Készült: 2019.10.23.03:26:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

5. ülésnap (2018.06.04.),  229-232. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 7:37


Felszólalások:   225-228   229-232   233-236      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gréczy Zsolt képviselő úr, a Demokratikus Koalíció képviselője: „Az Orbán-rendszer szokása lesz-e színházi előadások betiltása?” címmel. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A pécsi Zsolnay Színház betiltotta a korábban már meghirdetett Igenis, miniszterelnök úr! című előadást, Alföldi Róbert rendezésében. A játszóhely igazgatója, Vincze Balázs politikai aktivistának nevezte a Nemzeti Színház korábbi főigazgatóját, erre hivatkozva mondta le a produkciót. A miniszter úr, aki felügyeli a kultúrát… - és tisztelt képviselőtársaim is nyilván tudják, hogy a közéletben állásfoglalást tenni az értelmiségi lét része. Ezt a véleményt akkor is illik, sőt a világ kulturált vidékein kötelező is elfogadni, ha az éppen hatalmon levőknek nem tetszik az állásfoglalás, akár a kemény bírálat.Shakespeare, Bulgakov, Petőfi, Ady, Móricz, Mikszáth vagy éppen Picasso mind politizáltak, karakteres véleményt fejtettek ki napi közéleti kérdésekben is. Ha ma élnének, őket is kitiltanák magyarországi kulturális intézményekből? A Demokratikus Koalíció szerint felháborító és elutasítjuk, hogy Magyarországon 2018-ban kicenzúráznak, betiltanak egy színházi előadást. Tudnia kell az országnak, a kultúrában élő, dolgozó, alkotó embereknek, hogy ez mostantól rendszer lesz-e, és hogy ez az eljárás az Orbán-rendszer része lesz-e, és más művészeket, előadásokat, produkciókat is érhet-e retorzió.

Nagyon sok művész panaszkodik, hogy fideszes települési vezetők között terjedő, úgynevezett halállisták alapján nem hívhatják meg őket fesztiválra, önkormányzati rendezvényekre, mert világnézetük nem harmonizál az éppen aktuális fideszes irányvonallal. Mit kíván tenni a kormány, a miniszter vagy akár az államtitkár, hogy az orbáni diktatúrában se fordulhasson elő betiltás, cenzúra, a másféle hang elszigetelése, a félelem gerjesztése? A kultúrának szabadságra van szüksége. A Demokratikus Koalíció garanciákat követel arra, hogy a kultúra szereplőinek ne kelljen retorzióktól tartaniuk, ha nem akarnak a Fidesznek megfelelni. Várom a színházi cenzúra ügyében is illetékes agrárállamtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Államtitkár úr, a kormány nevében, parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Maradjunk abban, hogy agrárállamtitkár és nem kimondottan illetékes. Ezt azért szeretném tisztázni, és köszönöm a megjegyzést. Attól eltekintve színházba járó emberként ezt azért elfogadom.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon a művészeti élet szabad, vonatkozik ez mind az alkotó-, mind pedig az előadó-művészeti tevékenységre. A kormányzat mindig is amellett volt, hogy időtálló értékek jöjjenek létre, és ehhez kellő szabadsággal rendelkeznek a kulturális intézmények vezetői. A szabadsággal felelősség is párosul. A kultúrával foglalkozó szakembereknek ügyelniük kell arra, hogy valódi értékek szülessenek. Ebben a mércét a saját művészi meggyőződésük jelenti.

A kormány kiemelt kormányzati prioritásként kezeli az előadó-művészeti ágazatot, infrastrukturális fejlesztéssel és a támogatások növelésével az előadó-művészeti szervezetek minél jobb működéséhez kíván hozzájárulni. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény, röviden Emtv. célja és feladata, hogy segítse az előadó-művészeti szervezetek működését, és járuljon hozzá a magyar kultúra értékeinek teremtésében, közvetítésében tevékenykedő ágazat korszerű jogszabályi környezetének biztosításához.

Az Emtv. szintén rendelkezik az általános foglalkoztatás szabályaitól való eltérésről, az előadó-művészeti szervezetek vezetőinek megválasztásáról, a munkakör betöltése során alkalmazandó különös szabályokról, az előadó-művészeti szervezetek minősítésének feltételeiről.

(18.20)

A jogszabály kormányrendelet szintjén rendelkezik az előadó-művészeti szervezetek vezetőinek pályáztatásáról és pályázati eljárásáról, a vezető munkakör betöltéséhez szükséges követelményekről.

2018-ban összesen 1230 millió forinttal emelkedett a kiemelt és nemzeti minősítésű szervezetek támogatását célzó keret, ebből 1120 millió forint volt a zenei szervezeteknek, 110 millió forint a nemzeti és kiemelt minősítésű színházi szervezeteknek. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott színházművészeti szervezetek költségvetési támogatása 2017-ről 2018-ra 110 millió forinttal emelkedett. 2017-ben ez 9 milliárd 628 millió volt, 2018-ban pedig 9 milliárd 738 millió forint.

Az EMMI a színház-, tánc- és zeneművészeti szervezetek számára hirdetett pályázatán összesen 1264 millió forint támogatást ítélt meg, amely a minősítéssel nem rendelkező, de a hatóság nyilvántartásában szereplő színházak, táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok, továbbá a szabadtéri, nemzetiségi és befogadó színházak 2018. évi működését támogatja. A keretösszegből a színházi szervezetek 387 millió forint, a táncegyüttesek 176 millió forint, a zeneművészeti szervek 154 millió, a forgalmazók 214 millió, a szabadtéri színházak 247 millió, a nemzetiségi színházak pedig 90 millió forint támogatásban részesültek. A színházak, a tánc- és zenei együttesek összesen 173 pályázatot adtak be; 144 érvényes pályázatból 127 szervezet kapott támogatást.

A színházlátogatók száma - azt hiszem, ez egy örvendetes szám, és ez mond meg mindent - a 2010-es számhoz képest 4,5 millióról a legutóbbi évadra már 6,7 millióra bővült, ami másfélszeres növekedést jelent. Több mint 40 milliárd forint kormányzati támogatásból újulhatott meg a kaposvári, a debreceni, a veszprémi, a győri és a szolnoki színház. Emellett összesen csaknem 3 milliárd forintból korszerűsödik a Nemzeti Színház és a Thália Színház is. A vidéki színházépületek programszerű megújítására az 1990-es évek eleje óta nem volt példa.

A magyar kormány az Emtv.-ben megfogalmazott szabályozásokon túl - két állami fenntartású színházi szervezetet kivéve - nem tekinti feladatának a fenntartói kötelezettségből származó jogokat gyakorolni a színházak felett. Az Emtv. szerinti eljárásban a fenntartók, tulajdonosok által kinevezésre került előadó-művészeti szervezetek vezetőinek a feladata és felelőssége az általuk irányított szervezet törvényes és hatékony működtetése, szakmai feladatainak minél jobb ellátása. Köszönöm figyelmüket.




Felszólalások:   225-228   229-232   233-236      Ülésnap adatai