Készült: 2020.04.06.21:07:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

193. ülésnap (2016.12.05.),  265-270. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 8:14


Felszólalások:   261-265   265-270   271-273      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Kérdezem, kíván‑e még valaki hozzá­szól­ni képviselőtársaim közül. (Senki nem je­lent­ke­zik.) Nem látok jelentkezőt. Így a vitát lezárom.

Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, kíván‑ehozzászólni. (Dr. Völner Pál: Köszönöm, nem.) Nem, jelzi, hogy nem. A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Most soron következik a közigazgatási perrendtartásról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/12234. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tájé­koz­tatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként szintén a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak.

DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság elő­adója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tá­jé­koz­tatom az Országgyűlést, hogy 2016. december 1‑jén a házszabály 46. §-a alapján a Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a közigazgatási perrend­tar­tás­ról szóló T/12234. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 22 igen szavazattal, 6 nem elle­né­ben, 3 tartózkodás mellett összegző módosító ja­vas­la­tot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat a Törvényalkotási bizottság 108 pontból álló, elsősorban jogtechnikai pontosításokat tartalmazó indítványait öleli fel.

A tartalmi módosítások közül szeretném kie­mel­ni, hogy az összegző módosító javaslat a közigaz­ga­tá­si ügyben általános, első fokon eljáró bíróságként a köz­igazgatási és munkaügyi bíróságot határozza meg, valamint megjelöli a közigazgatási felső­bí­ró­sá­got eljáró bíróságként. A módosítás egyértelműsíti, hogy egyesbírói eljárást a törvény főszabály szerint elsőfokú eljárásban rendel; kiegészítés alapján egyesbíró jár el első fokon azokban a perekben is, amelyekben a bíróság illetékességének meghatá­ro­zása szempontjából a felperes lakóhelye, székhelye szerinti bíróság jár el.

Az összegző módosító javaslat a Kúria javas­la­tá­ra kiegészíti a Kúria öttagú tanácsának meg­alakí­tá­sá­ra vonatkozó szabályt, tekintettel a nagyobb mennyiségű határterületi, így például a közigazgatási szer­ződéssel vagy közszolgálati jogviszonnyal kap­cso­latos perekre. Ha az ügy jellege indokolja, a Kúria öttagú tanácsának legfeljebb két, nem közigazgatási ügyszakos bíró is tagja lehet.

Az OBH észrevétele alapján kiegészül a meg­előző eljárásban kirendelt szakértőre vonatkozó sza­bály annak érdekében, hogy a perekre kirendelt szak­értő szerepét és szakvéleményének a perben kirendelt szakértővel azonos bizonyító erejét a sza­bá­lyozás csak a kirendelt igazságügyi szakértőre és szakvéleményére vonatkozóan biztosítja.

(18.40)

Ahogyan említettem, az Igazságügyi Minisztérium a javaslat benyújtását követően is rendkívül széles körű egyeztetést folytatott le az országgyűlési képviselőcsoportokkal ‑ természetesen csak azokkal, amelyek a miniszter úr meghívásának eleget tettek ‑, a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal. Ezek után joggal reménykedhetünk, hogy a XXI. századi kihívásnak megfelelő, modern törvényjavaslat hozzájárul a közigazgatási eljárások, így a közigazgatási perek gyors és hatékony lefolytatásához.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük. Megkérdezem Völner Pált mint előterjesztőt, kíván‑e most hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Most képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ez megint ugyanolyan törvényjavaslat, mint az előző, és ugyanaz a Jobbik Magyarországért Mozgalom véleménye, mint az előző törvényjavaslatnál volt. Ez a törvényjavaslat is annak a hármas csomagnak a része, amiről az előző felszólalásomban beszéltem, amelyről már elmondtam, hogy számunkra az is kérdéses, van‑e szükség arra, hogy új közigazgatási bíráskodás és rendszer jöjjön létre Magyarországon.

Vas Imre képviselőtársam a széles körű társadalmi egyeztetést említette, illetve hivatkozott arra, hogy az országgyűlési képviselőcsoportokkal is lett egyeztetve. Valóban igaz, tehát ősszel már történt egy ötpárti egyeztetés, amelyen négy párt vett részt. De ezzel az egyeztetéssel kapcsolatban még elmondanám azt is, ami nekem egy kicsit visszásnak tűnt, mégpedig azt, amikor az egyetemek rektorainak, dékánjainak a véleménye került ismertetésre az igazságügyi miniszter úr által; azért abból kiderült, hogy nem ezt a törvényt véleményezték, hanem általánosságban mondtak véleményt a közigazgatás magyarországi rendszerének a fejlesztéséről, amivel természetesen elvi szinten mindenki egyetért. Tehát nem ezzel a törvénnyel értettek egyet ők akkor, amikor véleményt mondtak, hanem egy fejlettebb közigazgatási rendszerrel, amiről sem ők, sem mi nem vagyunk meggyőzve álláspontom szerint, hogy ez egy valóban fejlettebb rendszer; különös tekintettel arra, hogy az a rendszer, amely még szeptember elején felállt volna, egy olyanfajta rendszert hozott, amely sokkal távolabb viszi az ítélethozatalt az állampolgártól, sokkal messzebb került volna, ha minden elemében bevezetésre kerül, akár több száz kilométert kell utazni egy-egy tárgyalásra, egy-egy elsőfokú bírósági tárgyalásra az ügyfeleknek.

Mindamellett még kritikája ennek a közigazgatási perrendtartásnak az is, hogy szűkíti a Kúriánál történő felülvizsgálat lehetőségét, ami, én azt gondolom, meglehetősen csorbítja az állampolgároknak az Alaptörvényben biztosított jogát, amely a jogorvoslathoz való jogot biztosítja az állampolgárok számára.

Mindezekre való tekintettel már elmondtuk az általános vitában, illetve a vezérszónoki felszólalásban Staudt Gábor képviselőtársammal is, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezeket a törvényeket, a közigazgatással kapcsolatos törvényeket nem támogatja. Mivel itt bizottsági vitáról van szó és a bizottsági vitában is a Jobbik Magyarországért Mozgalom a tartózkodás mellett döntött, mi tartózkodtunk, amikor ezzel kapcsolatos döntés a Törvényalkotási bizottságban megszületett, ugyanígy fogunk a holnapi szavazáson is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük. Kérdezem, hogy kíván‑e még valaki hozzászólni a napirendi ponthoz. (Nem érkezik jelzés.) Nem látok jelentkezőt. A vitát lezárom.

Megkérdezem Völner Pál urat, kíván‑e hozzászólni. Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak Gyüre Csaba képviselőtársam felvetésére szeretnék válaszolni, ami mindkét törvény vonatkozásában fennáll, hogy valóban részt vettünk ezeken az ötpárti egyeztetőkön. Én úgy emlékszem, hogy a vitatéma a közigazgatási bíróságok kialakítása körül zajlott, és pontosan ott a kétharmados részeknél jelezte a Jobbik, hogy egyéb igényei lennének, hogyha ezeket a módosításokat vagy átalakításokat elfogadná. (Dr. Gyüre Csaba: Így van.)

Úgyhogy úgy érzem, hogy a törvény érdemi részében olyanfajta vita, ahol éles ellentétek merültek volna fel, nem zajlott, bár tiszteletben tartjuk természetesen a Jobbik tartózkodó álláspontját. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:   261-265   265-270   271-273      Ülésnap adatai