Készült: 2020.09.18.18:56:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

243. ülésnap (2001.11.28.), 295-297. felszólalás
Felszólaló Dr. Salamon László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:51


Felszólalások:  Előző  295 - 297  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A jogállási törvénnyel kapcsolatos itteni vitában én a felvetett kérdések közül először a hozzátartozói vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kérdéshez szeretnék hozzászólni.

Azt gondolom, az az elgondolás, amely teljesen sommás módon egyszerűen megkerülhetővé tenné a hozzátartozói vagyonnyilatkozat megtételét, nem tűnik szerencsés megoldásnak, hiszen ebben az esetben ez a hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség valójában értékét vesztené.

Van egy másik probléma is, amely itt most nem került megemlítésre, illetve Tóth András képviselőtársam utalt rá, de én talán még világosabban kimondom, hogy a bizottsági állásfoglalások alapján ebben a pillanatban nem teljesen egységes a kezelése ennek a kérdésnek, az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztséget betöltő személyek összeférhetetlenségével kapcsolatos törvény, illetőleg a most tárgyalás alatt lévő képviselői jogállási törvény tekintetében. Mert a jelenlegi bizottsági álláspontok a közhatalmi feladatokat ellátó személyeknél - most nem mondom a hosszú címet - mereven elzárkóznak attól a lehetőségtől, hogy a hozzátartozó helyett az érintett személy tegyen nyilatkozatot, míg a jogállási törvényben engedékenyebb volt a kijelölt bizottság - egyébként nem ugyanaz a bizottsági döntés született meg -, és ott bizonyos esetre lehetővé tenné a most bizonyos értelemben favorizáltnak látszó megoldás azt, hogy a hozzátartozó helyett az érintett személy, jelesül a képviselő tehessen vagyonnyilatkozatot.

 

 

(17.50)

 

 

Egy biztos, hogy ebben a két törvényben nem lehetséges az, hogy eltérő megoldásra jussunk. Tehát az a véleményem, és ez a legfontosabb és legelső szempont, hogy amilyen mércével mérünk az egyes közhatalmi feladatokat ellátó személyek összeférhetetlenségi nyilatkozataival kapcsolatban, ugyanolyan mércével kell mérnünk az országgyűlési képviselők hasonló vagyonnyilatkozatait illetően.

Én mind a két törvényjavaslathoz egy azonos tartalmú csatlakozó módosító javaslatot terjesztettem elő, elsősorban azért, hogy azonos legyen a szabályozás, másodsorban azért, mert az én személyes nézetem szerint egy szigorúbb megkötéssel meg lehet oldani azt, hogy ha a hozzátartozó nem tesz nyilatkozatot, akkor mi történjék.

Az én kapcsolódó módosító javaslatom szerint ebben az esetben megteheti azt, hogy az érintett személy a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát saját nyilatkozatával pótolja, ebben az esetben azonban ezt a körülményt az ok feltüntetése, megjelölése mellett a vagyonnyilatkozatban a nyilatkozó személynek fel kellene tüntetnie. Tehát olyan szigorú megszorítással és feltételekkel lenne ez lehetséges, ami, úgy érzem, korlátozná vagy visszaszorítaná annak lehetőségét, hogy tulajdonképpen a vagyonnyilatkozati szabályok értelmüket veszítenék.

Kétségtelen, hogy ez a kapcsolódó módosító javaslat, amely mindkét törvényben, még egyszer mondom, előterjesztésre került, egyfajta megoldást jelent. Lehet ezen még gondolkodni, hogy pontosan ebben a megoldásban kell-e majd a végső jogi rendezés módját megtalálni. Lesz még ebben a kérdésben bizottsági állásfoglalás, és ennek a bizottsági munkának a keretében esetleg arra is lehet lehetőség, hogy ha egy további, harmadik megoldásban gondolkodunk, akkor ez bizottsági módosító indítványként megszülessék. Egy szempont azonban nagyon lényeges, hogy a két törvényjavaslatban a szabályozás azonos legyen.

Még egyszer: elsősorban ennek a lehetőségét kívántam megteremteni a kapcsolódó módosító javaslat megteremtésével.

A másik kérdés, amire nagyon röviden szeretnék kitérni, az a szabály, amely, ha jól emlékszem, Szili Sándor képviselő úr módosító javaslatában jelenik meg, ami egy olyan változást irányozna elő... (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

 

ELNÖK: Így is majd' egy perccel túllépte az időkeretet, képviselő úr. Öt perc az időkeret, úgyhogy természetesen van mód újabb felszólalásra, de hadd tartsam be ezt az időkeretet.

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelettel tudomásul veszem az elnöki jelzést, és akkor ezzel a lehetőséggel fogok élni.

 




Felszólalások:  Előző  295 - 297  Következő    Ülésnap adatai