Készült: 2020.08.05.02:01:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

162. ülésnap (2000.09.29.), 330. felszólalás
Felszólaló Czerván György (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:05


Felszólalások:  Előző  330  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már-már úgy éreztem magam, mintha egy agrárvitanapon lennék, hiszen eléggé gyakran elbeszélünk egymás mellett. Ez nem baj persze - mármint hogy agrárvitanapon érzem magam -, mert hiszen minden összefügg mindennel, de igazából akkor lennénk hatékonyak - valóban egyetértek az elnök úrral -, ha magáról a két konkrét törvényjavaslatról folytatnánk vitát. Ígérem, hogy nem veszem igénybe a rendelkezésemre álló időt, nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni.

A szövetkezeti üzletrészről és az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslatokat a tisztelt Ház együttesen tárgyalja és vitatja meg. Teszi ezt nagyon helyesen véleményem szerint abból a szempontból, hogy a két törvényjavaslat összefügg egymással, hiszen mindkét javaslat az ország mezőgazdasági termelésének mintegy 25-30 százalékát előállító mezőgazdasági szövetkezeteket érinti elsősorban. Természetesen a szövetkezeti törvény más szövetkezeteket is érint, nem csak a mezőgazdaságiakat.

Mégis elsősorban csak az üzletrésszel kapcsolatos törvényjavaslatról kívánok szólni, ugyanis az a határozott véleményem, hogy ha nem olyan törvényt hoz a parlament az üzletrészkérdés végleges rendezésére, amely negatív társadalmi és gazdasági következményektől mentes, akkor jó időre elvesszük a kedvét az embereknek még a szövetkezés - beleértve az új szövetkezést - gondolatától is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés fel kívánja oldani a kívülálló üzletrész-tulajdonosok és tag üzletrész-tulajdonosok közötti indokolatlan különbséget. Ki kívánja elégíteni a tulajdon feletti rendelkezési joggal összefüggő alkotmányos elvárásokat, feloldandó az ezzel összefüggő nagymértékű társadalmi feszültséget, amelyekről a miniszter úr az expozéjában is beszélt.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt mindig is hangsúlyozta, hogy a szóban forgó probléma létezik, és mielőbb meg kell oldani, hiszen évek óta húzódik az ügy, egész pontosan nyolc éve. A kérdés csak az, hogy hogyan oldjuk meg ezt a kérdést. Itt van az a pont, amikor valóban elbeszélünk egymás mellett, hiszen én még senkitől nem hallottam azt, hogy nem ért egyet azzal, hogy ezt a kérdést le kell rendezni.

Az a kérdés tehát, hogy hogyan. A törvényjavaslat szerint a szövetkezeteknek az üzletrész-felosztási terv közgyűlés által történő elfogadását követő 90 napon belül készpénzben ki kell fizetniük a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét kötelezettségekkel csökkentett névértéken, a tagok üzletrészét pedig részjeggyé kell alakítani. Ez utóbbi témáról egyébként viszonylag kevesen szóltak.

A javaslat alapján mintegy 20 milliárd forintot kellene kifizetniük a szövetkezeteknek. Itt is több szám hangzott el. Volt itt 30 milliárd meg 40-50 milliárd is. Nem tudom, miből adódik a félreértés. Talán abból, hogy az összes külső üzletrészállomány legalább 50 milliárd körüli, és mintegy 60 százalék körüli adósság vagy kötelezettség - ez pontosan nincs definiálva, de maradjunk a kötelezettség szó használatánál - terheli ezt az üzletrészvagyont. Ha tehát ezek a számok ülnek, akkor durván mintegy 20 milliárd guruló forint kifizetéséről lenne szó a szövetkezetek részére a javaslat szerint.

Az 1999-es mérlegadatok 6 milliárd forint veszteséget mutatnak. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez a veszteség miből keletkezett, miből keletkezik folyamatosan. Lehet itt hivatkozni időjárásra - ismerjük ezeket a dolgokat: belvíz, árvíz, aszály -, lehet azt mondani, hogy a téeszvezetők hanyag, gondatlan munkája okozza ezt a veszteséget. Bizonyára van ilyen is, de véleményem szerint van másfajta is.

Én azonban azt mondom, hogy elsősorban a nem túlságosan kedvező közgazdasági környezetnek, a piaci viszonyoknak köszönhető ez. Talán Dán képviselőtársam említette, hogy annak idején az üzletrészen még négy MTZ-traktort lehetett megvásárolni, most sajnos egy felet sem lehetne. Ezt tehát nevezhetjük agrárollónak, nevezhetjük úgy, hogy az ipari árak gyorsabban emelkednek, mint a mezőgazdasági fogyasztói árak. A lényeg az, hogy az ágazat helyzete nem kedvező, és nemcsak a szövetkezetekben. Ez igaz a részvénytársaságokban, tehát a gazdasági társaságokban, illetve az egyéni kistermelőknél, őstermelőknél is. Ez a kedvezőtlen helyzet jellemző, s ha úgy tetszik, szektorsemleges.

Miután ez a veszteség tény - függetlenül attól, hogy miből keletkezik -, az a kérdés, illetve az a helyzet, hogy eredményágon ennek a bizonyos 20 milliárd körüli kifizetésnek a forrása nyilvánvalóan nem áll rendelkezésre. Legalábbis vélhetően nem ez lesz a jellemző.

Elvileg forrás lehetne a vagyon, de az jelentős mértékben jelzáloggal terhelt és nehezen mobilizálható. A banki aggályokról most nem kívánok beszélni. Azt hiszem, hogy elég sokan szóltak erről már előttem.

Úgy gondolom, hogy a megoldás érdekében elsősorban előre kéne nézni, és olyan megoldáson kellene gondolkodni, amely még véletlenül sem növeli a vidéki munkanélküliséget, amely továbbra is biztosítja a kistermelők integrálását, tisztességes és biztos bérleti díjat biztosít a földjüket bérbe adni kívánóknak, de legfőképpen olyan megoldást tudok támogatni, amely a közelgő EU-csatlakozás előtt nem csökkenti a mezőgazdasági termelést, veszélyeztetve ezáltal az élelmiszerárakon keresztül a kormány eddigi hatékony és sikeres antiinflációs politikáját.

 

 

(19.00)

 

Képviselőtársaim, szerintem ez a feladatunk most. A magam részéről, de a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója részéről is elmondhatom, biztos vagyok benne, hogy van olyan megoldás, amelyik az alapproblémát kezeli, ugyanakkor a gazdasági és társadalmi feszültségeket nem gerjeszti. Véleményem szerint a törvényjavaslat módosító indítványokkal - s ebben maximálisan egyetértek például Csatári képviselőtársammal is - ebben az irányban javítható, és fideszes képviselők is fognak ez irányban módosító indítványokat beterjeszteni, pontosabban már be is terjesztettük, hiszen már nem sok idő van a beterjesztés határidejét tekintve. Annak érdekében terjesztjük be, hogy a törvényjavaslat mielőbbi elfogadása után elégedettek lehessünk majd, hiszen egy nyolc éve húzódó ügyet fogunk tudni kezelni. Miniszter úrnak abban teljesen igaza volt, amikor expozéjában azt mondta, hogy ez a kezelés nem tűr további halogatást.

Azt hiszem, most nagyon sokszor belecsúsztunk abba, hogy már majdnem részletes vitába bocsátkoztunk a különböző módosító javaslatok kapcsán. Én nem mondom el, hogy mi a módosító javaslatom lényege, hiszen egyrészt a jövő héten valamennyi képviselőtársunk ezt meg fogja kapni, másrészt az általános vitának nem ez a célja. Úgy gondolom, és továbbra is optimista vagyok a tekintetben, hogy ki lehet küszöbölni azokat a problémákat, amelyek aggályként felmerültek a különböző oldalakról, úgy, hogy a végcélt elérjük, tudniillik azt a helyzetet, amit már sokan elmondtak, hogy miről van szó, kezelni tudjuk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 




Felszólalások:  Előző  330  Következő    Ülésnap adatai