Készült: 2021.05.15.12:33:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

272. ülésnap (2005.11.28.), 224. felszólalás
Felszólaló Dr. Szabó Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Meghallgattuk a két ellenzéki párt kifogásait. Nézzük őket egy kicsit pontosabban!

Először is a törvény alkotmányellenesnek bizonyult, és sokadszorra sem állta ki az alkotmányosság próbáját. Tisztelt Ház! A helyzet az, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya értelmében az alkotmány hiteles értelmezésére egyedül a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága jogosult. Ennek megfelelően egy törvényjavaslatról vagy egy elfogadott, de ki nem hirdetett törvényről mindaddig nem lehet tudni, hogy az alkotmányellenes-e, amíg az Alkotmánybíróság ezt ki nem mondta. Mindenki, aki most arra hivatkozik, hogy előre megmondta, hogy mindez alkotmányellenes lesz, elmulaszt rámutatni arra a további többtucatnyi kifogásra, amelyeket szintén az alkotmány nevében szíveskedtek tisztelt képviselőtársaink támadni, és amelyekről az Alkotmánybíróság a világon semmit nem mondott.

A magam részéről mindig is azt mondtam, hogy mi a Magyar Szocialista Párt részéről inkább megbízunk Mádl Ferencnek - nem Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, hanem Mádl Ferenc jogtudósnak - az alkotmány- és jogértelmezésében, mint a Fideszében vagy Pettkó Andráséban. Mádl Ferenc köztársasági elnök bizonyos kérdésekről gyanította, hogy esetleg alkotmányellenesek lehetnek, ezekben az Alkotmánybírósághoz fordult, az Alkotmánybíróság neki igazat adott; önöknek, tisztelt képviselőtársaim, nem.

Ami Bolognát illeti: meglepő az a kifogás, amit az imént hallottunk, egyfelől, hogy a képzést nem tudják a hallgatók abban a formában befejezni, ahogyan elkezdték. Mint miniszter úr is utalt rá, a Bologna-folyamat bevezetése felmenő rendszerben történik, vagyis 2006-ban csak a 2006-ban tanulmányaikat elkezdők kezdenek bolognai logika szerint tanulni, a többiek befejezhetik abban a formában, ahogyan elkezdték.

Hasonlóképpen meglepő az a kijelentés, hogy nem lehet tudni, a megszerzett diplomát a munkaerőpiac hogyan fogja megítélni. Tessék kedves lenni nekem megmondani: a mostani öt- vagy hatéves diplomáról lehet tudni? Lehet tudni úgy, hogy a frissen diplomázott hallgatók körében a munkanélküliség radikálisan növekszik, valami tehát azzal a képzési rendszerrel, amit most folytatunk, nagyon nincs rendjén. Azt gondolom, hogy az a fajta próbálkozás, a Bologna logikája számos országban bevált, számos országban a munkaerő-piaci igényekhez jobban alkalmazkodni képes diplomás réteget teremtett, mindenképpen érdemes hát nálunk is ebben az irányban keresni a kiutat.

Végezetül: soha senki nem mondta, hogy a 35 százalékos mesterképzési arány minden egyes szakra külön-külön vonatkozik. Általában vonatkozott a hallgatók 35 százalékára, ami természetszerűleg nem zárja ki azt, hogy a művészeti intézményekben bachelor fokozatot szerzettek akár száz százaléka folytathassa mester szinten a tanulmányait. Egyébként a Művészeti Egyetemek Rektori Székének nevében Pettkó képviselő úrnak most már nem kellene nyilatkoznia, mert ők már megegyeztek a minisztériummal ebben a kérdésben.

Mindent összevéve nagy előrelépésnek ítélem azt, hogy a törvény megszületett, és nagy előrelépésnek ítélem azt, hogy ennek alkotmányossági hibáit, alkotmányossági problémáit korrigálni lehetett. Ahol az alkotmányosság sérült a törvényjavaslat során, ott nem azért sérült, mert a minisztérium túlzott radikalizmusával rohant előre valamivel szemben, hanem éppen azért sérült, mert igyekezett kompromisszumot kötni. Szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy a törvény eredeti koncepciójában semmi keresnivalója nem volt a belső irányítási struktúra átalakításának; a törvény eredeti koncepciója az volt, hogy az egyetemek teljesen önálló, független, autonóm intézmények, állami támogatásban nem részesülnek, felsőoktatási képzést folytatnak, és az azt igénybe vevő hallgatót részesítjük állami támogatásban, a hallgató pedig majd válogat az egyetemek között. Ezen a módon autonómia sértése nélkül is megvalósulhatott volna az állami források ellenőrzése. Kétségtelen, hogy a hosszas egyeztetés során az intézményekkel keresett kompromisszumok okán ez a szerintem alapvető jelentőségű tétel kikerült a törvényből. A kompromisszumos és felemás megoldások szülték az alkotmányellenes helyzetet.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai