Parlament képe
Készült: 2019.05.20.04:24:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

135. ülésnap (2011.11.16.), 52. felszólalás
Felszólaló Bana Tibor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:21


Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem a lehető legtöbb nézőpontból megvilágítani a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának álláspontját az előttünk fekvő, a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban.

Mindenekelőtt szeretném aláhúzni és leszögezni azt, hogy alapvetően a mi hozzáállásunk is pozitív ehhez a javaslathoz, mi is üdvözöljük azokat a változtatásokat, módosításokat, amelyeket ez a törvényjavaslat megtesz. Ugyanakkor kritikaként szeretném megemlíteni azt, hogy véleményünk szerint egy, a jelenleginél nagyobb mértékű, átfogóbb felülvizsgálat megtétele is lehetséges és szükséges lett volna, elsősorban a szerzői jogok tekintetében. Természetesen a jogharmonizációs célú, a szabályozási hiányosságokat kiküszöbölő, az ésszerűsítés irányába ható, valamint a kodifikációs és technikai korrekciókat a magunk részéről egyértelműen támogatni tudjuk, ahogy pozitív a Jobbik hozzáállása a használati minták oltalmáról szóló törvény, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló törvény, illetve a formatervezési minták oltalmáról szóló törvény módosításaival kapcsolatban is. Azt is üdvözölni tudjuk, hogy a törvényjavaslat egyértelművé teszi a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény és a polgári törvénykönyv, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény és a polgári törvénykönyv viszonyát.

Engedjék meg, hogy kicsit hosszabban időzzek a 17. és 18. § módosításainál. Ez a módosítás a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényt kiegészíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésével kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó hatáskörét megalapozó szabályokkal. Ezeket a módosításokat a magunk részéről mindenképpen támogatni és üdvözölni tudjuk, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak határozott álláspontja az, hogy bármilyen érdemi és hathatós lépések történnek a K+F ösztönzésének irányába, azokat feltétlenül támogatni tudjuk, mivel meggyőződésünk szerint a kutatás-fejlesztés területének előmozdítása nagymértékben hozzájárulhat hazánk és a magyar nemzetgazdaság szereplői versenyképességének javításához, és a gazdaság motorjaként a kutatás-fejlesztés területének élénkítése mindenképpen nagymértékben elősegítheti gazdasági növekedésünket.

(11.30)

Éppen ezért tartjuk azt aggályosnak, tisztelt Országgyűlés, hogy az elmúlt évben az azt megelőző évekhez képest kisebb növekedést figyelhettünk meg ezen a területen, s azt hozzá kell tennem, hogy az egyes szegmensekben megfigyelhető eredményességjavulás nem járt együtt növekvő kutatás-fejlesztési ráfordítással, és a vállalkozások teljes körében sajnálatos módon tovább csökkent az erre való fokuszálás, ráfordítás aránya. Úgy ítéljük meg, hogy a Fidesz a magyar kiválóságon spórol, mert a nemzeti ügyek kormánya kétségbeesve próbálja betömködni a hibás gazdaságpolitikája által okozott költségvetési lyukakat.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány percben megosszam az álláspontomat önökkel egy összeférhetetlenségi kérdéssel kapcsolatban, s itt szeretném kérni az államtitkár urat, hogy ezzel kapcsolatban mindenképpen fontolják meg a változtatások, módosítások lehetőségét.

Mire gondolok? 2010. január 1-jétől sem az innovációs törvény, sem a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nem engedi meg, hogy a kutató, feltaláló olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsen, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát, know-how-ját hasznosítják, vagyis a kutatóhelyen vagy egyetemen dolgozó vezetők és témacsoport-vezető közalkalmazottak nem lehetnek tagjai vagy vezető tisztségviselői olyan gazdasági társaságnak, amelynek az őket foglalkoztató munkáltató, kutatóhely vagy egyetem az alapítója, tagja, vagy amely gazdasági kapcsolatban áll a munkáltatóval.

Ez azt jelenti, tisztelt Országgyűlés, hogy a jelenleg érvényben lévő törvény alapján a kutató, feltaláló nem vehet részt a találmány hasznosításában, illetve fejlesztésében, ami minden szempontból hátrányt jelent. A feltaláló ugyanis, aki minden bizonnyal a legjobban ismeri a találmányt, néha ki sem hagyható a hasznosítás folyamatából. A maximális gazdasági haszon eléréséhez bizonyára sok esetben hozzájárulna a feltaláló részvétele, mivel kulcsszerepet vállalhatna a további fejlesztésekben és a hasznosítás folyamatának meghatározásában. Az egyetemek, kutatóhelyek és alkalmazottaik választási lehetőségeit szélesíthetné, ha az OECD-ajánlás alapján létezne olyan spin-off vállalkozás is, amelyet kizárólag a kutató alapít, vagy amely hasznosítási jogot szerez az adott szellemi alkotás felett az intézmény tulajdonosi részvétele nélkül.

Én azt kérem a kormánytól és az államtitkár úrtól, fontolják meg azt, hogy ezen a területen módosításokat eszközöljenek, már csak azért is, mert határozott álláspontunk az, hogy a szellemi alkotások jogának szabályozását feltétlenül K+F baráttá kellene tenni. Bízunk benne, hogy a nemzeti ügyek kormánya részéről érdemi lépéseket láthatunk majd a közeljövőben ebben a tekintetben, már csak azért is, mert néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök úr úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság egy gyorsnaszád, és ha valóban komolyan gondolja ezt a miniszterelnök úr, és ha valóban komolyan gondolja ezt a nemzeti ügyek kormánya, akkor feltétlenül hathatós lépéseket kellene tenni a kutatás-fejlesztési ráfordítások növelése irányába, és mindenképpen szükséges lenne lépéseket tenni a kedvezőbb szabályozási környezet kialakítása irányába. Itt, az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán, azt gondolom, ebbe az irányba hathatna a bürokratikus terhek további csökkentése, illetőleg az átláthatóság, a kevesebb papírmunka és a több szakmaiság irányába történő elmozdulás.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány gondolatot fűzzek a szerzői jogi szabályozás áttekintésének témaköréhez is. Itt mindenképpen üdvözölni tudjuk a magunk részéről - mint nemzeti ellenzéki párt részéről - az eljárások gyorsítása irányába ható változtatásokat, illetőleg a közös jogkezelés területén mindenképpen pozitívumként értékeljük az átláthatóság és a hatékonyság irányába mutató módosításokat, hiszen ezek által valóban egy innovatívabb környezet megteremtéséhez juthatunk el. Ugyanakkor szeretném azt megemlíteni, hogy a mi véleményünk szerint a jogdíjak egyfajta speciális fogyasztási adót jelentenek, éppen ezért mindenképpen üdvösnek tartanánk azt, hogyha az állam a jelenleginél nagyobb mértékben, erősebben szólna bele abba, hogy ki kaphat juttatást jogkezelőktől.

Néhány gondolat erejéig kitérnék a letöltések és a fájlcsere kérdésére is. Ezzel kapcsolatban természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom a rend pártjaként egyáltalán nem kívánna a túlzott felpuhítás irányába lépéseket tenni, a liberalizálás irányába túlzottan ellépni, ugyanakkor azt mi is aggályosnak tartjuk, hogy sok esetben a felhasználók kriminalizálásáról kell beszélnünk ezen a területen, olyan felhasználók kriminalizálásáról, akik nem folytatnak kereskedelmi célú tevékenységet, nem ez áll az ő felhasználásuk hátterében. Éppen ezért azt kérem önöktől, tisztelt képviselőtársaim, elsősorban tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy mindenképpen vitassuk meg ezt a kérdéskört is majd a közeljövőben itt, a tisztelt Ház keretei között, mivel azt gondolom, ezen a területen is érdemes lenne módosításokat véghezvinni, és azt kérem a nemzeti együttműködés kormányától, hogy tegyen lépéseket a felhasználókkal történő érdemi konzultáció és az ezzel a kérdéssel, vagyis a letöltések, fájlcsere, torrentoldalak kérdésével kapcsolatos társadalmi vita irányába.

Végezetül még egy konkrét javaslatot szeretnék megfogalmazni, amely csak részben kapcsolódik az előttünk fekvő törvényjavaslathoz. A Jobbik Magyarországért Mozgalom szeretné elérni azt, hogy ha a jövőben a Himnuszt és a Szózatot csak eredeti szöveggel és zenével lehetne előadni, mivel meggyőződésünk, hogy gátat kellene szabni a nemzeti imádságot gyalázó különös elemeknek, éppen ezért, bár ez valóban nem tartozik szorosan a téma ezen részéhez, hiszen Btk.-módosításokat is kellene eszközölni ennek érdekében, de azt gondoljuk, a Himnusz és a Szózat lealacsonyítandó átdolgozását érdemes lenne bűncselekményi kategóriának nyilvánítani. Azt gondolom, hogy a szellemi tulajdonjog tekintetében pedig komolyabb állami szerepvállalásra lenne szükség. Az a Jobbik véleménye ebben a témában, hogy a szellemi tulajdonjognak az állami tulajdon kizárólagos tárgyává kellene válnia, irányelvet kellene megalkotni ezek felhasználásáról, és szintén a kormánynak kellene érdemi lépéseket tenni az ingyenes felhasználás feltételeinek kialakítása érdekében.

Összességében azzal zárnám a mondandómat, mielőtt átadnám a szót Gaudi-Nagy Tamás frakciótársamnak, hogy bár vannak fenntartásaink az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban is, ahogyan azt kifejtettem, sok egyéb területet és kérdéskört is meg lehetett volna vizsgálni, sok egyéb kérdéskörhöz is hozzá kellett volna nyúlni a mi álláspontunk szerint, összességében, mindent mérlegre téve és mindent összevetve támogatni tudjuk a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai