Hosszú vita után az Országgyűlés 1990. július 3-án a koronás kis címert nyilvánította a Magyar Köztársaság állami jelképévé.

1990. június 26-án az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy kezdje meg a Varsói Szerződésből való kilépésről szóló tárgyalásokat.
A kormány rendkívüli ülés keretében megkezdte a legsürgősebb gazdasági intézkedések kidolgozását.

1990. június 19-én az Országgyűlés módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányát, amely kimondta, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az ország gazdasága a továbbiakban a piacgazdaság szabályai szerint működik. A parlament úgy döntött, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 éves időtartamra. Az alkotmány lehetőséget adott a miniszterelnökkel szembeni ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtására, a képviselők legalább egyötödének javaslatára.

A rendszerváltoztatás utáni első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának harmincadik évfordulójára „…a második magyar ezerév kezdete…” – A magyar népképviselet újjászületése képekben (1990–1994) címmel fotóalbum jelent meg az Országház Könyvkiadó gondozásában.

Latorcai János az Országgyűlés alelnöke: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésével egy rendszert is eltemettek. Beszédében kiemelte: 1956 októberében, a forradalom és szabadságharc idején szinte egyik napról a másikra lepték el Budapestet a lyukas zászlók, amelyekkel hitet tettek a nemzet függetlenségének és a demokráciának a helyreállítása mellett. Azonban november 4. után nemcsak a szabadság reményére emlékeztettek ezek a zászlók, hanem azokra is, akik véglegesen kiszakíttattak a nemzetből.