Készült: 2020.08.03.20:08:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2000.10.18.), 258. felszólalás
Felszólaló Czerván György (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:53


Felszólalások:  Előző  258  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Engedjék meg, hogy én is elmondhassak néhány gondolatot a T/3122. sorszám alatt benyújtott költségvetési törvényjavaslathoz. Ez a kormány által beterjesztett törvényjavaslat merőben új és más, hiszen egy kétéves költségvetési törvénytervezetről van szó. A fejlődési pályára állt magyar gazdaság ugyanis alkalmat nyújt arra, hogy hosszabb távú tervezéssel, kiszámítható és biztonságos gazdálkodási környezet megteremtésével tervezhetőbb jövőt biztosítson a magyar családok és a gazdaság szereplői számára is.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja a kormány azon törekvéseit, miszerint a gazdasági növekedés eredményeit az emberek közvetlenül, mindennapi életükben érezzék. Ennek érdekében jelentősen fognak emelkedni a bérek, ezen belül a minimálbérek, az egészségügyben dolgozók, a pedagógusok bérei, valamint a nyugdíjak.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a polgári kormány egyik legfontosabb célja a családtámogatási rendszer bővítése, a gyermeknevelés terheinek könnyítése, a családok életkörülményeinek javítása.

Szeretném megemlíteni a Széchenyi-tervet, amely létezik egyébként; ahhoz képest, hogy az előttem szóló képviselő asszony szerint nem létezik, elég sokat beszélt róla. Tehát szeretném megemlíteni ezt a Széchenyi-tervet, amely egy új országépítő program, melynek közel 300 milliárd forintjából lakások, utak épülnek. Végül: az idegenforgalmi infrastruktúra, a kutatás és fejlesztés forrásai, a családtámogatások növekedése, az infrastruktúra fejlesztése, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, az európai integráció elősegítése mellett az agrár- és vidékfejlesztés területe is kiemelt a költségvetési törvénytervezetben. Most ez utóbbiról kívánok szólni egy kicsit részletesebben.

Az FVM-fejezet javasolt kiadási előirányzata 2001-ben 309,8 milliárd forint, 2002-ben pedig 319 milliárd forint. Kiemelt jelentőségű a tárcához tartozó intézmények fejlesztése, ami az eredményes uniós tagságra való felkészülést teszi lehetővé. Ehhez a központi költségvetésen kívül növekvő mértékű, Európai Uniótól kapható előcsatlakozási támogatások is járulnak. A hatályos jogi előírásoknak megfelelően pillanatnyilag csak a Phare-támogatások jelennek meg a költségvetésben, mert ezekhez kapcsolódóan vannak aláírt szerződések.

A pénzügyi feltételek biztosításán túl az elvégzendő feladatok színvonalas, maradéktalan teljesítésére és ezek ellenőrzésére nagy hangsúlyt helyez a kormány. Újdonság, hogy a tárca igényének és a kormány döntésének megfelelően az agrárgazdasági kezesség érvényesítésével összefüggő hatáskör az FVM-hez került át. A támogatási célelőirányzatok kezelésében bekövetkező változást az államháztartási reform, a költségvetés uniós előírásokhoz való közelítése tette szükségessé. Az ide tartozó jogcímekhez 1998-ban nulla vagy kis összegű támogatás járult. A támogatási célelőirányzatok bevételeinek központosítása miatt e sorokon a fejezetben támogatásként jelennek meg teljes összegben a kiadások, ami növelné a végső összeget, de nem az eddigi értelmezések szerinti támogatástartalomnak felelne meg.

A benyújtott javaslat szerint a 2001. évi bevételek nem tartalmaznak olyan segélyt sem, mint a területfejlesztés 2000. évi Phare-támogatása, így az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható SAPARD-programokhoz kapható és minden valószínűség szerint megvalósuló támogatások az aláírt szerződések hiányában nem lettek feltüntetve. A programokhoz egyébként évenként 10-10 milliárd forint összegű EU-s támogatásra lehet számítani.

A SAPARD-program keretében támogatandó intézkedések az agrárstruktúra-fejlesztési intézkedések, ezen belül a mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos beruházások, épületfejlesztés, egyéb gazdasági épületekkel kapcsolatos beruházások, gépi beruházások, mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése, agrár-környezetvédelem, vidékfejlesztési intézkedések, ezen belül szakképzés, falvak megújítása és fejlesztése, a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása. Fejezeten kívüli forrás még az 5-5 milliárd forintos nemzeti földalap, ami a gazdaságosan üzemeltethető, korszerű birtokméret kialakítását hivatott elősegíteni.

Tisztelt Ház! Néhány szót szeretnék szólni a beruházási támogatásokról, hiszen legalábbis véleményem szerint az agrártámogatási rendszernek, az EU-csatlakozás előtt különösen, ez az egyik legfontosabb területe. Ennek kapcsán engedjenek meg néhány számot:

1989-ben a mezőgazdaság a nemzetgazdaság egészén belül 15,5 százalékkal részesedett a GDP-n belül; 2000-re várhatóan ez a részarány 4,5-4,6 százalékra csökken. Ugyanakkor 1989-ben a nemzetgazdasági beruházásokon belül a mezőgazdasági beruházások 9,2 százalékot tettek ki, és ez a részarány 2000-re várhatóan 2,6-2,8 százalékra csökken. Ezzel összefüggésben, míg például a traktorok átlagos életkora '90-ben 7-9 év volt, 2000-re 12-14 évre emelkedett. A kombájnoké a 6-8 évről 9-11 évre, a tehergépjárműveké 9-10 évről 16-18 évre emelkedett. Tudom, hogy sok nyugat-európai országban is hasonlóan öregek a traktorok, az erőgépek, de nem szabad összehasonlítani a magyar állapottal ezt a helyzetet, mivel nálunk a gépek átlagos évi teljesítménye sokszorosa a nyugatinak.

Éppen ezért örvendetes, hogy az FVM költségvetésében a beruházási támogatások dinamikus növelésére irányuló szándék érhető tetten: a 2000. évi 41,9 milliárd forintról 2001-re 67,3 milliárd, 2002-re 64,1 milliárd forint került betervezésre, melynek következtében az agrártámogatási rendszeren belül a beruházási támogatások részaránya 23 százalékról 30 százalék fölé emelkedik.

Szólni kell a támogatásokat szokásos módon terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásokról, amelyek az adott év támogatási lehetőségeit szűkítik. Az áthúzódó hatásokat döntően két tényező határolja: a sorban állás és a determináció. Fontos szempont az elmozdulás, illetve változó mértéke egyik évről a másikra, 2000-ről 2001-re, illetve 2002-re. A jelenlegi pénzforgalmi adatokból az prognosztizálható, hogy a sorban állás mértéke valószínűleg több lesz 2001-ben, mint 2000-ben volt. A Pénzügyminisztérium szakértői becslése szerint 18 milliárd forint lehet, körülbelül 5 milliárd forinttal több, mint tavaly. A determináció azonban kevesebb, főként az exporttámogatások csökkenő mértéke és az agrár-intervenciós intézkedések, főként a sertéságazatban történtek miatt.

Ennek alapján elmondható, hogy nem rosszabbak a 2001. év induló feltételei, mint voltak a 2000. év elején. E tekintetben is jobbak lehetnek azonban az indulás feltételei, ha a végrehajtási jogszabályok idejekorán napvilágot látnak, és párhuzamosan a költségvetési törvényalkotással, természetesen azt nem megelőzve, elkészülnek a rendeletek, és még ebben az évben, de legkésőbb január első napjaiban a termelői kör számára is hozzáférhetővé válnak.

Tisztelt Ház! Ahhoz, hogy a mezőgazdasági vállalkozások a következő évek támogatási rendszerének kedvező hatását érzékelni tudják, nagyon fontosnak tartom a kibontakozási vagy másképpen reorganizációs program mielőbbi szektorsemleges végrehajtását, hiszen ez egy nagyon fontos feltétele a mezőgazdasági vállalkozások talpon maradásának, fejlődésének. Köszönöm figyelmüket.

(20.40)

 




Felszólalások:  Előző  258  Következő    Ülésnap adatai