Készült: 2024.03.28.15:10:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

27. ülésnap (2018.10.03.),  176-186. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 30:28


Felszólalások:   160-175   176-186   186-187      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. A módosító javaslatok benyújtására, tisztelt Országgyűlés, csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1659. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes iparjogvédelmi szabályok módosításáról szóló T/1659. számú törvényjavaslat elfogadásának célja a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015/2436. irányelv átültetése a védjegytörvény módosítása útján. Az irányelv rendelkezéseinek átültetésére a tagállamoknak a hatálybalépéstől számított 3, illetve a 45. cikk tekintetében 7 év áll rendelkezésére. Ennek határideje 2019. január 14-én jár majd le.

Engedjék meg, hogy elsőként a törvényjavaslat jelentős részét kitevő jogharmonizációs célú módosításokat ismertessem. A 2007-2015 között zajló európai uniós védjegyreform eredményét az irányelv, az európai uniós védjegyről szóló rendelet, valamint annak végrehajtási jogszabályai, a végrehajtási rendelet és a felhatalmazáson alapuló rendelet tartalmazza.

A védjegyoltalmi rendszer létrehozása óta bekövetkezett társadalmi, technológiai és egyéb jelentős változások a tagállami védjegyjogi jogharmonizációt célzó irányelvi rendelkezések és az egységes uniós piaci védjegyoltalmat biztosító rendeleti előírások felülvizsgálatát szükségessé tették.

A felhatalmazáson alapuló rendelet tartalmazza az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtti felszólalási, törlési és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárások és a fellebbezési eljárások részletes szabályait, valamint a Fellebbezések Tanácsának összetételére vonatkozó rendelkezéseket.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat eltörli a megjelölés grafikai átláthatóságának követelményét a védjegyként lajstromozható megjelölések tekintetében. Kiegészíti a védjegy fogalmát a megjelölés lajstrombeli ábrázolására vonatkozó új irányelvi követelmények meghatározásával, a védjegytípusok példálózó felsorolását pedig az újonnan lajstromozható védjegytípusokkal. Ezzel a változással a jelenlegihez képest többféle megjelölés válik oltalmazhatóvá, így lehetőség lesz olyan típusú védjegyek lajstromozására is, mint például a hang, videó, mozgás, illetve ezek kombinációjából álló megjelölések.

(20.40)

A törvényjavaslat az irányelvre tekintettel felülvizsgálja a lajstromozást kizáró okok rendszerét. Új okként jelenik meg a védjegyjogon kívüli jogszabály által tiltott megjelölés védjegyként való lajstromozásból való kizártsága. A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban is új, feltétlen és viszonylagos kizáró okok kerülnek bevezetésre, amelyeket az oltalom alatt álló borokkal kapcsolatos hagyományos kifejezésekre és a hagyományos, különleges termékekre, valamint a növényfajtanevekre vonatkozó új, hivatalból vizsgálandó lajstromozást gátló okok egészítenek ki.

A védjegyoltalomból eredő jogok tartalmának pontosítását és kiegészítését a törvényjavaslat szintén az új irányelvi rendelkezésekkel összhangban hajtja végre. E körben kifejezetten védjegybitorlási tényállásként nevesíti a védjegy kereskedelmi névben vagy cégnévben megvalósított engedély nélküli használatát, ahogyan a védjegynek összehasonlító reklámban történő jogellenes használatát is. A védjegyoltalomból eredő jogok megsértését jelenti olyan tranzitáruk harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül történő behozatala, amelyeken engedély nélkül szerepel a lajtromozott védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés. Védjegybitorlásnak tekinthető bizonyos előkészítő cselekmények keretében történő engedély nélküli használat is, mint például a védjegynek csomagoláson, címkén történő elhelyezése.

A törvényjavaslat a védjegyoltalom korlátai körében is az irányelv szövegéhez igazítja a védjegytörvény rendelkezéseit, a bitorlásért való felelősséget pedig az irányelv szerinti továbbhasználati jogok biztosításával korlátozza. Módosulnak a védjegyek árujegyzékére vonatkozó szabályok is, növelve a jogbiztonságot. Az irányelv szabályaihoz igazodva átláthatóbbá válnak a védjegy használatával kapcsolatos rendelkezések, módosul az együttes és tanúsító védjegyekre vonatkozó, valamint a védjegyoltalom megújításának szabályozása is.

Tisztelt Országgyűlés! A következőkben a törvényjavaslatnak a védjegytörvény jogalkalmazás során felmerült igényekre tekintettel végrehajtott módosításait szeretném röviden ismertetni. A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése esetén a védjegy megszűnésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, lerövidít egyes eljárási határidőket, továbbá változtat a tárgyalás tartásának feltételeire vonatkozó szabályokon is.

A módosítások harmadik része a védjegytörvénynek a nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos szabályait érintik. Országunk más uniós országokkal együtt a madridi megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv stockholmi szövegének részese. 2015. október 31-től azonban már kizárólag a jegyzőkönyv alkalmazandó a Madridi Unió valamennyi szerződő állama tekintetében. Ennek eredményeként a madridi megállapodás kiüresedett, a madridi rendszer pedig lényegében egyetlen szerződéses rendszerként működik. Ez a körülmény indokolja a nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos szabályok összevonását egyetlen fejezetbe, megszüntetve a jelenlegi kettős szabályozást.

Az iparjogvédelmi hatósági ügyekben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező SZTNH az elektronikus ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézést biztosító szerv. Az EU általános adatvédelmi rendeletében, az Alaptörvényben, valamint az infotörvényben foglaltakra figyelemmel a javaslat kiegészíti az iparjogvédelmi törvényeket az SZTNH-hoz benyújtott kérelmekben kötelezően megadandó adatok körének kibővített szabályozásával.

A tavalyi év folyamán került sor a szellemi tulajdoni ágazati törvények módosításaira annak érdekében, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jétől alkalmazható legyen az SZTNH előtti szellemi tulajdoni eljárásokban is. A javaslat pontosítja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény iparjogvédelmi, szabadalmi, illetve a használatiminta-, a topográfia- és a formatervezésiminta-oltalmi, valamint a védjegy- és a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos eljárásokban alkalmazható szabályainak körét.

A szabadalmi törvény és a használatiminta-oltalmi törvény szabályait kiegészíti az atomenergiával kapcsolatos nemzeti szabadalmi és használatiminta-oltalmi bejelentéseknek az Európai Bizottsággal történő közlési kötelezettségére vonatkozó rendelkezésekkel, figyelemmel az Euroatom-szerződés, az EU általános adatvédelmi rendelete és az infotörvény alkalmazandó rendelkezéseire.

A törvényjavaslat társadalmi egyeztetés keretében széles szakmai körben véleményezésre került. Ennek során véleményt adott az AmCham Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, a Magyar Védjegy Egyesület, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, az UNION-IP Magyar Csoportja. A társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek is hozzájárultak a hatékonyabb, a gyakorlatban jobban alkalmazható jogszabályok kialakításához.

Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása szükséges mind az Európai Unió jogából fakadó kötelezettségeknek való megfelelés, mind pedig a védjegyeljárások gyorsítása és összehangolása érdekében. Elfogadása elengedhetetlen az elektronikus ügyintézési törvényben meghatározott kötelezettség és az adatvédelmi előírások teljesítéséhez is.

Hozzájárul az innovációs tevékenység ösztönzéséhez, a nemzetgazdaság élénkítéséhez és a piaci szereplők helyzetének javításához. Kérem ezért, hogy megvitatását követően a törvényjavaslatot egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Becsó Károly képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az iparjogvédelem az áruk és szolgáltatások, valamint a műszaki jellegű szellemi alkotások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések jogi oltalmát biztosító jogintézmény. A polgári jog egyik sajátos részterülete az iparjogvédelem, amelynek körébe az alábbi alkotásfajták tartoznak: használati minták, formatervezési minták, a találmányok, a növényfajták és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy mint árujelző teszi lehetővé az egyes áruk és szolgáltatások megkülönböztetését más áruktól és szolgáltatásoktól.A védjegyek megkülönböztető erején alapul a versenytársak közötti piaci verseny és a fogyasztók tájékozódása, illetve választás az egyes áruk és szolgáltatások között. A védjegy teremti meg a kapcsolatot az áru és annak gyártója, a szolgáltatás és annak teljesítője között. A védjegy ily módon kifejezi az áru, szolgáltatás származását, eredetét, hiszen az árut, szolgáltatást meghatározott vállalathoz köti. A védjegynek a minőség jelzésében is van szerepe. Nem jelent ugyan jogi garanciát a fogyasztó számára az áru, szolgáltatás állandó jó minőségére, viszont a védjegy és annak jogosultja közötti kapcsolat ez utóbbi alapvető érdekévé teszi a védjegyével ellátott áruk jó minőségének biztosítását, fenntartását.

A védjegyhez köthető funkciókat csupán a jogi védelem, a védjegyoltalom segítségével töltheti be. A védjegyoltalom biztosítja a jogosult számára a védjegy használatához való kizárólagos jogot. E kizárólagos használati jog hiányában a védjegy nem lenne alkalmas az áruk származásának jelzésére, megkülönböztetésére, a minőség kifejezésére és az ezekre épülő egyéb gazdasági funkciók megvalósítására. Hatályos védjegyjogi szabályozásunk alapját a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, továbbiakban a Vt. képezi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak bizonyítják, hogy milyen fontos szerepe van a védjegynek a gazdasági élet területén, ezért is hangsúlyos annak jogi szabályozása. A T/1659. számú törvényjavaslat elsősorban a Vt. módosítását célozza, a további kapcsolódó törvénymódosítások csupán az iparjogvédelmi szabályozás koherenciáját hivatottak biztosítani. A Vt. módosítását négy körülmény indokolja. Elsődleges feladata a jogalkotónak, hogy az Európai Unió által védjegyreform keretein belül megalkotott irányelvből származó jogharmonizációs kötelezettségének eleget tegyen.

Másodsorban a szakmai szervezetek visszajelzése alapján szükségessé vált a védjegyeljárások szabályainak módosítása annak érdekében, hogy a joggyakorlat során felmerült igények kielégítésre kerüljenek, valamint az ügyfelek érdekében hatékonyabb és gyorsabb eljárás kerüljön bevezetésre. A Vt. felülvizsgálata keretében  figyelemmel a nemzetközi védjegyeket szabályozó nemzetközi jogi keret sajátosságaira és fejlődésére  sort kellett keríteni a nemzeti kapcsolódási szabályok rendezésére, amelynek eredményeképpen egyetlen fejezetben kerülnek ezek rendezésre. A kényelmes, gyors ügyintézés leghatékonyabb módszere az elektronikus ügyintézés. Ennek szellemében került korábban elfogadásra az elektronikus ügyintézésről szóló törvény is. A javaslat az említett törvényben meghatározott feladatok teljesítéséhez szükséges részletmódosításokat végez el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr a részletes szabályokat és az indoklását ismertette velünk. Ezeket nem kívánom megismételni. Az előttünk fekvő tervezetet a Fidesz frakciója támogatja, mert jól átgondolt, a szakmai szervezetekkel egyeztetett javaslatokról van szó. Kérem önöket, hogy építő észrevételeikkel és szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(20.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga-Damm Andrea képviselő asszony, a Jobbik vezérszónoka következik. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a jogszabályjavaslattal sokkal könnyebb a dolgunk, mint az előzőkkel, különösen az elsővel. Világviszonylatban 176 milliárd dollárra tehető évente az a kár, amelyet a védjegyhamisítással és a termékhamisítással a különböző ezzel foglalkozó szervezetek okoznak a termék-előállítással, szolgáltatásokkal foglalkozó szervezeteknek, és ebben Kína 50 százalékos részesedéssel részesedik. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy egy elképesztő méretű jogellenes termék- és szolgáltatás-előállítás zajlik a világban, amely után gyakorlatilag mindig fut a jogalkotó, hiszen megpróbál folyamatosan egy olyan szabályrendszert létrehozni és egy olyan monitoringrendszert létrehozni, amivel megpróbálják visszaszorítani ezeket a nemtelen, durva támadásokat. Ezért teljesen természetes az is, hogy az Európai Bizottság erre irányuló szervezetei hosszú éveken át egyeztették saját magukkal és a szakmai szervezetekkel azt, hogy végre létrejöjjön a 2016. január 12-én hatályba lépett 2015/2436. európai parlamenti és tanácsi irányelv, és gyakorlatilag ennek próbál ez a jogszabály is, illetőleg a meglévő jogszabály módosításával ez a kibővített jogszabály megfelelni.

Mindig nagyon üdvözítő, amikor egy ilyenfajta jogellenes, világszinten jogellenes tevékenység visszaszorításában Magyarország és jelesül most az Európai Unió elöl jár, csak sajnos mindig azt látjuk, hogy a jogellenes tevékenységet folytatók mindig ötletesebbek, és igyekeznek kibújni a szabályok alól. Az nagyon üdvözítő ebben a szabályjavaslatban, hogy valóban jelentősen részletesebb, kiterjeszti az eljárásrendeket, és egyúttal egyébként egyszerűsíti is. Ezzel a jogszabállyal, miután EU-s normát tárgyalunk, jogharmonizációs kötelességünknek teszünk eleget. A védjegyeljárások hatékonyabbak, gyorsabbak és ügyfélbarátabbak lesznek.

Az elektronikus ügyintézés gyakorlatilag szükségessé vált, hiszen a közigazgatás rendszerében mindenütt ma már ez az uralkodó. A társadalmi és technológiai változások eleve indokolták azt, hogy az iparjogvédelmi törvényeket az új kihívásokhoz igazítsuk, erre is választ ad ez a jogszabály. Az nagyon jó, hogy megszünteti a grafikai ábrázolás kötelezettségét, amely már gátat vetett az elektronikus alapú, védendő alkotások levédésében. A feltétlen és viszonylagos kizáró okokat nagyon részletesen és szabatosan szabályozza, és egy rendszert alakít ki, ami, megint azt reméljük, hogy az érdekeltek javát szolgálja.

Az is nagyon jó, hogy a névhasználatban megszünteti a kereskedelmi nevek használatához fűződő jogokat a védjegyekkel szemben, tehát nem élveznek előnyt. Aztán a védjegy használatára vonatkozó szabályokat átláthatóbbá teszi. Az is nagyon jó, hogy az áruk és szolgáltatások megnevezését és osztályozását egy új rendszerben szabályozza. Az együttes és tanúsító védjegyek szabályai is sokkal átláthatóbbak, tiszták, egyértelműbbek. A megújítás, valamint a felszólalási, törlési, megszűnésmegállapítási eljárások is gyakorlatilag a mai életviszonyokhoz, illetőleg a korábbi szabályozás óta szerzett tapasztalatokhoz igazodnak.

Mindezekre tekintettel természetesen a Jobbik képviselőcsoportja ezt a törvényt igen szavazatával támogatja, s úgy ítélem meg, talán ez lesz az az egyik jogszabály, amelyről a legkevesebbet fogunk a kormánypártokkal és a kormányzat képviselőivel vitatkozni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Aradszki András képviselő úr, a KDNP vezérszónoka a következő.

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Jegyző Urak! Itt a késő esti órákban egy látszólag jogi természetű megfelelést szolgáló jogszabálytervezet van előttünk, amelynek a gerince a védjegyekről és a földrajzi árujelzők alkalmazásáról szóló 1997. XI. törvény módosítását tartalmazza, elsősorban azért, mint ahogy az korábban elhangzott, hogy végbement az Európai Unióban egy védjegyreform, a védjegy szabályozásának egy jogi kodifikációja, amely alapján tisztázódnak a hatáskörök, és amely alapján olyan szabályozások, mint például a madridi megállapodás, értelmét vesztette. Egységesíti az európai védjegyhasználat szabályozását, ennek kapcsán jogharmonizációs kötelezettséget is előír az európai uniós szabályozás, amit a kormány jelen javaslat benyújtásával indít el, és remélhetőleg a Magyar Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslat elfogadásával eleget fog tenni jogharmonizációs kötelezettségének.Ez az irányelv 2016. január 12-én lépett hatályba, és ahogy államtitkár úr mondta, 2019 elejére jogharmonizáltnak kell lennie a magyar védjegyjogi szabályozásnak az európai uniós védjegyreform keretében megalkotott irányelvvel. Én azt látom, hogy a szabályozás továbbtekint a szorosan vett harmonizációs elvárásokon, átfogó szabályozását adja nemcsak a védjegynek, hanem az ahhoz kapcsolódó egyéb iparjogvédelmi szabályoknak, megkönnyítve ezzel a védjegyeljárások lefolytatását, megszüntetve a joggyakorlat eddigi negatív tapasztalatait, amivel harmonikusabbá, könnyebbé teszi a védjegyeljárások lefolytatását, és egyértelműsíti a szabályozásban meglévő fogalmai rendszert. Fontosnak tartom, hogy a könnyítés kiterjed az elektronikus ügyintézés szélesebb körű felfogására és alkalmazhatóságára, amely azt mondja ki, hogy egyébként ezek a finomhangolási módosítások nemcsak az ügyfelek, hanem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára is kötelezővé teszi az elektronikus kapcsolattartást. Úgy gondolom, hogy a szabályozás összességében átfogó és nagyon fontos gazdasági célt szolgál.

Csak az érdekesség kedvéért jelzem, hogy a hatályos védjegytörvényünk 1997-ben lépett hatályba, de az első magyar védjegytörvény 1890-től volt hatályos, és tulajdonképpen 80 évig, 1970-ig volt hatályban az eredeti védjegytörvény. Érdekesség még emellett, hogy van egy 1875. évi XXXVII. törvényünk, a kereskedelmi törvény, amelynek még a mai napig is vannak hatályos rendelkezései, és nem véletlen az, hogy az 1890-es védjegytörvény mint az első magyar védjegyszabályozás, akkor lépett hatályba, amikor leginkább szüksége volt a magyar gazdaságnak, a magyar iparnak és a magyar termék-előállítási folyamatnak egy olyan árujelzőnek, mint a védjegynek  ami egy árujelző intézmény  a szabályozására. Anélkül nem ismernénk talán a Törley pezsgőt, a Hunyadi János vizet és a Singer varrógépet, mert ezek akkor kerültek védjegyoltalom alá, amikor ez a szabályozás megszületett.

A védjegy önmagában, sokan nem foglalkoznak vele, de azért egy nagyon fontos jogi, iparjogvédelmi, szellemitermék-védelmi, bizalmi kategória, mert bizalmat garantál, az árunak és a szolgáltatásnak egyfajta minőségét, amelyben a szolgáltatást igénybe vevő, valamint a vevő megbízhat. Ez a bizalom nagyon nehezen kivívható, ellenben nem megfelelő minőségű áru vagy szolgáltatás nyújtásával könnyen eljátszható ez a bizalom, és ezért is nagyon fontos, hogy miután a globalizáció szempontjából az áruk előtt nincsenek határok és nincsenek egyéb korlátok, nagyon fontos, hogy ez a fajta védjegyszabályozás reagálni tudjon arra a kihívásra, amit a védjegybitorlás igen magas szintje és hatalmas károkat okozó szintje jelent.

Nagyon remélem, hogy a beterjesztett javaslat, összhangban az európai uniós alkotással, alkalmas lesz ennek a nagyon fontos jogpolitikai és gazdaságpolitikai feladatnak az ellátására, és a magyar védjegyoltalom alkalmazhatósága is jobbá, európaibbá, piacképesebbé válik.

(21.00)

Hozzá kell tennem, hogy ahogy az államtitkár úr elmondta, hogy milyen szakmai egyeztetés folyt le, remélhető, hogy ez a szakmai egyeztetés a törvényjavaslat megalapozottságát tudta szolgálni, és ennek tükrében, ezek elmondása mellett javaslom a vita lefolytatását, majd a részletes vita lefolytatását és a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Varga László képviselő úr, az MSZP vezérszónoka.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló képviselőtársamnak címezném rögtön azt, hogy beszélt ön is a társadalmi egyeztetésről, illetve ezt egyébként államtitkár úr is megtette konkrét jogszabály kapcsán, ami egyébként jogharmonizációs célú alapvetően; egy rendkívül innovatív dolog a társadalmi egyeztetés. Itt két kormány-előterjesztést tárgyalunk itt az egyébként elég hosszúra nyúló nap végén. Én javasolnám egyéb témákban is ennek a használatát, és javasolnám azt, hogy többször a tárca terjesszen elő anyagokat. Én értem, hogy önök egyébként a képviselői jogok között egy fontos jognak tartják, hogy bárki bármit előterjeszthet, de azért mégiscsak megfogalmazódik sokszor az ellenzéki képviselőkben az a gyanú, hogy azért terjesztenek sokszor elő egyéni képviselők önök közül valamit, egyébként mondjuk, a tárca biztatására, hogy ezeket a társadalmi egyeztetéseket megkerüljék. De ezt általánosságban bevezetőként mondtam is, nyilván a konkrét esetben, ha történtek ilyenek, akkor azok nagyon szerencsések, fontosak. No pláne nagyon jók, ha az ott elhangzott észrevételek be is kerültek a végén az anyagba.Nyilvánvalóan az ilyen jogharmonizációs célú javaslatokat többnyire támogatni szokta még az ellenzék is. Most megfogalmazódhat persze néhány kérdés még bennünk, amit, remélem, hogy akár a későbbiek vagy a részletes vita során végig tudunk gondolni. Én egyet emelnék ki ezek közül, amik megfogalmazódhatnak. Az egyik szándék kifejezetten a védjegyekkel kapcsolatos eljárások gyorsítása, az ilyen eljárásoknak a rövidítése. Nemzetközi tapasztalatok szerint átlagosan öt hónap alatt egy-egy ilyen eljárás lemegy, nálunk ez durván kétszer annyi időt is igénybe vehet, és ebből gyakorlatilag az eljárások során nagyjából két és fél hónap tulajdonképpen annak köszönhető, hogy az eljáró hatóság tárgyalás tartását kérheti egy olyan helyzetben egyébként, mondjuk, egy kérelemre induló bejegyzési eljárás kapcsán, amikor ez nem feltétlen indokolt. Tehát azt szeretném mondani, hogy ha valóban az a szándék, hogy gyorsítsunk például ebben a tekintetben, akkor érdemes azt végiggondolni, hogy erre így, ebben a formában szükség van-e.

A fejlődést, az innovációt mindig szolgálni fogják a hasonló javaslatok, és ahogy Varga-Damm Andrea is mondta, ebben nyilván mindig újabb és újabb kihívások érik az ipart egyébként, az érintetteket és természetesen a jogalkotót is. Tehát én azt gondolom, hogy a következő években fogunk még hasonló kérdésekről tárgyalni itt az Országgyűlésben.

Jogharmonizációs célú ilyen típusú előterjesztésekkel lehet élni, azonban azt gondolom, hogy a kormány egész politikáját át kéne hogy fogja az a szándék, hogy a fejlődés és az innováció vigye előre hazánknak az ügyét, fejlődést eredményezzen az országban.

Azért nem minden erről szólt, itt nagyon röviden szeretnék kitérni arra, hogy biztos nem szolgálja az innovációt, hogyha az MTA kutatóintézeteit elveszik, és mondjuk, államilag kézivezérelten kívánják majd a későbbiekben irányítani. És az is egy hatalmas probléma  egyébként ezekről Pálinkás József is beszélt, aki az önök képviselője is volt jó ideig, és vezette a Magyar Tudományos Akadémiát is , hogy Magyarország GDP-arányosan nagyon keveset fordít innovációra, kutatás-fejlesztésre. A nemzeti össztermék 0,3 százalékát költi erre a területre az állam maga. Sokkal nagyobb az európai uniós ráfordítás és a vállalati vagy magánjellegű ráfordítás ebben a tekintetben. Tehát ha ilyen kérdéseket újragondolunk jogharmonizáció kapcsán, akkor azt gondolom, hogy jó letenni azt az asztalra még egy ilyen késői órán is, hogy egyébként kutatás-fejlesztésre, innovációra sokkal többet kéne szánni a magyar költségvetésből.

Tehát nem csak a kereteket adott esetben biztosítani vagy védelmet biztosítani, az is nagyon fontos kérdés, nyilván az iparjogvédelem haladjon a korral, módosítani kell a jogszabályokat, értjük, persze, természetesen rendben van, fontos, van észrevételünk, ennek kapcsán a részletes vita is egy fontos része lesz ennek a folyamatnak. Ugyanakkor azt szeretném mondani, hogy a kormány egész politikájában érvényesülnie kéne annak, hogy hazánkkal, tényleg a fejlődésével szeretnénk szolgálni az állampolgárokat. Ha nincs valós verseny, ha az egyes szereplők nem hiszik el, hogy valódi versenyben van értelme fejlődni, fejlesztéseket bejegyezni adott esetben, akkor bizony nagyon nagy probléma lesz az országgal hosszú távon, ha majd nem lesz ennyire forrásbő a környezetünk.

Úgyhogy kérem, fontolják meg ezeket az általam elmondottakat hosszú távon, egyebekben pedig azt tudom mondani, hogy nyilván várjuk a részletes vitát, és azt követően próbáljuk majd kialakítani a frakciónkkal a végleges álláspontunkat. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki még élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. Az általános vitát lezárom. Államtitkár úr kíván-e reflektálni? (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. A módosító javaslatok benyújtására, tisztelt Országgyűlés, csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Elsőként napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ungár Péter képviselő úr, az LMP képviselője: „Az SNI-s gyerekek oktatásáról” címmel. Parancsoljon!




Felszólalások:   160-175   176-186   186-187      Ülésnap adatai