Készült: 2019.12.05.20:51:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

166. ülésnap (2008.10.20.), 297. felszólalás
Felszólaló Keller László (MSZP)
Beosztás pénzügyminisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:44


Felszólalások:  Előző  297  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ami a kormányzati arroganciát jelenti, képviselő úr valószínűleg már nem emlékszik rá, de előttem itt van az az iromány, tartalmazza ugyanennek a törvényjavaslatnak az általános vitáján elhangzottakat. Erről a törvényjavaslatról ebben a Házban volt általános vita. (Dr. Latorcai János: Nem így.) Volt általános vita, méghozzá akkor még T/293. számon volt jegyezve, és egészen a részletes vitáig eljutott, csak részletes vitára már nem bocsátotta a Ház. Ezekről a kérdésekről, a javaslat tartalmáról érdemi vitát folytatott a Ház. Ezt én most nem szeretném ideidézni, csak a képviselő úr megjegyzésére mindenképpen szükség volt e tekintetben reagálni.

Abban szerintem nincs vitánk, hogy az államháztartást átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé, működését hatékonyabbá kell tenni, és e tekintetben szerintem egyetértés van a Házban. Ez közös érdek, és azt gondolom, hogy eddig is a Háznak bármelyik oldala ezt a célkitűzést hasonlóan látta. Az már más kérdés, hogy az eszközrendszert hogyan fogalmazzuk meg, hogyan látjuk a célkitűzés megvalósítását. 2006 júniusa után 2006 decemberében is be lett nyújtva ez a javaslat. Igen, 2006 decemberében, amely gyakorlatilag két nagyon fontos módosításra vonatkozik. Az egyik: megszüntetni a költségvetési törvény sürgős kihirdetésének a lehetőségét, és létrehozná a költségvetési tanácsot, amely a költségvetési törvényt véleményezné.

A kormány 2007-ben, miután a kormányzat is fontosnak tartja ugyanezeket a célkitűzéseket megvalósítani, 2007 novemberében benyújtotta a költségvetési felelősségről és a törvényhozási költségvetési hivatalról szóló törvényjavaslatát, és aztán az ezt megalapozó alkotmánymódosító javaslatot is. Tehát úgy érzem, hogy ez cáfolja a képviselő úr azon megállapítását, hogy az önök javaslatának nincsen ésszerű alternatívája. Van! Van, a kormány egy sokkal szélesebb perspektívában próbálja ugyanazt a célt elérni, próbálta, próbálja 2007 novemberétől elérni, de nem jutottunk még el; most minek mondjam, vagy hogyan jellemezzem, kinek az arroganciája volt az, hogy 2007 novemberétől a mai napig nem jutottunk el ahhoz a ponthoz, hogy megszavaztuk volna a kormánynak az ugyanolyan célból megfogalmazott, csak természetesen más tartalommal bíró javaslatát.

Tehát mi úgy érezzük, hogy az a kormány-előterjesztés, amely még ma is a Ház előtt van, és amelyet sokáig tárgyaltunk, megítélésünk szerint egy megalapozott és kidolgozott megoldást ad arra a kérdésre is, amit a Fidesz képviselői javasolnak. Ebben a kormányzati előterjesztésben valójában a költségvetési tanács mint olyan, nem szerepel; a költségvetési hivatal igen, a tanács nem. De a vitában azt mondtuk, hogy mi a gondolatát ennek nem vetjük el, tehát próbáljunk megegyezni arról, hogy épüljön be ebbe a törvényjavaslatba a költségvetési tanács is, csak nyilván meg kell egyezni abban, hogy milyen feladatokkal és milyen hatáskörrel. Erről egyébként ötpárti egyeztetést is folytattunk. Nagyon sok forduló volt erről. Talán a miniszterem megszámolta, nem akarok butaságot mondani, nagyjából 18 alkalommal volt ötpárti egyeztetés, hogy hogyan lehetne az eltérő eszközrendszert valahogy egy törvénybe összehozni - nem sikerült.

Az SZDSZ képviselői lényegét tekintve ugyanezt a célkitűzést fogalmazták meg egy szintén általuk összehozott törvényjavaslatban, amelyik a takarékos állami gazdálkodásról szól. Ehhez az MSZP és az MDF képviselői nyújtottak be módosító indítványt.

(20.20)

Ez a módosító indítvány már tartalmazza a költségvetési tanács feladatkörét is, létrehozásának a körülményeit, az összeférhetetlenséget. És szerintem ha akarjuk, akkor kompromisszumot tudnánk találni a tekintetben, hogy azt a megoldást válasszuk, amelyik szakmailag a legtöbbet nyújtja, és itt nincs értelme annak, hogy most ki jegyzi ezt a javaslatot. Arra kellene törekedni, hogy valóban, tartalmát tekintve melyik az a javaslat, amelyik képes hosszú távon biztosítani azokat a célkitűzéseket, amelyeket megfogalmazunk.

Azzal a javaslattal kapcsolatban, amit most a képviselő úr előterjesztett, van némi időrendi probléma, és aztán van tartalmi probléma is.

Először az időrendi problémát nézzük. Tehát a sürgős kihirdetésnek a megszüntetése azt eredményezheti, hogy adott esetben a költségvetési törvény nem tud a vonatkozó év elején hatályba lépni, mert előfordulhat az, hogy az utolsó pillanatban kerül elfogadásra a törvény, és a kihirdetés már csak a következő évben történhet meg.

A másik, ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatos probléma, hogy amennyiben a költségvetési tanács az elfogadott költségvetési törvény parlamentnek történő visszaküldését javasolja, az újratárgyalás további - nem tudni, mennyit - egy hónapot, másfél hónapot, két hónapot vesz igénybe. Tehát lényegét tekintve az önök javaslata akkor támogatható, ha a következő évi költségvetés tárgyalását itt a parlamentben gyakorlatilag elkezdjük már tavasszal. Ennek a feltételei meg nem biztosíthatók.

A tartalmi problémák sokkal súlyosabbak, azt hiszem, Wiener képviselő úr jogászként sokkal alaposabb kritikáját fogja adni ennek a javaslatnak. Én három problémára szeretném felhívni a figyelmet.

Az egyik. A költségvetési politika alakításában egy olyan összetételű testületnek adna szerepet, amely tagjai megbízatásával ez nem egyeztethető össze. A monetáris politikáért felelős MNB-elnök kapna olyan jogkört a költségvetési politika alakítására, ami a jegybanktörvénnyel nem összeegyeztethető. Egyébként a jegybanktörvény visszafelé ki is mondja, hogy a költségvetési politikáért felelős kormánynak nincs hatásköre a monetáris politika alakítására, és ez ugyanúgy nyilván visszafelé is igaz kell hogy legyen. Az alkotmány szerinti ellenőrző feladatokat ellátó ÁSZ elnöke kapna jogkört a költségvetési politika alakítására. Tehát véleményezés helyett az ÁSZ elnöke alakíthatná is már a költségvetési politikát.

A második probléma: az ÁSZ-elnök tagsága révén a költségvetés előzetes és utólagos ellenőrzése összekeveredne.

A harmadik: a költségvetési törvényjavaslatot előzetesen az ÁSZ és a költségvetési tanács is egyszerre véleményezné az Országgyűlés számára anélkül, hogy el lenne határolva feladatuk, vizsgálódási területük. Tehát én úgy gondolom, nem túlságosan részletezve a fennálló problémákat a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy már csak ezen tartalmi és egyéb formai okok miatt sem tudjuk támogatni.

Viszont azt javasolom a képviselő uraknak, kifejezetten az előterjesztő képviselőjének, hogy miután nincs nézetkülönbség a tekintetben, hogy milyen irányba kell haladnunk, és miután már látható módon itt van két párt között egyetértés a tekintetben, hogy mit kellene csinálni a költségvetési tanáccsal - érzékelhető, hogy az SZDSZ sem zárja ki, hogy ezt támogatja -; fontolják meg azokat az érveket, amelyeket elmondtam, és azt a javaslatot, amit az SZDSZ törvényjavaslatához benyújtott Szabó Lajos és Herényi Károly képviselő úr, amelyek mentén szerintem közös nevezőre tudnánk jutni. Szerintem nem a presztízsszempontok az érdekesek. Ahogy én a képviselő urat is, meg a benyújtó képviselőket ismerem, nem hiszem, hogy az lenne a döntő, hogy most akkor éppen kinek a törvényjavaslatát fogadjuk el, de azt javasolom, hogy folytassunk egyeztetést a költségvetési tanácsról.

Mi készek vagyunk arra, hogy támogassuk, túl azon, hogy a költségvetési felelősségről szóló törvényt beterjesztettük, és annak része egy költségvetési hivatal, elfogadjuk azt, hogy a hivatal mellett legyen egy tanács is, csak akkor egyezzünk meg abban, hogy ne legyenek ezek a tanácstagok összeférhetetlenek, ne kötődjenek lényegét tekintve egyetlenegy szervezethez sem. Mi olyan javaslatot tudunk támogatni, amely nem rendeli a tanácsot a kormány alá.

Tehát egyezzünk meg az összeférhetetlenségi kérdésekben, abban, hogy mit várunk el a tanácstól, hogy hogyan tud működni, és megítélésem szerint ha valóban nem a presztízsszempontok vezérelnek bennünket, hanem szakmai szempontok, akkor szerintem meg tudunk egyezni úgy a költségvetési tanács létrehozásáról, adott esetben még az alkotmányban szerepeltetéséről is, hogy az mindegyik pártnak a támogatását fogja bírni.

Ehhez szeretném kérni a képviselők, az előterjesztők támogatását is azzal, hogy ezt a javaslatot értelemszerűen mi nem tudjuk támogatni, de a célkitűzéseket mindenképpen, és nagyon reménykedünk abban, hogy az egyetértést meg tudjuk teremteni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  297  Következő    Ülésnap adatai