Felszólalás adatai

DR. NAGY ANDOR, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. A jövő zöld - olvasom rengeteg helyen a világsajtóban, és ha vicces akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy mi, politikusok is előbb-utóbb majd nem rózsaszín, hanem zöld szemüvegen keresztül fogjuk látni a világot.

Egy zöldforradalom kezdetén vagyunk - mondják sokan. Vannak országok, amelyek elkezdték a zöldgazdaság fejlesztését, kiépítését, sok helyen megindult a zöldalkotmányozás, egyébként Magyarországon is. Ennek az eredménye az, hogy Magyarországon van a jövő nemzedékeknek ombudsmanja - sokan azt mondják, hogy ez egyfajta zöldombudsman -, hogy van Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, kezdeti lépéseket tettünk a zöldközbeszerzés irányába, tehát valami megindult.

Azt gondolom, hogy egy folyamatnak vagyunk az elején, ahogy sok képviselőtársam mondta. Ha figyeltük az eltelt időszak választási kampányait, néhány kormány miniszterelnökének a gazdaságpolitikáját, akkor látható akár az Egyesült Államokban, Barack Obama személyes példáján keresztül, vagy mondhatnám a korábbi angol miniszterelnököt, Tony Blairt, a német kancellárt, Angela Merkelt vagy a francia elnököt, Nicolas Sarkozyt, valamennyiüknek ott van a zászlaján a zöldügyek képviselete, a zöldgazdaság, a megújuló energiák és a többi.

Elindult egyfajta zöldvonat, és azt gondolom, hogy Magyarországot nekünk, politikusoknak egyszerűen fel kell tenni erre a zöldvonatra. Nem várhatunk tovább, és együtt kell mennünk azokkal, ráadásul jó irányba végre, akik erre a zöldvonatra már felszálltak.

Többen hivatkoztak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Jövőkép című írására, tanulmányára. Azt gondolom, hogy az az ügy, amiről ma beszélünk, ez a klímatörvény, az a zöldforradalom, a zöldjövő adhat Magyarországnak is egy olyan jövőképet, amire büszkék lehetünk, és ami mögé nagyon sokan fel tudnak zárkózni, nagyon sokan csatlakozni tudnak hozzá.

Ennek az országnak a rendszerváltás előtti időszakban, meg még a rendszerváltás kezdetén is volt két olyan komparatív előnye, amit szép lassan kezd elveszíteni, de akkoriban még mind a kettő megvolt. Az egyik a magas színvonalú oktatási rendszerünk, a másik pedig az, hogy ebben az országban még létezett, és hála istennek azért még most is létezik természeti sokféleség, úgynevezett biodiverzitás. Meg kell ezeket becsülni, mert ezek a jövő zálogai. Magyarországnak szüksége van egy jövőképre, és ha elfogadunk egy ilyen klímatörvényt, amit most is tárgyalunk, akkor azt gondolom, hogy nagyon nagy lépést tehetünk egy ilyen jövőkép kialakításának az irányába.

Többen beszéltek az energiafüggés problémájáról. Ha lesz Magyarországnak klímatörvénye - és én nagyon bízom benne, hogy ezt el tudjuk fogadni -, akkor ez egy újabb jelentős lépés abba az irányba is, hogy Magyarország egyik legnagyobb strukturális problémáját orvosoljuk, ezt úgy hívják, hogy energiafüggőség. Ha valaki ma megnézi az elfogadott energiastratégiát, még a vak is láthatja benne, hogy az nem jó, azt újra kell írni. Nem lehet Magyarországot hosszú távon egyetlen beszerzési forráshoz kötni. Nem helyes az, ha a magyar gazdaság gázszükségletét gyakorlatilag egyetlen forrásból akarjuk kielégíteni. Nem lehet arra építeni, hogy mindig jóban leszünk az oroszokkal. És itt nem oroszellenesség beszél belőlem, hanem a gazdasági ésszerűség. Diverzifikálni kell, más forrásokat is igénybe kell venni ahhoz, hogy a magyar gazdaság energiaigényét meg tudjuk teremteni.

Merész dolgot mondok, de Magyarországnak - dátumot nem teszek hozzá - igenis meg kell céloznia egyfajta energiaautonómiát, energiafüggetlenséget, és ebben hihetetlen szerepe van a megújuló energiaforrásoknak, hiszen azok itt vannak helyben, azokat nem kell külföldről Magyarországra importálni.

Említettem, hogy egyfajta zöldforradalom indult el a világban. Ennek jelentős részét a zöldgazdaság fejlesztése jelenti. Mit is jelent az én fejemben ez a zöldgazdaság? Véleményem szerint ez egy olyan gazdaság - és látszik az is, hogy a világgazdaságban van egy paradigmaváltás, ami úgy szól, hogy próbáljuk meg előállítani ugyanazt a terméket kevesebb anyag- és kevesebb energiafelhasználással, mert akkor leszünk igazán versenyképesek, akkor teszünk jót igazán a természettel. Az én fejemben a zöldgazdaság fejlesztése három pilléren alapul. Az egyik - ezt is többen említették itt - az energiatakarékosság, energiahatékonyság, a másik a megújuló energiák térnyerése. Én azt állítom, hogy az elkövetkező időszakban 2020-ig meg lehetne akár négyszerezni is a magyar megújuló energiaforrások részarányát, és ez még ráadásul a magyar gazdaság érdekeivel sem ellentétes. A harmadik pillére pedig az energiatakarékosság, a megújuló energiák mellett a környezetipar, a környezetgazdaság fejlesztése, ugyanis az egész gazdaság-környezetvédelem viszonyrendszer egy óriási átalakuláson megy keresztül. Korábban mindig szembeállították egymással a gazdasági fejlődést meg a természetvédelmet, a természet érdekeit, a környezetvédelmet.

(10.50)

Ez is változóban van, a fenntarthatóságnak pont ez a lényege, hogy úgy fejlesztjük a gazdaságot, hogy közben jót teszünk az embereknek is, és nem éljük fel a jövőt, nem tesszük tönkre a természetünket.

Minden gazdaságnak alapvetően három erőforrása van, amiből fejleszteni lehet egy-egy gazdaságot. Ez a három dolog a következő: az energia, a víz és a termőföld; a termőföld, az azon megtermelt élelmiszer. Ha lesz klímatörvényünk, akkor mind a három erőforrásunkkal ésszerűen fogunk bánni, szükségünk lesz arra, hogy egyfajta zöldenergia-politikája legyen Magyarországnak, felelős vízkormányzásra van szükség, és teljesen egyetértek Ékes József képviselőtársammal, nemzeti befolyás alatt kell tartanunk a nemzet vízvagyonát is, a vízi közműveket is, mert ez a záloga a magyar gazdaságfejlesztésnek, vagy legalábbis ez az egyik záloga. A harmadik terület pedig a termőföld, szerencsére Magyarország ilyen szempontból szerencsés, de oda kell figyelnie a mindenkori kormányoknak arra, hogy azt a termőföldet is meg tudjuk becsülni, és azon egészséges élelmiszert termeljünk, olyan élelmiszert, ami versenyképes és ráadásul egészséges is.

Azok a dolgok, amiket elmondtam... - az én választókörzetemben, ami Nógrád megyében van, 49 faluba járok, főleg most, a választási kampány idején meglehetősen intenzíven. Ha én ezekkel a témákkal az ott élő embereknek előjövök, akkor értetlenül néznek rám, és meg kell nekünk próbálni, politikusoknak ezt az egész, egyébként rendkívül haladó, rendkívül pozitív ügyet lerángatni onnan a magasból a földre, és elmondani az embereknek, hogy ettől nekik miért lesz jobb az életük. Amikor én ezeket a dolgokat így végiggondolom, akkor két dolog mindig eszembe jut, amit nekik is elmondok. Azt mondom nekik, hogy azért kell ebbe az irányba menni, mert nektek jobb lesz, hiszen kevesebb lesz az energiaszámlátok. Abban az esetben, ha az energiatakarékosság ebben az országban kormányprogram lesz, akkor kevesebbet kell majd fizetni a fűtésszámlára, a villanyszámlára, tehát kevesebb pénzt kell erre kiadni. Egyébként is agyonterheltek a magyar háztartások az energiaszámlákkal, Nyugat-Európához képest a többszörösét fizetjük ki az energiaköltségekre, tehát mindenképpen jobban járnak, ha azt az utat járjuk, amelyről most itt beszélünk és amelyet a klímatörvény is megcéloz.

A másik dolog, amit el szoktam mondani, az pedig az, hogy lesznek ezzel kapcsolatban is munkahelyek, mégpedig olyan módon, hogy át kell alakítani majd Magyarországot is a lokális, úgynevezett bioenergia-központok irányába, tehát meg kell próbálnunk helyben minél több energiát előállítani, és azt helyben felhasználni. Ez majd munkahelyeket tud teremteni a mezőgazdaságban is meg egyéb módon is. Tehát az energiatakarékosság, hogy kevesebb számlát kell fizetniük, kevesebb pénzt kell kiadni az energiaköltségekre, valamint az, hogy számos embernek lesz munkahelye, teheti ezt a témát az emberek számára is érthetőbbé, megfoghatóbbá.

A Kereszténydemokrata Néppárt teljes mellszélességgel támogatja azt, hogy legyen klímatörvény még ebben a ciklusban. Adjunk zöld lámpát, zöld utat, azt javaslom képviselőtársaimnak, ennek a törvénynek. Összhangban vagyunk egyébként a történelmi egyházakkal is. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban - ezt eddig nem említette senki, de - mind a katolikus püspöki kar, mind a református egyház, az evangélikus egyház teljes mellszélességgel kiáll az ügy mellett, ugyanis ez egy társadalmi ügy. Ez mindenkit érint, érinti a híveket, akik templomba járnak, akik hiszen a Jóistenben, és ezek a történelmi egyházak ezt azért teszik, mert nagyon jól tudják, hogy a Jóisten teremtényeinek, az embernek mindent meg kell tennie azért, hogy ez a Föld megmaradjon az utódainknak, ugyanis mi ezt nem örököltük, hanem kölcsönkaptuk az unokáinktól. Tehát egy olyan világot kell teremtenünk, erről szól a teremtésmítosz, erről szól az is, hogy a Jóisten teremtette ezt a világot, hogy meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy az unokáinknak olyan állapotban tudjuk ezt a Földet majd továbbadni, amilyen állapotban mi kaphattuk.

Az energiatakarékosság jegyében én az idővel is takarékoskodnék, úgyhogy be is fejezem a hozzászólásomat. (Derültség.) Összességében tehát azt mondom, hogy támogatjuk a klímatörvényt, csodálkozom rajta, hogy a szocialisták módosító indítvánnyal éltek. Itt eddig egy konszenzus volt ebben az ügyben. Én nem azt mondom, hogy mindenkinek egyet kell érteni azzal, hogy itt klímatörvény legyen, meg kell hallgatni a kifogásokat, az aggályokat, de ne verjük szét ezt a törvényt, és fogadjuk el ebben a parlamenti ciklusban. Én erre szólítom fel képviselőtársaimat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)