Parlament képe
Készült: 2019.05.20.04:23:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

135. ülésnap (2011.11.16.), 92. felszólalás
Felszólaló Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:43


Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy a módosító javaslat a használati minták oltalmáról, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról, a találmányok szabadalmi oltalmáról, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról, a szerzői jogról, valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló törvény módosítását célozza. A módosításnak az összes eleme nagyon fontos, nagyon régi kötelezettségünk, hogy ezt a mai körülményekre, az új kihívásokra tekintettel és az eddigi tapasztalatok figyelembevételével módosítsuk.

A szabadalmi törvény módosításának egyik indoka egyrészt az európai szabadalmakkal kapcsolatos fordításoknak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához való benyújtásával összefüggő, felmerült gyakorlati problémák kezelése volt. Az elmúlt esztendőkben rengeteg olyan kérdés merült fel, amelyek gyakorlati megoldását sem a jelenlegi törvény, sem pedig az eddig eltelt időszak nem tudta biztosítani. Másrészről pedig tudjuk jól, és azt hiszem, azok, akik a kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak, ennek a tevékenységnek az ösztönzése céljából az eddigi hazai gyakorlati tapasztalatok is szükségessé tették a hatósági minősítési rendszer kidolgozását, ugyanis jelenleg ez az eleme hiányzik.

A jelenlegi gyakorlat problémás, hiszen az egyes állásfoglalást kiadó állami szerveknek nincs jogszabályi felhatalmazásuk az állásfoglalások kiadására. Ez olyan jogbiztonságot csökkentő vagy emésztő körülmény, ami mindenképpen megoldásért kiáltott.

A javaslat a szerzői jogi törvénynek elsősorban a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó rendelkezését módosítja. Ha figyelmesen tanulmányozzuk és átolvassuk a javaslatot, ennek indokai egyfelől a kulturális ágazatban bekövetkezett technológiai, piaci változások, ami, azt hiszem, az elmúlt időszakban évről évre nagyobb sebességgel gyorsult fel, valamint a magyarországi uniós tagsággal járó szabályozás igénye. 1996 óta olyan hosszú időszak telt el, amelyben a szerzői jogi közös jogkezelést műtípusonként egyetlen önigazgató egyesületi formában működő formáció működteti, és ez a működtetés számos olyan diszfunkcionális jelenséggel nehezedett meg és súlyosbodott, amelynek a megoldását mindenképpen meg kell tennünk.

A máig kilenc különböző egyesület belső egymásrautaltsága és az egyenlőtlen infrastrukturális és szervezeti kapacitás az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület meghatározó dominanciáját eredményezi. Ha önök az irodával kapcsolatban álló jogot igénylők véleményét, állásfoglalását megkérdezik, akkor mind, egytől egyig fenntartásokkal, különféle kifogásokkal és nagyon érdekes példákkal tudnak szolgálni, hiszen ez az Artisjus Iroda Egyesület az évente beszedett jogdíj 85 százalékát gyűjti össze, amint az előbb is említettem, ez olyan jelentős dominancia, ami több olyan valós problémát vet fel, amelyek megoldására mindenképpen törekednünk kell. A kijelölt díjkezelés az európai irányérték dupláját kitevő, összesen 30 százalékos költségteherrel sújtja az egyéni alkotókat és jogosultakat. Erre rakódik a szociális rászorultsággal és megalapozatlan nemzetközi hivatkozásokkal alátámasztott, meglehetősen vastagra hizlalt támogatási tevékenység, amelynek mind a mértéke - ez 15-30 százalék közé tehető -, mind pedig az a folyósítási gyakorlat, amelyet ez a szervezet végez, tulajdonképpen teljesen önálló, az egyesületi tagok számára is átláthatatlan, és kultúrpolitikai befolyásra törő jelleget öltött.

Nem arról beszélnék, minthogyha a kultúrpolitika kivonását szeretnénk, tehát nem egyfajta visszacsapásról van szó, hanem egyszerűen ez olyan tényező, amelynek átláthatatlansága, kezelhetetlensége és a benne részt vevők kritikája ellenére is önálló érdekrend szerint működik, megnehezítve a továbbiakban ennek az egyesületnek a valódi célját. A jelenlegi monopolhelyzet megszüntetését a fentieken túlmenően indokolttá teszi az a körülmény is, hogy az Európai Bizottság 2007-ben Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást indított ezen állapot meghaladását és a többes közös jogkezelés bevezetését sürgetve. Tehát nemcsak egy belső igény, hanem az európai jogrendszerben is egy felmerült és teljesen jogos, jogszerű igény is megköveteli ezen tényekkel ezen gyakorlat megváltoztatását. Ezért az előzmények alapján egy olyan jogkezelési intézményreformot, ennek a jogintézménynek a megújítását kell elvégezni, amely részben a számviteli, gazdálkodási követelmények részletes szabályozásával, részben az általam is említett korábbi törvényi monopóliumot megtörve, széttörve és természetesen korlátok közé szorítva a jogosultaknál a jogdíjakból történő levonást, teremti meg nemcsak Magyarország számára, hanem az Európai Unió számára is elfogadható, a közös jogrendbe illeszkedő jogszabály elfogadását.

Így az Szjt. módosítása megreformálja tehát a díjkiszabások jóváhagyási rendjét, átláthatóságot biztosít az egész rendszeren belül, ami mind a befizetők, mind pedig valamennyi érintett számára egyfajta biztosítékot nyújt. A javaslat módosítja a követő joggal, valamint az úgynevezett fizető köztulajdonnal kapcsolatos rendelkezést, ami, azt hiszem, az eddigi gyakorlathoz képest is további átláthatóságot biztosít.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai