Készült: 2020.10.21.12:46:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

179. ülésnap (2008.11.19.), 244. felszólalás
Felszólaló Czomba Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Foglalkoztatási bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:57


Felszólalások:  Előző  244  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZOMBA SÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményként számos szakmai javaslatot fogalmazott meg.

(18.20)

Filló képviselőtársam jelezte, hogy mi elég sok tekintetben szakmázni szoktunk, ez a törvény pedig bőségesen adott lehetőséget arra, hogy nézzük meg, hogy mit is szeretne elérni, és ezt valóban el tudja-e érni.

Az ellenzék részéről először is örömünket fejeztük ki a tekintetben, hogy a parlament elé kerül ez a törvény. Polemizálás ment a vita elején, hogy vajon miért is van ez. Mi úgy gondoljuk, hogy azért jelentős részt vállaltak azok a civil kezdeményezések, amelyek fél évvel, egy évvel, másfél évvel ezelőtt megindultak az országban, tehát nehéz lett volna ez elől a probléma elől kitérni kormányzati szinten is.

Kérdések fogalmazódtak meg a segélyezettek területi megoszlásáról, illetve a közfoglalkoztatásba bevonni kívánt létszámról. Egy igen drasztikus adatot hallottunk a szakállamtitkár asszonytól, hogy a 47 leghátrányosabb kistérségben él a szociális segélyezettek 90 százaléka. Tehát amikor a problémát próbáljuk kezelni és lokalizálni, akkor azért erre gondoljunk, hogy kikről is beszélünk. Hála istennek, vannak Magyarországon olyanok, akik nem is értik, hogy mi is az alapvető probléma.

A törvényjavaslat célja alapvetően, hogy munkával többet lehessen keresni, mint segéllyel, ez teljesen rendben lenne, csakhogy jelen pillanatban sincs így, és az elkövetkezendő időszakban sem lesz így. Szeretném, ha majd cáfolnák képviselőtársaink a véleményünket, hogy valóban úgy van-e, de ezt inkább majd a részletes vitában. Tehát kisebbségi véleményként számos esetben fogalmazódott meg, hogy jelen pillanatban is és az új rendszer szerint is többet vagy ugyanannyit lehet keresni, mint munkával, hiszen ezekben a térségekben minimálbéren foglalkoztatják a legtöbb embert.

Hogy konszenzusos véleményt is mondjak, az ÁFSZ-szel való véleményeztetés kapcsán úgy tűnik, hogy konszenzus alakult ki. Arról szól az új törvénytervezet, hogy a közfoglalkoztatási tervet, amit az önkormányzat készít, meg kell küldeni véleményezésre az Állami Foglalkoztatási Szolgálat felé, és az 15 napon belül ha nem jelez, akkor vegyük úgy, hogy elfogadta, és amiatt, hogy az ÁFSZ különböző statisztikai összefoglaló adatai majd segítik ezt a munkát. Általában az önkormányzat ad statisztikát az ÁFSZ-nek, nem fordítva szokott ez működni, tehát ez nem életszerű, és valószínűleg ez nem is idevaló.

Az új rendszeres szociális segélyezett kör: képviselőtársaim, azt kellene nagyon fontos momentumként tisztázni, hogy mi az, hogy rendszeres szociális segélyezett. Ha azt értjük a rendszeres szociális segélyezetten, aki átmenetileg, önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy a család megélhetéséről nem tud gondoskodni, és nem tud elhelyezkedni, akkor az aktív korú ellátott és egyéb címszóval az új rendszerben jelzettek, ezek egyszerűen nem igazak. Tehát azok, akik most önök szerint rendszeres szociális segélyezetti körben vannak, ők nincsenek munkára képes állapotban. Tehát itt egy fogalomzavar van, ami nagyon fontos fogalom, és véleményünk szerint, amíg ezt nem tisztázzuk, addig nehéz túllépni ezen.

Elhangzott, hogy érdemi munkát kellene biztosítani, és ehhez elsődlegesen olyan munkáltatókat bevonni, ahol valóban érdemi munka van. Itt képviselőtársam fogalmazta meg, hogy akár a közútkezelő kapcsán, akár a vízgazdálkodási társulások kapcsán és egyéb szervezetek kapcsán lehetne ezt hatékonyabban kezelni.

Mi azt látjuk, hogy rengeteg sebből vérzik ez a törvény. Hogy ez mennyire gyógyítható, hogy mennyire lehet ebből valami jót kihozni, abban bízunk, hogy igen, de ahhoz a magyar parlamentnek és elsősorban a kormányoldalnak most körülbelül annyi módosítót kellene elfogadnia, mint az elmúlt két ciklusban összesen fogadott el ellenzékit, mert legalább 20-30 módosító lesz, amivel igyekszünk jobbá tenni majd a törvényt.

Azért tartózkodtunk a szavazásnál, mert a tartózkodásunkkal szerettük volna jelezni, hogy a problémafelvetéssel, a cél megjelölésével egyetértünk, a módszerrel, az odavezető úton viszont komoly dilemmáink, problémáink vannak. Ennek megfelelően a bizottság 9 tartózkodás mellett tartotta alkalmasnak általános vitára a kisebbség részéről.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  244  Következő    Ülésnap adatai