Készült: 2020.04.03.06:37:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

155. ülésnap (2016.05.23.),  61-66. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 8:13


Felszólalások:   55-61   61-66   67-73      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az interpellációra adott államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Hollik István, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügy-mi­niszterhez: „Hátrányos helyzetbe hozza a ma­gyar KKV szektort az egységes hatályú eu­rópai szabadalom?” címmel. Hollik István képviselő urat illeti a szó.

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa a magyar EU-elnökség idején, 2011-ben fogadta el az egységes hatályú európai szabadalom létrehozására irányuló két rendelettervezetet. Egyikük a szabadalom érvényesítésének végrehajtásával kapcsolatos, amíg a másik nyelvi kérdésekkel foglalkozik. 2013-ban az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló egyezményt is aláírták a felek.

Az EU-szabadalomra vonatkozó megerősített együttműködés keretében 25 ország, azaz a 28 tagú Európai Unió Olaszország, Spanyolország és Horvátország kivételével hozta létre az EU-szabadalmat, amelyet egy országként lehet szabadalomként érvényesíteni. A megerősített együttműködés nyitott, ahhoz további, illetve újonnan belépő EU-tagállamok is csatlakozhatnak. Időközben Olaszország is csatlakozott ehhez az együttműködéshez, Lengyelország viszont visszalépett.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Kétségtelen, hogy az EU-szabadalomnak vannak előnyei és hátrányai. A probléma az, hogy az előnyök a gazdagabb, fejlettebb országoknál és cégeknél jelentkeznek, a hátrányok viszont a kisebb, illetve technológiai hátrányban lévő országoknál, például Magyarországnál. A szabadalom ugyanis egy korlátozó jog. A szabadalom jogosultja kizárólagos jelleggel mondhatja meg, hogy a találmányát ki hasznosíthatja. Eddig évente 3 ezer külföldről érkező szabadalmi jog korlátozta a magyar fejlesztőket, az egységes EU-szabadalom érvénybe lépésével ez a szám előreláthatólag 60 ezerre növekedne. Az EU-sza­ba­dalom bevezetése után azok, akik eddig csak Németországban, Nagy-Britanniában vagy éppen Franciaországban érvényesítették a szabadalmukat, feltehetőleg az EU-szabadalmat fogják választani, ők az eddigi portfóliójuk mellé így ajándékba kapják többek közt a magyar szabadalmat is. Ezért egyértelműnek látszik, hogy az egyezmény rövid időn belüli ratifikálása kifejezetten hátrányos lenne a magyar startupoknak és az egész kkv-szektornak. Az egységes hatályú európai szabadalom hazai bevezetését illetően egyesek azt a forgatókönyvet látják célravezetőnek, hogy a kormány csak abban az esetben ratifikálja a megállapodást, ha a magyar innovációs ráfordítások meghaladják a GDP 1,8 százalékát, mert akkor a hazai vállalkozások olyan fejlettségi állapotba kerülnek, amikor az egyezmény ratifikációja őket már nem hozza hátrányos helyzetbe. Ez Magyarország esetében egyes becslések szerint körülbelül 2019-ben következne be.

A fentiekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat: mit tesz a kormányzat a magyar inno­vációvédelem ügyében, és mikor fogja ratifikálni az egyezményt? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. A választ Völner Pál államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amint ön előtt is ismeretes, a kormány kiemelt feladatának tekinti a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatását és az innováció ösztönzését, ami hazánk versenyképességének egyik záloga. Az innováció és a szellemitulajdon-védelem intézményrendszere összekapcsolódik. A kormány által az elmúlt években az innovációval és az iparjogvédelemmel összefüggésben elfogadott stratégiák, programok szorosan összefonódnak, egymásra is tekintettel fogalmazzák meg az innovációval és az iparjogvédelemmel kapcsolatos célokat, illetve az ezen célok megvalósítását szolgáló feladatokat.

Az Európai Bizottságnak az Európai Szabadalmi Hivatallal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal 2013-ban közösen készített tanulmánya megállapította, hogy Magyarországon a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak. Ennek megfelelően a kutatás-fejlesztési eredmény megfelelő oltalomban részesítése, szabadalmaztatása elsődleges fontosságú a vállalkozások számára. Mindezek fényében fontosnak tartjuk, hogy vállalkozásaink számára az oltalmi formák széles palettája álljon rendelkezésre szellemi tulajdonuk megfelelő védelemben részesítése érdekében. Az európai szabadalmi reform célja egy egységes hatályú európai szabadalmi oltalom megteremtése, ezáltal a belső piac egy szegmensének kiteljesítése.

Figyelemmel arra, hogy a kormány támogatja a tudáson és innováción alapuló exportképes termékekkel és gyártási folyamatokkal rendelkező kis- és középvállalkozások létrejöttét és növekedését, ezen kkv-k külföldi piacon való megjelenése akkor biztosítható, ha Magyarország is részt vesz az egységesülő oltalmi rendszerben. Mindezen körülményekre tekintettel hazánk a 2011-es uniós elnöksége alatt is prioritásként kezelte az uniós szabadalmi reform előmozdítását, és jelenleg is aktívan részt vesz a végrehajtási folyamatban.

A kormány a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégiában, a Jedlik-tervben is politikai célként rögzítette az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás ratifikációját. A ratifikációra vonatkozó döntés meghozatala előtt az Igazságügyi Minisztérium minden lényeges körülményt mérlegelni fog, így azt is, hogy a szabadalmi reform mennyiben érinti majd a hazai kis- és középvállalkozási szektort. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Hollik István képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Parancsoljon!

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen, állam­titkár úr, a mindenre kiterjedő válaszát. Azt látjuk, hogy az újonnan induló kis- és közepes vállalkozások a tudásintenzív szektorban, valamint a startupok nemzetközi szinten is jól teljesítenek, és egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. Fontos, hogy a magyar kormány mindent megtegyen annak érdekében, hogy olyan szabályozást és jogi környezetet alakítson ki, amely kedvez ezeknek a vállalkozásoknak.

(15.00)

Azt kérem államtitkár úrtól, hogy ahogy eddig, az egységes európai uniós szabadalom kapcsán is legyenek erre figyelemmel. A válaszát köszönettel elfogadom. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   55-61   61-66   67-73      Ülésnap adatai