Parlament képe
Készült: 2019.05.20.04:44:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

135. ülésnap (2011.11.16.), 54. felszólalás
Felszólaló Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:01


Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogyan Bana Tibor képviselőtársam a felszólalását zárta, s azt üzente, hogy a szellemi alkotások joga egy kiváló eszköz arra, hogy a nemzet felemelkedését, gyarapodását elősegítsük, tulajdonképpen mi ezen a szemüvegen keresztül vizsgálunk mindent. Lehet, hogy ez egy kicsit már soknak tűnik önöknek vagy bárkinek, de mi ezt a szemüveget tesszük fel, és ezen keresztül vizsgáljuk a világot, hogy a nemzet felemelkedését tudja-e szolgálni egy olyan törvényjavaslat, amely 57 oldalas, 6 jogszabály módosításáról szól: a használati mintaoltalmi törvény, a mikroelektronikai félvezetőtermékek topográfiájának oltalma, a szabadalmi törvény, védjegytörvény, formatervezési mintaoltalom és a szerzői jogi törvény, ez a hat eléggé meghatározó, tehát aki az iparjogvédelem területén vagy a szellemi alkotások területén dolgozik, az tudja, hogy itt lényegében most az összes jelentős szakjogszabályhoz hozzányúl a jogalkotó. Mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy miért tette ezt, miért nyúlt hozzá, vajon a hozzányúlás helyes irányba való elmozdulást jelent-e vagy sem.

Elnézést kérek, lehet, hogy nem leszek annyira összeszedett, mert a jelenlegi parlamenti vitaritmus körülbelül úgy zajlik, hogy az alkotmányügyi bizottság üléséről kellett az önkormányzati törvény vitájához megtett hozzászólásom után átrohannom ide, és éppen most kaptam meg itt az utolsó iratokat, tehát szinte fizikailag képtelenség ellátni ezt a feladatot, a mostani jogalkotási ritmust, amit itt diktálnak. Kezemben van most egy kis válogatás, amit felmutatok (Mutatja.), itt van most éppen öt olyan jogszabály, amelyeket szintén az alkotmányügyi bizottságban tárgyaltunk ma, ezek között van a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása, a bírósági végrehajtás, a csődeljárás és a többi. Tehát szerintem, ahogyan most jogot alkotunk, így nem szabad jogot alkotni.

De függetlenül attól, hogy egyébként nem vitatom el, hogy a most elénk tett 4859. számú javaslat alapvetően egy alapos munka, egyébként, ahogyan fogalmazott a szakértő kolléga, azt mondta, hogy ez egy szegényes, eurokrata stílusú, de tartalmilag egyébként nem rossz javaslat.

(11.40)

Tehát azért ezt világosan le szeretném szögezni, ahogy Bana Tibor képviselőtársam is mondta, hogy alapvetően egy irányában, szellemiségében támogatható javaslat, azokkal a megszorításokkal, amiket a szerzői jogi vonalon elmondott. Én inkább a másik területről beszélnék, jómagam elég sok iparjogvédelmi ügyben jártam el. Csak egy példát hadd említsek arról, hogy a védjegyek mennyire fontosak a szervezetek vagy a nemzet élete szempontjából. Van egy ilyen védjegy, hogy KözHáló. A Teleház Szövetség kitalált egy nagyon jó ötletet pár évvel ezelőtt, ami arról szólt, hogy építsük ki, a települések életének megóvása vagy kibontakoztatása érdekében, legyenek a helyszínen a teleházakban ilyen hozzáférési pontok, és itt elektronikus, tehát internetes hozzáférési pontokkal ügyintézést lehet elvégezni, mindenfélét. Tehát közel hozni az emberekhez az elektronika, internet adta lehetőségeket.

A KözHáló megjelölést annak rendje-módja szerint bejelentette akkor még Szabadalmi Hivatalhoz a Teleház Szövetség, ezt jogerősen bejegyezték. Ezt követően a kormányzat, tehát 2002 környékén vagyunk, az akkori szocialista kormányzat közháló-programot kezdett el megvalósítani, tehát elkezdte bitorolni ezt a védjegyet. Most jelzem ünnepélyesen, hogy a Magyar Köztársaság igazságszolgáltatása úgy áll, hogy ez a per még jelenleg is folyamatban van. Tehát ezzel, azt hiszem, mindent elmondtam az ügyről, és egyáltalán az iparjogvédelem jogi kikényszerítésének a hátteréről. Tehát ezt a civil kezdeményezést lenyúlta az állam, egyszerűen és nemesen fogalmazva, a védjegybitorlás iránti per még mindig folyamatban van. Egyidejűleg védjegy-megsemmisítési vagy -törlési pert indított a minisztérium, SZDSZ-es kötődésű jogászokkal dolgoztak. Kemény harcot vívtunk, de ez a mai napig is tart. Remélem, hogy kedvező fogadtatást lel az a felvetésem, hogyha azt mondom, hogy ebben az ügyben meg kellene egyezni. De most menjünk tovább, ez csak egy példa volt arra, hogy mennyire fontos szereppel bírnak az iparjogvédelmi jogszabályok hazánk életében.

Amerikában - nem is tudom már pontosan, ki mondta, majd lehet, hogy segítenek képviselőtársaim - híresült el az a mondás, hogy annyi Nobel-díjas van Magyarországon, az egy főre jutó Nobel-díjasok száma igen nagy, főleg a két háború közötti generációban, hogy kik ezek a magyarok. A Marsról jöttek, hogy ilyen képességeik vannak? Tehát valóban, egy hihetetlen invenciózus, hihetetlen szellemi alkotási képességekkel bíró nemzet vagyunk, és ennek nyomán rendkívül szép termést is tettünk le az asztalra, tettek le feltalálóink az asztalra, és próbáltak védelmet találni a szabadalmi oltalom keretében vagy a védjegyoltalom keretében egy jó ábramegjelölésre, vagy a használati minta keretében, de gyakorlatilag azt kell tapasztalni, hogy az egész szabályozás iránya az utóbbi időben, az európai uniós csatlakozást követően elment egy globalista irányba. Tehát gyakorlatilag a fő tartalmi helyzet, amivel lehet jellemezni jelenleg Magyarországon az iparjogvédelem helyzetét, az úgy áll, hogy a magyar szellemi alkotók, feltalálók, használati mintaoltalom-kidolgozók egyre kisebb lehetőséget kapnak arra, akár pénzügyileg is meg jogilag is, hogy a saját szellemi alkotásukat levédjék, megvédjék, és ezt aztán kikényszerítsék a különböző multicégekkel szemben.

Nyilván az európai közösségi szabadalomhoz, európai közösségi védjegyhez való bekerülés sokkal magasabb költség, nyilván egész uniós védettséget ad. Összességében azt lehet mondani, hogy visszaszorult, drámaian csökkent a magyar bejelentések száma a Szabadalmi Hivatalhoz, tehát olyan mértékben, hogy az utóbbi években szinte katasztrofális. Drámaian megemelkedett a globális cégek védjegy- és szabadalombejelentése. Tulajdonképpen miért van jelentősége ennek? Azért van, mert ha egy jó, frappáns megjelöléssel levédem bármelyik nevet - nem akarok senkinek reklámot csinálni, csak a KözHáló-ügyet mondtam -, akkor azon a néven azt a szolgáltatást nem lehet felajánlani.

Vagy: van egy olyan technikai megoldásom, egy olyan feltalálói találmányom, amely oltalomképes, amely világra szólóan újdonsággal bír, és amely megvalósítható és iparilag alkalmazható, akkor az kizárólagos jogot ad annak a gyógyszerfeltalálónak és annak a gyógyszercégnek, mint például mondjuk a Richter Gedeon, ami talán még a legmagyarabb gyógyszercég, hogy kizárólagosan forgalmazza ezt a gyógyszert. Hosszú kutatások előzik meg a szabadalmak oltalmát. De azt kell nézni, hogy ennek a követelménynek, tulajdonképpen ennek a védelmi követelménynek, hogy meg kell védeni a magyar feltalálókat, meg kell védeni a magyar szellemi alkotásokat, megfelel-e ez a törvény vagy nem.

Röviden azt lehet mondani, hogy alapvetően megfelel, tehát jó irányba mozog. Nem csinál nagy reformot, tehát azért itt nincs nagy, hatalmas földindulás, azonban mindenképpen ki kell emelni pár elemet a hátralévő időben, ami azért mindenképpen fontos ebben az ügyben.

Nem nagyon kapott nagy nyilvánosságot egy olyan megállapodás, az úgynevezett londoni egyezmény az európai szabadalmak megadásáról, amelyik 2009-ben került Magyarországon kihirdetésre, idén januárban lépett hatályba. Most a magyar törvénnyel korrigálni kell egy súlyos fogyatékosságot, a hazai nyelv európai szabadalmakkal kapcsolatos használatának korlátozásáról van szó ugyanis. Tehát mi az egyenrangú tagjai volnánk, papíron legalábbis, de tudjuk, hogy nem vagyunk, ez Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy a mi nyelvhasználatunk is legyen korlátozásmentes. Az európai szabadalmi eljárásban a szabadalmakat elsősorban angol nyelven, másodsorban német vagy francia nyelven lehet benyújtani. Tehát az Unióban döntő szóval rendelkező tagországoknak ez megfelelő megoldás, nekünk azonban nem, hiszen mi magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, és egyenrangú tagjai vagyunk az Európai Uniónak, és mi erre igenis igényt tartunk. Jó lenne tudni, hogy a tárgyalásokon részt vevő magyar delegáció - most folyik egyébként az Európai Parlamentben is ennek a vitája - miért nem foglalta el azt az álláspontot, hogy a magyar nyelv legyen használható, magyarul minden tagállami nyelv legyen használható, miért ment bele az angol nyelv szupremáciájába.

Megszüntetendőnek tűnik a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán az adókedvezményekkel kapcsolatos helyzet, erről már beszélt Bana Tibor képviselőtársam, tehát én ezt most így átugranám.

Talán arra utalnék inkább, van még a hátralévő időmben egy rövid idő arra, hogy arra utaljak, hogy a szabadalmak és a gyógyszerkészítmények témaköre mennyire fontos. Van Magyarországon egy olyan rákellenes készítmény, ez a CoD tea, amely egy komplex gyógymód keretében a hivatalos gyógyítás mellett olyan gyógyhatásfokkal bír, hogy eddig már körülbelül 20 ezer ember életét mentette meg. Nemzetközi szinten totálisan elismert, dokumentált készítményről van szó. Magyarországon a Versenyhivatal üldözi ezt a készítményt. 2004 óta nem minősíthető, nincs olyan, hogy gyógyhatású készítmény, megszűnt ez a kategória. Ezért azok, akik ezt az értékes készítményt megalkották, arra kényszerülnek, hogy úgynevezett étrend-kiegészítőként hozzák forgalomba. Ennek pedig az a következménye, hogy nem lehet elmondani róla, hogy ez kedvező élettani hatásokkal bír, és ha valaki ilyet közvetve elmond, akkor megbírságolják, és leradírozzák a térképről. Ez történt jelen esetben. Több tucat millió bírságot szabtak ki, és így a magyar embereket korlátozzák a rák elleni harcban.

Tehát ilyen módon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nem lehet használni a jogszabályokat, úgyhogy a részletesebb, külön felszólalásban fogom a többi véleményemet kifejteni. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai