Készült: 2024.03.29.08:42:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

19. ülésnap (2014.10.14.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 25:32


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Állami Számvevőszéki Elnök Úr! Először is egy személyes kis gondolat. 2001-ben volt lehetőségem először a zárszámadásról társalogni itt a parlamentben, akkor is Tállai András államtitkár úrral végeztük ezt a munkát. Ahhoz képest vannak jelentős változások; úgy is gondolhatnánk és azt is mondhatnánk, hogy a 2013. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat az elmúlt évek egyik legkevésbé izgalmas törvényjavaslata. Ennek okát úgy tudnám összefoglalni, mind államtitkár úr, mind a Számvevőszék elnöke is elmondta már, hogy ilyen jól megalapozott és ennyire kevés visszamutató dolgot elrendezni kívánó zárszámadási törvénnyel nagyon régóta nem foglalkozott a magyar parlament, hiszen a nemzeti együttműködés kormánya és a parlament, azt mondhatom, kimondhatjuk, jó munkát végzett az előző évi költségvetés tervezésekor és a tavalyi évben annak végrehajtásával.

Kimondhatjuk, hogy a Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetése az állami számvevőszéki jelentéssel összhangban törvényesen és rendben, átlátható módon lett végrehajtva. Legfontosabb erényének mondhatjuk a biztonságot, a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot. A 2013. évi gazdálkodás a konszolidáción keresztül sikeresen járult hozzá az alaptörvényben rögzített gazdálkodási alapelvek megvalósításához.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Újdonságként kell azonban értékelnünk azt is, hogy a Gyurcsány-Bajnai-időszakhoz képest a zárszámadási törvényben nem kellett salátatörvényszerűen visszamenőlegesen a költségvetési törvényhez vagy más alrendszerekhez hozzányúlni. Külön öröm, hogy az Állami Számvevőszék is a jelentésében pozitívan értékelte a költségvetés végrehajtását. Akik jártak itt a parlamentben az elmúlt 25 évben, azok pontosan tudják, hogy az állami számvevőszéki jelentések nem mindig voltak ennyire pozitívak.

(11.00)

Nagy eredmény az is, hogy nagyobb korrekció nélkül, a belső tartalékok rugalmas és a folyamatokhoz történő átcsoportosításával sikerült tartani a költségvetés számait.

A törvényjavaslat az államháztartásról szóló 2011. évi XCV. törvény 90. § (1) bekezdése szerint a zárszámadással kapcsolatos rendelkezések végrehajtását szolgálja. A vonatkozó rendelkezések szerint a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a kormánynak a költségvetési évet követő nyolc hónapon belül augusztus 31-ig kell benyújtania az Országgyűléshez, és az Országgyűléshez való benyújtást megelőzően két hónappal, június 30-ig az Állami Számvevőszéknek is megküldeni. E kötelezettségeket a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a kormány határidőre teljesítette.

Ki kell emelni, hogy a törvényjavaslat parlamenti benyújtását követően a Központi Statisztikai Hivatal szeptember 30-án közzétette a 2014 szeptemberétől alkalmazandó új módszertan alapján összeállított GDP- és GNI-adatokat és a nemzetgazdasági szektorok nemzetiszámla-adatait. A túlzott hiány megállapításának céljára alkalmazott jelentéstételi kötelezettség teljesítése során az új módszertan első alkalommal a 2014. évi őszi EDP-jelentésnél érvényesült. Ennek alapján a benyújtott zárszámadási törvényjavaslat indoklásában szereplő makrogazdasági és költségvetési paraméterek is módosultak. A jelen anyag, ez a törvényjavaslat már a módosított makrogazdasági és költségvetési számokat is tartalmazza. Köszönjük szépen a minisztériumnak ezt a módosítást.

A változásokról röviden. 2014 szeptemberétől a nemzeti számlák összeállításának módszertana megváltozott, az Európai Unió tagállamai a korábbi SA 1995 elszámolási rendszerről az SA 2010-re váltottak. Az új módszertan követi a gazdasági környezetben lezajlott változásokat, figyelembe veszi az új kutatási eredményeket és a felhasználók igényeit. A váltás következtében az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a korábbi időszakra vonatkozó alapvető makrogazdasági és statisztikai mutatók is megváltoztak, többek között a GDP értéke is. Mindezeken felül a hiány és az adósságszámítás módszertana is módosításra került. Három olyan jelentősebb változás történt, amely hatással van az uniós módszertan szerinti maastrichti hiányra, illetve adósságra. Első a szektorbesorolási szabályok változása, hogy mely szervezetek vannak a kormányzati szektoron belül, a tb-be történő egyösszegű átutalások vagyonelszámolásának új kezelése, valamint a swapok elszámolásának változtatása.

A törvényjavaslat normaszövege megegyezik a 2013. évi költségvetés finanszírozásáról, a végrehajtás szabályaival összefüggő kérdésekről (Sic!), tárgyalja az államadósság kezelését. A törvényjavaslat tartalmazza a tb-alapok pénzügyi előirányzatainak végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket. A törvényjavaslat magában foglalja a központi költségvetés kiadási, bevételi főösszegeit, a hiány jóváhagyását ? ehhez kapcsolódik a törvényjavaslat 1. melléklete ?, a helyi önkormányzatok elszámolásait, amelyeket a 2-7. mellékletek tartalmaznak, valamint az uniós programok kötelezettségvállalási keret-előirányzatait és azok teljesülését, amelyeket a 8. melléklet mutat be.

A zárszámadáshoz kapcsolódó gazdasági és költségvetés-politikai folyamatok értékeléséről néhány szót. A kormány 2013-ban folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, ezek között a költségvetési hiány alacsonyan tartását, az államadósság csökkentését, az ország versenyképességének javítását, a foglalkoztatás bővítését és növelését, valamint az ország növekedési potenciáljának emelését. Természetesen mindezek mellett érzékelte, hogy a világgazdasági válságot követően a háztartások magas devizaadóssága a belső kereslet élénkülésének gátjává vált. A kormány intézkedéseivel több százezer devizahiteles család terheit mérsékelte. Ilyen volt többek között a végtörlesztés bevezetése, az azóta is működő árfolyamgát és a Nemzeti Eszközkezelő felállítása.

A 2013-as költségvetés tervezete 2012 őszén módosításra került, mivel az európai adósságválság elhúzódása és a világgazdaság egészében érzékelhető mérséklődés következtében jelentősen romlottak a növekedés külső feltételei. Azonban a 2012-ben tapasztalt lassulást követően főbb külkereskedelmi partnereink gazdasága 2013-ban ismét lendületet vett. A külső kereslet élénkülése mellett a növekedési fordulat kibontakoztatását segítette a korábbi évek autóipari beruházási következtében létrejött kapacitások termelésének felfutása, miközben újabb jelentős volumenű beruházások is bővítették a feldolgozóipar kapacitásait. E hatások következtében a bruttó hazai össztermék a költségvetés őszi módosításakor feltételezett 0,9 százalékhoz képest gyorsabban, a KSH által felülvizsgált szeptemberi adatok alapján 1,5 százalékkal bővült. A magyar export 5,9 százalékos növekedése 2013-ban is meghaladta a felvevőpiacokét. Az import növekedési üteme megegyezett az exportéval. E folyamatok eredményeként a külkereskedelem továbbra is pozitívan járult hozzá a növekedéshez.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A foglalkoztatottak száma 2013-ban jelentősen növekedett. A versenyszférában foglalkoztatottak száma 0,4 százalékkal emelkedett, míg a közszféra létszámának 4,6 százalékos bővülése a közfoglalkoztatottak nagyobb létszámához köthető. A munkanélküliségi ráta jelentősen, 0,7 százalékkal csökkent, és az előző évekhez képest 10,2 százalékra mérséklődött. A minimálbér 5,4 százalékos, illetve a garantált bérminimum 5,6 százalékos év eleji emelése ösztönözte a béremeléseket, az inflációs várakozásokat pedig egész évben alacsonyan tartotta. A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 3,4 százalékkal emelkedtek az elmúlt évhez viszonyítva. Az infláció is lényegesen alacsonyabban alakult a tervezettnél, az előzetes adatok szerint átlagosan 1,7 százalékkal nőttek az árak 2013-ban. A reálgazdasági többlet számottevő növekedése a folyó fizetési mérleg egyenlegében is tükröződött, a 2012. évi 1,9 százalékostöbblet után 2013-ban 4,1 százalékos aktívum alakult ki.

A fiskális folyamatokról néhány szót. A 2013. évi költségvetési évet két folyamat határozata meg. Az év első felében Magyarország ellen még túlzottdeficit-eljárás folyt. Az eljárás lezárása érdekében a kormány tavasszal ? noha nem értett egyet az Európai Bizottság makrogazdasági előrejelzéseivel ? az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésekről döntött. Ennek keretében olyan rendelkezéseket hozott, amelyek nem érintették a családokat, a magánszemélyeknek nyújtott támogatásokat, hanem elsősorban az állami működés kiadásainak csökkentésére irányultak, így 2010 óta nem következtek be a korábban tapasztalt, a lakosságot terhelő megszorítások.

A három lépcsőből álló javaslatsor első lépcsője közel 93 milliárd forintos, vagyis 0,3 százalékos GDP-arányos zárolás, kiadáscsökkentés volt. Az állam ezzel a saját kiadásain spórolt. Második lépcsőként a kormány egyszeri beruházások finanszírozását a bevételek realizálásával kívánta ellensúlyozni. Ennek érdekében a 2013. évi költségvetési törvény módosításával beruházási alapot hozott létre, a módosítás értelmében az egyszeri beruházások finanszírozására csak egyszeri állami vagyon eladásából vagy annak hasznosításából származó bevételekből kerülhet sor.

Annak érdekében, hogy a kitűzött hiánycél abban az esetben is elérhető legyen, ha nem várt, előre nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlenné válnak, a kormány a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében az államháztartás egyenlegét hosszú távon javító további intézkedések meghozatala mellett döntött.

(11.10)

Ennek első része a tranzakciós illeték, valamint a távközlési adó mértékének megemelése. Az év második felében, a túlzottdeficit-eljárás lezárása után az intézkedéseknek, a gazdaságban megindult élénkülésnek és az egyes kiadási tételeknél a megtakarításoknak, illetve a frekvenciahasználati jog meghosszabbítása okán befolyt koncessziós bevételeknek köszönhetően egyértelművé vált, hogy a hiánycél biztonsággal tartható. A kedvezőbbé vált költségvetési folyamatok, valamint a jelentős összegű kockázati tartalék lehetővé tették a kiadásoldali intézkedések részleges feloldását.

Az államháztartás 2013. évi pénzforgalmi hiánya 819,9 milliárd forint lett, ami a GDP 2,7 százaléka. Itt szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy itt a parlamentben, külföldön, minden fórumot megjárt módon nem hittek nekünk abban, hogy ezt a hiánycélt 2,7 százalékon lehet tartani, sőt, azt sem hitték el, hogy akár 3 százalék alatt lehet tartani. A legfontosabb mondat mégis az volt, amikor a túlzottdeficit-eljárás alól kiengedték Magyarországot; el kellett ismerni azt a munkát, amit a kormány végzett, természetesen minden magyar ember segítségével.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 985,3 milliárd forintos hiánya jóval alacsonyabb lett a tervezetthez képest, elsősorban a magasabb adóbevételek, másrészt a jó gazdálkodás miatt. Az elkülönített állami pénzalapok 2013. évi 51,7 milliárd forintos többlete a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 27,1 milliárd forintos, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 19,8 milliárd forintos, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 3 milliárd forintos, a Nemzeti Kulturális Alap 1,1 milliárd forintos, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja 0,5 milliárd forintos, a Bethlen Gábor Alap 0,4 milliárd forintos többletéből, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 200 millió forintos hiányából alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege így 2013-ban mínusz 7,4 milliárd forintos nagyságrendben alakult.

A társadalombiztosítási alapok a 2013. évet 800 millió forintos többlettel zárták, amely a Nyugdíj-biztosítási Alap 1,3 milliárd forintos többletéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 0,5 milliárd forintos hiányából tevődött össze. Az államháztartás helyi önkormányzati alrendszerében 2013-ban 112,9 milliárd forintos többlet alakult ki, ami mintegy 127,9 milliárd forinttal kedvezőbb a tervezett 15 milliárd forintos deficithez képest. A jelentős javulás egyrészt a fegyelmezett gazdálkodásnak, a működési kiadások visszafogásának, másrészt pedig a hitelfelvétel szigorú kormányzati kontrolljának köszönhető.

Megjegyzendő, hogy az önkormányzatok gazdasági helyzetét jelentősen javította, hogy a kormány 2012-ben megkezdte és 2014-ben véglegesen lezárta az önkormányzatok adósságkonszolidációját. Önök is tudják, hogy ez legalább három lépcsőben alakult ki. Először az 5 ezer fő alatti települések adósságának teljes átvállalásával, majd az 5 ezer fő feletti települések 40 és 70 százalék közötti átvállalásával, illetve 2014 elején pedig a fennmaradó önkormányzati adósság teljes átvállalásával.

Az államadósság kérdéséről egypár szót, tisztelt képviselőtársaim. Az államadósság vizsgálatakor el kell különítenünk kétféle módszertan szerint számított adósságrátát. Magyarország Alaptörvénye rendelkezéseinek megfelelően a gazdasági stabilitásról szóló 2011. évi CXCIV. törvény meghatározta az államadósság definícióját. Az európai uniós módszertan szerint számított államadósság, a maastrichti alapon számított adósság azonban néhány ponton eltér a magyar törvények szerinti államadósságtól. A Gstv. szerinti államadósság számviteli fogalmakkal és adatokkal alátámasztott fogalom, míg a maastrichti adósság statisztikai kategória, döntő részben statisztikai adatgyűjtés, kisebb részben számviteli adatok feldolgozásának terméke.

Mindkét adósságmutatónak legjelentősebb, a jelzett eltérésekkel alkotott része a költségvetés adóssága. Ennek 2013 során bekövetkezett növekedését elsősorban a devizaárfolyamok kedvezőtlen változása, másrészt a 2013 végén a tervekben még nem szereplő önkormányzati adósságátvállalások okozták. Az év végén a tényleges devizaárfolyam a 296,90 euró/forint árfolyammal szemben 2012 végén 291,29 forint volt, amely növelte az év végi deviza-államadósság forintértékét. (Sic!)

2013. júniusban megvalósult az előbb már említett 5 ezer fő feletti települések 593,3 milliárd forint értékű adósságátvállalása, ami jelentősen növelte a központi költségvetés adósságát, nagyobbrészt a központi költségvetés devizaadósságát, kisebbrészt a forintadósságát. Az államháztartási szinten ez az adósságátvállalás nem emelte meg az államadósságot, mivel az adósság az államháztartás egyik alrendszeréből a másikba került. 2013 során a központi költségvetés pénzforgalmi adóssága nominálisan 1278,6 milliárd forint, ami 6,2 százalékos növekedés a 2012. évi 20 720,1 milliárd forinthoz képest. (Sic!) Ezen növekedés mintegy felét, 593 milliárd forintot a fent említett adósságátvállalás magyarázza, az enélkül számított adósságnövekedés kevesebb, mint az államháztartás központi alrendszerének hiánya.

Az Európai Unió módszertana szerint számított adósságráta 77,3 százalékra mérséklődött az előző 78,5 százalékról. Így megállapítható, hogy az elmúlt évben is fokozatosan csökkent az államadósság, a kamatkiadásokra és közvetve az adósság szintjére is mérséklően hatott a Magyar Nemzeti Bank 2012-ben elkezdett alapkamat-csökkentő lépéssorozata.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány összefoglaló mondattal szeretném lezárni vezérszónoklatomat. Elsősorban azzal, hogy megállapításaink szerint 2013 a gazdasági fordulat éve volt, amely négy fő prioritás egyidejű megvalósításával jöhetett létre. Az első pont a költségvetési stabilizáció, tartósan alacsony, 3 százalék alatti költségvetési hiány. Az ország kikerült a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól, a folyó fizetési mérleg 2013-ban 4,1 százalékos aktívummal zárt. Az elsődleges egyenlegünk, a kamatfizetés nélkül számított egyenleg továbbra is pozitív, 331,5 milliárd forint lett.

(11.20)

A vártnál nagyobb gazdasági növekedés ? amely 1,5 százalékos volt ? leginkább a beruházások növekedésének volt köszönhető, és ezek nem hitelből, mint ahogy a szocialista kormányok alatt megszokhattuk, hanem elsősorban saját forrásokból történtek.

A növekedési fordulathoz a kormány gazdaságpolitikáján túl a kedvező külső élénkülés is hozzájárult. Mind az autóipar, mind a feldolgozóipar jelentősen hozzájárult az export növekedéséhez, mintegy 5,9 százalékkal; alacsony infláció, 1,7 százalék, ami több más mellett a rezsicsökkentésnek is köszönhető volt.

Többször elhangzott, de itt is el kell mondanunk, hogy javult az uniós pénzek felhasználása. A kormány az egykulcsos személyi jövedelemadóval is több pénzt hagyott az embereknél, ami elsősorban a fogyasztást erősítette.

A 3. pont a foglalkoztatottak számának növekedése a versenyszférában, ahogy már említettem, 0,4 százalékkal, a közszférában pedig 4,6 száza­lékkal; a munkanélküliségi ráta csökkenése, a bruttó átlagkeresetek mintegy 3,4 százalékkal történő növelése és a munkahelyvédelmi akcióterv jelentősége, amelyik ebben az évben már több mint 800 ezer munkavállaló munkahelyének megtartásához járulhatott hozzá.

A 4. pont az eladósodottság csökkentésével összegezhető. A kormány felismerte, hogy a gazdasági növekedés egyik gátja a lakosság túlzott eladósodottsága. Annak érdekében, hogy ez csökkenjen, a tavalyi évben is számos intézkedést hozott a végtörlesztés, az árfolyamgát és a Nemzeti Eszközkezelő. A kormány a háztartások mellett a helyi önkormányzatokat is segítette, és az államháztartás adósságrátája 78,5 százalékról 77,3 százalékra csökkent. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az EU átlaga 88,9 százalék, az eurózónának pedig 95 százalék a hasonló mértékkel számolt adósságrátája.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr! Mindezek alapján a Magyar Köztársaság (Sic!) 2013. évi zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot, az Állami Számvevőszék véleményével együtt, jó szívvel javasolja a Fidesz-KDNP-frakció megtárgyalásra és elfogadásra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai