Készült: 2020.04.10.01:54:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

164. ülésnap (2016.08.22.),  13-16. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:47


Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Csalárd segítség” címmel a KDNP képviselőcsoportjából Rubovszky György képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 1994 tavasza óta vagyok tagja a Magyar Országgyűlésnek, és ez idő óta egyfolytában tagja vagyok vagy tagja voltam annak az előkészítő bizottságnak, amelyik a szavazás előkészítésével, a választójogi törvény, választási eljárási törvény módosításával foglalkozott. Azt szeretném leszögezni, hogy mind a mai napig nem sikerült a Ház elé terjeszteni olyan javaslatot, amelynek legalább kétharmados támogatottsága lett volna.

Kezdjük az elején! 1994-ben, amikor megalakult a ’94-es Országgyűlés, az első ülésen választási törvényt módosított az MSZP által vezetett kormánykoalíció: megváltoztatta az önkormányzati választási törvényt, egyfordulóssá tette, eltörölte az eredményességi és érvényességi küszöböt.

(9.30)

Tehát egy hihetetlen nagy átalakítást hajtott végre, a polgármestereknek lehetőséget biztosított a parlamenti részvételre, és szeretném kihangsúlyozni, hogy akkor a külföldön élő vagy külföldön tartózkodó állampolgár nem tudott a szavazati jogával élni, csak hogyha hazajött Magyarországra, nem volt lehetőség a külképviseleti szavazásra. 2003-ban jelent meg az az alkotmánybírósági döntés, amelyik ezt kifogásolta, és ezután jött létre az a megállapodás és az a konszenzus, hogy a külföldön tartózkodó állampolgáraink a külképviseleten leadhatják a szavazatukat.

Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi tervezettel kapcsolatban már pró és kontra egy csomó érv elhangzott, én két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Fölvettem a kapcsolatot a mai felszólalásra készülve a Választási Bizottság kereszténydemokrata küldöttével, aki arról tájékoztatott, hogy az előterjesztők a Választási Bizottság véleményét nem kérték ki. Ugyancsak fölvettem a kapcsolatot a Választási Iroda elnök asszonyával, aki közölte velem, hogy a jelenlegi tervezetet az internetről ismeri, számtalan elvarratlan szál van benne, de a Választási Irodát sem keresték meg az előterjesztők.

Tehát ez egy kellő előkészítés nélküli javaslat, és azért a következő adatokra szeretnék kitérni. (Dr. Szakács László: De amikor a Fidesz csinál ilyet, az ugye, oké.) A 2014-es választáson a külföldön tartózkodó állampolgáraink - ’14-ről beszélek, tehát tíz évvel a szavazati jog bevezetése után - 28 ezren jelentkeztek be azzal, hogy külföldön kívánnak választani, és ebből 25 ezren éltek szavazati jogukkal. Tehát ez szerintem egy rendkívüli jó arány, és ez jelen pillanatban is rendelkezésre áll.

Én visszautasítom azokat az érveket, hogy magyar állampolgár és magyar állampolgár között mi teszünk különbséget. Tessék mondani, amikor a külföldön élő magyar állampolgár nem adhat le szavazatot egyéni képviselőre, akkor ez nem különbség?! A belföldön élő magyar állampolgárok leadhatnak egyénire külföldre, sőt, ha külföldön van, otthonról hazaszavazhat. És miért kell megadni a külföldieknek ezt a jogot? A felvidéki helyzetet, gondolom, aki irodát nyitott Dunaszerdahelyen, az nagyon jól ismeri (Szávay István: Így van.), de azért hadd mondjam el neki, hogy a választásra regisztrációval bejelentkező (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) felvidékiek valamennyien belföldi címet adtak meg, mert még a lakáscímüket sem merik közzétenni, és nem mernek bemenni külképviseletre a választás napján. (Szávay István: Ezért kell megoldani a problémát.) Ilyen előzmények után ezt lehetetlen lebonyolítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni ezt a kis történeti áttekintést, amelyben az ellenzéki pártokat részesítette a szavazati jog és a népszavazással kapcsolatos szabályozás tekintetében, és netán az MSZP múltbeli ténykedésére is sikerült némi fényt vetnie, tehát hogy pontosan azok tesznek szemrehányást a jelenlegi szabályozásra (Dr. Varga László: Mi vagyunk a hibásak megint. Végre!), akik a ’94-es szabályozásnál meg sem adták a külföldön tartózkodó magyaroknak azt a jogot, hogy külföldön is élni tudjanak a szavazati jogukkal.

Látható, hogy a mai nap nem egy jogi kérdésről szól, hanem egy tisztán politikai játszmának a része, kísérlet ennek a konkrét népszavazásnak az ellehetetlenítésére. Meg akarják ingatni azt a közbizalmat, ami a választójogi rendszer tekintetében fennáll (Dr. Szakács László: A kopaszokkal. Ja, nem, Men­gyivel. - Gőgös Zoltán: A Mengyi azt most megingatta.), és olyan kérdésben szólítanak fel bojkottra, illetve távolmaradásra, amelynek az érdekében látszatra azt akarják elérni, hogy minél többen el tudjanak menni szavazni. Tehát azért ez egy őrült logikai bukfenc, amit azért szerintem nehéz lenne akár a sajtóban, akár az egyszerű embereknek is elmagyarázni.

A másik kérdéskör, amit részletesen nem fejtettem ki az előző hozzászólásomban, és szintén a problémák közé tartozik, és gyakorlati problémáról tudunk beszélni, emlékszünk valamennyien az osztrák elnökválasztás kapcsán a levélszavazatok tárgyában leadott problémakörre. Tehát amikor mi arról beszélünk, hogy a választások tisztaságát veszélyezteti egy ilyen átláthatatlan szabályozás, akkor éppen a szomszédos Ausztriában van rá konkrét példa, ahol a levélszavazatok tekintetében fura mód megfordult a korábbi választási eredmény, rengeteg érvénytelen szavazat született, s az osztrák alkotmánybíróság, ha nem is mondta ki konkrétan azt, hogy elcsalták a választást, de olyan tömegű atipikus eltéréssel számolt, ami alapján kimondta, hogy meg kell ismételni a választást.

Valóban, ez egy sikeres kísérlet lenne, ha bevezetnénk a levélben való szavazás kiterjesztését, itt egy hasonló forgatókönyv keletkezne Magyarországon is, s ezzel valóban el tudnák lehetetleníteni a népszavazást, azonban kérem önöket, hogy néha tekintsenek távolabb, tehát vegyék komolyan a parlament munkáját vagy éppen a választási rendszer tisztaságának a fenntartását… (Derültség, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban. - Dúró Dóra, körbemutatva: Miért, ti komolyan veszitek? - Az elnök csenget.) Nyilván egy komolytalan kezdeményezéshez egy komoly frakció nem adhatja magát; ezt azért csak zárójelben a bekiabálásokra mondanám. Tehát gyakorlatilag, amikor kialakulna egy olyan helyzet, ahol meg tudnák ingatni a közbizalmat akár a választójogi rendszerben egy ilyen ad hoc felvetéssel, az az önök malmára hajtaná a vizet, ez kétségtelen. Tehát önök valóban profi politikusként járnak el, de nem felelős politikusként, mert pillanatnyi érdek mentén próbálnak zavart kelteni.

Ami Halász János frakcióvezető úr szavaiban is elhangzott, hogy kampány közepén választási eljárási szabályokat módosítani, valóban magunkra húznánk egy olyan problémát, utána elszaladnának Brüsszelbe, Washingtonba, Törökországba netán, akik ott jobban szeretik a kapcsolatokat, hogy a magyar demokráciadeficitről beszéljenek, hogy itt kampány közepén választási eljárásokat módosítanak.

Úgyhogy szerintem tanulmányozzák az elmúlt húsz-egynéhány év történetét, ahogy frakcióvezető úr felvetette, s nézzék meg, hogy milyen nehéz és milyen sok egyeztetéssel járó folyamat az, amikor sikerül egy koherens és valóban hosszú időn át fenntartható szabályozási rendszert létrehozni, s ne ad hoc, egy-egy népszavazási esemény kapcsán próbáljanak meg improvizálni és ezzel zavart kelteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai