Készült: 2021.04.12.20:11:18 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 160 2009.10.19. 1:56  159-162

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Ormánságot átszelő 62. számú vasútvonal sajnos nem élhette meg a közelgő századik születésnapját, mert az 1912-ben átadott vonalon 2007 márciusában megszűnt a személyszállítás. A vasútvonal üzemképes részén, a Villány-Harkány vonalon már teherszállítás sem folyik. Az idén nyáron a Nagyharsány és Drávafok közötti szakaszon a még működő fénysorompók közül tízet leszereltek. A leszerelés indoka - amint az ormánsági körzeti tévében elhangzott - az állagmegóvás, illetve vagyonvédelem volt, illetve az az érv, hogy a MÁV Zrt. így mintegy 65 millió forintot tud megtakarítani. Ez érdekes, mivel a MÁV hivatalos elszámolása szerint mindössze 3 millió forintot öltött az említett útszakasz fénysorompóira, s ebbe az értékbe beleszámították az 1,2 millió forintos rongálási költséget is. A fénysorompók leszerelése 10 millió forintba, az esetleges visszaszerelés pedig több mint 15 millió forintba kerülne az adófizetők pénzéből.

A vasúti szárnyvonal megszüntetése megnehezíti az ott élők közlekedését, a fénysorompók leszerelésével pedig a maradék reményét is el kívánja venni az állam annak, hogy a 62. számú vasútvonalon még valaha személyszállítás lesz, hiába használják a szüneteltetés szót.

Kérdezem államtitkár úrtól, hogy mivel indokolták a Villány és Harkány közötti szárnyvonal megszüntetését. Milyen szakmai szempontok alapján döntöttek a 62. számú vasútvonal fénysorompóinak leszerelése mellett? Ehelyett miért nem indítják inkább újra a Villány és Harkány közötti vonatközlekedést?

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
240 180 2009.11.09. 2:00  179-183

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtott támogatással, illetve a fiatal gazdálkodók rettentő alacsony számával kapcsolatban már többször feltettem kérdéseimet és kifejtettem véleményemet. Most mégis újra megteszem, mivel érdemi javulást és eredményeket azóta sem tapasztaltunk.

Az FVM álláspontja szerint az EU-ból átvett rendszer több szempontból sem állja meg a helyét hazánkban, de a hazai igényekre és elképzelésekre történő átformálása mégsem valósul meg. Vajon miért? Az Európai Unió fontosnak tartja a fiatal gazdák felkarolását, és ehhez számos kiindulási alapot nyújt, amit szerintem be lehet és ennélfogva be is kellene építeni a magyar rendszerbe.

Az EU parlamentje felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálják felül a fiatal gazdáknak nyújtott elindulási támogatás összegét és annak feltételeit, tehát az EU már tett kezdeményezéseket arra vonatkozóan, hogy még több síkon tudják támogatni a mezőgazdaságból családot alapítók és életet teremtők lehetőségeit.

Ezzel szemben elmondhatjuk, hogy a magyar példa elszomorító. A korai agrárnyugdíj esetében érkezett 61 kérelemből mindössze 36 került kedvező elbírálás alá, tehát már többedszer jegyzem meg: túlságosan szigorúak a feltételek. Ezeket a feltételeket az Európai Unió képes mérlegelni, csak nálunk is szemléletváltásra lenne szükség.

Kérdezem az államtitkár urat: kíván-e érdemben igazodni az Európai Unió hozzáállásához a magyar fiatal gazdák felkarolása érdekében úgy, hogy közben a magyar sajátosságokhoz is igazodik?

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 78 2009.11.24. 4:04  73-83

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat - képviselői önálló indítványként - tizenhárom paragrafusban módosítja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényt, amit alig egy éve fogadott el a parlament.

Én csupán a törvényjavaslat 1. §-án keresztül szeretném felhívni a figyelmet az átgondolatlanságra. Ez a paragrafus így szól: "Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény - továbbiakban Éltv. - a következő 8/B. §-sal egészül ki." A paragrafus lényege a következő: "(1) Élelmiszert ionizáló energiával kezelni, illetve ionizáló energiával kezelt élelmiszert a Magyar Köztársaság területén első alkalommal forgalomba hozni - amennyiben azt az Európai Gazdasági Térség valamennyi szerződő államában még nem hozták forgalomba - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet. (2) Élelmiszernek ionizáló energiával történő kezelését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével rendelkező élelmiszer-vállalkozás végezheti." Erre vonatkozóan a benyújtott képviselői önálló indítvány általános indoklásában a következő olvasható:

(12.40)

"Törvényi szinten kerül megjelenítésre, hogy élelmiszereknek ionizáló energiával történő kezelését, valamint ilyen tevékenység végzését csak élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet végezni. A tevékenység végzésének részletszabályait miniszteri rendeletben szükséges előírni."

Az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről az Európai Parlament és Tanács irányelve ad útmutatást. A dolog érdekessége az, hogy ez már 1999. február 21-ei dátumhoz köthető. Vagyis kilenc évvel korábbi, mint a 2008. évi XLVI. törvény, ennélfogva már akkor illett volna beépíteni az ionizáló energiával történő kezelésre vonatkozó kitételt, és az igazi indok is éppen ez. A törvényben szereplő 8/A. § is már idén került be - szintén hiánypótlásként -, ami a vadon termett gomba étkezési céllal történő forgalomba hozataláról, illetve feldolgozásáról rendelkezik; tudniillik, hogy az csak a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerinti gomba-szakellenőri minősítést követően lehetséges.

Összefoglalva: 2008-ban megszületett a törvény a 8. §-sal, idén tavasszal kiegészült egy 8/A. §-sal, és most, amennyiben elfogadjuk a jelenlegi törvényjavaslatot, egy 8/B. §-sal is bővül. Ha ez így megy tovább, csak a 8. §-ok miatt félévente kell hozzányúlni a törvényhez. Érdekes olvasmány lesz ezek sorozata. A 8. § élelmiszer-vállalkozásokról szól, a 8/A. § vadon termett gombákról, a 8/B. § ionizáló energiával kezelt élelmiszerekről, és kíváncsian várjuk, mi jön még ezek után.

Érdemes lenne egyszer, de alaposan átgondolni ezt a témát, és ez nemcsak az említett paragrafusokra, hanem az egész törvényre is vonatkozik. A törvényjavaslatot ennélfogva nem tudjuk támogatni.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 88 2009.11.24. 5:43  83-97

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat is egy képviselői önálló indítvány formájában került benyújtásra. Az átgondolatlanság, a kapkodás az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényhez hasonlóan itt is érzékelhető.

A törvényjavaslat a 2007. évi XVII. törvényt módosítja, pontosabban kiegészíti egy 73/A. §-sal, amely a "nemteljesítési bírság" címet viseli. Az indokolásban többek között ez áll: "Magyarország a közösségi jogszabályokban előírt rendnek megfelelően előzetesen bejelentette az Európai Unió bizottságának, hogy 2010-ben egyes kiemelt válságágazatok - tej, zöldség, gyümölcs, dohány - esetében élni kíván a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68-69. cikkeiben foglaltak szerinti különleges támogatási lehetőséggel."

Egyetértek azzal, hogy a közösségi jogszabályok értelmében ennek a nemzeti programnak önállónak kell lennie, és nemteljesítés esetén a szankciórendszer sem épülhet a közösségi forrásból nyújtott támogatás visszatartására, vagyis szükséges egy önálló szankciórendszer kialakítása. Azonban hangsúlyozom: ezt a törvényt idén nyáron már módosította az Országgyűlés. Akkor érdekes módon a 73. § (1) bekezdése módosult, most pedig pár hónappal később a 73/A. §-sal fog minden bizonnyal kiegészülni a jelenlegi törvényjavaslat értelmében. Ha így haladunk, ehhez a törvényhez is hozzá kell nyúlni legalább félévente, az élelmiszerláncról szólóhoz hasonlóan.

Félreértés ne essék, a tej- és zöldség-gyümölcs ágazat támogatási lehetőségeinek bővítésével teljes mértékben egyetértünk. Hiányoljuk azonban - amit már a 2010. évi költségvetés tárgyalásánál is szóvá tettünk - az iskolatej, iskolagyümölcs vonatkozásában az Európai Unió által engedélyezett és esetükben igencsak indokolt magasabb támogatási lehetőség biztosítását.

A törvényjavaslat indokolása egyébként helyesen hivatkozik a 69. cikkben szereplő 2009. augusztus 1-jei határidőre, és az is igaz, hogy Magyarország határidőn belül bejelentette az Európai Unió Bizottságának, hogy élni kíván a különleges támogatási lehetőséggel. Csakhogy a 73/2009/EK tanácsi rendelet már 2009. január 31-e óta olvasható az Európai Unió hivatalos lapjának 16. oldalán, vagyis némi előrelátással már a 2007. évi XVII. törvény nyári módosításába is bekerülhetett volna a jelenlegi kiegészítés.

A törvény új 73/A. §-ának (2) bekezdésébe a törvényjavaslat szerint a következő szöveg kerül: "Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegése esetén az ügyfél a mulasztással arányos nemteljesítési bírsággal sújtható. A bírság mértékének megállapításánál munkaóránként legfeljebb 1200 forint vehető figyelembe." Itt a konkrét összeg törvénybe történő beemelése megint csak a későbbi módosításokat valószínűsíti. A törvény mindig az inflációhoz fog igazodni? Nem lenne célszerűbb rendeletben szabályozni a bírság konkrét mértékét?

Ezzel a (2) bekezdésben szereplő 1200 forinttal más baj is van. Ellentmondásba kerülhet bizonyos esetekben a (3) bekezdéssel is. A (3) bekezdés szerint a nemteljesítési bírság kiszabásánál a 71. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A 71. § (5) bekezdésében pedig többek között ez áll: "A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni." Kérdezem: mi van akkor, ha a mulasztás súlyához igazodó bírság munkaóránként több mint 1200 forint lenne?

Hangsúlyozom: átgondoltabban, körültekintőbben kellene a törvényjavaslatokat benyújtani, s akkor talán nem kellene ilyen gyakran módosítani a törvényeket.

S ha már hivatkozott a törvényjavaslat a 73/2009/EK tanácsi rendeletre, bár nem egészen ide tartozik, de fel kell hívnom képviselőtársaim figyelmét annak a (11) bekezdésére. Ez megállapítja, hogy a közvetlen jövedelemtámogatás mezőgazdasági termelők közötti elosztásánál a kifizetések jelentős részét viszonylag kis számú nagyobb kedvezményezett kapja, és a nagyobb kedvezményezetteknek nem ugyanolyan mértékű támogatásra van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan megvalósuljon a jövedelemtámogatási célkitűzés. A nagyobb kedvezményezettek könnyebben működnek alacsonyabb támogatási szint mellett is.

Visszatérve a törvényjavaslatra: az említett érvek alapján a törvényjavaslat zárószavazásánál tartózkodást javasolok.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 92 2009.11.24. 0:35  83-97

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Én az indokolásban olvastam, hogy a 73/2009-es EK-rendeletre hivatkozik. (Gőgös Zoltán: Ez pontosan így van.) Az EK-rendelet pedig januárban megjelent. (Gőgös Zoltán: Ez is így van.) Tehát akkor nem erre kellett volna hivatkozni az indokolásban, ezek szerint az indokolás hibás. Tehát államtitkár urat kérem, hogy javítsa ki ezt az indokolást. (Gőgös Zoltán: Nem hibás, nem fogod megérteni.)

Még egyszer mondom, én az indokolásra, a törvény indokolásának a rendelkezésére hivatkoztam. És az pedig január 31-én életbe lépett.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 178 2009.11.30. 1:57  177-180

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2009 szeptemberétől már három írásbeli választ igénylő kérdést is benyújtottam a hazai hagyma versenyképességét illetően Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez. Az FVM hozzáállását jelzi, hogy a kérdéseimre adott három válaszból kettő nagyjából azonos, tehát még arra sem vették a fáradságot, hogy a különböző kérdésekre különböző válaszokat adjanak.

Hatalmas kárt okoz a magyar hagymatermesztőknek a külföldről érkező hagymafajták tömeges megjelenése a piacokon. Itt elsősorban nem az EU-tagországokból érkező hagymára gondolok, mivel az uniós behozatalt kevésbé tudjuk korlátozni, mint például a kínait vagy az egyiptomit. Felmerül az igény egy kötöttebb feltételrendszerre, annak érdekében, hogy minél kevesebb importhagyma kerüljön hazánkba.

A magyar hagymafajták különlegessége abban is rejlik, hogy ízüket és aromájukat tekintve messze kiemelkednek más országok hagymái közül, ezért a magyar hagymafajták földrajzi oltalmának bejegyzésére szükség lenne, annak érdekében, hogy a vásárlókban is tudatosodjon az import helyetti magyar hagyma választásával járó számtalan előny.

Kérdezem az államtitkár urat: milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy Magyarország a jövőben ne szoruljon hagymaimportra? Mit kíván tenni a magyar hagymatermesztők gépállományának korszerűsítése érdekében, lehetővé téve a modern termesztést és a jó minőségű hagyma előállítását? Megkezdődtek-e már az előkészületek a fokhagyma oltalmát illetően? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 243 2009.11.30. 3:57  242-246

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitához csak egy módosító javaslat érkezett be, ehhez szeretnék hozzászólni. A törvényjavaslat 1. §-ában szereplő új 73/A. § öt bekezdést tartalmaz a nemteljesítési bírságra vonatkozóan.

Az 1. számú módosító javaslat ezek közül a (2) bekezdést módosítja. A törvényjavaslat szerint jelenleg ez áll ebben - idézem -: "Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség megszegése esetén az ügyfél a mulasztással arányos nemteljesítési bírsággal sújtható. A bírság mértékének megállapításánál munkaóránként legfeljebb ezerkettőszáz forint vehető figyelembe." Itt a konkrét összeg törvénybe foglalása megint csak a későbbi módosításokat prognosztizálja, hiszen ebben a formában azt mindig az inflációhoz kellene igazítani. Én sem vagyok rendeletpárti, de ilyen esetben mégis rendeletben célszerű szabályozni a bírság konkrét mértékét.

Ezzel a (2) bekezdésben szereplő 1200 forinttal olyan probléma is van, hogy az bizonyos esetekben a (3) bekezdéssel is ellentmondásba kerül. A (3) bekezdés szerint ugyanis a nemteljesítési bírság kiszabásánál a 71. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(21.50)

A 71. § (5) bekezdésében pedig többek között ez áll, idézem: "A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni vagy a bírság kiszabását mellőzni."

Mi lesz olyan esetben, amikor a mulasztás súlyához igazodó bírság munkaóránként több lenne, mint a (2) bekezdésben szereplő 1200 forint? Az általános vita során világossá vált számomra, hogy nem mindenki érzi ebben az ellentmondást. Én el tudom fogadni azt is, hogy mind a két mérték is szerepel a nemteljesítési bírságra vonatkozóan, és ha a kettő közül valamelyik erősebb, az fölülírja a másikat, de akkor viszont pontosan meg is kell határozni, melyik volna az. Magyarul: el kell tudni dönteni, hogy a bírság mértéke 1200 forint vagy éppenséggel 1300 forint lehet-e egy adott esetben.

A T/11142. számú törvényjavaslat általános vitája során is említettem már, és itt legalább annyira elmondható, hogy sokkal átgondoltabban kellene benyújtani a törvényjavaslatokat, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet kelljen módosítani magukat a törvényeket. Megjegyzem, ezt a törvényt is módosította már idén nyáron az Országgyűlés, és most, pár hónap elteltével megint hozzá kell nyúlni.

A T/11143. számú törvényjavaslathoz a mezőgazdasági bizottság is nyújtott be bizottsági módosító javaslatot, ami szintén érinti ezt a kérdést. Ez a módosítás a bírság 1200 forintban meghatározott mértékét 4,5 eurónak megfelelő forintösszegre változtatja. Ez némileg enyhíti a szóban forgó bekezdéssel kapcsolatos aggályaimat, tudniillik azt, hogy gyakran szorulna korrekcióra. Gondolom, az általam említett másik probléma, az ellentmondásosság kiküszöbölésére ugyan bekerülne a bekezdésbe, hogy a (3) és a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel kell ezt a mértéket meghatározni, de szerintem az említett ellentmondás ezzel együtt is fennállna.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 247 2009.11.30. 2:49  246-254

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitában az 1. és 2. számú módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni.

Az 1. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 1. §-ában szereplő új 8/B. § (1) bekezdését szigorítja. A törvényjavaslatban jelenleg ez áll, idézem: "Élelmiszert ionizáló energiával kezelni, illetve ionizáló energiával kezelt élelmiszert a Magyar Köztársaság területén első alkalommal forgalomba hozni, amennyiben azt az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában még nem hozták forgalomba, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet." Itt az a kitétel, hogy "amennyiben azt az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában még nem hozták forgalomba", megítélésem szerint indokolatlanul gyengíti a bekezdésben szereplő feltételt. Legyen meghatározó a hazai élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye az ionizált energiával kezelt élelmiszer első forgalomba hozatalakor!

Első ránézésre Kis Péter László képviselőtársam 2. számú módosító javaslata hasonló szigorítást tesz, de a beiktatott új (2) bekezdéssel még a törvényjavaslatban szereplőnél is gyengébb kritériumot állít az ionizáló energiával kezelt élelmiszernek a Magyar Köztársaság területén első alkalommal történő forgalomba hozatalára vonatkozóan.

Kis Péter László képviselőtársam egyébként a tizenhárom paragrafusból álló törvényjavaslathoz kilenc módosító javaslatot nyújtott be. Talán érdemes lett volna a törvényjavaslatot benyújtó két MSZP-s képviselőtársamnak legalább a mezőgazdasági bizottság MSZP-s tagjaival egyeztetni, de még mindig jobb így, mintha a törvényhez kellene pár havonta hozzányúlni. Ugyanis a 2008-ban megszületett törvény már idén tavasszal változott, most megint módosítani kell. Ha nem elég megfontoltan járunk el, pár hónap múlva újból elő kell venni.

Amint az általános vita során már említettem, érdemes lenne egyszer, de alaposan átgondolni ezt a témát, és kicsit előregondolni. Aminek előbb-utóbb úgyis bele kell kerülnie a törvénybe, az inkább előbb, amikor úgyis módosítjuk, kerüljön bele.

Végül csupán egy formai dolog: a törvénynek a törvényjavaslattal beillesztett 8/A. §-ából a paragrafusjel hiányzik, de gondolom, ez a végső szövegben már benne lesz. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 30 2009.12.08. 9:35  25-31

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már elhangzott, a 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásról szóló T/11298. számú törvényjavaslat benyújtását az Európai Unió követelményének való megfelelés, a statisztikai gazdaságregiszter aktualizálása, a magyar mezőgazdasági statisztika továbbfejlesztése és új adatigények megjelenítése tette szükségessé. Az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008-as EK-rendelete a tagállamokban 2010-re valóban kötelezően előírja az általános mezőgazdasági összeírás végrehajtását, és az is tény, hogy a 2000. évi teljes körű felmérést követő változások a magyar mezőgazdaság helyzetének újbóli átfogó felmérését indokolják. Az említett EU-s rendelet (3) bekezdésében ugyanis valóban az áll, hogy legalább tízévente a Közösségben működő gazdaságokra kiterjedő általános összeírás szükséges a gazdaságokra vonatkozó alapnyilvántartások, továbbá a mintavétel felmérésének rétegezéséhez szükséges más adatok aktualizálása érdekében. Az e rendelet elfogadását megelőző legutóbbi általános összeírás 1999-2000-ben történt.

A mezőgazdasági bizottság - mint ahogy hallottuk is - egyhangúlag támogatta a törvényjavaslatot a már említett érvek alapján, azonban engedjék meg, hogy egy-két észrevételt tegyek hozzá.

Rögtön a törvény 1. § (1) bekezdésében ez áll: "A Magyar Köztársaság közigazgatási területén 2010. június 1-jei eszmei időponttal általános mezőgazdasági összeírást - a továbbiakban összeírás - kell végrehajtani." A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a június 1-jei időpont túl korainak tűnik, hiszen az új kormány addigra még alig áll fel, vagyis ennek az időpontnak a szerepeltetése nem szerencsés a törvényben. Az említett EU-s rendelet 8. cikke a tárgyidőszakot 2010. március 1. és október 31. közé teszi, ami nem jelent semmiféle kényszert június 1-jére vonatkozóan. Más okból kifolyólag is egy későbbi dátum tűnik indokoltnak. A júniusi dátum valamikor a művelési kötelezettség szempontjából bírt ugyan jelentőséggel, de mezőgazdasági szempontból augusztus 31. a fordulónap, s nem véletlenül, hiszen addigra fejeződik be a gazdasági ciklus. Ezen aggályainknak egy módosító javaslatban fogunk eleget tenni.

A másik észrevételem pedig újból az osztatlan közös földtulajdon rendezetlensége indokolja. A 3. § (1) bekezdése szerint ugyanis a törvény hatálya azon gazdaságra és gazdaságokhoz tartozókra terjed ki, amely gazdaság csak mezőgazdasági szolgáltatást végez, vagy amelynek az összeírás eszmei időpontjában az összes termőterülete 1500 négyzetméter vagy több. Az EU-s rendelet 3. cikke határozza meg a felmérések tárgyát. Eszerint azokra a gazdaságokra vonatkozik a felmérési kötelezettség, ahol a mezőgazdasági hasznosítású terület nagysága legalább egy hektár vagy egy hektárnál kisebb ugyan, de ezek a gazdaságok bizonyos hányadot eladásra termelnek, illetve termelési egységük meghalad bizonyos fizikai küszöbértéket. Ugyanezen cikkben szerepel az, hogy ezzel csak azokat a legkisebb gazdaságokat zárják ki a felmérésből, amelyek együttesen az adott tagállam közbirtok nélküli teljes használatban lévő mezőgazdasági területének legfeljebb 2 százalékát vagy a teljes számosállategység legfeljebb 2 százalékát adja.

Gondolom, innen jön a törvényjavaslat részletes indoklásában szereplő azon kitétel, hogy "A gazdaság küszöbértékének meghatározását az uniós előírás alapján a magyar mezőgazdasági termelés sajátosságainak figyelembevételével készítette el a KSH. A kialakított küszöbértékek segítségével a mezőgazdasági terület legalább 98 százaléka és a számosállategységben kifejezett állatállomány legalább 98 százaléka lefedésre kerül." Csakhogy az EU-s rendelet az említett 2 százalékot azon tagállamok esetében írja elő, amelyek egy hektárnál nagyobb felmérési küszöbértéket alkalmaznak, a törvényjavaslatban pedig 1500 négyzetméteres küszöbérték szerepel.

De továbbmenve: akármilyen területben meghatározott küszöbérték problémás az osztatlan közös földtulajdonok esetében. Az ilyen tulajdonokat ugyanis - mint a nevében is szerepel - több tulajdonos birtokolja egyszerre, és tulajdonuk mértéke aranykoronában van meghatározva. A jobb minőségű közös területekre az is jellemző, hogy az aranykorona-értékben nem homogének, vagyis például a tábla szélén egy aranykorona kétszer akkora területet jelent, mint a tábla közepén. És itt jön a küszöbértékkel kapcsolatos probléma. Kinek a mezőgazdasági területébe kell a nagyobbat és kiébe kell a kisebbet beszámítani?

(10.40)

Problémásnak érzem a törvényjavaslat 5. §-ának (5) bekezdésében szereplő kitételt is, miszerint az átvett és az összeírás során gyűjtött adatok a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény rendelkezései szerint kizárólag statisztikai célra használhatók.

Ma már itt a parlamentben ezt többször is hallottuk.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény például a belföldi magánszemélyek tulajdonszerzését 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékű összes termőföldtulajdonban limitálja, és megállapítja, hogy a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ugye, senki nem gondolja komolyan, hogy az, aki éppen olyan formában akar visszaélni, hogy kevesebb területet jelent be a ténylegesnél, magát fogja feljelenteni, hogy hamis adatokat közölt - mert amennyiben az még a felmérés során sem kerülhet napvilágra, ki más deríthetné ki?

A haszonbérbe vételre is hasonló korlátozás vonatkozik a belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint külföldi magán- és jogi személyek esetében is, a gazdasági társaságokra és szövetkezetekre pedig 2500 hektáros, illetve 50 ezer aranykoronás limit van érvényben. A földtörvényben a tulajdonlással és haszonbérléssel kapcsolatban tehát korlátok szerepelnek. Hogyan lehet ezeket betartani, ha a felmérés során kiderülő visszaéléseket nem lehet feltárni?

A már említett 3. §-ban előforduló, állattenyésztésre vonatkozó felmérési kötelezettség taglalásával kapcsolatban is vannak észrevételeim. Ezek szerint a törvény hatálya azon gazdaságra és gazdasághoz tartozókra is kiterjed, amelyeknek az összeírás eszmei időpontjában mezőgazdasági haszonállat-állománya legalább - itt idézem - egy nagyobb haszonállat, szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly, strucc, ötven tyúk, illetve más baromfi, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös, huszonöt házinyúl, huszonöt prémes állat, vagy huszonöt húsgalamb, vagy öt méhcsalád. Itt azon formai hiba mellett, hogy a mezőgazdasági "haszonállat-állománya" szó nem külön, hanem egybe, illetve kötőjellel írandó, valamint nem egyértelmű, a felsorolt egyedszámok mellett melyikeket kell "és", melyikeket pedig "vagy" kapcsolattal, esetleg vegyesen írni, érteni, meg kell jegyeznem, hogy a törvényt szükségessé tevő EU-s rendelet szerint az egyéb baromfi, vagyis a pulyka, kacsa, liba, strucc és egyéb, máshol nem említett baromfi egyedszámát a lábjegyzetben tett utalás szerint 2010-ben nem kell megadni a gazdaságszerkezeti felmérés elkészítésénél, ennélfogva a törvényjavaslatban szereplő, ezekre vonatkozó előírás is mellőzhető lenne. Emellett a huszonöt házinyúl is elég pongyolán hangzik, hiszen ilyen értelmezéssel három egyedből egy nap alatt lehet huszonöt is.

Nem véletlen, hogy az EU-s rendelet is "nyúl, nőivarú tenyészállat" egyedszámát említi a felmérés mutatóinak felsorolásánál.

A törvényjavaslatot az említett érvek mellett is, kisebb módosításokkal ugyan, de elfogadhatónak tartom.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 183-185 2009.12.14. 2:35  182-188

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1257/1999-es EK-rendelet 5. cikke szerint beruházási támogatásban csak azok a mezőgazdasági üzemek részesülhetnek, amelyek gazdasági életképessége bizonyítható. Az 1859/82. számú EKG-rendelet értelmében az Európai Bizottság Magyarország esetében 2 európai mértékegység, azaz 2 EUME értékben határozta meg a gazdasági küszöbértéket. A hazai agrárkormányzat először 5 EUME határértéket szabott meg, amelyet később, a 2005-ös gazdatüntetések hatására 4 EUME-re csökkentett. Az FVM tehát az Európai Unió által célszerűnek tartott érték kétszeresében határozza meg az életképességi határt, aminek csupán a magyar gazdaságok 24 százaléka felel meg. Több mint háromnegyedük hiába is próbálna meg beruházási támogatásokra pályázni.

A problémát a K/11087. számon benyújtott írásbeli kérdésemben jeleztem a szaktárca felé. Miniszter úr akkor a következő választ adta: "Úgy gondolom, hogy az uniós és hazai költségvetési forrásokból célszerű olyan beruházásokat, korszerűsítési projekteket, fejlesztéseket támogatni, amelyek gazdaságosság szempontjából előnyösek, hosszú távon jövedelmezőek és életképesek, mert az agrártárca célja a versenyképes mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidék megteremtése."

Meglátásom szerint a kormányoldal, illetve az ellenzék közötti gondolkodásbeli különbségeket hűen jellemzik miniszter úr idézett gondolatai. A magát szocialistának valló kormánypárt valójában a korlátok nélküli kapitalizmus feltétlen hívének számít. Az agrárkormányzat is a jövedelmezőség, az életképesség, illetve a versenyképesség bűvkörében él (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), számára az agrárium kizárólag a profitról...

ELNÖK: Képviselő úr!

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): ...no meg a suba alatt megszerezhető állami termőföldekről szól.

Kérdezem ezért államtitkár úrtól: milyen jövőképet (Kikapcsolják a mikrofonját.) szán az FVM azoknak a gazdaságoknak, amelyeket életképtelenné nyilvánított?

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 232 2009.12.14. 5:04  232-235

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország 18 éve szabadult fel a szovjet katonai megszállás alól. A szabadság mint régóta nem látott vendég köszöntött ránk. Joggal hitték sokan, hogy végre pozitív változások fogják követni demokratikus államrendszerünk hajnalát, de számtalan csalódást kellett átélnünk.

Az önállóság felelősséggel jár, és erről az ország vezetői megfeledkeztek. Megosztó, értékromboló törvények, gazdaságilag megalapozatlan határozatok, mindenféle szakmai hozzáértést nélkülöző döntések sorozata jellemezte az elmúlt időszakot. Egyesek önmaguk tévedhetetlenségét feltételezve csírájában elfojtották a nemzet érdekét szolgáló megegyezéseket.

Képviselőtársaim, ez a gyönyörű épület, Magyarország törvényalkotásainak helyszíne már önmagában kötelességet ró a nép által megválasztott küldöttekre. Számos hősies áldozatot követelt a múltban, hogy országunk megmaradt, és építheti jövőjét. Velünk él a világháborúk szörnyű viharaiban is helytálló magyar honvédjeink hazaszeretete, az 1956-os forradalmunk szabadságvágya. Az elmúlt század is bizonyítja, hogy az ezeréves magyar állam szilárd alapokra épült, és ki fogja állni jelen korunk veszedelmeit.

Korunk egyik legnagyobb átka a tisztességes és áldozatos vezetők hiánya. Nincs helye politikai kalandoroknak a nemzet irányítói között, akik képtelenek meglátni a döntéseikkel megváltoztatott emberi sorsokat, és hanyag makacsság jellemzi őket felelős viselkedés helyett. A gőgös modor és a beképzeltség már sok morális tragédiához vezetett.

December 5-e örökké gyásznap lesz Magyarország történetében. Külhoni magyar testvéreink megtagadása mély sebet vágott a nemzeti öntudatba, ami még hosszú ideig fájdalmas emlék lesz, de akiket összeköt az olthatatlan hit, közös kultúránk és édes anyanyelvünk, azok elválaszthatatlanok maradnak. A szavazás sikertelenségében közrejátszó hangemberek még hazaárulónak sem nevezhetők, hiszen a pénz és önös érdek ördögi árnyékában soha nem érezték át, mit jelent a magyar néphez tartozni. Lemoshatatlan szégyen marad, hogy társadalmunk olyan embert emelt miniszterelnöki székbe, aki a legaljasabb jelzőkkel illette saját nemzetét.

A múlt sérelmeit hosszan lehetne sorolni, de az elkövetett hibákból tanulva a jövő felé kell fordulni. Változások idejét éljük, az elnyomás évei alatt megkopott hazafias lelkület éledezik hamvaiból, és meg fogja teremteni a felemelkedéshez szükséges utat. Egy új korszak küszöbén állunk, amelyben a tisztesség nem lesz többé elfeledett fogalom. Az új generáció sok esetben eltorzított eszméket, tanításokat örökölt. De az igazság, mint tudjuk, akkor is létezik, ha tagadják.

Most még csak szélben sodródó mag a magyar értékrend, de idővel termőföldet talál, erős gyökeret ver újra, és királyi pompát megszégyenítő lombkoronát növeszt. Történelmünk számtalan példaképet rejt magában, akiknek áldozata és hőstettei csillagként fénylenek a jelen sötétségben. Az ifjúságnak fel kell nőnie ehhez a nemes hagyatékhoz.

Régen az idegen hadak jelentették a legfőbb veszélyt, most a romlott életfilozófiák értékromboló világa jelenti a kihívást. Felvenni a küzdelmet a dekadenciával hazánk jövője szempontjából elengedhetetlen. A problémák között sok olyan van, aminek megoldásához évtizedek munkájára lesz szükség, de lehetetlen nem létezik, hinni kell a holnapban.

A józan ész megfontoltságát és a türelmet nem szabad figyelmen kívül hagyni a döntéshozatalok során, de hiú ábránd azt hinni, hogy radikális változtatások nélkül eredményesen kezelhetőek az ország gondjai. Merni kell cselekedni, különben idegen érdekek fognak győzedelmeskedni, és az végzetes lesz számunkra. A szlovákiai nyelvtörvény ékes példája, mire számíthatunk a jövőben határozott nemzeti érzelmű politika nélkül. Bizalmam a magyar polgárokban töretlen, és él a remény bennem, hogy az elkövetkezendő tavasz új és jobb irányt fog hozni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)