Készült: 2020.07.09.11:34:48 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 108 2010.05.20. 21:51  107-174

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP), a napirendi pont előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak, és minden magyarok, akik a rádió és a televízió közvetítése útján figyelemmel kísérik mai ülésünket itt a Magyar Köztársaság területén, a Kárpát-medencében és szétszóratva a nagyvilágban!

Tisztelt Ház! A kettős állampolgárságról szóló törvény meghozatalának evidenciának kellene lennie, mert a Magyar Országgyűlésnek nem arról kell számot adni a történelem színe előtt, hogy miért tárgyaljuk ezt a törvényt, hanem arról kell számot adnunk, hogy miért nem tárgyaltuk réges-régen, közfelkiáltással elfogadva.

Tisztelt Ház! Miért kell ez a törvény? Egész egyszerűen azért, mert ez következik a nemzeti szolidaritásból. Ezt a törvényt akkor is meg kellene hoznunk, ha nem lett volna Trianon; amint bölcs elődeink a törvényhozásban 1886-ban hasonló törvényt hoztak, természetesen más történelmi körülmények között, de hasonló gondolat ihlette őket, hogy a bukovinai székelyek és a csángó magyarok részesei lehessenek közjogi értelemben is a magyar nemzetnek, amint nyelvi, szellemi, kulturális értelemben egyébként is részei.

Ha nem lett volna Trianon, akkor is meg kellene hoznunk ezt a törvényt, de volt Trianon, aminek következtében a magyar nemzet egyharmada más országok joghatósága alá került; úgy ment át felettük a határ, hogy el sem hagyták a szülőföldjüket. A velük való szolidaritás és ennek a gesztusnak a megtétele a trianoni határokon kívül rekedt magyarság felé a legelemibb erkölcsi kötelességünk (Általános taps.), és egy súlyos igazságtalanság orvoslásának is a lehetőségét jelenti.

Mondok önöknek egy példát. Ausztriában az ausztriai magyarság nagy része emigráns magyar, akik 1956-ban vagy a '70-es években, a Kádár-korszak idején emigráltak Ausztriába. Ausztria befogadta őket, osztrák állampolgárságot, osztrák útlevelet kaptak, és a rendszerváltás megnyitotta számukra a lehetőséget, hogy megkapják a magyar útlevelet. Nagyon helyesen, van magyar útlevelük. De a Lajta menti magyarságnak, a burgenlandi magyarságnak, akik soha életükben a falujukat sem hagyták el, az őshonos magyarságnak nem lehet állampolgársága. Ez mélységes igazságtalanság, amelyet most ezúton orvosolhatunk.

Van még egy szempont, tisztelt Ház: 1994. december 5-ének a szégyene. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Bocsánat, 2004. december 5-ének a szégyene; az a szégyen, amikor egy kormány a saját nemzete ellen kampányolva a magyarság egyharmadát közjogi értelemben kirekesztette a magyar nemzetből. Ezt a határon túli magyarság egyfajta lelki Trianonként élte meg. Ennek a sebnek a begyógyítása, amennyire lehet, legelemibb erkölcsi kötelességünk. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiból.) De december 5-ének van még egy üzenete. Mindennek ellenére, a kormányzati propaganda ellenére december 5-én a magyar emberek többsége igennel szavazott, és az ő politikai akaratuk természetes küldetést és kötelezettséget jelent számunkra, hogy ennek a politikai akaratnak megfelelően is ezt a törvényt meghozzuk.

Tisztelt Ház! Elmondok önöknek egy történetet. Nem szoktam magánéleti dolgokkal előhozakodni, azt gondolom, hogy teljesen más a közélet és más a magánélet, de most hadd mondjak el önöknek egy családi természetű dolgot. Édesanyám erdélyi, a második világháború után jöttek át Magyarországra, a bátyám pedig a '70-es évek folyamán valamikor disszidált Svédországba, ahol politikai menedéket kapott, megkapta a svéd állampolgárságot, a svéd útlevelet. A rendszerváltást követően, néhány évvel ezelőtt besétált a stockholmi magyar nagykövetségre, azt mondta, hogy ő Semjén György, itt vannak a papírjai, és kéri a magyar útlevelet. Azt mondták, hogy isten hozta, drága Semjén úr, és postafordultával megkapta a magyar útlevelet. Tehát a bátyám megkaphatta a magyar útlevelet. De édesanyámnak a rokonsága, a barátai, az egykori szomszédjai, akik soha nem hagyták el Erdélyt, akár a városuk vagy a falujuk határát sem, őnekik nem lehet magyar állampolgárságuk. Ezt az igazságtalanságot kell orvosolnunk ebben a törvényben. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiból.)

Vagy gondoljunk a Vajdaságban élő magyarokra. Nemrég voltam Szabadkán, ahol értelemszerűen szerb állampolgárok voltak a társaságunkban, akik különböző nemzetiséghez tartoztak. Az ott lévő szerb állampolgárságú, román nemzetiségű embereknek volt román állampolgársága, az ott élő szerb állampolgárságú, szlovák nemzetiségű embereknek volt szlovák állampolgársága, a szabadkai horvátoknak volt horvát állampolgársága, csak az őshonos szabadkai magyaroknak nem volt magyar állampolgársága.

Tisztelt Ház! Nagyon fontosnak tartom leszögezni, nem gondolom azt, hogy a magyar nemzetre, a magyar nemzeti érdekekre bármilyen kárt vagy veszélyt jelentene az, ha egy Pilisben élő szlovák polgártársunk a szlovák identitásának megfelelően fölveszi a szlovák állampolgárságot is, ha egy gyulai román fölveszi a román állampolgárságot, vagy a választókerületemben egy Bátyán élő, horvát kultúrát, horvát nyelvet bíró ember él a lehetőséggel és fölveszi a horvát állampolgárságot, ez nem megszegényesülést, hanem gazdagodást jelent nekünk, és természetesnek tartom, hogy ők fölvehessék a szlovák, a román, a horvát állampolgárságot.

(20.10)

De ugyanúgy természetesnek tartom, hogy a határainkon kívül élő magyarok ezekben az országokban szintén felvehessék a magyar állampolgárságot. (Taps.) Azt gondolom, tisztelt Ház, hogy mindenkinek lehessen annyi állampolgársága, ahány valós identitása van.

Miről szól ez a törvény, tisztelt Ház? Azért kell ezt nagyon pontosan elmondanunk, mert számos félreértés, félreértetés vagy rosszindulatú félremagyarázás tapasztalható. Egyedi kérelemre történik az állampolgárság megadása, mégpedig egyszerűsített, könnyített, gyorsított eljárással, kedvezményes eljárással azok számára, akik vagy akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak, vagy vélelmezhetően a valamikori Magyarországról származtak el, és valamilyen szinten beszélik a magyar nyelvet. Fontosnak tartom tisztázni, hogy a vélelem azért fontos, mert például a csángó magyarok esetében okiratilag, családilag visszamenőleg aligha igazolható ilyesmi. Viszont a Magyarországról való származás az ő esetükben vélelmezhető. Ne rekesszük ki őket ebből a lehetőségből!

A nyelvtudás esetén nem az az elvárás, hogy a nyelvtudományok doktora legyen a Tudományos Akadémián, hanem az, hogy a saját nyelvjárásában, a saját környezetében el tudjon egy ügyet intézni, például ezt az ügyet, magyarul. Azt is nagyon fontosnak tartom, benne van a javaslatunkban, hogy a személyi okmányok, az anyakönyvi iratok kiadásánál a név, a családnév, a személynév és a helységnév magyar helyesírással kerüljön bejegyzésre. Számos könny, fájdalom, sérelem és megaláztatás eredt abból, hogy azt írták a személyi okmányaiba Kolozsvár helyett, hogy Cluj. Nem azt írták, hogy Kovácsné, hanem azt, hogy Kováčová. Azt gondolom, a legelemibb kötelességünk, hogy Magyarországon, ahogy ő kéri, az okmányaiban ezek a helységnevek és személynevek magyarul szerepeljenek. (Taps.)

Tisztelt Ház! Néhány ellenvetés is volt, szeretnék ezekre röviden reflektálni. Főleg a választójog körül merültek fel kérdések, nyilván rossz a lelkiismeret bizonyos helyen, ebből kifolyólag aggodalmak vannak, de fontos, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Ez az állampolgársági törvény, nem pedig a választójogi törvény. Ez a törvény sem pluszjogot nem ad, sem jogot el nem vesz senkitől. Hasonló a helyzetük, mint a külföldön élő magyar állampolgároknak. Tehát nincs A és B kategóriájú, nincs első- és másodrangú magyar állampolgár. Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság van. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) És bár méltatlan, hogy ilyen kérdésekről szólni kell itt, de miután ama december 5-én ez komoly formában elhangzott, és egy kampány épült erre, ezért az egészségügyi és nyugdíjellátás tekintetében is szólnom kell néhány szót.

Tisztelt Ház! A helyzet a napnál világosabb. Mindenkinek ott van az egészségügyi ellátása, ahová az egészségügyi járulékát fizeti. Mindenki onnan kap nyugdíjat, ahová a nyugdíjjárulékát fizette. Tehát ahogy ez a törvény nem a választójogi törvény, ugyanúgy ez a törvény nem a társadalombiztosítási törvény. Egyébként azt gondolom, végtelenül sértő a határon túli magyarokra, amikor azzal vádolják őket, hogy azért akarnak magyar állampolgárok lenni, hogy a magyar egészségügyi ellátást vegyék igénybe. Világos, hogy aki át akart jönni, már átjöhetett. Aki a szülőföldjén akar magyar lenni, tegyük lehetővé neki ilyen megaláztatás nélkül, hogy magyar állampolgár lehessen. Megjegyzem egyébként, hogy a legnagyobb létszámú magyarság, a romániai és a szlovákiai magyarság esetében nem azon az alapon jogosultak bizonyos ellátásokra, hogy magyar állampolgárok, hanem azon az alapon, hogy uniós állampolgárok. Mint román állampolgár uniós állampolgár, ebből kifolyólag jogosult az ellátásokra, hasonlóképpen, mint egy német, egy francia vagy egy spanyol.

A legsúlyosabb állítás körülbelül úgy fogalmazható meg, hogy mivel nem itt fizet adót, ne lehessen állampolgár. Tisztelt Ház! Akkor aki ezt állítja, annak azt is állítania kellene, hogy aki mondjuk, öt évre kimegy Münchenbe dolgozni, miután ott kapja a fizetését és oda fizeti az adóját, annak fel kellene függeszteni vagy korlátozni kellene az állampolgárságát? Vagy netán annak, aki külföldre megy férjhez, külföldre megy feleségül valakihez, és nem is jön vissza Magyarországra, őt meg kellene fosztani a magyar állampolgárságától? Abszurd, tisztelt Ház, ez a gondolkodás. Ezért nagyon pontosan szeretném leszögezni azt, hogy az adózás és az állampolgárság között nincs ok-okozati viszony.

A másik széltében-hosszában hangoztatott kérdésfelvetés az, hogy mit szól majd ehhez az Európai Unió, és mit szólnak a szomszédaink. Tisztelt Ház! Nem ez a végső szempont, de vegyük komolyan. Nem ez a végső szempont, mert a Magyar Országgyűlés először, másodszor és harmadszor az egyetemes magyarságnak tartozik felelősséggel, nem pedig valaki másnak. (Nagy taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik soraiban.) Az egyetemes magyarságnak - térben és időben. Térben itt, a mai Magyarországon, a Kárpát-medencében és a nagyvilágon, és időben is, mert felelősséggel tartozunk a történelem színe előtt az őseink felé, akiktől ezt a hazát, akiktől a nyelvünket örököltük, akiktől a kultúránkat örököltük, és felelősséggel tartozunk az utódaink tekintetében is, akik majd el fognak számoltatni egyszer minket, hogy hogyan sáfárkodtunk ezzel az örökséggel.

Az Unió tekintetében, tisztelt Ház, az Európa Tanács 1997. november 6-án az európai egyezményben feketén-fehéren kimondta, hogy minden állam saját joga, minden állam szuverén joga, hogy maga döntsön állampolgársági ügyeiben. Akkor lenne probléma az Európai Unió fórumai előtt, ha ez a törvény diszkriminatív lenne. De ez a törvényjavaslat nem diszkriminatív. Akkor lenne diszkriminatív, ha etnikai megkülönböztetést tartalmazna. Ez a törvény nem tartalmaz etnikai megkülönböztetést. Ha például egy brassói szász, akinek a felmenői a magyar királyságból származnak, és valamilyen szinten tud magyarul, úgy érzi, hogy ragaszkodnia kell a magyar hagyományokhoz, az erdélyi örökségéhez, a magyar kultúrához, és valamilyen szinten tud magyarul, ő sincs kizárva abból a lehetőségből, hogy amennyiben kéri, szabad akaratából felvehesse a magyar állampolgárságot. Nincs etnikai diszkrimináció, tehát semmilyen szempontból nem ütközik az Európai Unió előírásaiba.

(20.20)

És még egy szempont, tisztelt Ház; Románia hasonló szisztémát alkalmaz: egyedi kérelemmel, gyorsított eljárással. Románia havonta 10 ezer útlevelet ad ki vagy igyekszik kiadni, elsősorban a Moldáv Köztársaság területén élő román identitású emberek részére, akik egyébként az Unión kívül vannak, és ezzel az útlevéllel mint európai uniós polgárok jelentős részük rögtön megy Olaszországba, Spanyolországba és Franciaországba munkát vállalni. Az Európai Unió ezt - egyébként nagyon helyesen - nem sérelmezte. Ha Romániának szabad, akkor nekünk is szabad. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.) Ha a román, a szerb, az olasz, a német, a portugál és a francia állam megteheti, akkor mi, mint a Magyar Országgyűlés, mi is megtehetjük.

És nézzük a szomszédainkat, tisztelt Ház! A legtöbb magyar a Román Köztársaság területén él, s mint mondottam, a mi törvényjavaslatunk lényegében a román mintát követi. Tehát probléma e tekintetben nem lehet. Örömmel értesültünk róla, hogy Traian Băsescu elnök úr pozitívan nyilatkozott e tekintetben, mondván, ha Románia ezt megteheti a külföldön élő románok tekintetében, akkor természetes, hogy Magyarország is megteheti ezt a külföldön élő magyarok tekintetében. Ha Románia megteheti ezt a Moldáviában élő románok tekintetében, akkor Magyarország is megteheti ezt az Erdélyben élő magyarok tekintetében.

Szlovákia tekintetében, tisztelt Ház, néhány dologgal érdemes tisztában lennünk. Miután választási kampány, nem is akármilyen választási kampány zajlik Szlovákiában, nyilván semmilyen szempontból nem lenne szerencsés, ha mi bármi módon beszállnánk ebbe a választási kampányba. Ugyanakkor fontos, hogy ne is hagyjuk magunkat provokálni. De nagy naivság kell azt gondolni, hogy a Szlovákiával való problémáink e miatt a törvényjavaslat miatt vannak. Szlovákiában mégiscsak hatályban vannak a Beneš-dekrétumok, amelyek alapján legellentétesebben a legalapvetőbb emberi jogi normákkal magyarok százezreit - nem beszélve a németekről - üldözték el a szülőföldjükről, vették el a tulajdonukat, nyomorították meg, rabolták ki, és számos esetben tragikus módon ölték meg ezeket az embereket. S ezek a törvények - még akkor is, ha nem alkalmazzák őket, de így vagy úgy - a hatályos szlovák joganyag részei.

Emlékezzünk Malina Hedvig kálváriájára vagy a dunaszerdahelyi rendőrterrorra, vagy arra a példátlan botrányra, amikor Sólyom László köztársasági elnökünket nem engedték be Szlovákiába. Amikor egy összpárti delegációval Brüsszelben voltunk, akkor pontosan azt mondtuk el a francia nemzetiségű partnerünknek: el tudja azt képzelni franciaként, hogy Sarkozy elnök urat ne engedjék be Németországba? Vagy elképzelhető az nyugat-európai ésszel, hogy Merkel asszonyt ne engedjék be Elzász-Lotaringiába? Vagy a nyelvtörvény kapcsán elképzelhető Elzász-Lotaringiában az, hogy egy német orvos ne beszélhessen németül a német betegével vagy a német asszisztensével? Ez elképzelhetetlen. Tehát a problémáink nem e miatt a törvényjavaslat miatt vannak.

Tisztelt Ház! Nagyon fontosnak érzem itt nagyon világossá tenni, hogy a szlovák kormánnyal való viták és a szlovák kormány magatartása, különösen a szélsőséges Ján Slota-féle politikai csoport tekintetében nem összetévesztendő a szlovák néppel. A szlovák néppel történelmi sorsközösségben voltunk, és történelmi sorsközösségre vagyunk ítélve, ezért nagyon fontos, hogy világos különbséget tegyünk a szlovák belpolitika és a szlovák nép között, akik felé a kinyújtott kezünk mindig kinyújtva van. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)

Szerbia tekintetében világos a helyzet: Szerbia is biztosította - nagyon helyesen - minden szerb számára a lehetőséget a szerb állampolgárságra, függetlenül attól, hogy hol él, és a nyilatkozataikban is támogatják a mi kezdeményezéseinket.

Ukrajna vonatkozásában valóban vannak alkotmányossági problémák, hiszen az ukrán állam elvileg tiltja a kettős állampolgárságot, de világosan látnunk kell, hogy ez nem a maréknyi kárpátaljai magyarság miatt van, hanem a Dnyeperen túli közel 20 millió orosz vonatkozása miatt. Megindultak a tárgyalások Martonyi miniszter úr tekintetében is, és magam is folytattam tárgyalásokat, és azt kell mondanom, hogy meg fogjuk tudni oldani ezeket a problémákat. De itt hadd mondjam azt, hogy ha az ember, mondjuk, Ungváron van, akkor napi tapasztalat, hogy a Kárpátalján élő románoknak van román állampolgárságuk, az ott élő szlovákoknak van szlovák állampolgárságuk, és azt kell mondanom, hogy az Ukrajnában élő oroszok tömegének van orosz állampolgársága. Ha nekik lehet, nekünk is lehet. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)

Osztrák, szlovén és horvát barátaink tekintetében, hála istennek, nincs probléma.

Összefoglalásul azt mondhatom önöknek, tisztelt Ház, hogy akikkel szót lehet érteni, azokkal szót értünk. De akik nem akarnak szót érteni velünk, azok miatt nem adhatjuk fel természetes jogainkat.

Tisztelt Ház! Ama december 5. után a csíksomlyói zarándoklat alkalmával az ottani emberek egy fekete gyertyát küldtek nekünk ide a parlamentbe. (Fekete gyertyát helyez tartóval a szónoki emelvényre.) Ez nem a harag, hanem a fájdalom kifejezése volt. Most, pünkösd idején adja meg a Szentlélek bölcsessége és vezessen mindnyájunkat úgy, hogy nemzettársaink polgártársaink lehessenek, és jövő ilyenkor székelyföldi testvéreink fehér gyertyát küldjenek ide nekünk az Országgyűlésbe, az ország Házába, ami az ő házuk is, ami az egyetemes magyarság közös háza. Adja Isten, hogy így legyen!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Hosszan tartó taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 2-6 2010.11.08. 5:46  1-14

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hatévi kényszerű szünet után pénteken újra összeült a Magyar Állandó Értekezlet, ahol megvalósult a teljes nemzeti egység, beleértve a határon túliakat, az emigrációt, a magyarországi pártokat és a kormányt.

A MÁÉRT jelentősége, az összmagyar egység és a határon túliak kifejezett kérése indokolja, hogy itt, az Országgyűlésben is ismertetésre kerüljön a zárónyilatkozat, amely az egyetemes magyarság legfontosabb feladatait, szempontjait, deklarációját veszi számba.

"A Magyar Állandó Értekezlet IX. ülésének zárónyilatkozata. A 2010. áprilisi választások politikai és társadalmi következményei lehetőséget teremtenek a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésére. Az új politikai rend összekapcsolja a sokszínű magyar nemzetet, amelynek egyenrangú tagjai a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő magyarok. A nemzetpolitikában megvalósuló fordulat megújult szemléletet tükröz, amelynek értelmében az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltja fel.

A múlt lezárásának jegyében a 2004 óta mellőzött Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-ei ülésével folytatja működését. A magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhetnek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében. A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.

Az ülésen elhangzottakat összegezve a MÁÉRT tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodtak meg:

Üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét. Egyetértenek abban, hogy a meghozott döntések, úgymint a nemzeti összetartozásról szóló törvény, valamint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetővé tétele a külhoni magyarság számára valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja. Szintén örömmel fogadták a MÁÉRT összehívását, és megállapodnak a korábban is működő szakbizottsági rendszer újraindításában. A továbbiakban a következő szakbizottságok kezdik meg munkájukat: külügyi és jogi szakbizottság; oktatási és kulturális szakbizottság; gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság, valamint szórvány szakbizottság.

Állást foglalnak az autonómia különböző formái mint stratégiai célkitűzés mellett, mivel ezáltal látják leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, és ezt tekintik a határon túlra szakadt magyarság nemzeti megmaradása legfőbb biztosítékának.

Kifejezik meggyőződésüket, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára. A kulturális értelemben összetartozó nemzetet ez a jogszabály közjogi egységgé formálja.

Megállapodnak abban, hogy a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani szükséges, valamint hogy az oktatási-nevelési támogatást újra az óvodásokra is ki kell terjeszteni.

Hangot adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség történelmi lehetőség az egész magyar nemzet érdekeinek képviseletére, értékeinek felmutatására, tekintélyünk helyreállítására. Ezért kívánatos a hagyományos kulturális sokszínűség elvének előtérbe helyezése, illetve az összekapcsolódást segítő regionalizmus támogatása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy kiemelten támogatják Horvátország, Szerbia és Ukrajna európai integrációját.

Megnyugvással állapították meg, hogy az új szlovák kormány mentes a szélsőséges nacionalizmustól, ám sajnálatukat fejezik ki, hogy az új kormánykoalíció eddig nem tette meg a bizalom helyreállításához szükséges lépéseket. A tagok elítélik a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapítják, hogy a törvény, a tervezett módosítások ellenére, továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány figyelembe fogja venni a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság - a velencei bizottság - ajánlásait a jogszabály módosításakor. A résztvevők kijelentik, hogy a jövőben is elutasítanak minden olyan intézkedést, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyarság tagjaival szemben.

(13.10)

Reményüket fejezik ki, hogy Romániában hamarosan elfogadásra kerül az új oktatási törvény, amely számos ponton javítja a magyar oktatás helyzetét.

ELNÖK: Miniszterelnök-helyettes úr, az ötperces időkeret, ami az ön rendelkezésére állt, lejárt.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: A kormány nevében beszélek...(Dr. Ujhelyi István: A miniszterelnöknek jár.)

ELNÖK: Öt perc áll rendelkezésére, miniszterelnök-helyettes úr.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Akkor kérem azt, hogy a zárónyilatkozatot az Országgyűlés tagjai tanulmányozzák. Külön felhívom a figyelmet, hogy a teljes nemzeti egység valósult meg a határon túliak, az emigráció, a magyarországi pártok és a kormány tekintetében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok, szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 22 2010.12.07. 13:01  21-70

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy előterjesztésemet Szalárdi János krónikájának néhány összefoglaló sorával indítsam. "Bethlen Gábor fejedelem kincstári jószágaiban való majorkodásukra, gazdálkodásra jó gondviselőket állíttatván mindenütt a sóaknák, arany, ezüst, higany és rézbányáknak míveltetéseket, ottan jó helyben állíttatta, és azoknak míveltetésükre nagy költséggel azokhoz jól értő, tudós főmestereket hozatott vala. De mindenek felett az Isten tiszteletét minden tehetsége szerint nagy szorgalmatossággal igyekezte a hazában felállítani, schkolákat építtetni, azokban a deák széptudományokat taníttatni, a belgiumi, angliai akadémiákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és taníttatni, a hazát keresztyén tanítókkal, tudós professzorokkal megékíteni főgondja volt."

Úgy gondolom, hogy ez a néhány sor kitűnően érzékelteti, miért is kívánja a kormány a külhoni magyarság sokrétű támogatására létrehozandó állami pénzalapot Bethlen Gáborról elnevezni. Olyan törvényjavaslat fekszik most önök előtt, amely négy fő szempont érvényesítésére tesz kísérletet: egységesség, átláthatóság, kiszámíthatóság, elszámoltathatóság, nem tévesztve szem elől a fő célt, a különféle körülmények között külhonban élő magyar közösségek szülőföldjén való boldogulásának és az anyaországgal való szoros kapcsolatának elősegítését.

Magyarország már a rendszerváltoztatás idején megkülönböztetett figyelmet fordított az addig tőle elzárt nemzetrészekre, és az alkotmány 6. §-ában kifejezett módon is kijelentette, hogy: "felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását".

Ennek fényében a külhoni magyarság támogatása immár 20 éves múltra tekint vissza, így érdemes egy rövid áttekintésre megállnunk, hogy számba vegyük az eddig elért eredményeket. 1990-ben magától értetődő volt, hogy az éppen legszükségesebb ügyekben ad hoc jelleggel nyújtott támogatást a magyar állam, ezért az igények felmérésére és becsatornázására az Antall-kormány ekkor hozta létre az Illyés Közalapítványt. 1991-től kezdődően pedig a központi költségvetés fejezeti szinten tervezte be a határon túli magyarság támogatását, tehát azóta folyamatosan léteznek források az egyes érintett tárcák éves büdzséjében.

1992-ben kormányrendelet alapította meg a Határon Túli Magyarok Hivatalát, amely fokozatosan átvette a külhoni magyarokkal összefüggő tárcaközi egyeztető és stratégiaalkotó szerepkört. Ennek folyománya, hogy a hivatal fénykorában, 1998-2002 között születtek meg azok a legjelentősebb alkotások, amelyek a mai napig a határon túli magyarság legjelentősebb intézményei is egyben: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Selye János Egyetem, Beregszászi Tanárképző Főiskola bővítése, a kedvezménytörvény támogatási rendszere, a Mária Valéria híd újjáépítése, az egyházi ingatlanok fokozatos visszaszerzése és cél szerinti felhasználásának elősegítése, a szórványprogramok beindítása, számtalan ösztöndíjprogram, valamint a közalapítványok működésének összehangolása. Ez a felsorolás is világosan jelzi, hogy ennyire összetett támogatási célrendszert csakis központilag felügyelt struktúrában lehet kezelni, és a kitűzött célokat ilyen módon, ellenőrzötten elérni. Sajnos, az éppen 6 évvel ezelőtti népszavazás következményei törést okoztak a támogatások motivációiban is, az akkori kormányzat nem tudott mit kezdeni az előállt bizalomvesztéssel, ezért inkább homokba dugta a fejét, és hagyta, hogy néhány jelentősebb határon túli magyar politikai szereplő vegye kézbe a közpénzek célrendszerének átstrukturálását és felügyeletét.

Így történt meg az, hogy 15 évnyi integráns fejlődést követően megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalát, annak vagyonát átadták a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnak, a költségvetési támogatásokat pedig két részre bontották. A fejezeti kezelésű célelőirányzatok feletti rendelkezési jogot, éves szinten mintegy 8 milliárd forintot a területet felügyelő szakállamtitkár kezébe helyezték, ami gyakorlatilag egy Miniszterelnöki Hivatalon belüli egyszemélyi döntési mechanizmust alakított ki, a nyílt pályázati pénzeket pedig a 2006 elején induló Szülőföld Alap döntéshozó kollégiumi rendszerben osztotta. Az utóbbi esetben 2 milliárd forintról van szó. Ennek a rendszernek a legnagyobb problémája az volt, hogy amellett, hogy nem volt egy központi, világos stratégiai döntéshozói szint Magyarországon, a támogatások hasznosulásának ellenőrzése is elégtelenül működött. Számos olyan jelentős szakmai munkát végző intézmény, civil szervezet és egyházi intézmény nem jutott forráshoz az elmúlt években, amely nem tartozott a meghatározó érdekkörök belső gyűrűjébe.

Mindezzel együtt a legjelentősebb külhoni magyar intézmények túlélték a nehéz időszakot, hiszen az összefogás, a helyiek találékonysága és szakmai életképességük bebizonyította, hogy nélkülözhetetlenek a közösség megmaradása szempontjából. E rövid áttekintés alapján is azt gondolom, hogy az elmúlt 20 esztendő politikai és szakmai tapasztalataiból kiindulva egy olyan törvényjavaslatot nyújtottunk be, amely az eddigi támogatási rendszerek legjobb elemeit próbálja meg beépíteni az új kihívásokkal szembenéző nemzetpolitika végrehajtási struktúrájába.

Kiindulási pontunk is egybeesik a magyar központi költségvetés 2011. évi paradigmaváltásával: immár nem bázisalapon, hanem az ellátandó feladatokhoz mért tervezési munkával próbáljuk meg biztosítani a külhoni intézményrendszerek működését és fejlődését. A Bethlen Gáborról írt sorok egyértelműen mutatják, hogy Erdély legjelentősebb fejedelme már 400 évvel ezelőtt is tudta, hogy a magyar megmaradás bázisai: az oktatás, a kutatás, a gazdaságfejlesztés, az együttműködés és a történelmi egyházakra alapozott intézmények fejlesztése. A Bethlen Gábor Alap egyértelműen ezt a szemléletet viszi tovább a XXI. századi külhoni valóságnak megfelelően.

A törvény négy ponton hoz új szemléletet a támogatások kezelésében. Egységesen kezeli a nemzetstratégiai elképzeléseket és a hozzárendelt forrásokat; többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg; átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a kifizetéseket; valamint megnyitja a lehetőséget az európai uniós alapok sokkal hatékonyabb kihasználásához.

Hangsúlyozottan szeretném kiemelni, hogy a döntéshozatali szint abból a nemzetstratégiából indul ki, amelynek alapvetését a MÁÉRT és annak szakbizottságaiban elhangzott határon túli vélemények és szakmai elképzelések maximális figyelembevételével kívánjuk kialakítani. Az így megfogalmazott prioritásokat az idén nyáron létrehozott tárcaközi bizottság szakértői szinten is véleményezi, majd a nemzetpolitikai államtitkárság jelenlegi és a Bethlen Gábor Alap leendő munkatársai hozzáigazítják azokat a meglévő forrásrendszerekhez. Ezek alapján előáll egy olyan igény- és forrástérkép, amely a végső támogatási döntések szakmai alternatíváit egyértelműen meghatározza.

A megszületett döntések egy központi nyilvántartó rendszerben bármikor visszakereshetők lesznek, ráadásul az elkülönített állami pénzalapokat szabályozó jogszabályi rendelkezések következtében az Állami Számvevőszék folyamatos ellenőrzés alatt tartja a Bethlen Gábor Alapot, amely időszakosan köteles a parlamentnek is beszámolni tevékenységéről. Ezzel egyértelműen az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot erősíti.

(10.10)

A külhoni, támogatásban részesülő szervezetek számára a feladatorientált tervezés és az ehhez társuló egyfajta normatív rendszer jelent biztonságot és kiszámíthatóságot. Az a célunk, hogy minden új költségvetési tervezés során kijelöljük a legfontosabb feladatokat, amelyeket a következő évben el kell látni, ehhez megtaláljuk a megfelelő szakmai, humán és infrastrukturális háttérrel bíró, jelentősebb külhoni partnereket, akik az adott nemzetstratégiai feladat ellátásában meghatározott szerepet tölthetnek be, majd közösen elkészítjük az önrészből, illetve egyéb lehetséges forrásokból elő nem teremthető költségek tételezését, és erre nézve szerződünk.

Az egyéb források tekintetében lépéseket kívánunk tenni az európai uniós alapok sokkal hatékonyabb kihasználására. Erre nézve nem volt külön programja a korábbi nemzetpolitikának, noha 2004 óta a határon átnyúló együttműködések, illetve az adott szomszédos országok európai uniós csatlakozását követően rá eső strukturális és kohéziós alap források kibővültek. Ilyen értelemben elsősorban önrész, illetve előfinanszírozás biztosításával elő kívánjuk segíteni a szomszédos államokban működő magyar szervezetek uniós pályázását is.

Jövőre lesz tíz éve, hogy a Magyar Országgyűlés elfogadta a kedvezménytörvényt, és az eltelt időszak bebizonyította, hogy ennek támogatási rendszere révén sikerült szinten tartani a magyar nyelvű oktatási intézménybe jelentkezők számát, de sajnos aggasztó jelek is megfigyelhetők. Nem szeretnék elébe menni a dolgoknak, de fel kell készülnünk rá, hogy igen beszédes adatokat fogunk kapni a 2011-es népszámlálásokból a környező államokban, viszont az már most látszik, hogy a demográfiai hullámvölgy és az asszimilációs folyamatok - elsősorban a szórványvidéken - súlyos mértékben befolyásolják a helyi magyar közösségek és intézmények életképességét.

Ezért is tartom fontos lépésnek, hogy újra ki fogjuk terjeszteni az oktatási, nevelési támogatást az óvodáskorúakra, valamint külön szórványstratégiát alkotunk. A szórványvidékeken pedig kiemelt hangsúlyt kapnak az egyházi fenntartású intézmények, iskolák, szórványkollégiumok, szociális jellegű intézetek, hiszen minden, magyarok által lakott település számára egyfajta utolsó mentsvár a templom és az iskola.

A külhoni nemzetrészeknél, egy másik nemzettel való együttélés során különösen is fontos, hogy az önazonosság, a kulturális és önkormányzati önrendelkezés, valamint a nyelvhasználat szabadsága lehetőséget adjon az önszerveződés sajátos formáinak kialakítására, olyan intézményrendszerek építésére és fejlesztésére, amelyek a kisebbségi helyzetben is élhető szülőföldet teremtenek közösségeik számára. Ehhez is eszköz kíván lenni a Bethlen Gábor Alap.

A törvényjavaslat tárgyalása során az egyik parlamenti bizottsági meghallgatáson felmerült a kérdés, hogy miért ilyen gyorsan nyújtunk be egy ilyen horderejű javaslatot a parlamentnek. Én úgy látom, hogy mindabból, amit elmondtam, világossá válhatott, hogy a külhoni magyarság támogatása immár nem előkészítetlenül folyik, hiszen húsz év tapasztalataiból meríthetünk, másrészt pedig egyszerűen szeretnénk újra kiemelten kezelni a nemzetstratégiai ügyeket a határon túl is. Azzal pedig, ha csak 2011-ben nyújtanánk be ezt a törvényjavaslatot, elodáznánk annak a lehetőségét, hogy már a következő költségvetési évben a tényleges problémákra tudjuk összpontosítani a forrásokat. Az általam felsorolt számos, nemzetstratégiailag kiemelt terület nem képes elviselni további egyévnyi kiszámíthatatlanságot, ezért is kérem a parlamentet, hogy tárgyalja meg a törvényjavaslatot, fogadja el, hogy új alapokon kezdhessük meg a munkát.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy Bethlen Gábor tábori instrukciójának szavaival zárjam előterjesztésemet, amely így hangzik: "Mert ha ugyanis a jó törvények által az országok nem oltalmaztatnának, ennek az megagzott világnak már régen el kellett volna vesznie."

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 81 2010.12.07. 7:02  74-82

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Nagyon szépen köszönöm. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a külügyi bizottságnak, az emberi jogi bizottságnak, a kulturális bizottságnak és az oktatási bizottságnak a szinte egyhangú támogatását, és szeretném jelezni, hogy természetesen a különböző pontosításokban partnerek vagyunk. Tehát javító meglátásokat örömmel fogadok, amint azt Pálffy István képviselő úr is jelezte, illetve Lukács Tamás az emberi jogi bizottság elnökeként szintén jelezte. Ezeket örömmel fogadjuk és várjuk.

Ha megengedik, néhány reflexiót tennék az elhangzottakra, elsősorban a Szabó Vilmos képviselő úr által elmondottakra, aki legalább ötször elmondta azt a sajátos meglátását, hogy ez a törvény lényegében a Szülőföld Alap változatlan formában való beterjesztése. Na most, drága jó képviselő úr, ha ez valóban így lenne - nem így van egyébként, de ha valóban így lenne -, akkor miről beszélt húsz percet? Hogyha ez az önök által megfogalmazott Szülőföld Alap szó szerinti átvétele, akkor ezt önnek lelkesen üdvözölnie kellene, nem pedig opponálni.

A másik sajátos logikai érdekesség volt, amit mondott, hogy miért nem egyeztettünk a MÁÉRT-tel. Ez azért vicces egy picit, mert önök szüntették meg a MÁÉRT-et. Mi visszaállítottuk a MÁÉRT-et, éppen azért, hogy egyeztessünk vele. Önök már csak azért sem tudtak egyeztetni vele, mert éppen megszüntették. Tehát mi pontosan azért állítottuk vissza a MÁÉRT-et, hogy a MÁÉRT észrevételei, meglátásai bekerüljenek ezekbe a döntésekbe. És itt szeretném jelezni, hogy pontosan a MÁÉRT-on elhangzottak szellemében fogantatott mindez, és a MÁÉRT szakbizottsága általi előkészítettség fogja jellemezni ezeket a döntéseket.

Arra a kérdésre, hogy miért ilyen gyorsan hoztuk az Országgyűlés elé: képviselő úr, ön pontosan tudja, hogy nincs vesztegetnivaló időnk. Pontosan tudja, hogy nagyon határozott és gyors lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy ne roggyanjanak meg bizonyos alapvető határon túli magyar intézmények. Ezért fontos, hogy a 2011-es költségvetés tekintetében már ez az új Bethlen Gábor Alap érvényesüljön.

A fővád, ha jól értettem, a centralizáció volt. Fogalmazhatunk így is, de éppen az a lényege az előterjesztésnek, hogy egy helyen, átlátható, áttekinthető és ellenőrizhető módon szülessenek a döntések. Mert az előző időszakban éppen azok a bizonyos - hogy mondjam - zavaros vízként jellemezhető párhuzamosságok voltak a jellemzők, amin keresztül csorgott ki a pénz. Ezért nagyon fontos, hogy éppen az ÁSZ által ellenőrizhető módon mi megteremtjük az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget és az elszámoltathatóságot.

Szávay képviselő úrnak egy megjegyzésére szeretnék reflektálni; azt mondta, hogy az lenne a szerencsés, ha a magyar iskolába járó gyermekek támogatása közvetlenül a családokhoz jutna el. Magam is úgy gondolom egyébként, hogy ez lenne a hatékony. Ugye, ezt szlovák nyomásra a szocialista kormány változtatta meg. Elvileg tökéletesen egyetértek önnel. Azonban a helyzet az, hogy vannak külpolitikai realitások. Számunkra a legfontosabb az állampolgárság megadása és ennek zavartalan és zökkenőmentes biztosítása. Ez azt jelenti - ez most a személyes véleményem -, hogy nem terhelném a Szlovákiával való kapcsolatunkat most ezzel az egyébként jogos kérdéssel. Csak jelzem azt, hogy meg fogjuk találni a jogilag és külpolitikailag is járható utat e tekintetben.

Amire még szeretnék reflektálni, az, hogy lényegében egybecsengett, amit részint Szávay István képviselő úr, Dorosz Dávid, illetve Mile Lajos képviselő úr mondott, aminek az volt a gondolati lényege - azt hiszem, Mile Lajos képviselő úr ki is mondta -, hogy többpárti kuratórium lenne helyes, vagy egy másik megfogalmazás szerint úgy hangzott a vád, hogy a kormány a saját embereit ülteti döntési pozícióba. Hát kiket kellene egy kormánynak döntési pozícióba ültetni, hogyha nem azokat az embereket, akikben a kormány bizalma megvan? Az ellenzéki pártok képviselőit kellene odaültetni? Ilyen alapon azt is mondhatnák, hogy delegálni akarnak képviselőket, mondjuk, a minisztériumokba.

A helyzet az, hogy azt teljesen természetesnek és helyesnek tartom - ezért is csináltuk így egyébként -, hogy a MÁÉRT-be meghívást kaptak az ellenzéki pártok. Mégpedig azért, hogy a nemzetpolitikai koncepciót az egyetemes magyarság együtt alakítsa ki: a határon belüli összes párt és a határon túli szervezetek, éljenek azok a Kárpát-medencében vagy bárhol a nyugati emigrációban. Tehát a nemzetpolitika kialakításában helyes, hogy minden politikai párt és erő részt vegyen. Azonban a parlamentáris demokráciának éppen az a lényege, hogy az ilyen típusú dolgokban, mint a Bethlen Gábor Alap, a kormányé a döntés és a kormányé a felelősség.

Mile Lajos képviselő úrnak arra az észrevételére szeretnék még reflexiót tenni, hogy a Bethlen Gábor név különböző alapítványok és egyesületek formájában foglalt. Ebben persze van igazság, de az érem másik oldala az, hogy ha a magyar történelem legnagyobb személyiségeinek a nevét nézem, nincs olyan név - Szent Istvántól Széchenyin át Pázmány Péterig -, akinek a neve valamilyen alap, valamilyen egyesület, valamilyen alapítvány tekintetében, hogy úgy mondjam, ne lenne foglalt. Ezért azt gondolom, hogy persze jogos észrevétel, amit mond, de vannak olyan dolgok, aminek nincs megoldása abban az értelemben, hogy nincs optimális megoldás. Mert csak úgy lehetne ezt akkor kikerülni, hogyha nem a nemzetünk egy mindenki által elismert, nagy formátumú személyiségéről neveztük volna el ezt az alapot. Ezért azt gondolom, hogy kisebb probléma az, hogy hasonló nevű alapítvány már létezik, mintsem az, hogyha nem olyan személy nevét viselni ez az alap, aki általánosan elfogadott módon a magyar nemzet egészét és célkitűzéseit testesíti meg.

Befejezésül örömmel jelenthetem - mint a mostani költségvetési számokból bárki által látható -, hogy a határon túli támogatások összege jelentősen nőtt, és szeretném jelezni, mint azt bevezetőmben elmondtam, hogy ha vannak racionális javaslatok, akkor arra természetesen nyitottak vagyunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 22 2010.12.23. 1:45  19-23

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Drága jó képviselő úr, amit most elmondott, azt elmondta az általános vita tekintetében is. Az a legfőbb sérelme a Szocialista Pártnak, hogy nem delegál embert a kuratóriumba. (Szabó Vilmos nemet int.) Hát, ez azért van, drága jó képviselő úr, mert nem önök nyerték meg a választást. (Szabó Vilmos: Nem az a problémánk.) Van ennek egy nagyon egyszerű megoldása. A helyzet az, hogy az delegál a kuratóriumba, és az viseli a felelősséget, akit erre a választók felhatalmaztak.

A másik, amit sérelmez, az az, hogy - az ön megfogalmazásában - centralizáltuk a döntéshozatalt. A centralizációra éppen azért volt szükség, mert az önök kormánya alatt az volt a gyakorlat, hogy a legkülönbözőbb helyekről finanszírozták a dolgokat, ebből kifolyólag átláthatatlan volt a dolog. Most azáltal, hogy egy helyen van, bárki pontos képet kaphat arról, hogy milyen programra mennyi pénz fog jutni.

A MÁÉRT emlegetése pedig, ha megbocsát, egy picit már vicces a Szocialista Párt részéről, hogy mi nem egyeztetünk a MÁÉRT-tal. Hát hogyne egyeztetnénk a MÁÉRT-tal, amikor mi hívtuk össze. Önök már csak azért sem tudtak egyeztetni a MÁÉRT-tal, mert éppen önök szüntették meg. Úgyhogy arra kérem, hogy még egyszer olvassa el legalább a kész törvény szövegét, és biztosíthatom arról, hogy a MÁÉRT-tal egyeztetni fogunk, és biztosítani fogom önt arról is, hogy éppen a MÁÉRT által delegált emberek fogják előkészíteni ezeket a döntéseket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 16 2011.04.11. 3:05  13-16

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ez az esemény, aminek tanúi és résztvevői lehettünk, háromszoros szimbólumot jelent. Az első szimbólum Mátyás királyunk személye, mint a magyar megmaradás és a magyar élni akarás szimbóluma, hiszen a Hunyadi-ház az Árpádok után az első magyar dinasztia, a szívünk, lelkünk és gyökereinkből való nemzeti királyságnak a szimbóluma. És évszázadokon keresztül mindig is úgy tekintett a nemzet a nagy királyra, mint a magyar megmaradásnak a kifejeződésére.

És szimbolikus maga a szobor is, a szobor megmaradásának a története.

(13.50)

Határváltozások, Ceauşescu- és post-Ceauşescu-diktatúrák és -figurák ármánykodása ellenére a szobor megmaradt. És itt érzem kötelességemnek azt, hogy ezért köszönetet mondjunk azoknak a magyaroknak és azoknak a román értelmiségieknek, akik a rossz emlékű Funar polgármester idején odaálltak a szobor mellé, és személyes kockázatot is vállalva kiálltak az egyetemes kultúra és a nemzeti megbékélés mellett.

S valóban úgy van, ahogy képviselő úr említette, ez a szobor szimbóluma a magyar-román együttműködésnek. A két kormány 400-400 ezer eurós támogatást biztosított a szobor rekonstrukciójához, és nagyon fontosnak érzem elmondani azt, hogy az 1902-es állapot szerint történt meg a rekonstrukció. Tehát nincs körülötte román zászlóerdő, és nincs rajta a Iorga-idézet. Ez a szobor úgy áll, ahogy alkotója megálmodta, úgy áll, ahogy a történelmi igazság azt megköveteli. S azt gondolom, ez az a pillanat, amikor fontos tudatosítani magunkban, a magyarságban és Magyarországnak azt, hogy az erdélyi magyarság boldogulása szorosan összefügg Románia sikerességével. Romániának és a románságnak pedig tudatosítania kell magában azt, hogy a magyarok nélkül nem lehet sikeres Románia. Ez a magyar-román együttműködés alapja.

S valóban úgy van, ahogy képviselő úr is említette, hogy elkötelezettek vagyunk amellett, hogy amennyiben Kolozsvár megpályázza, Magyarország teljes súlyával támogatja azt, hogy Kolozsvár lehessen Európa kulturális fővárosa.

Képviselő úr, ahogy ezen a gyönyörű ünnepségen személyesen találkoztunk, itt most a gondolataink találkoztak, én ezzel köszönöm önnek meg a napirend előtti felszólalását, az ország Házának pedig a megtisztelő figyelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 18 2011.06.27. 5:15  15-18

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban történelmi tett volt, amikor 2010. május 26-án az újonnan megválasztott Országgyűlés, 97,7 százalékos többséggel, javaslatunkra megalkotta az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, ami lehetővé teszi azt, hogy véreink, akik az elcsatolt területeken élnek, úgy lehessenek magyar állampolgárok, hogy ne kelljen elhagyni szülőföldjüket. Ezáltal megindítottuk a nemzet közjogi egyesítését.

Lemostuk 2004. december 5-e szégyenét, és hűségesek voltunk Szent István királyunk örökségéhez, hiszen Szent István óta a magyar nemzet nem kizárólag kultúrnemzet, amit a közös nyelv, a közös kultúra és a történelmi sorsközösség tart össze, hanem egyúttal közjogi nemzet is, és ez a közjogi abroncs volt az, ami évszázadokon keresztül, a történelem viharaiban is megtartotta a nemzetet. És ez az, ami lehetővé teszi az asszimiláció megállítását és megfordítását.

Ezekkel a gondolatokkal jelentem az Országgyűlésnek, hogy elértük a százezredik állampolgársági kérelmezőt. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) És itt van velünk a Házban Balog Virág László és kedves családja Délvidékről, ők a százezredikek. (Nagy taps. - A vendégek felállva köszönik meg a tapsot.) Az unokák most nem tudtak jönni, mert nem kapták meg Belgrádban időben az útlevelet, de miután nemzettársainkból polgártársaink is lesznek, rövidesen magyar útlevéllel ők is itt lehetnek köztünk. Isten hozta önöket! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, szórványos taps az LMP padsoraiból.)

Tehát jelentem az Országgyűlésnek, hogy zökkenőmentesen zajlik a honosítás, amihez hatalmas szervezés, képzés, infrastrukturális és informatikai fejlesztés kellett. Ez a százezer kérelem benyújtása azt jelenti, hogy napi 800 kérelmet bírálunk el, és ehhez jön még 43 ezer névváltoztatási kérelem, hiszen természetesnek tekintettük azt, hogy ezeken az okmányokon magyar névvel, magyar helységnévvel és magyar helyesírás szerint történjen a bejegyzés. Ettől csak akkor van kivétel, hogyha az illető ragaszkodik ahhoz, hogy ne magyar nyelven történjen mindez, ne a magyar helyesírás szerint. Ez egyébként félmillió mellékletet jelent.

A számok nyelvén: 69 külképviseleten zajlik a honosítás Tallinntól Bejrúton át Tokióig, 1135 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 hivatalában, illetve a kormányablakok tekintetében 29 helyen. Tanulságosak a számok: külképviseleteken 41 százalék adta be, anyakönyvvezetőknél 39 százalék, a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalban, illetve a kormányhivatalnál 20 százalék. Ez azért is van, hiszen a felvidékiek, érthető okokból, nem szívesen adnák be a nagykövetségen, illetőleg a konzulátuson, és ezért átjönnek Magyarországra, és itt adják be a kérelmüket. Itt szeretném őket biztosítani arról, hogy Magyarország se Szlovákiának, se más államnak állampolgársági információt nem ad ki.

Tehát 100 ezer honosítási kérelem feldolgozása folyamatos; 65 ezer esetben teljesen feldolgozott, beleértve nem kizárólag az államigazgatási, hanem a közbiztonsági és nemzetbiztonsági ellenőrzést is. Ez azt jelenti még egyébként, hogy a visszahonosítások tekintetében 90 százalék fölötti a feldolgozottság, 10 ezren már le is tették az állampolgársági esküt, és az újabb fejlesztéseinknek köszönhetően ez ugrásszerűen nőni fog a közeljövőben. Az útlevélkiadás is beindult.

Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy munkatársaink, egyetlen forintnyi állami pénz igénybevétele nélkül, létrehozták az allampolgarsag.gov.hu honlapot, ahol minden űrlap megtalálható, és minden kérdésre választ kap az érdeklődő. Külön köszönet illeti meg az államigazgatást, amelyik valóban felülmúlta önmagát, és heroikus munkát végez. Azt gondolom, méltó, hogy megemlítsük azokat az önkormányzatokat, ahol a legtöbb ügyet intézik: Létavértes, Debrecen, Biharkeresztes és Hódmezővásárhely.

Tisztelt Ház! A dolgok természetéből eredően számos olyan dolgot csinálunk itt a Házban, ami majd ki fog esni a nemzet emlékezetéből. De azt gondolom, hogy az a munka, amit a honosítás kapcsán végzünk a kormányhivatalokban, az önkormányzatokban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), a külképviseleteken és itt a Házban, meg fog maradni a nemzet emlékezetében - ez történelem!

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 18 2011.07.04. 3:54  15-18

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Valóban úgy van, hogy nincs a történelemben még két olyan nép, mint a magyar és a lengyel, akit olyan mély, ösztönös szimpátia és történelmileg kipróbált barátság köt össze. Nem véletlen, hogy az új magyar kormány - Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével - első útja Varsóba vezetett, és gondviselésszerűnek érzem azt, hogy a magyar EU-s elnökséget Lengyelország veszi át tőlünk.

72 évvel ezelőtt, '39 nyarán volt az utolsó zarándoklat Czestochowába, ami után jött 1939 ősze, amikor a Molotov-Ribbentrop-paktum következtében Lengyelországot lerohanták, és a magyar és lengyel történelemnek egy tragikumában is nagyszerű pillanata következett el, amikor Magyarország 130 ezer menekültet fogadott be Lengyelországból, és segített tovább részint a nyugati emigrációba, részint megteremtette a honi hadsereggel való kapcsolat lehetőségét, sokan pedig itt maradtak és itt tanulhattak Magyarországon.

Maga a zarándoklat gondolata tavaly ősszel merült fel Székely János püspök úr vezetésével, hogy egy csoportos nemzeti zarándoklat kísérje az európai uniós elnökség hivatalos átadását. Szimbolikus, hogy a zarándoklat Szent László királyunk ünnepén indult, aki önmagában is a két nép közötti barátság kifejezése, hiszen édesanyja lengyel volt. Krakkóban volt az első állomás, ahol a Wawelben Anjou Nagy Lajos király lányának, Szent Hedvignek a sírját koszorúzták meg, illetve Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel királynak, illetve a smolenski tragédiában elhunyt Kaczynski elnök úrnak. Az is egy szép gesztus volt, hogy Stanislav Dziwisz bíboros úr, krakkói érsek fogadta és köszöntötte a zarándokokat, aki II. János Pál pápa titkára volt.

Szimbolikusnak érzem azt, hogy nem pusztán magyarországi zarándokok voltak, hanem az egész Kárpát-medencéből, sőt a világ magyarságát képviselték a zarándokok - ott volt Majnek Antal munkácsi püspök úr, Tamás József gyulafehérvári segédpüspök úr, Böjte Csaba ferences atya Déváról -, és azt is a dolgok normális állapota helyreállításaként értelmezhetjük, hogy Kövér László házelnök úr fővédnökséget vállalt, ami kifejezi az állam és az egyház közötti együttműködést, amire törekszünk.

Czestochowában folytatódott a zarándoklat, ahol Bátor Botond pálos tartományfőnök urat fogadta a pálos rend általános generálisa, és megköszönte, hogy 1381-ben Magyarországról Márianosztráról 16 pálos szerzetes indult Lengyelországba, és megalapította a kolostort. Ószandecen zárult a zarándoklat, ahol IV. Béla király lánya, Szent Kinga nyugszik, az ő kolostorában ért véget mindez, ami megint csak egy szimbolikus üzenet a magyar-lengyel kapcsolatok terén. Magyarországra a zarándokok a czestochowai Fekete Madonna másolatával tértek vissza, amelyet a Szent István Bazilikában helyeztek el.

Adja Isten, hogy mindez Magyarország, Lengyelország és az egész Európai Unió - amire igencsak ráfér - lelki és szellemi megújítását szolgálja!

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 26 2013.02.11. 3:40  25-28

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az európai népek története 313 februárjában fordulóponthoz érkezett. A Római Birodalom társcsászárai, Konstantin és Licinius többnapos megbeszélést tartottak, aminek az egyik hatalmi központ, Milánó szolgált helyszínül. A legfontosabb megállapodásuk, mely milánói ediktum néven vált közismertté, rendelkezés formájában fogalmazódott meg, és folytatta Galerius türelmi politikáját, a keresztények üldözésének megszüntetését jelentette az egész birodalom területén. Eddig is szünetelt időnként az ókori totalitárius államhatalom keresztényellenessége, de csak időnként, mert a békés időszakok után még nagyobb buzgósággal gyilkolták a keresztényeket a birodalom feltételezett ellenségeiként. Most azonban többről volt szó, mint az állami erőszak szüneteltetéséről.

A kereszténység elnyerte azokat a jogokat, amelyekkel a Római Birodalomban elfogadott minden más vallás rendelkezett, vagyis bevett vallássá lett. Híveit többé nem üldözték, azok szabadon gyülekezhettek istentiszteleteik tartása végett, a hitükért bebörtönzöttek visszanyerték szabadságukat, elkobzott vagyonukat, sőt maguk az egyházi közösségek is rendelkezhettek vagyonnal, elfogadhattak örökségeket. A megállapodó felek eddigre felismerték, hogy a keresztény közösségi tulajdon az egész társadalmat szolgálja, biztosabban, mint más intézmények. A kereszténység nem államvallássá lett, csak bevett vallássá. Ennek az önmagában vallási téren bekövetkezett változásnak azonban Európa történetét alapjaiban befolyásoló következményei lettek. A keresztény hit szabadsága együtt járt az e hitből fakadó erkölcs érvényesülésével legfelsőbb szinten, vagyis a birodalmi törvényhozásban. A birodalom keleti fele számára Licinius már 313 nyarán kibocsátott rendelkezését - aminek lényege nyugaton is megvalósult - a következő években fontos törvények követték. Tilossá lett a keresztre feszítés, ami addig bevett kivégzési mód volt, törvény tiltotta, hogy a bűnözők homlokára bélyeget süssenek. A véres cirkuszi játékok tartása, a rabszolgák megölése, az újszülött csecsemők kitevése, magára hagyása, megölése, a gyerekkereskedelem, csak hogy a legfontosabbakat említsük, mind szigorúan tiltottá vált, és idővel megszűnt társadalmi elfogadottsága. A püspökök jogokat kaptak a házassági szerződések és a rabszolga-felszabadítások esetére. E törvények az emberek egyenjogúságáról szólnak korra, nemre, társadalmi helyzetre való tekintettől függetlenül.

Ezért - Török József történész professzor urat követve - joggal tehetjük fel a kérdést, hogy miként alakult volna Európa történelme a fenti törvények nélkül. A népvándorlással Európába érkező új népek sztyeppei törvényei, ha találkoznak Róma embertelen törvényeivel, miként válhattak volna humánusabbá? Megszülethettek volna-e egyáltalán az ember személyi szabadságjogai, amit ma emberi jogoknak nevezünk és az erre épülő európai civilizáció? Aligha. Ezért történelmi jelentőségű Nagy Konstantin döntése, amellyel a kereszténységet bevett, állami törvények által elismert vallássá tette, és ezért méltó és helyes, hogy 1700 év múltával itt, a Magyar Országgyűlésben is megemlékezünk erről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 24 2013.08.26. 2:54  21-27

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációs címadása kétségkívül találóra sikeredett. A 2010-es kormányváltás idején ugyanis fejetlenséget, lemaradást, túlburjánzott bürokráciát, tétlenséget tapasztaltunk az uniós források felhasználása területén és értelmezhetetlen fejlesztéseket: 40 centiméteres kilátót vagy teniszpályákat azokon a településeken, ahol 80 százalékos a munkanélküliség.

Emlékszik ezekre a sikertörténetekre, képviselő úr? Érdekes módon akkor nem keresett felelősöket, és senkitől sem akarta visszaszerezni a teljesen felesleges beruházások költségét. Igaz, akkor sem kongatott vészharangot, amikor 2010 előtt a heti kifizetések átlaga alig érte el a 7 milliárdot. Csak összehasonlításképpen: az elmúlt negyedévben a kifizetések mértéke közel 400 milliárd forint volt, ami több mint 30 milliárd forint per hét. Ez a különbség valóban jellemezhető az ön által is adott címmel: elrugaszkodás a mocsárból.

Az elmúlt három év során egyébként számos intézkedést hoztunk annak érdekében, hogy a korábban pazarló és átláthatatlan intézményrendszer helyett szolgáltató jellegű struktúra jöjjön létre, emellett gyökeresen átalakítottuk a pályázati rendszert, átláthatóvá tettük a támogatási folyamatokat, újrafogalmaztuk a jogszabályi kereteket. A közbeszerzések esetében új, centralizált ellenőrzési rendszert vezettünk be a forrásvesztés és újabb szabálytalanságok megelőzése érdekében. És hogy az átláthatatlan tulajdonosi háttérrel rendelkező cégeket még hatékonyabban ki tudjuk szűrni a rendszerből, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. szeptember 1-jén új eljárási rendet vezetett be, amely szigorúbb nyilatkozati kötelezettséget ró majd a jövőben a pályázatot benyújtó potenciális kedvezményezettekre.

Ami pedig a felfüggesztéseket illeti, Brüsszel alapvetően mondvacsinált okokra hivatkozva fagyasztotta be a források kifizetését hazánkkal szemben, s bár februárban megtettük a szükséges lépéseket, mégsem sikerült pontot tenni az ügy végére - egyelőre. (Simon Gábor: Tessék felemelni a szemünket a papírról pár másodpercre!) Szeptember 9-én ugyanis Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár úr találkozik Johannes Hahn, regionális politikáért felelős uniós biztossal, és reményeink szerint ezt követően elhárulnak az akadályok az uniós pénzek teljes körű lehívása elől. (Simon Gábor, a miniszterelnök helyén ülő dr. Nagy Kálmánra utalva: Új miniszterelnökünk is van.) Ennek érdekében még idén várhatóan 500-600 milliárd forint új forrást helyezünk ki a magyar gazdaságba, amelynek felhasználásával kapcsolatban még augusztus 31-e előtt születik döntés. Várhatóan egy részére pályázatot írnak ki szeptemberben, emellett pedig a tartaléklistán lévő projektek kaphatnak forrást.

Javaslom válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 134 2013.08.26. 2:20  131-134

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Nagyon szépen köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Miskolctapolca a kormányváltás óta mintegy 365 millió forint fejlesztési forrással gazdagodott. A beruházások, az új munkahelyek létrejötte is jelzi a városrész fejlődését. Megjegyzem: Miskolctapolca strandfürdőjét éppen a szocialista kormányok hagyták magára, mivel azt sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány idején nem fejlesztették. A strand megszűnt funkcionálni, az épületek állapota súlyosan leromlott, a medencéket is benőtte a gaz. Miskolci fideszes országgyűlési képviselők az elmúlt 3 évben folyamatosan tájékoztatták a helyzetről a kormányt, és kivitelezési terveket készítettek. A meghirdetett közbeszerzési eljárások sikeres zárása után várhatóan még az ősszel megkezdődhetnek a strand újjászületését eredményező munkálatok.

A kormány turizmus iránti elkötelezettségéhez az elmúlt három év munkáját tekintve nem férhet kétség. A jelenleg 200 milliárd forintos bevétellel rendelkező ágazat Magyarországon a GDP 7 százalékát teszi ki, és mintegy félmillió embernek ad munkát. Az ország vonzerejének növekedéséhez az Új Széchenyi-terv beindítása nyomán 150 milliárd forint értékben több mint 600 kisebb-nagyobb fejlesztés valósult meg, döntő mértékben EU-s forrásból.

Miskolctapolca kistérsége elől sem zártuk el a pénzcsapokat, csak az idegenforgalom fellendítésére 1,3 milliárd forint támogatásról döntött a kormány. Beértek azok az erőfeszítések, amelyeket az elmúlt években a kormány tett, és egy olyan fejlődési pályára állította a hazai turizmust, ami további munkahelyteremtést és bevételnövekedést fog eredményezni az elkövetkezendő években. Mindebben nagy szerepe volt a Magyar Turizmus Zrt. teljes átalakításának, a gazdaságélénkítő Széchenyi-terv újraindításának, valamint a SZÉP-kártya bevezetésének. Sikerült azt is elérni, hogy egyre többen részesítik előnyben a belföldi turisztikai helyszíneket a külföldiekkel szemben. A kormány jelentős beruházásokkal segíti a turizmus fejlődését, ilyen többek között a Várkert Bazár felújítása és a "Gyógyító Magyarország" program, amely a gyógyfürdők, gyógyszállók és gyógyító szolgáltatások fejlesztését szolgálja.

Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy Magyarország a turizmus tekintetében is jobban teljesít. Köszönöm. (Felzúdulás az MSZP soraiból - Taps a kormánypártok soraiból.)

(16.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 30 2013.09.09. 4:56  29-32

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelentem az Országgyűlésnek, hogy augusztus végén beérkezett az ötszázezredik állampolgársági kérelem. A mai nap (Taps a kormánypártok és a Jobbik-frakció padsoraiból.) 503 250 darab kérelem van a hivatalnál (Dr. Józsa István tapsol.), és ebből több mint 430 ezren az állampolgársági esküt is letették, legtöbben Erdélyből, a Vajdaságból, de egyre többen a diaszpórából is, ami azt mutatja, hogy világnemzet vagyunk.

Emlékeztetek arra egyébként, hogy amikor az egészet elkezdtük, és én bemondtam ezt az 500 ezres számot, akkor az volt, hogy államigazgatásilag legfeljebb 200 ezret lehet lebonyolítani. De a helyzet az, hogy az államigazgatás e tekintetben felülmúlta önmagát, összecsiszolódott az intézményrendszer a nemzetpolitika tekintetében, a kormánybiztos úr tekintetében, aki a honosításokat intézi, a Külügyminisztérium vonatkozásában, a járások, önkormányzatok tekintetében, és fontos volt az is, hogy radikális bürokráciacsökkentést csináltunk. Például a lejárt útlevelekkel lehet igazolni az állampolgárságot, állami adatokat nem az ügyfeleknek kell beszerezni, hanem az államigazgatásnak, az űrlapot a töredékére csökkentettük, és nagyon fontos volt az, hogy számos új konzult küldtünk ki, akik kimennek a kistelepülésre, a diaszpórában elmennek nagyobb városról nagyobb városra, és a Kőrösi Csoma Sándor-program keretében kiküldött munkatársaink sok helyen a már csak pislákoló parazsát felszítják a nemzeti identitásnak, lángra lobbantva azt.

Egy tiszteletteljes kéréssel szeretnék a sajtó felé fordulni. Hogy is mondjam, kevésbé baráti országok legkevésbé sem baráti szervezeteinek a dezinformatív propagandáját különösen kontroll nélkül ne vegyék át. Utalok itt arra, hogy az utóbbi napokban cikksorozatok indultak arról egy román híradásból, mely szerint ősi dákok tömegével vesznek fel magyar állampolgárságot. Úgy gondolom, már a címe is mutatta a beállítottságát, ilyen típusú dezinformatív dolgokat nem kellene átvenni a sajtónak, mert megint csak az országnak és a hazánknak árt vele. És ha ilyen típusú kérdéseik vannak, rendelkezésükre áll a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a honosítási kormánybiztos úr, én vagy a nemzetpolitika más szereplője. Itt a legfontosabb az, tisztelt Ház, hogy a számok mögött emberi sorsok és emberi történetek vannak.

(14.20)

Aki részt vett állampolgársági eskün, pontosan tudja, mennyire megrendítő az, számomra is, amikor például Maros, Kovászna és Hargita megye elnöke letette az állampolgársági esküt előttem, vagy például Csíkszereda teljes képviselő-testülete polgármesterestül, akkor ez egy hihetetlenül megrendítő esemény, vagy amikor Isztambulban egy nagyon idős néni napok óta nem aludt, hogy el tudja énekelni a Himnuszt. Ezek olyan emberi sorsok, olyan történelmi igazságtétel, ami minden jóérzésű magyar embert megrendít.

A lényeg tehát az, hogy a küldetésünk a magyar nemzet megmaradása. Ez akkor lehetséges, hogyha a magyar nemzetrészek megmaradnak az elszakított területeken és a diaszpórában is. Tehát meg kell állítanunk és meg kell fordítanunk az asszimilációt, ami csak egy nagyon erős impulzussal lehet, ez a nagyon erős impulzus az állampolgárság megadása, vagyis a nemzet közjogi újraegyesítése. Ennek eszköze az állampolgársági törvény, alkotmányunknak az a kitétele, hogy Magyarország felelősséget visel minden magyarért, bárhol él a világban, vagy az összetartozási törvény, amely kimondja, hogy a határok felett való összetartozásunk valóság, és identitásunknak meghatározó része.

Rengeteg belpolitikai vitánk van, de azért az állampolgársági törvényt 98 százalékos konszenzussal fogadtuk el. Azt gondolom, az is fontos volt, amikor Mesterházy Attila, ha szívből, ha színből, de elment és megkövette az erdélyi magyarokat ama 2004. december 5-éért. Nincs vita már a szavazati jog tekintetében és a tekintetben sem, hogy az autonómia megilleti az elszakított területen élő magyarságot; nyilván a tömbmagyarságnak területi autonómia, a szórványmagyarságnak kulturális autonómia.

Tisztelt Ház! Ötszázezer új állampolgár a nemzetegyesítés megvalósulását jelenti, és ezzel ez a parlament történelmet írt. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 54 2013.09.09. 2:25  51-57

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, akkor a retorikai teljesítményen túllépnék, és néhány szakmai jellegű tévedésre hívnám fel a figyelmét.

Operatív programjaink brüsszeli finanszírozásának leállítása nem korrupció vagy csalás miatt történt, hanem adminisztratív nézeteltérések következtében. (Derültség az MSZP soraiban.) Ön is pontosan tudja, hogy az Európai Unió egészében párhuzamosan 400, usque 450 program fut, és ebből 200-250 állandóan érintett valamilyen típusú felfüggesztéssel. Tehát nagyjából a fele. Következésképpen ez nem valamifajta magyar specifikum, hanem eléggé általánosnak mondható. A kormány már több mint fél éve megtette a szükséges lépéseket, annak ellenére, hogy jogtalannak ítéljük Brüsszel észrevételeit.

Egyébként a brüsszeli kifogással leginkább érintett mérnökkamarai regisztrációs és a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretére vonatkozó követelmény 2007 óta érvényesül Magyarországon. Ezalatt számtalan európai bizottsági audit volt, amely teljesen rendben lévőnek találta mindezt, egészen 2012 októberéig. Tehát az álláspontunk az, hogy ez semmiben sem versenykorlátozó, azonban a kormány, a konfliktus helyett a megegyezést választva, megtette a szükséges, gyors, határozott lépéseket.

Az pedig, hogy a vállalkozók ne juthatnának hozzá a megérdemelt díjazásukhoz a felfüggesztések miatt, egész egyszerűen tévedés. Mert nem lehetséges olyan eset, nem fordulhat elő olyan eset, hogy a felfüggesztett pályázatok következtében a pályázók ezt megérezzék, és ne jussanak hozzá a pénzükhöz. Ugyanis az uniós források felhasználási szabályaiból következően a hazai költségvetés az uniós forrásrészt megelőzve teljesíti a kifizetéseket. Így a felfüggesztések átmenetileg sem érinthetnek egyetlenegy futó beruházást sem.

Végezetül pedig, képviselő úr, biztosítom önt, hogy Magyarország az utolsó centig le fogja hívni a 2007-2013-as ciklusban rendelkezésünkre álló uniós forrásokat. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 122-124 2013.09.16. 1:50  115-128

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön pontosan tudja, hogy egy 2007-es törvény... (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból: Mikrofon!) Bocsánat! (Felcsípteti mikrofonját.) Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérem a válaszadási időt visszaállítani! (Nyakó István: Nem ragaszkodunk hozzá! - Derültség az MSZP soraiban.) Egy pillanat! (Megtörténik.) Tessék parancsolni!

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Tehát képviselő úr pontosan tudja, hogy egy 2007-es törvény rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága választja ki és hagyja jóvá, hogy mely vállalkozás jogosult ilyen értékpapír kibocsátására, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel való szerződéskötésre.

(16.10)

A gazdasági bizottság érkezési sorrendben dönt a kérelmekről, mégpedig meghatározott kritériumok alapján. A gazdasági bizottság honlapján nyilvánosan bárki számára elérhető a 4/2010-2014. számú határozat, amely tartalmazza a bírálati szempontokat. A jogosultságot elnyert gazdasági társaságok tényleges tulajdonosi köre - nyilvánvalóan a gazdasági bizottsághoz benyújtott iratok alapján - szintén egyértelműen megállapítható. Ezek az adatok és iratok nyilvánosak, bárki által megtekinthetőek.

Az off-shore kérdés tekintetében pedig azért azt érdemes tisztázni, hogy off-shore cégnek az tekinthető, amelynek a tulajdonosi háttere nem ismert, amely nem hajlandó felfedni a tulajdonosi hátterét. És kizárólag olyan cégeknek ad a gazdasági bizottság bevándorlási programja lehetőséget, amelyek feltárják a tulajdonosi hátterüket. Ezek a cégek egyébként - az off-shore cégekkel ellentétben - nem pénzt visznek ki az országból, hanem pénzt hoznak be az országba.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 128 2013.09.16. 0:30  115-128

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Képviselő úr mint az atlatszo.hu szóvivője, ebbéli minőségében megkérem, hogy még egyszer próbálja elmagyarázni ezeknek a derék embereknek, hogy az a nemzeti érdek, hogy pénz jöjjön be az országba. Ha egyszer feltárják a valós tulajdonosi hátterüket és pénzt hoznak be az országba, akkor azt gondolom, hogy az a nemzeti érdek, hogy ezt akceptáljuk, és miután pénzt hoznak be, ezért ezt fogadjuk el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 8 2013.10.28. 3:21  5-8

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt elismerésünket, szolidaritásunkat és azonosulásunkat fejezzük ki a székelységnek, Erdélynek, a Székely Nemzeti Tanácsnak és a megvalósult magyar egységnek.

A legfontosabb üzenete a székelyek nagy menetelésének az, hogy nem vagyunk alávalóbbak egyetlen más népnél sem. (Taps a kormánypártok soraiban.) Amit másoknak lehet, azt nekünk is lehet. Amit másoknak szabad, azt nekünk is szabad. A magyarság soha nem kért, soha nem követelt semmi olyasmit, ami ne volna általánosan elfogadott az Európai Unióban, és egyetlenegy olyan programpontunk nem volt, amire ne tudnánk számos példát mondani az Európai Unióban.

Szembe kell néznünk azzal, tisztelt Ház, hogy Románia nem tartotta be már a gyulafehérvári gyűlésen ígérteket sem, egyébként a trianoni és a párizsi békeszerződésben foglaltakat sem, és az, ami történik, bizony kísértetiesen emlékeztet arra, ahogy felszámolták a Maros Autonóm Tartományt, vagy ahogy Ceauşescu átrajzolta a magyarság kárára az ezeréves székely megyék határait. Hová tűntek, tisztelt Ház, az államalapító és őshonos magyar kisebbség, magyar nemzetrész százezrei a gyulafehérvári gyűlés óta? Az ő eltűnésük a bizonyítéka annak, hogy nem tartották be saját vállalásaikat Románia részéről. Nincs hova hátrálnunk, ha meg akarunk maradni!

Szembe kell néznünk azzal, hogy a hallgatás nem vezetett sehova, és elég volt abból, hogy a magyarság, az erdélyi magyarság, a székely magyarság a román belpolitika pofozóbábuja legyen. Elég volt! Az autonómia nem kegy, amit a románság a magyarságnak ajándékoz. Az autonómia, az önrendelkezés emberi jog a közösség szintjén, tehát ez jár nekünk. És innen üzenem barátainknak és ellenfeleinknek is, hogy bármit csinálnak, nem mondunk le a természet rendje szerint minket megillető jogokról. És újra és újra meg fog ez történni a Székelyföldön és a nagyvilágban mindenütt.

Azt pedig különös örömmel állapíthatjuk meg, hogy ebben a kérdésben mégiscsak egy nemzeti konszenzus kezd kirajzolódni, hiszen az állampolgársági törvényt mégiscsak 97,7 százalékos többséggel fogadta el a Magyar Országgyűlés. Már vita nincs azon, hogy szavazati jog illeti meg a határon túli magyarságot, és autonómia tekintetében is konszenzus van a magyar Országgyűlésben a tekintetben a parlamenti pártok között, hogy a tömbmagyarságnak területi autonómia jár, a szórványmagyarságnak pedig kulturális autonómia. A tételmondat, tisztelt Országgyűlés, az, hogy autonómia egyenlő megmaradás.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 34 2013.10.28. 3:30  31-37

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ha már a rezsicsökkentésre hegyezte ki a felszólalását, akkor ennek alapján válaszolnék a kérdéseire.

Elsőként arról, amit a saját kormányzásuk idején nem tettek meg. Önök voltak azok, akik összeállították a fejlesztési programok szerkezetét, kijelölték, mely területek élveznek előnyt, a fejlesztési programok benyújtása előtt is, majd pedig utána következően is volt jó néhány évük arra, hogy a problémán gondolkodjanak, és a problémára megoldást találjanak, tudván azt, hogy a lakáscélú beruházások a vonatkozó uniós előírások szerint sem a kohéziós, sem pedig az európai regionális fejlesztési alapból nem támogathatók.

Nem mellékes az sem, hogy 2009-ben módosult a vonatkozó uniós szabályrendszer, az ERFA forrásaiból finanszírozhatóvá vált a meglévő lakásállomány energiahatékonyságának a fokozása, a teljes ERFA-juttatás 4 százalékáig. Mivel azonban önök a KEOP struktúráját úgy alakították ki, hogy az épületenergetikai, energiahatékonysági fejlesztések forrása a kohéziós alap, továbbra sincs lehetőség a lakossági épületfelújítások ilyen forrású finanszírozására. Hiába látták el tehát az adott forrástömeget "hatékony energiafelhasználás" címkével, energiahatékonysági célú lakásberuházások abból nem támogathatók. Támogathatunk viszont oktatási és szociális intézményeket, ezért tudtunk most plusz pénzforrást juttatni ezekre a területekre.

Másodszor arról, amit viszont megtettek: 2002-2010 között a gáz árát tizenötször, a villamos energiáét pedig kilencszer emelték. Ennek eredményeként a villamos energia ára 100, a gázé pedig 120 százalékkal nőtt, aminek következtében a magyar családok fizették jövedelmükhöz képest az egyik legmagasabb árat az Európai Unióban.

(14.20)

Harmadszor: amit mi nem tettünk és nem teszünk meg kormányzó erőként. Nem folytatjuk azt a politikát, mely elviselhetetlen terheket ró a lakosság egyre nagyobb részére. Nem vagyunk hajlandóak teret engedni a közpénzek kezelésével kapcsolatos korrupciónak sem, annak ellenére, hogy az önök által kiépített rendszer alapvetően erre volt kódolva. Hadd emlékeztessem képviselőtársamat arra, hogy éppen szeptember végén indítványoztuk 3 milliárd forint átcsoportosítását óvodák, iskolák energetikai megújítására a KEOP keretein belül.

Végül pedig, negyedszer: ami a mi kormányunk alatt lehetővé vált, az az, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakban az intézményi jogi keretek átalakításával a kapcsolódó fejlesztési program keretében lakossági energiahatékonysági és megújulós beruházások támogatására is lehetőség nyílik. A kormány történelmi léptékű rezsicsökkentésének eredményeként éves szinten több száz milliárd forint marad az emberek zsebében, akik így jövőre átlagosan százezer forintot tudnak megspórolni. A lépés mind a négymillió háztartást egyszerre érinti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 90 2013.11.18. 1:32  87-96

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint a pártok munkahelyen, szolgálati helyen, tanintézetben szervezetet nem hozhatnak létre, és nem működhetnek. Ez a tilalom pártszervezet alakítására vonatkozik, és nem a politikai tevékenységet tiltja.

A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál a munka törvénykönyve nem állapít meg tilalmat a munkahelyi politikai tevékenységre. (Lukács Zoltán: És a morál?) A közszolgálatban számos törvény tiltja a politikai tevékenységet, ez azonban nem terjed ki a gazdasági szférában működő cégekre. Erre tekintettel a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint működő szervezeteknél a politikai tevékenység nem tiltott, jogi kötelezettség vagy tilalom nem áll fenn. Így ebben a szférában a munkahelyi és politikai kultúra körébe tartozó kérdés, hogy az adott gazdálkodó szervezet vezetői politikai tartalmúnak minősíthető felhívásokat intéznek-e a munkavállalókhoz vagy sem, különösen, ha az nem minősíthető munkáltatói utasításnak.

A munkáltatói utasítás csak a munkakör keretein belül adható, ezért a szóban forgó ügyben nincs szó munkáltatói utasításról.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Ertsey Katalin tapsolva: Hú!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 96 2013.11.18. 0:35  87-96

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Tisztelt Képviselő Úr! Amit én elmondtam a válaszomban, az a száraz jogszabályi háttér ismertetése volt. Egyébként nem vagyunk a CBA-nak semmiféle felettes szerve (Derültség és közbeszólások az MSZP padsoraiban.), következésképpen, ha a képviselő úrnak bármilyen ilyen típusú kérdése van, akkor bizalommal forduljon a CBA vezetőihez, és annak szóvivője bizonyára tájékoztatást fog adni a képviselő úrnak.

Köszönöm. (Derültség és közbeszólások az MSZP padsoraiban. - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 104 2013.11.18. 1:50  99-108

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kormánynak éppen az a célja, hogy mindent megtegyen a kérdés által érintett egzotikus szigetek bevonásával történő pénzügyi folyamatok felderítésére.

A jellemzően alacsony adóztatást elkerülő, pénzügyileg fejlett és magas szintű diszkréciót biztosító úgynevezett adóparadicsomok kiemelt célpontjai a nemzetközi adóelkerülésnek és adócsalásnak. Ez a folyamat a globalizálódó világgazdaság egyik káros és veszélyes mellékhatása, ebben kétségtelenül igaza van.

A külföldre, off-shore központokba adóelkerülési konstrukciókba menekített vagyonok felderítése és megadóztatása érdekében folytatott küzdelem egyik legfontosabb eszköze az adóügyi információcsere. Magyarország ma már kizárólag csak olyan állammal köt adóegyezményt, amely hajlandó a teljes körű, banktitokra is kiterjedő információcserére, és számos off-shore központnak tekintett állammal kezdett tárgyalásokat az adóügyekben történő információcsere-egyezmény kötéséről.

(15.40)

E tekintetben már tavaly is kötöttünk egyezményt, és most pedig küszöbön áll a Jersey-szigetekkel való, hasonló tartalmú megállapodás.

2013 novemberében írta alá Magyarország az Európa Tanács és az OECD által kidolgozott, az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló multilaterális egyezményt, amely valamennyi aláíró állam adóhatósága között lehetővé teszi az együttműködést az adóügyi információcsere, kézbesítés, adóbehajtás területén. Az egyezmény aláírása újabb jele annak, hogy Magyarország elkötelezett az adóügyi együttműködésben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 108 2013.11.18. 0:29  99-108

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Tisztelt Képviselő Úr! Először is, láthatja, hogy nemzetközi szinten is mindent megteszünk azért, hogy ezeket az adóelkerüléseket ki tudjuk védeni, ami egyébként Magyarország nemzetgazdasági érdeke.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy csak és kizárólag olyan cégekkel kötünk megállapodást, amelyeknek a tulajdonosi háttere ismert.

Harmadsorban pedig csak arra tudom biztatni, hogy ha bármilyen visszásságról tudomása van, tegyen feljelentést.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)