Felszólalás adatai

DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Mit lehet tenni a békalencse ellen, amely megbénítja az Alsó-Tisza-vidék nyári vízi turizmusát? Ez a címe a napirend utáni hozzászólásomnak.

Zöld invázió - így hívják az alföldi emberek a Körösökön és Csongrádtól lefelé a Tiszán augusztus folyamán többször visszatérő békalencse-áradatot. A békalencse-áradat okai a vízügyi szakemberek szerint Debrecenig nyúlnak vissza, és elsősorban a régió településeinek idegenforgalmát sújtja. Az idén augusztusban három hullámban a csongrádi Körös-torok után a Tiszát nagy foltokban belepte a békalencse.

Mindannyian tudjuk, hogy ez a növény, amely egyébként emberi és állati szervezetre egyaránt veszélytelen, nagy kiterjedésű foltokban, lassan halad lefelé a folyó alsó szakaszán. A Tisza szerelmesei idén is undorodtak és undorodnak a mai napig az ilyen uszadék láttán, pedig a folyó megzöldülése nem egyedi eset.

Az utóbbi 15 évben az úszó zöld szigetek augusztus elejétől menetrendszerűen megjelentek a folyó Csongrád alatti szakaszán. A szakemberek szerint a békalencse tömeges kialakulásának oka a Körösökön és a Berettyón keresztül Debrecen körül keresendő. Hiszen a Békés és Hajdú-Bihar megyei települések tisztítatlan szennyvizei akadálytalanul kerülnek a Tisza mellékfolyóiba. A szennyvízhálózat 30-40 százalékos kiépítettségű, ezért az emberi és állati eredetű szennyeződések nyáron a meleg vizű folyókba érve tökéletes táptalajt biztosítanak a békalencse szaporodásának. Hosszú távon gyógyír lehet a bajra az egész országra kiterjedő szennyvízhálózat-fejlesztés, ez a folyamat azonban anyagiak híján, a Medgyessy-kormány megszorító évei alatt hosszú ideig elhúzódhat.

Míg a zöld invázió nem érinti a halakat, addig jelentősen megnehezíti a vízi turizmusból élő emberek munkáját. Általános vélemény, hogy hiába várja tiszta, kellemes hőmérsékletű víz a fürdőzni vágyókat, a békalencse-uszadék látványa elriasztja a vendégeket, nem kis veszteséget okozva ezzel a fürdőzőhelyek szolgáltatóinak. S bár a halakat valóban nem érinti a békalencse virulása, annál inkább bosszantja a nem kis számú horgásztársadalmat, akiknek teljes augusztus-szeptember hónapokban immáron 15 éve lehetetlenné teszi az önfeledt sportolást ez a nemkívánatos jelenség.

Mit lehet tenni a békalencse ellen? A hosszú távú megoldást már a fentiekben vázoltam, de addig is nagyobb figyelmet kellene fordítani a probléma megoldására. Ennek lehetséges módozata a fizikai úton, hálóval vagy más alkalmas eszközzel történő kiemelés olyan folyószakaszon, ahol a szűk keresztmetszet miatt az még viszonylag könnyebben megoldható. Nem új módszerről van szó, hiszen ilyen és ehhez hasonló módszert már alkalmaztak az érintett természetes vizeken a békalencse semlegesítésére.

Az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány a folyók menti önkormányzatokkal összefogva hajlandó-e előrelépni, hogy több tízezer ember nyári pihenését, kikapcsolódását, a vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásból élő emberek életét ne tegye tönkre a 15 éve hívatlan vendégként jelentkező zöld invázió.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)