Készült: 2019.10.18.09:54:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (2019.07.01.),  21-24. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:40


Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Az LMP részéről Hohn Krisztina képviselő asszony kért szót. Parancsoljon!

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Hamarosan a tisztelt Ház elé kerül majd Magyarország 2020. évi költségvetésének elfogadása. Ebből világosan láthatjuk, hogy mire és mennyi pénzt szán a kormány a jövő évi büdzséből, viszont az ellenzék által beadott több mint 800 módosító javaslatból egyetlenegy sem került elfogadásra a Költségvetési bizottságban. Ezt nem nagyon értettem, és hihetetlennek találtam, hogy egyetlenegyet sem találtak a bizottság kormánypárti tagjai elfogadásra érdemesnek. Ezen az ülésen, miután az egyik javaslat kapcsán halkan megjegyeztem, hogy nem hallottam jól, hogy mi az elutasítás oka, egyik képviselőtársam még odaszólt, hogy: „Nem mindegy? A lényeg, hogy a kormány nem támogatja.” Nos, nekem nem mindegy, mert én naiv, azt gondolom, hogy demokráciában élek. Nos, ezek után, bízva mégis a demokráciában, úgy gondoltam, meg kell osszam gondolataimat a szegénységről, a közmunkáról és emberek sokaságának kilátástalannak tűnő helyzetéről, hiszen ezért is vagyok itt. Felszólalásom célja a megoldáskeresés. Azért mondom ezt, mert bármilyen hihetetlen, nem csupán kritika lehet egy ellenzéki képviselő célja a felszólalásával, hanem az is, hogy valamilyen problémára felhívja a figyelmet, és az is, hogy elhozza a tisztelt Ház elé adott csoportok, emberek jajkiáltásait.

Hogy mi a szegénység, arról sokan sokfélét mondanak. Rengeteg riport, újságcikk, dokumentumfilm és könyv lát napvilágot az adott témában. Én is sokfélét olvastam, de azt gondolom, hogy akkor lehet igazán megérteni a lényegét, ha az ember saját maga tapasztalja, amikor lehetőségünk van belelátni mások életébe, amikor beengednek a lakásaikba, amikor utolsó mentsvárként hozzánk fordulnak, sőt, amikor évek óta ismerjük és látjuk sorsának alakulását. Mint mondtam, sokan sokfélét gondolnak a szegénységről és a szegényekről, és igen, tény, hogy vannak olyanok is. Hogy milyenek? Igen, akik isznak, drogoznak, nem szeretnek dolgozni. De mi van azokkal, akik nem tudnak? A betegekkel, az idősekkel, a gyerekekkel? És ilyenkor a válasz az, hogy emelkedett a minimálbér iksz százalékot, hogy családi adókedvezmény van, ingyenes tankönyv, s a többi, s a többi. Tudom, tisztában vagyok vele, és ezek jó döntések, és igen, kellenek, de sajnos olyanok is vannak, amelyek sohasem érik el valódi céljukat, vagy olyanok, amelyek mire a terepre érnek, semmivé lesznek, elkorcsosulnak, nem érnek le vidékre.

Falusi polgármesterként megtapasztaltam sokféle szegénységet, sok csalódást, kilátástalanságot, betegséget, mentális problémákat, megtapasztalhattam különféle közfoglalkoztatások sikereit és kudarcait egyaránt. Tudom, a közfoglalkoztatás célja az, hogy a benne részt vevők visszataláljanak a munkaerőpiacra, és ez is az egyik oka annak, hogy nem növekedik a bérük. 2011-ben a nettó közfoglalkoztatási bér 47 025 forint volt, ’19-ben ez 54 217 forint nettóban. Nyolc év alatt 7192 forintot emelkedett. De mire is elég ez az összeg, mit lehet venni 54 217 forintból? Ha egy ember ennyiből próbálja magát fenntartani, és kifizeti az alaprezsit  hangsúlyozom, alaprezsiről beszélünk , az legalább 20-30 ezer forintot tesz ki, és marad 25-30 ezer forintja, hogy fára gyűjtsön, egyen, ruházkodjon, napi ezer forintból. Azt gondolom, hogy eljött az idő, amikor cselekedni kell. El kell gondolkodni azon, hogy aki jelenleg még a közfoglalkoztatásban dolgozik, miért nem tud elhelyezkedni a versenyszférában. Esetleg zsáktelepülésen lakik és nincs megfelelő tömegközlekedés? Betegséggel küzd? Talán mentálisan nem alkalmas a munkavégzésre? Idős? Szakképzetlen, esetleg analfabéta? Azt hiszem, ezekre a kérdésekre a munkavállalót ismerő orvos, kistelepülésen akár a polgármester, a szociális munkás, a családsegítő szolgálat munkatársa tudhatja a választ.

Ha megtörténne egy ilyen kutatás, egy ilyen okkutatás és állapotfelmérés, sokkal könnyebb lenne megtalálni a megoldást ezeknek a közmunkában rekedt munkavállalóknak. Ha lehetőség van őt segíteni abban, hogy a munkaerőpiacon érvényesülni tudjon, akkor segítsen neki az adott hatóság, ha viszont az állapota visszafordíthatatlan, akkor lehet, hogy a szociális jellegű közfoglalkoztatás a megoldás. Viszont akkor olyan munkabér megállapítására van szükség, amely nem konzerválja a kilátástalanságot, az éhezést, a nyomort, és erre sajnos nem ad megoldást egyhavi, esetleg egyhavi pluszjuttatás, egyszerűen a bérüket kell megemelni. Köszönöm szépen a szót. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Ismét Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azt kérdezte képviselő asszony, hogy miért nem támogatták a kormánypártok például az LMP-nek a módosító javaslatait. Tisztelt képviselő asszony, ha megnézzük, hogy a mi tárcánkhoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó területen önök milyen módosító javaslatot nyújtottak be, azt látjuk, hogy önök adókivetéssel drágítanák az energiahordozók árát, magyarul, növelnék a magyar emberek rezsijét. (14.00)

165 milliárd forint többletet szednének be rezsiemeléssel az önök költségvetési módosító javaslata alapján az emberektől, és ennyivel többet kellene a magyar háztartásoknak kifizetni. (Hohn Krisztina közbeszól.)

Tisztelt Képviselő Asszony! Senki nem szeretne visszalépni abból, amit a rezsicsökkentés során elértünk, márpedig az önök javaslatai ezt célozták, 165 milliárd forintot húztak volna ki egy év alatt a magyar polgárok zsebéből.

De sok ellenzéki képviselőtársa is hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb javaslatokkal és indokolásokkal állt elő, csak a mi tárcánkat illetően önök hét új adót vezetnének be  hét új adót! , amivel 565 milliárd forintot húznának ki a magyar családoknak a zsebéből. (Hohn Krisztina: Nem igaz!) Növelnének is adókat, a javaslataik szerint növelnék az áfát, ami valószínűleg az alapvető élelmiszerek áfájának az emeléséből származhat, hiszen a tej, a tojás, a sertéshús a legalacsonyabb százalékkal adózik. A jövedékiadó-bevétellel, a társaságiadó-bevétellel húznának ki az emberek és a cégek zsebéből pénzeket (Arató Gergely: A nagyvállalatokéból!  Demeter Márta közbeszól.), és le is írták, hogy miért, hiszen ott van az egyik ellenzéki képviselő javaslatának, költségvetési módosító javaslatának a szövegszerű indokolásában, pont a szociális támogatások területén, hogy a Fidesz-kormány előtti időszakban megszokott viszonyokhoz való visszatérés, és a szociális rendszernek  ő úgy mondja  radikális leegyszerűsítése. Tehát a 2010 előtti állapothoz való visszatérés az önök költségvetési módosító javaslatának az eredménye.

Szintén főleg párbeszédes javaslatok alapján kevesebb állna rendelkezésre a 304 milliárdos keretnél családi pótlékra (Demeter Márta közbeszól.), 6,3 milliárdos keretnél anyasági támogatásra, 60,8 milliárdos keretnél alacsonyabb lenne az ellenzéki javaslatok szerint a gyermekgondozást segítő ellátásoknak a kerete, mert ebből is elvennének. Elvennének a 11 milliárdos gyermeknevelési támogatásból is bizonyos részeket, de csökkentenék a most 3,1 milliárdos, a gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése című sort, de veszélyeztetnék, csökkentenék és elvonnák azt a 7,4 milliárd forintot, ami életkezdési támogatásra szól a költségvetésben, de a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokat, ami 3,5 milliárd forint, önök részben azt is másra fordítanák.

Ha megkérdezi tehát, tisztelt képviselő asszony, hogy miért nem támogattuk a javaslataikat, pontosan azért, mert a családoktól vennének el, mert növelnék a rezsit (Hohn Krisztina közbeszól.), és hét új adót vezetnének be, három adót pedig megemelnének Magyarországon, ezt pedig mi nem fogjuk megtenni. Az pedig a komolytalanságnak a csúcsa, hogy van olyan költségvetési tétel, amit 17-szeresen költenének el, de van, amit 30-szorosan költenének el, mert annyiszor hivatkoznak vissza rá. (Hohn Krisztina közbeszól.)

Ami a szegénységgel kapcsolatos egyéb felvetéseit érinti, tisztelt képviselő asszony, ha ön megnézi, hogy mennyi új munkavállaló van Magyarországon  körülbelül 800 ezer , és megnézi, hogy mennyivel csökkent az Eurostat kimutatásai szerint, tehát az önök által is nagyon szeretett nemzetközi kimutatások szerint a szegénységgel veszélyeztetetteknek a száma, akkor hogyha ezt családtagokkal is együtt tekinti, akkor kijön az a körülbelül 1,2 milliós szám, amennyivel kevesebben vannak ma kitéve a szegénység kockázatának, mint voltak 2010-ben. (Demeter Márta és Arató Gergely közbeszól.) Ennek persze az egyik alapja pontosan a radikális minimálbéremelés és a radikális szakmunkásminimálbér-emelés is, és az is, hogy a keresetek egy év alatt több mint 10 százalékkal növekedtek, ha pedig 2010 óta nézi, tisztelt képviselő asszony, akkor azt láthatja, hogy a nettó bérek több mint 60 százalékkal emelkedtek Magyarországon.

Az is nagyon pozitív folyamat, hogy a 18 év alatti, szegénységgel veszélyeztetetteknek a száma ugyanezen kimutatás alapján egy év alatt az egynegyedével csökkent. Tehát azon gyerekek, azon gyerekes családok aránya, ahol a szegénység veszélye fennáll, vagy a társadalmi kirekesztettség veszélye fennáll, egy év alatt az egynegyedével tudott már legutóbb csökkenni. Az is fontos, hogy az egyszülős háztartások esetében például egyharmadával csökkent a szegénységnek kitetteknek a száma 2010 óta, és a nagycsaládosoknál is egy 50 százalékos szegénységikockázat-csökkenésről beszélhetünk. Tehát akár valaki egyedül neveli a gyerekét, akár több gyereket nevel, érezhető mértékben csökkent a szegénységnek a mértéke.

Az OECD kimutatása szerint 2010 és 2017 között Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben a minimálbér is, és ön is tudja (Az elnök csenget.), hogy az emberek fogyasztása is most már talán 60 hónapja folyamatosan bővül. Ez is azt mutatja, hogy egyre kevesebbeket veszélyeztet a szegénység.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai