Készült: 2019.10.17.05:59:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (2019.07.01.),  17-20. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:45


Felszólalások:   9-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett az MSZP képviselője, Korózs Lajos. Parancsoljon!

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Július 1-je a közszférában dolgozók ünnepe is, azon túlmenően, ahogy képviselőtársaim már utaltak rá, Semmelweis Ignácra is ilyenkor emlékezünk, a Semmelweis-nap keretében. Azért hoztam szóba a köztisztviselői napot, mert fejet kell hajtanunk azok előtt az emberek előtt, akik ilyen sanyarú körülmények között is a kormányablakokban, járási hivatalokban vagy éppen a Nyufig ügyfélszolgálatán dolgoznak. Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy nagyon sok Semmelweis Ignácra lenne szükségünk, annál is inkább, mert el kell ismernünk azoknak az egészségügyben dolgozó elszánt és elkötelezett embereknek a munkáját, akik éjt nappallá téve tevékenykednek azért, hogy még működjön ez az egészségügy. Tiszteletet érdemelnek azok az egészségügyi dolgozók, akik esküjükhöz hűen példásan helytállnak orvosként, ápolóként vagy éppen műszaki dolgozóként az egészségügyi ellátórendszerben. Én azt gondolom, hogy a kormányzat adósa az egészségügyi szférának, adósa az ágazatnak.

És hajtsunk fejet az előtt az érsebész előtt, aki a múlt héten éppen az életét áldozta munka közben, hiszen ez az ember 30 napon keresztül éjt nappallá téve dolgozott. Szeretném itt megemlíteni azt, hogy az alapvető jogok biztosa egy vizsgálatot készített el, és a vizsgálatot megküldte a kormányzatnak is. Ezen vizsgálat elsősorban az érsebészekről szól. Az alább ismertetett megállapításokat csak összefoglalóan mondom, említem meg. Mintegy 24 oldalas dokumentumról beszélek, de engedjék meg, hogy néhány pontot kiemeljek belőle. Azt elfelejtettem említeni, hogy a Petz Aladár Kórházat, a városmajori érsebészeti klinikát és a Péterfy Kórházat vizsgálták kiemelten.

Pontokba szedve a megállapítások. Az első: az érrekonstrukciós műtétek alacsony és az amputációk magas száma sérti az emberi méltósághoz való jogot.

Második ilyen megállapítás: ugyanezen betegségcsoport esetén az egyenlő bánásmód követelménye is sérül, mivel a területi különbségek miatt egyes helyeken sokkal rosszabb feltételekkel jutnak hozzá ezen ellátásokhoz. Csak megállapítom, hogy az utóbbi az Alaptörvény XX. cikkelye szerint is az egészséghez való jogot sérti, és fel is veti ezt a problémát.

A harmadik ilyen megállapítás: az intézményválasztás szabadsága a kevés szakember miatt nem érvényesülhet.

Végül, de nem utolsósorban idézek a jelentésből: „Ez  mármint hogy a szakorvosok alacsony száma , valamint az a tény, hogy az ország egyes területein egyenetlenek az ellátás színvonalát biztosító tárgyi és személyi feltételek, olyan bizonytalan működési struktúrát eredményeznek, amelyben nem transzparens és így ellenőrizhetetlen az, hogy egy intézmény milyen feltételrendszer mentén dönt a területen kívüli betegek fogadásáról. Ez pedig további súlyos esélyegyenlőtlenségekhez vezet.”

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Engedjenek meg egy pillanatfelvételt az elmúlt héten az egészségügyben történtekről. Olvashattuk  azt hiszem, mindenki találkozhatott ezzel a tudósítással , hogy Nagyatádon gyakorlatilag összekalapozták a pénzt egy CT beszerzésére, majd ezt a CT-t üzembe is helyezték, de ettől függetlenül egy éve volt rá az egészségügyi kormányzatnak, hogy megoldja a finanszírozását. Hangsúlyozom, egyik napról a másikra itt milliárdokat tudnak átcsoportosítani, itt képtelenek voltak egy év alatt ennek a CT-nek a finanszírozását megoldani, így a betegek száz kilométert kell hogy utazzanak, vagy Pécsre vagy Kaposvárra, hogy egy diagnosztikai elemzéshez hozzájussanak. (Cseresnyés Péter: Nem száz kilométert!) Szeretném azt is elmondani, hogy nem egy horribilis összegről van szó, 250-300 vizsgálatot kellene finanszírozni az egészségügyi kormányzatnak. Ha akarnák, tíz perc alatt meg lehetne oldani ezt a problémát is.

És olvashatjuk azt is a híradásokban, hogy a laborszolgáltatás a Veszprém megyei kórháznál megszűnt létezni. Itt a mikrobiológiai szolgáltatás gyakorlatilag megszűnt, a járványügyi szolgálatások ilyetén formában megszűntek. És a kormányzat persze üzent az ott élő embereknek, azt mondták, hogy menjenek a piacra, sőt ajánlottak is olyan céget, amitől ezt meg lehet rendelni. Csak megjegyzem, kedves képviselőtársaim, hogy olyan 20 és 50 ezer forint között van ma egy képalkotó diagnosztikai vizsgálat finanszírozása a magánszférában. (Kunhalmi Ágnes: Szégyen!) Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Ismét Rétvári Bence államtitkár úré a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ami az egészségügyi átcsoportosításokat, finanszírozásokat, milliárdokat és százmilliárdokat illeti, tisztelt képviselő úr: önök is ebben egyfajta rekordot állítottak föl, hiszen sikerült önöknek 600 milliárd forintot kivonni a magyar egészségügy rendszeréből. (Kunhalmi Ágnes: Kilenc éve kormányoztok!) Önök voltak az OECD kimutatása szerint az egyetlen olyan kormány, ami kivett az egészségügyi finanszírozásból és nem hozzátett, míg amióta mi kormányzunk, az OECD-országok között a hetedik legnagyobb mértékben emelkedik Magyarországon az egészségügy finanszírozása. (Szabó Timea: Nem!) Tehát nem 600 milliárdos kivonásról van szó (Szabó Timea: Ez nem igaz!), mint az önök esetében, hanem  ha csak a költségvetés számait nézem  több mint 700 milliárd forintos pluszforrás biztosításáról. (Szabó Timea: Az OECD számai pont nem ezt mondják!)

(13.50)

Ön a legalapvetőbb tényeket is elferdítve hozza itt a parlamentben, arról beszélt, hogy a betegektől meg a környéken lakóktól kalapozták össze a nagyatádi CT árát. 130 millió forint állami támogatást kaptak ennek a megvásárlására, tisztelt képviselő úr, nem a környéken kalapozták össze, hanem 130 millió forint állami támogatást nyertek. Önök persze a betegeket sarcolták volna meg a vizitdíjjal meg a kórházi napidíjjal, tehát önök tényleg nem önkéntes alapon, de a betegektől szedték volna előbb-utóbb ezeket össze.

Azt, hogy javult az ellátás szintje a többletforrásoknak is köszönhetően az elmúlt években, azért azt több minden mutatja, tisztelt képviselő úr. Például, ha ön megnézi a krónikus betegségben elhunytak számát az elmúlt időszakban, 2010 óta az Európai Unióban ez 10 százalékkal csökkent, Magyarországon 15 százalékkal csökkent (Szabó Timea: Elsők vagyunk az Unióban a krónikus betegségben meghaltak számával!), tisztelt képviselő asszony, másfélszer akkora mértékben csökkent Magyarországon a krónikus betegségben elhunytak száma, mint az Unióban általában. Nyilvánvalóan önök a nemzeti kishitűség szóvivőiként igyekeznek ezeket elhallgatni, de ez nem így van, tisztelt képviselő asszony. De ha megnézi az egészségben eltöltött évek számát és a várható évek számát, 2010-ben Magyarországon a várható élettartam 74,7 esztendő volt, ez most már 76 év. Míg az Unióban átlagosan 1,4 százalék a várható élettartam emelkedése, ez Magyarországon 2 százalékos volt, tehát jóval nagyobb, több mint másfélszer nagyobb a várható élettartam emelkedése, és 2010 óta több mint másfél évvel tovább élnek a magyarok. Ennek sok minden tényezője van, de az egyik fontos tényező nyilván az egészségügyi ellátás.

És ha azt ön megnézi, hogy az egészségben eltöltött évek száma hogyan változott az Európai Unió átlagában, akkor azt látja, hogy az elmúlt esztendőkben, 2010 óta uniós szinten fél évvel emelkedett a várható, egészségben eltöltött évek száma, ezzel szemben Magyarországon 2,2 évvel. Nyilván nálunk a kiinduló bázis egy rosszabb érték volt, nyilván az európai uniós átlag alatti érték volt, de a növekedés üteme jóval nagyobb volt, mint az Unió átlagában, és most sikerült elérni, a Fidesz-KDNP-kormányzat időszakában  köszönhetően többek között az egészségügyi többletforrásoknak is , hogy az az olló, ami az európai átlagos várható élettartam és a magyar várható élettartam közötti különbség, most már nem 5 év fölötti ez a különbség, hanem 5 évnél kisebb. (Szabó Timea: 4,5.) Tehát azzal, hogy javítjuk az adatainkat nagyobb arányban, mint az Unió, a különbség is csökken az uniós várható élettartam és a magyar várható élettartam, az uniós egészségben eltöltött évek száma és a magyar egészségben eltöltött évek száma között. Ilyenkor kell köszönetet mondjunk az egészségügyi dolgozóknak, tisztelt képviselő úr, és ilyenkor kell hogy lássuk, hogy azok a többletforrások, amelyek az egészségügybe érkeztek, többek között béremelésként, azok nagyon-nagyon jó helyre érkeztek, és meg is hozták az eredményüket, és ezt szeretnénk mi folytatni.

Önök, ne feledjük el, hogy elvettek 2008-ban minden magyar ápolótól, minden orvostól, minden mentőautó-vezetőtől, minden fizikai dolgozótól a kórházakban és a szakrendelőkben, mindenkitől elvettek egyhavi bért. Ezzel szemben mi az orvosok esetében, ha ön összehasonlítja a 2010-es alapbért és a mostanit, azt láthatja, hogy körülbelül több mint kétszeresére, 2,5-szeresére emeltük azt a pénzt, amit az orvosok méltán a munkáikért megkaphatnak. Ha ön megnéz egy szakdolgozót, aki 2010-ben pályakezdőként, OKJ-s végzettséggel 159 ezer forintot keresett, ő idén már 324 ezer forintot keres. Ha megnéz egy tapasztaltabb, már két évtizednyi tapasztalattal rendelkező szakdolgozót, egy ápolót, aki 172 ezer forintot keresett 2010-ben, ő ma már 361 ezer forintot keres. Ha pedig megnéz egy szintén nagyobb tapasztalattal rendelkező, két évtizede az egészségügyben dolgozó orvost, szakorvost, ő 364 ezer forintot keresett 2010-ben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ma pedig 853 ezer forintot.

Köszönet az egészségügyben dolgozóknak a munkájukért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   9-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai