Felszólalás adatai

A bányászatról szóló törvény legfontosabb módosítása a föld alatti szénelgázosítás részletszabályainak beépítését szolgálja. A bányavállalkozóknak ezzel lehetőségük nyílik arra, hogy még a bányatelek megállapítása előtt kérelmezzék az újszerű technológiával történő kísérleti kitermelés legfeljebb 6 hónapra szóló engedélyezését. Így az adott helyen üzemi kísérlettel is igazolhatják, hogy a megkutatott szénvagyon a módszerrel gazdaságosan, biztonságosan és a környezet károsítása nélkül kitermelhető. A módosítások ezen túlmenően pontosítják a koncesszióval kapcsolatos szabályokat, a további pályázati eljárások egyszerűbb és zökkenőmentesebb lefolytatása érdekében. Az egyéb változtatások elősegítik a jogértelmezést, világosabbá, egyértelműbbé teszik a törvényi szintű rendelkezéseket.

Az atomtörvény módosítása az átalakuló hazai szabályozásba való megfelelő illeszkedés érdekében vált szükségessé. A törvényjavaslat az atomkár-felelősséggel kapcsolatos szabályokat a jövő tavasszal hatályba lépő új polgári törvénykönyv személyiségi jogi jogsérelemre és kárfelelősségre vonatkozó rendszeréhez igazítja. Fenntartja ugyanakkor az atomkár nemzetközileg elfogadott sajátos fogalmát, változatlanul hagyva az atomkár szigorú szabályrendszerének tartalmát.

Az atomenergiáról szóló törvény másik kiemelkedő módosítását az indokolja, hogy az atomenergia-alkalmazás biztonságának és társadalmi elfogadottságának egyik legfontosabb garanciája a kapcsolódó tevékenységek átláthatósága. Ennek erősítése érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy a nukleáris létesítményekkel összefüggő, létesítményszintű nukleáris biztonsági engedélyezési eljárásokban kötelező közmeghallgatást kell tartani.

A villamos energiáról szóló törvényjavaslat javasolt módosítása lehetőséget teremt az elosztók részére olyan közvilágítási hálózatok üzemeltetésére is, amelyek más tulajdonában állnak. A földkábelek létesítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében egyértelművé válik, hogy a szabályozás csak vezetékekre vonatkozik, egyéb hálózati berendezésekre nem, továbbá hogy mely esetek tekintendők új vezeték létesítésének.

A kiserőművi engedélyezési szabályok egyszerűsítésével a védett természeti területek és Natura 2000 területek kivételével egyetlen szigetüzemi jelleggel működő kiserőmű esetében sem lesz szükség a jövőben építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására.

(14.40)

A földgázellátásról szóló törvény módosításai pontosító jellegűek. Ezek közül kiemelkedő a 2013. július 1-jével bevezetett, a PB-gáz árának hatósági árassá tételével kapcsolatos, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének biztosított rendeleti felhatalmazásokra vonatkozó rendelkezése. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény módosításának célja, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatás folyamatosan biztosított legyen minden települési önkormányzat területén. A változtatásokkal az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzéséhez szükséges ellenőrzések, tisztítások mindenütt elvégezhetőek lesznek.

2013. január 1-jén hatályba lépett a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény, amely a szakmai igényeknek megfelelően meghatározza az ellátandó feladatokat, és kijelölte a közszolgáltatási feladat ellátásáért felelős önkormányzatokat. A törvény szerint fő szabályként a megyeszékhely, a megyei jogú város önkormányzatának feladatává vált a kéményseprő-ipari közszolgáltatás biztosítása, míg ez korábban a megyei, a megyei jogú városi és a Fővárosi Önkormányzat kötelező feladata volt. A törvény átmeneti rendelkezéseinek értelmében a hatálybalépést megelőzően a közszolgáltatás elvégzésére kötött szerződéseket a felek a törvény hatálybalépését követő egy éven belül felülvizsgálhatják, és módosítják annak érdekében, hogy ez megfeleljen a törvényben meghatározott szabályoknak. A törvény előírja továbbá, hogy e szerződéseket a lejáratuk előtt egyoldalúan felmondani csak abban az esetben lehet, ha a közszolgáltató a törvény hatálybalépését követő egy éven belül nem teljesíti a közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket. A törvény 2013. január 1-jén lépett hatályba, ezért az elmondottak alapján a korábban létrejött szerződéseket 2014. január 1-jéig szükséges módosítani, illetve ekkortól lehet felmondani lejárat előtt a szerződést, ha az az új szabályozás szerinti feltételeknek nem felel meg.

Tekintettel arra, hogy az élet- és vagyonbiztonság biztosítása érdekében kéményseprő-ipari közszolgáltatással le nem fedett terület nem lehet, a december 31-én megszűnő, valamint az ezt követő időszakban esetlegesen felmondott szerződések esetében szükséges olyan jogszabályi környezet kialakítása, ami az állami beavatkozást lehetővé teszi. Hasonló jogi szabályozás már hatályban van a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiesése esetére. A törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kormányrendeletben kijelölt állami szerv a közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén az adott település vonatkozásában hatósági döntéssel kijelölhessen olyan közszolgáltatót, amelynek átmeneti időre kötelessége lesz a település vonatkozásában a szolgáltatást ellátni. Abban az esetben, ha az állami szerv a meghatározott hatósági eljárás keretében nem tud kijelölni közérdekű szolgáltatót, akkor a kijelölésig maga gondoskodik a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásáról.

A közszolgáltatás azonnali beavatkozást igénylő feladatai az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetben polgári védelmi szolgálat keretében is ellátható, ez azonban kizárólag eseti döntés alapján történhet. A polgári védelmi feladatellátás nem terjedhet ki a rendszeresen ismétlődő, sormunkában végzendő feladatokra. A közszolgáltatás díját továbbra is az ingatlan használója fizeti meg. A kijelölt közszolgáltató és az állami szerv a közszolgáltatói díjból meg nem térülő indokolt költségeit s a polgári védelmi feladatellátás költségeit az állam fedezi. A költségek megtérítésének részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a hazai joggal való összhang érdekében elengedhetetlen szabálymódosításokat tartalmaz, egyúttal azonban jelentős energiapolitikai célokat is szolgál, ugyanis az ásványi nyersanyagokkal mint az állam vagyonával való felelős gazdálkodást teszi lehetővé azzal, hogy megteremti egy új, korszerű, környezetkímélő szénbányászati technológia kísérleti alkalmazásának törvényi hátterét, valamint biztosítja a nyilvánosság tájékoztatását és részvételét az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos hatósági döntések meghozatala előtt.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/13055. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.