkosárnak használnák. A kereszt viszont egy felkiáltójel (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), amely felhívja (Az elnök ismét csenget.) a figyelmet az ünnep valódi, keresztény értelmére.

Erről szerettem volna beszélni, ha az elnök úr nem szakít meg közben többször is. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Vágó Sebestyén képviselő úr - megadom a szót 5 perces időkeretben -, Jobbik-képviselőcsoport.

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A "három császár csatájára" 1805. december 2-án Austerlitznél került sor. Az orosz-osztrák seregek 25-27 ezer embert veszítettek ebben a csatában, amelyből 10 ezer ember hadifogoly volt. A magyar veszteségeket csupán becsülni lehet. A két székely gyalogezred a források szerint elvesztette kétharmadát, vagyis ha 2600 fővel számolunk, akkor 1733 fő halt és sebesült meg. A 4. huszárezredből 5 fő halt meg, 36 sebesült meg, és 7 fő esett fogságba. A 11. huszárezredből hatan haltak meg, ugyanennyien sebesültek meg és tizenketten tűntek el.

A székely hősök tiszteletet érdemelnek, mert a csata során bizonyították rátermettségüket, bátorságukat, amikor a túlerővel szemben a csatában sikerült Telnice községet megtisztítaniuk a franciáktól. A falu központjában ma két kopjafa őrzi emléküket. A Brünni Magyar Polgári Egyesület idén is megemlékezést szervezett az emlékműnél, amelyen nekem is volt szerencsém részt venni a hétvégén.

Mint minden történelmi eseménynek, az austerlitzi csatának is vannak a mai napig hasznosítható tapasztalatai. Ismereteink alapján kijelenthetjük, hogy Európa hagyományosan nagyhatalmi berendezkedésű. Egy-egy nemzet helyzetét a nagyhatalmakon belül sokszor a történelmi folyamatok befolyásolják, például a Habsburg Birodalmon belül Csehország a 30 éves háború után örökös tartományként létezett, ami erősen befolyásolta önállóságát, valamint a fejlődését.

Sok esetben a tradicionális vagy a megválasztott vezetők voltak azok, akik meghatározták egy-egy ország szerepét, helyzetét, jogait a birodalmakon belül. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a magyar nemességet inkább az jellemezte, hogy vélt vagy valós kedvezmények csepegtetésének reményében kiszolgálták az uralkodót, megszavazták újabb adók bevezetését, illetve pont az emlékezetes csata előtt igent mondtak 34 ezer magyar újonc besorozására.

Az austerlitzi csata egy jelkép. Európát megrázta a francia forradalom, de végül, kisebb-nagyobb veszteségek árán, konszolidálódott a helyzet. Napóleon hatalomra került, de a császársággal ő is azt jelezte, hogy a fennálló rendbe akar betagolódni, viszont ezen renden belül egyeduralomra is törekszik Európában. Ennek egyik fontos állomása Austerlitz. Az itteni veszteség is befolyásolhatta azt, hogy a waterlooi győzelem után, 1815-ben létrejött a Szent Szövetség, amely Napóleon híján új ellenségképet keresett magának. Így fő célja a fennálló rend megtartása, a lázadások leverése és az új eszmék terjedésének a megakadályozása lett. Éppen ezért nem is csodálkozhatunk a cár készséges segítségén, amikor a magyar szabadságharc leveréséről volt szó, amelynek csatái szintén nagyon sok magyar és székely áldozatot követeltek.

A jelenleg is nagyhatalmi berendezkedésű Európában mindent meg kell tennünk nemzeti önrendelkezésünk érdekében. Sajnos ma is azt tapasztalhatjuk, hogy a jelenlegi kormány is a XIX. század eleji nemesi viselkedést tartja követendő példának a kiállás helyett. Az Uniótól remélt csepegtetett kedvezmények reményében a forradalmiság a szavak világából nem tér át a tettek mezejére. Természetesen ezt a viselkedést befolyásolja a személyes érdek és a már megszokott kormányzati viselkedés, amit a túlzott megfelelési kényszer jellemez. Az igazi kiállás egyik formája az, ha az Európai Egyesült Államok jövőképével szemben az egymás érdekeit is tiszteletben tartó, erős nemzetállamok együttműködésének létrejöttéért teszünk meg mindent.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm munkájukat. Reggel 9 órakor folytatjuk az Országgyűlés ülését.

Az ülésnapot bezárom.

(Az ülésnap 23 óra 38 perckor ért véget.)


Hegedűs Lorántné s. k.

Móring József Attila s. k.

jegyző

jegyző

Dr. Stágel Bence s. k.

Szilágyi Péter s. k.

jegyző

jegyző

A kiadvány hiteléül:

Dr. Soltész István

az Országgyűlés főtitkára



Szöveghű jegyzőkönyv

" A 2010-2014-es országgyűlési ciklus

44575 Az Országgyűlés őszi ülésszakának 30. ülésnapja 2012. december 3-án, hétfőn 44576