Készült: 2019.11.12.16:36:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (2019.07.01.),  203-213. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 22:40


Felszólalások:   201-202   203-213   214-225      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel a vitát már lezártam és a zárszó is elhangzott, a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Most soron következik a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/6361. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Meg is adom a szót Horváth Lászlónak, a bizottság előadójának. Nincs információm, hogy kisebbségi véleményt valaki mondana-e. (Nem érkezik jelzés.) Nem. Akkor 15 perc az időkerete. Parancsoljon, képviselő úr!

HORVÁTH LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. június 27-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/6361. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett elfogadta. A benyújtott törvényjavaslat legfontosabb feladata a jogharmonizáció, annak érdekében, hogy a költségvetés és az adótörvények összhangja megteremtődjön, végrehajtásuk zökkenőmentes és törvényes legyen. Nem véletlen, hogy ezt a három törvényjavaslatot szinte mindig egy időben tárgyalja meg a tisztelt Ház.

Úgy látjuk, hogy az összegző módosító javaslattal együtt egy olyan törvényjavaslat került a tisztelt Ház asztalára, amely biztosítja a jövő évi költségvetés szabályszerűségét, törvényességét, végrehajtását. Ennek fontosságát szem előtt tartva kérem önöket, hogy támogassák szavazatukkal a javaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Banai Péter Benő államtitkár urat, hogy kíváne felszólalni. (Banai Péter Benő bólint.) Tájékoztatom  mivel jelzi, hogy kíván , hogy a zárszóval együtt összesen 10 perc időkeret áll rendelkezésére. Parancsoljon, államtitkár úr!

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy nagy terjedelmű, és azt gondolom, jelentős törvényjavaslatról van szó, ezért engedjék meg, hogy összegezzem a benyújtott törvényjavaslat főbb vonásait, illetőleg azt, hogy a vita során milyen módosítások fogalmazódtak meg. Ahogyan képviselő úr, Horváth László említette: immár ötödik esztendeje, hogy a jövő év tekintetében három fontos törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. Véleményünk szerint ez a gazdaság és a családok szempontjából tovább erősíti a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget.

A jövő évi költségvetés és adócsomag mellett zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat célja a 2020-as büdzsé végrehajtásához szükséges, közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó szabályozási változások megteremtése.

Ahogy az általános megkezdésekor, úgy most is fontosnak tartom kiemelni, hogy a jövő évi költségvetés központjában a családok támogatása és a családvédelmi akcióterv intézkedései állnak. Így jövőre a kormány szándékai szerint minden eddiginél több, 2228 milliárd forint kerülhet a családok támogatása céljából felhasználásra. A 2020-as költségvetési tervezet emellett két másik fontos területre, így az elért gazdasági eredmények megvédésére és az ország biztonságának megőrzésére helyezi a hangsúlyt. Az egyes közigazgatási jellegű törvények módosításai pedig a kormány adminisztráció- és adócsökkentő politikájának folytatását célozzák.

Ezek számos, a hazai vállalkozásokat segítő intézkedést tartalmaznak a gazdaságvédelmi akciótervben foglaltak szerint. A törvényjavaslatban szereplő további szabályozási változtatások összhangban állnak a kormány társadalmi, költségvetési és gazdaságpolitikai célkitűzéseivel, melyek hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedéshez, a családok védelméhez és támogatásához, valamint az adminisztratív terhek további csökkentéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat már lezárult általános és részletes vitája után ki kell emelnem, hogy a módosítási javaslatok túlnyomó többségéről nem alakult ki komoly ellentét a kormány és az ellenzéki padsorokban helyet foglaló képviselők között. A társadalmi, gazdasági élet szinte minden területére kiterjedő, 59 törvény módosítását magában foglaló törvényjavaslat elfogadását az ellenzéki képviselők számos esetben nem ellenezték, legfeljebb tartózkodtak. Mindez, valamint a törvényjavaslat vitájában elhangzott felszólalások azt sugallják, hogy a képviselők döntő többsége pártállástól függetlenül egyetért a kormány indítványával, illetve elfogadja azt, vita gyakorlatilag néhány rendelkezésről alakult ki.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat elfogadásával az eddigieknél hatékonyabb és átláthatóbb közpénzfelhasználás valósulhat meg. Ezzel egyidejűleg gazdaságosabbá válhat az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működése, valamint a közigazgatási szervek adminisztrációs terhei tovább csökkennek. Az önkormányzati szektorban lehetővé válik, hogy ha csak a hitelösszeg lehívásának ütemezésén kívánnak változtatni, akkor elegendő lesz egy olyan kérelem benyújtása, amely a módosítás iránti igényt tartalmazza.

Az önök előtt lévő törvényjavaslatban a kormány nemcsak az állam, hanem a gazdasági, tudományos élet szereplői számára is több ponton fogalmazott meg adminisztrációsteher-csökkentést. Ezzel lehetővé válik az, hogy az egyéni vállalkozók egyszemélyes gazdasági társaságokká alakulhassanak át, a gazdasági társaságok átalakulásával járó adminisztrációs terhek pedig tovább csökkenhetnek.

A szociális ellátások tekintetében jelentősen emelkednek az ápolási díjak összegei, a szociális alapellátásban pedig a kormány kiszélesíti azon kistelepülések körét, ahol falugondnoki szolgálat működhet. Emellett a családi bölcsőde és a munkahelyi bölcsőde működtetésére biztosított költségvetési támogatások jövőre igen jelentősen nőnek, ezzel is segítséget nyújtva a szülőknek a gyermekneveléssel kapcsolatos feladataikhoz. Ezért a módosítás rögzíti a szülők által az ezen intézménytípusokban fizetendő intézményi térítési díj legmagasabb összegét.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány, az általános vita során elhangzott kritikára is reagáljak.

A különböző típusú drogterápiás, illetve rehabilitációs intézmények szolgáltatásait a korábbi 16 éves kor helyett már 12 éves kortól igénybe lehet majd venni. A módosítási javaslat célja az, hogy törvényi szinten teremtse meg annak garanciális lehetőségét, hogy azok a fiatalkorúak, akik különböző dizájnerdrogokat használnak, megfelelő rehabilitációs ellátást követően újra egészséges életmódot folytathassanak.

Az Erzsébet-utalványok megszűnése szükségessé teszi az Erzsébet-programról szóló törvény és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló törvény módosítását is.

Ezek alapján a jövőben az Erzsébet-program keretében közfeladatként kifejezetten az ifjúsági és gyermekprogramokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével kapcsolatos, valamint az ezekkel a feladatokkal összefüggő szervezési és lebonyolítási teendők láthatók el. Az Erzsébet-programról szóló törvény módosításával kapcsolatban szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a módosítás célja nem a szociális üdültetés megszüntetése, az továbbra is az állam által támogatott programként működik.

(17.50)

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításával összefüggésben kiemelném, hogy a javaslat azt kívánja elérni, hogy az ingyenes céginformációt valóban csak tájékozódási célból vehessék igénybe az érdeklődők. A cégadatokba és a cégiratokba való személyes betekintés azonban a cégbíróságokon és a Céginformációs Szolgálatnál továbbra is ingyenes marad. (Dr. Lukács László György közbeszól.)

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat Országgyűlés részére való benyújtását követően a javaslat tartalmában lényegi, érdemi változás nem történt, a módosítások nagyrészt olyan jogtechnikai pontosításokat fogalmaznak meg, amelyek a jogalkalmazást segítik elő. Engedjék meg azonban, hogy a törvényjavaslat általános vitáját követően kiemeljek néhány tartalmi módosítást is!

Az Erzsébet-programról szóló törvény módosításával a szabályozás egyértelművé teszi, hogy az Erzsébet-program továbbra is az állam által támogatott formában működik, hogy a nagycsaládosok, nyugdíjasok és fogyatékossággal élők üdültetése folyamatos és zavartalan legyen. A módosítás nyomán egyértelművé válik, hogy a Magyar Állampapír Plusz értékpapírok után a kamat értékpapír formájában is jóváírható legyen. Itt említeném meg, hogy átlépte az ezermilliárd forintos összeget az új állampapírból jegyzett tételeknek a teljes nagysága.

Alapvető és alkotmányos jogokat érintő módosítás, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény kiegészül egy olyan rendelkezéssel, amelynek alapján minden, Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert nemzetiség tagja számára biztosított, hogy a polgári peres eljárásokban a nemzetiségi nyelvét használhassa.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összegzésként szeretném hangsúlyozni, hogy a zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat a 2020. évi központiköltségvetésitörvény-javaslattal szoros egységet alkot. Meggyőződésünk szerint javaslataink a kormány költségvetési politikájával maradéktalanul összhangban állnak, és a hazai gazdaság érdekeit, valamint a magyar családok boldogulását szolgálják.

Mindezek alapján kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom önöket, hogy 2 perc 30 másodperc ideje maradt a zárszó elmondására. Megköszönöm eddigi együttműködésüket. Mielőtt folytatnánk a vitát, az elnöklést átadom Hiller István alelnök úrnak. Parancsoljon!

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK : Jó napot kívánok! Folytatjuk a munkánkat. A kijelölt Költségvetési bizottság nem állított előadót  ez az első tájékoztatás, amit adhatok önöknek. Megadom a szót ugyanakkor Paulik Antal úrnak, szlovák nemzetiségi szószólónak, a vitához kapcsolódó Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadójának, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Szószóló úr, parancsoljon!

PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Ďakujem za slovo pán predseda! Köszönöm a szót, elnök úr. Vážený pán predseda, vážené panie poslankyne a hovorkyne, vážení páni poslanci a hovorcovia! Vo svojom príhovore informujem Vás o stanovisku Výboru národností Maďarska, ktoré sme si vytvorili po podrobnej rozprave k návrhu zákona číslo T/6361 o príprave ústredného rozpočtu Maďarska na rok 2020. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólalásomban tájékoztatom önöket a Magyarországi nemzetiségek bizottsága T/6361. számú, a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos, a részletes vita során kialakított álláspontjáról.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a házszabálynak megfelelően június 24-i ülésén részletes vita keretében tárgyalta a törvényjavaslatot. A bizottság a vita során kialakult döntése szerint, a HHSZ 45. § (5) bekezdése alapján a törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot terjesztett elő, amelyet a bizottsági ülést követően a Parlex-rendszerben be is nyújtott.

A benyújtott kezdeményezés a tárgyalt törvényjavaslat 87. §-át kívánta kiegészíteni a következő szöveggel:

„(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja a következő j) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)

„j) a nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és feladatainak támogatásait.”

A javaslat lényege, illetve célja szakmai szempontból abban foglalható össze, hogy a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási alapjai a helyi önkormányzatokkal essenek egységes elbírálás alá, és az államháztartás rendszerében ne legyen megkülönböztetés velük szemben. A jogállásuk az Alaptörvény és a hatályos jogszabályi előírások alapján azonos, azonban a két önkormányzati rendszer egymástól merőben eltérő közfeladatokat lát el. Éppen ezért a működésüket és gazdálkodásukat nem lehet szolgaian azonos szabályokkal leírni. Miközben a jelenlegi rendszerben a jogállásuk, ahogyan már említettem, azonos, ugyanakkor az Áht. 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére mégis eltérő az államháztartási megítélésük. Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az önkormányzatok adottságai is teljesen eltérőek, ahogyan egyébként a helyi önkormányzatok esetén is, a kis lélekszámú települések önkormányzataira a Mötv. is eltérő szabályokat állapít meg.

A fentebb tárgyalt megkülönböztetésből fakadóan a nemzetiségi önkormányzatok jogai és kötelezettségei közül a kötelezettségek azonosak a helyi önkormányzatokéval, míg egyes költségvetési forrásokból kizárólag pályázati úton  egyedi elbírálás keretében  részesülhetnek. E belső jogi ellentmondás feloldásával véleményünk szerint megszüntethető lett volna a nemzetiségi önkormányzatokkal szemben fennálló diszkrimináció.

A jelenlegi állapot szerint ugyanis a nemzetiségi önkormányzatok két különböző módon juthatnak forrásokhoz a központi költségvetésből, a felhasználást követően pedig ezeket a támogatásokat két párhuzamos rendszerben számolják el. Ez a kettős elszámolás indokolatlan mértékben terheli a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási feladatait ellátó szervezeteket. Az általunk javasolt megoldás lehetővé tette volna, hogy az Áht. felhatalmazása alapján a kormány rendeletben foglalja össze a nemzetiségi önkormányzatok támogatásának és gazdálkodásának szabályait, amelyek így figyelembe vehetnék a nemzetiségi önkormányzatok speciális helyzetét az államháztartás, illetve az államigazgatás rendszerében. A gazdálkodási szabályok részletes átgondolása és átdolgozása nélkül sem a támogató szervezetek  jelen esetben a Bethlen Gábor Alapkezelő, illetve az EMET , sem pedig a támogatott szervezetek, azaz a nemzetiségi önkormányzatok nem képesek arra, hogy az Áht. szabta keretek között lássák el a pénzügyi tervezés, a feladatok finanszírozása, a támogatások felhasználása és elszámolása, továbbá az elszámolások feldolgozása és a felhasználás ellenőrzése területén előírt feladataikat.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott módosító javaslat elsődleges célja éppen az volt, hogy minden érintett képes legyen a hatályos jogszabályi környezetben ellátni feladatait, és képes legyen a törvényes gazdálkodásra. Bíztunk abban, hogy a kezdeményezésünk alapján a megoldások keresése jegyében sikerül megtennünk az első, talán legfontosabb lépést a nemzetiségi önkormányzatok saját gazdálkodási szabályainak megalkotása felé.

Miután a Törvényalkotási bizottság június 27-ei ülésén kiderült, hogy a kormány nem támogatja ezen módosító javaslatunkat, a TAB összegző módosító indítványában már ez nem szerepelt. A TAB ülésén elhangzottaknak megfelelően a nemzetiségi bizottság az ősz folyamán újabb egyeztetést kezdeményez majd a kormány egyházakért és nemzetiségekért felelős államtitkárságával és a Pénzügyminisztériummal a vázolt probléma megoldásnak érdekében.

Ďakujem Vám za pozornosť! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Tájékoztatom önöket, hogy a vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívánom senkire a hideglelést hozni, nem fogjuk az időkeretet természetesen a maga egészében kihasználni (Arató Gergely közbeszól.), hiszen az általános vita óta alapvető szerkezeti változásról nem beszélhetünk, továbbra is egy olyan salátáról van szó, amely 59 témakört próbál úgy megközelíteni, hogy azokat darabokra bontva, érdemi viták során egyesével kellene tárgyalni.

(18.00)

Nyilván van közötte olyan, amelyikben meg tudnánk állapodni, és van olyan témakör is, ahol csak a teljes elutasításunkkal találkozhat a kormányoldal, akkor is, ha egy részletes vitában esetleg egy ömlesztett sajt módjára nem domborodnak ki ezek az eltérések. Nyilvánvaló módon nem korrekt tehát így becsomagolni a költségvetést megalapozó tényezőket, de a felvezetés során ezek teljes mértékben keveredtek a költségvetés tartalmával, a demográfiai programmal, a gazdaságvédelmi akciótervvel, ahol komoly egyezések is vannak közöttünk és komoly viták is. Ennek értelmében igen nehéz lenne így csomagként támogatni azt, ami előttünk fekszik. Szeretném elmondani azt is, hogy a történelem közben halad mellettünk, tehát az általános vita indoklása óta itt bizony a mutatószámok sajnálatos módon a kormányzat teljesítménye ellen szólnak, és nagyon nem örülök annak, hogy ez így van, de a legújabb demográfiai jelentések tekintetében még cudarabb a helyzet, mint amilyennek ismertük. A termékenységi mutató is csökkent, az élveszületések száma is csökkent, az elhalálozások száma pedig nem mutat érdemi csökkenést. Tehát ezen három irányból megközelítve ezt a problémakört, sajnos nem lett könnyebb a helyzetünk, és egészen biztos vagyok abban, hogy nem a hasonló saláták, ömlesztett sajtok és különböző politikai-gasztronómiai csodák fognak segíteni azon, hogy előrébb lépjünk, hanem témakörökre bontva, tisztességes vitaidőben produkálva azok a nemzeti minimumok  legyen szó egészségügyről, legyen szó gazdasági kérdésekről , amelyek elérhetők lennének. Itt kellene, hogy legyenek előttünk, mégsem ezekről vitatkozunk.

Gyakorlatilag a költségvetést megalapozó vita során is mindenki felmondta a saját bizonyítványát, ezt igyekszik elhitetni a választókkal, de ebből ebben a stílusban és ilyen műfajban érdemi nemzeti sorskérdéseket illető előrelépés nem születhet. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, és azt is, hogy hozzásegít minket a hideglelés elkerüléséhez. Szeretném megkérdezni, hogy ki csatlakozik még ehhez. (Nincs ilyen jelzés.) Ezt a kérdést a házszabály szerint úgy kell feltenni, hogy a fennmaradt időkeret terhére kíváne még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Megállapítom, hogy nem. A vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár urat, hogy kíváne reflektálni. (Jelzésre:) Parancsoljon!

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden reagálnék a két elhangzott észrevételre. Ami a nemzetiségek támogatását illeti, a nemzetiségek bizottságának javaslata kivételt képezett volna a nemzetiségek tekintetében az általános államháztartási szabályok alól. A kormányzat részéről a probléma az volt, hogy semmilyen szabályt nem állapított meg az indítvány a nemzetiségek támogatása tekintetében, ezért jelenleg is megerősítem azt, amit a Törvényalkotási bizottság ülésén tettem, nevezetesen a kormányzat természetesen nyitott arra, hogy egyeztessünk a nemzetiségi támogatások szabályozásának megújításáról.

Ami pedig Z. Kárpát Dániel képviselő úr felvetéseit illeti, én először is megállapítom, hogy azért az indítvány, az önök előtt lévő törvényjavaslat számos olyan intézkedést tartalmaz, amely az elhangzottak szerint az ellenzéki képviselők támogatását is élvezi.

A demográfiai ügyeket illetően pedig: július 1-je van, ma indult a családvédelmi akcióterv számos intézkedése. Én azt gondolom, hogy a képviselő úr által is említett demográfiai folyamatok miatt fontos, hogy a kormányzat intézkedéseit és az intézkedések végrehajtásához szükséges forrásokat a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban az Országgyűlés támogassa, és ehhez a törvényjavaslathoz pedig szervesen kapcsolódik a 2020-as költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat.

Ezért gondolom azt, hogy ha a demográfiai téma fontos, akkor a megalapozó törvényt is talán lehet támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:   201-202   203-213   214-225      Ülésnap adatai