Felszólalás adatai

VÉGH LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság megtárgyalta az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot. Mondhatnánk úgy, hogy ez a jövő törvénye. A legnagyobb probléma azért mégiscsak az, hogy ezt a jövőre szóló törvényt, törvénytervezetet, úgy kellett megtárgyalni, hogy egy ilyen, nagyon sok társadalmi feszültséget indukáló szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat után kellett ezt tenni.

Ezt természetesen szükségszerű, hiszen egyik függ a másiktól, de mégis azt kell mondanom, hogy a szövetkezet a jövőben egy olyan gazdálkodási forma, ami azoknak a kis-, ős- és egyéb termelőknek a gazdasági versenyképességét jelentheti, amit saját maguknak kell felismerni, amivel a fejlődés útján elindulhatnak.

Többször elhangzott itt, a parlamentben is, a gazdasági bizottsági ülésén is, hogy egy lejáratott formáról van szó, egy lejáratott szóról, a szövetkezetről van szó, és ezt a politika járatta le. A probléma ott van, hogy ez tulajdonképpen igaz is, csak ez akkor alakult már ki, amikor a tagosítás megtörtént. Erre a legjobb tanú talán Horváth János képviselő úr lehet - itt ül közöttünk -, aki 1946-ban ennek az Országgyűlésnek az asztalára letett már egy szövetkezeti törvényt, de azt elsöpörte akkor a politika, és született egy kolhoztörvény, ami a magyar gazdaságba, a magyar paraszt gondolkodásmódjába beivódott, és ez hosszú éveken keresztül gyakorlatilag a szövetkezetet mint szót lejáratta.

Igaz az, hogy ez a jelenlegi és most is működő szövetkezeti rendszer hordozott magában értékeket, hordoz is magában értéket, de folyamatos politikai feszültséget szült, és nem a parlamenten belül - hiszen volt legalább harmincegynéhány év, amikor erről szó sem eshetett -, hanem kint, a mindennapi életben, azokban az emberekben, akik soha nem tudtak hozzájutni elvett, jogos vagyonukhoz.

Igazából a probléma abból adódik a mostani szövetkezetekkel, hogy nem világos a szövetkezeti alapelv, nem érvényesülnek azok a valódi szövetkezeti alapelvek, ami alapján valóban egy mai piacgazdaságban versenyképes szövetkezetek jöhettek volna létre. Azért nem, mert kétféle értéket hordoz magában. Az egyik az, ami egy valódi profitorientált gazdasági társaság; a másik pedig az, ami valóban meg is volt a mostani szövetkezetekben, hogy különböző szociális, oktatási és egyéb tagi igényeket elégített ki, de nem feltétlenül a tagok többségének érdekében. Ezek rányomták a bélyegét, és szükségessé válik ennek az új szövetkezeti törvénynek, illetve a részjegytulajdon, üzletrésztulajdon kérdésének a rendezése.

Az új szövetkezeti törvény néhány fontos elemét azért szeretném elmondani. Alapvetően - és ezt meg kell tanítani, meg kell tanulni mindenkinek - az új szövetkezet arról szól, hogy az önkéntesen belépő, vagyonukat bevivő tagoknak egy üzemkiegészítő jellegű szervezet álljon rendelkezésre, ami az ő munkájukat segíti.

(9.10)

Nem arról van szó, hogy beviszik a vagyont és ott egy menedzsmentet megbíznak, mint egy részvénytársaságban, hogy az profitot hozzon nekik, hanem ők folytatnak valamiféle tevékenységet, és azt ez a szövetkezet segítse eszközzel, pénzzel, tudománnyal, tanulással s a többi, s a többi.

A másik: az a tevékenység, amelyre létrehozzák önkéntesen a tagok ezt a szövetkezetet, nonprofit jellegű, tehát nem a saját tagjaitól szeretné elvinni a nyereséget, hanem a saját tagjainak szeretné ezt visszaadni. Ez az új szövetkezeti törvény tartalmazza azt a lehetőséget, illetve korlátot, hogy nem lehet mindenféle tevékenységet végezni, hanem csak azokat, amelyek a tagok érdekeit szolgálják, és ezt lehet a külső, harmadik személy vagy szervezet részére is profitorientáltan eladni, ami nyereségként visszakerül a tagokhoz.

Nagyon fontos a minősített, nyitott tagság elve, tehát ha a szövetkezetek létrejönnek és meghatározzák azt, hogy milyen feltételekkel lehet tagnak lenni, akkor amennyiben azt valaki (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) teljesíti, tag lehet.

Még egy nagyon fontos dolog - elnök úr, elnézést -, hogy az új szövetkezeti törvény nem teszi lehetővé a szövetkezeti üzletrészt, ami az eddigi problémát legfőképpen okozza, és az "egy tag - egy szavazat" kőbe vésett elvét megtartja.

A gazdasági bizottság 16 igen, 8 nem arányában a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)