Készült: 2020.08.03.14:56:15 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 176 1998.09.29. 1:53  175-179

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Hazánk a rendszerváltás óta részesül az EU által biztosított Phare-segélyekből. Az eddig eltelt közel nyolc év alatt a segélyösszegek a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területén megjelentek, segítségükkel sok hasznos elképzelés megvalósult. Hazánkban egészen 1998-ig a segélyek felhasználásának nem alakult ki végleges gyakorlata, az irányítás is más és más tárca hatáskörébe tartozott, így a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Minisztériuma, illetve a Külügyminisztérium is felügyeletet gyakorolt a terület felett.

Ön röviddel hivatalba lépése után a sajtó útján tudatta, hogy a Magyarországnak már megítélt Phare-segélyek egy jelentős része elköltetlen maradt. Józan ésszel azt lehetne mondani, hogy egy tőkehiánnyal küszködő országban - mint Magyarország - a visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt segélypénzekre óriási igény van, ezzel szemben az ön előadásában arról értesülünk, az évekkel ezelőtt megítélt segélyeket sem tudjuk elkölteni. Ilyen körülmények között nyilvánvalóan nem vethetjük fel azt az igényt, hogy az EU a jelenleginél nagyobb mértékű támogatást nyújtson, hiszen joggal kifogásolhatják, hogy az eddigi segélyekkel sem tudtunk mit kezdeni. Arról is értesültem a sajtóból, hogy más, az európai uniós tagságra készülő ország - mint például Lengyelország - korábban megítélt Phare-pénzeket vesztett el amiatt, mert nem tudta az ország az eredeti célnak megfelelően felhasználni.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem, hogy milyen összegben vannak felhasználatlan Phare-forrásaink, és megítélése szerint mi akadályozta az összegek felhasználását? Mekkora a veszélye annak, hogy a korábban megítélt pénzeket Magyarország elveszítheti?

Érdeklődéssel várom miniszter úr válaszát.

(Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 50 1998.10.27. 1:15  25-67

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Rövid leszek, mint ahogyan a bizottsági vita is meglehetősen rövid volt.

Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/276. számú törvényjavaslatot.

A személyi jövedelemadózás jelenlegi rendszerében megkülönböztetett helyet foglalnak el a mezőgazdasági termelők, őstermelők és ezen belül az úgynevezett kistermelők. A mezőgazdasági termelők jövedelemadóztatásában nem tartalmaz alapvető változást a javaslat, az előző évi adókedvezményeket továbbra is fenn kívánja tartani az adórendszer egyszerűsítése mellett.

Ugyanakkor a bizottsági ülésen megerősítésre került az a szándék, hogy az adókedvezmények és egyéb agrártámogatások juttatásának rendje szigorúan a termelők regisztrálásához kapcsolódjon. Néhány olyan gondolat is megfogalmazódott a bizottsági ülésen, amit majd a részletes vita keretében kell megtárgyalni.

Végül is a mezőgazdasági bizottság 11 igen, 1 nem és 9 tartózkodás mellett általános vitára ajánlja a tisztelt Háznak a szóban forgó törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 275 1998.11.17. 6:44  214-316

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában az agrárágazatot érintő tervekről kívánok szólni. Mielőtt azonban az agrárgazdasághoz kapcsolódó konkrét lehetőségekről beszélnék, engedjenek meg néhány, a költségvetés egészével kapcsolatos gondolatot, amelyek az 1999. évi költségvetési politika alapjául szolgáltak.

Az 1999. évi gazdaságpolitika épített azokra a kedvező folyamatokra, amelyek 1998-ban elindultak, és az egyensúlyjavítás terén a hatékonyságnövekedés tekintetében, valamint a növekedés nagyságrendjében megjelentek. Ezeket a tendenciákat új célokkal, prioritásokkal egészítette ki az 1999. évi költségvetési javaslat. A kormányprogramban - és így a javaslatban is - kiemelt súllyal szerepel a közbiztonság megerősítése, a bűnözés visszaszorítása, a kis- és középvállalkozások segítése, az oktatás esélyegyenlőségének megteremtése - hogy csak néhány tételt emeljek ki.

Ami az agráriumot illeti, a kormányprogram abból indult ki, hogy Magyarország ökológiai adottságai a mezőgazdasági termelésben nemzetközi, illetve EU-összehasonlításban is igen kedvezőek. Kedvező adottságaink ellenére az agrárgazdaság nemzetgazdaságon belüli súlya, szerepe az elmúlt években fokozatosan csökkent. Jóllehet ez a visszaesés részben szükségszerű volt, mégis az agrárszférát gyakran sújtották elhibázott vagy elmulasztott intézkedések. A mezőgazdaság aránya a GDP-ből az 1980. évi 18,6 százalékról 1997-re 5,7 százalékra, a beruházásokból az 1980. évi 12,1 százalékról 2,2 százalékra, az exportból - az élelmiszeriparral együtt - 23,3 százalékról 13 százalékra, míg az aktív keresőkből ugyanezen időszak alatt 19,5 százalékról 7,7 százalékra csökkent. A mezőgazdasági termelés az 1988. évi szint körülbelül 60 százalékát éri el.

A restrikciós gazdaságpolitika miatt visszaesett a lakosság élelmiszer-fogyasztása, erősen csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek iránti belföldi kereslet, amit az export növekedése nem tudott kiegyenlíteni. E tendenciák megállítása és megfordítása, valamint annak érdekében, hogy az agrárium és a vidék ne legyen a közelgő EU-csatlakozás kárvallottja, vesztese, a kormányzat már a következő évi költségvetésben is kiemelten kívánja kezelni e területet.

Tisztelt Ház! A költségvetési tervezet agrárágazatot érintő tételeinek kiindulópontja az 1997. évi, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatban foglalt úgynevezett reálérték-tartási kötelezettség teljesítése. A reálértéktartás a tervezett 10-11 százalékos inflációs ráta és az 5 százalékos tervezett gazdasági növekedés mellett 115,5-116 százalékos támogatásnövekményt igényel. 1998-ban a támogatások 110,3 milliárd forintot tettek, tesznek ki, ezzel szemben jövőre 130,2 milliárd forinttal számol a költségvetés. Ez 118 százalékos növekmény, tehát meghaladja a reálérték-tartási követelményt. Ami a saját bevételekkel növelt teljes kiadási, pontosabban felhasználhatósági tételeket illeti, itt 1999-re 161 milliárd forintos összeg jelenik meg az előző évi 134,4 milliárddal szemben, ami 119,7 százalékos növekedést jelent.

Arra a kérdésre, hogy ez a támogatási összeg az agrárgazdaság részvevői számára sok vagy kevés, nagyon összetett a válasz. A bizottsági ülésen - amikor a szóban forgó témát tárgyaltuk - nagyon sok jó és főleg szakszerű javaslat hangzott el, amelyek költségvetési hatása több tíz milliárd forintban mérhető. Ugyanakkor valamennyi képviselőtársam jól tudja, hogy a mindenkori költségvetés lehetőségei sajnos korlátozottak.

Azért egy fontos dolgot szeretnék hangsúlyozni: 1997-ben a GDP volumenindexének változása az előző évhez képest 104,4 százalék volt, míg ebből a mező-, vad-, erdő- és halgazdálkodásé csak 98,1 százalék. Ugyanezen indexek 1998. évi várható számai: 105, illetve 97,3 százalék. Tehát amíg a nemzetgazdaság egészére nézve kedvező folyamatok indultak be, addig az agrárium területén visszaesés tapasztalható. Az 1999. évi költségvetési javaslat ugyanakkor 105 százalékos GDP-növekedéssel, és ebből 103 százalékos mezőgazdasági növekedéssel számol.

Tisztelt Ház! A költségvetési mozgástér rögzítése után - ahogy mondani szokás - a lényeg már a részletekben van. Ennek kapcsán fontosnak tartom kiemelni, hogy a támogatások nagy részét a termelési és piaci támogatások teszik ki, és ezen belül 1999-re hangsúlyeltolódás történik a termelési támogatások javára.

Néhány gondolatot szeretnék mondani az úgynevezett intézményi garanciákról. Új lehetőségként jelenik meg egy 16 milliárdos összeg - amely az agrárhitelek 1999. évi lehetőségeihez kötődik - mint központi, a kiadási főösszeg 1 százalékán kívül, azon felüli állami garancia vállalását teszi lehetővé. Szintén új momentum az a biztosítékrendszer, amely intézményesen felülgarantálja az agrárágazatok területén megjelenő hitelgarancia alapítványi forrásokat is. Ugyancsak fontosnak, sőt szakmai szempontból rendkívül fontosnak tartom, hogy megmarad az úgynevezett tőkepótló hitelkonstrukció, illetve annak biztosítékrendszere, hiszen az ágazat talán legnagyobb gondja a krónikus tőkehiány.

 

(21.00)

 

Az intézményes biztosítékok közé sorolhatóak az átcsoportosítási lehetőségek, illetve az előirányzott maradványok egyik évről a másikra történő átvihetősége.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül fontosnak tartom kiemelni azt, hogy a költségvetési előirányzat keretein belül biztosítható forrásokat az ágazat azon szereplőihez, termékeihez kell eljuttatnunk, ahol a hatékony és versenyképes termelés, produktum teljesíthető. A szociális problémákat nem elsősorban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak kell megoldani, mert az más tárcák kompetenciája.

Tisztelettel kérem a kormány illetékeseit, hogy a támogatási rendszer részleteinek kidolgozásánál a fentieket vegyék figyelembe.

Köszönöm figyelmüket, és kérem a költségvetési törvény elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 67 1999.03.25. 4:09  1-74

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem szeretném sokat szaporítani a szót, hiszen az idő már meglehetősen előrehaladott, és még számos komoly törvényjavaslat, törvény megtárgyalása vár ránk, úgyhogy rögtön a lényegre térek, és rövid leszek.

Az agrárpiaci rendtartásról szóló, többször módosított 1993. évi VI. törvény módosításának ügye az elmúlt időszakban többször felvetődött, elsősorban a gabonaágazatban alkalmazott garantáltáras felvásárlás pénzügyi terheinek következményeként fellépő költségvetési feszültségek kapcsán.

A búza és kukorica értékesítése során kialakult rendkívüli helyzet nem a törvény hibájából fakadt, hanem mert a világ gazdaságában megjelenő pénzügyi válság következtében hirtelen csökkent a kereslet és ezzel együtt a nyersanyagok ára. Sem a kormányok, sem a gazdasági szereplők nem számoltak ilyen eseményekkel. Szükségszerű volt a garantált árak érvényesítése, ami ugyan késedelemmel, de levezette a termelői körökben a feszültséget.

A garantáltáras rendszer alkalmazása bizonyította, hogy a kétségtelenül meglévő hiányosságok ellenére is segíti a piac szereplőit abban, hogy kiszámíthatóbbak legyenek a lehetőségei és esélyei a garantált ár meghirdetése és alkalmazása következtében.

A garantált árral - mint a rendtartás egyik eszközével - kapcsolatosan a bizottság ülésén, illetve most is egész élénk vita alakult ki. A garantált ár megtartása és alkalmazása mindaddig szükségesnek tűnik, amíg el nem dől az EU agrárpolitikai reformja kapcsán, hogy az ott alkalmazott intervenciós rendszer tartós eszköze marad-e az EU termelés- és piacszabályozásának vagy sem.

Tisztelt Ház! A szóban forgó törvény módosításának célja az eddigi működési tapasztalatok alapján az agrárpiaci szabályozás korszerűsítése, ha úgy tetszik, karbantartása.

Visszatérve a garantált árhoz: az "önköltség 70 százalékát el nem érő" megfogalmazást megfontolandónak tartanám magasabb mértékben elismerni, hiszen ez közvetve hatással van a vevők és a hitelezők ajánlataira, és bővítené a miniszter cselekvési lehetőségét is.

A 3. §-ban a cukorrépa mint lehetséges terméke szerepel a garantált ár meghirdetésének. Tudjuk, hogy a hazai cukorrépa értékesítése során a verseny kialakulását erőteljesen korlátozza a térségi felosztás alapján kialakult monopolhelyzetű három vevő és a szállítási távolság is.

A sajátos helyzetben lévő cukorrépa-termelők hátrányai csökkenthetők lennének a garantált ár és a hozzárendelt kvótaszabályozás meghirdetésével. A termelés és értékesítés kockázatainak csökkentésével javul a kiszámíthatóság, és hosszú távon biztosítható belföldi termelésből a hazai cukorszükséglet kielégítése. Ez - tudomásom szerint - szinkronban van az agrárstratégia elképzelésekkel is. Éppen ezért megfontolandónak tartom a lehetséges körből a kötelezően garantált áras körbe kerülését a fontos terménynek.

Végül a törvény alkalmazása során igénybe vehető eszközrendszer bővítéséről kívánok szólni, egy olyan dologról, amelyről a mai nap folyamán még elég kevés szó esett. Célszerűnek látnám a piacvédelemmel, a vámmal kapcsolatos EU-konform védőintézkedések megtételével a szabályozás lehetőségeit kiszélesíteni. A vámkontingensek, vámengedmények, vámpótlékok, piacvédelmi intézkedések, dömpingeljárások az agrárpiaci szabályozás nélkülözhetetlen elemei és szerves részei kell hogy legyenek a rendtartásnak. Ezeknek az eszköznek az FMV-től, illetve az Agrárrendtartási Hivataltól független működtetése vagy nem működtetése súlyos következményekkel járhat a termelők és a költségvetés számára egyaránt, ezért feltétlenül szükségesnek látszik a hazai piacvédelem EU-konform megvalósítása.

Mindezek figyelembevételével támogatni fogjuk a törvény módosítását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MDF, a Fidesz és az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 131 1999.04.15. 2:44  130-132

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A szóban forgó törvényhez nem sok módosító javaslat érkezett. Én három ajánlással kapcsolatosan szeretnék véleményt mondani, amelyet Farkas Sándor képviselőtársammal nyújtottunk be.

Az ajánlás 1. pontja alatt szereplő módosító javaslatunk a garantált árral foglalkozik, a garantált ár megfogalmazásával. Az előterjesztésben az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70 százalékát el nem érő árról beszél az előterjesztő, ezzel szemben a javaslatunk 80 százalékot meg nem haladó árat kíván elérni. Hogy a különbség jelentős-e vagy sem, sok vagy kevés, azt hiszem, egyszerre mind a kettő. Olyan értelemben, hogy alulról nincs behatárolva a garantált ár, tehát annak mértékét a mindenkori költségvetés teherbíró képessége határozza meg, azt hiszem, nincs lényeges különbség.

 

(15.50)

Olyan értelemben viszont figyelemre méltó lenne az ajánlás elfogadása, hogy a tőke- és jövedelemhiánnyal küzdő ágazat számára ez pozitív, nagyon komoly gesztus értékű jelzés lenne az agrárirányítás részéről. Másfelől pedig nagyon jelentős és valószínűleg pozitívan értékelendő lépés lenne ez a hitelezők, illetve a bankok szempontjából is. Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy csak egy lehetőség kibővítéséről lenne szó a javaslat szerint.

Az ajánlás 3. pontja a terméktanácsokkal foglalkozik. Amennyiben komolyan vesszük a terméktanácsok szerepét, éspedig a termékpályán a rendteremtést, valamint a minőségi termék-előállítás segítését, akkor úgy gondoljuk - és módosításunk erre irányul -, hogy az alaprendeletben szereplő 80, illetve 65 százalékos reprezentációs feltételt a terméktanácsok tekintetében nem volna célszerű kihagyni.

Végül az ajánlás 5. pontjáról néhány gondolatot: a rendtartási törvény eszközrendszerét bővíti az előterjesztés, nagyon helyesen, amit valamennyi frakció támogatott az általános vitában, tehát az állami kezességvállalás, a minőségi felár, az állat-egészségügyi és hatósági díjtámogatás. Ezt az eszközrendszert szeretnénk egy nagyon fontos elemmel bővíteni a javaslatunk szerint, mégpedig a piacvédelemmel, a vámmal kapcsolatos védintézkedések megtételére, alkalmazására vonatkozóan. Szintén nem másról van itt szó, mint az FVM lehetőségeinek bővítéséről a rendtartás keretein belül, mégpedig egyszerűbb államigazgatási eljárást megcélozva.

Köszönöm szépen, és kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az ajánlásunkat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 44 1999.06.15. 1:11  27-63

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 1999. május 19-i ülésén megtárgyalta a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló '96. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és azt 13 igen, 9 nem szavazati aránnyal, tartózkodás nélkül általános vitára ajánlotta.

Amint az a bizottsági ülésen elhangzott, a tervezett módosítás nagy jelentőségű, elsődlegesen az európai integrációs felkészülés szempontjából. A törvényjavaslat összhangban van a kormány stratégiájával, európai integrációs törekvéseivel, a nemzetközi szerződésekkel és az európai joganyag nemzeti harmonizációs programjával.

A bizottsági ülésen több Pest megyei képviselő felhívta a figyelmet a közép-magyarországi régió speciális helyzetére, ahol is célszerűnek látszik a kistérségi képviselet, az előterjesztésben foglaltakhoz képest az önkormányzati oldal megerősítése a regionális fejlesztési tanácsokban, és ez ügyben várhatóan módosító javaslatok kerülnek majd benyújtásra.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 214 1999.10.20. 5:57  172-363

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának a tagjaként a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában az agrár-, a vidék- és a területfejlesztéssel kapcsolatos előirányzattal kívánok foglalkozni.

Elöljáróban azonban mint kormánypárti képviselő, néhány momentumot a költségvetés egészéről, néhány makrogazdasági jellemzőt el kell hogy mondjak, hiszen ennek ismeretében és függvényében lehet megítélni valamennyi részterület, így az agrárium helyzetét és lehetőségeit is.

A kedvezőtlen nemzetközi gazdasági helyzet, valamint a folyamatosan bekövetkező elemi károk ellenére a magyar gazdaságot a kiegyensúlyozott és dinamikus növekedés jellemzi. A gazdaság növekedését alapjaiban az exportbővülés, valamint a beruházások növekedése vezérli. A 2000. évi költségvetés kapcsán a kormányzat azt prognosztizálja, hogy a gazdaságot ezután is egy dinamikus fejlődés jellemezheti. A tervezet 4,5 százalékos GDP-, 9-10 százalékos export-, 4-5 százalékos belsőkereslet-növekedéssel számol. A 2000. évre az előző évhez képest mintegy 3 százalékponttal, azaz 6-7 százalékra kívánja a tervezet az inflációt leszorítani, és nem többre.

A költségvetés előkészítésekor a kormányzat a következő kiemelt területekkel számolt: ahogyan az a Fidesz-Magyar Polgári Párt programjában állt, első helyen szerepelteti a kormány-előterjesztés a család társadalmi szerepének erősítését, a gyermekes családok támogatásának növelését. Ehhez szorosan kötődik a lakástámogatás és az otthonteremtés segítése. A kiemelt területek között szerepel még a kis- és középvállalkozások ösztönzése, ezen keresztül új munkahelyek teremtése, valamint a mezőgazdaság-, a vidék- és területfejlesztés is.

Ez utóbbi területről egy kicsit bővebben: jól tudjuk, hogy a magyar mezőgazdaságban néhány olyan, a nemzetgazdaságban tapasztaltakkal ellentétes folyamat zajlik, amely nagyon veszélyes lehet. Míg a nemzetgazdaság GDP-je 1998-ban 5,1 százalékkal emelkedett, ezzel szemben ez a mutató a mezőgazdaságban, az erdő- és vadgazdálkodásban 1,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az infláció csökkenése az agráriumnak, a magyar parasztság egyre romló jövedelmezőségi helyzetének jelentős mértékben köszönhető.

Éppen ezért fontos, hogy az 1997. évi, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak megjelenjenek az előterjesztésben. Az agrártörvény 1. §-a értelmében az Országgyűlésnek biztosítania kell az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésére és megőrzésére, valamint a vidékfejlesztés agrárcélokat szolgáló programjaira az 1998. évi bázishoz viszonyítottan reálértékben legalább a bruttó hazai termék évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást. Röviden, ez az úgynevezett reálérték-tartási kötelezettség, amely tehát a GDP növekedésével és az inflációs rátával van összefüggésben.

Tisztelt Ház! A következő évre betervezett 4,5 százalékos átlagos GDP-növekedés 6,5 százalékos inflációs ráta figyelembevételével '99-ben 110,6 százalék, a bázis '98-as évhez képest 124,4 százalék, ez az úgynevezett reálérték-tartási kötelezettség. Tehát amikor összehasonlítást végzünk, akkor ezekhez az indexekhez kell nézni az egyes előirányzatokat. Amennyiben az FVM-fejezet összesen előirányzatát megnézzük, tehát az agrárgazdaság, benne a vidék- és területfejlesztés előirányzatait, az intézményi támogatásokkal együtt, akkor '99-hez képest 1,4 százalékponttal, a '98-as bázishoz képest 3,9 százalékponttal haladja meg az előterjesztés az előzőekben ismertetett reálértéket.

A fejezet belső struktúrájából csak az általam legfontosabbnak ítélt sort szeretném kiemelni, mégpedig a beruházások támogatását. Markáns növekedés jelentkezik ezen a soron, hiszen '98-hoz képest 21,6 százalékponttal, '99-hez képest 26,5 százalékponttal nagyobb a 2000. évi előirányzat, és meghaladja a 42,4 milliárd forintot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék néhány szót szólni az úgynevezett determinációkról, vagyis arról, hogy milyen kötelezettségeket viszünk át egyik évről a másikra. A piacrajutási és a beruházási támogatások determinációja egy évvel ezelőtt megközelítette az 50 milliárd forintot. Ez az összeg jelenleg, bekalkulálva a beruházási támogatás meghosszabbítását és a '98. évi zárszámadási törvényben javasolt átcsoportosítást az ez évi piacrajutási támogatásokhoz, a következő évre áthúzódó elkötelezettségcsökkenést, megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez véleményem szerint nagyon kedvező tendencia.

Tisztelt Ház! Végezetül annyit szeretnék még elmondani, hogy valamennyi agráros képviselőtársamhoz hasonlóan én lennék a legboldogabb, ha az agrárfejezet nem 273 milliárdot, hanem ennél lényegesen nagyobb összeget tartalmazhatna. Ez természetes, és ezt vélhetően joggal várnák el más területekkel foglalkozó képviselőtársaim, amikor a saját fejezeteiket vitatják. Biztos vagyok benne, hogy a benyújtott módosító javaslatok igyekeznek pluszforrásokat találni, de legalább ilyen fontos az, hogy a megszavazandó fejezeti sarokszámok a szabályozórendszeren keresztül a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra, és a címzettekhez el is jussanak.

Köszönöm szépen.

(17.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 161 2000.06.20. 2:16  160-163

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az Európai Unió hazánk pénzügyi támogatását a Phare-segélykeretben 1990-ben elkezdte. Az évenként megújuló és pénzügyi memorandumokban rögzített támogatások teljes összege 1990 és 1999 között felülmúlta az egymilliárd eurót, tehát mai árfolyamértéken számítva a 250 milliárd forintot.

A támogatási összegek az évtized közepétől folyamatosan az ország felkészítését szolgáló programokhoz adtak pénzügyi támogatást. Kiemelt jelentőséget kapott az ország joganyagának harmonizációja, valamint a joganyag harmonizációjára épülő intézményfejlesztés. A programok támogatták a pénzügyi rendszer fejlesztését és az azzal kapcsolatos intézményfejlesztést, a mezőgazdaság területén az ingatlan-nyilvántartási rendszer megteremtését, a különböző növény- és állat-egészségügyi rendszerek kialakítását, a közigazgatás reformját, a belső piac megszervezését, a hatékony környezetvédelemhez szükséges joganyag harmonizációját és a környezeti állapot folyamatos monitoringjához szükséges intézményi háttér megteremtését, az oktatás és a gazdaság aktív kapcsolatai megteremtésének elősegítését. A jogharmonizáción és arra épülő intézményfejlesztésen túl azonban a Phare-programok indulásától szerep jut a gazdaság közvetlen támogatásának is, elsősorban úgynevezett fizikai projektek formájában. Több program segítette a határátkelőhelyek kiépítését, illetve korszerűsítését, szennyvízcsatornák kiépítését, vasút-korszerűsítéseket, elkerülő utak építését.

Összesen mintegy 80 millió euró jutott a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, ezen belül az úgynevezett mikrovállalkozásoknak létesített mikrohitelprogramban is jelentős mennyiségben jutottak uniós források.

Tekintettel arra, hogy minden valószínűség szerint Magyarország uniós tagsága belátható közelségbe került (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a felkészülésre néhány év áll rendelkezésre. Kérdezem tehát a miniszter úrtól, hogy a csatlakozásig hátralévő években milyen mértékű támogatásra számíthatunk az Uniótól.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 79 2000.09.29. 1:28  48-422

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Normál hozzászólásom keretében megismerhetik majd a véleményemet, illetve gyakorlatilag a Fidesz-frakció véleményét is, én most csak egy dologra szeretnék reagálni, amire Szabó József képviselőtársam is utalt, és a bizottsági ülésen is felmerült, tudniillik, hogy az előző kormányzat alatt is meg lehetett volna oldani ezt a problémát, ha meg lett volna az ehhez szükséges akarat, és a szükséges forrás elő lett volna teremtve.

Tudom, hogy erre az a válasz, ami a bizottságban is elhangzott, hogy volt egy állami támogatásos konstrukció, amely, ha jól emlékszem, 7,5 százalékos mértékig támogatta az üzletrészvásárlást, egy 50 százalékos korláttal, maximum a vételár 50 százaléka erejéig, tehát körülbelül 15 százalékos vételárra ösztönzött. A probléma azonban a következő: ez megoldotta ezt a helyzetet, ezt a kérdést? Nem oldotta meg. Ezért beszélünk most megint erről, és ezért kell beszélnünk most megint erről a kérdésről.

Az, hogy hogyan oldjuk meg, egy más dolog. Természetesen az ellenzéknek az a dolga, hogy kritizálja, de abban a stádiumban vagyunk, hogy a módosító javaslatokkal, bizottsági módosítókkal, kapcsolódó módosítókkal helyre tudjuk tenni ezt a kérdést, illetve el tudjuk oszlatni azokat az aggályokat, amelyek felmerültek több oldalról. Nekünk is vannak aggályaink, de én biztos vagyok benne, hogy ezeket a problémákat ki tudjuk szűrni majd, és a végén, amikor majd a zárószavazás lesz, azt mondhatjuk, hogy ezt a kérdést helyretettük.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 330 2000.09.29. 7:05  48-422

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már-már úgy éreztem magam, mintha egy agrárvitanapon lennék, hiszen eléggé gyakran elbeszélünk egymás mellett. Ez nem baj persze - mármint hogy agrárvitanapon érzem magam -, mert hiszen minden összefügg mindennel, de igazából akkor lennénk hatékonyak - valóban egyetértek az elnök úrral -, ha magáról a két konkrét törvényjavaslatról folytatnánk vitát. Ígérem, hogy nem veszem igénybe a rendelkezésemre álló időt, nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni.

A szövetkezeti üzletrészről és az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslatokat a tisztelt Ház együttesen tárgyalja és vitatja meg. Teszi ezt nagyon helyesen véleményem szerint abból a szempontból, hogy a két törvényjavaslat összefügg egymással, hiszen mindkét javaslat az ország mezőgazdasági termelésének mintegy 25-30 százalékát előállító mezőgazdasági szövetkezeteket érinti elsősorban. Természetesen a szövetkezeti törvény más szövetkezeteket is érint, nem csak a mezőgazdaságiakat.

Mégis elsősorban csak az üzletrésszel kapcsolatos törvényjavaslatról kívánok szólni, ugyanis az a határozott véleményem, hogy ha nem olyan törvényt hoz a parlament az üzletrészkérdés végleges rendezésére, amely negatív társadalmi és gazdasági következményektől mentes, akkor jó időre elvesszük a kedvét az embereknek még a szövetkezés - beleértve az új szövetkezést - gondolatától is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés fel kívánja oldani a kívülálló üzletrész-tulajdonosok és tag üzletrész-tulajdonosok közötti indokolatlan különbséget. Ki kívánja elégíteni a tulajdon feletti rendelkezési joggal összefüggő alkotmányos elvárásokat, feloldandó az ezzel összefüggő nagymértékű társadalmi feszültséget, amelyekről a miniszter úr az expozéjában is beszélt.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt mindig is hangsúlyozta, hogy a szóban forgó probléma létezik, és mielőbb meg kell oldani, hiszen évek óta húzódik az ügy, egész pontosan nyolc éve. A kérdés csak az, hogy hogyan oldjuk meg ezt a kérdést. Itt van az a pont, amikor valóban elbeszélünk egymás mellett, hiszen én még senkitől nem hallottam azt, hogy nem ért egyet azzal, hogy ezt a kérdést le kell rendezni.

Az a kérdés tehát, hogy hogyan. A törvényjavaslat szerint a szövetkezeteknek az üzletrész-felosztási terv közgyűlés által történő elfogadását követő 90 napon belül készpénzben ki kell fizetniük a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét kötelezettségekkel csökkentett névértéken, a tagok üzletrészét pedig részjeggyé kell alakítani. Ez utóbbi témáról egyébként viszonylag kevesen szóltak.

A javaslat alapján mintegy 20 milliárd forintot kellene kifizetniük a szövetkezeteknek. Itt is több szám hangzott el. Volt itt 30 milliárd meg 40-50 milliárd is. Nem tudom, miből adódik a félreértés. Talán abból, hogy az összes külső üzletrészállomány legalább 50 milliárd körüli, és mintegy 60 százalék körüli adósság vagy kötelezettség - ez pontosan nincs definiálva, de maradjunk a kötelezettség szó használatánál - terheli ezt az üzletrészvagyont. Ha tehát ezek a számok ülnek, akkor durván mintegy 20 milliárd guruló forint kifizetéséről lenne szó a szövetkezetek részére a javaslat szerint.

Az 1999-es mérlegadatok 6 milliárd forint veszteséget mutatnak. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez a veszteség miből keletkezett, miből keletkezik folyamatosan. Lehet itt hivatkozni időjárásra - ismerjük ezeket a dolgokat: belvíz, árvíz, aszály -, lehet azt mondani, hogy a téeszvezetők hanyag, gondatlan munkája okozza ezt a veszteséget. Bizonyára van ilyen is, de véleményem szerint van másfajta is.

Én azonban azt mondom, hogy elsősorban a nem túlságosan kedvező közgazdasági környezetnek, a piaci viszonyoknak köszönhető ez. Talán Dán képviselőtársam említette, hogy annak idején az üzletrészen még négy MTZ-traktort lehetett megvásárolni, most sajnos egy felet sem lehetne. Ezt tehát nevezhetjük agrárollónak, nevezhetjük úgy, hogy az ipari árak gyorsabban emelkednek, mint a mezőgazdasági fogyasztói árak. A lényeg az, hogy az ágazat helyzete nem kedvező, és nemcsak a szövetkezetekben. Ez igaz a részvénytársaságokban, tehát a gazdasági társaságokban, illetve az egyéni kistermelőknél, őstermelőknél is. Ez a kedvezőtlen helyzet jellemző, s ha úgy tetszik, szektorsemleges.

Miután ez a veszteség tény - függetlenül attól, hogy miből keletkezik -, az a kérdés, illetve az a helyzet, hogy eredményágon ennek a bizonyos 20 milliárd körüli kifizetésnek a forrása nyilvánvalóan nem áll rendelkezésre. Legalábbis vélhetően nem ez lesz a jellemző.

Elvileg forrás lehetne a vagyon, de az jelentős mértékben jelzáloggal terhelt és nehezen mobilizálható. A banki aggályokról most nem kívánok beszélni. Azt hiszem, hogy elég sokan szóltak erről már előttem.

Úgy gondolom, hogy a megoldás érdekében elsősorban előre kéne nézni, és olyan megoldáson kellene gondolkodni, amely még véletlenül sem növeli a vidéki munkanélküliséget, amely továbbra is biztosítja a kistermelők integrálását, tisztességes és biztos bérleti díjat biztosít a földjüket bérbe adni kívánóknak, de legfőképpen olyan megoldást tudok támogatni, amely a közelgő EU-csatlakozás előtt nem csökkenti a mezőgazdasági termelést, veszélyeztetve ezáltal az élelmiszerárakon keresztül a kormány eddigi hatékony és sikeres antiinflációs politikáját.

 

 

(19.00)

 

Képviselőtársaim, szerintem ez a feladatunk most. A magam részéről, de a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója részéről is elmondhatom, biztos vagyok benne, hogy van olyan megoldás, amelyik az alapproblémát kezeli, ugyanakkor a gazdasági és társadalmi feszültségeket nem gerjeszti. Véleményem szerint a törvényjavaslat módosító indítványokkal - s ebben maximálisan egyetértek például Csatári képviselőtársammal is - ebben az irányban javítható, és fideszes képviselők is fognak ez irányban módosító indítványokat beterjeszteni, pontosabban már be is terjesztettük, hiszen már nem sok idő van a beterjesztés határidejét tekintve. Annak érdekében terjesztjük be, hogy a törvényjavaslat mielőbbi elfogadása után elégedettek lehessünk majd, hiszen egy nyolc éve húzódó ügyet fogunk tudni kezelni. Miniszter úrnak abban teljesen igaza volt, amikor expozéjában azt mondta, hogy ez a kezelés nem tűr további halogatást.

Azt hiszem, most nagyon sokszor belecsúsztunk abba, hogy már majdnem részletes vitába bocsátkoztunk a különböző módosító javaslatok kapcsán. Én nem mondom el, hogy mi a módosító javaslatom lényege, hiszen egyrészt a jövő héten valamennyi képviselőtársunk ezt meg fogja kapni, másrészt az általános vitának nem ez a célja. Úgy gondolom, és továbbra is optimista vagyok a tekintetben, hogy ki lehet küszöbölni azokat a problémákat, amelyek aggályként felmerültek a különböző oldalakról, úgy, hogy a végcélt elérjük, tudniillik azt a helyzetet, amit már sokan elmondtak, hogy miről van szó, kezelni tudjuk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 336 2000.09.29. 0:59  48-422

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Nem kívánom terhelni a tisztelt kitartó képviselőtársaimat többszöri kétperces megnyilvánulásokkal, csak annyit szeretnék mondani, hogy képviselőtársam nyitott kapukat dönget, hiszen ezek a módosító javaslatok már bent vannak, mint mondtam, hamarosan meg fogja ismerni mindenki, és a kormány majd természetesen eldönti, hogy melyik megoldást tudja támogatni és melyiket nem.

Ami pedig a bizottsági ülést illeti, ott a vélemények valóban elhangzottak, és nagyon sok tekintetben összecsengtek, viszont a szavazás az általános vitára való alkalmasságról szólt. Ezt most is fenntartom. Az eddigiekből is látszik, hogy van ennek értelme, és a megoldás az, hogy lesznek módosító indítványok, lesznek kapcsolódó módosító indítványok, esetleg lesz bizottsági kapcsolódó módosító indítvány is. Úgy látom tehát, meg tudjuk találni azt a kedvező megoldást, ami lehetőség szerint konszenzust fog teremteni, és úgymond, meg tudjuk őrizni a falu békéjét is.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 258 2000.10.18. 7:53  1-363

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Engedjék meg, hogy én is elmondhassak néhány gondolatot a T/3122. sorszám alatt benyújtott költségvetési törvényjavaslathoz. Ez a kormány által beterjesztett törvényjavaslat merőben új és más, hiszen egy kétéves költségvetési törvénytervezetről van szó. A fejlődési pályára állt magyar gazdaság ugyanis alkalmat nyújt arra, hogy hosszabb távú tervezéssel, kiszámítható és biztonságos gazdálkodási környezet megteremtésével tervezhetőbb jövőt biztosítson a magyar családok és a gazdaság szereplői számára is.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja a kormány azon törekvéseit, miszerint a gazdasági növekedés eredményeit az emberek közvetlenül, mindennapi életükben érezzék. Ennek érdekében jelentősen fognak emelkedni a bérek, ezen belül a minimálbérek, az egészségügyben dolgozók, a pedagógusok bérei, valamint a nyugdíjak.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a polgári kormány egyik legfontosabb célja a családtámogatási rendszer bővítése, a gyermeknevelés terheinek könnyítése, a családok életkörülményeinek javítása.

Szeretném megemlíteni a Széchenyi-tervet, amely létezik egyébként; ahhoz képest, hogy az előttem szóló képviselő asszony szerint nem létezik, elég sokat beszélt róla. Tehát szeretném megemlíteni ezt a Széchenyi-tervet, amely egy új országépítő program, melynek közel 300 milliárd forintjából lakások, utak épülnek. Végül: az idegenforgalmi infrastruktúra, a kutatás és fejlesztés forrásai, a családtámogatások növekedése, az infrastruktúra fejlesztése, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, az európai integráció elősegítése mellett az agrár- és vidékfejlesztés területe is kiemelt a költségvetési törvénytervezetben. Most ez utóbbiról kívánok szólni egy kicsit részletesebben.

Az FVM-fejezet javasolt kiadási előirányzata 2001-ben 309,8 milliárd forint, 2002-ben pedig 319 milliárd forint. Kiemelt jelentőségű a tárcához tartozó intézmények fejlesztése, ami az eredményes uniós tagságra való felkészülést teszi lehetővé. Ehhez a központi költségvetésen kívül növekvő mértékű, Európai Uniótól kapható előcsatlakozási támogatások is járulnak. A hatályos jogi előírásoknak megfelelően pillanatnyilag csak a Phare-támogatások jelennek meg a költségvetésben, mert ezekhez kapcsolódóan vannak aláírt szerződések.

A pénzügyi feltételek biztosításán túl az elvégzendő feladatok színvonalas, maradéktalan teljesítésére és ezek ellenőrzésére nagy hangsúlyt helyez a kormány. Újdonság, hogy a tárca igényének és a kormány döntésének megfelelően az agrárgazdasági kezesség érvényesítésével összefüggő hatáskör az FVM-hez került át. A támogatási célelőirányzatok kezelésében bekövetkező változást az államháztartási reform, a költségvetés uniós előírásokhoz való közelítése tette szükségessé. Az ide tartozó jogcímekhez 1998-ban nulla vagy kis összegű támogatás járult. A támogatási célelőirányzatok bevételeinek központosítása miatt e sorokon a fejezetben támogatásként jelennek meg teljes összegben a kiadások, ami növelné a végső összeget, de nem az eddigi értelmezések szerinti támogatástartalomnak felelne meg.

A benyújtott javaslat szerint a 2001. évi bevételek nem tartalmaznak olyan segélyt sem, mint a területfejlesztés 2000. évi Phare-támogatása, így az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható SAPARD-programokhoz kapható és minden valószínűség szerint megvalósuló támogatások az aláírt szerződések hiányában nem lettek feltüntetve. A programokhoz egyébként évenként 10-10 milliárd forint összegű EU-s támogatásra lehet számítani.

A SAPARD-program keretében támogatandó intézkedések az agrárstruktúra-fejlesztési intézkedések, ezen belül a mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos beruházások, épületfejlesztés, egyéb gazdasági épületekkel kapcsolatos beruházások, gépi beruházások, mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése, agrár-környezetvédelem, vidékfejlesztési intézkedések, ezen belül szakképzés, falvak megújítása és fejlesztése, a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása. Fejezeten kívüli forrás még az 5-5 milliárd forintos nemzeti földalap, ami a gazdaságosan üzemeltethető, korszerű birtokméret kialakítását hivatott elősegíteni.

Tisztelt Ház! Néhány szót szeretnék szólni a beruházási támogatásokról, hiszen legalábbis véleményem szerint az agrártámogatási rendszernek, az EU-csatlakozás előtt különösen, ez az egyik legfontosabb területe. Ennek kapcsán engedjenek meg néhány számot:

1989-ben a mezőgazdaság a nemzetgazdaság egészén belül 15,5 százalékkal részesedett a GDP-n belül; 2000-re várhatóan ez a részarány 4,5-4,6 százalékra csökken. Ugyanakkor 1989-ben a nemzetgazdasági beruházásokon belül a mezőgazdasági beruházások 9,2 százalékot tettek ki, és ez a részarány 2000-re várhatóan 2,6-2,8 százalékra csökken. Ezzel összefüggésben, míg például a traktorok átlagos életkora '90-ben 7-9 év volt, 2000-re 12-14 évre emelkedett. A kombájnoké a 6-8 évről 9-11 évre, a tehergépjárműveké 9-10 évről 16-18 évre emelkedett. Tudom, hogy sok nyugat-európai országban is hasonlóan öregek a traktorok, az erőgépek, de nem szabad összehasonlítani a magyar állapottal ezt a helyzetet, mivel nálunk a gépek átlagos évi teljesítménye sokszorosa a nyugatinak.

Éppen ezért örvendetes, hogy az FVM költségvetésében a beruházási támogatások dinamikus növelésére irányuló szándék érhető tetten: a 2000. évi 41,9 milliárd forintról 2001-re 67,3 milliárd, 2002-re 64,1 milliárd forint került betervezésre, melynek következtében az agrártámogatási rendszeren belül a beruházási támogatások részaránya 23 százalékról 30 százalék fölé emelkedik.

Szólni kell a támogatásokat szokásos módon terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásokról, amelyek az adott év támogatási lehetőségeit szűkítik. Az áthúzódó hatásokat döntően két tényező határolja: a sorban állás és a determináció. Fontos szempont az elmozdulás, illetve változó mértéke egyik évről a másikra, 2000-ről 2001-re, illetve 2002-re. A jelenlegi pénzforgalmi adatokból az prognosztizálható, hogy a sorban állás mértéke valószínűleg több lesz 2001-ben, mint 2000-ben volt. A Pénzügyminisztérium szakértői becslése szerint 18 milliárd forint lehet, körülbelül 5 milliárd forinttal több, mint tavaly. A determináció azonban kevesebb, főként az exporttámogatások csökkenő mértéke és az agrár-intervenciós intézkedések, főként a sertéságazatban történtek miatt.

Ennek alapján elmondható, hogy nem rosszabbak a 2001. év induló feltételei, mint voltak a 2000. év elején. E tekintetben is jobbak lehetnek azonban az indulás feltételei, ha a végrehajtási jogszabályok idejekorán napvilágot látnak, és párhuzamosan a költségvetési törvényalkotással, természetesen azt nem megelőzve, elkészülnek a rendeletek, és még ebben az évben, de legkésőbb január első napjaiban a termelői kör számára is hozzáférhetővé válnak.

Tisztelt Ház! Ahhoz, hogy a mezőgazdasági vállalkozások a következő évek támogatási rendszerének kedvező hatását érzékelni tudják, nagyon fontosnak tartom a kibontakozási vagy másképpen reorganizációs program mielőbbi szektorsemleges végrehajtását, hiszen ez egy nagyon fontos feltétele a mezőgazdasági vállalkozások talpon maradásának, fejlődésének. Köszönöm figyelmüket.

(20.40)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 132 2000.11.29. 2:17  29-137

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már-már attól tartottam, hogy a vita olyannyira elhúzódik, hogy a kora délután kezdődő mezőgazdasági bizottsági ülésre nem érünk oda időben, holott ott is nagyon fontos napirendi pontokat fogunk tárgyalni. Éppen ezért, az általános vita vége felé közeledve, engedjék meg, hogy nagyon rövid legyek, ugyanis egyrészt nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, csupán néhány dolgot szeretnék kihangsúlyozni, szigorúan a témához kapcsolódva, az általános vita szabályait betartva, nem személyeskedve és a részletekbe nem kívánva belebonyolódni, hiszen a részletes vita még előttünk áll, akkor lesz erre lehetőségünk.

A miniszteri expozéban elhangzott, hogy mintegy negyven éve volt teljes körű gyümölcsfa- és szőlőösszeírás utoljára. Természetesen ezalatt az idő alatt nagyon sok változás következett be, különösen az utóbbi években, és emiatt a jelenlegi helyzet megismerése tovább már nem halasztható. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 2000. évben végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás tartalmaz az említett ültevényekre vonatkozó adatokat, ezek azonban nem teljes körűek. A részletes adatfelvételre a mostani benyújtott törvényjavaslat alapján kerülhet sor. A törvényjavaslat tehát ezt valósítja meg a szőlő- és gyümölcsültetvények 2001. június 1. és október 15. közötti felmérésére vonatkozó szabályok előírásával.

A felmérés keretében biztosítható a magyar mezőgazdasági statisztika olyan irányú továbbfejlesztése, hogy az elősegíthesse a további csatlakozási tárgyalásokat. Így teljesíthető a csatlakozási tárgyalások eddigi szakaszában vállalt kötelezettség, mely szerint Magyarország a csatlakozás időpontjáig végrehajtja az árutermelő szőlő- és gyümölcsös ültetvények teljes körű felmérését, és kialakítja az európai uniós előírásoknak megfelelő nyilvántartási rendszerét.

Éppen ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója támogatja az előterjesztést, és természetesen nyitottak vagyunk minden olyan javító szándékú módosító javaslat meghallgatására, ami előterjesztésre kerül a későbbiekben.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 142 2000.11.29. 1:29  137-163

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szólok. Meglehetősen furcsa helyzetben vagyok, hiszen - ahogy elhangzott - egy 1999. április 8-i mezőgazdasági bizottsági ülés döntéséről kell most beszámolnom. Ez másfél éve volt. A jegyzőkönyveket elő kellett keresni, elég rövid napirendi tárgyalás volt, sőt a bizottsági ülést megelőzően a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottsága is tárgyalta a szóban forgó ügyet. Akkor elsősorban ilyen finanszírozási, pénzügyi problémák, aggályok merültek fel, amire Tóth Imre képviselőtársam is utalt.

A mezőgazdasági bizottsági ülésen a kormány képviseletében a Belügyminisztérium egyik munkatársa vett részt, aki akkor úgy nyilatkozott, hogy a hatályos pénzügyi jogba tartozó normákkal ellentétes lenne az előterjesztés elfogadása. Azóta tudomásom szerint született alkotmánybírósági határozat is, illetve vélhetően megváltozott a helyzet. Ennek ellenére én még a másfél évvel ezelőtti bizottsági döntésről tudok beszámolni, amikor is a bizottság a törvényjavaslatot 9 nem, 6 igen szavazattal és 4 tartózkodás mellett általános vitára nem ajánlotta. Mondom, azóta a helyzet tudomásom szerint változott. Ez a vita későbbi szakaszaiban majd nyilván ki fog derülni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 94 2001.03.05. 1:29  85-207

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a Házszabálynak megfelelően a 2001. február 8-ai ülésén megtárgyalta a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló H/3462. számú országgyűlési határozati javaslatot.

A határozattervezet összhangban van a Széchenyi-terv eljárási rendjével és az agrártámogatási rendszerrel is. Lényeges eltérő vonása az említettekkel szemben, hogy differenciálni akar a támogatásokban, megkülönbözteti a keleti és a nyugati országrész közötti támogatási mértékeket és lehetőségeket. Nagyon kicsi az egész költségvetési forrásból az a pénz, amely alkalmas ilyen területi megkülönböztetésre, de a legfontosabb szándékokat, a versenyképességet az egyéb támogatásokhoz képest jelentősen elő tudja segíteni.

A mezőgazdasági bizottság az országgyűlési határozati javaslatot 16 igen szavazattal, 2 nem szavazattal és 3 tartózkodással általános vitára ajánlotta, és szorgalmazza a mielőbbi parlament általi elfogadását, hiszen a 2001. évi támogatási keret felhasználására enélkül nincs lehetőség.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 212 2001.03.05. 3:39  207-239

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valamikor tavaly október végén, novemberben tárgyalta a mezőgazdasági bizottság az önálló képviselői indítványt, és ahogy Tóth Imre képviselőtársam is elmondta, nemcsak a többi bizottságban, itt is bizony nagy volt az összhang, hiszen gyakorlatilag egy tartózkodással minden egyes képviselő pártállástól függetlenül általános vitára alkalmasnak tartotta az önálló képviselői indítványt.

Néhány gondolatot szeretnék elmondani azok közül, amelyek a bizottsági ülésen felmerültek. Abban mindenki egyetértett, hogy alapvetően ez egy kimondottan jó szándékú indítvány, egy létező problémát, gondot kíván kezelni, és tudjuk nagyon jól, hogy itt nemcsak a 2000. évi aszályra kell gondolnunk, hanem az azt megelőző években is komoly problémák voltak az időjárás területén. Sőt nem is kell nagyon messzire menni, hiszen most, 2001-ben is februárban, az én térségemben, Nagykáta térségében, de azt hiszem, mondhatom a Jászságot vagy az Alföld más régióit is, gyakorlatilag nem volt számottevő csapadék. Tehát e probléma él, és mindenképpen azt mutatja a támogatottság, hogy mindenki úgy látja, ezzel foglalkozni kell.

Fölmerült szintén az, hogy 16-18 milliárdról van szó konkrétan az előterjesztésben, ez miért pont annyi, miért nem 5 milliárd vagy miért nem 40 milliárd. Az egyértelmű, hogy ez valaminek a 30 százaléka, de, amire a miniszter úr is célzott, hogy ennek az egzaktságában, tehát hogy mennyire megfogható ez a nagyságrend, ebben azért voltak kételyek. Az is, hogy ezt a forrást honnan lehet előszerezni. Állami tartalékforrásról beszélt az indítvány annak idején. Több oldalról fölmerült nekem, és a személyes véleményem az volt, hogy igazából akkor járnánk el helyesen, ha azt a mindenkori pénzügyi agrárszabályozó rendszer keretében próbálnánk lerendezni, illetve fölmerült egy olyan variáció is, hogy esetleg valami katasztrófa címszó alatt lehetne kezelni ezeket a dolgokat, és szintén felmerült még egy olyan elgondolás is, hogy biztosítási törvény keretében lehetne próbálkozni a probléma megoldásával.

Szintén több képviselői felszólalásból jött egy olyan megjegyzés, hogy biztos-e az, hogy ez a legszerencsésebb formája, mármint az, hogy önálló képviselői indítvány formájában kerülne parlament elé e téma rendezése, hogy biztos-e, hogy ez a leghelyesebb eljárás. Különös tekintettel az merült fel, hogy itt ugye kisgazda képviselők önálló indítványáról van szó, és miután a minisztérium is kisgazda irányítás alatt áll, esetleg hatékonyabbnak tűnt vagy tűnhetne egy olyan megoldás, hogy mondjuk, egy FVM-előterjesztés vagy egy kormányrendelet keretében próbálnánk meg ezeket a kérdéseket megoldani.

A lényeg az, hogy foglalkozunk az üggyel, mindenki érdekelt abban, hogy valamilyen formában megoldást találjunk. A miniszter úr végül is konkrét dolgokat is mondott már ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy a növekvő gazdaság talán meg tudja teremteni azt a forrást, hogy az milyen mértékű, és konkrétan milyen formában történne, az majd kiderül, és valóban több tárca kompetenciája kell legyen. Bízom benne, hogy nem is olyan rövid távon sikerül erre valamilyen kedvező megoldást találni.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 263 2001.03.30. 1:58  204-272

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt kitartó Képviselőtársaim! Türelemmel végighallgattam az eddigi felszólalásokat, s engedjék meg, hogy röviden néhány gondolatomat elmondjam ezzel kapcsolatosan.

A felszólalásokat alapvetően két csoportra lehet szétválasztani. A felszólalások egyik része a jelenlegi törvénymódosítással, másik része viszont gyakorlatilag az alaptörvénnyel foglalkozott. Úgy éreztem magam, mintha az eredeti törvényjavaslat általános vitáján lennék. Igazából új momentum nem merült fel, ez valahol érthető is, hiszen a körülmények azóta lényegesek nem változtak. Talán annyival lettünk gazdagabbak, hogy azóta ismerjük a végrehajtási rendeletet is.

Ami a jelenlegi törvénymódosítást illeti, itt tulajdonképpen egy finanszírozási kérdésről van szó az ÁPV Rt., illetve a költségvetés kapcsán, és általában az a vád illeti a törvényt, hogy a szövetkezetekre nézve ez kifejezetten hátrányos. Nos, nem előnyös nyilván, ha valakinek fizetni kell, de ha van a szövetkezetekre nézve pozitív rész ebben a törvényben, akkor az az, hogy az állam az üzletrészek egy részét megfinanszírozza a szövetkezetek helyett, még ha ezt vissza is kell fizetni, még ha ez átmeneti megoldás is.

Az valóban nem szerencsés, hogy a törvényt három hónap után már módosítani kell, de ezért nyilván a miniszter urat terheli a legkevésbé a felelősség.

Ami az alaptörvényt illeti, én is elmondtam akkor a véleményemet, módosító javaslataim is voltak, de ez már történelem. Ami a lényeg, hogy április 15-ével a beadási határidő megszűnik. Egy biztos, hogy április 15-e után, amikor összegezni fogjuk majd ezeket a beadványokat, akkor legalább már tisztán fogjuk látni, hogy miről is beszéltünk, hogy itt 12 milliárdról, 30 milliárdról vagy hány milliárd forintról van szó.

Végezetül azt szeretném még mondani, hogy az Alkotmánybíróság döntését azért várjuk meg, ne előlegezzük meg, hogyan fog dönteni. Ugyanez a véleményem a 2002-es választásokról is: ezt a döntést hagyjuk meg a választópolgároknak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 26 2001.09.26. 1:56  1-155

CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2001. szeptember 18-ai ülésén megtárgyalta a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló T/5001. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat a kormány eddig még meg nem valósított programjának végrehajtását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, más jogszabályokkal való összhangot próbál teremteni, illetve az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos ütemezett módosításokat jeleníti meg.

A kormányprogramban központi helyen szerepelt és szerepel jelenleg is a családok támogatása, a lakáspiac élénkítése, a lakáshoz jutás lehetőségeinek növelése, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, a vidékfejlesztés. A kormányprogram végrehajtásaként elsősorban a személyi jövedelemadó törvényben jelennek meg változások a nyugdíj adómentessége, a lakáshoz jutás feltételeinek javítása érdekében, valamint az új lakás építéséhez, vásárlásához kapcsolódó adókedvezmény jelenik meg, továbbá a mezőgazdaságban dolgozók és a mezőgazdaságból élők számára nagy jelentőséggel bír a családi mezőgazdasági vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása; a föld koncentrációja érdekében a kistermelőkre vonatkozó kedvezményeket biztosítja a törvényjavaslat a családi mezőgazdasági vállalkozások számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság a törvényjavaslatot 13 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással általános vitára ajánlotta és elfogadásra javasolja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 30 2001.09.27. 1:35  1-120

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Örülök annak, hogy Kis Zoltán szokásos nagy vehemenciával előadott felszólalása tartalmazott önkritikus elemeket is, hiszen négy év lehetőség volt az előző ciklusban arra, hogy ezeket a súlyos problémákat, amelyeket felvázolt, megoldják, bár elismerem, nehéz helyzetben voltak az előző kormányzás alatt, hiszen abban a kormányban azért volt jó néhány olyan kormánytag, aki attól a szótól, hogy "mezőgazdaság", bizony rosszul lett - ez az egyik.

Néhány konkrét dolgot mondanék. Itt elhangzott az, hogy a 300 hektár felettiek csak géptámogatást kaphatnak. Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára hallott a biztosítási támogatásról, az épülettámogatásról, a kamattámogatásról, a gázolaj-támogatásról, a minőségi termelést szolgáló támogatásról, hogy csak néhány dolgot említsek.

Szintén elhangzott az - utalok itt Nagy Sándor hozzászólására, aki jelenleg nincs bent -, hogy az adósságterhekkel kapcsolatosan milyen rendeznivalók vannak. Ez valóban így van, vannak rendezni való dolgok, de fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a kibontakozási hitelkonstrukcióban mintegy 40 milliárdos kvázi adósságkonszolidáció történt. Az utóbbi tíz évben nem volt ekkora nagyságrendű adósságrendezés, és ismerve a struktúráját ez elsősorban - miután beruházási hiteleket és középlejáratú forgóalaphiteleket érintett - nem a kisgazdálkodókat segítette.

Szintén Nagy Sándor említette, hogy tehetne a kormány valamit. Erről beszélt Vonza miniszter úr is, Farkas Sándor elnök úr is, a kormány tett és tenni is fog ez ügyben, az agrárkérdésekben, erről én is fogok majd a felszólalásomban még beszélni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 74 2001.09.27. 8:39  1-120

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A földtulajdon és a földhasználat kérdései címmel kerül megtartásra ez a mai politikai vitanap. Úgy hiszem, ez a téma, amely a mindenkori mezőgazdasági termelés hatékonyságára, jövedelmezőségére alapvetően kihat, egyfelől mindig időszerű, tehát helyes, hogy beszélünk róla. Másfelől azonban, amint azt ellenzéki képviselőtársaim is jól tudják, a kormány már régóta foglalkozik ezzel az üggyel, és hamarosan a parlament elé fogja terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a földbirtok-politikával kapcsolatosak. Ezt talán szerencsésebb lett volna megvárni, és akkor a konkrét javaslatokról tudnánk beszélni, vitatkozni. Azért én bízom benne, hogy a mai vitanap mindannyiunk számára hasznos lesz, és segíteni fogja a megszületendő, földdel kapcsolatos törvények eredményességét.

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt számára fontos a hagyományos paraszti kultúra értékeinek megújítása és megtartása. Ebben való elkötelezettségünk a kormány programjában is megnyilvánul. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a magyar mezőgazdaság felemelkedése, az európai piacon való versenyképessége világos jövőképen alapuló tetteket kíván. A polgári kormány a mezőgazdaság korszerű jövőképének megalapozása során, a létező gazdálkodási struktúrákban rejlő értékek tiszteletben tartása mellett, a versenyképes családi gazdaságok megerősítésének támogatása mellett kötelezte el magát. A családi gazdaságok, a korszerű, a jövő kihívásaihoz alkalmazkodni képes gazdasági vállalkozások és szövetkezetek mellett az Európai Unió mezőgazdaságában is fontos, egyes tagországokban pedig meghatározó szerepet töltenek be. Az életképes családi gazdaságok kiépülése tehát abból a szempontból is fontos, hogy számos uniós támogatási formához csak ezek megerősödése révén férhetnek hozzá az Európai Közösség tagjává váló Magyarország, illetve a ma is mezőgazdaságból élők százezrei. Mindez a magyar birtokrendszer régóta halogatott kérdésének megoldását is igényli.

A kormányprogramban kiemelt helyen szerepelt és szerepel jelenleg is a családok támogatása, a lakáspiac élénkítése, a kis- és középvállalkozások segítése, a vidékfejlesztés, ezen belül a családi gazdaságok kialakítása, megerősítése. A családi gazdaságok legfontosabb társadalmi feladata a vidék polgárosodásának előmozdítása. Hozzájárulnak a vidéki népesség helyben tartásához, a megélhetés biztosításához, a hagyományok megőrzéséhez, ezért a kormány kiemelten törekszik arra, hogy a családi gazdaságok feladataikkal arányos támogatásban részesülhessenek.

A kormányprogram az agrárszektor stabil alapon való harmonikus fejlődése érdekében fontos feladatnak tekinti a tulajdonviszonyokban a bizonytalanság mérséklését, az optimális birtokméret kialakítását. A rendszerváltást követően a kárpótlással, a privatizációval és a szövetkezeti részaránytulajdonok kiadásával valójában egy nagyszabású földreform zajlott le, hiszen az ország mezőgazdasági területének több mint 80 százalékára terjed ki, és a magántulajdonon alapuló mezőgazdasági termelés feltételeit állította helyre.

A nagy tömegű, relatíve rövid idő alatt lejátszódó magánosítás sajátos birtokstruktúra kialakulásához vezetett, amelynek fő jellemzője az, hogy az új tulajdonosok 80 százaléka egy hektár, vagy annál kisebb méretű, esetenként több tagban szétszórtan elhelyezkedő földterülettel rendelkezik. A kisméretű, számos esetben nem is egy település határában elhelyezkedő földrészleteken nem lehet hatékony mezőgazdasági tevékenységet folytatni, ami eleve nyomott földárak kialakulását eredményezte. Magyarországon ma sok helyen a szántóra vonatkoztatott föld ára a tizedét sem éri el egyes európai országokénak, erről éppen az előbb Lezsák képviselőtársam is beszélt. Ugyanakkor nagyon sok termelő számára még ez a nyomott földár sem teszi lehetővé tőke hiányában jelentősebb birtoktestek kialakítását.

A földforgalom és ezen keresztül a birtokstruktúra alakulásában döntő szerepe van a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének, erről szintén több vitanapot lehetne tartani, sajnos erre most nincs idő. Tulajdonképpen nem kis mértékben annak milyenségéből, mármint a jövedelmezőség milyenségéből vezethető le magának a földnek az ára is.

Tisztelt Ház! Kiemelendő még, hogy a földprivatizációs eljárások révén nagyszámú olyan személy jutott termőföldhöz, aki a kora, a képzettség hiánya, távoli lakhely s a többi miatt nem kívánja, vagy nem képes maga művelni a földjét. Az így kialakult helyzet mind a spekulációs célú, mind a külföldiek által illegális földvásárlásnak kedvez, ami gátolja a mezőgazdaságból élni kívánó hazai magántulajdonosi réteg kialakulását és megerősödését. Mindezek alapján időszerűvé vált az ésszerű és gazdaságos mezőgazdasági termelést lehetővé tevő birtokszerkezet kialakítása céljából az általános birtokrendezés feltételeinek megteremtése.

A földkiadási eljárás során a kárpótlást követően sajnálatos módon tovább nőtt a táblák elaprózódása, és nagy számban keletkeztek olyan földrészletek, amelyekben irreálisan magas a tulajdonosok száma, illetve igen alacsony a tulajdoni hányad. A részarány-földtulajdon kiadása eredményeként létrejött közös tulajdon teljes mértékben kényszerközösséget jelent, továbbá a nagy létszámú jogközösség esetén sok esetben a tulajdonostársak nem is ismerik egymást. Ebben az esetben az lehet a cél, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével a tulajdonos rendelkezési joga tekintetében mezőgazdasági művelésre alkalmas, önálló, egészséges birtoktestet tudjon kialakítani.

A családi gazdaságok helyzetének erősítése érdekében nem elegendő csak a családi mezőgazdasági vállalkozásokról szóló törvény megalkotása. Növelni kell az egy gazdasági egység által művelt földterület nagyságát, ennek érdekében birtokkoncentráció szükséges. A nemzeti földalap létrehozását követően, annak működési keretei között mód nyílhat állami földterületek kedvezményesen történő átadására a mezőgazdasági vállalkozások számára. A termőföldtörvény módosításával a helyben lakó, főállásban mezőgazdasági termeléssel foglalkozók elővásárlási jogának megteremtésével növelhető a mezőgazdasági vállalkozások földtulajdonhoz jutásának esélye.

 

(13.40)

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány eddig is igyekezett rendezni az örökölt helyzet felszámolását és az életképes mezőgazdasági vállalkozások megerősítését. Ilyen intézkedés volt a falugazdász-hálózat létrehozása, a termelői regiszter, földhasználati regiszter, fiatalgazda-program, gazdahitel-konstrukció, képzés és szaktanácsadás, a földhivatalok költségvetési forrásainak jelentős megemelése.

Az előzőekben említett problémák kezelése és megoldása, a vidék polgárosodása érdekében meg kell teremteni a termőföldhöz jutás jogi szabályait és anyagi alapjait. Így a nemzeti földalap létrehozásával és működtetésével, a földtörvény módosításával, a több tagban lévő földtulajdonok koncentrációját a birtokrendezési törvény megalkotásával, a földkiadás befejezését a földrendező, földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításával, a földhasználat ellenőrzésének szigorításával, új támogatási formák, valamint adó- és járulékkedvezmények alkalmazásával.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány hamarosan beterjeszti a problémák kezelését szolgáló törvényjavaslatokat a tisztelt Ház elé. Úgy gondolom, hogy lesz időnk ezt még alaposabban végigtárgyalni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 230 2001.11.07. 15:17  113-325

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már kezdtem izgulni, hogy nem jut rám idő a heves kétperces szópárbaj miatt. Örülök, hogy erre mégis sor került.

A nemzeti földalapról, a földrendező és földkiadó bizottságokról, a földtörvény módosítási javaslatairól van szó, illetve ezek együttes általános vitájáról. Ezt nem akartam elmondani, hiszen elég régen, 8 órakor kezdődött a vitanap. Szanyi képviselőtársunk már elment, aki megkérdezte, hogy miért beszélünk a földről. Ha visszajön - ha nem, akkor a jegyzőkönyvből -, majd megtudja, hogy azért beszélünk a földről, mert ez a téma. Azt kérdezte, miért nem beszélünk a mezőgazdaságról is. Van egy jó hírem, én fogok majd röviden a mezőgazdaságról is beszélni.

Ami a bolsevik, illetve a lenini utas témakört illeti, abban nem vagyok annyira jártas, mint Bauer képviselőtársam, úgyhogy nem is foglalkoznék ezzel a kérdéssel, hanem magával a témakörrel, tehát a földdel kapcsolatos kérdésekkel, és az általános vita szabályaihoz próbálom tartani magam, bár óhatatlan, hogy néhány részletkérdésbe ne csússzon bele az ember, mint ahogy szinte valamennyi, előttem felszólaló képviselőtársam is belement a részletekbe.

Azzal szeretném kezdeni felszólalásomat, amivel Medgyasszay László képviselőtársam is kezdte a mondandóját, mégpedig a magyar mezőgazdaság nemzetgazdaságban betöltött súlyával és szerepével. Határozott véleményem az, hogy az erre a kérdésre adott válasz alapvetően meghatározza azt, hogy az adott kormányzat, az adott politika hogyan kezeli ezt az ágazatot, ezt a témakört. Ez így volt a korábbi ciklusokban is, és így lesz az ezután következőkben is.

Nagyon sokfajta vélemény van ennek a témakörnek a kapcsán, alapvetően mégis kétféle nézet ütközik. Az egyik - amelyet leginkább makroközgazdászok képviselnek - az a nézet, amely szerint a mezőgazdaság nemzetgazdasági súlyának csökkenése nemzetközi tendencia, a gazdaságilag fejlett országokat is ez jellemezte és jellemzi. Ebből következően a magyar mezőgazdaság nemzetgazdasági súlyának mérséklődése megfelel a gazdasági fejlődés nemzetközi tendenciáinak. A probléma e nézet képviselői szerint inkább az, hogy nem elég gyors és nem elég jelentős a magyar mezőgazdaság nemzetgazdasági súlyának a csökkenése.

Ezzel szemben a másik nézet - leginkább agrárközgazdászok, termelésben élők képviselik ezt a nézetet, és meggyőződésem szerint a jelen lévők mintegy 99 százaléka ennek a nézetnek a képviselőihez tartozik, sajnos igen kevesen vagyunk, bár a kormányzati oldal így is lényegesen nagyobb létszámban van jelen, mint az ellenzéki - szerint a mezőgazdaság a magyar nemzetgazdaság egyik fontos húzóágazata, jelentős külkereskedelmi aktívumot előállító szektora lehetne kedvező agrárpotenciálunk következtében. Tehát ez a két nézet ütközik egymással folyamatosan. Úgy gondolom, hogy az előző ciklusban MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársaink - már akik képviselők voltak akkor - igen nehéz helyzetben lehettek, mivel nem ez utóbbi nézet képviselői voltak többségben, illetve olyan miniszterelnökük volt, aki nem igazából szerette azt a szót, hogy mezőgazdaság.

Tisztelt Ház! A föld szeretete Magyarország ezeresztendős történetében gyakran bizonyult olyan megtartó erőnek, ami messze túlmutatott a földből élők kenyérkereseti lehetőséghez való természetes ragaszkodásánál. A történelem számos időszakában Magyarország hagyományos értékeken nyugvó, paraszti kultúrával rendelkező polgárai számára a föld szeretete és az ahhoz való ragaszkodás gyakran nemcsak a megélhetés, hanem az életben maradás, a túlélés esélyét és lehetőségét jelentette.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt számára fontos a hagyományos paraszti kultúra értékeinek megújítása és megtartása. Az ebben való elkötelezettségünk a kormány programjában is megnyilvánul. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a magyar mezőgazdaság felemelkedése, az Európai Unió piacán való versenyképessége világos jövőképen alapuló tetteket kíván.

A polgári kormány a mezőgazdaság korszerű jövőképének megalapozása során a létező gazdálkodási struktúrákban rejlő értékek tiszteletben tartása mellett a versenyképes családi gazdaságok megerősítésének támogatása mellett kötelezte el magát. A családi gazdaságok - a korszerű, a jövő kihívásaihoz alkalmazkodni képes gazdasági vállalkozások és szövetkezetek mellett - az Európai Unió mezőgazdaságában fontos szerepet töltenek be. Az életképes családi gazdaságok kiépülése tehát abból a szempontból is fontos, hogy számos uniós támogatási formához csak ezek megerősödése révén férhetnek hozzá az Európai Közösség tagjává váló Magyarország, illetve a ma is mezőgazdaságból élők százezrei. Mindez a magyar birtokrendszer régóta halogatott kérdésének megoldását is igényli. A családi gazdaságok legfontosabb társadalmi feladata a vidék polgárosodásának előmozdítása. Hozzájárulnak a vidéki népesség helyben tartásához, a megélhetés biztosításához, a hagyományok megőrzéséhez, ezért a kormány kiemelten törekszik arra, hogy a családi gazdaságok a feladataikkal arányos támogatásokban részesülhessenek.

A kormányprogram az agrárszektor stabil alapon való harmonikus fejlődése érdekében fontos feladatnak tekinti a tulajdonviszonyokban a bizonytalanság mérséklését, az optimális birtokméret kialakítását. A rendszerváltást követően a kárpótlással, a privatizációval és a szövetkezeti részarány-tulajdonosok tulajdonának kiadásával valójában egy nagyszabású földreform zajlott le, hiszen az az ország mezőgazdasági területének több mint 80 százalékára terjedt ki, és a magántulajdonon alapuló mezőgazdasági termelés feltételeit állította helyre.

A nagy tömegű, relatíve rövid idő alatt lejátszódó magánosítás sajátos birtokstruktúra kialakulásához vezetett, amelynek fő jellemzője az, hogy az új tulajdonosok 80 százaléka egy hektár vagy annál kisebb méretű, esetenként több tagban, szétszórtan elhelyezkedő földterülettel rendelkezik. A kisméretű, számos esetben nem is egy település határában elhelyezkedő földrészleteken nem lehet hatékony mezőgazdasági tevékenységet folytatni, ami eleve nyomott földárak kialakulását eredményezte.

Tisztelt Ház! Kiemelendő még, hogy a földprivatizációs eljárások révén nagyszámú olyan személy jutott termőföldhöz, aki kora, a képzettség hiánya vagy távoli lakhelye miatt nem kívánja vagy nem képes maga művelni a földjét. Az így kialakult helyzet mind a spekulációs célú, mind a külföldiek által illegális földvásárlásnak kedvez, ami gátolja a mezőgazdaságból élni kívánó hazai magántulajdonosi réteg kialakulását és megerősödését. Mindezek alapján időszerűvé vált az ésszerű és gazdaságos mezőgazdasági termelést lehetővé tevő birtokszerkezet kialakítása céljából a szóban forgó földtörvények tárgyalása.

 

(17.50)

 

A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat kiindulópontja az volt, hogy létrejöjjön egy olyan szervezet, amely egyrészt a kormány földbirtok-politikai céljainak megvalósítását elősegíti, a jelenleg nem kellően mozgásban levő földpiacot kimozdítja a jelenlegi holtpontról, továbbá a földművelésből élethivatásszerűen élőket hozza kedvező helyzetbe.

Melyek ezek a legfontosabb földbirtok-politikai elképzelések? A működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a földárak és a haszonbérek alakulásának befolyásolása, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának, a gazdaságos méretű birtokok kialakításának támogatása, a megműveletlen termőföldterületek hasznosítása, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezen elképzelések részleteit a kormány külön rendeletben fogja meghatározni.

Mindannyiunk előtt közismert, hogy az úgynevezett osztatlan közös tulajdon a földtulajdoni viszonyok keretében milyen nehézségeket okoz. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ezt a gondot próbálja orvosolni. Meg kívánja akadályozni a további osztatlan közös tulajdon kialakulását, illetve ha már létrejött az osztatlan közös tulajdon, amit az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyeztek, ez minél könnyebben megszüntethető legyen. Az eddigiekhez képest tehát, ha bármely tulajdonostárs kéri, hogy önálló ingatlanként kerüljön kialakításra a földje, akkor erre lehetőség legyen.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat váltotta ki a bizottsági üléseken, illetve a mai általános vitanapon is a legnagyobb vitákat. Néhány, a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos fogalom pontosításával kezdődik a javaslat. Például a tanya precízebb és szigorúbb megfogalmazása szem előtt tartja azt a körülményt, hogy a termőföldtulajdon lehetőség szerint azoknak a kezében összpontosuljon, akik ezt ténylegesen meg is művelik, figyelemmel a kormányprogramban megfogalmazott azon célra, miszerint azokat a családi gazdaságokat kívánja támogatni, amelyek élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységből élnek.

A termőföldterületek egy része nem legális keretek között, háttérszerződések biztosította feltételek mellett hasznosul. Egyes régiókban a magyar gazdáknál jóval tőkeerősebb külföldi gazdák jutottak jelentős földterülethez, gyakorlatilag megszüntetve a helyben lakó gazdák versenyképességének esélyeit.

A földhasználat ellenőrzésének szigorításával, az illegális földhasználat kiszűrésével növelhető a mezőgazdasági vállalkozások által legálisan használatba vonható földterületek mértéke. E célból a földhasználati nyilvántartást teljes körűvé kívánja a kormányzat tenni, valamint a bejelentés elmulasztásához a korábbinál precízebben meghatározott szankciókat és érvénytelenségi jogkövetkezményeket is fűz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A legnagyobb vitát talán az elővételi, illetve az elő-haszonbérleti joggal kapcsolatos vélemények váltották ki. Itt meg szeretném említeni ezt a bizonyos sorrendet, ezt a prioritási sorrendet, amelyről többen is beszéltek már. Úgy gondolom, hogy mind az elővételi jognál, illetve mind a elő-haszonbérleti jognál az, hogy a sorrendben első helyen áll a családi gazdálkodó, a családi gazdálkodás, a családi vállalkozások, senki számára nem meglepő, nem lehet meglepő, hiszen az a kormányprogram része volt, az a kormányprogramban központi helyen szerepelt.

Azzal kapcsolatosan, hogy a haszonbérlő milyen feltételekkel élhet elővételi jogával, illetve elő-haszonbérleti jogával, úgy gondolom, szintén nem lehetnek különösebb problémák, hiszen olyan korlátok, olyan feltételek vannak előírva, amelyek, azt hiszem, mindannyiunk számára elfogadhatók. Az elővételi jognál olyan korlát van a haszonbérlőnél, hogy amennyiben a tulajdonszerzés szerződését törvény nem zárja ki - tehát a birtokméret, hogy jogi személy vagy nem jogi személy, nyilvánvaló -, illetve az elő-haszonbérleti jognál, ha a szerződéses feltételeket teljesítette, illetve ha a haszonbérleti szerződés nem a haszonbérbe adó azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg. Az azonnali felmondásnak nyilván a szerződésben, illetve a Ptk.-ban megvannak a feltételei.

A haszonbérlőnél maradva, hiszen a haszonbérleti dologról mindenféleképpen beszélnünk kell, mert az ugyan szerencsésebb, ha a tulajdonos maga, aki műveli a földet, de nyilvánvaló, hogy nem minden tulajdonos tudja, illetve akarja maga is művelni a földet. Viszont hasznosítani minden tulajdonos akarja valamilyen formában a földet, tehát nyilván kézenfekvő a bérbeadás. Az egy dolog, hogy szerencsésebb lenne, ha a tulajdonos maga művelné, de ettől függetlenül a haszonbérlettel mint intézménnyel számolnunk kell, és ezzel foglalkozni kell.

Az elővételnél f) pont alatt szerepel, utolsó előtti a sorrendben a haszonbérlő, míg az előhaszonbérletnél szintén f) pont alatt utolsó helyen szerepel a sorrendben. Én úgy gondolom, figyelembe véve a ma elhangzott sokfajta véleményt minden oldalról - ellenzéki és kormánypárti oldalról is -, megfontolásra érdemes az, hogy a haszonbérlők e tekintetben ezen a helyen szerepeljenek. Én úgy gondolom, hogy annyit mindenféleképpen megér, hogy esetleges módosító javaslatoknál erre a kérdésre még visszatérjünk. Én nem tartom lehetetlennek azt, hogy esetleg ez előbbre is kerülhessen, figyelembe véve pontosan azt, hogy a haszonbérlettel hosszú távon számolnunk kell, hiszen az még soká lesz, hogy minden tulajdonos maga tudja művelni a földjét.

Még egy dolgot szeretnék kiemelni, a bérleti időtartamot. Arról is többen - talán utoljára Medgyasszay László képviselőtársam, ha jól emlékszem - beszéltek, hogy a nemzeti földalapnak legfeljebb 50 évig van joga bérbe adni a földet. Én úgy gondolom, szintén megfontolást érdemel az, hogy esetleg ezt ki lehetne terjeszteni más jogviszonyokra is (Dr. Kis Zoltán: Bizony ám!), tehát nemcsak a nemzeti földalapra. Ez pusztán azzal van összefüggésben - és meg is fordítható a dolog -, akik földdel foglalkoznak, nyilvánvalóan tudják, hogy az egy-két éves haszonbérlet bizony nem biztos, hogy a jó gazda gondosságával történő gazdálkodást jelentheti. Gondoljunk csak egy trágyázásra, legyen az szerves trágya vagy műtrágya, legyen az, ne adj' isten, egy öntözési beruházás, ami hosszabb távú. Tehát lehet, hogy a másik oldalról is meg lehetne közelíteni, egy minimum haszonbérleti időtartamot meghatározni. (Dr. Kis Zoltán: Így van!) Hogy ez öt év vagy tíz év, az részletkérdés ebből a szempontból. Tehát én úgy gondolom, hogy ezzel a kérdéssel mindenféleképpen kell foglalkozni. Foglalkozzunk vele! Előttünk van még az az időszak, hogy tudunk vele foglalkozni.

Úgy gondolom, hogy a módosító javaslatok, a kapcsolódó módosító javaslatok, ne adj' isten, a bizottsági módosító javaslatok kapcsán tudunk találni olyan megoldásokat, amelyek ezeket az egyébként céljait tekintve jó elképzeléseket a törvénytervezetek tekintetében még jobbá tudják tenni a magyar mezőgazdaságban élők és dolgozók számára.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 434 2001.12.11. 4:45  433-436

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagykáta és térsége képviselőjeként a választópolgárok egyre sűrűbben és türelmetlenebbül fogalmazzák meg felém a kérdést: mikor kezdődik meg a 31. számú főút rehabilitációja? Mert miközben sokat foglalkozunk a gyorsforgalmi hálózat nyomasztó és az ország fejlődését akadályozó hiányával, Pest megye 2500 kilométer hosszú egyéb útjainak állapota nem kellő mértékben javul, és ez valóban a megye összes polgárát érintő probléma.

A 31. számú főút a Jászságot köti össze a fővárossal. Az út vonalvezetése regionális feltáró jellegű, hiszen a távolabbi térségek az országos főúthálózat elsőrendű útjain elérhetők, Pest megye szempontjából azonban kiemelt fontosságú ez az útvonal, mert a Tápió mente kistérség, valamint a 31. számú főút mentén lévő többi település polgárainak főváros felé történő utazásaihoz ez a legrövidebb kapcsolat. A főút számos Pest megyei településen halad át - Maglód, Mende, Sülysáp, Tápiószecső, Nagykáta -, megnehezítve és az ott lakók részére is veszélyessé téve a közlekedést. Ezeken az átkelési szakaszokon jellemzőek az állandósult forgalmi torlódások, a fokozott balesetveszély, és az intenzív beépítettségek miatt a forgalom által kellett zaj és szmogszennyezés szintje is sok helyen eléri a megengedett mértéket.

Továbbá problémát okoz a gyalogos közlekedést szolgáló járdák hiánya, a nyíltárkos kialakítású keresztmetszetek. A parkolás céljára az úttest és a kapubejárók szolgálnak, tovább szűkítve ezzel a folyamatos és biztonságos közlekedéshez szükséges sávszélességet. Nehezíti a helyzetet az a tény is, miszerint a forgalom a csúcsidőpontokban lökésszerűen jelentkezik, és az M3-as autópálya útdíjának bevezetése óta érezhetően megnövekedett teherforgalom, valamint a lassú járművek száma miatt állandósulnak a torlódások, jelentős méretű járműoszlopok alakulnak ki, lehetetlen a szabályszerű előzés, ami tovább növeli a balesetveszélyt és a környezeti ártalmakat. A folyamatos haladást az út vonalvezetése, a szűk kanyarok miatt szükséges sebességkorlátozó és előzési tilalmat elrendelő táblák is akadályozzák. Az útburkolat szélessége a teljes Pest megyei szakaszon 6 méter, amely tehergépjárművek találkozásakor veszélyesen keskenynek bizonyul.

 

 

(21.40)

 

Megállapítható tehát, hogy a 31. számú főút kiépítettsége nem felel meg a másodrendű főutakkal kapcsolatban támasztott követelményeknek. A Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. mint a térség közútjainak gazdája évek óta próbálja fenntartani a burkolat állapotát. Ezek a beavatkozások valóban hasznosak, és a térség lakói értékelik az erőfeszítéseket, ugyanakkor az út biztonságosságát és forgalmi képességeit ezek a munkák nem javítják.

1997-ben Helsinkiben kijelölték az összeurópai közlekedési közúthálózatot, amelynek több eleme érinti Magyarországot is. A magyar gyorsforgalmi közúthálózat távlati fejlesztési terve erre alapozva készült el. Ennek a megvalósítását célozza a folyamatban lévő tízéves gyorsforgalmi útépítési program.

A térség nem szerepel a kiemelt úthálózat-fejlesztés által érintett területek között. Ez mindenképpen hátrányos az itt lakók számára, hiszen a jól kiépített és megfelelő minőségi szinten tartott közlekedési, azon belül is elsősorban a közúti közlekedési infrastruktúra biztosítja egy térség fellendüléséhez szükséges erőforrásokat, mindenekelőtt a külföldi tőke érdeklődését. Ez nem jelent feltétlenül direkt gyorsforgalmi kapcsolati igényt, de jelenti a gyorsforgalmi úthálózat rövid távon, jó minőségi színvonalon, általában félórás utazással történő elérhetőségét. Ebben a térségben is ezt kell biztosítani. Ezt az igényt egy megfelelő színvonalú 31. számú főút elláthatja. Jogos elvárás az úttal szemben, hogy a közlekedési szabályok betartása mellett biztonságos és gyors közlekedést tegyen lehetővé, a településeket lehetőség szerint kerülje el a környezeti ártalmak csökkentése és a balesetek előfordulásának minimalizálása érdekében.

Információim szerint noha készült egy, az út fejlesztési lehetőségeit vizsgáló korszerűsítési előtanulmány, de azzal kapcsolatos további feladatokat meghatározó döntés még nem született. Ezért tisztelettel érdeklődöm a miniszter úrtól, mikor indul meg a 31. számú főútnak a kor követelményeit kielégítő színvonalú átépítése.

Előre is köszönöm válaszát.