Parlament képe
Készült: 2019.10.15.07:17:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

180. ülésnap (2008.11.24.),  59-65. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 11:57


Felszólalások:   53-59   59-65   65-71      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit. A képviselő úr nem fogadta el az interpellációra adott választ. Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a miniszteri választ 199 igen szavazattal, 170 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Katona Kálmán, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "Új kultúra a szén-dioxid-kereskedelemben?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter úr válaszol. Katona Kálmán képviselő urat illeti a szó.

KATONA KÁLMÁN (MDF): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nagyon furcsállom, ha itt ül, miért nem válaszol a kérdésre, hiszen a miniszter úrral kapcsolatban teszem fel a kérdést, ugyanis az ön minisztere egy olyan sajátos, szupertitkos új kultúrát vezetett be a szén-dioxid-kvóta értékesítésével kapcsolatban, amiről szerettem volna miniszterelnök úr véleményét megtudni. Az eddigi tranzakciókat versenyeztetés nélkül, a nyilvánosság teljes kizárásával bonyolították, annyira titkosan, hogy a kedvezményezett vevőt kivéve a többi potenciális vevő sem tudhatott a lehetőségről, nehogy összebeszéljenek és felverjék az árat, ezzel komoly károkat okozva a kiszemelt vevőnek. Az átláthatóságot biztosító nemzetközi könyvvizsgáló cég neve és kiválasztásának módja a múlt heti interpellációm ellenére sem ismert. "Az árat Belgium esetében nem hozhatjuk nyilvánosságra, mert ezt a belga fél kikötötte a magasabb ár elérése érdekében" - idézem Szabó miniszter urat. Szabó miniszter úr megnyugtatott minket, amikor azt mondta, hogy a pénz elköltéséről szóló éves jelentés és a zárójelentés viszont nyilvános lesz. Csak nem azt jelentik ezek a szavak, hogy a pénz elköltése is a szupertitkos új kultúrával lesz bonyolítva?

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ugye tudja, hogy a szén-dioxid-kvóta a nemzeti vagyon része, ezzel pedig jól kell gazdálkodni, s hogy túlkínálat esetén nem kell kapkodni, mert a szén-dioxid-kvóta nem romlik meg. Az állami vagyon értékesítésének vannak formai követelményei, amelyek mellőzése a rendszerváltás óta nem szokás, egyetlen miniszter sem tekintett el ezektől. Gondolok itt az átláthatóságra, az értékesítés szabályaira, a tanácsadói pályázat nyilvánosságára, annak a pályáztatására és az eredmény nyilvánosságra hozására. A Szabó miniszter úr által alkalmazott új kultúra kiváló alkalmat teremt arra, hogy az eladó összejátsszon a vevővel, és ezzel megrövidítse a közvagyont.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Elfogadhatónak tartja, hogy az eladó magyar állam ne éljen a versenyeztetés lehetőségével az árfelhajtás érdekében? Egyetért-e azzal, hogy a 60 millió egységnyi kvóta értékesítése verseny nélkül kiválasztott, névtelen tanácsadó irányításával bonyolódjon, ismeretlen áron? Egyetért-e azzal, hogy a parlament és a közvélemény még a pénz elköltésének prioritásairól sem tudhat semmit, csak majd egy éves jelentésben értesül azokról?

Várom a válaszát. (Taps az MDF soraiban.)

ELNÖK: Az interpellációra Szabó Imre miniszter úr válaszol.

SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban két dolgot szeretnék leszögezni: semmiféle szupertitkosság nincs, egyébként pedig a prioritásokat az Országgyűlés szabályozta. Képviselő úr is itt ült, amikor az Országgyűlés nagy többséggel megfogalmazta azt, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégia miről szóljon, és mik legyenek a prioritásai. Egyébként pedig a nemzeti éghajlat-változási program és egy rendelet szabályozza a felhasználás kereteit. Ezért nem egészen értem képviselő úr kérdését, de természetesen nagy tisztelettel válaszolok rá.

A környezetvédelmi bizottság és a tárca együttes kezdeményezésére a bizottság ezen a héten részleteibe menően is tárgyalni fogja ezt a kérdést, ezért most csak a leglényegesebb kérdésekre térnék ki. A többi piactól eltérően a kiotói kvóták piacán az államok a szereplők. Tehát nem az európai uniós kvótákhoz - ahol hazai kiosztásról beszélünk - hasonló versenyeztetés zajlik, hanem a nemzetközi egyezményekhez hasonló módon nemzetközi piacról, állam és állam kereskedelméről beszélünk. Itt a kínálati piac a jellemző, korlátozott számú vevővel, képviselő úr. A szakértők egybehangzó véleménye szerint az árverés ezen a piacon az árat csökkentené, azaz nem árfelhajtás, hanem az ellenkezője következne be. Eddig még egyik versenytárs eladó ország - Lengyelország, Csehország, Szlovákia, a balti országok, Románia, Ukrajna és Oroszország - sem próbálkozott árveréssel. Úgy látszik, hogy ezek szerint ezt ők is másképp gondolják.

Az általános kereskedelmi tapasztalat és a piac eddigi történései is arra utalnak, hogy egy ilyen kis számú vételi joggal rendelkező rendszerben nem szabad árverést tartani. A kiotói egységek piacán a kvótakereskedelem az államok között zajlik, az állami vagyonról szóló törvény 35. § (2) bekezdés j) és k) pontjai pedig a következőt mondják: nem kötelező a versenyeztetés nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében, illetve - hangsúlyozom - külföldi állam részére történő értékesítés esetén sem.

(15.00)

Hazánk az eladó államok között az első helyen szerzett lehetőséget a kereskedésre, úgy, hogy a világon az elsők között építette ki nemzetközi szinten is átlátható módon egy, a kiotói kvóták eladásából származó bevételek kizárólagos éghajlat-politikai célra történő felhasználását garantáló szabályozást. Tehát elsőként a világon. Olyan nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező céggel kellett ezért szerződést kötni, amelynek jelentős nemzetközi reputációja van, és tapasztalattal rendelkezik a szén-dioxid-kereskedelemhez leginkább hasonlítható energetikai piacon. Ezen kritériumoknak a KPMG felelt meg leginkább.

Az eladási árat egyrészt nem hoztuk nyilvánosságra, mivel a szerződő partner maga, a szerződő állam ezt a szerződésben kikötötte. Másrészt azt gondoljuk, hogy ez indokolt volt, jó döntés volt, mert megőrizzük kedvező pozícióinkat a további tárgyalások során.

A bevételeket tehát transzparens módon, a zöldberuházási rendszeren keresztül, olyan támogatási rendszer működésére fordítjuk, amely pályázati úton, mérhető módon segíti elő többek között a lakossági és a közszféra kibocsátáscsökkentését. Az Országgyűlés által elfogadott nemzeti éghajlat-változási stratégiában rögzített prioritások szerint tehát, képviselő úr, legfőbb célunk, hogy a leghatékonyabb kibocsátási csökkentést érjük el az adott bevételekből, ezzel mint egy visszatöltődő alapból, akár újra eladhatóvá válnak az egységek. Számomra mindenképpen fontos, hogy elődöm, Fodor miniszter úr döntését meg tudtam erősíteni, egyetértek vele, és ugyanannak a döntésnek az eredményeképpen az országot jelentős bevételhez tudjuk juttatni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem elfogadni a válaszomat. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem Katona Kálmán képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.

KATONA KÁLMÁN (MDF): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Miniszter úrnak annyit válaszolnék, hogy nagyon gyenge volt ez a magyarázat, elégtelenre minősítem.

Miniszterelnök Úr! Azt kellett volna válaszolni, hogy áttekintem az eljárást, hogyan lehet átláthatóvá tenni. Elkészítem a kormányrendeletet, amely a klímastratégia szerint szabályozza azt, hogy mire költhető ez a bevétel. Erről egyébként a parlament döntött. A harmadik: azt kellett volna mondani, hogy utasítom a miniszteremet, hogy az eljárás szabályait miniszteri rendeletben szabályozza. Ez lett volna a jó válasz.

És mivel miniszter úr nem érti a kérdést, átadom miniszterelnök úrnak az "Az árverés szerepe a kvótakereskedelemben" című uniós anyagot, októberben készült, legyen szíves, olvassa el. Angolul van, eredetiben tudja olvasni, és intézkedjen ez ügyben. (Gyurcsány Ferenc átveszi Katona Kálmántól a dokumentumot. - Gyurcsány Ferenc: Áttekintem, utasítom, szabályozom! - Derültség.) Köszönöm. És nem fogadom el. (Zaj, derültség.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mindjárt látni fogjuk, hogy Katona képviselő úr legalább a miniszterelnök urat meggyőzte-e a tekintetben, hogy ne fogadja el az interpellációra adott választ.

Ön tehát nem fogadta el. Kérdezzük, hogy az Országgyűlés elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 185 igen szavazattal, 176 ellenében, 9 tartózkodás mellett... - ha jól látom, akkor 185 az igen és 185 a nem, valamint a tartózkodó szavazatok aránya. Tehát elnöki szavazat dönt. (Zaj, derültség.) Képviselő úr engem meggyőzött, úgyhogy én nem fogadom el a választ. (Derültség. - Taps az MDF, a Fidesz és a KDNP soraiban.) Így az eredmény tehát: 185 igen szavazattal, 177 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett az Országgyűlés nem fogadta el a választ.

Ennek következtében az illetékes bizottságnak, a környezetvédelmi bizottságnak az interpellációt kiadom tárgyalásra.

Tisztelt Országgyűlés! Az utolsó interpelláció következik. Almássy Kornél, független képviselő, interpellációt nyújtott be az oktatási és kulturális miniszterhez: "Már a jövőnk sem számít?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter úr válaszol.

Almássy Kornél képviselő urat illeti a szó.




Felszólalások:   53-59   59-65   65-71      Ülésnap adatai