Felszólalás adatai

De azért, hogy Zagyva György után meg tudjak jól szólalni, és megpróbáljak a benyújtott törvényjavaslathoz hozzászólni, miután a szocialisták már nincsenek a teremben, így a kérdés egy bekövetkezett történet lesz valamikor. Szerettem volna tőlük megkérdezni, miért aggódnak annyira az egyházakért. Remélem, nem ezekért az egyházakért aggódnak, amelyeket én itt most fel fogok sorolni röviden: Ezoterikus Tanok Egyháza, Magyarországi Gó Egyház, Magyar Boszorkányszövetség és nem utolsósorban a Magyarországi Szcientológiai Egyház. Ha ezekért aggódnak, akkor azt kérném, hogy ezt ne tegyék. A felsorolt szervezetek csupán példaként szolgálnak a több mint 350, magát egyháznak tartó szervezetek közül, amelyek a jelenleg hatályos törvény szerint valódi egyházi státussal is rendelkeznek. A törvényjavaslat a jelen állása szerint 14 közösségnek biztosítana egyházi jogállást. Megjegyezném, hogy ez a szám körülbelül megegyezik a környező országokban az állam által elismert egyházak számával.

A törvényjavaslat egyik legfőbb érdemének tartom, annak elfogadása után bátran kijelenthetjük, hogy a bizniszegyházak korszaka remélhetőleg lezárult.

Meg kell azonban jegyeznem, hogy meggyőződésem, az itt felsorolt 14 szervezeten kívül még szép számmal akadnak olyanok, amelyek alaptevékenységként vallási tevékenységet végeznek, és most mégsem kerültek a törvényjavaslat mellékletébe. Csak zárójelben jelezném, hogy valószínű, a törvény nem zárta le ezeknek a körét, tehát ilyen értelemben az aggódás teljesen fölösleges. Az Országgyűlésnek vállalnia kell annak a felelősségét a jövőben is, hogy döntenie kell egyes közösségek jogállásáról, mégpedig arról, hogy egyes vallási szervezetek egyháznak minősülnek-e vagy sem. Ahhoz azonban, hogy a többi egyesülés státusáról is felelősségteljesen dönthessünk, szükség van szakmai és tudományos megalapozottságra, eljárási garanciák beépítésére.

A 2012. január 1-je után egyesületté váló szervezetek figyelmét is felhívnám a javaslat 14. §-ára, mely az egyházként való elismerésre irányuló eljárást szabályozza. A népi kezdeményezéshez szükséges ezer fő megfelelő biztosíték a jogalkotónak a tényleges társadalmi támogatottság igazolására, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása pedig garancia a vallási tevékenység tartalmi megítélésére. Ezen eljárási kereteket vagy legalábbis analóg szabályozást alkalmaz az Országgyűlés a nemzetiségek, kisebbségek megítélésére lassan 20 éve. Az egyház szellemiségénél maradva ezen eljárási megoldás tehát nem ördögtől való, ugyanakkor jó szűrőként is használ az álegyházak esetén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állam a vallási szervezetek számára nem köteles saját szervezeti formát létrehozni, de nincs megkötve abban sem, hogy milyen sajátos formát vagy formákat hoz létre. Az állam tehát belátása szerint határozhatja meg az egyház alapításának feltételeit és jogállását. A vallási közösség vallásgyakorláshoz való joga sértetlen marad akkor is, ha az egyház jogállást nem nyerheti el, vagy nem kívánja elnyerni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)