Készült: 2019.10.14.04:14:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (2019.07.01.),  226-227. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések vitája
Felszólalás ideje 6:26


Felszólalások:   214-225   226-227   228-231      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A kormány-előterjesztés T/6295. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők.

Megkérdezem az előterjesztőt, az államtitkár urat, kíváne most szólni. (Tuzson Bence jelzésére:) Jelzi, hogy a végén. Tájékoztatom, hogy összesen tíz perc áll rendelkezésére.

Tájékoztatom önöket, tisztelt Országgyűlés, hogy a kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.

Most képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni, tisztelt képviselők. (Senki nem jelentkezik.) Gondolom, a kérdésem tiszta és világos volt (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Igen!), merthogy világos választ adnak, tudniillik nem jelentkezik senki. Minthogy nem jelentkezett senki, a vitát lezárom.

Forma szerint megkérdezem az államtitkár urat, hogy kíváne reflektálni, talán kevésbé az el nem hangzottakra, de a véleményét joga van elmondani maximum tíz percben. Parancsoljon!

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvényünk E) cikkének (1) bekezdése, amely az európai egység megteremtéséről szól, és arról, hogy Magyarország ennek az egységnek a megteremtésében közreműködik, és az Unióról szóló szerződés is rögzíti az egyik fontos alapelvként a lojális együttműködésnek az elvét, erre figyelemmel döntött úgy a kormány, hogy elhalasztja a fenti jogszabály hatálybalépését. Ugyanis az Alaptörvény hetedik módosítása lehetővé tette a közigazgatási bíráskodás megteremtését Magyarországon. Ez egy olyan jogelv és olyan bíráskodási rendszer, amely bizony komoly történelmi hagyományokra épült Magyarországon, és ezt a hagyományt szerettük volna és szeretnénk is megőrizni Magyarországon, hiszen 1949-ben ez a rendszer, ez a hagyomány megszűnt és megtört, hiszen a kommunista rezsim annak idején megszüntette a közigazgatási bíráskodás intézményrendszerét. A közigazgatási bíráskodás egy sajátos bírósági rendszer, hiszen egészen más, mint akár a polgári, akár pedig a büntető bíráskodás területén kialakult igazságszolgáltatási rendszer, másfajta a jogviszony, egy állam és az állam által hozott határozat felülvizsgálata van bírósági úton, ahol kétféle érdek, egy közérdek és egy magánérdek ütközik egymással, és ezért speciális szaktudás is kell hogy illeszkedjen a közigazgatási rendszerhez. Egy egyensúly megteremtésére van szükség, egy úgynevezett szubjektív és egy objektív jogvédelemnek a konfliktusát kell e tekintetben rendezni, amely teljesen más, mint egy normál bírósági rendszer; ennek megfelelően egyébként az európai bíróságok többsége vagy a bírósági rendszerek többsége is máshogy kezeli ezt a kérdéskört, vannak olyan országok, ahol részben elkülönült, van, ahol egészében elkülönült a bírósági rendszer. Így a magyar bírósági gyakorlatban és annak a tapasztalatait is felhasználva egy hosszú törvény-előkészítő folyamat következett a közigazgatási bíráskodás tekintetében, egy ötéves szakmai munkának az eredménye volt, hogy Magyarországon egy jól alkalmazott és jól megalkotott bírósági rendszer jöhetett létre, és ennek a jogszabályi alapját teremtettük meg, amikor a közigazgatási bíráskodás rendszerét létrehoztuk.

Kétszintű bírósági rendszer jönne létre az új törvény alapján. A fellebbezés, illetve a felülvizsgálat keretében a bírósági rendszeren belül a közigazgatási döntéshozatal keretében biztosított a jogorvoslat a közigazgatási felsőbíróságok esetében. Ez az átalakítás azért jelentős, mert a közigazgatásnak a jogorvoslati rendszerét megváltoztathatja annyiban, hogy ne a közigazgatás keretein belül kerüljön sor a jogorvoslat felülvizsgálatára, hanem egyébként a bíráskodás keretében. A szabályozás tehát a megfelelő egyenlőség elvét venné alapul, és ennek megfelelő lenne egyébként a bírósági rendszernek a kialakítása is mind a bírói függetlenség biztosítása, mind pedig a hatékony szervezetrendszernek a létrehozása révén.

Ami nagyon fontos ebben az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság is megvizsgálta ezt a kérdéskört, és 2019. június 18-án olyan határozatot hozott, amely alapján egyébként a bírósági rendszer megfelel a magyar alkotmányosságnak.

Nemzetközi párbeszéd is kezdődött ebben az ügyben, és több fórum megvizsgálta a magyar jogalkotásnak a rendszerét, és azt, hogy a bíráskodásnak ez a formája megfelele az európai normáknak. A Velencei Bizottság véleménye is megszületett ebben az ügyben, amely egyébként többségében pozitív jellegű vélemény volt, és az ottani kritikákat be is építettük magába a jogalkotási folyamatba, tehát az alapvetően pozitív vélemény megszülethetett ebben az ügyben. Ugyanakkor különböző NGO-k részéről és különböző európai szervezetek részéről  sokszor az NGO-k mögé bújtatva  egyébként elfogadhatatlan, igaztalan és ráadásul a tételes eljárási joganyagot nem ismerő kritikák fogalmazódtak meg a jogszabály mentén.

Magyarország egy független demokratikus jogállam, és Európai intézményeivel együttműködésre törekszik, ennek megfelelően azt is fontosnak tartjuk, hogy ha egy bírósági rendszer létrejön, akkor a bírósági rendszert ne rombolja az, hogy különböző megalapozatlan kritikák érnek egy új jogintézményt, nevezetesen a közigazgatási bíráskodás intézményrendszerét. Ennek megfelelően döntött tehát úgy Magyarország Kormánya, hogy indítványozza a magyar Országgyűlésnél, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépését halassza el, és legyenek olyan további egyeztetések, amely egyeztetések alapján végül megnyugtató választ lehet adni az egyébként teljesen megalapozatlan kritikákra. Ennek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   214-225   226-227   228-231      Ülésnap adatai