Készült: 2021.03.09.05:16:43 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 66 2010.05.20. 13:38  59-106

DR. PAPCSÁK FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy személyes megnyilatkozást engedjenek meg nekem. Engedjék meg, hogy a zuglói polgároknak megköszönjem azt a lehetőséget, hogy négy év után újra ebben a patkóban szólhatok önökhöz, és ilyen fontos ügyekben, mint az állami vagyon és az állami vagyonnal való gazdálkodás kérdése foglalkozhatunk és foglalkozhatom.

Talán az országnak, hazánknak ez egy nagyon-nagyon fontos pillanata, mert valóban itt volt már az idő és megérett már az idő a változásra, hogy megállítsuk azt a hatalmi nyomulást, amellyel lényegében ezt az országot szinte - mondhatom azt - padlóra küldték, az állami vagyont kiárusították, az ország polgárait pedig meglopták. Itt vannak azok a személyek egyébként, akik ezt tették, hála istennek, már csak hárman. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiból.) Most már csak ketten...

A törvénytervezet álláspontom szerint az egyik legfontosabb területet, az állami vagyonkezelésnek, az állami vagyonnal való gazdálkodásnak a jogszabályi változásait tartalmazza, tehát mielőtt azonban a konkrét jogszabályi rendelkezések értelmezésébe, illetőleg értékelésébe kezdenék, nagyon fontos, hogy nézzük meg, milyen helyzetbe is taszították Magyarországot, az államunkat, a közös entitásunkat a korábbi évek kormányai. (Dr. Józsa István közbeszól.)

Az állam egyik legfontosabb szerepe álláspontom szerint a szabályozó, az igazgatási és az elosztó funkcióján túl a vállalkozói, a gazdaságfejlesztési és az úgynevezett megrendelői szerepe. Hála istennek, ma már tényleg nincsenek a parlamenti patkóban azok a személyek - így a Szabad Demokraták Szövetsége -, akik az elmúlt években hazánkat, nem tudni, milyen okból, de gyengének szerették volna látni, és az a helyzet, hogy le is gyengítették.

Képviselőtársaimmal, akik akkor, illetőleg az 1990-es évek után itt voltak, nagyon sokat küzdöttünk azért, hogy egy erős állam legyen egy erős gazdasággal, és az az ország, amelynek erős az állama, annak a polgárai is nagy valószínűséggel erősek lesznek.

A terület, amelyet vizsgálunk, nagyon fontos, és szükséges visszamenni 1990-be, illetőleg '95-be, mert hiszen azóta lényegében egy változatlanul fennálló struktúra, egy változatlanul fennálló gazdálkodási forma figyelhető meg ezen a területen. Ezért is üdvözlendő ez a jogszabály, mert hiszen egy önálló miniszteriális ágazattá, egy államtitkársággá szerveződik a korábbi évekkel ellentétben, ahol lényegében egy hátsó udvarban, mondhatom úgy, egy mutyi világot építettek ki, ahol a politikustársakat fizették ki a szocialista-szabad demokrata képviselők, illetőleg az őket szolgáló kormányok.

1989-ben még 1830 állami vállalattal rendelkezett ez az ország. Azt mondhatjuk, hogy a volt szocialista országok közül ez volt a legerősebb olyan állam, amely ugyan állami vállalati és monolit struktúrával bírt, köszönhetően ugyan a szocialista rendszernek, amit természetesen mindannyian elítélünk, de amikor a rendszerváltozás elérte ezt az országot, egy nagyon-nagyon erős állami vállalati struktúra volt megfigyelhető. A mai napra ez az 1830 vállalat már csak 100-150 cégből áll, azaz ez alatt a húsz év alatt eltűnt lényegében az állami vagyon. Kiprivatizálták a gázszolgáltató vállalkozásokat, értékesítették a banki szektort, az áramszolgáltatókat és a mezőgazdasági cégek jelentős részét, tönkrement a növényolajipar, nincs már Magyarországon könnyűipar.

Azt gondolom, hogy egy speciális privatizációval állunk szemben, mert hiszen szokták mondani, hogy a magánosítás a magánszektorba irányul, de a magyarországi privatizációnak sajátos gondolata az, hogy a magyar állami vállalatot külföldi államok, illetőleg külföldi államok által tulajdonolt vállalkozások vásárolták meg.

(16.40)

Tehát az a szomorú hír, hogy ha egy áramszolgáltatónak havi díjat fizetünk, akkor egy külföldi államot vagy azoknak a polgárait fogjuk azzal az összeggel gazdagítani.

De nem mehetünk el az elmúlt nyolc év és az elmúlt nyolc év botrányai mellett sem. Például Veres képviselőtársam említette azokat a pártdelegáltakat, akik az elmúlt években ott voltak a felügyelőbizottságban az ÁPV Rt.-nél, majd amikor önök hatalomra kerültek 2002-ben, megkapták Bábolnát ajándékként, és tönkretették Bábolnát, a földjét - mondhatom - elprivatizálták, és magát a nemzetközi hírű vállalkozást leültették. De említhetném a Budapest Airport értékesítését is. Ebben a Házban ön azóta is válasszal adós az ország közvéleményének, mert hiszen nem mondta meg, hogy az a 450 milliárd, amit akkor kaptak, mire fordítódott, és mire költötték el.

Sukoró kérdése is idetartozhat, de a Malév privatizációját is említhetném, amikor példátlan eset volt, itt, ebben a Házban kérdeztem meg öntől, hogy ön honnan vette a bátorságot pénzügyminiszterként, hogy az ÁPV Rt. igazgatóságának ülésére elmenjen, és lényegében politikai nyomás alá helyezze az igazgatóságot, hogy egy egyébként a saját hazájában is kétes hírű testvérpárnak értékesítse Magyarország nemzeti légitársaságát. Szomorú ez a helyzet, azt gondolom, és innen kell felállnunk. De említhetném a főváros, mondhatom, köztulajdonban lévő vállalkozásainak a helyzetét is. Lényegében már nincs olyan vezető, aki ne ülne börtönben közülük - előzetesben, de ettől még ott vannak.

Fontosnak tartom tehát ebben a kérdésben, amennyiben az új kormány megkezdi a működését, az elszámoltatást. Az áttekintés egyik legfontosabb területe lesz ez. Azt gondolom, itt nagy hatékonysággal és körültekintéssel kell majd eljárnunk, természetesen a jogszabályok és a jogszerűség keretei között.

A jogszabályról: a vagyongazdálkodás, azt gondolom, valóban a legfontosabb. Szervezeti szempontból a szabályozás, amit ez a jogszabály érint, három területet ölel fel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank és a vám- és pénzügyőrség kormánybiztosának a kérdését. Fontos még egyszer megemlíteni, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban egy önálló ágazattá válik, amelynek két szervezeti pillérét fogjuk tudni elkülöníteni, az egyik a Fejlesztési Bank, a másik pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.

Ha a módosításokat nézzük, akkor a személyi változások kívánkoznak legelőre, kevesebb igazgatósági taggal és kevesebb felügyelőbizottsági taggal fognak működni ezek a szervezetek. Öt évre fogják őket kinevezni, és csak és kizárólag szakemberekből fog állni ez a testület, azaz pártdelegáltak nem fognak részt venni ebben a munkában, a pártdelegálti státus megszűnik, és ahogy az előterjesztő már mondta, a Vagyongazdálkodási Tanács is mint szervezeti forma, amely polgári jogi értelemben egy értelmezhetetlen jogi alanyisággal nem rendelkező testület volt, megszűnik, és csak és kizárólag a felelősség és a tapasztalat fog számítani. A miniszter fogja őket kinevezni, és majd a miniszter hívhatja őket vissza, és egyetemlegesen felelnek, a polgári törvénykönyv adta szabályok szerint szigorú felelősséggel fognak tartozni az általuk megkötött ügyletekért, illetőleg az általuk végzett tevékenységért.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kétféle vagyoni kör tartozik, a kincstári vagyon, amely forgalomképtelen, illetőleg a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Szintén csak ez maradt meg az országunknak. Itt említhetném a víz, a termálvíz és a föld problémáját. Meg kell őriznünk, illetőleg gondosan kell hogy gazdálkodjunk ezzel. Sőt, arra biztatom majd a következő kormányt, illetőleg a szervezetet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, hogy vásároljanak, legyenek bátrak, és vásároljanak a földből, illetőleg gondoskodjanak arról, hogy a jövő generációja mind gazdagabb legyen ebben az országban. Ez egyébként a jogszabályi változásból is tükröződik, hogy egy aktívabb szerepet kíván majd betölteni a társadalom és a gazdaság életében a Nemzeti Vagyonkezelő.

A másik vagyoni kör természetesen az üzleti vagyoni kör. Itt társaságokról beszélhetünk, amelyeknél a cél a hatékony és az eredményes működés, működtetés. Nem értek egyet a képviselőtársammal, Veres képviselő úrral, hogy az állami szektor nem fogja tudni ellenőrizni ezeket a társaságokat. Egyrészt az Állami Számvevőszék minden évben ellenőrzi a tevékenységét, a felügyelőbizottságnak és a felügyelőbizottsági tagoknak nagyon súlyos felelőssége mutatkozik majd meg, és a tulajdonosi kontroll is nagyon fontos.

A tevékenységét tehát tisztán és világosan fogja tudni végezni, a hatáskörök pedig elválnak majd és áttekinthetők lesznek, a munkáját a nemzeti vagyongazdálkodási irányelvek alapján, amivel majd itt, a Parlament falai között is meg fogunk tudni majd ismerkedni, illetőleg az éves nemzeti vagyongazdálkodási programmal fogja végezni, és természetesen az üzleti tervek is ismertté válhatnak a képviselők számára, hiszen a bizottságok bármikor meghallgathatják egyébként az érintett személyeket.

A másik változást érintő terület a Magyar Fejlesztési Bank, amit itt említettünk, közvetlenül a miniszter fogja felügyelni ezt a területet. A változtatás az állam gazdasági szerepének, jelentős pillérének fogja tekinteni ezt a szervezetet. Személyileg az igazgatóság száma itt is csökken, illetőleg a felügyelőbizottsági tagok száma itt is csökken. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok mutatkoznak meg mind a két szervezet esetében, hasonlóan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Itt a vagyoni kör, illetőleg a szerepek szépen, áttekinthetően elválnak egymástól, hiszen a vállalkozói vagyoni körben a Fejlesztési Bank pénz- és tőkepiaci szerepe áttekinthető. Meg kell említeni, hogy nem piaci versenytársa a bankoknak, hiszen nem is lehet az a szervezeti státusából eredően.

Nagyon fontos jövőbeli szerepe lesz egyébként a Fejlesztési Banknak az önkormányzati és a vállalkozói szektor szempontjából. Ezt egyébként a jogszabály 10. §-a szépen megfogalmazza, amikor azt írja, hogy a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében az önkormányzatok részére éven túli forgóeszközhitelekkel és különböző finanszírozási módokkal lehetőséget fog tudni adni arra, hogy likvidebbek legyenek ezek a szervezetek.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a változás és a változtatás, annak gyorsasága rendkívül fontos, ne történhessen meg például semmilyen visszafordíthatatlan lépés, amit egyébként ebben az átmeneti egy-két hétben még a jelenlegi menedzsment elkövethet, tehát akár szerződéseket köthetnek, akár bármit. Éppen ezért szükségesnek tartom, hogy a parlament a lehető leggyorsabban, a legsürgősebben tárgyalja ezt a kérdést. Szükséges és fontos, hogy önálló ágazati szintre emelkedjen az állami vagyonnal való gazdálkodás. Ez egyébként ennek a területnek rangot is ad majd, és az új típusú vagyongazdálkodás jogszabályok általi, előterjesztők szerinti módosításával válhat, válik hatékonnyá, költségtakarékossá, értékmegőrzővé és értéknövelővé ez a terület.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák szavazatukkal ezt az előterjesztést. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 93 2010.05.20. 1:58  59-106

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném helyretenni ezt a bizalmi indexszel kapcsolatos kérdést. János, képviselőtársam, csak két dolgot hadd említsek neked! A MÁV-Cargo ügyében nem tudjuk, hogy ki, hogyan és mikor döntötte el ezt a kérdést. Mind a mai napig a Budapest Airport szerződését vagy a Malév privatizációs szerződését nem ismerhettük meg.

A versenyeztetésről egy mondat: nagyon szeretném a figyelmedbe ajánlani, illetőleg az országgyűlési képviselők figyelmébe, hogy nyilvános kormányhatározattal dönthet így egy adott tranzakció, ügylet tekintetében a döntést hozó, tehát mindenki számára publikussá válhat az a társadalmi cél, az az ügylet, amely ilyen fontos.

A másik: a Fejlesztési Bankkal kapcsolatos észrevételeid tekintetében azt gondolom, hogy megteremtődött, ezzel a jogszabállyal teremtődik meg a parlamenti kontroll, hiszen a miniszter bármikor interpellálható lesz, a bizottság előtt meghallgatható, illetőleg később kérdés is intézhető majd hozzá. Mi nem tudtunk hozzáférni ezekhez a jogokhoz esetetekben.

(18.30)

A vagyongazdálkodási irányelvekkel kapcsolatban a parlament mindig fogja tudni ezt tárgyalni, ez egy nagyon fontos kérdés, és a gazdasági bizottság, illetőleg a szakbizottságok mindig megismerhetik majd az éves vagyongazdálkodással összefüggő programot, és negyedévente vagy évente, vagy havonta akár felvilágosítást is kérhetnek.

A felügyelőbizottság tagjaival kapcsolatban pedig nagyon szeretném neked megemlíteni, hogy fontos, hogy a politikum kivonuljon erről a területről. Például ha figyelted, önkormányzati képviselők, parlamenti képviselők nem lehetnek úgymond majd tagjai ennek az intézménynek, ennek a szervezetnek, másrészt pedig szigorú felelősségi szabályokat vezet be majd a jogalkotó.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 10 2010.06.15. 4:26  10-13

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A 2002-es választás olyan eredményt hozott a magyarok számára, amely bizonyítottan - mára bizonyítottá vált - nem szolgálta a nemzet, illetőleg Magyarország érdekeit.

Már az első időszakban látszott akkor, hogy nagyon rossz irányba fognak menni az ország dolgai. A meglévő forrásokat, lehetőségeket felélték, a kis- és középvállalkozók érdekeit nem szolgáló döntéseket hoztak. Magyar családok ezrei mentek tönkre, és nemcsak vidéken, hanem a fővárosban, így Zuglóban is.

Az akkori állami cégek vezetőit, így az ÁPV Rt. menedzsmentjét 2002-ben elküldték, és ezzel elhárult az akadály az állami vagyon kiárusítása elől, mert hiszen a szocialistáknál már csak ehhez voltunk hozzászokva. Eladták a még állami kézben lévő bankokat, valamint a Budapest Airport és a Malév-vállalkozásokat. Már ekkor napnál világosabbá vált, hogy a köz érdeke helyett a magánérdeket kívánják szolgálni, saját magánérdeküket.

A 2006-os választások megnyerése érdekében még ennél is tovább mentek, mert meghamisították az ország mérlegének adatait. Száz, vagy ki tudja, hány apró trükköt használtak fel arra, hogy félrevezessék a közvélemény mellett a nemzetközi partnereinket is. Meg is nyerték a választást, kedves képviselőtársaim - de milyen árat kellett, kell nekünk fizetnünk mind a mai napig, hogy Gyurcsány és társai hatalomban maradhattak akkor?

Mindez még nem volt elég számukra, mert elkövették az elmúlt évek két legnagyobb bűnét is. Az egyik, hogy Gyurcsány miniszterelnökként és szocialista képviselőként, magyar képviselőként a kettős állampolgárság kérdésében szembefordította a magyart a magyarral, míg a másik esetben a magyar nép egyik legszentebb ünnepén lovasrohamot és rendőrattakot vezettek békés, ünneplő, hazafelé induló tömeg közé. Én azt gondolom, hogy nyilvánosan, szándékosan tették ezt. Ezek a cselekmények önmagukban gyalázatosak voltak, és nem számítva a 2006. augusztus 20-án este történteket, ahol többen meghaltak, senki nem vállalja érte a felelősséget.

A Fidesz-KDNP-pártszövetség a választási kampányban nem rejtette véka alá, hogy a polgároktól arra kér felhatalmazást, hogy az elmúlt 8 év jogsértései, mulasztásai, gazdasági visszaélései kapcsán az eseteket, a jogsértéseket kivizsgálja, kivizsgáltatja, és az ügyeket áttekinti. Nem rejtettük véka alá, hogy minden prekoncepció, prejudikáció nélkül át fogjuk tekinteni az elmúlt 8 év kormányzati és politikai visszaéléseit. Nem lehet elvarratlan szál.

A magyar nemzetre, az országra nézve hátrányos kontraktusokat fel fogjuk bontani, a felelősöket pedig meg fogjuk nevezni, ugyanis kétharmaddal arra is felhatalmazást kaptunk, hogy adjunk választ arra, többek között ki a felelős a 17 ezer négyzetméter nagyságú volt moszkvai kereskedelmi képviseletünk értékesítéséért, amikor 3 milliárd forint érkezett már be vételárként a magyar állam kasszájába, és később kiírták az értékesítési eljárást.

(9.20)

Vagy ki a felelős a Sukoró néven elhíresült tranzakcióért, amely a magyar államnak már bizonyíthatóan 1,5 milliárd kárt okozott? Vagy ki a felelős a Budapest Airport, a bábolnai földek vagy a MÁV-Cargo értékesítéséért? Vagy kitől kérdezzük meg, mire költöttek vagy miért költöttek el 14 milliárdot a kormányzati negyed című projektre vagy 70 milliárdot egy völgyhídra, a kőröshegyi völgyhíd néven elhíresült építményre? Vagy az északi Duna-híd kapcsán miért nem fizették ki még mindig az alvállalkozókat? Mennyi-mennyi kár és mennyi kérdés!

Tisztelt Képviselőtársaim! Véget ért egy korszak; az új gazdasági rendszer kiépítésének egyik pillére egy pontos és áttekintő leltár elkészítésének szükségessége. Az emberek ezt várják el tőlünk, még a szocialista szavazók is, mindenki. A felelősöket pedig meg fogjuk nevezni. A jövőre nézve pedig megalkotjuk azokat a normákat, azokat a szabályokat, amelyekkel megakadályozhatjuk a közpénzek áttekinthetetlen, felelőtlen és nem célszerű felhasználását. Ebben a képviselőkön túl várom a civilek és mindenki javaslatát.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 241 2010.10.04. 1:50  240-296

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Nagyon nehéz ezekben a percekben megszólalni, mert hiszen nehéz helyzet alakult ki Ajkán és környékén, és minden eltörpül az esemény mellett.

Most egy olyan jogszabályt tárgyalunk, amelynek egy technikai módosítását indítványoztuk, indítványoztam képviselőtársammal, hiszen a jogalkotó 2008-ban 2009. április 1-jei hatálybalépéssel kötelezővé tette a közösségi értékhatárt elérő vagy az azt meghaladó értékű jogi szolgáltatás igénybevétele esetén a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Ez a szabály nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat, lassítja, illetőleg feleslegesen megnehezítette, megnehezíti a közpénzfelhasználás folyamatát. Ugyanakkor nincs összhangban az ügyvédi tevékenységet szabályozó jogi normákkal, azaz a szabad ügyvédválasztás alapelvével sem.

A másik oldalról pedig az Európai Unió joganyaga nem teszi kötelezővé, hogy a jogi szolgáltatásokat nyújtókat közbeszereztessük, számos tagállamban nem kell a közbeszerzési szabályokat alkalmazni az igazságszolgáltatási rendszer alrendszerét képező ügyvédi tevékenység tekintetében.

Éppen ezért indítványoztuk, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően, amely 1995-től 2008-ig volt hatályban, változtassuk meg, és a jogi szolgáltatást tegyük vissza az eredeti rendszerébe, azaz ne kelljen közbeszereztetni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 265 2010.10.04. 2:04  240-296

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kiss Sándor képviselőtársamnak szeretném csak címezni az első gondolatomat. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó normák rendkívül szigorúan szabályozzák abban az esetben, ha jogi képviselő vagy ügyvéd minőségben vannak, hogy hogyan és miként vállalhatnak megbízást. Nem vállalhatják állami társaság, önkormányzati társaság tisztségét vagy megbízását, tehát ez a kérdés a jelenlegi magyar szabályozás szerint teljesen tiszta és világos.

Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak szeretném címezni: az elszámoltatás jól áll, valóban nagy terjedelmű okiratanyagot kell áttekinteni. Csak jelezném, hogy a LEADER-program áttekintése 42 ezer oldalt tesz ki, és azokkal a volt vidékfejlesztési minisztériumbeli belső ellenőrökkel vizsgáltatni, akiknek egyébként dolguk lett volna feltárni a hiányosságokat - hogyan fogalmazzak -, egy kicsit aggályos. Egyébként pedig számtalan ügyben van folyamatban büntetőeljárás.

Amikor ön azt mondta, hogy tettünk vagy nem tettünk, én nem teszek, hiszen ha jogilag értékeli a helyzetet, én nem is tehetek, hiszen sértetti pozícióban a minisztérium s rajta keresztül az állam van és nem a kormánybiztos, aki feltárja a hiányosságokat. Egyébként pedig arra biztatom önt, illetőleg az LMP frakcióját is, hogy a képviselői minőségüket használják, tehát nyugodtan elszámoltathatnak, bármikor bármilyen okiratba betekinthetnek, bármikor bármely minisztériumtól tájékoztatást kérhetnek egyedi ügyekben, akár összességében, akár egyenként is, illetőleg a védői minőségről majd egy kicsit később. Képzeljék el, hogyha a jogi személy felelőssége tekintetében közbeszerzést kellene kiírni egy büntetőügy esetében - elég sajátosnak tartom.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 287 2010.10.04. 1:51  240-296

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A védői minőséggel kapcsolatban: a jogi személy büntetőjogi felelőssége ma már értelmezhető, és a Budapesti Közlekedési Vállalatnál nem volt (Közbeszólásra:) bocsánat, képviselő úr, nem volt jogi osztály. Éppen ezért közbeszerzésen választották ki azokat az ügyvédeket, akik lényegében olyan helyzetbe hozták a társaságot, amit ma ismerünk: 80 milliárd a mínusz ebben a társaságban, és a jogi vezetőt előzetes letartóztatásba helyezték.

Tessék azt a szituációt elképzelni, hogy a BKV most a védő szerepét ellátó ügyvédre közbeszerzési eljárást fog kiírni, és nyilvánvalóan az érintett vagy érdekelt körből is fognak. És milyen referenciákat fog tudni kérni a Budapesti Közlekedési Vállalat mint kiíró? Egyáltalán értelmezhető-e a gondossági kötelem esetén a közbeszerzés, értelmezhető-e egy titoktartással terhelt szakmában? Miközben nem mondhatom el - én gyakorló ügyvéd vagyok - az új megbízómnak, hogy kinek dolgozom, mennyiért dolgozom, mennyien dolgoznak az irodában, mennyi az árbevételem. Ez mind-mind értékelési szempont kell legyen. Itt jön be az a bizalmi elv, hogy ők érzik, pontosan tudják, hogy ezt a feladatot mi el tudjuk-e látni, vagy nem, illetőleg az a személy.

Tehát nagyon fontos, hogy ezt gondolják át, hiszen a közbeszerzés egy gondossági kötelem esetében nem értelmezhető.

(20.50)

Csak és kizárólag az eredménykötelem esetében értelmezhető, miközben megépítünk valamit, ott mindenképpen értelmezhető. Tehát ez egy abszolút bizalmi szektor, és azt gondolom, támogatható ez a javaslat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 295 2010.10.04. 4:05  240-296

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden szeretnék válaszolni, visszafelé fejtve. Tisztázzuk: a Magyar Köztársaság demokrácia, és mint egy demokratikus jogállamban, a bíróságok és a bűnüldöző hatóságok dolga azokat az eseteket, azokat a cselekményeket megítélni vagy megítéltetni, amelyeket mi eléjük tárunk. Számtalan esetet tárunk majd a hatóságok elé, ők majd megítélik azokat. Nekem nem tisztem és nem jogom megítélni senkit, ezt nem is tehetem. Ettől - hogyan fogalmazzak? - óvjuk magunkat, önt is mint országgyűlési képviselőt, nem tehetjük meg, hogy felelőtlenül nyilatkozunk ezekben a kérdésekben.

Hadd mondjam egy aspektusát: kivel vizsgáltassuk ki? Az összeszámítási elvről is szóltunk. A közbeszerzés eszközével éltek a minisztériumok, illetőleg a főhatóságok, valamint az állami cégek az elmúlt időszakban, és messze-messze túlhaladták azt az értéket, amely a közbeszerzési törvényben szabályozott, éppen ezért nem tud az államapparátus de facto megbízni ma jogi tanácsadókat ezeknek az ügyeknek a feltárására, hiszen a már megbízott ügyvédek, akik részt vettek a szerződések megkötésében tanácsadóként, azok lennének a vizsgált személyek. Éppen ezért van arra szükség, hogy meg tudjunk bízni szakértőket.

Nem vonjuk vissza ezt a javaslatot, és nem tartjuk veszélyesnek. Mindenképpen szükséges egyébként dogmatikai szempontból a két törvény disszonanciáját feloldani - mondhatom azt, hogy koherenciazavarát -, hiszen az ügyvédi törvény, az ügyvédekről és más jogi szolgáltatókról szóló jogszabályok pontosan specifikálják azokat a normákat, hogy a saját tevékenységükben mely területen és milyen formában dolgozhatnak. Ennek ellentmond a közbeszerzésekről szóló törvény, éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy módosítsuk.

Az átláthatóság nem függ össze ezzel a kérdéssel. A jelenleg hatályos magyar jogszabályok biztosítják mindenki - bármely magyar állampolgár - számára a közpénzek felhasználásával összefüggő kérdések áttekintését. Ezekbe bárki betekinthet, ezek nyilvános okiratok, nyilvános iratok, az úgynevezett üvegzsebprogram ma is működik, minden minisztérium, minden főhatóság, minden állami szerv köteles a honlapján feltüntetni; bár mi találtunk olyan szerződéseket, amelyeket nem tüntettek fel, ezeket különös gonddal figyeljük, de az átláthatóság ezekben a szerződésekben is biztosított lesz, úgyhogy ez nem függ össze.

A verseny ebben a szektorban az én szerény álláspontom szerint nem értelmezhető, tehát az ügyvédek, jogi szolgáltatók körében. Itt nincs igazából verseny, hisz ki kivel versenyez - az árbevétel? Az értékelési szempontokra emlékeztetném. Ahogy egyik kétperces felszólalásomban mondtam, milyen értékelési szempontot fogunk tudni meghatározni az ügyvédek kapcsán: azt, hogy hány embert foglalkoztatnak, mekkora az irodaméret, milyen referenciájuk van? Referenciát nem is határozhatunk meg, mert hiszen nem adhatok számot, titoktartás kötelez az ügyfelek körében. Úgyhogy azt gondolom, mint értékelést, ezt is figyelmen kívül hagyhatjuk.

Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen élénk vita bontakozott ki ebben a kérdésben, ez megtisztelő az ügyvédi kar számára. Remélem, hogy a parlament a javaslatunkat támogatni fogja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 84 2011.03.25. 5:26  1-139

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálnám, hogyha szabolcsi képviselőtársamnak nem lenne ebben az alaptörvény-tervezetben olyan gondolata, amellyel nem ért egyet, hiszen azt gondolom, hogy ha valaki elolvassa a Nemzeti hitvallásban megfogalmazottakat, abban minden ponttal egyet lehet érteni és szerintem egyet is tudunk érteni. Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy nem hiányoznak azok az emberek a bal oldalról, nincs igazából szükség szerintem rájuk.

De azt is engedjék meg a képviselőtársaim, hogy elmondjam, hogy megtisztelő és felemelő érzés számomra, hogy országgyűlési képviselőként és Zugló polgármestereként új nemzeti alaptörvényünk megalkotásával kapcsolatban szólhatok önökhöz, és megtisztelő ez azért is, mert éppen Zugló városa volt az, amely évszázadokkal ezelőtt, a XIII. század közepétől helyet adott a királyi törvénykezésnek és a jogok deklarálásának a Rákos mezején. Büszkeséggel tölt el, hogy ezt a kerületet képviselve mint alkotmányozó vehetek részt egy megújuló ország pilléreinek lerakásában. Azt gondolom, nagyszerű érzés, hogy gyökereinkhez visszatérve, a társadalmi, állami berendezkedésünk ismét méltó kereteket kaphat. Új alaptörvényünk végre szakít az évtizedes szellemeket romboló beidegződéssel, felszámolja annak ideiglenességét, és eleget tesz annak a sokéves várakozásnak, hogy Magyarországnak új, végleges és méltó kereteket biztosító alkotmánya legyen.

A nemzeti hitvallásunk kimondja, hogy tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos folytonosságát, a nemzet egységét. Korábbi meggyőződésünkre, miszerint a Szent Korona testét képezi a magyarok lakta területek teljessége, a történelmi Magyarország népeit a Szent Korona egyformán keblére öleli. A Szent Korona a magyar államiságot, a nemzeti összetartozást fejezi ki, amely most a nemzeti hitvallásunkban végre ismét elfoglalhatja méltó helyét. Új alaptörvényünk tehát a nemzeti összetartozás alaptörvénye.

Két kérdésről szeretnék beszélni. Az új alaptörvényünkben kiemelt helyet kap és foglal el az értékteremtő munka és a vállalkozás szabadsága. A munka pedig arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt és a szükséget - írta Voltaire a Candide című művében. Alkotmányos rangot kap tehát a munka, a tenni akarás - mint a társadalom és az egyén fejlődését előmozdító legnagyobb erő. Természetesen az alaptörvényi szinten is deklaráltan, mindenkinek olyan módon kell ebből kivennie a részét, amennyire képességei és lehetőségei ezt engedik.

XIII. Leó pápa írja híres 1891-es Rerum Novarum kezdetű enciklikájában: "Az emberek ugyanis természettől fogva sokban és jelentősen különböznek egymástól, nem egyenlőek intellektuális képességeik, szorgalmuk, egészségük, erőik, és e tényezők szükségszerű különbségeiből spontán módon adódik az élethelyzetek különbözőfélesége is." Ez mind az egyéneknek, mind pedig a társadalomnak az előnyére válik. A közösségi életben ugyanis a különféle funkciók ellátásához különféle tehetségekre és foglalkozásokra van szükség. Természetesen az államnak is komoly feladata és felelőssége van a munka területén, munkahelyek biztosításával kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson - ezt ugyanis szintén XIII. Leó pápát idézve tudom önökkel megosztani.

A másik fontos eleme az alaptörvénynek, amit szeretnék megemlíteni, a közpénzek védelme a 39. cikkelyben. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos eleme ennek az alaptörvénynek, hiszen a köztávoltartás intézménye, amelyet már elszámoltatási kormánybiztosként voltam bátor és elővezettem, a 39. cikkelybe beépítésre került. Eszerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Azt gondolom, hogy nagyon fontos ennek a kérdésnek is az elfogadása és a beépítése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: úgy ítélem meg, hogy Magyarország felnőtt a demokráciához és a demokratikus párbeszédhez, méltó helyét tölti be az Európai Unióban, amely az államoknak nem az olvasztótégelye, hanem önálló nemzetek egysége a közös célok elérése érdekében. Ez az egység három nagy pilléren nyugszik: a kereszténységen, a görög demokrácián és a római jogon. Új alkotmányunk immár az alaptörvényi szinten is deklarálja, hogy Magyarország olyan független, demokratikus jogállam, amely elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 320 2011.09.19. 1:33  305-335

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy zuglói polgármesterként, ahol több mint 30 ezer ember él egyébként lakótelepen, a képviselő úr kormányon az elmúlt 8 évben nem tudott segíteni ezeken az embereken. Ez volt az a kormány, az Orbán-kormány, amely ebben az évben március 31-én az alkalmazott ár, a távhő ára tekintetében befagyasztotta egy meghatározott szinten. Több bizalmat várok el a képviselő úrtól, illetőleg azt is, hogy októbertől pedig hatósági ár lesz.

Önöknek 8 évük volt arra, hogy hatósági árrá minősítsék a távhő árát, ezzel is biztonságot adhattak volna az embereknek, az egyébként valóban nehéz sorsú embereknek, a kiszolgáltatottságukat tudták volna csökkenteni. Sajnálom, hogy a képviselő úr nem olvasta el ezt a törvénytervezetet, mert ha elolvasta volna, akkor az 57. § kiegészül egy e) ponttal, amely szerint a hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ez egy törvényi garancia, ez biztosíték az emberek számára.

Az önök munkája nem volt biztosíték, éppen ezért önöket megfosztották a kormányzás lehetőségétől.

Több bizalmat kérnék a képviselő úrtól, hogy bizakodó legyen a jövőt illetően, mi meg fogjuk oldani az emberek problémáit megnyugtató módon. (Zaj az MSZP soraiban.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 44 2011.09.20. 9:05  43-93

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! "Előbb az élet, aztán a jog" - ezt mondta egy nagyrabecsült tanárunk, és azt gondolom, hogy érdemes ezt megbecsülnünk, hiszen a tapasztalás, az élet tapasztalati tényezői adják azt a szükségességet, hogy a jog rendszerével leszabályozzuk a kérdéseket.

Egy picit távolabbról indulnék: 67 év telt el azóta, hogy Magyarországon szakítottunk az igazságszolgáltatási tradícióinkkal, 1944-ben történt mindez. Azóta 1990-ig, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a politika áthatotta az igazságszolgáltatás, a törvénykezés rendszerét. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Most is!)

1989-1990 környékén születtek meg azok a normák, azok a jogi normák, amelyek biztosították, hogy az igazságszolgáltatás mint rendszer egy önálló hatalmi ágként működjön. De azt gondolom, hogy húsz év átmeneti időszak, húsz-huszonegy év átmeneti időszak után megérett az idő a változásra. Ezt érzékelték az emberek is, Magyarország polgárai éppen ezért adtak kétharmados felhatalmazást a számunkra, hogy ezeket a feladatokat elvégezzük.

Három jelentős feladat áll előttünk. Az első a gazdasági rendszernek az átalakítása és a gazdaságunknak a növekedési pályára történő állítása. Én azt gondolom, hogy ezen az úton jó úton járunk ebben a kérdésben. A másik kérdés, amit el kell hogy döntsünk, illetőleg el kell végeznünk, ez pedig az elmúlt nyolc évnek az elszámoltatása. A harmadik a közjogi és egyben az igazságszolgáltatási rendszernek az átalakítása.

A közjogi rendszerrel nem foglalkoznék, hiszen a mai napirendünk ezt nem érinti, de itt annyiban megemlíteném, hogy az Alkotmánybíróságra, a választásokkal összefüggő kérdésekre, illetőleg az országgyűlési képviselők jogállásával kapcsolatos szabályozásra gondolok. Azonban átalakul a közeljövőben a bírói szervezeti rendszer, az ügyészi hivatás szervezeti rendszere, megváltoznak majd sarkalatos törvények formájában az eljárási normák, a polgári perrendtartás, a büntetőeljárás, és megváltozik a későbbiekben, az elkövetkező években az anyagi jogi normáknak is a tartalma, így a polgári törvénykönyv, valamint a büntető törvénykönyv.

A mai napon tárgyalandó kérdés ennek az átalakításnak az egyik eleme, amely szerint a bírósági rendszer az alaptörvény 2012-es hatálybalépésével - január 1-jén lép hatályba - teljes mértékben átalakul, eszerint a bíróság legfelsőbb bírói szerve a Kúria lesz. A másik oldalról pedig hatályba lépett az alaptörvénynek, vagy 2012. január 1-jével hatályba lép a 26. cikk (2) bekezdése, amely szerint a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A bírák jogállásáról egy külön törvény rendelkezik, eszerint 2012. január 1-jétől annak a bírónak, aki a 2012. január 1-jét megelőző időszakban betölti vagy eléri a jelenleg hatályos nyugdíjkorhatárt, a 62. életévét, a felmentési idő figyelembevételével 2012. június 30. napjával megszűnik a bírói tisztsége.

(13.50)

Aki pedig 2012. január 1., illetőleg 2012. december 31. között tölti be, annak a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., a mandátumának, bírói tisztsége megszűnésének időpontja pedig 2012. december 31. A későbbiekben természetesen a nyugdíjkorhatár változásával, miszerint 62-ről 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, érinti majd a bírák összességét is, de az a fő attribútum, az a fő megállapítás, hogy az alaptörvénynek ez a rendelkezése 274 bírót érint, tehát 2012-ben 274 bíró vonul nyugállományba. Engedjék meg, hogy ezúton megragadjam azt a lehetősége, hogy jó egészséget kívánjak számukra, és nagyon szépen köszönjük a munkájukat. Azonban ezt a kérdést meg kell oldjuk az átmeneti szabályok rendezésével. Egy pontosítás: 2012. június 30-ával 228 bírónak, illetőleg 2012. december 31-ével pedig 46 bíró szolgálati viszonya fog megszűnni.

Mi alkottunk egy olyan törvényjavaslatot, amely szerint ezen átmeneti időszak alatt ezeket a bírói álláshelyeket be kell töltenünk. Ha a gyakorlatot ismerjük, akkor pontosan tudjuk, hogy 274 bíró nyugállományba vonulása egy munkaszervezet számára nagyon nagy, mondjuk úgy, hogy pótlási indukációt jelent. Ezek a bírák körülbelül 40 ezer darab ügyet visznek, és nyilvánvalóan a felmentési idő alatt a munkavégzés alól mentesítettek. Éppen ezért felmerült olyan igény, hogy nem lehet olyan ügy, amely ellátatlan. Ebben az időszakban is mindenképpen ítélkezni szükséges. Négy-öt hónapot venne igénybe, ameddig az álláshely tényleges betöltésére sor kerülne.

Azt gondolom, mivel egy-egy pályázati eljárás 2-3 hónapot vesz igénybe, szükséges már ebben az évben elkezdeni ezeknek a bírósági álláshelyeknek a feltöltését. Éppen ezért hoztuk a tisztelt Ház elé azt az indítványunkat, hogy a pályázat kiírója 2011. október 31-éig határozza meg, hogy mely álláshelyek betöltésére, az ítélőtáblán mely ügyszakban, illetőleg a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területéhez tartozó kerületi, valamint városi bíróságokon milyen ügyszakban kell a pályázatokat kiírnia. A pályázat kiírója a pályázatot 2011. november 15-éig írná ki, amennyiben a tisztelt Ház támogatja az indítványunkat. A pályázat benyújtásának határideje pedig 2011. december 15. lenne.

A Fővárosi Bíróság területére speciális normákat, illetőleg rendszerszabályokat határoztunk meg. Semmiben sem tér el a bírói jogállással összefüggő törvényben meghatározott feltételektől a nyugállományba vonulás időpontja, már többször elhangzott az ellenzék részéről, hogy ez aggályokat vet fel, hogy az általános nyugállományba vonulás időpontja 70 évben került megállapításra az alaptörvényben. Csak jelezni szeretném, hogy a bírák nyugdíjkorhatára az európai uniós tagállamokban teljes mértékben megegyezik a jelenlegi magyar szabályozással, tehát azt gondolom, hogy ezzel is megfeleltünk az elvárásnak.

A pályázati eljárás normáit a bírósági elnökök határozzák meg, tehát a politika semmilyen formában nem szólhat és nem is kíván beleszólni ebbe a kérdésbe. A pályázati elbírálásban a pályázati eljárás során továbbra is figyelemmel kell lenni a bírói értékelés során vizsgálandó kompetenciákra, mint a döntési képesség, az együttműködési képesség, az elemző gondolkodás, az előrelátás. Azt gondolom, egy fontos fordulóponthoz érkezett az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása, ezzel a jogszabállyal is csak javítani szeretnénk a bírói szervezetek működésén. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el az indítványomat, és támogassák az előterjesztést.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 92 2011.09.20. 7:13  43-93

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon-nagyon sok minden hangzott el, megpróbálom röviden összefoglalni.

Először is felmutatnám annak a honlapnak, mondjuk úgy, a beköszöntőjét (Felemeli notebookját.), ez a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség választási programja, ezt Bárándy Gergely képviselőtársamnak ajánlom a figyelmébe, még egyszer felmutatom számára. Ennek a fejezetnek a 76. oldalon az a címe, hogy "Törvény, rend, biztonság", és arra kérem, forgassa szeretettel. (Dr. Bárándy Gergely: Nincs benne semmi!) Én elfogadom azt, hogy nagyon nehéz beütni önnek az interneten a fidesz.hu szót, de egyszer ideje lenne ehhez hozzálátni, és akkor sok mindent megismerne. (Dr. Bárándy Gergely: Jó lenne egyszer komolyan beszélni!)

A második, amit önnek mondani szeretnék: a képviselő úr, illetőleg az ellenzéki képviselők, amikor elszámoltatási kormánybiztos voltam, nem szólaltak meg, illetőleg nem bontottak zászlót, nem raktak fel fehér szalagot, nem tettek magukra semmiféle megkülönböztető jelzést, amikor kiderült, hogy a magyar választók pénzén a magyar állam egy vállalkozása megbízott egy magánvállalkozást, hogy figyeljenek meg egy volt munkavállalót, illetőleg annak a feleségét, aki egyébként bíróként dolgozik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

(16.00)

Ezt úgy tudták megoldani, hogy az In-Kal Security - nevezzük meg ezt a vállalkozást - be tudott jutni a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületébe, s ott ennek az egyébként családjoggal foglalkozó bírónőnek az összes aktáját át tudták nézni, át tudták vizsgálni. Ez az előző ciklusban történt, képviselő úr, ön akkor tagja volt az Igazságszolgáltatási Tanácsnak, de nem tudom, hogy figyelte-e az eseményeket. A lényeg az, hogy ez a biztonsági vállalkozás bejutott a bíróság épületébe, ahol minden aktába be tudtak tekinteni, feljegyzéseket tudtak készíteni, és egy munkaügyi perben, amely már több éve, hosszú-hosszú éveken keresztül tartott, megpróbálták megzsarolni, olyan, a család számára hátrányos helyzetű elemeket próbáltak találni az aktákban, amelyekkel megzsarolhatóvá vált volna a fiatalember egy egyszerű munkaügyi perben. Személyesen fordultam a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, de azóta sem történt semmi. Sőt, arról tájékoztathatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy az ügyészség első körben a család, illetve az állami cég ügyvezetése által tett feljelentést elutasította, majd ezt követően ismételt felszólalásra sikerült egy fellebbviteli ügyésszel elintézni, illetve kieszközölni, hogy ez az eljárás továbbra is folyamatban legyen.

Ezek után nehéz lenne azt mondani, hogy az igazságszolgáltatás táján - ha csak Császár Elődre, Stohl Andrásra vagy a Kulcsár-ügyre gondolok - minden rendben lenne. Szerintem nincs minden rendben, szükséges lenne az átalakítás. Az expozémban megpróbáltam felvázolni azt a menetrendet, amelynek megfelelően a kormány még az ősszel be fogja terjeszteni azokat a sarkalatos törvényeket, amelyek véleményünk szerint megoldják az igazságszolgáltatás legnehezebb és legproblematikusabb részeit.

Az átmeneti szabályok tekintetében pedig szó sincs arról, hogy mi kapkodnánk vagy nehéz helyzeteket idéznénk elő. Azt gondolom, hogy ez egy tiszta és átgondolt javaslat, amely a nyugdíjba vonuló, egyébként köztiszteletben álló emberek - akiknek még egyszer köszönjük a munkájukat - pótlására szolgál. Azt gondolom, hogy egy gyorsított, egyébként a bíróság jogállásáról szóló törvény rendelkezését a legmesszebbmenőkig betartja, a pályáztatási eljárás zárt. A bírósági elnökök, illetve a pályázat kiírója nyilvánvalóan meg fogja tudni határozni azokat a pontokat, amelyeknek megfelelően a meghirdetett állásokra ki fognak tudni nevezni bírákat. Én nem hiszem, hogy ez különösebb problémát okozna.

Megmondom őszintén, hogy a politikai kijelentésekkel nem nagyon szeretnék foglalkozni, mert országgyűlési képviselőként nehéz lenne minősítenem azokat. Kifejezetten Bárándy Gergelytől, illetve Schiffer képviselőtársamtól hangzott el az, hogy nincs meg a megfelelő felhatalmazottságunk. Vissza kellene küldeni az egyetemre mind a két képviselőtársamat, hogy ott megismerkedhessenek a népfelség elvével. A népfelség elve arról szól, hogy a magyar nemzet választópolgárainak közössége négyévente a választói urnákhoz járul, ott megválasztja a képviselőit. A népfelség elve alapján a nép a képviselőik útján gyakorolja a hatalmat.

A választópolgárok tavaly úgy döntöttek, hogy kétharmados felhatalmazást biztosítanak egy politikai pártszövetségnek. Mi ezzel a felhatalmazással megpróbálunk tisztességesen és becsületesen élni. Az emberek döntését pedig mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk. Mi, képviselők alkotjuk az Országgyűlést, és az Országgyűlés kétharmadának megvan az alkotmányos felhatalmazása arra, hogy törvényeket hozzon, és semmiféle - hogy fogalmazzak? - hatalmi arrogancia, centralizáció és ráhatás nem fenyegeti a bírósági szervezeti rendszert. Mint ahogy eddig is önálló hatalmi ágként tudtuk őket definiálni, ezt követően is így kerülnek meghatározásra. Az Országgyűlés törvényeket hoz, a bíróságok pedig jogot alkalmaznak, tehát törvénykeznek.

Azzal szeretném zárni a gondolataim: kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt az indítványt, hiszen akkor egy gyors és egyszerűsített eljárással megoldódik az a probléma, hogy a kieső bírák helyett új bírói garnitúra fog kialakulni.

Köszönöm szépen a türelmüket és azt, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 267 2011.09.26. 4:05  258-282

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bárándy Gergely képviselő úr megszólított. A szavak általánosan elfogadott rendje szerint arra kérem, hogy olvassuk el együtt, és akkor fogja tudni értelmezni. A kiemelt jelentőségű ügyekben, ezt a kategóriát mint szocialista képviselő nyilván ismeri már, hiszen az önök miniszterelnökének mentelmi jogát felfüggesztettük, tehát a 400 millió forint értéket meghaladó ügyeket tekintjük kiemelt jelentőségű ügyeknek, de ebben a szakaszban nagyon pontosan specifikálva van, hogy a kiemelt jelentőségű ügyben a sértett, illetve a magánfél felszólalása közben a szót nem lehet megvonni, illetve a felszólalás csak meghatározott esetekben szakítható félbe. Ez egy nagyon fontos, a sértettet biztosító olyan jogosítvány, hogy sem a bíró, sem az ügyész nem szakíthatja félbe, hacsak nem sérti meg a bíró személyét.

(19.20)

Az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról benyújtott önálló képviselői indítványunk két ügycsoportot határoz meg: a különleges eljárások rendszeréhez, illetőleg a kiemelt jelentőségű perek kezeléséhez nyújtottuk be.

A szabályozásunk indokáról engedjék meg, hogy néhány gondolatot hadd mondjak! Nagyon jelentős összegeket szánt az állam, az előző nyolc év rendszere ezekre a választottbírósági eljárásokra. Amikor az állam ezekben a választottbírósági eljárásokban félként részt vett, sajnos mindenképpen szükséges volt, hogy illetéket fizessen, ezt követően a szabályozás megváltozásával már nem kell illetéket fizetnie, hiszen az állam alanyi jogon illetékmentessé válik. A választottbírósági eljárásokban sajnos nincs jogorvoslati lehetősége, csak rendkívüli perorvoslattal élhet az állam. Éppen ezért fontos, hogy a szabályozást ezekben az ügyekben átirányítsuk a rendes bírósági hatáskörbe, és sajnos, képviselő úr, ön is tapasztalta mint gyakorló ügyvéd - sajnos én is -, hogy a választottbírósági eljárások egyes eseteiben is, tisztelet a kivételnek, általában, az esetek 90-95 százalékában tisztességes eljárási keretek között zajlott, de fölmerülhet a gyanú, hogy esetleg részrehajlás is - mondjuk úgy - kimutatható.

Csak a hazai választottbírósági eljárásokat érinti a szabályozás, és csakis a köztulajdonnal érintett eseteket, és az állam, illetőleg a közintézmények, valamint a társaságaink csak és kizárólag félként vesznek ebben részt. A megkötött szerződéseket természetesen nem érinti, tehát mielőtt az a vád érne bennünket, hogy visszamenő hatállyal hoznánk meg ezt a szabályozást, ez nem igaz, és csak meghatározott körben, az ügyek meghatározott csoportjára, mint ahogy a bevezető gondolataimban mondtam.

A magyarországi választottbírósági gyakorlattal összefüggésben meg kell állapítani, hogy a külhoni, tehát a külföldön zajló és Magyarországot érintő választottbírósági eljárásokra ez nem terjed ki, így az a szerződéses gyakorlat, ami eddig megvolt, nyilvánvalóan fönnmarad hatályában. De az állami szervek, illetve az állami vállalkozások, az önkormányzatok, valamint a közüzemi társaságok esetében fontos felülvizsgálni azt a gyakorlatot, hogy szabad-e mondjuk, Genfben vagy bármely más ország választottbíróságának a rendszeréhez igazodnunk, miközben megvan a kialakult hazai joggyakorlatunk.

Tehát mindenképpen támogatandónak tartom ezt az indítványt, és arra kérem a képviselőtársaimat, hogy fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 357 2011.09.26. 1:09  282-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meg lettem szólítva, azért, és örülök neki, hogy lassan áthúzódunk a következő napirendi pontra.

Hadd szabadjon elmondani, mindig az a vád ér bennünket, hogy a Fidesz-frakció mindig szavazógépként működik. Engedje meg a képviselő asszony, hogy elmondjam, nem úgy működik. (Dr. Lamperth Mónika: A végszavazásnál.) A bírósági szervezetek elnöke volt oly kedves, és megkeresett engem azzal - egyébként teljesen más struktúrában gondolkodik a kormány a bírósági álláshelyek feltöltéséről -, mi pedig úgy gondoltuk, hogy az a több mint ezer ügy, amelynek a tekintetében pótolni kell a kieső bírák helyét... - egy bizottsági módosító indítvánnyal operáltunk, és ön is szemtanúja volt ennek, hogy akár a kormánnyal szemben is képviseltük azt az érdeket, hogy Békés megye kapjon három státust az átmeneti időszakra.

Úgyhogy nagyon szépen köszönöm, hogy ezt így felhozta, és hogy ezt itt el tudtam mondani. Tehát a szakmai szervezet ajánlása alapján sikerült rendbe tenni ezt a kérdést (Dr. Lamperth Mónika: Mégis lobbiztatok.) akár a kormánnyal szemben is, de hát nyilvánvalóan ezt majd megoldjuk a későbbiekben.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 395 2011.09.26. 0:00  392-421

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 3-9. pontjaihoz szeretnék röviden hozzászólni. Az alkotmányügyi bizottság a mai napon megtárgyalta ezen módosító indítványokat, amelyeket Lamperth Mónika és Steiner Pál képviselők terjesztettek elő, és úgy ítélte meg, hogy elutasítja ezeket a módosító indítványokat, illetőleg kialakult a 4050/8. számú, mondhatom, hogy bizottsági módosító javaslat, amely a Békés Megyei Bíróságon megüresedett álláshelyek betöltésére vonatkozó bizottsági módosító javaslatként fekszik itt előttünk. Van olyan bíróság egyébként, amelyen szűnik meg bírósági hely, így a Legfelsőbb Bíróságon mintegy 27 álláshely, de ennek ellenére az ügyek vitele tekintetében mindenképpen úgy ítéltük meg, hogy a Békés Megyei Bíróság illetékességébe tartozó helyi bíróságokon 3 álláshely létesítése szükséges és indokolt az ott megmutatkozó munka- vagy ügyteher tekintetében. Tehát mindenképpen úgy ítéltük meg, hogy ez támogatandó, a bizottság ezt a módosító indítványt támogatta.

Nyilvánvalóan a későbbiekben fontos lesz, hogy a bírósági szervezetekről szóló jogszabály tárgyalása során hogyan alakul ki a helyi bíróságok rendszere. Csak reménykedni tudok zuglói polgármesterként, hogy a kelet-pesti térségben, így a XVII., XVI., a X., illetőleg a XIV. kerületi részen egy önálló, mondhatom azt, hogy kerületi bíróság föl fog tudni állni, és az ottani ügyterhet, ami a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kialakult, fogjuk tudni, mondhatom azt, képviselni, és sikerül a bírósági szervezetekről szóló jogszabály elfogadásával egyidejűleg létrehozni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 407 2011.09.26. 0:00  392-421

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint jogász, azért nagyon fontos ezt tisztázni. Az egész eljárás csak és kizárólag arról szól, itt a kormánynak, senkinek semmiféle mulasztása nincs. Megszületett a bírák jogállásával összefüggésben az alaptörvénynek egy olyan rendelkezése, amely szerint nyugdíjba vonulnak.

A pályáztatással kapcsolatban pedig hadd mutassam fel önnek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt, amelyben nagyon-nagyon pontosan specifikálva van a bírák kiválasztásának eljárásrendje, tehát semmiféle politikai ráhatás ebben nem merülhet fel, nem is szabad, hogy felmerüljön, és kérem, ezt ne is vonja kétségbe, nekünk ehhez nincs közünk, ez egy belső rend, amelynek a végén a bírói tanács értékelésének megfelelően az 5. számú mellékletben, ebben a törvényben a pályázati eljárás és a bírói értékelés során vizsgálandó kompetenciák alapján állítja össze a bírói tanács, hogy az illető személy megfelel-e a bírói tisztségre, és javasolja-e a köztársasági elnöknek a kinevezését avagy sem.

Itt nagyon fontos specifikumokat határoz meg ez a jogszabály arra vonatkozóan, amihez a politikának semmi köze nincs. Tehát ez egy belső rend szerint zajlik jogszabály alapján, ahol az első a döntési képesség, a második az együttműködési képesség, a harmadik az elemző gondolkodás, az előrelátás, a fegyelmezettség, felelősségtudat, határozottság, igényesség, integritás, kommunikáció, konfliktuskezelés, kreativitás, magabiztosság, határozottság, önállóság, probléma- és helyzetelemzés és a többi, és a többi. Ezen kompetencia-szempontok alapján határozza meg a bírói tanács, hogy alkalmas-e az illető vagy sem.

Itt egyébként a célközönség, a pályázók köre bírósági titkárokból tevődik ki, akik már öt éve bírósági titkári szerepet töltenek be, és már szakvizsgázott jogászok.

Köszönöm szépen.

(22.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 417 2011.09.26. 1:34  392-421

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ennyire azért nem volt drámai a helyzet a mai napon. Képviselő asszonynak és Steiner Pál képviselő úrnak volt egy módosító indítványa, amelyet én szívesen befogadtam volna, de mivel a preambulumrészt is érintette, mondhatom azt, hogy a 1. és a 2. ajánlási ponthoz igazodik a hozzászólásom, nevezzük halk tanácskozásnak, abban állapodtunk meg képviselő asszonnyal és a képviselő úrral, hogy elkészítik a kapcsolódó módosító indítványukat. Nem kívántuk lenyúlni, hogy így fogalmazzak, hanem megvártuk, ameddig előterjesztik.

Erre figyelemmel úgy ítéljük meg, hogy valóban a fő cél az, hogy szép tiszta és jogszerű, a magyar nyelv szabályainak legmegfelelőbb megoldást találjuk meg. Az 1. ajánlási ponthoz kapcsolódó módosító indítványt fogjuk tudni támogatni, viszont a törvényjavaslat preambulumának elmaradását nem tudjuk, hiszen szükségünk lenne erre a preambulumrészre. Úgyhogy vélhetően zárószavazás előtti módosító javaslatunk lesz, akár közösen is megtehetjük ezt. Engem ez önmagában véve nem zavar, de mindenképpen szükség van a jogszabályhoz a preambulumrészre is.

Tehát az 1. pontot támogatjuk majd, a 2.-hoz pedig zárószavazás előtti kapcsolódó módosító indítványt fogunk előterjesztetni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 421 2011.09.26. 1:04  392-421

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Úgy ítélem meg, hogy főleg az általános vitában nagyon élénk vitát folytattunk ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán, amelynek során kikristályosodtak a legfontosabb kérdések. Az alaptörvény módosításának igénye, azt gondolom, vitán felül állt, illetőleg annak a helyzetnek a megoldása, ami ebből következik, miszerint 276 bíró álláshelye szűnik meg a következő évben, illetőleg az év végéig. Ezt a kérdést ez a jogszabály megnyugtató módon rendezi, és azt gondolom, azok a módosító indítványok, amelyek érkeztek, szakmai jellegűek voltak, tehát nagyon örülök, hogy a részletes vitában már csak és kizárólag szakmai kérdésekről volt szó. Ezt a kérdést a bírósági tanácsok, illetőleg a megyei bíróságok elnökei pontosan, precízen, a bírák jogállásáról szóló jogszabályok szerint, amennyiben a tisztelt Ház támogatja az indítványunkat, a legmegfelelőbb módon fogják megoldani a közeljövőben.

Köszönöm szépen a támogatásukat, és remélem, a parlament is támogatja majd. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 222 2011.10.17. 6:10  203-222

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy önálló képviselői indítvány megtárgyalására kerül ismét sor - csak a szocialisták felé intézem -, amellyel a közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegésével összefüggésben egy új törvényi tényállást szeretnénk a szabálysértési kódexbe beemelni.

Azzal kezdeném, hogy van-e bárki ebben a teremben, aki vitatja, hogy a hajléktalanság probléma, ami társadalmi reakciót indukál bármelyikünktől; van-e bárki ebben a Házban, aki nem úgy gondolja, hogy meg kell oldani ezt a kérdést; van-e olyan képviselő vagy ember ebben az országban, aki ne tisztességesen és emberi módon kívánná ezt a problémát kezelni? Minden ember, aki találkozik ezzel a jelenséggel, kötelességének érzi, hogy akár helyben, akár központilag megoldást keressen erre a problémára, egyébként az ellenzék által kényesnek nevezett problémára. Mi, előterjesztők úgy ítéljük meg, hogy ez a kérdés nem kényes ügy, hanem egy probléma, amit meg kell oldanunk. Egyébként a szegénység sohasem volt egyenlő a hajléktansággal, mert hiszen ez egy más problémát indukál.

Engedjék meg - mielőtt a konkrét törvényi tényállást ismertetésére sort kerítenék -, hogy Zuglóról hadd beszéljek. Zuglóban több hajléktalancsoportot tudunk megkülönböztetni, jelenleg körülbelül 150 fő él közterületen. Ebből 130 fő életvitelszerűen tartózkodik közterületen, 20-25 fő pedig úgy gondolta, hogy a Francia úton, egy önkormányzati ingatlanon egy falut fog létesíteni, falut fog létrehozni. Ezt az állapotot nekünk kezelnünk kell, ezt az állapotot nekünk fel kell számolni, és meg kell szüntetni. A probléma kezelésére a főváros mellett a kerületek is elkezdték ennek a kérdésnek a megoldását.

Engedjék meg azért, hadd emlékeztessem a jelenlévőket, hogy a Demszky Gábor vezette MSZP-SZDSZ-es városvezetés semmit nem tett ebben a kérdésben az elmúlt években, még a Ferenciek terén - a turisták által, mondhatom azt, hogy a legfrekventáltabb területnek ítélt területen is - hajléktalanok éltek évekig a metróban, illetőleg az aluljáróban.

Most, miután a választásokat egy éve és néhány hónapja megnyertük, és elkezdtük a munkát, itt Zuglóban mi be tudunk arról számolni, hogy a Városligetből kiszorítottuk a hajléktalanokat, illetőleg igyekeztünk megoldani a problémájukat önkormányzati szinten: egyházi szervezetekkel, egyházi szervezetek bevonásával mind a nappali, mind az éjszakai ellátásukat megkíséreltük megoldani, de nyilvánvalóan más indukációkat is igényel ennek a kérdésnek a megoldása.

Sajnos nem mehetünk el a mellett a tény mellett sem, hogy az is előfordult Zuglóban, hogy a templomok előtt valakik által uralmuk alá hajtott csoportok koldultak, majd miután a zuglói rendészettel, kerületőrséggel, polgárőrséggel kiszorítottuk a templomok környékéről ezeket a csoportokat - a hajléktalanmaffiáról beszélek -, egy éles, kibiztosított kézigránátot helyeztek el a Kassai téri templom lépcsőjére. Ebben az ügyben egyébként továbbra is büntetőeljárás van folyamatban, és csak emlékeztetném önöket, hogy egy jugoszláv gyártmányú kézigránát volt. De beszélhetnénk egyébként a csepeli gyilkosságokról is, ami nyilvánvalóan összefügg a hajléktalanproblémával; és ismerünk olyan zuglói, magát hajléktalannak valló személyt, aki egyébként rendelkezik állandó lakóhellyel, és rendelkezik nagy értékű ingatlannal vidéken.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi ez a kérdés? Szociális kérdés? Társadalmi probléma? Csak helyi kérdés vagy országos ügy? Közegészségügyi kérdés? Illetőleg rendészeti ügy? Én azt gondolom, hogy mindegyik egyszerre, mi, előterjesztők viszont a jelen előterjesztésben csak és kizárólag a rendészeti oldalról kívánjuk most - hangsúlyozom most - kezelni egy elemét, a közterületen való életvitelszerű lakhatást, illetve az ingóságoknak a közterületen történő tárolását szankcionálni. Legfőbb elemei: a közterületen való életvitelszerű lakhatás, illetve az életvitelszerű lakhatáshoz kapcsolódó ingóságok tárolása. Feltétele, hogy az önkormányzat rendeletben állapítsa meg ezt a szabálysértés. A szankcionálásra csak és kizárólag akkor kerülhet sor, ha ismételt megszegésre kerül majd sor, ennek az időkorlátja pedig hat hónap, jogi garanciája pedig az, hogy az ügy elbírálása csak és kizárólag bíróságra tartozik.

Ennek a törvényi tényállásnak a meghatározását, illetőleg jogi alapját az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 2011. január 1-jén hatályba lépett 54. § (6) bekezdésének felhatalmazása adja meg az önkormányzat számára, hogy rendeletben a település belterületi közterületének a jogszabályban meghatározott rendeltetésétől eltérő, engedély vagy megállapodás nélküli használatát szabálysértéssé nyilváníthatja.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy fogadják el az indítványunkat, és szavazatukat biztosítsák ahhoz, hogy a parlament ezt elfogadja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 250 2011.10.17. 0:44  221-419

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy hadd emlékeztessem a képviselőtársaimat, Bárándy Gergelyt és Steiner Pált, hogy ha idézni szeretnének, akkor pontosan idézzenek; és nagyon örülnék neki, ha figyelnének a vitában elhangzottakra, csak Steiner Pál képviselő úr, aki most nincs a teremben, nagyon fontos, hogy... (Dr. Steiner Pál belép a terembe.) Itt van, képviselő úr.

Engedje meg, hogy hadd emlékeztessem arra, hogy ameddig ön a főváros szocialista párti frakcióját vezette, addig az utcán 131 ember halt meg - önök nem tettek semmit ezekért a szerencsétlen sorsú emberekért. Megtisztelhették volna őket azzal, hogy az életüket megmentik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 340 2011.10.17. 2:04  221-419

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én egy 120 ezres város polgármestere vagyok, és ideje ebben a parlamentben is kimondani egyszer, hogy a többségnek is vannak jogai. A többségnek is joga van ahhoz, hogy az Újvidék teret, a Kassai teret, a Bosnyák teret igénybe vegye, kulturáltan közlekedjen, találkozási pontnak tekinthesse, hogy az Újvidék téri játszótéren a gyerekek biztonságosan játsszanak.

Azt gondolom, ez a probléma, amiről most itt beszélünk, komplex, mint ahogy mondtam egyébként is - csak emlékeztetném Bárándy Gergely képviselő urat -, és most pontosan fogok idézni. Mi ez a kérdés? Szociális kérdés, társadalmi probléma, csak helyi kérdés vagy országos kérdés? Néha közegészségügyi kérdés is, rendészeti és hatósági ügy, és közbiztonsági kérdés is, hiszen hogyha a csepeli gyilkosságokat nézzük, hogyha amikor a Bosnyák téren az atyának szegezik a kést a koldusmaffia tagjai, akkor bizony közbiztonsági kérdés is. Azt gondolom, hogy most csak egyik elemét - és akkor még egyszer ideidézem, csak egyik elemét a rendészeti oldalról - kívánjuk most megközelíteni, a szabálysértés oldaláról. Tehát arra kérem a képviselőtársakat, hogy koncentráljunk erre a jogszabályra, erre az elemére, mert ma nem fogjuk megoldani egyébként ennek a kérdésnek a komplex rendezését.

Amit még szeretnék elmondani még egyszer - és még egyszer emlékeztetni - 120 ezer ember megérdemli azt, hogy törődjenek vele, hiszen a többségnek is vannak jogai. (Dr. Schiffer András közbeszólására:) Igen, Zuglóban 120 ezer ember él, Schiffer képviselő úr, szívesen látjuk a városban, és akkor bemutatom önnek, hogy hol élnek a hajléktalanok. Én meg szeretném megoldani ezt a kérdést, és holnap hozzá is kezdünk a Francia úton.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 380 2011.10.17. 1:42  221-419

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Én nem szeretnék személyeskedni, ő magát minősítette frakcióvezetőként: kimegy ide a térre, a Kossuth térre, és szerencsétlen, szegény, hátrányos helyzetű emberek sorsát politikai kampányra felhasználni szerintem - (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Ki ment ki?) Schiffer András - mérhetetlenül ízléstelen.

Azonban ha itt lett volna, akkor hallotta volna, az expozéban azt mondtam, hogy minden ember, aki találkozik ezzel a jelenséggel, kötelességének érzi, hogy akár helyben, akár központilag megoldást keressen az egyébként az ellenzék által kényesnek ítélt kérdésre. Illetőleg azt is feltettem kérdésként, hogy van-e olyan ember ebben a Házban, aki ne tisztességesen és emberi módon kívánná ezt a problémát megoldani. Azt is elmondtam, hogy mi ezt komplex problémának tekintjük, de ma este - és elmondtam, hogy társadalmi probléma, elmondtam, hogy szociális kérdés is, elmondtam, hogy közegészségügyi probléma is egyébként, hiszen ezt ne rejtsük véka alá, valóban így van egyébként, emberek nem tudnak tisztálkodni rendesen, és ott élnek az utcán, az bizony jelentős kockázattal járhat - azt szeretném, ha ezt a kérdést beszélnénk meg, ezt a rendészeti kérdést, amely egyébként pontos és precíz szabályozást biztosít, lehetőséget ad egy ismételt jogellenes tevékenységnek a végrehajtásakor ennek a problémának a szankcionálására.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(21.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 384 2011.10.17. 2:00  221-419

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Urak, Hölgyek! Azt szeretném ezzel kapcsolatban mondani, hogy ez egy nagyon szép vízió, amit ön felvázolt, ez a közösségi bérlakásprogram, csak a magyarországi mindennapok egy picit másról szólnak.

Ezt egy példával hadd illusztráljam önnek. Zuglóban 2800 darab szociális bérlakás van, amelyből most 800 olyan ingatlantulajdonost ismerünk, aki nem fizet semmilyen rezsit és semmit. Most képzelje el azt az önkormányzatot, amelynek meg kell oldania ezeknek az embereknek a problémáját, azaz a rendeleteink szerint egyébként azt tudjuk tenni, hogy elküldjük őket ezekből az ingatlanokból. Hová fognak ezek az emberek menni? Miközben az ellenzék egyébként mindig számon kéri az embert, hogy akkor így irányítja a várost, meg úgy irányítja. 300 olyan lakásunk van, amely üzemen kívül van, tehát odaadható egyébként egy ilyen programra, amit ön mond, csak arra rá kellene költeni olyan jó 100 vagy 200 millió forint körüli összeget, mert ezt már bizonyos szempontból felmértük.

De menjünk végig ezen a logikán! Beköltözik oda, mondjuk, egy család vagy két hajléktalan, aki szociális bérlakás alapon kiveszi ezt bérbe, de akkor miből fogja fizetni ennek az ingatlannak a fenntartási költségét - vagy az önkormányzat állja ennek az ingatlannak a költségét?

Tehát egy picit ideologikusnak vagy vizionáriusnak tartom ezt az elképzelést, nem látom benne a reális megvalósíthatóságot. Én nagyon szívesen megismerem a önök programját, ha ezt nekem eljuttatják, tényleg nagyon szívesen átnézem, hogy esetleg helyben alkalmazható-e, de amit ön most felvázolt, abban nem éreztem azt, hogy realisztikus lenne.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 335 2011.10.24. 1:14  330-367

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondoltam - és ezen ajánlási pontokhoz szeretnék egy reflexiót adni -, hogy egy tisztességes és egy korrekt részletes vitára fog sor kerülni, és mindez személyeskedésektől mentes lesz, és mi erre készültünk.

Azt kellene a képviselőtársamnak látni, hogy egy abszolút mértékben komplex megoldást szeretnénk találni. Azt mondta, hogy ledózeroltatjuk; abszolút mértékben, még egyszer mondom, jogszerűen jártunk el és jogszerűen járunk el minden tekintetben. És Zugló városa is egy, a hajléktalankérdésre mind szociálisan, mind társadalmilag, mind az ő ellátásukat biztosítandó, egy szociális programot fog indítani, ezt a novemberi testületi ülésünk tárgyalni fogja, és az ön által ismert, "A Város Mindenkié" társadalmi csoporttal pedig szerdán fogok majd leülni és tárgyalni az általuk igényelt kérdések tekintetében.

Az ajánlási pontjával kapcsolatban pedig azt szeretném mondani, hogy nem támogatta a honvédelmi bizottság sem, de mi sem fogjuk ezt támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 363 2011.10.24. 1:56  330-367

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönjük, hogy módosító indítványokat is benyújtottak, és hozzászólásaikkal gazdagították ezt az előterjesztést. Valóban egy fontos kérdésről van szó, országosan, illetőleg itt, a fővárosban. Nem kerületi ügy, hangsúlyozom a képviselőtársaknak, hanem a fővárosnak az ügye ez a kérdés. Azonban, ha az emberektől elvárjuk a szabályok betartását, bármely területet nézzük, akár az adóigazgatás, akár az építésügy szabályait lokálisan, helyileg, akkor minden magyar állampolgárra ugyanúgy igaz ez a kérdés.

Tehát nekünk kezelnünk kell ezeket a kérdéseket, de ki kell mondanunk: rendnek kell lennie, egyetértek Gyüre Csaba képviselő úrral, hogy ebben az országban rendet kell tenni és rendnek kell lenni. Ez mindenkire vonatkozik, még azokra a szegény és hátrányos helyzetű testvéreinkre, illetőleg embertársainkra is, akik elég nehéz sorban élik a mindennapjaikat.

Azt se vitassák el tőlünk, hogy a jó szándék vezet vagy vezetett bennünket egyébként ennek az előterjesztésnek a kapcsán, de számunkra mindig, és az én számomra különösen fontos, hogy a többség véleményét képviseljük, tehát nekünk a többséget is képviselnünk kell, nem csupán a kisebbséget. Szociális kérdésként pedig itt, a módosító indítványok kapcsán el tudom mondani, hogy Kulcsár József képviselő úr módosító indítványa időben lehetőséget biztosít a kormánynak, hogy ezt a problémát megoldja. Helyileg pedig el tudom mondani, hogy mi is itt a kerületben, mármint Zuglóban egy szociális programot fogunk majd bevezetni.

Nagyon szépen köszönöm még egyszer, hogy módosító indítványaikkal gazdagították ezt az előterjesztést, és remélem, a parlament pedig támogatásáról biztosítja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 56 2011.11.03. 1:39  21-127

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy mi meghallgattuk a bírókat, és a bírák egyesületei támogatják ezt az átalakítást, annál is inkább, mert az elmúlt húsz évben megérett a változás, hogy a parlamentnek be kell avatkozni most ebbe a rendszerbe, mert hiszen például hónapok óta nincs vezetője a Fővárosi Bíróságnak, titkárok százai várják, hogy kinevezést kapjanak, sőt, aki meg gyakorló ügyvéd vagy jogász, az pontosan tudja, hogy '97, sőt, 2000 óta több olyan ügy van, amely nem dőlt el. Példákat tudnánk sorolni, akár csak a büntető szakágat nézzük, a Kulcsár-ügy is, már nem is tudom, hét éve tart. Tehát én azt gondolom, hogy ezt a rendszert át kell alakítani.

Egyébként csak egy példával szeretnék szolgálni tisztelt képviselőtársamnak, Bárándy Gergelynek. Van olyan ország egyébként Európában, ahol a bírák politizálhatnak, ez Franciaország, és akár politikai pártnak is lehetnek egyébként tagjai.

Schiffer képviselő úr hozzászólására - bár nincs bent, majd Dorosz képviselő úrnak címzem -, felháborítónak tartom, hogy de facto hivatali visszaéléssel vádolja meg a törvényt előterjesztőt akkor, amikor azt mondja, hogy olyan embert kíván kinevezni, akin keresztül majd belenyúlhat a Fidesz az ügyekbe. Szerintem ez sajnálatos is egyben, de mindenképpen vissza kell hogy utasítsuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 66 2011.11.03. 1:38  21-127

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontosnak tartom a pontosítást ebben.

A moratórium elrendelését megelőzően legalább egy éve már nem volt betöltve ez a pozíció, a Fővárosi Bíróság elnöki pozíciója, tisztelt képviselőtársaim, másrészt pedig, hogy biztosított az akkori szabályozás a Legfelsőbb Bíróság elnökének egy úgynevezett szignalizációs jogot Fővárosi Bíróság tehermentesítésére, és ezzel a jogával egyetlen alkalommal sem élt, és ezt is furcsának tartom. De annak örülök, képviselőtársaim, azért a hangsúlyokból azt lehet érezni, hogy fontosnak tartják, hogy az igazságszolgáltatással foglalkozzunk és a bírói szervezetrendszert átalakítsuk.

A bírói szervezetrendszer átalakításával, az OBH elnöki pozíciójával és annak a betöltésével összefüggésben egy nagyon fontos garanciális elemre azért felhívnám a figyelmet. Az OBH elnökét az összes képviselő kétharmadával lehet csak elmozdítani. Tehát egy politikai konszenzusnak kell valamennyi parlamenti szereplő köréből összejönnie, hogy visszahívjuk, és a megválasztásához is nagyon fontos. Nehezen tudnám azt elképzelni, hogy ha a bírói tanács alkalmatlannak minősítené egy ponton az OBH elnökét, akkor a parlament ennek ellentmondana vagy ellenállna. Úgyhogy ezt én egy nagyon üdvözlendő és nagyon fontos garanciális elemnek tartom.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 235 2011.11.28. 1:12  210-256

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a legnagyobb problémám, hogy nem értik az egész rendszert. (Felzúdulás, derültség az ellenzék soraiban.) Nem tudom, hogy miért küzdenek. Szeretnénk egy teljesen tiszta rendszert felállítani, amelynek az a lényege, hogy az igazgatási funkciót szeretnénk a szakmai funkciótól elválasztani, és mi hiszünk, Schiffer képviselő úr, az egyszemélyi felelősségben, önök pedig a Legfelsőbb Tanácsban hisznek, az Elnöki Tanácsban meg a Minisztertanácsban. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Sajnálom, hogy még itt tartanak, az önök demokráciafelfogása kicsit meghaladott.

Azt gondolom, hogy egyébként a zárószavazás előtti módosító indítványomat tovább is kellett volna olvasni, mert nem csupán a Legfelsőbb Bíróság elnökének a mandátuma szűnik meg, hanem a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseinek a mandátuma is. Tehát szeretnénk egy tiszta képet alkotni, alkottatni az Országgyűléssel, hogy a köztársasági elnök lefolytathassa azt a jelölési eljárást, amelyet szeretnénk neki szánni, és nem egy kollektív testületnek, amiben önök hisznek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 239 2011.11.28. 0:36  210-256

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): (Közbeszólások az MSZP soraiból: Halljuk! Halljuk!) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Semmi akadálya nincs, hogy maradjon, csak a jelölési eljáráson kell átesnie, ez az egyik. (Zaj, derültség az MSZP soraiban.)

Én sohasem tartottam problémának és senki sem a Házban, hogyha egy törvényjavaslatot még jobbá, még értékesebbé tudunk tenni. Önnek pedig, képviselő úr, az fáj, hogy megszűnik az a kis, mondjuk úgy, hogy meleg mutyihalom, ahol ön mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, el tudta intézni a dolgait. (Nagy zaj. - Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 98 2011.12.01. 1:48  1-125

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért kívántam hozzászólni, mert egy olyan embert érintett Novák Előd képviselőtársam felszólítása, aki messze-messze sokkal több tiszteletet érdemel, mint azt mi gondolnánk, hiszen innen, a Kárpát-medence középpontjából, Budapestről nehezen tudjuk azért azt megítélni, hogy milyen a román diktatúrával, a kommunista diktatúrával szembeszállni, és akár az életét is kockára tenni, a családja életét is kockára tenni.

Ezt azért merem mondani egyébként zuglói polgármesterként, mert mi bátrak voltunk. A Pongrácz János volt kommunistáról elnevezett teret megváltoztattuk Wass Albertre, Pongrátz Gergelyről is elneveztünk egy teret, és Tisza Istvánról pedig a jövő évben fogunk elnevezni teret.

Azt gondolom, hogy az a három fő bűn, amit a képviselőtársam, Kalmár képviselő úr elmondott, az valóban bűn volt, és elvitathatatlan, hogy a kommunizmus öröksége, és mindenképpen reparációra és kárpótlásra szorul. Tehát én óvatosan bánnék azzal, hogy Tőkés Lászlót bíráljuk, és óvatosságra inteném ebben a képviselőtársamat, mert a magyarság egyik legegyenesebb, legtisztább emberéről van szó. Nekünk itt semmi más dolgunk nincs Magyarországon, mint segíteni, támogatni a határon túli magyarokat, és ebben a házban szeretném önöknek is, tisztelt képviselőtársaimnak elmondani, hogy a zuglói önkormányzatnál háromnegyed év alatt 687 honfitársunk kapta meg a magyar állampolgárságot a visszahonosítás kapcsán. A kommunizmust ezekkel tudjuk gyógyítani, azt gondolom, hogy ebben a kérdésben ebbe az irányba tudunk leginkább elmenni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 146 2011.12.16. 8:58  139-225

DR. PAPCSÁK FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért nehéz lenne azt mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem történt az elmúlt húsz évben semmi ebben az országban, ha az előző kormányzati ciklus időszakát nézzük, akár a jogalkotás területén, akár az ország irányítása területén, jelentős problémák is adódtak.

Azt sem szabad véka alá rejteni - és ez a legfontosabb elem, amit szeretnék önökkel megosztani -, hogy a legnagyobb erény, a legnagyobb érték ma Magyarországon az Országgyűlés és az Országgyűlés munkája, az a törvényhozói munka, amit mi itt végzünk. Hosszú és nagyon szép hagyományokkal rendelkező Országgyűlésről van szó, talán Európában a legfantasztikusabb épületben van, bizonyos vagyok benne, hogy a legfantasztikusabb épületben végzi a munkáját, és nagyon-nagyon nagy jogi hagyományokkal is rendelkezik.

Azt sem szabad egyébként elvitatni, és azt gondolom, képviselőtársaim és az ellenzéki képviselők is egyetértenek, hogy azokra a tapasztalatokra, amelyek az elmúlt időszakban, akár az elmúlt húsz évben, vagy akár csak az elmúlt egy-másfél évben leszűrődtek, hogy így fogalmazzak, mindenképpen fontos reagálnunk.

Az előző kormányzati ciklus okozta társadalmi és gazdasági problémák egy olyan mértékű, egy olyan szintű jogalkotási folyamatot indukálnak a kormányzó pártok és a kormány részéről, amelyre mindenképpen valamilyen választ adnunk kell. Ez nagymértékben látható, hogy péntek délután is itt ülünk. Természetesen ez a dolgunk, és ezt jó szívvel és megfelelő hozzáállással tesszük, de nehéz lenne azt elvitatnunk - akár az alkotmányügyi bizottság, akár a többi bizottság munkáját nézzük -, hogy nagyon-nagyon sok feladatot kell megoldanunk, és nagyon-nagyon sok vitában kell megküzdenünk egymással, és egyébként ez is egy fontos erénye az Országgyűlésnek és a bizottsági munkának, ha kell, akár nagyon éles vitában is küzdünk egymással. De itt a fő cél - azt gondolom, ebben mindannyian megállapodhatunk vagy megállapíthatjuk - hazánk jogrendszerének jobbá tétele és Magyarország népének, a magyar nemzet gazdasági és társadalmi fejlődésének az előmozdítása.

Nyilvánvaló, hogy azok a tapasztalatok, amelyek az elmúlt időszakban azt indukálták képviselőtársaimtól, illetőleg jómagamtól is, csak én csatlakozó előterjesztőként kívánok majd belépni ebbe a rendszerbe, illetve az előterjesztés mögé, úgy tudom, még nem érkezett meg az én aláírásommal ellátott csatlakozási nyilatkozat, de a magaménak is betudom ezt az előterjesztést. Szeretnénk kiküszöbölni azokat a problémákat, amelyek itt méltán okoznak, akár az ellenzékben, akár egyébként a kormánypárti képviselőkben is - hogyan fogalmazzak, pontosan szeretnék fogalmazni - némi rezonanciát. Hiszen a zárószavazás előtti módosító javaslatot, ha nézzük, akkor ez lényegében külső vagy belső koherenciazavar elhárítására szolgáló jogi eszköz. Tehát az Országgyűlésnek szinte a legeslegutolsó olyan jogi eszköze, amely elhárítja a jogszabályok között feszülő ellentéteket, alkotmányos aggályokat, és természetes az ellenzéki pártok részéről. Egyébként a kormánypárti képviselők is nemegyszer megfogalmazták ezt, és szeptember óta mind gyakrabban tiltakoznak az ellenzéki pártok, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok nemcsak minket, hanem az ellenzéki pártokat is időnként joggal borzolják fel, szinte számtalan esetben lényegében jelentősen át kell írni az egyes jogszabályok tartalmát.

Gyakorlatilag az ellenzéki pártok szeptember óta tiltakoznak a zárószavazás előtti módosító indítványok ellen, és korlátozni akarják egyébként a többséget és a kormányt abban, hogy gyors döntéshozatalt indítsunk el. Vannak olyan társadalmi és gazdasági szükségszerűségek, amikor valóban gyorsan kell reagálnia egy országgyűlésnek. Nézzék el nekem, ez egy fontos dolog. Mi is azt szeretnénk, hogy ezeknek a zárószavazás előtti módosító indítványoknak a száma jelentős mértékben lecsökkenjen, és a módosítások vagy a módosítás rendszere visszatérne az eredeti kerékvágásba.

Azonban mi arra kérünk felhatalmazást a tisztelt Országgyűléstől, hogy a kormány kapjon arra lehetőséget, és ez egy önmagunk iránti korlátozás, és azt gondolom, ez egy pozitív irány, azért fordulok az ellenzéki pártok irányába, hogy akár ennek a rendelkezésnek a módosítására is tegyenek javaslatot, és vitassuk meg ezt a kérdést. Nem biztos, hogy ez a legjobb eszköz egyébként, de azt gondolom, most a lehető legfontosabb eszköze lehet, hogy a jogszabály-alkotási, törvényalkotási munkát meggyorsítsuk, de magunkat is korlátozzuk azzal, hogy ülésszakonként csupán hat alkalommal, egy évben tehát 12 alkalommal alkalmazható lenne ez a jogi eszköz az ország gazdasági-társadalmi helyzetére tekintettel a gyors jogalkotási folyamatban. Ez természetesen magában foglalja azt a lehetőséget, hogy ha valóban szükséges, akár két nap alatt is elfogadásra kerüljön egy-egy törvényjavaslat, azonban természetesen - ebben is kérek közös gondolkodást és közös egyetértést - legyenek úgynevezett tilalmi listás törvények. Így például az alaptörvényt vagy az ahhoz kapcsolódó törvényeket ne lehessen ebben a metódusban tárgyalni.

Visszatérnék arra a gondolatra, hogy nagyon-nagyon fontos és az ellenzéknek is be kell látnia, és azt gondolom, be is látják, ha igazán a lelkük mélyére néznek, hogy a mai gazdasági helyzetben ez adott esetben szolgálhatja vagy szolgálja az ország javát. Ezekben az esetekben sem, tehát a kivételes eljárásban történő tárgyalásnak, elbírálásnak, illetőleg menetnek sem lenne az az eredménye, hogy ne vitatkozhatnánk erről a kérdésről, tehát a vita nem marad el. A különleges eljárásban is van tehát lehetőség arra, hogy az érveket kifejezésre jutassuk, és az álláspontokat akár a bizottságokban, akár a parlament plénuma előtt is ütköztessük.

Más országok is ismerik egyébként, gyakran szoktunk hivatkozni más országok példáira. Magyarország mindig különösen érzékeny abban a vonatkozásban, hogy az európai országok hogyan és miként szabályozzák ezeket a kérdéseket, van-e erre példa, hogy kivételes eljárásban bírálnak el, illetőleg alkotnak meg törvényeket.

Semmiképpen sem szeretnénk az ellenzék megszólalási jogát korlátozni és megakadályozni. Mi azt szeretnénk, ha akár nagyon éles vitában dőljenek el ezek a kérdések. Azonban a kormány és a többség számára szeretnénk megadni azt a lehetőséget mint előterjesztők, hogy évente, parlamenti ülésszakonként szabályozott keretek között legyen lehetőség arra, hogy különleges, kivételes eljárási rendben törvényt alkothassunk.

Röviden összefoglalva ennyit szerettem volna elmondani. Még annyit szeretnék megosztani önökkel, hogy az Országgyűlés munkája számunkra is nagyon-nagyon fontos, és ezekkel a módosító indítványokkal szeretnénk jobbá, érzékenyebbé tenni ezt a jogalkotói, törvényhozói munkát.

Összefoglalásképpen: nem érdektelen az, hogy mit mond az ellenzék, azt gondolják, hogy nem így van, én azt gondolom, hogy nagyon fontos a mi számunkra, de van egy társadalmi és gazdasági szükségszerűség, egy szükséghelyzet hazánkban, amelyre pedig reagálnunk kell.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(17.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 156 2011.12.16. 2:04  139-225

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először szeretném elnök úr méltányos ülésvezetését megköszönni, hogy figyelmeztette az előterjesztőt, hogy ne hagyja el az üléstermet. Nagyon szépen köszönöm, hogy szólt, és akkor így utóbb már reparáltuk, és előterjesztőként magam tudom képviselni ezt az egyébként rendkívül fontos ügyet. Azért fontos, Dúró Dóra képviselő asszony nincs ugyan itt, de hallhattuk a szavait, és aggodalmaskodott itt a figyelemfelhívással. (Dr. Lenhardt Balázs: Itt a férje.) Képviseli a férje, így van. De azt gondolom, nehéz lenne azt mondani, hogy nincsenek olyan gazdasági és társadalmi problémáink, amelyekre ne kellene adott esetben gyorsan reagálni. Emlékeztetném tisztelt képviselőtársaimat a devizahitelesek problémáinak az ügyére, akár az energetikai tárgyú törvények módosítására, amikor a fix árat elfogadtuk vagy elfogadtattuk, vagy a teljes hiteldíjmutató kérdésére, amely egyébként nem sarkalatos törvény, hiszen ennek a szabályozásnak az a legfontosabb attribútuma, hogy az alaptörvényt és a sarkalatos törvényeket nem érinti és nem érintheti.

Bárándy Gergely képviselőtársam felé fordulnék, hogy ne vitassa el kormánypárti képviselőtársaitól azt a jogot, hogy a tapasztalatok alapján esetlegesen jobbá, hatékonyabbá vagy stabilabbá tegyük a Házszabályt.

(18.20)

Arra kérem inkább, hogy módosító indítványokat nyújtson be, segítse ezt a munkát, és így biztatom a képviselőtársaimat arra, többször elhangzott a 15 perces időkeret, tegyenek módosító javaslatot, beszéljük meg, tárgyaljuk ki. Azt gondolom, nagyon fontos jogszabályról van szó, a Házszabály mindannyiunk napjait meghatározza itt, ebben az ülésteremben, és segítsenek a gondolataikkal.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 162 2011.12.16. 1:57  139-225

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Bárándy Képviselő Úr! Tényleg sajnálom, hogy nem érti ennek a módosító javaslatnak a lényegét. Azért nehéz lenne azt elvitatni, és ennek örülök, hogy a képviselő úr nem vitatja el tőlünk azt a jogot, hogy módosító indítványt terjeszthessünk elő - tehát nem vitatja el, nagyon szépen köszönöm. Én pedig biztosítom önt arról, mint ahogy a mellékelt ábra is mutatja - hiszen itt tudunk erről vitatkozni, és hosszú-hosszú perceken keresztül el tudja mondani a gondolatait, meg tudja velünk osztani, nemcsak velünk, hanem egyébként a választóival is -, hogy senki nem kívánja sem önbe, sem másba belefojtani a szót.

Mi ezzel a módosítással, és ez a legfontosabb eleme - és ha figyelt, elmondtam a vezérszónoki felszólalásomban -, a zárószavazás előtti módosító javaslat jogintézményének eredeti célját szeretnénk helyreállítani, belátva, hogy ez így nem működik, nem mehet. Miközben van egy gazdasági-társadalmi szükségszerűség, le kell reagálnunk azokat az életből fölmerült problémákat jogszabályokkal, és meg kell oldjuk ezeket a kérdéseket; három példát is említettem, tisztelt képviselőtársaim, akár a teljes hiteldíjmutató kérdését. Természetesen - még egyszer, csak a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni - sem az alaptörvényt, sem a sarkalatos törvényeket nem lehetne ebben a kivételes eljárásban tárgyalni, csak és kizárólag azokat a jogszabályokat, amelyek a társadalom és a gazdaság működése szempontjából fontosak, és szükségszerű azokat ebben az eljárásban elfogadni vagy elfogadtatni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 166 2011.12.16. 0:55  139-225

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden szeretnék erre reagálni, engedjék meg, képviselőtársaim, tisztelt elnök úr. Nagyon fontos visszatérni az eredeti céljához, ez nem kérdés, de azért nézze el nekem, ennek az országnak és a kormánynak, hogy azért vannak olyan kérdések - ezért hoztam fel három példát - és vannak is olyan problémáink, amelyekre gyorsan kell reagálni egy kormánynak és a parlamentnek is. Tudnék más példát is, akár a kolontári katasztrófával összefüggő eset is hasonló volt, és így tovább. Tehát ezek olyan fontos kérdések, amelyekkel szükséges és kell is az Országgyűlésnek kivételes eljárásban foglalkoznia. A Házszabálytól való eltérésnek a szavazási aránya például nem is változik meg.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 174 2011.12.16. 0:36  139-225

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kénytelen vagyok visszautasítani Novák Előd képviselő úr megnyilatkozásait. Először is tisztelje meg a képviselőtársait azzal, hogy nem darabszámra méri őket, hanem főben. Másrészt szégyellje magát, hogy lehazugozza a képviselőtársát. Sohasem ragadtattam volna magam ilyen kijelentésre egyetlen képviselőtársamat illetően sem, úgyhogy kérjen tőlem bocsánatot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 182-186 2011.12.16. 0:58  139-225

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mily szerencsétlen embert is látok magam előtt! Szerintem mindannyiunk számára jobb lenne, ha otthon tartózkodna, családjának körében, és békésen várná a hétvégét, és a legnagyobb... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: A békességet ti nem teszitek lehetővé.) Tessék? (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: A békességet ti nem teszitek lehetővé.) Így van.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, egy kis figyelmet kérek!...

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): A legnagyobb tisztelettel szeretném...

ELNÖK: ...Van idő, lehet reagálni, nincs lehetőség arra, hogy kivonjam magam, és a közvetlen dialógusra lehetőséget adjak. Folytassa!

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném visszautasítani az ön rágalmait. Önnek bíróság előtt kell majd felelnie azért a rágalomért, amit tett.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 220 2011.12.16. 7:30  139-225

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárógondolatainkat Vas Imre képviselőtársammal közösen szeretném megosztani. Nem élnénk azzal az obstrukciós lehetőséggel, hogy a hajnali órákig tartsuk fel képviselőtársaink figyelmét, azonban nagyon fontos, hogy néhány gondolatot... (Közbeszólásra:) Pedig megérdemelnék, bár őket nem köti az az előterjesztői kötelem, hogy itt kell tartózkodniuk az ülésteremben, az elnök urat igen.

Tehát nagyon fontos javaslatról van szó, és nagyon szépen köszönöm a képviselőtársak konstruktív hozzáállását, hogy gazdagították ezt az előterjesztést, és egy nagyon élénk vitát tudtunk folytatni a Házszabály ez irányú módosítása vonatkozásában. Elsődlegesen azt emelném ki, Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam itt utalt az 1904-1905-ös időszak obstrukciós nyomokat is hagyó történeti időszakára, amikor lényegében a parlamenti ellenzék minden lehetőséget, a rendelkezésére álló minden lehetőséget megragadott ahhoz, hogy a jogait érvényesítse. Senki el nem vitatja egyébként az ellenzéktől ma sem azt a jogot, hogy véleményt formáljon, és pontosan ez az a Ház, ez az a plénum, ahol ezt meg is kell, sőt kötelezően meg is kell tennie, ahol értékeket közvetítünk egymás iránt is, illetőleg az ország közvéleménye iránt, az érdeklődő honpolgárok iránt, akik egyébként ezt nem csupán hazánkban, hanem a határainkon túl is figyelemmel kísérik ezt.

A tegnapi napon Zuglóban, a testületi ülés után azt voltam bátor mondani a képviselőknek, és itt nagyon fontos a gazdasági, a politikai és a hazánk szerkezeti átalakításával összefüggésben, hogy történelmi időket élünk, nem egyszerű időszakot él meg a kormány, és nem egyszerű időszakot élnek meg a képviselőink sem, akár ellenzéki pozícióban vannak, akár kormányzati pozícióban. Én csak egyetlen dolgot ajánlanék a magunk számára figyelmünkbe. Bárhová sodort is az élet, bármely ország parlamenti képviselőivel volt lehetőségem találkozni, beszélgetni és megismerkedni, ők mindig előbb voltak a saját nemzetük tagjai, és utána fejtették ki nézeteiket az adott problémára, vagy közvetítették az értékrendjüket egy-egy vitában. Sajnálom ma Magyarországon azt a tendenciát, amit egyébként hála Istennek, a parlamentből már kiszorult politikai tényező közvetítette leginkább, itt a Szabad Demokraták Szövetségére gondolok (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Hála Istennek, már nincsenek itt!), akik lényegében nemhogy nem voltak a nemzet tagjai, hanem kifejezetten nem is kívántak azzá válni, és kifejezetten tagadták is azt, hogy ők magyarként gondolják berendezni ezt az országot.

Én arra kérem képviselőtársaimat, és általános érvénnyel, hiszen az általános vita lezárásáról van szó, elnök úr, hogy a későbbiekben fontoljuk meg, fontolják meg annak a nemzeti minimumnak a meghatározását, amely lényegében előbb magyar és nemzeti, utána pedig az értékrendeket tükröző gondolkodást mutat fel egymás iránt. Itt leginkább a szocialista képviselőkre utalnék, amikor mesterséges eljárásokon keresztül - hogyan fogalmazzak... - oltják, illetve bujtogatják Magyarország ellen a külföldi médiát és a külföldi gondolkodókat. Sajnos erre bizonyítékok is vannak, nem egyszer, nem kétszer bebizonyosodott, hogy saját hazájuk ellen szólalnak fel külföldön, külföldi fórumokon. Kérem önöket, ne tegyék ezt soha!

Nyilvánvalóan nem mondtuk soha, hogy mi hiba nélkül való személyek lennénk. Ékes képviselőtársam mondta, nem rendelkezünk a bölcsek kövével, és nem is vindikálhatjuk magunknak azt a jogot, hogy minden kérdést mi tudunk pontosan, és soha nem követünk el hibát.

(20.00)

Azonban azt nézzék el nekünk, hogy ezeket a tapasztalatokat, amelyek akár az elmúlt másfél év kormányzása alapján is itt a parlamenti vitákban meggyökerezett viszonyokat tükrözik, átgondoljuk, próbáljuk meg egy rendszerbe összehozni, és olyan indítványt készíteni, készíttetni itt az Országgyűléssel, amivel talán jobbá tesszük a vitát.

Bárándy Gergely képviselőtársamra visszautalva két megjegyzésem lenne. Az egyik: Salamon László elnök úrnak, az alkotmányügyi bizottság jelenlegi elnökének a tárgyalási metódusa kifejezetten példaértékű. Én személyesen el is ismerem a tisztelt Ház előtt, hogy néha türelmetlen vagyok a tárgyalásvezetés e vonatkozásában - ő gyakran az ellenzéknek akkor is szót ad, amikor már a vitát lezárta -, egyébként formailag ő nehezen vádolható ezzel. Az különösen példaértékű, és kérem, bombázzon, képviselő úr, minket olyan indítvánnyal akár sarkalatos törvények, akár más törvények kapcsán, mint amikor például az Állami Számvevőszékről szóló törvényt megelőzően meghallgattuk a Számvevőszék elnökét, vagy az Alkotmánybíróságról szóló törvény előtt egy úgynevezett informális, értékelő, vitatkozó bizottsági ülést tartottunk, tehát kérem képviselő urat, foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és kezdeményezze ezeket az egyébként a rendes ülésünket megelőző, mondjuk úgy, vitaindító bizottsági üléseket.

A másik megjegyzésem önnel kapcsolatban: nem kell aggodalmaskodni, a demokrácia nem forog veszélyben hazánkban, választásokon nyertük el, tiszta, nyílt módon, én éppen önnel szemben. Bár ha a második fordulóban indult volna, akkor abszolút önnel szemben nyertem volna a választást, de erre nem volt lehetőségünk. Nem hagyhattam ki, bocsásson meg, képviselőtársam, de a demokráciának már csak az a szépsége, hogy egymással értékrendek és személyek ütköznek, tehát nem kell aggódnia a demokrácia problémái iránt.

A harmadik a legitimációs kérdés. Gyakran elhangzik egyébként a vitában, ön ismét felhozta, hogy milyen felhatalmazás alapján tesszük mi ezt. Magyarország polgárai megválasztottak bennünket erre a pozícióra, országgyűlési képviselőként bármikor mód és lehetőség van arra, hogy módosító indítványokat nyújtsunk be.

Röviden ennyit szerettem volna, és most átadom a lehetőséget... (Jelzésre:) Nem én. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 86 2011.12.20. 1:54  79-146

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden szeretnék reflektálni a képviselőtársam által elmondottakra.

Az ellenzéki pártok - csak ismételni tudjuk magunkat - gyakorlatilag szeptember óta tiltakoznak, némileg joggal is, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok használatát, illetőleg alkalmazását valamilyen formában korlátozzuk, illetőleg csak arra használjuk, amire eredetileg való, tehát ez a koherenciazavar megszüntetése. Tehát mi is azt szeretnénk, hogy ezeknek a módosítóknak a rendszere visszatérjen az eredeti kerékvágásba, éppen ezért is alkalmaztuk. Szerintem az előterjesztő pontosan és precízen kidolgozta azt a rendszert, amely szerint ülésszakonként csak 6 alkalommal lehet ezzel a kivételes eszközzel élni. Van még egy másik korlát is, erre szeretném a vita elején felhívni a szíves figyelmüket, hogy csak és kizárólag az alaptörvényen és a sarkalatos törvényeken kívüli jogszabályokra kerülne alkalmazásra, tehát ezekre a törvényekre, a sarkalatos törvényekre és az alaptörvényre nem alkalmazható a zárószavazás előtti módosító indítvány.

Tehát azt mindenképpen megfontolás tárgyává tesszük, hogy azokat a módosító indítványokat, amelyeket a Jobbik frakciója, illetőleg képviselői nyújtottak be... - mi éppen vizsgáljuk. Némelyikkel nem tudunk mit kezdeni, például amelyik azt mondja, hogy a 6 alkalom helyet 1 alkalommal éljünk ezzel a lehetőséggel, de az időkeret tekintetében szívesen konzultálunk a képviselő urakkal.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 90 2011.12.20. 1:25  79-146

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hogy egy kicsit ilyen finoman fogalmazzak, jobbító szándékkal szeretnénk ezt a házszabály-módosítást elfogadtatni a tisztelt Országgyűléssel, kifejezetten annak megőrzése és annak fokozása érdekében, hogy helyreálljon az Országgyűlés tekintélye, hogy valóban ne lehessen az alkotmányt, az alaptörvényünket, a sarkalatos törvényeket módosítani, csak és kizárólag a társadalmi, gazdasági szükségszerűség által indokolt esetekben kerülhessen ide olyan javaslat zárószavazás előtti módosító indítvány keretében, és az is csak kivételes eljárásban, ahol egyébként a vita ugyanúgy biztosított az ellenzéki képviselők számára, mint ahogyan eddig is biztosított volt, amely kivételes alkalmazási eszköz, és természetesen megőrizve a Ház tekintélyét, úgyhogy ezt nagyon-nagyon fontosnak tartom. Egyébként egyetértek ezzel kapcsolatban a képviselő úrral.

Tehát nincs más szándékunk, mint az Országgyűlés tekintélyének a megőrzése. Ez az indítvány is arra vonatkozik, hogy csak kivételes esetben, mint ahogyan mondtam, egy évben - ez egy másik megközelítés - 12 alkalommal kerülhetne erre sor. Ez egy lehetőség, amivel, azt gondolom, élnünk kellene.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 116 2011.12.20. 2:07  79-146

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokkoló, amikor egy szocialista országgyűlési képviselő ilyen szavakat és ilyen szóvirágokat - ahogy ön fogalmaz, most plagizálom önt - használ.

(12.40)

Azért ne tessék már itt elmondani azt, hogy nem volt az elmúlt 8 évnek egy olyan kormányzása, amely miatt az ország rendkívüli gazdasági és társadalmi helyzetbe került! Azért ne tessék már azt mondani, hogy nem történt meg az, hogy amikor 2002-ben mi átadtuk a kormányzást, akkor 360 milliárd forintos plusz volt a büdzsében, és amikor önök átadták, akkor örültünk, hogy egyáltalán finanszírozni tudjuk az országot!

Egy ilyen kiélezett gazdasági helyzetben, amikor azt látjuk, hogy az Európai Unió tagállamai is megrendülnek, akár társadalmilag, akár gazdaságilag, akkor önöknek nem lehetne más feladata, mint megállapodni, mint ahogy tették azt egyébként a miniszterelnök úrral, egy nemzeti minimumban; hogy a külföldi sajtóban nem kezdik el gyalázni a saját hazájukat. (Göndör István közbeszólása.) Szerintem inkább ez a felháborító, képviselő úr, hogy nem állnak a kormány mellé ebben a küzdelemben az Európai Unió és az pénzügyi tárgyalások tekintetében, és elkezdik támadni a saját hazájuk kormányát, miközben egyébként nem lenne szabad; miközben egyébként meg kellene határozni azt a minimumot, amiben önök támogatni tudják ezt a kormányt, hiszen azért nehéz lenne azt mondani, hogy az elmúlt 8 év kormányzása nem az önök felelőssége. Sajnálom, hogy idejutottunk egyébként.

És én arra kérem, hogy a politikai tapasztalata alapján legyen szíves azért arra az álláspontra helyezkedni, hogy egy kivételes helyzetben, egy kivételes és rendkívüli helyzetben biztosítsa az Országgyűlésnek azt a lehetőséget, hogy egy ilyen eszközt be tudjunk vezetni, illetőleg alkalmaztatni tudjunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 140 2011.12.20. 2:11  79-146

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Megtisztelne Bárándy képviselő úr, hogyha maradna egy... (Dr. Bárándy Gergely: Nem tudok.) Sajnálom, hogy egyéb közfeladatai elszólítják a Házból. (Dr. Bárándy Gergely: A felháborodás szólít el, nem a közfeladat.) Azért, mert nagyon szeretném önnek elmondani, tisztelt képviselőtársam, hogy mi országgyűlési képviselők, nem szenvedünk, hanem nagyon is élvezzük ezeket a vitákat, főleg, ha ön szólal fel. (Dr. Varga László: Pláne, ha elfogy az időkeretünk, mert addig szólhatunk, amíg van időnk.) De így nem tudjuk folytatni, hogyha ön elhagyja a tisztelt Házat. (Dr. Bárándy Gergely távozik.)

Azt azért szeretném elmondani, és ezért minden tiszteletem a Jobbik frakcióé, mert legalább megkísérelik, megkísérelték módosító indítványokkal ostromolni a kormányzati többséget, és van is megfontolásra érdemes módosító javaslat, gondolok itt a perccel összefüggő módosító javaslatra, amely 60 percre kívánja javítani vagy föltornászni a 15 perces indítványunkat. Szerintem ebben valamilyen kompromisszumra bizonyosan fogunk tudni jutni. Azonban a szocialistákat nem tudom tisztelettel illetni ebben a kérdésben, mert meg sem kísérelték módosító indítványokkal javítani ennek a határozati javaslatnak, illetve módosító javaslatunknak a milyenségét.

(13.50)

Én azért arra biztatnám a szocialista képviselőket, hogy a következő időszakban nyugodtan terjesszenek elő módosító indítványokat, amint azt én tettem ellenzéki időszakomban, több mint 1200 indítványt tettem, és volt olyan indítvány... (Dr. Varga László: Mit érek vele? Leszavazzátok!) Több mint 1200, képviselő úr, biztatom, hogy éljen a képviselői jogaival, az ellenzékivel, meg kell szokni. Nem egyszerű, azt én tudom, de meg kell szokni ezt az állapotot is, és ahogy mondják, változik.

És egy másik megjegyzést hadd tegyek az Alkotmánybírósággal kapcsolatban. Lám-lám, még sincs demokráciadeficit ebben az országban, az Alkotmánybíróság működik (Dr. Varga László: December 31-éig!), nem Orbán barátai ülnek ott, hanem tisztes, becsületes alkotmánybírók, akik ugyancsak jó szándékkal szeretnék jobbá tenni a jogalkotást. Mi pedig természetesen szeretnénk élni azzal a lehetőséggel, hogy mint kormánypárti képviselők, jogszabályokat szeretnénk alkotni, és ha az alkotmányosság próbáját kiállja, akkor az jó számunkra, ha nem, akkor pedig azt is tudomásul vesszük mint demokraták.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 146 2011.12.20. 2:48  79-146

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szépen köszönöm, hogy a vitában ilyen szép számmal részt vettek. A pénteki vitában, az általános vitában sajnos sokkal kevesebben vettünk részt, és nagyon szépen köszönjük az előterjesztők nevében, hogy érdemileg is hozzászóltak.

A lehető legfontosabb elem, amit szeretnék megjegyezni, hogy legalább a Jobbik-frakció módosító indítványokat terjesztett elő.

A Lehet Más a Politika formációja meg sem jelent ebben a vitában, semmilyen észrevételt nem tett. A frakcióvezető úr, bár bent volt a teremben, de azt a 30 percet, fél órát igazán megoszthatta volna az ellenzéki képviselőtársaival, és még egy 30 percig, fél óráig folytatódhatott volna ez a vita. De sajnálom, hogy erre nem tett indítványt, bár az elnöki pulpitusra felment a frakcióvezető úr. Én abban reménykedtem titkon, hogy ez a vita folytatódik, és a képviselő urakkal tovább folytathatjuk ezt a diskurzust. (Moraj a Jobbik soraiban. - Novák Előd: Jaj, de cinikus! - Dr. Staudt Gábor: Látszik, hogy ügyvéd!) Úgyhogy sajnálom, hogy erre nem kerül vagy nem kerülhetett sor, de Novák Előd képviselő úr megállíthatta volna a frakcióvezető urat; ők érdemileg nem vettek részt, tehát a Lehet Más a Politika nem vett részt.

A szocialisták esetében pedig legyen szabad elmondani, képviselő úr, aki egyedül képviseli már, hála istennek, a Szocialista Pártot a Házban (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Dr. Staudt Gábor: Az egyetlen ellenálló!), hogy nem tettek módosító indítványt, nem éltek azzal a demokratikus jogukkal és lehetőségükkel, amellyel gazdagíthatták volna egyrészt a személyes módosító indítványaiknak a sorát. Másrészt esetlegesen lehetőséget adtak volna vagy adhattak volna a kormányzó többségnek és az előterjesztőknek, hogy befogadhassanak módosító indítványt, mert mi nem tudhatunk mindent, mert nem biztos, hogy rendelkezünk, ahogy képviselőtársam a vitában elmondta, nem biztos, hogy rendelkezünk a bölcsek kövével, és ezt nemegyszer elmondtuk már, mi is tévedhetünk.

Fontosnak tartjuk ezt az indítványt, fontosnak tartjuk azt, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok visszakerüljenek abba a rendszerbe, amibe egyébként tartoztak az előző időszakban. Nekünk is terhes egyébként ennek a jogi eszköznek az alkalmazása, minket is akár fizikálisan is megterhel időnként, hogy ezekkel a kérdésekkel kell foglalkoznunk. Bár rendkívüli időket él az ország, a gazdaság és a társadalom nehéz helyzete azt indukálja, hogy a kormánynak és a képviselőknek is igenis megfeszített munkával kell végezniük a dolgaikat, de a következő időkben szeretnénk ezt szigorú keretek közé szorítani. Erre vonatkozik a mi jobbító szándékú módosító javaslatunk, és kérem a tisztelt Házat - még egyszer megköszönve a képviselők konstruktív hozzáállását a vitában -, hogy támogassa ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 83 2011.12.30. 1:14  44-92

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mindenképpen pontosítsak. Nagyon fontos, hogy miről szavazunk, mert ellenzéki képviselőtársaim picit csúsztatnak.

Tehát módosító indítványokra figyelemmel fogadtuk el, hogy 15 perc helyett 30 percig szólhat egy-egy frakció hozzá a kivételes sürgős eljárásban; az 1 órát 24 órára változtattuk a benyújtási határidő tekintetében; a Házszabálytól eltérés szabálya továbbra is négyötöd százalékos arány maradt; a sarkalatos törvényekre is kiterjesztettük a kivételes sürgős eljárás alóli mentességet, tehát azokra nem terjedhet ki ez az eljárási nem.

S nagyon fontos azt elmondanom, hogy ennek a házszabály-módosításnak a vitájában, a részletes vitájában az ellenzék bent hagyott 30 percet, tehát nem használták ki azt a 30 percet, ami egyébként számukra nyitva volt, hiszen a Lehet Más a Politika itt volt a helyszínen, itt volt a teremben, de nem vett részt ebben a parlamenti vitában, és megoszthatta volna az ellenzékkel, tehát nem éltek az ellenzéki jogaikkal.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 87 2011.12.30. 0:20  44-92

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kénytelen vagyok akkor helyretenni Gaudi képviselő urat. Tehát az általános szabály négyötödös marad; a kivételes eljárásban kétharmad a gazdasági és társadalmi kérdések megtárgyalása tekintetében, amelyek sürgősséget indokolnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 261 2012.03.12. 1:46  238-274

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Lelki Atyák! Kedves Barátaim! Én azt gondolom, hogy a határozati javaslatunk indokolásában van egy mondat, amely szerint a magyar görög katolikus közösségnek a kommunizmus idején az egyház megsemmisítésére való törekvések közepette nagyon sok nehézséget és szenvedést kellett elszenvedni, és nagyon sokan vértanúságot vállaltak. Azt gondolom, hogy érdemes és fontos megemlítenünk néhány gondolatot ezzel kapcsolatban is.

Nehéz időszakból számos volt a görög katolikus egyház történetében, így a Kárpátalján nagyon sokan szenvedtek hitük miatt, és nagyon sokan hoztak áldozatot, így például Romzsa Tódor püspök atya, akit 1947-ben kivégeztek 36 évesen.

1949-ben a munkácsi egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház, 129 pap, akik nem tértek át az ortodox egyház kötelékébe, a gulágra kerültek, csak 28 nem tért vissza közülük. Ezután illegalitásban kellett tevékenykednie a görög katolikus egyháznak Kárpátalján, ötven pap vezetésével titokban gyakorolhatták a hitet.

Egy másik személyről is fontos megemlékeznünk, Gojdics Péterről, aki magyar ajkú volt, és az eperjesi megyés püspök. Ő Újvároska börtönében 72 évesen halt meg.

(20.40)

Én azt gondolom, hogy alkalom ez a határozati javaslat arra, hogy ezekre az emberekre emlékezzünk, és méltó módon adózzunk az emlékük előtt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 186 2012.03.13. 18:43  185-228

DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Kedves Megjelentek! Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2002 és 2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottsága összefüggő jelentését előterjesztettük, illetőleg azokat a határozati javaslatokat, amelyeket a kormány irányába szándékozunk az Országgyűléssel megfogalmaztatni és elfogadtatni, amelynek a célja, hogy soha többé ilyen helyzetbe magyar családok százezrei ne kerülhessenek.

Albizottságunk működésének a feltételeit az alkotmányügyi bizottság szabta meg. A bizottság felállítására 2011 szeptemberében került sor, az albizottság első ülésére pedig október 3-án. A megfogalmazott kiindulási pozíciókat és a megválaszolandó kérdéseket a bizottság meghatározta a számunkra. Az albizottság létrehozásának a célja az volt, hogy tisztázni kell: kit milyen felelősség, személyes felelősség terhel esetlegesen, kit terhel büntetőjogi, polgári jogi, munkajogi, illetőleg politikai felelősség; az akkori pénzügyminisztériumi vezetés, tehát a 2002 és a 2010 közötti időszak pénzügyminisztériumi vezetése, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és más döntési pozíciókban lévő személyek mit tettek, vagy mi az, amit elmulasztottak annak érdekében, hogy megvédjék az embereket.

A bizottságnak a következő kérdésekre kellett választ keresnie többek között. A kormánynak milyen szabályozási eszközei voltak? Miért nem védte meg a bankároktól és a bankoktól az embereket? Egy másik kérdés, amelyet megfogalmazott az alkotmányügyi bizottság az albizottságunk számára, amelyet tisztázni kellett: hogyan fordulhatott az elő, hogy egyoldalú szerződésmódosításokkal tették tönkre a hiteleseket? Az elmúlt 8 év kormánya miért nem tett lépéseket ezeknek a hiteleseknek a megvédése érdekében?

A bizottságunk felállt, és azt a célt és azt az elvárást fogalmaztuk meg a magunk számára, hogy korrekt, áttekinthető és szakmai jelentést tegyünk le, amely nélkülözi a politikai boszorkányüldözésnek minden eszközét; egy nagyon tiszta, egy nagyon világos képet fessünk arról, hogy a magyar családok százezrei miként jutottak abban a helyzetbe, amelyet a mindennapokban tapasztalunk, és amely kérdésnek a megoldása ennek a kormánynak a feladata, és nem kis feladata, hogy ezeket a problémákat megoldja.

(16.50)

De hogy mekkora problémával is kell, kellett szembenéznie a kormánynak, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr, ez abból derül ki, és kronológiailag egy kicsit érdemes megnézni, hogy 2000-ben egy olyan lakástámogatási rendszer került bevezetésre, amelynek eredményeképpen magyar családok százezrei jutottak új otthonhoz, és valljuk be, maga az építőipar is jelentős GDP-termelőképességre tett szert, illetőleg jelentős bevételre tett szert a magyar állam a forint alapú kamattámogatotti hitelek vonatkozásában.

Azonban a bizottságunk feltárta, hogy 2003 és 2004 fordulóján az akkor regnáló szocialista kormány megszüntette a lakástámogatásra vonatkozó kamattámogatási részt, és ezáltal lényegében megemelkedtek a forintkamatok a lakáshitelek tekintetében. A családok százai, ezrei indultak el az egyébként magas kockázatú, ám alacsony kamatozású devizahitelek irányába, amelynek a mértéke 2008. december 31-én már 6552 milliárd forint volt, amely az összes lakossági hitel 68,5 százalékát tette ki.

Ez a várakozás, ami az emberekben volt, hogy egy alacsony kamatozású hitelt vegyenek fel, teljesen természetes, és azt is látnia kell a tisztelt képviselőtársaimnak, hogy ezt a bankok előszeretettel kínálták az emberek számára, mondjuk úgy, hogy felveendő termékként, de ezt ma már kimondhatjuk, a jelentésünk pontosan rögzíti, hogy a magas kockázatra sajnos nem igazán hívták fel a figyelmet.

Nyilvánvalóan a bankoknak megvan az az önérdeke, hogy jelentős haszonnal helyezzenek ki hiteleket, de azt azért látni kell, és a bizottságunk erre vonatkozóan is feltárta, hogy ez az önérdek az állam közreműködése nélkül nem valósulhatott volna meg. 2004-2005 környékén az akkori kormány és jelesül maguk a pénzügyminiszterek is, de az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc is pontosan tudta azt, hogy mekkora kockázattal jár a költségvetésre a későbbiekben majd a lakosság ilyeténvaló helyzetbe hozása, illetőleg az ekkora eladósodás.

Mindezekkel együtt a makrogazdaság szempontjából egy kezelendő probléma alakult ki. Jelenleg a lakossági devizahitelek állománya 6,6 billió forintot tesz ki, amely a 2010-es évi GDP 24 százalékát éri el. Egy jelentős összegről van szó, és nagyon fontos, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk.

Van egy olyan eleme is egyébként ennek a vizsgálódásnak, hiszen az emberekben volt egy várakozás az eurózónához való csatlakozás tekintetében, tehát akkoriban még a 2002-es kormányváltáskor volt egy kitűzött céldátum, és az emberek bátrabban vettek fel devizahiteleket, tehát azzal kalkuláltak vagy kalkulálhattak, hogy előbb-utóbb az eurózónához kapcsolódunk. Ezáltal az a magas kockázat, ami ebben rejlett, igazából elenyészett volna, illetőleg nem merült volna fel.

Azonban a fő problémát abban láttam, és ezt személyesen a bizottsági üléseken is elmondtam, hogy a kamattámogatási rendszert teljes mértékben leépítette a kormány. Azt mondták a meghallgatáson az akkori pénzügyminiszterek, László Csaba, illetve Draskovics Tibor is, hogy jelentős terhet jelentett az akkori költségvetésre a kamattámogatás, ezért nyirbálták meg, azonban én úgy ítélem meg, hogy ez nem oly jelentős tétel. Tehát ha megmaradt volna, akkor is 2008-ra a számítások szerint - az Állami Számvevőszék egyik jelentésében ez rögzítésre került - a kamattámogatások a GDP 0,7-0,8 százalékát tették volna ki, szemben a 2000. évi 0,1 százalékkal.

A bizottságunk körültekintően járt el. A bizottsági munka megalapozására egy elnöki áttekintést nyújtottam a bizottság tagjainak, meghatároztuk a munkaprogramunkat. Azt tudom a bizottsági munkával összefüggésben elmondani tisztelt képviselőtársaimnak, hogy egy nagyon korrekt, nagyon tisztességes és együttműködő vitát folytattunk a képviselőtársaimmal. Meghatároztuk a meghallgatottak körét. Lehetőséget adtunk arra is, hogy az ellenzék is bevonjon a meghallgatotti körbe személyeket, így meghallgatásra került az előző Orbán-kormány pénzügyminisztere is, és teljesen természetesnek tartottuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank valamennyi elnökét hallgassuk meg, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének valamennyi volt és jelenlegi vezetőjét, a Bankszövetségtől is hívtunk meg, és nyilván nem minden civil szervezetre tudtunk sort keríteni, de meghallgattuk a civil szervezetek vezetőit is.

Egyértelműen megmutatkozott a meghallgatások során, hogy egymásnak a felek ellentmondtak, illetőleg ellentmondásba keveredtek. Azt gondolom, hogy lényegében 2008, a válság első jelei időszakára kiderült, hogy ezt a problémát az akkor regnáló kormány már nem tudja, talán nem is akarta egyébként kezelni, de azt gondolom, hogy ha a Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a megfelelő, fogyasztóvédelemre vonatkozó jogosítványokkal rendelkezett vagy rendelkezhetett volna... Itt egy zárójelet nyitnék a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a szerepével kapcsolatban. Talán emlékeznünk sem kell Szász Károly elmozdítására, és a PSZÁF - mondjuk úgy - kormányzati szervvé, tehát egy végrehajtó kormányzati szervvé való visszaminősítésére, visszaminősíttetésére, amely lényegében kioltotta, elvette a kezéből azokat a jogosítványokat, amelyekkel igazából mind szakmai, mind fogyasztóvédelmi oldalról be tudott volna avatkozni időben.

Ugyanígy a Magyar Nemzeti Bank regnáló, illetőleg előző elnöke is azt mondta a bizottsági meghallgatáson, hogy ha rendelkezett vagy rendelkeztek volna azokkal a jogosítványokkal, mondjuk úgy, hogy a nem vitathatóan jó szándékú figyelemfelhívások és a már minősített tájékoztatások mellett, tehát azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel beavatkozhattak volna a pénzügyi világ ilyen hitelezési gyakorlatába, akkor talán megelőzhető lett volna az a problémahalmaz, amit ma nekünk kell ebben a ciklusban kezelnünk.

Mondhatjuk azt, hogy nem tettek semmit a problémával összefüggésben a figyelemfelhívások kapcsán, és sajnos a kormány sem tett semmit, annak ellenére, hogy mind külföldi tulajdonú bankok, így a Deutsche Bank, mind az International Monetary Fund, tehát az IMF, mind a Világbank képviselői nem egyszer, nem kétszer felhívták a figyelmet, sőt még az Európai Központi Bank is felhívta, és egybehangzóan hívták fel a figyelmet a devizahitelezés jelentős kockázataira, ugyan nem követeltek lépéseket. Lám, ma milyen sok lépést követelnek tőlünk! Akkor, amikor a magyar családok százezrei ilyen helyzetbe kerültek, akkor nem követeltek lépéseket. Talán nem volt érdek akkor ez.

Tehát hangsúlyozni szükséges, hogy a külföldi szervezetek, de alapvetően az IMF a kelet-európai régióban Magyarországot minősítette úgy, hogy itt a leggyengébb a szabályozói fellépés, utalva a jegybank és a kormányzati lépések elmaradásának hiányára, de szankciókat nem helyeztek kilátásba.

A meghallgatások eredményeképpen, illetőleg a szakmai munkánknak köszönhetően elkészítettük a jelentésünket. A főbb megállapításokat a felelősség tekintetében négy csoportra osztotta a bizottságunk. Egyrészt a magyar kormányok, az államapparátus és a független intézmények felelősségi körét határoztuk meg. Ebből egy mondatot idéznék: "A magyar kormányok 2002 és 2008 között gyakorlatilag teljes mértékben negligálták a lakosság devizaalapú eladósodásának rendszerkockázatát. A 2002-től elindult felelőtlen költségvetési költekezés a kiszorító hatáson keresztül közvetlenül hozzájárult a forintforrások drágulásához" - és így tovább, folytatható a felelősségi kör tekintetében.

De leginkább arra szeretném felhívni a figyelmet, ami a Magyar Nemzeti Bankra és a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyeletére vonatkozik.

(17.00)

Ez a két munkaszervezet a teljes vizsgált időszakban képtelennek bizonyult arra, hogy megfelelő súllyal jelenítse meg a fogyasztóvédelmi érdekeket a devizahitelezés folyamatában. Még olyan eklatáns jelenségek esetében sem lépett közbe, mint a hitelközvetítők tömeges megjelenése a devizahitelek területén vagy a THM félrevezető alkalmazása akár a médiában - talán erre emlékezünk -, és nem is beszélve a manipulatív reklámok kérdésköréről. Azt gondolom, hogy szükséges és fontos ezzel a kérdéssel is foglalkozunk, amelyről a határozati javaslatokat mindjárt ismertetem.

Kimondtuk a bankrendszer felelősségét is. Itt annyit jegyeznék meg, hogy a Bankszövetség képviselője, illetőleg vezetője elismerte a felelősségüket és azt, hogy nem figyeltek oda, és olyan hitelközvetítők jelentek meg banki köntösbe bújtatva a hitelezési piacon, amelyek, mondhatom azt, hitelezéssel nem foglalkozhattak volna, és teljesen más típusú tevékenységet sem láthattak volna el, és ezt a bankrendszer a magáénak tudta. Nyilvánvalóan ezeket a szervezeteket a jövőben ki kell tudnunk szűrni; itt a hitelközvetítő szervezetekről beszélnék.

Beszéltünk, illetőleg írtunk - és ez a korrektséghez hozzátartozik - a lakosság felelősségéről is nyilvánvalóan. Hiszen az emberek jóhiszeműek voltak a pénzintézetekkel és a bankokkal szemben, amikor bementek hitelt fölvenni, tehát nyilvánvalóan nagyobb körültekintést lehetett volna tanúsítaniuk. Határozati javaslatok elfogadására tett az albizottságunk indítványt az alkotmányügyi bizottságnak, egy korrekt és mondhatom azt, hogy kiszámítható vitát követően nagy többséggel fogadtuk el ezeket az indítványokat, amelyeket az alkotmányügyi bizottság most beterjesztett a Ház elé, hogy a kormányt célozzuk meg, amelyben az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy vizsgálja meg a kérdéseket, így ezek között vizsgálja meg a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos eljárás szabályainak, valamint a magáncsőd jogintézményének a bevezetését. Más országokban ez a jogintézmény eredményesen működik. Fontosnak tartjuk az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középfokú oktatási intézmények tananyagába beépíttetni, beépíteni a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek megismerését és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Azt gondolom, hogy ez az én számomra különösen kedves és kiemelt kérdés. Szerintem a magyar polgárok, a magyar lakosság banki kultúrája sajnos nincs azon a szinten, hogy mondjuk úgy, hogy egyenrangú partnerként tudjunk egy pénzügyi tranzakció tekintetében a bankkal együttműködni, a bank és a magánszemély között egyenlőséget tudjunk vonni. Soha nem is lesz így egyébként, ez csak egy álom természetesen. Azt gondolom, hogy lehetőséget kell adni az embereknek arra, hogy a kétoldalú, úgynevezett szinnalagmatikus kötelemmé tudjon válni egy hitelezési jogviszonyban a bank és a hitelfelvevő személye. De ebbe az irányba, azt gondolom, érdemes elmenni.

Fontosnak tartjuk a pénzintézetek, illetőleg a hitelközvetítő pénzügyi szolgáltatók, az úgynevezett ügynöki szervezetek viszonya újraszabályozását és ennek a kérdésnek a vizsgálatát.

Néhány gondolat még: a pénzügyi szolgáltatás közvetítőire vonatkozó, 2011-től alkalmazandó jogszabályok hatályosulását is javasoljuk megvizsgálni, illetőleg szükség esetén ennek kezdeményezzük a módosítását. Ennek nagyon fontos eleme, amelyre a bizottságunk is kitért, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a hatékonyabb munkavégzés érdekében, irányában össze kell hangolnia feladatait a versenyfelügyeleti hatóságokkal, hiszen ez sajnos nem valósult meg. A fogyasztóvédelem - mondjuk úgy - nagyon gyengén szerepelt ebben a kérdésben. Ezt a munkát össze kell hangolni. Fontos, hogy végezzenek közös vizsgálatokat a hitelek árazását illetően. Ezt a munkát korrekt módon elvégezte a bizottságunk és az alkotmányügyi bizottságunk.

Az ellenzéki részvételről: a Lehet Más a Politikát, mint ahogy most sem vesznek részt, nem érdekli őket több százezer magyar család sorsa. Minden ellenzéki párt, minden kormányzó párt ebben a vitában részt vett. Sajnáljuk, hogy itt a Házban sem tudjuk megismerni ennek a politikai szervezetnek a véleményét a lakossági devizaeladósodás okaival összefüggésben, illetőleg a benyújtott határozati javaslatainkkal összefüggésben. Bár megvan a többségünk, úgyhogy arra kérem a tisztelt képviselőket, hogy tárgyaljuk meg, foglalkozzunk ezzel a kérdéssel és fogadjuk el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 227 2012.03.13. 5:17  185-228

DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat, amelyekkel gazdagították ezt az egyébként is terjedelmes iratanyagot. Érdemes volt eltöltenünk együtt ezt a délutánt, hiszen nagyon fontos kérdésről beszéltünk.

Valóban helytálló az a tény, hogy az alkotmányügyi bizottságunk albizottságának az volt a feladata - tehát nem gyógyírt, nem megoldásokat kellett keresnünk -, azokat az okokat feltárni, amelyek odavezettek, hogy családok százezrei mentek tönkre, illetőleg a családok százezrei kerültek nehéz helyzetbe.

Nagyon szépen köszönöm a képviselőknek az értékes felvetéseket is. Láthatóak azok a vonalak, amelyek képviselőtársaim, illetve a parlamenti karéjban ülő frakciók eltérő véleményeiből adódnak. Markánsan eltérő véleményeket fogalmaztunk meg, azonban az egy üdvözlendő dolog, hogy a határozati javaslatokat minden frakció támogatja, bár a jelentést nem feltétlenül. Ez így volt egyébként az alkotmányügyi bizottságban is, ahol egyhangúlag tudtuk támogatni, az albizottságban is és a főbizottságban is egyhangúlag tudtuk támogatni a határozati javaslatokat, tehát a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői is egyetértettek az abban foglaltakkal. Ezt ott meg is köszöntem. És továbbra is sajnálatosnak tartom, hogy nem ért ide a Lehet Más a Politika, de nyilván majd később kifejthetik a véleményüket, ha nem is ebben a vitában és nem is ezzel az üggyel összefüggésben. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) De majd reményemet fejezem ki, hogy a parlamenti munkát ők maguk is fontosnak tartják, mint ahogy képviselőtársaim is annak tekintik.

Két elemét szeretném kiemelni a vitában elhangzottaknak. Nyilvánvalóan a 2002-2010 közötti időszak kormányai egyértelműen felelőssé tehetőek a kialakult problémáért, hiszen azon túl, hogy a családok százezrei kerültek nehéz helyzetbe, azon túl azokat a forrásokat, amelyek rendelkezésükre álltak az előző években, nem hasznosították a gazdaságfejlesztés területén. Csak gondoljunk itt arra a 450 milliárd forintra, amit a Budapest Airport értékesítéséből szereztek vagy a MOL Rt. részvényeinek értékesítéséből szereztek, vagy a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok által felvett hitelek milliárdjait, 10-20 milliárdjait - talán még sok ezer milliárdra is rúg -, amelyeket nem hasznosítottak megfelelően, és nem fordították be a gazdaság alrendszereibe, és lényegében a magyar családokat ezzel is olyan helyzetbe hozták, hogy ne tudják fizetni a hiteleket, illetőleg ne tudjanak boldogulni.

Amit mindenképpen fontosnak tartok megemlíteni, hogy ezzel lényegében egy nagyon erős ágazatot, az építőipart pedig teljesen a padlóra küldtek, amely jelentős befizetője volt az államkasszának mind az áfa, mind az építőanyag-kereskedelem, mind a foglalkoztatás terén. Azt gondolom, hogy az a lakástámogatási rendszer, az a lakáspolitika, amely elindult 2000-ben, nagyon erős GDP-termelő szektor volt, és nem volt az véletlen, tisztelt képviselőtársaim, - hadd idézzek ide egy személyt, Csabai Lászlóné volt nyíregyházi polgármester asszonyt, aki lakásügyi kormánymegbízott volt, és aki lemondott a tisztségéről, amikor azt látta, hogy a lakástámogatási rendszert megnyirbálják és padlóra küldik. Tehát az ő hitelessége ebből a szempontból szerintem helytálló és helyénvaló.

Fogyasztóvédelem. Az sem volt véletlen és az sem véletlen a magyar kereskedelem és a magyar áruforgalom szempontjából, hogy a parlamentnek az előző ciklusokban nem volt fogyasztóvédelmi bizottsága, mert nem volt erre igény, mert nem volt ez szükséges. Ma már van, és ez nagyon fontos kérdés. És ha a határozati javaslataink közül ki kell hogy valamit emeljek az oktatáson, a magáncsőd intézményén kívül, akkor az a versenyfelügyelet, a fogyasztóvédelem és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szervezete tevékenységének az összehangolása; hogyha ezen a téren, akár a jogszabályalkotás, akár az összehangolt ellenőrzések vonatkozásában előre tudunk lépni, akkor már megérte ezt az albizottságot létrehozni.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal majd támogassák az indítványunkat. Köszönöm szépen, hogy részt vettek a vitában. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 193 2012.03.26. 2:22  192-214

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, hogy a 20 percet nem fogom kimeríteni, hiszen maga a szabályozás nem nagy terjedelmű, amelyre indítványt tettünk képviselőtársaimmal.

Az elmúlt évben az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. számú törvénnyel a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályokat, az eljárásjogi szabályokat megteremtettük, azonban a törvényjavaslatnak, illetőleg az elfogadott törvénynek a gyakorlatban történő alkalmazása során felmerült néhány problémát, szabályozást korrekcióval kell kezeljünk.

Éppen ezért tettük vagy tesszük ezt a javaslatot a tisztelt Ház elé, hogy az úgynevezett hirdetményi kézbesítés szabályait pontosítsuk. Két indokot szeretnék felhozni. Egyrészt kiemelt jelentőségű ügyekről van szó, hiszen itt 400 millió forintot meghaladó tárgyi értékű polgári perekről beszélünk. A másik pedig, hogy gyakran előfordul: külföldi féllel állunk szemben, illetőleg külföldi peres fél vesz részt az eljárásban, aki nem hatalmaz fel jogi képviselőt, illetőleg nem gondoskodik a perbeli képviseletéről, valamint kézbesítési megbízottról sem gondoskodik.

Fontosnak tartjuk, hogy kivételesen és óvatosan kell a polgári perrendtartáshoz hozzányúlnunk, azonban a korrekciót mindenképpen szükséges megtennünk, hogy ezek a perek gyorsan és eredményesen lezárhatóak legyenek. Éppen ezért tettünk indítványt arra, hogy a polgári törvénykönyv, az 1952. évi III. törvény 101. § (2) bekezdése helyébe egy új (2) bekezdést építsünk be, illetőleg a polgári perrendtartásunk 386/C. §-át a (3)-(5) bekezdéssel egészítsük ki. Erre teszünk javaslatot és indítványt a tisztelt képviselőháznak, kérjük a tisztelt képviselőházat, hogy tárgyalja meg és fogadja el az indítványunkat.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 213 2012.03.26. 2:52  192-214

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon szépen köszönöm az értékes hozzászólásokat és azt, hogy a vitában ilyen élénken vettek részt. Bár csupán két szakaszt érintettünk, de nem rejtettük véka alá - és képviselőtársaim ezzel egyetértettek -, az az általános cél - amit megfogalmaztunk, és úgy látom, ellenzéki képviselőtársaim is elfogadták -, hogy a kiemelt jelentőséggel bíró, a 400 millió forint feletti pertárgyértékű pereket gyorsítani kell, ésszerűen és rövid határidővel kell lezárni.

Általános gyakorlat ma már, hogy azok a személyek - akár külföldi, akár belföldi személyek -, akik magyarországi lakóhellyel, székhellyel vagy telephellyel nem rendelkeznek, nem veszik át az idézést. Egyébként pontosan specifikáltuk a normaszövegben, hogy ha az a személy, aki belföldi lakóhellyel nem rendelkezik és nem állított kézbesítési megbízottat, illetve annak a megbízatása megszűnt, és a peres fél a korábban megjelölt idézhető lakcíméről a folytatólagos tárgyalásra nem idézhető, vagy az idézés szabályszerű kiküldése ellenére az idézés kiküldésétől számított harminc napon belül nem állapítható meg, hogy a fél idézése szabályszerűen megtörtént-e, úgy az iratot egy speciális eljárási aktussal, hirdetmény útján kell kézbesíteni.

(18.40)

Azoknál a személyeknél, akik belföldi lakóhellyel rendelkeznek, akár külföldi, akár belföldi személyről van szó, természetesen az úgynevezett kézbesítési vélelem nem változott, hiszen az általános szabályok szerint megállt a kézbesítési vélelemre vonatkozó, egyébként már specifikált normák szerint.

Sajnálom, hogy a képviselőtársaim elvonják vagy elvitatják a kormánypárti képviselőktől annak a jogát, hogy önálló képviselői indítványokkal akár nagy terjedelmű szabályozást, akár egy-két szakasznyi normát építsenek be kódexekbe. Én sem tartom feltétlenül követendőnek, hogy az általános, hosszú évtizedeket kibírt vagy kibíró kódexeket módosítgassuk, azonban itt egy általános gyakorlatról van már szó, éppen ezért tartottuk indokoltnak.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat. Bízom abban, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója támogatja majd az indítványt, illetve a másik két ellenzéki frakció is, és remélem, hogy a bizottságban is a módosító indítványokról ugyanilyen, hasonlóan értékes vitát folytatunk majd.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 100 2012.03.27. 1:45  95-109

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2. és a 4. ajánlási ponttal összefüggésben Lamperth Mónika képviselő asszony felvetéseire szeretnék reagálni.

A tegnapi általános expozéban elmondtam, hogy óvatosan kell mindig egy ilyen kódexhez hozzányúlni, ez egy természetes igény. Azonban a hirdetményi kézbesítésekkel, főleg az olyan külföldi állampolgárokkal, akik külföldi illetőségű személyek, Magyarországon belföldi lakóhellyel nem rendelkeznek, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a bíróságok, nagyon nehéz helyzetbe kerültek a bíróságok, nem tudják kézbesíteni az iratokat. Éppen ezért azt gondolom, hogy ez egy általános tapasztalat, szerintem fontos, hogy ezt a kérdést itt a parlament a lehető legrövidebb időn belül rendezze, és azt gondolom, hogy jó irányban haladunk.

Horváth képviselőtársam módosító indítványát az alkotmányügyi bizottságban támogattuk, én magam is akceptálom, és az előterjesztő képviseletében mondhatom, hogy elfogadtuk.

(14.20)

Schiffer képviselőtársam módosító javaslatai közül, amennyiben "a hirdetmény útján kézbesítendő iratot 15 napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára", továbbá a "közzé kell tenni a bíróság honlapján" szövegrészt megtartaná, és a hatálybalépést kivenné, akkor ezt is tudnám a magam részéről támogatni. Tehát a hatálybalépésre 2013. január 1-jétől tesz indítványt. Amennyiben ketté tudja bontani, vagy vissza tudja vonni a módosító indítványának ezt a részét, akkor be tudnám fogadni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 108 2012.03.27. 0:00  95-109

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szépen köszönöm képviselőtársaimnak, hogy hozzászólásukkal gazdagították a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Röviden szeretném elmondani képviselőtársamnak, Staudt képviselő úrnak, hogy nincs semmilyen mögöttes szándék, egyszerűen az általános gyakorlat, az általános tapasztalat az, hogy gyakran tapasztalják az állami szervek az állami perekben, az állami jogi képviselők is, hogy külföldi személyeknek nincs jogi képviselőjük, nincs meghatalmazottjuk a peres eljárásokban, vagy nincs kézbesítési megbízottjuk. Holott jogi személyek és jogi személyiségű társaságok esetében ez indokolt lenne.

Kivételesen is óvatosan közelítettük meg ezt a kérdést, de azt gondolom, nagyon fontos kérdésről van szó. Úgy látom, hogy van olyan ajánlás, van olyan módosító indítvány, amit az előterjesztők el tudnak fogadni. Így az 1. és a 2. esetében mindenképpen úgy ítéljük meg, hogy el tudjuk fogadni, illetőleg Schiffer képviselő úrnak a 4. ajánlási pontban tett indítványát a magam részéről támogatom. Nyilván azzal a meghagyással, amit mondtam a hatálybalépéssel összefüggésben. Ezt áttekintjük, megvitatjuk, és úgy ítélem meg, hogy be tudjuk ezt fogadni. A többivel kapcsolatban még gondolkodunk.

Nagyon szépen köszönöm, hogy hozzászóltak, és arra kérem a tisztelt képviselőházat, hogy támogassa az indítványt.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 176 2012.03.27. 1:40  167-284

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! Elnök Úr! Nagyon röviden szeretnék reflektálni arra, amit itt Bárándy képviselő úr elmondott.

Valóban, azért azt hangsúlyozzuk ki, hogy a kormány kérte fel a Velencei Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg az egyébként a Velencei Bizottság 117. pontjában is elfogadott tényt, amelyet a Velencei Bizottság is elfogad, miszerint szükség volt a korábbi rendszer hatékonyságának a javítására. Tehát maga a Velencei Bizottság fő attribútumként a következtetések között kiemeli, hogy annak a rendszernek, amely az önök idejében is regnált, amely egy olyan elem, amely egyébként engem leginkább sértett, illetőleg leginkább személy szerint én mint politikus nem néztem jó szemmel, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai között politikusokat is láttunk, ez a rendszer megszűnt. Én tudom, hogy önt ez személyesen is érintette, hiszen ön tagja volt ennek a rendszernek; és csak óvatosan jegyezném meg, nem kell féltenie Hagyó Miklóst, jó helyre kerül. Úgyhogy azt gondolom, egy nagyon fontos átalakítási periódusban vagyunk, nagyon mélyreható változások történtek az igazságszolgáltatási rendszerben.

Senki sem mondta soha, hogy hiba nélkül végeztük el az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását, de mindenképpen szükségesnek tartom megjegyezni, továbbra is hiszünk az egyszemélyi felelősségben, és továbbra is hisszük azt, hogy ha egy személy kezében összpontosul egy munkaszervezet vezetése, úgy tud igazán hatékonyan működni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 188 2012.03.27. 1:57  167-284

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Én is azt szeretném, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, ha visszatérnénk a szakmai mederbe.

Bárándy képviselő úr felvetette a bírói függetlenség aspektusát. Én azt gondolom, hogy érdemes lenne megfontolás tárgyává tennie, hogy a kijelentését visszavonja, hogy veszélybe került Magyarországon a bírói függetlenség. Én úgy ítélem meg, hogy a bírói függetlenségnek... Azért érdemes olvasni a Velencei Bizottság ajánlását, tehát a magyar kormány által felkért Velencei Bizottság ajánlását, amit mi jó szívvel elfogadhatunk, van egy ilyen lehetőségünk, vagy elutasíthatunk; tehát ezt azért rögtön rögzítsük.

Itt a bírák tekintetében a függetlenségnek két aspektusa van. Az egyik, amely egymást kiegészítő aspektus, a 69. pont kezd el ezzel foglalkozni a külső függetlenség esetében, amely a más hatalmi ágakkal való összefüggését érinti a bíráknak. Azt gondolom, hogy ez teljesen rendezett, sőt, talán az európai viszonyok között - érdemes erről szót ejtenünk - a legszigorúbb összeférhetetlenségi normája és a legszigorúbban szeparált társadalmi csoportja talán a közösségi rendszereinknek, mondhatom így, a bírák társadalmi csoportja.

A belső függetlenséggel összefüggésben pedig itt egy értelmezési vita alakult ki a Velencei Bizottsággal, amelyben itt a jogegységi, jogértelmezési kérdésekben a felsőbb bíróságoknak a jogegységi, jogalkalmazási területen, mondjuk úgy, hogy orientálásra okot adó egységes határozatai is befolyásolják az alsóbb fokú bíróságokon eljárókat. Ez egy magyar hagyomány, a precedensjogra utal vissza. Ezt sérelmezi a Velencei Bizottság, de ez gyakorlat más európai országokban is.

Tehát összefoglalóan azt tudom mondani, hogy a magyar bírák függetlenek, és minden befolyástól mentesen hozhatnak ítéletet ebben az országban.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 223 2012.05.07. 2:28  222-248

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szól képviselői önálló indítványunk, amit Vas Imre képviselőtársammal terjesztettünk elő.

Mielőtt a lényegére rátérnék, engedjék meg, hogy a bizottság álláspontját ismertessem többségi előadóként. Tudom, hogy erre később kerülne sor, de mivel én vagyok itt megjelölve, egy mondatban összefoglalhatom. Az alkotmányügyi bizottság ma az előterjesztésünket megtárgyalta, általános vitára alkalmasnak tartotta, és természetesen tárgysorozatba vette nagy többséggel.

A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt egy új szakasszal egészítenénk ki, amit a 239/A. szóhasználattal tudjuk illetni. Ennek két bekezdése lenne, amely a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének, azaz a részbeni érvénytelenség megállapításának a szabályait rendezné. A polgári perrendtartásban mind a mai napig egyébként van arra mód és lehetőség, hogy egy megtámadási keresetben a fél csak a jogi tény megállapítását kérheti. A polgári törvénykönyvben ez a hiányosság mutatkozik mind a mai napig. Az új polgári törvénykönyv, amelynek a kodifikációja folyamatban van, és a későbbiekben kerül a tisztelt Ház elé, ezt pontosan fogja tartalmazni, hogy a teljes érvénytelenség, valamint a részbeni érvénytelenség megállapítását a fél a bíróságtól anélkül is kérheti majd ezek után, amennyiben a tisztelt Ház támogatja az indítványunkat, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné, tehát nem kéri a következmények alkalmazását. És ez természetesen az ügyész általi perindításra is vonatkozna.

Úgy ítéljük meg, hogy az új Ptk. hatálybalépésének az időszakát megelőzően is indokolt ennek a normának a bevezetése, éppen ezért kérjük a tisztelt Házat, hogy fogadják el és támogassák az indítványunkat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 225 2012.05.07. 0:15  222-248

DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Már jeleztem az előterjesztői expozéban, hogy a bizottságunk nagy többséggel támogatta a tárgysorozatba-vételt, és általános vitára alkalmasnak találta az indítványunkat.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 235 2012.05.07. 2:03  222-248

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kell aggódnia Steiner képviselőtársamnak, semmiféle hátsó gondolat nincs ezzel kapcsolatban.

Az Országos Bírói Hivatal elnök asszonyának az átiratát jó szívvel fogadjuk. Ő egyébként pontosan rögzítette, ahogy ön is mondja, hogy eljárásjogi szempontból ez a kérdés rendezett. Éppen ezért teszünk vagy tettünk mi arra indítványt - és azt gondolom, mint jogalkotók itt a parlamentben erre tehetünk indítványt, a tisztelt Háznak a jogköre pedig az, hogy eldöntse, hogy elfogadja-e az indítványokat vagy sem -, hogy ugyanezen normákat, tehát a ténymegállapítási részét beemeljük az anyagi jogi normák közé, tehát mondhatnám azt, hogy felemeljük, illetőleg átemeljük a polgári törvénykönyv szakaszai közé, mint ahogy azt teszi a tervezet is mint lehetőség.

Eddig is a megállapítási keresetek esetében gyakran történik az, hogy amikor egy megállapítási keresettel a fél a bíróság elé vonul, akkor egy közbenső ítélettel szokták eldönteni a szerződés, a kontraktus érvényességét vagy érvénytelenségét, ezt követően kérhető a jogkövetkezmények alkalmazása vagy sem. Tehát a félnek ma is jogköre ez, de mi szeretnénk ezt egyértelműsíteni - és ez a válasz az ön felvetésére - és az anyagi jogi normák közé is beemelni. Röviden ennyi.

Abban egyetértek a képviselő úrral, hogy mindig bátortalanul, alázattal és kellő óvatossággal kell a nagy kódexhez vagy kódexekhez nyúlni, mi mindig így teszünk, illetőleg én mindig törekszem arra, hogy így járjunk el. Azt gondolom, hogy pontos és specifikált indítványt hoztunk a Ház elé.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 270 2012.05.30. 1:55  211-375

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy a halálbüntetés egy fontos kérdés, Mengyi képviselőtársam fel is vetette ennek a kérdését, azonban mindannyian pontosan tudjuk, hogy a jelen helyzetben, hazánk nemzetközi elkötelezettsége tekintetében bár van az alap két nemzetközi egyezmény, a római egyezmény, amely 1950-ből származik, illetőleg a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmánya, amelynek 1989. december 15-én egyik jegyzőkönyvében beiktatásra került, ez még igazából nem zárná ki annak a lehetőségét, hogy Magyarország a nemzetközi jogi egyezmény - nem egy ilyen egyezmény van - tekintetében, mondjuk, figyelmen kívül hagyja, azonban az Európai Unió alapvető jogok chartája 2. cikk (2) bekezdése - amit 2000-ben fogadtak el, és a tagságunkkal mi is ratifikáltunk és befogadtunk - alapjogunk részeként rögzíti, hogy senkit sem szabad halálra ítélni, és senkit sem szabad kivégezni. Azt gondolom, hogy ez egy rendkívül fontos attribútuma és rendkívül fontos passzusa ennek az alapjogok chartájának.

Az én személyes véleményem pedig - az elnök úr ezt említette -, hogy a halálbüntetésben a tévedés kockázata is óriási és benne van, és egyébként a kádárizmus időszakában, amikor élt ez a jogosítványa a hatalomnak, akkor bizony gyakran visszaéltek ezzel a joggal, és gyakran tévedtek, a politikai ügyekről nem is beszélve, de a köztörvényes ügyekben is előfordult sajnos.

A másik pedig - és ez még személyesebb -: más ember, embertársunk élete elvételének joga csak a Jóistent illeti meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 282 2012.05.30. 9:05  211-375

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az Országgyűlés, illetőleg a képviselőtársaimmal együtt elmondhatjuk, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen egy olyan törvény fekszik a Ház előtt, amelyet méltán nevezhetünk egy új kódexnek, hiszen a büntetőjog-politikai indoka nem kérdés, hogy már a rendszerváltást követően megvolt, hiszen nem egyszer és nem kétszer módosítottuk az 1978. évi IV. törvényt, és nyilvánvalóan mindannyian számtalan történetet tudunk mesélni akár a saját környezetünkből, akár a távolabbi környezetből is, amely mindenképpen büntetőjog-politikailag indokolttá teszi, hogy egy büntető törvénykönyvi tényállási elemeket magában összefoglaló törvénnyel ezt megnyugtató módon rendezzük.

Staudt képviselőtársam gondolatainak első részében említést tett az állam monopóliumának, mondjuk úgy, hogy relativizálásáról. Nagyon szeretném rögzíteni azt, hogy a bűn üldözése az állam kizárólagos monopóliuma. Az teljesen természetes, hogy civil szervezetek, illetőleg egyéb helyi közösségek meg kell védjék önmagukat, ennek megvannak a szervezett, államilag is támogatott formái - itt a polgárőrségre gondolok -, ez nem kérdés, de azért ezt rögzítsük, hogy a bűnüldözés állami monopólium, és ezt elvitatni, elvenni nem célszerű, nem is lenne indokolt. Arra kérem a képviselőtársamat is, hogy képviselőtársait is a Jobbik frakciójában mindenképpen arra biztassa, hogy a rendőrségi munka, illetőleg a bűn üldözése szervezeti keretei erősödjenek, illetőleg támogassák ezt a munkát.

Amit fontosnak tartanék kiemelni, hogy dogmatikailag ez egy nagyon kiérlelt munka, hiszen nem egy éve készült, és nem a Fidesz műhelyeiben, nem egy boszorkánykonyhában, hanem több mint tíz év előzi meg ennek a kódexnek az elkészültét. Szakemberek készítették, akik a büntetőjogban jártasak, ők nem politikusok, és nyilvánvalóan nekünk rendkívül óvatosan kell ezzel az anyaggal bánnunk - persze szívünk joga ebbe az anyagba módosításokat tenni, sőt kötelező is, hogy jobbá és értelmezhetőbbé tegyük, de ez egy szakmailag nagyon kiérlelt és nagyon felkészült, és azt gondolom, hogy egy magas színvonalú munka. E Ház falai között is én a magam nevében mindenképpen, illetőleg a Fidesz-KDNP-frakció nevében megköszönöm azt a munkát, amit ezek a szakemberek végeztek, hiszen óriási energiát fektettek bele, hogy egy ekkora ívű szabályozást hozzanak a Ház elé.

A vitából is látható, amelynek egy részét én személyesen is végignéztem, illetőleg a tévé képernyőjén, illetőleg az interneten, úgy látom, hogy annyira intenzíven nem támadjuk a rendelkezéseket, inkább értelmezzük, illetőleg a jobbá tételén munkálkodunk. Alapjaiban nincs meg az a támadás, amellyel, mondjuk, negligálni szeretné bármely frakció. Szakmailag próbáljuk jobbá tenni.

Néhány elemet szeretnék ebből az új kódexből kiemelni. A jogos védelmet sokan elmondták. Azt gondolom, hogy a legmesszebbmenőkig lereagálja azt a társadalmi igényt, hogy a megtámadott fél megvédje a családját, megvédje az otthonát, illetőleg megvédje a javait. A Fidesz frakciójában már megfogalmazódott az az igény, amit a képviselőtársam is említett az imént, hogy az "arányosság" szó picit relativizálja ezt a kérdést. Tehát mi javaslatot fogunk arra tenni, hogy kivegyük az "arányos" kifejezést, ezzel is a szükségességre helyezzük a hangsúlyt, hiszen egy úgynevezett megdönthetetlen törvényi vélelem áll fenn, amikor egy, az otthonában tartózkodó személy azt gondolhatja, hogy bármilyen támadás az otthona ellen, vagy bármilyen behatolás, jogellenes, jogtalan magatartás az ő élete ellen irányul, és ha az arányosság kikerül, akkor csak a szükségességet kell mérlegre tennie.

(19.40)

Nagyon fontosnak tartom annak a szakasznak, illetőleg annak a bekezdésnek a kiemelését, amely azt mondja - a 22. § (4) bekezdésére utalok -, hogy a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Ezt fő pontként emelném ki.

Néhány elem még: új büntetések kerültek meghatározásra, úgymint az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, illetőleg a kitiltás. A kitiltást azért emelném ki, mert például nálunk, Zuglóban a prostitúció egy igencsak elharapózott tevékenység, ráadásul teszik ezt a bűnelkövetők Zugló főutcáján. Fontosnak tartanám egyrészt az elzárás alkalmazását. Itt a bírói gyakorlatot szeretném arra indukáltatni, illetőleg arra kérni, hogy az elzárást bátran alkalmazza vagy alkalmaztassa a Kúria, ráadásul az ország egyes büntetőbíróságainak a gyakorlata egymástól ebben a kérdésben eltér, van olyan bíróság, amelyik gyakran alkalmazza az elzárást mint nemet, más büntetőbíróságok pedig egyáltalán nem, így a Fővárosi Bíróság sem él ezzel a lehetőséggel. Ebben a tekintetben a gyakorlat is nagyon fontos lesz. A kitiltás mint büntetési nem, azt gondolom, hogy fontos.

Új büntetőtörvényi tényállásra szeretném felhívni a figyelmet: a gazdasági csalás mint büntetőtörvényi tényállásra. Itt a jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenység folytatása; ha ez a büntetőtörvényi tényállás az előző ciklus idején fennállt volna, akkor és abban az esetben a Szocialista Párt volt elnöke a Nomentána Kft. kapcsán vélhetően elítélhető lett volna, mert hiszen egy színlelt gazdasági tevékenységet folytató társaságot üzemeltetett. Itt az elévülés kérdése rögtön bekapcsolódik. Erről nem beszéltek képviselőtársaim, de emelkedik az elévülés határideje, a "legalább öt év" pedig garanciát jelent arra, hogy a bűnüldöző hatóságok, bár ha lassan is dolgoznak, de esetleg el tudunk jutni arra az időre, hogy ne tudjanak elmenekülni azok, akik bűnt követtek el.

A kábítószer-bűncselekményeket említeném meg még végül. Itt teljesen természetes az, hogy a korábbi évek liberalizált joggyakorlatától eltérően szigorítottuk a normákat. A kábítószerrel való visszaélés kísérletét vagy a kábítószer fogyasztására való eredménytelen rábírást is már büntetni rendeli az új kódex. Ez fontos dolog, főleg a fiatal emberek védelme tekintetében.

Frakciónk módosító indítványokkal még szigorúbbá kívánja tenni a büntető törvénykönyv jelenlegi beterjesztett rendelkezéseit, bár nagyon óvatosan nyúltunk hozzá. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a módosító indítványainkat, illetve a beterjesztett törvényjavaslatot, és teljesen természetes, hogy a többi frakció módosító indítványait is jó szívvel vesszük, illetőleg át fogjuk majd vizsgálni, és amelyek támogatásra érdemesek, illetőleg javítják és jobbá teszik a kódexet, azokat a frakciónk támogatni fogja.

Köszönöm szépen elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 286 2012.05.30. 1:18  211-375

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy nagyon pontosan és nagyon precízen körbe van írva a jogos védelemre vonatkozó normarendszer, és azzal, hogy az arányosságot kivesszük, valóban segítjük és javítjuk a megtámadott helyzetét, a jogi helyzetét, azzal a meghagyással, hogy - szabadjon említést tennem erre is - kellő idő, hozzávetőlegesen bő egy év áll majd a jogalkalmazók rendelkezésére, hogy egyrészt felkészüljenek. Itt hívnám fel az önök, képviselőtársaim, illetőleg a média figyelmét is arra, hogy segítsék az embereket abban a tájékozódásban, a tájékozottság szintjének az emelésében, hogy ismerjék meg egyrészt az új büntető törvénykönyv rendelkezéseit, de ezen belül a jogaikat is, illetőleg a lehetőségeiket is nagyon pontosan meg kell az emberek számára határozni, majd amennyiben elfogadja a tisztelt Ház ezt a büntető törvénykönyvet, illetőleg kódexet, hogy meddig mehetnek el, és ezt hogyan tehetik meg, mert valóban kockázatok vannak egy ilyen, mondjuk úgy, hogy jogi eszköz alkalmazásában.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 294 2012.05.30. 1:13  211-375

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A képviselő úrnak, illetve a tisztelt Háznak azt ajánlom - említettem az "arányos" szó kivételét - a módosító indítványomban, nem szeretnék előremenni a részletes vitába, de azt gondolom, hogy szükségtelen a hely meghatározása például, hogy hol, milyen hely. Erre is indítványt fogunk tenni, illetőleg teszek.

Illetőleg arra szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy itt vagylagosságok állnak fenn egymást követően. A vagylagosságot, tehát hogy vagy a lakásba, vagy éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, nem együtt kell érteni, hanem külön-külön kell érteni. Én azt gondolom, hogy ez pontosan specifikált.

A módosító indítványban, amit előterjesztettünk, már indifferens, hogy nyilvános helyen vagy nem nyilvános helyen, illetőleg nyilvános rendezvényen vagy nem nyilvános rendezvényen követik el, tehát a hely indifferens ebből a szempontból.

Én azt gondolom, hogy az a módosítás, amit mi előterjesztünk, majd támogatható lesz. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 389 2012.06.04. 5:08  388-394

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításával összefüggő kérdések tárgyalását két irányban kezdjük meg. Az egyik a választottbíráskodásról szóló, 1994-ben hozott törvény módosítása, a másik pedig egy nagyon régi jogszabály, amely a nemzetközi magánjogról szól, ez az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet. Itt csak megállnék egy pillanatra. Törvényerejű rendeletet ma már nem alkotnak, hiszen annak idején az Elnöki Tanács alkothatott ilyen jogszabályt. Tehát a bizottsági vitában is elhangzott, illetőleg én tettem szóvá, hogy vélhetően, valószínűsíthetően erre a kormányra marad majd annak a kötelezettsége, hogy a nemzetközi magánjogról, illetőleg a magánjogi jogviszonyokkal összefüggésben egy önálló törvényjavaslatot terjesszen majd elő.

Már a tisztelt Ház előtt volt egy indítványunk képviselőtársammal, amely a választottbíróságok eljárásával, illetőleg a választottbíráskodással összefüggésben főleg az állami vagyon tekintetében módosítást indukált. Ez egy szükségszerű intézkedés, hiszen az elmúlt időszakban, főleg az elmúlt 8 év kormányzásának időszakában majd' minden állami vagyonnal összefüggő szerződés jogvitáinak megoldására választottbírósági klauzulát kötöttek ki, jelesül, jellemzően ezt külhoni választottbíróságok előtt kötötték ki, amelyek ily módon egyáltalán nem voltak gyorsak, költségesek voltak, másrészt kockázatosak is.

A javaslatunk, miszerint rossz tapasztalataink vannak ezzel összefüggésben, akár az anyagi ügyeket is tekintve, ki kellene zárni annak a lehetőségét, hogy az állami vagyonnal összefüggő jogviták elbírálása tekintetében választottbírósági klauzulát kössünk ki az állami vagyonnal összefüggő jogviták vonatkozásában. Mi arra teszünk indítványt, hogy a magyart állam joghatósága szerinti rendes bíróságok előtt végezzük el ezeket a kérdéseket. Ezt is nyilvánvalóan az állami vagyon védelme indokolja.

(23.30)

Sürgősségünk indoka, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény január 1-jén lépett hatályba, erre figyelemmel a választott bíróságra vonatkozó rendelkezéseket összhangba kell ezen rendelkezésekkel hozni, illetőleg a törvényjavaslat az egyes törvények közötti koherencia megteremtése, valamint a jogértelmezési problémákat okozó joghézag megszüntetése érdekében a szabályozás korrekcióját kell alkalmaznunk.

A fő pontja, hogy nincs helye a választott bírósági eljárásnak a polgári perrendtartás különleges eljárásra vonatkozó fejezetében szabályozott eljárásokban, valamint olyan ügyben, amelyben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó, és ezen belül Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyon ebben a tekintetben bármely jog, igény, követelés, továbbá olyan ügyekben, amelyekben a törvény a jogvita választott bírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja. A nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet módosítása tekintetében pedig arra teszünk indítványt, hogy mely ügyekben kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el.

Figyelemmel arra, hogy a részletes vitában is vagyunk, elnök úr, úgy tudom, erre figyelemmel az alkotmányügyi bizottság ma tárgyalta azokat a módosító indítványokat, amelyekkel pontosítottuk, illetőleg pontosították a módosító indítvány beterjesztői. Mi magunk is figyelembe vesszük ezeket a módosító indítványokat. A korábbi időszakban a képviselőtársammal előterjesztett, a címet is megváltoztatnánk, illetőleg azt gondolom, hogy érdemes megváltoztatni, ily módon a választott bíráskodásról szóló 1990. évi LXXI. törvény, valamint a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítására változna, és egyéb pontosító rendelkezéseket is alkalmaznánk a módosítások elfogadását követően.

Arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a vitában történt felszólalást követően támogassák az indítványunkat. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 393 2012.06.04. 0:46  388-394

DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót, ismételten. Alkotmányügyi bizottságunk a mai napon megtárgyalta az indítványt, 18 igen, 5 nem szavazat ellenében tárgysorozatba vette, valamint ugyanilyen szavazati aránnyal általános vitára alkalmasnak találta.

A vitában a képviselőtársak érdemi kifogásokat nem terjesztettek elő. Szocialista képviselőtársaim arról számoltak be, hogy időben nem kapták meg ezt az anyagot, ezt mi cáfoltuk, mert VI. hó 1-jén már benyújtottuk. A Jobbik-frakció azt várta tőlünk, hogy eseteket soroljunk fel az indokolás tekintetében, egyébként a maguk részéről támogatásra érdemesnek tartották a javaslatunkat. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 34 2012.06.14. 0:19  3-171

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon-nagyon precízen szabad idézni. Arra kérem a volt miniszterelnök urat, hogy ha idéz, akkor pontosan idézzen. Bibó István nem írt a szabadság kis köreiről, ezt Szűcs Jenő tette. Arra kérem, menjen haza, és keresse a diplomáját.

Köszönöm. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
202 70 2012.06.14. 4:37  3-171

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak a pontosság kedvéért: Szűcs Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról című művében jelent meg a "szabadság kis körei" kifejezés. Azonban azt gondolom, hogy ha már a politikai etikát egy picit behoztuk ide a parlamentbe - és nagyon köszönjük a szocialista frakcióvezetőnek, hogy ezt a parlamenti vitát kezdeményezte -, csendességre inteném önöket abban a tekintetben, hogy köszönjük a kezdeményezést, de az önöktől jobbra ülőknek van joga véleményt formálni erről a két évről. Mert önök olyan örökséget hagytak erre az országra, erre a kormányra, amely nem alapozza meg az önök hozzászólási lehetőségét. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Ugyanis önök nem jártak az elmúlt években az utcákon. (Simon Gábor: Ezt ne nekünk mondd!) Elsuhanó autókban üldögéltek, és nem látták például Zugló közbiztonságát, nem érzékelték a falvakban lévő problémákat, nem érzékelték a magyar családok problémáit, mivel nem jártak az utcán az elmúlt években (Simon Gábor: Ne vicceljél már! Gyere velem, elmegyek veled egy hétvégén!), és ha rendben menne az igazságszolgáltatás, akkor nem is járnának többet az utcákon.

(16.20)

Úgyhogy úgy ítélem meg, hogy ez az a kormány, amely bátran nyúlt a nagy rendszerek átalakításához. Választhatott volna, hogy nem nyúl ezekhez a rendszerekhez, és hagyja abban az ásatag, ódon, roskatag épületében az igazságszolgáltatás és a jogrendszer kereteit, amelyet az elmúlt években megtapasztalhattunk. Ezzel szemben a kormány bátran hozzányúlt ezekhez a rendszerekhez. (Simon Gábor: Bátran, az emberek pénzéhez.) Ez óriási bátorságot jelentett, hiszen vállalta az esetleges népszerűségvesztés ódiumát is.

De hogy néhány területet említsek: a parlamentünk az elmúlt években, az elmúlt két évben tárgyalta a közigazgatás teljes rendszerének az átalakítását, hiszen megváltozott a teljes közigazgatási rendszer; a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabály pontosan rögzíti, hogy milyen formában és milyen lehetőségek illetik meg őket; létrehozta a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, ami egy teljesen új rendszer; a közszolgálati tisztviselőkről is új jogszabály jött be.

Fontosnak tartom megemlíteni az alkotmányozás kérdését. Szakítottunk az 1949. évi XX. törvénnyel, ezzel teljesen új alapokra helyeztük a nemzetpolitikánkat is.

A törvényhozás rendszerét is teljes mértékben átalakítottuk, hiszen itt ugyancsak drámai volt az örökség. Új jogalkotásról szóló törvényt fogadott el ez a parlament, az Alkotmánybíróság rendszerét is átalakította. Mi voltunk azok, akik az előző évek ígéreteivel ellentétben 386-ról 200 főben maximáltuk a parlamenti képviselők létszámát - ez óriási bátorság volt -, és az önkormányzati képviselők létszámát is csökkentettük. Azt gondolom, ez fontos lépés volt.

De ha már az igazságszolgáltatást szóba hozták, a szocialista-szabad demokrata kormányzás időszakában több mint 1500 olyan ügy volt, amely azért évült el, mert ugyan vádat emeltek az ügyészek, de a bíróságok nem tárgyalták. Nem tudjuk, melyek ezek egyébként, de nagyon szívesen megnéznénk.

Mirkóczki képviselő úrnak csak egy félmondat: az igazságszolgáltatás egy önálló hatalmi ág, nem tud a kormány és nem tud a parlament beavatkozni ebbe a rendszerbe. Azonban annyit megtettünk - és megteszünk a jövőben is -, hogy ennek az önálló hatalmi ágnak egy kiszámítható rendszerét alkottuk meg, ezt megtettük a bírósági szervezetről és igazgatásról szóló törvény megalkotásával, az ügyészségről szóló törvénnyel, a bírák jogállásáról és javadalmazásával összefüggő törvény megalkotásával.

Még egy szempontot szeretnék az önök figyelmébe ajánlani: most tárgyalja az Országgyűlés a büntető törvénykönyvet, amely egy nagyon szigorú és nagy ívű kódex, amely pedig biztonságot ad a magyar családoknak, mert önök nem védték meg a magyar családokat és nem védték meg a magyar polgárokat az elmúlt években.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 202 2012.06.18. 0:34  197-203

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én pedig úgy ítélem meg, tisztelt ellenzéki képviselők, hogy helytálló az, amit a kormány előterjesztett. Tipikusan pontosító és koherenciazavart kiküszöbölő az indítvány. Az alkotmányügyi bizottság nagy többséggel támogatta. Azt gondolom, hogy a pontosítások - például a középületre vonatkozó rendelkezések - teljes mértékben helytállók. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 201 2012.06.25. 0:47  196-208

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a zárószavazás előtti módosító indítvány valóban jogszabály-szerkesztési hibákat küszöböl ki, de engedje meg azt, Schiffer képviselőtársam, hogy elmondjam, hogy valóban több száz törvénnyel foglalkozott ez a jogszabály, és önök voltak azok a képviselők az elmúlt hónapokban, akik a fékek és ellensúlyok hiányáról papoltak ebben a Házban. És lám-lám, mégiscsak működik a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere, lám-lám, mégiscsak rendben van ez a rendszer, ennek az eredménye az, hogy ezt a zárószavazás előtti módosító indítványt el tudjuk ma este fogadni. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy fogadjuk el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 207 2012.06.25. 0:23  196-208

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Schiffer képviselő úr, csak azt szeretném öntől kérni, hogy vegyen részt az alkotmányügyi bizottsági üléseken, és akkor a jogszabály-szerkesztési problémákat talán könnyebben ki fogjuk majd küszöbölni az ön közreműködésével is.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 196 2012.09.17. 2:08  185-199

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha már nagykoalícióról beszél, a Lehet Más a Politika is megszavazta ezt a módosító indítványt, amely az Országgyűlésről szóló törvényben a 24. § (1) bekezdéseként lett beépítve. Azt gondolom, érdemes egy picit megismernünk ezt a szabályt, ezt a rendelkezést, és akkor pontosan tudjuk, hogy az alkotmányügyi bizottságban miért alakult ki ekkora vita, hiszen csak és kizárólag olyan ügyben rendelhető ki vizsgálóbizottság, amelyre felhatalmazást ad ez a jogszabályhely. Mi módon? Az Országgyűlés bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő - az egyedi közbeszerzési ügyek nem tartoznak az Országgyűlés ellenőrzési feladatai közé - közérdekű, interpellációval, kérdéssel, azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki.

Azt gondolom, minden egyes kérdésben válaszoltunk. Önök egyetlen olyan tranzakciót, közbeszerzést nem tudtak felmutatni az elmúlt időszakban, amely jogellenes lett volna, vagy amelyet bármely hatóság elítélt volna. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Azt gondolom, nem volt ez véletlen, hiszen ez a jogszabályhely pontosan megmondja, hogy nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Például ez a vállalkozás nyilvánvalóan önkormányzatoknál is nyert el közbeszerzést. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van.

Senki nem korlátozza viszont a képviselőknek azt a jogát, hogy bármely egyedi ügyben betekinthetnek az okiratokba, bárkitől felvilágosítást kérhetnek, illetőleg bármely ügyben eljárhatnak mint országgyűlési képviselők. Ha feljelentést szeretnének tenni, azt pedig megtehetik. Ez nemcsak jogosultságuk, hanem kötelezettségük is.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen! - Szórványos taps a kormánypárti frakciókban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 269 2012.09.24. 1:13  266-270

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselőtársaimmal, Nagy Andorral és Pálffy István képviselőtársammal nyújtottuk be azt a határozati javaslatot, amelyet elfogadott korábban az Országgyűlés 55/2011. számon. Ismereteim szerint a mai napon a gazdasági bizottság megtárgyalta a képviselő asszony indítványát, és tudomásom szerint a támogatásáról biztosította. Ily módon a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója is úgy gondolja és úgy gondoljuk, hogy mind az Állami Számvevőszék tekintetében előirányzott beszámolás, illetőleg vizsgálatra irányadó határnap, a 2013. május 31-e elfogadható, illetőleg nem két hónap alatt tudná a kormány befejezni ezt az óriási munkát egyébként, amiről tudomásom van, hogy folytatja, hanem 2013. június 30-ig, azt gondolom, befejezhető ez a munka. Úgy ítéljük meg, hogy támogatásunkról tudjuk biztosítani ezt a módosító indítványt.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 20 2012.09.26. 10:28  3-35

DR. PAPCSÁK FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Főbizottsági Elnök Úr! Azt gondolom, hogy egy ünnepnap ez a mai minden jogász számára.

Egy metaforával kezdeném, Gustav Radbruch kifejező metaforája szerint a magánjog "Herzkammer allen Rechte", azaz minden jogok szívkamrája. A magánjog, azaz a polgári jog a személyek minden társadalmi kapcsolatára kiterjed, és mint ilyen, lefedi az összes személyi és vagyoni viszonyokat, továbbá biztosítja a magánautonómiát.

Az új polgári törvénykönyv egy nagyon hosszú, lassú, mintegy tizenöt éve folyó kodifikációs munkának a lezárásaképpen jött létre, hiszen 1998-ban állt fel a polgári jogi kodifikációs főbizottság elismert, nagy tekintélyű szakemberekből, jogtudósokból. Ez a kodifikációs igény azonban nem csupán 1998 óta áll fenn, hanem már évszázadok óta, amely annak köszönhető, hogy a történelem zivataraiban 1959-ig nem sikerült olyan kódexet alkotni, elfogadni, amely hatályba lépett volna. Azt gondolom, hogy érdemes néhány jogfejlődési stációt megismernünk.

Az első ilyen kísérlet Werbőczy István országbírói ítélőmester tízesztendős munkája - amely itt fekszik az asztalon a kezemben, és Grosschmid Béni minden előadását a Werbőczy Tripartitummal kezdte az 1800-as évek végén -, ennek a megalkotása mintegy tíz évig tartott, 1514-ben készült el II. Ulászló király megbízásából. Az 1514-es országgyűlés, amely - mint zuglói polgármesternek engedjék meg nekem, hogy megjegyezzem: a rákosi országgyűlésen fogadták volna el - elfogadta ott, de sajnos a királyi pecsét az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés miatt már nem került rá. Ily módon a király ugyan szentesítette, aláírta, de a parasztfelkelés megakadályozta a kihirdetését, illetőleg a pecséttel történő ellátását, ily módon soha nem lépett hatályba ez a nagy ívű kódex. Werbőczy azonban 1517-ben Bécsben ezt kinyomtattatta és a magyar bíróságok jogforrásaként használatba állíttatta.

A következő ilyen jogfejlődési stáció 1852-ben történt, mintegy nyílt paranccsal az osztrák polgári törvénykönyvet - amelynek következtében a magyar jog az osztrák, német-római jogtudomány hatása alá került - hatályba léptette Magyarországon, de ez egy oktrojált polgári törvénykönyv volt, és azt gondolom, hogy ezt sem tekinthetjük autentikus forrásnak.

Egy nagy kísérletnek voltunk a későbbiekben tanúi, hiszen Szladits Károly vezetésével 1928-ban a képviselőház elé került Magyarország magánjogi törvénykönyvének törvényjavaslata. A trianoni békediktátum hatására és a területelcsatolások következtében azonban az Országgyűlés nem fogadta el ezt a törvényjavaslatot, mondván, hogy az anyaország és az elszakított területek egységét a magyar szokásjog évszázados érvényesülése tartja fenn, a jogalkalmazás azonban ennek ellenére használta. Hogy nem lépett hatályba, így fokozatosan írott, mintegy kodifikált szokásjoggá vált.

(10.20)

A következő stációja a magyar jogfejlődésnek a polgári jog területén az 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről. Viszontagságos történelmi helyzetben keletkezett, hiszen egy olyan társadalmi helyzetben szabályozta a polgári jogot, ahol nem volt polgárság, és olyan életviszonyokban kívánt magánjogi kódex lenni, ahol nem volt magántulajdon, amelynek szabadságán alapul az egész polgári társadalom. Ennek ellenére évszázados várakozást töltött be azzal, hogy kodifikált, egységes rendszerbe, szerkezetbe foglalt törvénykönyvként hatályba lépett. Ebben a munkában Nizsalovszky Endre, Világhy Miklós és Eörsi Gyula is részt vett. Azt gondolom, érdemes e jogtudósokról megemlékeznünk ennek a polgári törvénykönyvnek az általános vitájában. A maga nemében magas színvonalú jogászi munka volt, számos novella jellegű kiegészítés készült hozzá, amellyel a polgári törvénykönyvünk koherens jogszabályszöveggé állt össze.

Azonban ezt a kódexet 1990 óta több mint száz alkalommal módosítottuk. Az idő azonban elszállt a polgári törvénykönyv felett, természetes igényként jelentkezett a rendszerváltozás után a megváltozott gazdasági és társadalmi helyzetben, rendben egy új, a kor igényeihez és elvárásaihoz igazodó, az élet legtöbb szegmensét lefedő, ugyanakkor mégsem kazuisztikus kódex kidolgozása. 1998-ban tehát a polgári jogi kodifikációs főbizottság Vékás Lajos professzor úr vezetésével - akit nagy szeretettel köszöntök itt a Házban - megkezdte munkáját. A bizottság 2011 decemberében a kormány elé terjesztette azt a jogszabályszöveget, amelyet elfogadásra szánt.

Az új polgári törvénykönyvünk magas színvonalú, kiváló szakmai és jogászi munka, amely koherens, egész rendszerbe foglalja össze a magánjogot, lefedi a természetes és jogi személyek, a gazdasági társaságok teljes személyi és vagyoni viszonyait, megteremti a polgári társadalom együttélésének kereteit, és lehetőséget biztosít a jogalkalmazás számára egy egységes, szintetizált joggyakorlat megteremtésére. Ha az új polgári törvénykönyvet néhány szóval kellene jellemeznünk, ami nem egyszerű feladat, hiszen több mint 1600 szakaszt tartalmaz, foglal magában, akkor röviden azt mondhatnánk, hogy megtestesíti az egyének szabadságát, korszerű, diszpozitív, ennek következtében rugalmas és hajlékony, valamint teljes, azaz a lehető legszélesebbkörűen szabályozza a polgári jogi jogviszonyokat, de mégsem túlszabályozott.

A szabadságról. A polgári törvénykönyv az egyén választási szabadságán alapszik. Szabadon dönthet ezt követően, ennek elfogadását követően a személy a vagyoni és személyi viszonyairól, ugyanakkor a Ptk. kellő támaszt nyújt az egyénnek, hogy jogait és kötelezettségeit a mellérendeltség és az egyenjogúság követelményeinek érvényesülésével gyakorolhassa. Az új Ptk. a lehető legteljesebben biztosítja a magánautonómiát. A Ptk. által biztosított társadalmi berendezkedés alapja a magántulajdon legszélesebb körben történő elismerése, valamint az egyesülési, társulási és szerződési szabadság.

A második ilyen kifejezés, amivel jellemezni szeretném, a korszerűség. A rendszerváltozás után a piacgazdaságba történő átmenet megkövetelte, hogy a modern kori áru- és pénzforgalmi viszonyokhoz igazodjanak az üzleti élet szerződéseinek szabályai is. Ennek körében az üzleti és a hétköznapi életben már alkalmazott, azonban egységesen még nem szabályozott, olyan szerződéstípusok kaptak helyet és kerültek szabályozásra a kódexben, mint a lízing, a franchise vagy a faktoring. Hogy a személyek jogából is említsek-említsünk példát, az információs társadalom világában, a hétköznapi személyiségi jogi védettség csökkenésének kompenzálásaképpen nagyobb szerepet kap a személyiség jogi védelme. Így például helyet kapott az új Ptk.-ban a sérelemdíj jogintézménye, mint a személyiségi jogvédelem egyik eszköze. A Ptk. továbbá a szabályozás mennyiségében, vagyis a szabályozottság fokában is európai, modernkori polgári kódexekhez hasonlatos. Körülbelül 1600 szakaszból és 10 ezer normahelyből áll.

A diszpozitivitásról, azaz a megengedőségről. Az új Ptk. általánosságban megengedi a szabályaitól való eltérést. Ahol erre nincs lehetőség, ott külön jelzi, hogy kógens rendelkezéssel állunk szemben. Ugyanakkor értelemszerűen az egyén autonómiáját biztosítja leginkább. A kódex címzettjeinek jogukban áll eldönteni, hogy életüket milyen keretek között rendezik be.

És még egy fogalom, a teljesség. Ugye, ez egy nagyon nehéz fogalom, hiszen mindenki a teljességre törekszik. A kódex a maga nyolc könyvével lefedi a teljes személyi és vagyoni viszonyokat, integrálja a családi jogot és a gazdaság társaságokról szóló joganyagot is. Reflektál az elmúlt évtizedekben felmerült, de eddig nem vagy nem kellően szabályozott élethelyzetekre, és igyekszik arra szabályozott, az egységes jogalkalmazást elősegítő választ adni. Maga a kódex egységes, koherens és szellemiségében összhangban áll Magyarország Alaptörvényével. Néhány ágazati jogszabálytól eltekintve, például a szellemi alkotásokra vonatkozó jogterület, az új Ptk. a legteljesebben, nyolc könyvben fogja át a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét.

Mindezekre figyelemmel, mindezekre tekintettel engedjék meg, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviseletében megköszönjem a főbizottság munkáját, és azt, hogy ideterjesztették ezt a fantasztikus jogszabályi alkotást, művet, és javaslom a tisztelt Háznak, hogy a kódex eredeti koncepciójának, koherenciájának és szellemiségének megőrzése érdekében támogassák a főbizottság javaslatát, amelyet a kormány változtatás nélkül terjesztett az Országgyűlés elé.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 240 2012.10.09. 3:15  239-240

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásom tárgya Vécsey Tamás méltatása halálának 100. évfordulója alkalmából.

Vécsey Tamás jogász volt. Szikszón született 1839-ben, és Budapesten, 1912. október 2-án hunyt el. Középiskoláit Szikszón, illetőleg Eperjesen végezte. A római jog neves professzora volt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Képviselőházi tagsága is volt, képviselőtársunk volt, 1869 és 1881 között országgyűlési képviselő volt, először a késmárki választókerületből, majd 1875-től a nagyszentmiklósi választókerületből. Tisza Kálmán miniszterelnök nagy támogatója volt és ily módon a dualizmus politikai életének aktív szereplője.

A budapesti egyetem jogtudományi karának dékánja 1881 és 1882 között, majd később, 1891 és 1892 között ugyancsak dékán volt. Az 1901 és 1902 közötti időszakban az egyetem rektorává vált.

A Magyar Királyi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának első szemináriuma a Vécsey Tamás által 1887-ben alapított római jogi szeminárium volt

Alapító tagja volt a Magyar Jogász Egyletnek; a Magyar Történelmi Társulat igazgatóságának választmányi tagja; 1906-ban a Cataniai Egyetem Római Jogi Intézetének tiszteletbeli tagjává választották.

Jellemző törekvése volt a jogi oktatás megreformálása. Ennek keretében a jogászképzést gyakorlatiasabb alapokra kívánta helyezni, melynek keretében jogeseteket tartalmazó tankönyveket írt. A történeti jogi iskola képviselője volt.

Szerkesztőbizottsági tagja volt a Jogállam című folyóiratnak, amelyben gyakran megjelentek saját publikációi is.

Fő kutatási területe a római jog és az Institutiók voltak. "A római jog institutiói" című tankönyve hét kiadást ért meg, és több jogászgeneráció készült fel római jogi vizsgáira az általa írott tankönyvből. Számos tanulmánya jelent meg továbbá a Magyar Themisben és a Jogtudományi Közlönyben is.

Pauler Tivadar igazságügy-minisztersége alatt részt vett a polgári törvénykönyv tervezetének kidolgozásában is. Ügyvédi szakvizsgát tett, és mint ügyvéd is folytatott tevékenységet.

Vécsey Tamás példaértékű munkásságával nagymértékben hozzájárult az európai színvonalú jogászképzéshez, és vitathatatlanul érdemei vannak a magyarországi római jogi oktatás megalapozásában.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Vécsey Tamás tiszteletére elnevezte az Egyetem téri épület VIII. számú előadótermét Vécsey-auditóriumnak. Emlékezzünk rá!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 273 2012.10.29. 1:01  240-284

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak Varju képviselőtársamnak szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP frakciója által felhatalmazott kormány a magyar emberek érdekeit képviseli, mint ahogy önök nem tették egyébként az elmúlt húsz évben; 1997-ben teljes mértékben kiszolgáltatták. Említette ön a Magyar Olajipari Részvénytársaságot. 2002-ben - csak emlékeztetném önt - az akkori, parlament által elfogadott vagyonpolitikai irányelvekben még stratégiai vagyonként határozták meg a MOL részvénycsomagját 25 százalékban, rá fél évre már értékesítésre szánták, el is adták.

És figyelmébe ajánlom, hogy mi szolgálja a magyar polgárok érdekeit: ez a részvénycsomag, amelyet most visszavásároltunk, egy 5000 milliárdos árbevételű vállalkozás osztalékára jogosítja fel a magyar kormányt, illetőleg a tulajdonost. Arra biztatom önt, hogy ezt a törvényt is jó szívvel szavazza meg.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 429-431 2012.10.29. 1:45  390-532

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Bocsásson meg, elnök úr.

ELNÖK: Én megbocsátok.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Azt gondolom, az ajánlási pontok körében Tapolczai képviselő úr több olyan indítványt tett, amely abszolút méltányolható, és nagyon fontos, hogy minél többen vegyenek részt egyébként a választáson, ez nem lehet kérdés senki számára.

Rendszerekben gondolkodunk, az alaptörvény módosítása egy keretet szab, ezt én is meg tudom erősíteni, és nyilván a választási eljárásról szóló törvény az, amely erre lehetőséget ad. Azt gondolom, képviselőtársaim is tapasztalni fogják, hogy a holnapi napon az alkotmányügyi bizottság bizottsági módosítót kíván majd előterjeszteni - ezzel nem árulok el titkot -, hiszen a lehető legjobb törvényt szeretnénk elfogadni, illetőleg a parlamenttel elfogadtatni, és abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarország valamennyi választópolgára számára nyitva álló lehetőség legyen az, hogy a választásokon részt tudjon venni. Az sem érdektelen egyébként - és ez Tapolczai úrhoz történő felszólalásképpen -, hogy az előző időszakok rendszerei betöltötték-e azt a történelmi küldetést, amely számukra hivatott volt. Ez így van egyébként, tehát ezer példát tud akár az ellenzék, akár a kormányzó párt mondani, hogy hol és milyen ponton voltak ezek hibásak, és hol kell ezt kijavítani.

Abban bízom, hogy egy olyan rendszer kerül kialakításra a választási eljárásról szóló törvény elfogadásával, amely mindenki számára biztosítja a választás lehetőségét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 443 2012.10.29. 2:03  390-532

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Szó nem lehet róla, hogy kifogásolnám az ülés vezetését, köszönöm szépen, elnök úr, tehát ilyennel nem élnék, csak nem tudom, hogy melyik képviselőtársamnak válaszoljak. Leginkább Karácsony képviselő úrnak szeretnék válaszolni, hogy jogállami keretek között zajlik ez a vita, és azért vagyunk itt, hogy vitatkozzunk róla. Nem tudom, milyen időkorláttal, de azt gondolom, vitatkozhatunk róla, és bármely fórumot meg lehet ehhez ragadni.

Tehát én úgy ítélem meg, hogy pontosan ezek azok a viták, ahol kiérleljük a legjobb döntést, és arra biztatom a képviselő urat, hogy bombázzon bennünket. Csak pont az, amit ön javasol, például mi történik akkor, hogyha az ön indítványa mondjuk, benne marad, és azt mondja: a magyarországi lakóhellyel rendelkező választó levélben, személyesen; akkor megszorítja, mert hiszen sajnos vannak olyan polgártársaink, akik nem tudnak levélben érintkezni velünk, mert mondjuk analfabéták. Bár, hála istennek, ugye, ez pár százalékot jelent csak a polgárok körében, de megszorító. Én azt gondolom, ez a "személyesen" kifejezés, tágan is lehet értelmezni, és ez nem azt jelenti, hogy a hatóságok, az önkormányzatok ne érnék el azokat a polgárokat, akik személyesen jelentkeznek, hogy ők szeretnék magukat regisztráltatni, mint ahogyan eddig is akadályoztatva voltak mozgóurna és egyebek, jogi és technikai eszközök tekintetében, ezek a polgárok lehetőséget kaptak arra, hogy a választásban részt vehessenek. A "személyesen" szó nem megszorító értelmezés, hanem kiterjesztő értelmezést kap a mi olvasatunkban. Tisztelettel erről tájékoztatnám önöket, de gondolom, ezt nem akarják megérteni, éppen ezért vitatkoznak ezen a kifejezésen.

Tehát még egyszer: a magyarországi lakóhellyel rendelkező választó személyesen vehet részt. Ennek milyen jogtechnikai formája van? Azt a részletszabályok között, illetőleg a végrehajtási utasítások között lehet rendezni és szabályozni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 447 2012.10.29. 0:23  390-532

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Erre nagyon röviden tudnék válaszolni, elnök úr. Éppen most érlelődnek ki ezek a gondolatok. (Derültség az ellenzék soraiban.) Tehát ez a vita adja meg, igen, ez a vita adja meg az alkalmat arra, hogy kiérleljük az esetleges bizottsági módosító javaslatot. (Novák Előd: Mikor írják?)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 453 2012.10.29. 0:43  390-532

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Arra kérem Bárándy képviselő urat, hogy ne feltételezzen rólunk csak úgy általában. Talán az alkotmányügyi bizottságon történő vita, amely koherenciazavarral indult - emlékszik talán a képviselőtársam -, amelyet Karácsony képviselő úr nyújtott be, majd' egy-másfél órát tartott, tehát nagyon fontosnak tartottuk azt a vitát is, amely után és ott változott meg Salamon elnök úrnak a véleménye, hogy nem koherenciazavar, hanem érdemileg érdemes tárgyalni a képviselőtársunk indítványát. Azt gondolom, hogy abszolút korrekt és tiszta mederben zajlik ez a vita, remélem, hogy ezután is így fog.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 457 2012.10.29. 0:36  390-532

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Én ezzel vitatkozom, tisztelt képviselőtársam, én azt gondolom, hogy ez tiszta és rendezett mederben zajlik. A viták pontosan arról szólnak egy demokráciában, egy jogállamban, hogy van egy előterjesztés, az előterjesztéshez észrevételek érkeznek, módosító indítványok, ezeket megvitatjuk. Pont arról szól egyébként az általános vita és most a részletes vita is, én Tapolczai képviselő úrhoz szólnék továbbra is hozzá az ajánlási pont megjelölése tekintetében, és pontosan látszik egyébként az a cinizmus, hogy pont a vita közben a szocialista képviselőtársak, bár nem fáj értük a szívem, elhagyták az üléstermet.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 471 2012.10.29. 1:56  390-532

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egy választás lehetősége. Most Kiss képviselőtársamhoz szólnék. Valóban az a cél, hogy minél több választó menjen el, és felelősségteljes döntést hozzon, mint ahogy azt ön az 1. ajánlási pontban megfogalmazta. De ezt nem kell külön leírni, mert mindenki pontosan tudja, hogy mit szeretnénk elérni. Kétféle lehetőség volt arra, hogy eldöntsük a kérdést: maradunk a régi rendszer mellett, azt megreformáljuk, és próbáljuk olyan helyzetbe hozni, vagy egy teljesen új rendszert alakítunk ki, amely Európa számos országában ismert, rendezett, tiszta formában kidolgozott, Angliától az Egyesült Államokig. Mi úgy látjuk, hogy ez az egyik legalkalmasabb rendszer, amelyet alkalmazhatunk. Azt gondolom, hogy ez egy jó irány.

Azonban legyen szabad felhívni a szíves figyelmét arra, valóban igaz, hogy a politikai pártok tényleg arra törekszenek - de jellegéből adódóan ezért hoznak létre politikai pártokat -, hogy megszerezzék az úgynevezett hatalmat. Ez nem titok, az a cél, hogy megszerezzék és megtartsák a hatalmat. Önöknek is az a céljuk, hogy egyszer kormányra kerüljenek, és azt az értékrendszert, azt a gondolatiságot, azt az elképzelésrendszert egy kormányprogramon keresztül végre tudják hajtani. Ez a politikai pártok szerepe. Volt egy olyan világ, amikor csak egy párt volt, ez 1989-90-ig volt így, de nyugodtan mondhatom, hogy 1998-ig, azt a négy évet leszámítva, amikor az MDF volt hatalmon, ez azonban a politikai rendszerváltással megszűnt, és politikai érdekérvényesítő szervezetként csak a pártok fogják tudni a hatalmat megszerezni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 483 2012.10.29. 2:05  390-532

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én pedig szeretném önt arról tájékoztatni, Novák Előd úr, hogy az önök politikai szervezete mindig megtisztel azzal, hogy a jobbik.hu címmel küld nekem a programjaikról meghívókat. Egyébként nem tudom, hogyan kerülhettem az önök listájára, de elképzelhető, hogy most ezek után a kuruc.info-n fogok majd szerepelni mint levadászandó személy.

Egyébként szeretném, ha választ adna Csizi Péter képviselőtársamnak, hogy mitől változott meg pár hónap alatt a tavalyi év decemberében tett nyilatkozata itt a parlamentben. Mi volt az a pregnáns ok, amely arra indította, hogy szakított azzal a gondolatisággal, amit elmondott itt a magyar parlamentben.

A másik, amit szeretnék mondani a képviselő asszonynak, hogy a Transparency International eljátszotta velünk ezt a bohózatot, hogy meghívott bennünket a Korona szállóba egyszer egy reggeli órára, nyolc órára, és nem érkezett meg erre a megbeszélésre. Reggel kilenckor felhívtam - ott vártam egy órát rájuk meg önökre is -, és mint kiderült, csak engem rendelt oda a Transparency International nevű politikai vagy nem tudom, milyen szervezet, vagy kit képviselnek, mondjuk, Magyarország szenátusa. Ezt követően hívták össze azt a megbeszélést, amit ön is említett, amelynek időpontját az utolsó pillanatban kaptuk meg. Körülbelül 18 e-mailt, elektronikus levelet küldtünk a számukra, hogy nagyon szívesen beszélünk a választási eljárásról, a választójogról, csak már számukra nem volt olyan fontos. Nekik fontos volt, hogy bármely, mondjuk úgy, politikai bulvárban le tudják hozni, hogy a Fidesz nem nyitott a választási eljárásról való beszélgetésre.

Elmondom önnek: most is nyitottak vagyunk a gondolataikra, de először Novák Előd képviselő úrhoz fordulnék, hogy a Csizi úr által felvetettekre válaszoljon már, mi változott meg december óta. Decemberben képviselőként dolgozott itt. December óta mitől változott meg pregnánsan a véleménye?

Köszönöm szépen. (Novák Előd: Rám figyeljen, ne Csizi Péterre!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 493 2012.10.29. 1:23  390-532

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Akkor nagyon örülök egyébként így a vita vége felé, mondhatom így, a szocialisták feladták, az LMP is hazament, hogy a jobbikosok is elismerik, hogy ez a törvény lényegében jó. Lényegében azt mondták, hogy ez a törvény jó (Novák Előd: Tényleg késő van.), hiszen egyrészt elfogadhatjuk azt a tényt, önök kimondták, hogy az előző rendszer rossz volt. Tehát az ajánlószelvényes őrület rossz volt, illetőleg túlhaladottá vált, a történelem eldobta. Mi hoztunk egy olyan választási eljárásról szóló törvényjavaslatot, amellyel kapcsolatban vitánk van, a részletes vitában vagyunk most. De azt gondolom, hogy azért tekinthető jónak, mert összesen 60 ajánlási pontban tették kifogás tárgyává, miközben egyébként azok, akik vitézkednek, ennek 50 százalékát a Lehet Más a Politika képviselői nyújtották be, akik már felhagytak a vitával, mondhatom így, nem kívánják megvédeni saját álláspontjukat (Közbeszólásra:) - vagy már nem tudja.

Azt gondolom, hogy ez a 60 ajánlási pont nem akkora terjedelem, amire azt tudnánk mondani, hogy ez a törvényjavaslat rossz lenne. A 60 ajánlási pont, higgyék el, jogászként és képviselőként, nem olyan sok. Úgyhogy nagyon szépen köszönöm, hogy ilyenformán, indirekt formában támogatják ezt az indítványt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 241 2012.11.05. 2:01  232-248

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom képviselő asszonyt, mert a szükség törvényt bont, és pont azt a Lehet Más a Politikát szólította meg az előterjesztés kapcsán, amely politikai szervezet, frakció sem a bizottsági munkában, a devizaeladósodásokat vizsgáló parlamenti albizottságban nem vett részt, illetőleg a mai napon nem figyelt Bagdy Gábor képviselőtársam felszólalására, miszerint a következő héten elő fogjuk terjeszteni ezt.

Mi elmondtuk egyébként, és nem igaz, hogy nem foglalkoztunk az eladósodás kérdésével, több százezer embert mentett meg a Fidesz vezette kormány egyrészt az árfolyamrögzítéssel, valamint az előtörlesztéssel. Azt gondolom, hogy inkább támogatni kellett volna bennünket akár a bizottsági munkában. Soha egyetlen alkalommal nem vett részt az önök delegált képviselője a devizaeladósodás okainak feltárását munkaszervezetként ellátó bizottság munkájában, és itt a parlamentben is, amikor elfogadtuk a 31/2012. számú országgyűlési határozatot, amely egyébként a kormányzati intézkedéseket volt hivatott előrevetíteni, amelynek 1. pontja kifejezetten a magáncsőd intézményének a kormány általi kidolgozására vonatkozik, önök nem szavazták meg, tartózkodtak ebben a kérdésben. Sajnálom, hogy erre sem emlékszik a képviselőtársam.

Én azt gondolom, hogy nagyon fontos erről a kérdésről beszélni. Mi az alkotmányügyi bizottságban is elmondtuk, hogy támogatjuk egyébként ennek a jogintézménynek a bevezetését, nyilvánvalóan törvényi szinten kell ezt szabályozni. A KDNP-frakció kidolgozta a törvényjavaslatot, mi szeretnénk ebben a kérdésben előremenni és segíteni a magyar polgárokon, mint ahogy ezt tettük, ebben a kérdésben viszont most tartózkodni fogunk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 272 2012.11.07. 1:42  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Visszautasítom a képviselő asszony által mondottakat. Engedje meg, hogy hadd mondjam el az ön számára is, hogy az Országgyűlés kifejezetten az a fórum, ahol nemcsak hogy lehet, hanem kötelező is elmondani minden benyújtott jogszabályról a véleményt, és nemcsak hogy jog, hanem lehetőség, sőt időnként kötelezettség is módosító indítványokkal jobbá tenni.

Mi sem mutatja jobban, és emlékeztetném tisztelt képviselőtársamat is, hogy egy jó törvényt nyújtottunk be. Az alaptörvény, az egy jó törvény, mert ha az ellenzék, mind a három ellenzéki párt összesen hatvan módosító javaslatot tudott ahhoz összehozni, azt gondolom, hogy az egy kifejezetten jó törvény, egy olyan törvény esetében, amely egyébként a jövő választási rendszereit, a jövő választásának a jogszabályi környezetét megalkotja. (Novák Előd: Hányat fogadtak el?) Azt gondolom, tisztelt képviselőtársam, hogy ez szerény teljesítmény az önök részéről, mi pedig szeretnénk a lehető legjobb törvényt egyébként elfogadtatni, elfogadni itt a Házban. Szeretnénk azt, hogy egy olyan tiszta és rendezett körülmények között elfogadott törvényt alkossunk meg (Dr. Szakács Imre: Úgy van!), amely alkotmányos, megfelel az alkotmányos szabályoknak.

Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, illetőleg tisztelt képviselő asszonyt is, hogy ne vonja kétségbe azt a jogi lehetőséget egyetlen képviselőtársamtól se, a kormánypártiaktól se, hogy módosító indítványokkal javítsa vagy javíthassa ezt a jogszabályt. (Dr. Schiffer András: Nem! Dehogyis!)

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 276 2012.11.07. 1:06  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hadd idézzem akkor önt: tehát nem lehet Magyarországon olyan jogszabályt hozni, amely bárkinek is hazánkban a törvényes jogát a választásokra megkérdőjelezhetné, megakadályozná. A szavazófülkében mindenki magára fog maradni a szavazócédulával, és meghozhatja a döntését. (Dr. Schiffer András: Mi is!) Mi nemegyszer, én magam is, akár személyesen nemegyszer veszítettem el választást, és nem is egyszer nyertem. A többpárti demokráciának, bizony, Schiffer képviselő úr, a többpárti demokráciának ez a sajátossága, nyerünk is, és veszítünk is. Senki, egyetlen képviselőtársam sem fél attól, hogy megmérettesse magát, akár 2 év múlva, illetőleg az azt követő választásokon.

Tisztelt Képviselő Asszony! Én csak azt sajnálom, és nézzen körbe a padsorokon, hogy önök méltatlan magatartást tanúsító képviselők, egy emberrel képviseltetik magukat egyébként az ország talán egyik legfontosabb törvényének a megalkotása folyamatában.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 294 2012.11.07. 1:57  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelettel hadd válaszoljak egy mondattal a képviselő úr felvetésére. A Transparency International kezdeményezte a kampánypénzek, illetőleg a pártok működésének átláthatóságával összefüggő egyeztetést. A tegnapi napon is volt egy ilyen fórum, amelyen ott voltam és nagy tisztelettel üdvözöltem, hogy ismételten felvetette az ott megjelent képviselőjük, hogy a kampánypénzek és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében erről beszélnünk kellene akár ebben a Házban is, akár törvényjavaslat és egyebek formájában.

Én mondtam, hogy nyissuk ki újra ezt a szelepet és beszéljünk róla. Én azt gondolom, hogy ez a módosító indítvány lehetőséget ad arra, hogy valamennyi párt a közmédiumokon keresztül kapjon lehetőséget arra, mert valljuk be, egyes politikai szervezeteknek más és más az érdekérvényesítő képessége, más és más a pénzügyi lehetősége. Én nagyon szeretném azt látni, és ez a módosítás erre lehetőséget ad, hogy a magyar közmédiumokon keresztül, egyébként a Kárpát-medence valamennyi településén foghatók a közmédiumok, tehát önt biztatom, hogy időnként látogassa meg Erdélyt, kapcsolja be ott a tévét, és látja, hogy a Magyar 1, a Magyar 2, a kereskedelmi adók is sajnos, illetőleg a Duna TV és Duna World bárki által fogható. Azt gondolom, ez egy jó irány, hogy valamennyi politikai szervezet a közmédiumokat fogja tudni használni, az egyébként a tömegkommunikációról szóló jogszabályban pontosan specifikált politikai reklám használatának alkalmazására. Tehát arra biztatom a képviselő urat, hogy támogassa ezt az indítványt, mert ez átláthatóbbá, egyszerűbbé és a pártok közötti esélyegyenlőséget megteremthetővé teszi, azt gondolom, a politikai kampányt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 302 2012.11.07. 1:52  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, tisztelettel. Én azt szeretném önnek mondani, hogy ez a parlament öt párt konglomerátuma, nem a Lehet Más a Politika érdekeit képviselő testület, hogy így fogalmazzak. (Karácsony Gergely: Ez biztos! Ezt aláírom!), azt szeretném önnek jelezni, hogy más pártok, más elképzelések, más értékrendszer is tükröződik itt. (Karácsony Gergely: Ezt is aláírom!) Tehát semmi akadálya nincs továbbra sem, hogy leüljünk a kampányfinanszírozás kérdéseiben. De azt gondolom, hogy a politikai reklámról szóló rész, amely Vas Imre képviselőtársam által jegyzett, és ennek a 151 pontjában kifejezetten az átláthatóságot, kifejezetten az esélyegyenlőséget biztosítja valamennyi országos listát állító politikai szervezetnek, amelyben pontosan meg is határozza, hogy az Nemzeti Választási Iroda, illetőleg Bizottság, Központ hogyan és miként osztja majd el a rendelkezésre álló időt, miként határozza meg azt a 600 percet, amit az országgyűlési választásokra biztosít, illetőleg a 300 percet. És semmiféle más politikai tér, mező erre a kampányra nem szolgál, felületként nem indul, ez is kifejezetten ezt szolgálja. Én arra kérem - jó szívvel ajánlom a figyelmébe -, hogy forgassa, olvassa el (Karácsony Gergely: Olvastam!), és utána vitatkozzunk róla.

Azokat a megjegyzéseit, amelyek kicsit személyeskedők: eddig még tisztán és barátságosan, illetőleg szakmai szinten ment ez a vita, arra kérem, hogy ne vigye el egy olyan irányba, amit nem nagyon tudnék, mondjuk úgy, tolerálni. Én tisztességesen elmondom, ezt várom el öntől is. Tehát a személyeskedésnek volt egy pici hangja a felszólalásának az elején, azt gondolom, hogy nem kellene ebbe az irányba elvinni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 310 2012.11.07. 1:23  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy picit menjünk közelebb, érdemes megnézni, mondjuk, a nyomtatott sajtótermékeket.

Én azt szeretném megkérdezni a tisztelt képviselőtársaimtól, kifejezetten Schiffer képviselő úrtól, illetőleg Karácsony Gergelytől, hogy egyetért-e azzal, hogy az országos napilapok, országos hetilapok esetében, tehát a nyomtatott sajtótermékek esetében a fizetett politikai reklám kizárólag választási kampányidőszakban tehető közzé. Ez az egyik kérdésem.

És egyetért-e azzal, hogy amikor bármely politikai szervezet nyomtatott sajtótermék útján politikai reklámot kíván közzétenni - hiszen ezt tartalmazza az ajánlás -, a választás kitűzését követő öt munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez el kell juttassa a hirdetési szolgáltatásainak az árjegyzékét, ezt nyilvántartásba kell venni és a honlapján közzé kell tenni, és hogy politikai reklámot csak és kizárólag olyan nyomtatott sajtótermék közölhet le, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette? Megfelel-e ez, képviselőtársaim, annak a hatpárti nyilatkozatnak, amit a kampányfinanszírozással összefüggésben aláírtak a Fidesszel egyetemben?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 318 2012.11.07. 2:07  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt képviselőtársam, csak és kizárólag az a szándék vezet - mondjuk, ha engem kérdez, akkor én válaszolok, és nagy tisztelettel, hogy megkeresett ezzel -, hogy a Házban szereplő valamennyi politikai szervezetnek szeretném bírni azt a szándékát, hogy egy közös javaslattal jöjjünk ide.

Ezért volt örvendetes és üdvözlendő az a közös nyilatkozat, amelyben valamennyi politikai szervezet egyetértésre jutott, és ezért tartottam én sajnálatosnak - én voltam egyébként kijelölve, hogy arra a megbeszélésre elmenjek -, hogy elmentem egy megbeszélésre a Korona szállóba, a Transparency International lemondta azt a megbeszélést, egyetlen politikai szervezet sem jött el. Aztán elismerték a szervezet munkatársai, hogy sajnos ők elnézték. Utána összehívtak egy olyan találkozót, amelyre ugyancsak én voltam kijelölve, de a zuglói testületi ülés időpontjával egybeesett, ezért én jeleztem nekik, hogy nem fogok tudni ott lenni, más meg nem volt erre felhatalmazva, kijelölve. (Dúró Dóra: Kétszázhuszonvalahány főből nem tud eljönni senki.) Hadd mondjam végig, képviselő asszony, ne hozza magát annyira izgalomba. Én voltam kijelölve, nem tudtam elmenni.

Felhívtuk ezt a munkaszervezetet, hogy üljünk le. A tegnapi napon, nagyon örültem, hogy a Transparency International munkatársa ott volt, és én arra biztattam, hogy folytassuk ezt a munkát, mert attól, hogy valaki nem megy el vagy egy találkozó nem jött létre, azt gondolom, hogy a probléma sokkal súlyosabb. Sokkal fontosabb annál, hogy egy találkozó sikertelen volta megakadályozza azt a parlament valamennyi pártjának, mondjuk úgy, hogy közös szándékát, hogy ezt a kérdést rendbe kell tenni.

Ámbár egy megjegyzés: jelenleg is van olyan norma, amely a pártok finanszírozását rendezi - jól, rosszul, alapítvány, nem alapítvány, hogyan, miként -, van ilyen jogszabály, hatályban van ilyen törvény, költségvetésben szabályozzuk ezt a kérdést, azonban nyilván átláthatóbbá, transzparensebbé kéne tenni. Ez a szándék bennünk megvan továbbra is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 322 2012.11.07. 1:50  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Mi szüntetjük meg az összeférhetetlenség normájának bevezetésével azt, hogy országgyűlési képviselő a következő választási ciklustól ne lehessen polgármester, hogy egy feladatot valóban el tudjon látni. Jelenleg viszont ez a helyzet, ezt tudomásul kell venni. A zuglóiak annak tudatában választottak polgármesterré, hogy országgyűlési képviselő voltam. Jelzem önnek, hogy ez a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem jogellenes, el tudom látni a feladataimat így is. Kérem, hogy ön is támogassa a munkámat. Örülök, hogy ott volt például egy szoboravatási ünnepségünkön a kedves családjával, és nagyon örültem, hogy részt vettek azon.

De annak is örülök, hogy Karácsony és Schiffer képviselőtársam elismerte, hogy a nyomtatott sajtótermékekkel összefüggő ajánlási pont rendben van, megfelel az átláthatóság követelményének és a jogszabályoknak.

Rátérnék a közvetlen kampányra. Hadd kérdezzem már meg ellenzéki képviselőtársaimat - a szocialistákat már nem tudjuk megkérdezni; egyébként nem hiányoznak, hozzáteszem, de az az egy szem képviselőjük is elég hamar feladta, miközben az ellenzék pártjai kérték, hogy nyissuk meg a részletes vitát.

Ez a szemérmetlenség és arcátlanság, ha már a szocialista képviselő ezt mondta. (Karácsony Gergely: Mi kértük a vita újbóli megnyitását.) Tudom, az LMP meg támogatta, tehát az ellenzék kérte, kezdeményezte ezt, de higgye el, önök egyben vannak az én szememben azért. (Derültség.) Tehát az ellenzék az én szememben egyben van. Köszönöm szépen.

Közvetlen politikai kampány, 73. pont, 153. §: "A választási kampányhoz a választópolgár részére a közvetlen megkeresés módszerével - mint mobiltelefonszám, elektronikus levélcím - kifejezett hozzájárulás szükséges." Kérdezem, hogy ezzel egyetértenek-e.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 334 2012.11.07. 1:52  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy picit ennél az internetes sajtótermék és hírportálok útján közzéteendő politikai reklámmal foglalkoznék, amennyiben lehetséges.

Nem tudom eldönteni vagy megítélni, hogy most Puskás képviselő úr indítványa vagy Vas képviselő úr indítványa a jobb. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Azt lehet érzékelni a XXI. század világában, ezt nem tudom megítélni, azt gondolom, én inkább abba az irányba mennék el, hogy a kampányidőszakban ez tilos legyen, hiszen az esélyegyenlőséget, a politikai szervezetek közötti esélyegyenlőséget szerintem ez szolgálná inkább.

Nem tudom, képviselőtársaimnak erről mi a véleménye, leginkább ez szolgálná, mert én csak a személyes tapasztalataimat tudom önökkel megosztani, de úgy látom, hogy kifejezetten már most is, ha bárki rámegy egy oldalra, akkor azt látja, hogy iszonyatosan, kifejezetten háborús állapotok tükröződnek adott esetben, főleg különösen a blogok világában, a mai időszakban is, hát akkor még mi várható a politikai kampány időszakában.

Tehát úgy ítélem meg, hogy Vas képviselő úr indítványa sokkal biztonságosabbá vagy kiszámíthatóbbá és emberibbé, mondhatom, európaibbá teszi a kampányt, ha a közmédiumok felé tolja el a kampányolást, egyben biztosítva minden országos listát állító politikai szervezet számára, és kizárva a kereskedelmi televíziókat ebből az úgynevezett árversenyből, hogy így fogalmazzak, hiszen azt gondolom, ezzel is átláthatóbb, illetőleg a politikai pártok érdekeit leginkább ez szolgálja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 338 2012.11.07. 1:31  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Szávay képviselő úrnak szeretnék válaszolni. Nem tudom, hogy az ország melyik részéről származik, tisztelettel. (Szávay István: Bács-Kiskun megyéből.) Bács-Kiskun megyéből, akkor ön is tudja, hogy az önkormányzati vagy országgyűlési választásokon nemegyszer fordult elő olyan kampánybejelentés a kampánycsend időszakában, amikor megsértették a kampánycsendet a választás utolsó napján, tehát maga a választás napján.

Azt gondolom, ez megfelel az európai gyakorlatnak, hogy kampányolni lehessen a választás napján is, ez egyezik egyébként az Egyesült Államok gyakorlatával, de az európai országokéval is, tehát semmi akadálya nincs, hogy kampányoljanak. De eddig sem volt, tehát - urambocsá! - eddig sem tartózkodtak a politikai szervezetek attól, például az önkormányzati választásnál a polgármester ott áll a szavazófülke környékén. Menjen el egy-egy időközi választásra, és nézze meg, ott áll a polgármester, és mindenkivel kezet fog, ez is valamilyen formájú kampány, hogy látják a polgármesterjelölteket a szavazófülkék környékén. Sajnos ez a világ, 3200 önkormányzat van, ez egy gyakorlat Magyarországon.

Az LMP számára ezt nem kívánom mondani, ők ezt nem tudhatják, mert nem ismerik az országot, de... (Közbeszólás az LMP soraiból.) Önök jobban ismerik az országot. Most kezdik csak megismerni az országot, legalábbis úgy tudom, elkezdték járni a vidéket a képviselőik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 342 2012.11.07. 0:34  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Tisztelt Képviselő Asszony! A választási bizottságok gyakorlatát mondtam el, tehát nem a saját véleményemet fogalmaztam meg. A választási bizottságokhoz történő, politikai pártok, jelöltek, illetőleg a kampányfőnökeik, illetve a szervezetek vezetői által tett bejelentéseket ismertettem. Tehát nem légből kapott ez az információ, ilyen súlyú a gyakorlat sajnos. Tehát nemcsak itt kitaláltam, hanem ez a jogi tény, hogy a legtöbb bejelentés a kampánycsend megsértésével kapcsolatban szokott érkezni.

Köszönöm szépen.

(22.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 346 2012.11.07. 1:09  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Én nem tudom, hogy ön Baktalórántháza környékéről származott-e, de azt tudom, hogy emiatt önnek bíróság előtt kell majd felelnie, amit egyébként egy, a Bibó István Szakkollégiumban tett beszélgetés során tett. Csak majd arra kérem, hogy legyen olyan bátor, mint a jobbikos képviselők, amikor a mentelmi jogának a felfüggesztése kapcsán kell majd itt nyilatkoznia, akkor ön is kérje majd a parlamenttől a mentelmi jogának a felfüggesztését. Ha ezt megteszi, akkor azt megköszönöm. Ez az egyik.

Nagyon-nagyon sajnálatosnak tartom azt a tényt, képviselőtársam, hogy ön a mi szavazóbázisunkat vagy a mi bázisunkat lényegében lebunkózta, hogy így fogalmazzak. (Karácsony Gergely: Hú!) A mi szavazóbázisunkra azt bírta itt most mondani, akkor lefordítom a szavait, hogy nem nézi az internetet, nem ismeri ezt a médiumformát. Ugye, ezt tetszett mondani? (Karácsony Gergely: Nem ezt tetszettem!) De ezt mondta, hogy nem használják az internetet a fideszes szavazók. Annak viszont örülök, hogy egy másik megjegyzésében azt mondta, hogy nem nézik a kereskedelmi tévéket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 354 2012.11.07. 2:10  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Akkor nagyon rosszul értette, mert nem ezt mondtam. A politikai reklám, a módosító indítvány, amelyet önök is megtehettek volna akár az önök által citált nagy hirdetési felületekre, Vas képviselő ilyen indítványt nem tett, én arról tudok beszélni, ami előttünk fekszik. Ebben a nagy hirdetési felületekről nincs szó, kétségtelen.

De önnek el tudom mondani, Schiffer képviselőtársam, hogy egy nagyfokú önkorlátozás mutatkozott meg, mondjuk, az én személyem részéről a gigantplakátok - ugye, így hívják - vagy a nagy hirdetési felületek vásárlása tekintetében, mind a zuglói önkormányzati választáson, mind azt megelőzően, mind a baktalórántházai képviselőségem időszakában, időtartamában, mert felesleges.

(22.20)

Mert az emberek egyébként elég tájékozottak, és a közvetlen kampány sokkal erősebb eszköz. A Jobbik egyébként ezt nagyon jól gyakorolja országszerte, hiszen folyamatosan ott vannak az emberek közelében (Dr. Staudt Gábor: Köszönjük szépen! - Derültség.), és közvetlen közelről sokkal jobban megismerhetők az emberek problémái, mint az óriási hirdetési felületeken. Ez a helyzet! Én azt gondolom, nem kell fölemelni ezt a megjelenési formát.

Staudt képviselőtársam, szeretném önnek elmondani, hogy az internetes sajtótermékek és hírportálok útján történő politikai reklám közzétételét tiltaná be Vas képviselő úr indítványa, tehát nyilvánvalóan a vélemény szent, szabad, mindenki elmondhatja mindenről a véleményét. Itt tehát most nem a blogokról beszélek. Azt szeretném az ön, illetve képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy itt a politikai reklámról van benne szó, nem arról, hogy az emberek szabad véleménynyilvánítását ki és hogyan korlátozná, de azért pontosan tudják önök is, hogy mennyire nehéz, mondjuk, nyomon követni egy-egy internetes oldalt, hogyan lehet szankcionálni egy-egy olyan megjelenést egy szűk kampányidőtartamon belül, amelyet alig-alig tudunk utolérni. Tehát mire a jogi eljárások elindulnának, lényegében a kampányidőszak véget ér.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 358 2012.11.07. 0:10  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Szeretnék válaszolni a képviselő asszonynak. Visszautasítom azt, amit mond, és arra kérem, hogy ne rágalmazza a politikai szervezetet, amelynek tagja vagyok.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 370 2012.11.07. 1:20  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Bár már öreg is vagyok, és nehezen használom az internetet, vastag az ujjhegyem, és pakolgattam egy kicsit, de engedjék meg, hogy Karácsony Gergely képviselőtársamra reagáljak. Itt felemelem, nehogy az elmozduljon: "az internet-használók zömében Fidesz-kormányt szeretnének" tárgyú cikket, amely egy közvélemény-kutató cég szerint van így. Van olyan is, aki másképp gondolja, mint önök. Mégis egy kicsit árnyaltabb ez a kép, mint ahogy önök mondják. Az internetfelhasználók Fidesz-kormányt szeretnének. Ez két év, sok minden történt természetesen azóta. Azt gondolom, egy picit árnyalja az önök által elmondottakat.

Örültem, hogy Novák képviselő úr fölszólalt. Én csak arra szeretném kérni, hogy a Csizi Péter által mondottakra kérem, hogy reagáljon. Azóta sem tette ezt meg, hogy mitől változott meg az ön véleménye 2011. 12. 2. óta, amikor a választási törvény vitája során ön elmondta, hogy mondjuk az ajánlószelvény rendszere éppen hogy ellehetetleníti a kisebb pártokat a választásoktól. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 382 2012.11.07. 1:54  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Tájékoztatom a tisztelt képviselő urat arról, hogy ez folyamatosan fog változni. Ha egy utcanév megváltozik, akkor nagy valószínűséggel át kell írni, törvényben kell szabályozni (Dr. Vas Imre visszatér az ülésterembe.), és jó, ha törvényben szabályozzák. Ez a módosítás kifejezetten pontosítja. Tehát nagyon pontosan körbe kell határolni. Kétféle megoldás létezik. Az egyik a GPS-koordináták használata, alkalmazása. Ez egyébként nem segítené a munkatársakat, a közigazgatásban dolgozókat. Én azt gondolom, hogy utca, házszám, tehát a jelenlegi szabályozás megfelelő. Tehát ez a válaszom az ön felvetésére.

Azt gondolom, a képviselőtársaimmal azzal a legmesszebbmenőkig egyet tudunk érteni szerintem, hogy az ajánlószelvényes mizéria, illetve választási system betöltötte a rendeltetését, betöltötte a küldetését; a lehető legrosszabb, mondjuk, arra (Közbeszólások a Jobbik soraiból: System, szép magyar szó.), hogy képviselőt állítsunk. Nem mondom azt, hogy az ajánlóív jobb, de azt gondolom, hogy egy olyan megoldás tud lenni (Közbeszólások a Jobbik soraiból: System.), ami jobb, mint az előző volt, mert egyrészt segíti a kisebb pártokat a jelöltállításhoz, nyilvánvalóan itt egy hosszú polémiát lehetne folytatni arról, hogy mennyi ajánló szükséges egy jelölt állításához. Szerintem az a szabályozás, ami most tükröződik, hogy 500 fő egy 75-80 ezres választókerületben, az az én szememben még mindig alacsony - ez egy személyes vélemény -, de azt gondolom, könnyen összegyűjthető. A jelöltállítás soha - hogy mondjam - könnyebben nem történt meg vagy nem fog megtörténni, mint a következő választások során.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 390 2012.11.07. 1:32  267-391

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Gyakran vádolnak engem debreceni elfogultsággal. Pontosító, még egyszer csak a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíttetni, hogy ez egy pontosító módosítás volt, semmi több, nincs benne a választókörzet átrajzolása. Ez az egyik megállapítás. De nyilvánvalóan az Alkotmánybíróság hozott erre egy döntést, amelyet egyébként az előző, helyben most nem tartózkodó képviselők vezette kormány, mármint az MSZP-SZDSZ-kormány nem hajtotta végre egyébként az Alkotmánybíróság ajánlását, hogy arányosítsa a választókörzeteket. Mi ezt megtettük. Szerintem ez is egy rendben lévő dolog, és nyilvánvalóan ez a későbbiekben is változni fog, mert hiszen a magyar polgárok költöznek, formálódnak majd a későbbiekben is. Tehát az nem várható el az emberektől, hogy egy helyben maradjanak a választási körzetek megtartása érdekében.

(22.50)

Tehát ha az egyik városban, mondjuk, 50 ezerrel több polgár lesz, nyilvánvalóan az átrajzolja majd a körzeteket a későbbiekben is. Ez, azt gondolom, ésszerű.

Schiffer képviselő úr, látom, egyeztet, önnek szánnám a választ (A Dúró Dórával annak képviselői helyén egyeztető dr. Schiffer András: Hallom!) az óriásplakátokkal összefüggésben. Még mindig van arra mód házszabályszerűen, hogy ön kapcsolódó módosító javaslatot terjesszen elő az ön által felvetett óriásplakátok ügyében. Arra kérem önt, hogy tegye meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 317 2012.11.19. 5:24  316-338

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Önálló képviselői indítvány formájában a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényhez nyújtottunk be módosító indítványt, amely dohánytörvény, amely törvény 3. §-ának 8. pontja helyébe egy pontosító rendelkezést kívánnánk beépíteni. Ez a 8. alpont a dohánybolt fogalmát határozza meg.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Kiegészítenénk ezt az alpontot a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény I. fejezet, 1. pont negyedik címében szabályozott sorsolásos játék és fogadás bonyolításával kapcsolatos termék fogalmával, illetőleg beépítenénk, hogy ezek az üzlethelyiségek, ezek a kiskereskedelmi egységek a szerencsejáték-törvény által meghatározott termékeket is értékesíthetik.

Látható, hogy ez a jogszabály, amelyet elfogadtunk ebben az évben, 2012-ben, szervezett, átlátható és rendezett formában az egyéni felelősséggel bíró vállalkozók számára biztosítja a pályázatot, a pályázati lehetőséget, előnyben részesíti a csökkent vagy megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását, illetőleg azon munkavállalók foglalkoztatását, akik több mint 3 hónapja munkajövedelemmel nem rendelkeznek.

Itt picit kitérnék arra, hogy megjelent már, egyrészt megalakult az a vállalkozás, amely biztosítja a koncessziós pályázatokra vonatkozó jelentkezési lehetőséget, megjelent az úgynevezett koncessziós pályázat, amelyet az egyes dohánytermékek kiskereskedelmi jogosultságának átengedéséhez nyújthatnak be az egyéni vállalkozók, illetőleg az olyan gazdasági társaságok, amelyekben egyéni felelősséget tükröző tag is szerepel, mondjuk, mint a betéti társaságnál, amelyben beltag is szerepel. Ez a pályázat meghatározza azt, hogy mely települési formákhoz, illetőleg a lélekszámhoz, mely településen milyen koncessziós díjat kell fizetnie a pályázónak, a vállalkozónak. 2 ezer fő esetén, 2 ezer főig mintegy 100 ezer forint darab/év összeget kell az államnak fizetni, 2 ezer és 10 ezer fő, illetőleg 10 ezer feletti fő esetében is meghatározza, illetőleg a fővárosban, a megyei jogú városban, valamint a megyeszékhelyen 240 ezer forintban maximálja a nettó éves koncessziós díjat.

Egy pályázó több érvényes pályázatot is benyújthat, azonban egy személlyel, egy adott időpontban öt megkötött koncessziós szerződés jöhet csak létre, ennél több nem lehet, illetőleg az adott településen a kiskereskedelmi jogosultság, a dohánytermék kiskereskedelmi jogosultsága több mint a kétharmadát nem teheti ki, illetőleg nem foglalhatja el ezt a piacot. A koncessziós időtartam 20 évre vonatkozik.

Visszatérve, nyilvánvaló az, és ezt szeretném önöknek elmondani, hogy a szerencsejáték-törvény szigorú rendelkezései szerint szerződés jönne létre az ezen üzemegységet, illetőleg üzletet, dohányboltot üzemeltetővel, ami egy elkülönített helyen kell hogy legyen, és nyilvánvalóan a meghatározott feltételeknek meg kell felelnie.

Mi is ennek a módosításnak a legfontosabb célja? A legfontosabb célja az, hogy a magyar állam ezen kiskereskedelmi célú üzlethelyiségen keresztül is jövedelemhez jut, ez teljesen természetes. Jól átlátható, rendezett és a jogszabályok által körbehatárolt formában, egy nagyon szigorúan ellenőrzött, elektronikailag is, tehát a technikai feltételek megléte esetén egy nagyon ellenőrzött, szigorú feltételek szerint létrehozott üzlethelyiség jön létre. A másik pedig: ugye, az látható, hogy önmagában csak a dohánytermék árusítása nem akkora jövedelemmel bíró, hiszen látható, hogyha az egyik oldalról az egyéni felelősségre apellálunk, az nyilvánvalóan nem tekinthető nagy üzletnek, éppen ezért a jövedelembővítés a célja a képviselői indítványunknak, amelyet itt előterjesztettünk.

Úgyhogy arra kérem tisztelettel a Házat, hogy tárgyalja meg az indítványunkat. Látom, részletes vita is lesz, hiszen egy módosító indítványt már egy képviselőtársunk előterjesztett, előrebocsátható, hogy részletes vitára is sor kerül, tehát majd a részletes vitát követően pedig szavazatukkal támogassák a módosításra tett javaslatunkat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 337 2012.11.19. 4:52  316-338

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden reagálnék csak. Egyrészt nagyon szépen köszönöm az észrevételeket és a véleményeket. Én azt gondolom, és ezt hiszem is, hogy nagyon fontos cselekednünk, és nagyon fontos olyan jogszabályokat alkotnunk, amellyel a 18 év alattiak egészségét meg kívánjuk őrizni, hogy egyszerűen fogalmazzak: ne dohányozzanak. És amennyiben ezt jogszabályokkal, mondjuk úgy, kordában tudjuk tartani, azt gondolom, hogy akkor meg kell lépjük. Tehát nem értek egyet Zakó képviselőtársammal.

(23.10)

Úgy ítélem meg, hogy ha adminisztratív eszközökre van szükség ennek a rossz szokásnak a megelőzésére, az egészség megőrzésére, akkor az adminisztratív eszközt be kell vetni.

Kovács képviselőtársam már nincs a teremben egyébként, de ő csúsztatott. Én akkor csak idézném magamat újólag: a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait, azonban a szempontok között érvényt kell szerezni és előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki megváltozott munkaképességű vagy a pályázat benyújtásának napján az e napot megelőző legalább három hónapban egybefüggően állást kereső személyt foglalkoztat - én erről beszéltem. Egyrészt maga a pályázónak nyilvánvalóan alkalmasnak kell lennie a pályázati kiírásban tett feltételek teljesítésére, de egy pluszelőnyt kell biztosítani a számára ebben a kérdésben.

Az élet már csak ilyen, Szilágyi képviselőtársam, jövedelemszerzésről van szó, és ha a tiszta, legális jövedelemszerzést tudjuk erősíteni a jogszabályok alkotásával; tehát abban egyetérthetünk és egyetértünk szerintem itt ebben a Házban, hogy a feketekereskedelmet vissza kell szorítani, ehhez az intézkedési szerveket meg kell erősíteni - nem egyszerű feladat ez nyilvánvalóan -, tehát a legális térbe kell ezeket a termékeket szorítani. Ez a jogszabály is azt szolgálja, hogy mind a szerencsejátékkal, mind az élvezeti cikkek értékesítésével kapcsolatos rendszert egy látható rendszerbe kell szorítani, és nyilván a jövedelembővítés a célja mind az állam oldaláról - urambocsá! azt gondolom, az egy nagyon fontos dolog -, mind a személyek oldaláról, tehát akik ilyen pályázatra jelentkeznek, azok nyilvánvalóan üzleti haszonnal szeretnék a pályázatukat benyújtani.

És az is látható egyébként ezen pályázatokból, hogy ezek nem nagy üzletek, ezek trafikok, ezek kis dohányboltok. Nyilvánvalóan van az országnak olyan része, ahol nagy forgalmú dohányboltok fognak kialakulni - gondolok itt a főváros nagy csomópontjaira -, de azt gondolom, mondjuk, egy kistelepülésen nehéz lenne azt mondani, hogy nagy forgalmú lesz, hiszen maga a piac nem olyan.

Igen, valóban egyébként egy pluszbevétel - Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak szeretném mondani - maga a koncessziós díj, de ez nem akkora teher egyébként, amit ne lehetne elviselni. Ez egyébként egy kétezer lélekszámú település esetében havi nyolcezer forint, amiről nem lehet azt mondani, hogy nehéz lenne egy pályázónak elviselni teherként.

A jogszabály pontosan specifikálja egyébként, hogy milyen termékekre, ezáltal lényegében két fő termékcsoportra terjednek ki a módosító indítvány elfogadását követően: az állam által felügyelt sorsolásos, tehát a szerencsejáték-törvény által meghatározott termékekre, illetőleg a dohánytermékekre, azonban bele van írva már az elfogadott törvénybe, hogy jogszabály által meghatározott egyéb termékekre is kiterjedhet - nyilvánvalóan ezt a jogszabályok pontosan specifikálják.

Tenni kell, azt gondolom, a szenvedélybetegségek ellen, és nyilvánvalóan ha egy alkalmas jogi eszközt tudunk bevetni, hogy a 18 éven aluliak ne férjenek hozzá akár a szerencsejátékhoz, akár a dohánytermékekhez, akkor azt gondolom, ez az indítvány támogatható. Úgyhogy nagyon szépen köszönöm, hogy a vitában részt vettek, és remélem, hogy a részletes vitában folytathatjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
240 14 2012.11.21. 0:15  1-51

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Arra tennék indítványt a tisztelt elnök úrnak, hogy a módosító indítványokat a képviselőtársaim ne a napirendi pontunk lezárásáig, hanem az ülésnap végéig terjeszthessék elő. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 96 2012.11.28. 0:50  93-183

DR. PAPCSÁK FERENC, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2012. november 26-án megtartott ülésén megtárgyalta a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9242. számú törvényjavaslatot; 18 igen, nulla nem és 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Többségi vélemény nem alakult ki, ez csak a szavazati arányban tükröződött.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.20)