A felszólalás szövege:

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, hányan vannak ebben az országban, akik hisznek még önöknek. Az elmúlt négy évben is számtalanszor itt ültünk a parlamentben, vitatkoztunk az adótörvényeknél, a költségvetésnél, és minden évben rá kellett döbbennünk arra, hogy folyamatosan félrevezetnek minket. Nem árt egy kicsit visszaemlékezni azokra az időkre, amikor 2002-ben önök kormányra léptek és kormányt alakítottak, és a nagy dérrel-dúrral beharangozott első száz lépés programban megpróbálták az ígéreteik egy részét teljesíteni. Akkor elhangzott, hogy a gazdaság jó állapotban van, erős a magyar gazdaság, amit alátámasztottak az európai uniós elemzők is, hiszen Magyarország akkor a csatlakozni vágyó országok közül az előkelő első-második helyen állt, volt pénz a kasszában, ezért tudtak önök osztogatni. És azt mondták, hogy önök szakértő kormányt alakítottak, és hogy a magyar gazdaság nagyon jól működik, és már 2007-ben vagy 2008-ban az eurót be fogjuk vezetni Magyarországon.

Nagyon sokan ezt elhitték, és azt hiszem, csalódniuk kellett, hiszen most, hogy itt tárgyaljuk év közben, nyáron ezt a Gyurcsány-Veres-adócsomagot, ez mindent elmond magáról az elmúlt négy évről is. És az, hogy önök a választási kampányban eltitkolták és becsapták az országot, nagyon szomorú, mert én nem is feltételezem azt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vagy Veres János pénzügyminiszter úr nem volt tájékozott abban, hogy valójában a magyar kassza, a magyar gazdaság hogyan áll. Azt feltételezve, hogy tisztában voltak a magyar gazdaság állapotával, és mégis hónapokon keresztül azt hitették el az országnak egy jelentős részével, hogy minden rendben, nincs gond, azt gondolom, ez több mint bűn, ez arcátlanság, és nem tudom, hogy nincs-e lelkiismeret-furdalásuk önöknek emiatt.

Itt Kuncze képviselő úr meg a miniszterelnök úr is mondta, hogy a Fidesznek nincsenek javaslatai, álljunk már elő a Fidesz-javaslatokkal. Önök közül is sokan itt voltak az előző négy évben is, és biztosan jól emlékeznek rá, hogy tavaly február környékén Varga Mihály úrék egy adótörvény-módosító csomagot nyújtottak be, hiszen már akkor látszott, hogy a magyar gazdasággal, a pénzügypolitikával igenis problémák vannak, és az államadósság folyamatosan nő. Ekkor terjesztettek be egy adócsökkentési csomagot, amely lehetőséget biztosított volna arra, hogy a vállalkozások is egy kicsit levegőhöz jussanak, ami a munkahelyteremtés számára is fontos lett volna, illetve a fogyasztási adó csökkentésével egy kicsit a forgalmat, a fogyasztást is serkenthessék; illetve biztosan emlékeznek önök is a Fidesz járulékcsökkentési javaslatára. Úgy gondolom, ez a kettő szorosan összekapcsolódik egymással, és ez az út is egy járható út lenne arra, hogy a magyar gazdaságot egy kicsit élénkíteni lehessen. Szemben azzal a gazdaságpolitikával és filozófiával, amit önök vallanak, amely úgy gondolom, az elmúlt négy évben már rég megbukott.

Épp a miniszterelnök úr mondta tegnap a parlamenti beszédében, hogy több mint 5000 milliárd forintot vettünk fel pluszhitelként, ami igazából láthatatlan, nem is tudjuk, hogy mi történt vele, és önök arra fogják, hogy szociális és egyéb jóléti dolgokra lett elköltve ebben az országban. Tehát hamisak azok a vádak, amiket önök mondanak, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak nincsenek javaslatai, nincsenek programjai, csak önök több mint egy évig nem voltak hajlandóak itt a parlamentben napirendre tűzni vagy egy vitanapot indítani ez ügyben.

Szeretnék egy kicsit a turizmussal foglalkozni, hiszen az elmúlt nyolc évben is ezt tettem, és megvannak még azok az ígéretek, amelyeket 2002-ben tettek. Csak egy-kettőt szeretnék felolvasni belőlük: csökkentjük az idegenforgalmi vállalkozások terheit, megszüntetjük a túladóztatást; különféle adó-, befektetési és hitelgarancia-kedvezményekkel segítjük a kis- és középvállalkozásoknál a turisztikai fejlesztések megvalósítását. Ezzel szemben mi történt az elmúlt négy évben? Sikerült eljutnunk oda, hogy az uniós csatlakozásra való hivatkozással, amikor rendezték az adókat, egy olyan adóterhelést kellett elszenvednie a magyar idegenforgalmi vállalkozásoknak, hogy kiderült a nemzetközi összehasonlításban, hogy a legtúladóztatottabbak turisztikai szempontból a magyar vállalkozók. És erre most mi történik? Most is a választási kampányban beígérték, hogy csupa jó lesz, csökkentjük az adóterheket, a magyar vállalkozások versenyképességét növeljük, beígérték a szállodásoknak, hogy visszaállítjuk 5 százalékra, a kedvezményes adókulcsra a szállodáknál az adót, hogy a versenyképesség növekedjen, és látjuk ezt az adótörvénycsomagot: úgy tűnik, hogy 20 százalékra ez is fel lesz emelve.

Beszéltem jó néhány idegenforgalmi szervezet vezetőivel, teljes mértékben fel vannak háborodva, és ha elolvasnak egy-két újságcikket, idéznék: "Áremelések, csökkenő versenyképesség, a tönk szélére jutó vállalkozások; a turizmusban így mutatkozik meg az adó- és járulékemelések hatása - vélik a szakemberek. Az áfa 5 százalékos emelése után többe kerül majd a szállás és az utazás, a vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások költségei pedig akár harmadával is nőhetnek. A kilátásba helyezett agresszív tőkeelvonás a vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásokat különösen érzékenyen érinti." A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint: "Az elvonások miatt a vállalkozások egy részét a csőd fenyegeti, sokakat pedig a szürke- vagy a feketegazdaságba kényszerítenek az adó- és járulékemelések." Azt gondolom, ezekre igenis oda kellene figyelni, főleg önöknek, akik azt mondják, hogy fontos a versenyképesség növelése; ráadásul a miniszterelnök úr a kampányában előszeretettel használta azt, hogy az idegenforgalom kitörési pont lesz a magyar gazdaságban, és nagyon számítanak az idegenforgalom szereplőire.

Emlékezzünk még vissza egy percre a 2002-2006-os időszakra, amikor az SZDSZ és főleg az SZDSZ vezetője folyamatosan azt hangoztatta, hogy a pénzt a vállalkozásoknál kell hagyni, az önkormányzatoknál kell hagyni, az embereknél kell hagyni, mert ők jobban tudnak vele gazdálkodni, sáfárkodni, mint az állam. Erre mi történt már abban az időszakban is? 38 adóemelést hajtottak végre, és hat új adót vezettek be.

Újra megkérdezem tehát: lehet-e hinni még önöknek? Azt mondja a pénzügyminiszter úr, hogy egy-másfél éves lesz ez a kis megszorító csomag, ez a Gyurcsány-Veres-csomag. De ha megnézünk egy-két olyan nyilatkozatot, amely néhány nappal ezelőtt hangzott el, akkor kiderül, hogy erre az évre 350 milliárd forintos bevételtöbblettel számolnak, jövőre 1000 milliárddal, 2008-ra, ami már a harmadik évet jelenti, megint 1000 milliárddal. Kérdezem én önöktől: meddig lehet feszíteni ezt, meddig lehet a magyar kis- és középvállalkozásokat szipolyozni és a magyar lakosságot szipolyozni? Addig, amíg teljesen tönkremegyünk, addig, amíg teljesen földönfutókká válunk? Itt hallani azokat a híreket is - mert tudjuk, a miniszterelnök úr is bevallotta -, hogy olyan 14-15 ezer milliárd forintos a tartozásunk. Ezt a tartozást egyszer valamikor vissza kell fizetni, ugyanúgy, mintha önök magánszemélyként bemennek egy bankba, és hitelt vesznek fel.

Mi történik, ha ezeket a hiteleket nem tudjuk visszafizetni? Eljön a bank, a jelzálog a lakáson van, azt fogja mondani, hogy uram, kiköltözhet, mától a lakása a banké. Ugyanez történik, gondolom, nagyban is: a külföldi hitelezők azt fogják mondani, hogy Magyarország, fizesse vissza a hitelt kamatostul. Mit fognak tudni önök tenni? Csak azt fogják tudni, hogy újra adókat emelnek, mert csak abból tudnak pénzt csinálni. Csak kitől fogják ezeket az adókat beszedni akkor, amikor itt a vállalkozók is azt mondják, hogy csődbe mennek? Mit mondott Széles Gábor? Kimegyünk Szlovákiába. Ezáltal növeljük a munkanélküliek számát, akik megint ugyanúgy segélyért mennek majd a magyar kormányhoz. Tehát már adót se nagyon tudnak mit bevonni, ezért ki fogják találni az ingatlanadót. Az adó végrehajtható - és mi fog történni ebből? Nem tudják fizetni az elszegényedett magyar családok az ingatlanadót, egy-két év múlva odaküldik a végrehajtót önök, és azt fogják mondani, hogy kedves Tállai úr, az ön háza a miénk. Attól tartok, hogy ez be fog jönni, ha önök így folytatják, és így fogják földönfutóvá tenni a magyar lakosságot.

Azt gondolom, hogy ez az adótörvénycsomag nem támogatható, mert teljesen a magyar lakosság ellen szól. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

(17.30)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az onkológiai ellátórendszer strukturális átalakítása szakmai előkészítése során döntés született a közép-dunántúli régió sugárterápiás centrumának a veszprémi kórházban történő kialakítására. Az értékelés alapvető szempontjai a földrajzi helyzet, a közlekedési lehetőségek, a szakmai háttér biztonsága voltak.

Emlékeztetek arra, hogy a nemzeti rákellenes program az önök úgynevezett száz lépés programjában a veszprémi onkológiai központ szerepét megerősítette, az 50/2002. számú kormányrendelet alapján többletkapacitásként befogadásra is került a veszprémi onkológiai központ. Az Új Magyarország program szintén nevesítette a fejlesztési projektek között a veszprémi daganatosbeteg-központot, ezen belül a sugárterápiás fejlesztést.

A napokban a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, dr. Rácz Jenő értesítést kapott az Egészségügyi Minisztériumtól, mely szerint a fejlesztéshez szükséges források nem állnak rendelkezésre. Értetlenül állunk ez előtt, hiszen teljes szakmai egyetértés volt abban, hogy a veszprémi sugárterápiás fejlesztés a térségben sajnálatosan nagy számban előforduló betegek kezelése szempontjából elengedhetetlenül fontos.

Kérem egyszerű válaszát arra vonatkozóan, megkapjuk-e az ígért támogatást, mikor írhatjuk alá a gépbeszerzési pályázatot. Remélem, igent mond a fejlesztésre, hiszen Gyurcsány miniszterelnök úr is ezt ígérte a kampányban.

Köszönöm szépen. Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! A televízió-üzembentartási díj eltörlése 2002-ben a Medgyessy-kormány ígéretei között szerepelt, része volt az első száznapos programnak.

Önök, akkori ígéretükkel ellentétben, most újra be akarják vezetni ezt az adónemet. A jövő évtől kezdve ugyanis újra tévéadót kell fizetniük a vendéglátó-ipari egységeknek, büféknek, presszóknak, éttermeknek, szállodáknak. Az ágazat már így is túl van adóztatva, a folyamatosan emelkedő adók és járulékok kényszerpályára szorították az itt dolgozó családok nagy részét. Minden újabb költség hatványozottan nehezebb helyzetbe sodorja a működési nehézségekkel küzdő kisvállalkozókat. Mindez pedig azt eredményezi, hogy még több motel, kis vendégház és étterem zár be, még kevesebb ember találhat munkát ezekben a helyiségekben.

Önök 25 milliárd forintot akarnak beszedni a vendéglátóiparban dolgozóktól, ezen a címen újabb milliárdokat vonnak el az ágazattól. Mindez szöges ellentétben áll az "Üzletre hangolva" című újabb kormányzati propagandakiadvány szellemiségével, melyet minisztertársa, Kóka János terjesztett a vállalkozók körében.

Tisztelt Miniszter Úr! Miért gondolja úgy, hogy ez az újabb sarc üzletre hangolja majd a több százezer embert foglalkoztató vendéglátóipart? Mekkora adminisztrációs többletterhet jelent ez az APEH-nak? Mekkora apparátussal, milyen bér- és egyéb költséggel számolnak ezzel kapcsolatban?

Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Azt, hogy az egészségügy megérett az átalakításra, senki nem vitatja, sőt mindenki egyetért azzal is, hogy az a jó betegnek, ha a betegségeket olyan intézményben gyógyítják, ahol az orvostudomány mai állása szerint azt a lehető legmagasabb szinten tehetik meg. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, valóban némi operációt végre kell hajtani a kórházi struktúrában. Operációt, azaz műtétet, amely nem összeegyeztethető a boncolással. Molnár miniszter úr fül-orr-gégészként talán még tudott különbséget tenni e két beavatkozás között. A kórházak átalakítása során most úgy tűnik, összetéveszti ezeket.

Ugyanis ahogyan jelenleg folyik az egészségügyi reform címszó alatt a kórházak átalakítása, az felér számunkra az élve boncolással. Állításom alátámasztására hadd hozzak egy konkrét példát. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem is figyel! - Dr. Molnár Lajos Gőgös Zoltánnal beszél.) Miniszter úr, figyeljen, legyen szíves, mert a példát szeretném mondani! Köszönöm. (Taps és derültség az ellenzéki pártok soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Jaj! Jaj!) A Veszprém Megyei Közgyűlés elnökeként hittem annak a pályázatnak, amelyet a miniszter úr írt ki az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakításának támogatására, az intézményi átalakítások megkezdésére. Be kell látnom, felesleges volt hinni önnek, miniszter úr. Az történt ugyanis, hogy a pályázatnak megfelelően 2006. december 31-ével a Várpalotai Kórházban megszűnt az aktív fekvőbeteg-ellátás, és a 40 ezer ember belgyógyászati, sebészeti és szülészeti-nőgyógyászati ellátását a Veszprém Megyei Kórház vette át. Az átállás zökkenőmentesen zajlott le, hiszen ezt gondosan előkészítettük. Minden beteg ellátása azóta is megtörténik, csupán egyvalami marad el, maradt el. A Veszprémi Kórház nem kap egy forintnyi finanszírozást sem az ellátott betegek után. Hiába fordultunk levélben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójához, két és fél hónapja még válaszra sem méltatott bennünket.

Egy hónapja az ön segítségét is kértük, de sem pénzt, sem választ nem kaptunk öntől. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem szokott!) Szeretném megkérdezni a miniszter úrtól, hogy ön így képzeli-e el a kórházak átalakítását. Ön szerint el lehet látni 40 ezer beteget úgy, hogy ezért a biztosító semmiféle térítést nem fizet? Ön szerint mit kellene tenni ahhoz, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója vagy ön legalább válaszoljon a leveleinkre? Ön szerint meddig lehet becsapni az embereket, a kórházakat és az önkormányzatokat?

Várom válaszát és természetesen az ellátott betegek után járó pénzt is, miniszter úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Én azt gondolom, hogy ön nagyon sok mindent összekevert a válaszában. Az a pályázat, amit önök kiírtak, egy olyan pályázat volt, amely minden egyes kórházra érvényes volt az országban, hogy melyek azok a már nem szükséges aktív ágyak, amelyekről lemondanak. Ön összekeveri ezt a pályázatot azzal a diktátumszerű ágyszámleosztással, amit ön most hozott nyilvánosságra, ami sokkal rosszabb pozícióba hozza a kórházakat, mint amit önként vállaltak. Tehát ne tessék itt a közvélemény előtt összekeverni ezeket a dolgokat!

A másik: a kérdésemre nem válaszolt. Egyszerűen miért nem hajlandó az OEP válaszolni a kérdésünkre, és ön miért nem hajlandó egy hónapon keresztül válaszolni a kérdésünkre, hogy miből lesz pénze a kórháznak. Itt 400 millió forintról van szó, és azt gondolom, hogy egy 7 milliárdos kórháznál mínusz 400 millió forint nagyon sok, főleg úgy, hogy a megyék is anyagilag el vannak lehetetlenítve.

Egyszerűen képtelenség ezt kigazdálkodni. Úgyhogy nem fogadom el a válaszát. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Igazad van! - Bravó! - Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az alkotmány rögzíti, hogy a Magyarországon élőknek alkotmányos joguk az egészséghez való jog. Én azt hiszem, hogy ez nagy felelősséget jelent az ön tárcájának, különösen most, az önök reformnak álcázott egészségügyi átszervezése kapcsán.

A nemzetközi szakirodalomban már rég túlléptek azon, hogy a lakosság egészségi állapotáért az egészségügy csak 15 százalékban tehető felelőssé. Ma ez az arány 35-40 százalék. És hol van az a nagy dérrel-dúrral folyamatosan hangoztatott, önök által hirdetett igazságosság, esélyegyenlőség akkor, amikor az önök által kiküldött beutalási rendek nagymértékben ellene mutatnak ezeknek a szép szavaknak? Vagy az a kérdés, hogy ön nem is látta ezeket az anyagokat, mert lehet, hogy ha ön ezt látta volna, azt mondta volna a szakértőinek, hogy ezt azonnal át kell dolgozni? Mondanék egy-két konkrét példát.

A balatonfüredi szívkórház kardiológiai ellátási területe csak a balatonfüredi kistérség 22 ezer lakosára szól. Mi van a megye maradék 350 ezer lakosával? Vagyis infarktusos esetben a beteget először Veszprémbe kell hozni, de ha itt nem tudjuk ellátni, mert nincs meg a megfelelő lehetőség, akkor onnan visszük Balatonfüredre, amikor egyenesen Füredre is lehetne vinni. Vagy legalább ennyire érdekes, hogy a szívbetegek rehabilitációjára létrehozott, országos feladatokat ellátó szívkórházi rehabilitációs 393 ágy beutalási területe szintén csak Balatonfüredre szól. De az is érdekes, hogy a cukorbetegeknek Veszprém megyéből inzulinbeállításra Győrbe kell utazni. Ki finanszírozza ezeket a pluszköltségeket, és mi van akkor, ha a beteg ezt a hosszú utat nem éli túl? (Babák Mihály: Meghal! - Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Én szeretném felhívni a figyelmét egy dologra, hogy Magyarországon nem csak ön ért az egészségügyhöz.

Nekem nem szakmám az egészségügy, én itt politizálok azért, mert a választóim megválasztottak, hogy képviseljem őket a parlamentben. De higgye el, hogy abban a székben, amelyben most ön ül, többen ültek már, akik szintén nem úgy értelmezik ezeket a szavakat, amiket ön kimond, mint ahogy ön gondolja. És az sem mellékes, hogy jogászok és jogászok csapatai mondták azt, hogy az alkotmányba és a kétharmados önkormányzati törvénybe ütköznek azok a jogszabályok, amelyekre alapítva önök ezt a rendeletet meg törvényt meghozták.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Miniszterelnök Úr! Miniszter Asszony! Szeretnék tolmácsolni egy-két gondolatot; az ön elődje, aki az előző kormányban miniszter volt, ő is nagymértékben kétséggel fogadja a mostani biztosítási rendszer átalakításával kapcsolatos elképzeléseiket.

Szeretném felhívni szocialista országgyűlési képviselőtársaim figyelmét arra, hogy egy volt miniszter, aki az önök idejében is miniszter volt már, nagyon komoly kifogásokat mondott, és érvelt az ellen, hogy ezt a rendszert ne vezessük be. Kérem, gondolják át, és vegyék figyelembe, hiszen valamikor önöket képviselve ült abban a bársonyszékben, amelyben most a miniszter asszony ül. Azt kérem, hogy annak a 76 százalék magyar állampolgárnak is a véleményét vegyék figyelembe (Felzúdulás az MSZP soraiban.), aki ellenzi és tiltakozik az ellen, hogy ez a rendszer most bevezetésre kerüljön. Hiszen abban az országban, az Amerikai Egyesült Államokban, amire felnézünk, és önök is felnéznek, 50 millió ember ellátatlan e miatt a rendszer miatt. És mi nem szeretnénk, ha Magyarországon a szegények, a kis keresetűek (Az elnök csenget.) ugyanerre a sorsra jutnának.

Kérem önöket, ezt mind vegyék figyelembe a mostani szavazásnál. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A 2005-ben az Egészségügyi Közlönyben kihirdetett döntés ellenére időnként valamilyen ismeretlen okból mindig elbizonytalanítják a tulajdonos Veszprém megyei önkormányzatot a döntéshozók a veszprémi onkológiai centrum sorsával kapcsolatban.

A közép-dunántúli régió sugárterápiás központja helyszínének kijelölése komoly szakmai szempontok alapján történt.

(15.50)

Ennek során nem véletlen, hogy Veszprémre esett a választás, mivel az előzetes vizsgálatok ezt a helyszínt támasztották alá.

A Gyurcsány-kormányok több egészségügyi minisztere is ígéretet tett ennek a sugárterápiás központnak a létrehozására, de az ígéreteken kívül a külső források tekintetében eddig ebből semmit sem érzékelhettünk, pedig a nemzeti rákellenes program az önök úgynevezett száz lépés programjában is szerepelt. Sőt az Új Magyarország program szintén nevesítette a fejlesztési projektek között a veszprémi daganatosbeteg-központ fejlesztését, amellyel kapcsolatban széles körű összefogás valósult meg, az egészségügyi pénztár pedig befogadta többletkapacitásként.

2006. október 16-án itt, a parlament falai között kérdeztem az akkori egészségügyi minisztert, dr. Molnár Lajost, hogy miként áll az onkoterápiás központ ügye, mire ő azzal nyugtatott meg, hogy minden a legnagyobb rendben, és megvalósítható a beruházás. Idézném: "Igen, szükség van az onkoterápiás, sugárterápiás központra Veszprémben. Nem változott e tekintetben semmi. Csináljuk meg együtt, hogy minél hamarabb és minél jobb legyen, 2007. január 2-ától pedig lehet pályázni." Ezt támasztja alá, hogy a tavalyi évben a TIOP pályázati tervezésében nevesítve szerepelt a központ. A pályázat azonban a mai napig sem került kiírásra, pedig most már 2008. január 2. is elmúlt, a befogadási határidő pedig tavaly év végén lejárt.

Mit tett eddig a megyei önkormányzat? 2006 elején 1,5 milliárd forint értékben közbeszerzési pályázatot írt ki gép- és műszervásárlásra, valamint 150 millió forint értékben készített terveket, illetve költött az engedélyezési eljárásokra. A megvalósítandó beruházásról azonban az idén februárban olyan információk láttak napvilágot, hogy a tulajdonos megyei önkormányzatot megkerülve magánbefektetésként, a kórháztól függetlenül, máshol kerülne megvalósításra.

Kérdéseink a következők. Meg tudja-e erősíteni, hogy szükség van Veszprémben egy onkológiai centrumra, és ezt a többletkapacitást az Egészségbiztosítási Pénztár befogadja-e? Mikor kerül a megvalósítást elősegítő pályázat kiírásra? Valóban magánberuházásban és nem a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház intézményi keretei között valósul meg az onkológiai centrum? Amennyiben igen a válasza a feltett kérdésre, úgy ki fogja megtéríteni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a megyei önkormányzat jóhiszeműen erre a célra már elköltött tízmillióit?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján, amennyiben a települési önkormányzat a középiskolai, szakiskolai kollégiumi ellátást nem vállalja, a megyei önkormányzat köteles a feladat ellátásáról gondoskodni. Nálunk, Veszprém megyében 23 közoktatási intézmény átvételére került sor az elmúlt években, így az Ajkai Bercsényi Miklós Szakközépiskolában és a Bánki Donát iskolában is.

A Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlése döntött a két intézmény augusztus 15-i hatállyal történő összevonásáról, mely átszervezéssel nem sérült a feladatellátás. Az államháztartási törvény előírásainak megfelelően 2008. június 24-én kelt beadványunkban kértük a Magyar Államkincstár igazgatóságától a fenti változások törzskönyvi nyilvántartáson történő átvezetését, melyet az megtagadott.

Kérdezem az államtitkár urat, hogy a Pénzügyminisztérium által felügyelt Államkincstár intézkedését jogszerűnek tartja-e, különös tekintettel az oktatási ágazatra speciális szabályokat megállapító közoktatásról szóló törvény értelmében, miszerint "a fenntartó dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról". Nem érez-e ellentmondást aközött, hogy a fenntartó köteles az átvett intézmények működéséhez szükséges költségvetést biztosítani, az intézmény átszervezésére, működtetésének racionalizálására azonban már nem jogosult, azt az alapító gyakorolhatja, aki nem vállalta a feladat ellátását? Megjegyzem, hogy eddig számtalan esetben az átvezetések észrevételezés nélkül, automatikusan megtörténtek. Amennyiben a Kincstár jogértelmezése helyes, nem tartja-e indokoltnak az államháztartási törvény módosítását az ágazati törvényekkel történő összhang biztosítása érdekében?

Köszönöm. Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Gyurcsány-kormányok több egészségügyi minisztere, jelen esetben immár a negyedik is konkrét ígéretet tett a Veszprém megyében létrehozandó sugárterápiás központ létrehozására. A Veszprém megyei önkormányzat hosszú évek óta, pontosan 2005 óta várja a megígért pályázat kiírását, amelynek előkészítésére eddig már több mint 150 millió forint értékben készített terveket, engedélyezési eljárásokat folytatott le, illetve az egészségpénztár is befogadta többletkapacitási kérelmünket.

Tisztelettel kérdezem a miniszter urat, hogy a tavaly évben a TIOP-pályázat tervezésében nevesítve szereplő onkológiai központ megvalósítását elősegítő pályázat ki lesz-e írva. Amennyiben igen, akkor mely időintervallumban? Hivatkozni kívánok a dr. Kovács Zoltán képviselő úrral 2007 őszén beterjesztett interpellációnkra kapott válaszra, melyet dr. Kincses Gyula államtitkár úr fogalmazott meg az alábbiak szerint. Idézem: "Ezt a centrumot továbbra is Veszprémben képzeljük el. Hogy mikor kerül a pályázat kiírásra? Ebben a félévben kiírásra kerül a pályázat, illetve ennek a megvalósításának a lehetősége, és várhatóan 7 milliárd forint ebben az évben, és utána másik 7 milliárd fog erre a témára rendelkezésre állni."

Ennek az évnek az elején elhangzott válasznak a tükrében jegyzem meg, hogy mind a mai napig semmilyen sugárterápiás központ létrehozásával kapcsolatos pályázat nem került kiírásra, pedig ahogy mondtam, már 2005 óta négy miniszter úr is megígérte.

Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen a választ, miniszter úr. Nem vagyok igazán nyugodt a válasszal kapcsolatban, hiszen egy évvel ezelőtt Molnár Lajos miniszter úrtól is megkérdeztük ugyanitt a parlamentben az onkológia fejlesztésével kapcsolatos pályázatok kiírását. Ő azt ígérte, hogy január 2-án - szó szerint meg lehet nézni a jegyzőkönyvben, január 2-án - ki lesz írva a pályázat. Az meg már több mint egy évvel ezelőtt volt. Úgyhogy nagyon örülnék annak, ha idén ezeket a pályázatokat kiírnák, és a Veszprém megyében és a régióban élő emberek onkológiai gyógyítása megvalósulhatna.

Azt kérem a miniszter úrtól úgy, ahogy személyes beszélgetésünkben is elhangzott, hogy ezt a folyamatot, ha tudják, gyorsítsák meg, mert az idő pénz, és az emberek egészségéről szól ez a befektetés.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Amikor ön még szakértő volt, a Reformszövetség tagjaként 2009 februárjában, két hónapja bemutatta nagyívű adóreform-tervezetét. Az impozáns csomag 2011-ig összesen 1200 milliárd forintnyi adó- és járulékcsökkentésről szólt. Ez fő irányként az élőmunkát sújtó közterhek csökkentését, a bérek után fizetendő adók és járulékterhek, valamint a marginális adókulcs redukálását határozta meg.

A jól hangzó koncepcióból ön még 2009-ben rögtön több elemet is megvalósíthatónak vélt. Arról beszélt, hogy már az idén 5 millió forintra kellene emelni a személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának felső határát, 5 százalékkal kellene csökkenteni a munkáltatói járulékterheket, és meg kellene szüntetni a magánszemélyek különadóját.

Mindezekkel csak egy bökkenő van. Mindezek köszönő viszonyban sincsenek a Gyurcsány Ferenc által bejelentett és jelenleg is a tisztelt Ház előtt tárgysorozatban levő adókoncepcióval. Márpedig mint tudjuk, Gyurcsány Ferenc szavahihető ember, és azt ígérte, hogy papírokkal teli fiókokat hagy majd utódjára. Ebben az MSZP-csomagban nem szerepel sem az 5 millió forintos sávhatár, sem a különadó megszüntetése, sem a két hónappal ezelőtt ön által említett, mindenkire vonatkozó járulékcsökkentés.

Ugye, inkább önnek hihetünk, miniszter úr? Ugye, bízhatunk ígéreteiben, szakmai felkészültségében, miszerint a korábbi kormány korábbi terveivel ellentétben valóban radikálisan csökkenteni fogják a magánszemélyekre és az élőmunkára rakódó adóterheket. És ugye, azt sem gondolja komolyan, hogy egy valódi adócsökkentésbe beleférnek olyasmik, mint a szegények adójának, az áfának 20 százalékról 25 százalékra történő emelése vagy általános ingatlanadó bevezetése.

Várom válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tudom, hogy nagyon nehéz helyzetben van a miniszter úr, mert két hónappal ezelőtt egy világos állásfoglalást tett le az asztalra szakértőként, megbecsült szakértőként. Most egy olyan kormány tagjának kell lennie, és véleményét kell elmondania, amely szöges ellentétben áll a két hónappal ezelőtti nyilatkozatokkal. Ez az MSZP-csomag, amelyről szó van, sokkal drasztikusabb terheket fog rakni Magyarország vállára, mint annak idején a Bokros-csomag. Két órával ezelőtt Bajnai miniszterelnök úr itt azt mondta, hogy nagyon kemény műtétre kell várnia az országnak, amit az ország lakosai meg fognak érezni.

Még egyszer mondom, nem tudom elfogadni a válaszát, mert szerintem szakmailag ön meg fog hasonulni ebben a kormányban.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A legnagyobb probléma, hogy semmire nem kaptunk választ. Az egy dolog, hogy a társadalmi vita megtörtént, de mi határidőkre vagyunk kíváncsiak, hiszem már lejár az önök második ciklusa is, és már az előző szocialista kormány alatt szó volt az onkológiáról. Az emberekről, a Veszprém megyeiekről, és nemcsak a megyeiekről, hanem a régió betegeiről van szó. Kovács képviselőtársam említette, hogy minden egyes országgyűlési képviselő a térségben egyetért ezzel a beruházással, szocialista és SZDSZ-es képviselők is.

Amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy érdekes módon, amikor egy vietnami delegáció volt itt, nagyon hirtelen volt a kormánynak 18 milliárd forintja Vietnamban kórházépítésre, onkológiai építésre. Úgy tűnik, a magyar beteg nem egyenlő a vietnami beteggel, a magyar betegek várólistára kerülhetnek, a vietnamiakat meg előrébb tudjuk hozni. A másik legnagyobb gond, hogy ez a 18 milliárd forint (Az elnök jelzi az idő lejártát.) hiányzik az egészségügyi kasszából, amiért a kórházi... (Kikapcsolják a mikrofonját.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Miközben Európában stratégiai elhatározással a vasúti közlekedést erősítik, és a vasút, valamint a vasúti turizmus reneszánszát éli, ezzel szemben a magyar kormány az IMF nyomására 40 milliárd forintot kíván kivonni a közösségi közlekedés 2010. évi költségvetéséből.

Jelentős forráskivonás fenyegeti a pályafenntartást és a személyszállítást, nemcsak a szárnyvonalakon, hanem a vasúti mellékvonalakon is. Olyan turisztikai jelentőségű vasútvonalak eshetnek ennek áldozatul, mint az Eger-Putnok vonal, a Bükki Nemzeti Park nyugati határán haladó vonal, a Debrecen-Tiszafüred vonal, a Hortobágy érintésével, a Tisza-tó mint ökoturisztikai vonzerő célállomással vagy a Veszprém-Győr vonal, amely műszaki-technikai értékű alagutakon és völgyhidakon halad a Bakonyt átszelő Cuha-völgyben, és amelynek ipari műemlékké nyilvánítása folyamatban van.

A Turisztikai Világszervezet adataiból kitűnik, hogy a gazdasági válság ellenére Európában a vonattal történő, nyaraló célú utazások száma 5 százalékkal nőtt. Magyarországon a vasúti közlekedés idegenforgalmi szempontból is csak akkor lehet versenyképes a közúti közlekedéssel szemben, ha a menetrend szervezésében, gyorsaságban, pontosságban, komfortban javulást tapasztalunk.

Amennyiben a vasúti pályák műszaki állapota lehetővé teszi a nagyobb sebességet, a személyvagonok tiszták és komfortosak, a vasútállomások korszerű állapotba kerülnek, akkor van esély a vasúti közösségi közlekedés mainál nagyobb utas-igénybevételére. Azonban a 40 milliárd forintos elvonás nem ezt a folyamatot erősíti; ismét megszorítástól, szűkülő lehetőségektől, megszüntetéstől kell tartanunk ebben a Bajnai-csomagban.

Kérdezem a tisztelt miniszter úrtól, 2005-ben a MÁV Részvénytársasága, együttműködve a Magyar Turizmus Részvénytársasággal, intercitycsomagokat alakított ki a belföldi minőségi vasúti turizmus fellendítésére. Kérdezem miniszter urat, hogy a program milyen hatékonysággal működik. Talán fontosabb kérdésként azt teszem fel a miniszter úrnak, miért nem látják, hogy a turizmus pénzt hoz a kasszába.

Miért nem segítik elő hazánk csodálatos térségeinek megismertetését? Miért rombolnak, ahelyett, hogy építenének? Miért nem fejlesztik a belföldi turizmus érdekében tovább a szárnyvonalakat? Miért nem jó az, ha azokon utazva a turisták inkább itt költik el a pénzüket, és nem a határon túl?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Miniszter úr kicsit félreértette a kérdéseimet. Azt gondolom, hogy a közúti közlekedés fejlesztésénél a vasúti fejlesztés nemcsak turisztikai, hanem közszolgáltatás, amit Nyugat-Európában vagy a Távol-Keleten elég intenzíven fejlesztenek. Amúgy meg ezeken a vonalakon, ha átadnák az önkormányzatoknak, egy fillért nem fordítana az állam a pályafelújításokra meg állagmegóvásra, viszont a pályahasználati díjat folyamatosan elkérné. Azt hiszem, az a 40 milliárdos elvonás, amit a Bajnai-csomag tartalmaz, a vidék számára egy nagyon komoly vidék- és faluromboló tevékenység, hiszen azok, akik a vasutat használnák turisztikailag, a falusi turizmusban nagyon sok pénzt elköltenének, amivel a vidéket gazdagítanák. Az az ötszáz kilométeres fejlesztés, azt gondolom, egy olyan komolytalan ígéret, amilyet az utóbbi hét évben már nagyon sokat hallottunk itt a parlamentben.

Úgyhogy a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Igen.

ELNÖK: Igen. Öné a szó, Lasztovicza képviselő úr.

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A 2008. évi CV. törvény rendelkezéseit az irányítási jog vonatkozásában különböző formában lehet értelmezni.

A Veszprém megyei önkormányzat 2003 óta három, a 2007. évtől pedig négy átvett oktatási intézményt működtet Ajkán. Az alapító okirataik módosítását a megyei önkormányzat mint fenntartó határidőben az Államkincstár Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságára terjesztette a törzskönyvi nyilvántartásba-vételhez.

(16.40)

Az Államkincstár az átvezetést nem tette meg. Az 1993. évi LXXIX. törvény 102. §-a akként rendelkezik, hogy a fenntartót illetik meg az alapítói jogok. A költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény általános szabályokat tartalmaz, míg a közoktatási törvény speciális rendelkezéseket fogalmaz meg az alapítói jogok vonatkozásában, így a közoktatási törvény rendelkezései elsőbbséget élveznek.

A két jogszabály ellentétes értelmezése esetén az Államkincstár nem az illetékes minisztériumok közötti egyeztetést kezdeményezte, hanem a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kívánja alkalmazni a Veszprém megyei önkormányzat hátrányára.

Kérdezem az államtitkár urat: megfelelőnek tartja-e a Magyar Államkincstár eljárását? Kíván-e egyeztetést kezdeményezni az Oktatási és Kulturális Minisztériummal? 2010. január 1-jét követően a megyei önkormányzat által fenntartott ajkai oktatási intézmények és a megyei önkormányzat megkapja-e az igényelt központi normatívákat? Jogsértés megállapítása esetén tervezi-e a felelősök számonkérését?

Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy a minisztérium válaszát nem igazán lehet elfogadni, több szempontból is. Azt gondolom, hogy az oktatási törvény egy speciális törvény, amely határozottan, nyíltan megmondja, hogy mik a fenntartó jogai és mik az alapító jogai. Ha az alapító nem bírja ellátni egy intézmény fenntartását, és átadja a megyének, és a megye fizeti a költségeit az iskolák fenntartásának, akkor alapvető jogok illetik meg a fenntartókat.

A legnagyobb probléma, amiben mi a minisztérium segítségét elvárjuk, az, hogy ha nem történik meg a bejegyzés, 2010. január 1-je után négy ajkai intézményben több mint kétezer diáknak a finanszírozása és a családjának a finanszírozása válik kétségessé, és több mint 300 pedagógust érint. Mindezen túl az államkincstári levélben azt is leírták, hogy amennyiben ez nem történik meg, úgy a megye összes intézményének a finanszírozása is problémát jelenthet, és nem kell mondanom, 49 intézményt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) tart fenn a Veszprém megyei önkormányzat.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)