Készült: 2020.04.10.08:43:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

142. ülésnap (2016.04.13.),  17-50. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:43:45


Felszólalások:   1-16   17-50   51-70      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/9894. számon a parlament informatikai hálózatán mindenki számára elérhető.

Elsőként megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló T/9894. számú törvényjavaslat a népszavazási kérdés benyújtásának szabályait módosítja. A hatályos szabályozás szerint egy adott kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés a népszavazási törvényben meghatározott időpontig és esetekben. Ez az úgynevezett benyújtási moratórium.

2016. február 23-án két párhuzamos népszavazási kezdeményezés is benyújtásra került, amelyekkel kapcsolatban több jogorvoslati eljárás is indult.

Azért, hogy a benyújtással kapcsolatos események ne ismétlődjenek meg, a kormány kérte a Nemzeti Választási Bizottság javaslatait a népszavazási törvény módosítására. A Nemzeti Választási Bizottság benyújtási moratóriumra vonatkozó javaslatát figyelembe véve a kormány 2016. április 1-jén benyújtotta a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát.

(10.00)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A benyújtási moratórium időbeli problémája abból ered, hogy míg a korábbi szabályozás szerint a kérdés hitelesítésének időpontjától nem volt benyújtható azonos tárgykörű kérdés, addig a hatályos szabályozás szerint a kérdés benyújtása a kezdő időpont. Mivel a népszavazási kezdeményezést hitelesítő vagy a hitelesítést megtagadó nemzeti választási bizottsági döntéssel szemben a népszavazási törvény alapján a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért, ezért egy kérdésben az eljárás akkor zárul le, ha a jogorvoslati határidő eredménytelenül eltelt vagy jogorvoslat esetén a Kúria meghozta a jogerős döntést. Ekkortól kezdve nyújtható be új kérdés, ami így kihat a moratórium kezdetére is.

A megtapasztalt méltatlan helyzet megismétlődésének elkerülése érdekében szükséges a népszavazási törvény egyes rendelkezéseinek módosítása. A probléma gyökere a benyújtási moratórium miatt áll fenn, ezért indokolt a kezdő időpont későbbi meghatározása az eljárásban, így az azonos tárgyú kérdésekben a párhuzamos aláírásgyűjtés megengedése, ezáltal az azonos tárgyú kérdések között nem a benyújtás sorrendje döntene, hanem az aláírásgyűjtés gyorsasága és sikeressége. Így biztosítható a nagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkező kezdeményezés primátusa.

A fentieknek megfelelő, legészszerűbb időpont a párhuzamos aláírásgyűjtés megengedése esetében az aláírások ellenőrzéséről hozott, jogerős nemzeti választási bizottsági határozat. Ez azt teszi lehetővé, hogy az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtése párhuzamosan történhetne, a moratórium tehát a kérdés benyújtása helyett meg­felelő számú aláírások meglétéről hozott jogerős nemzeti választási bizottsági határozattal állna be. Ebben az esetben szükséges annak meghatározása, hogy a Nemzeti Választási Bizottság mikor dönt az azonos tárgykörről. Legcélszerűbb, ha ezt a döntést már a kérdés hitelesítésekor meghozza.

Az azonos tárgyú kezdeményezések közül az elsőként hitelesített kérdés kezdeményezőjét ‑ mivel első benyújtóként az azonos tárgykör megléte fogalmilag kizárt ‑ a későbbi azonos tárgyú kérdések hitelesítése esetén személyes értesítés alapján tájékoztatni szükséges, hiszen további kérdések hitelesítése esetén a kezdeményezések egymással versengenek. A választópolgárok tájékoztatása céljából szükséges a valasztas.hu oldalon az azonos tárgyú kezdeményezésekről táblázat, nyilvántartás vezetése.

A javaslat a Nemzeti Választási Bizottság által megküldött javaslat alapján a párhuzamossági moratórium jelentős szűkítését tartalmazza a következők szerint. Választópolgári kezdeményezés esetén mind­addig van lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg nem válik jogerőssé a Nemzeti Választási Bizottság másik azonos tárgyú kérdés kapcsán a megfelelő számú érvényes aláírás meglétéről hozott határozata. Ezt követően újabb azonos tárgyú kérdés benyújtására nem kerülhet sor. A már folyamatban lévő aláírásgyűjtéseket be kell szüntetni, az aláírásgyűjtő lapokat vissza kell adni a Nemzeti Választási Iroda részére.

A szabályozás értelmében a kormány és a köztársasági elnök nem kezdeményezhet olyan tárgykörben népszavazást, amelyben már jogerősen hitelesítették a népszavazási kezdeményezést.

Tisztelt Országgyűlés! A moratórium szabályainak megváltoztatása mellett a javaslat a következő módosításokat is tartalmazza. Ahogy már említettem, a javaslat szerint az azonos tárgykör fennállásáról a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítésekor dönt. Több azonos tárgykörű kérdés hitelesítése esetén a Nemzeti Választási Bizottság az elsőként benyújtott kérdés szervezőjét erről írásban tájékoztatja, az azonos tárgyú kezdeményezésekről a választópolgárokat a hivatalos honlapon ‑ ahogy em­lítettem ‑ szintén tájékoztatni fogja.

A javaslat az aláírásgyűjtő ívek tekintetében az országgyűlési választásokon használt ajánlóívek kezelésére vonatkozó szabályokhoz hasonló módon rendelkezik. Ennek eredményeképpen a népszavazás szervezői a választási iroda által kiadott, egyedi azonosítóval ellátott aláírásgyűjtő íveken gyűjthetik a támogató aláírásokat. Ezzel a választási irodáknak egységes formátumú, szkenneléssel könnyen feldolgozható íveket kell ellenőrizniük, adatvédelmi szempontból pedig előnyt jelent, hogy a gyűjtési időszak végén valamennyi ívvel el kell számolniuk a szervezőknek.

A javaslat egyértelműsíti, hogy az aláírások ellenőrzésének eredményét a Nemzeti Választási Bizottság határozatban állapítja meg. A javaslat által megállapított moratóriumra vonatkozó új szabályokat a hatálybalépéskor folyamatban lévő népszavazási kezdeményezésekre is alkalmazni kell.

Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett módosítok egy kiemelt kérdésben jelentenének fontos előrelépést a népszavazás intézményének szabályozásában. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot annak megvitatását követően a szavazás során támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Répássy Róbert képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt előrebocsátom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot.

A következőkben kétféle vita fog kibontakozni: az egyik a versengő népszavazási kezdeményezésekről fog szólni, a másik pedig a politikai profilozásról fog szólni. Ez utóbbiról, tudniillik, hogy valaki a profilja alapján melyik párthoz tartozik vagy melyik párt érdekében lép fel, én nem szeretnék állást foglalni, megteszik ezt majd az utánam következők.

Tisztelt Ház! A versengő népszavazási kérdések miatt elméletben és néha gyakorlatban is a konku­ráló jogok problémájának a helyzetébe kerül a népszavazást kezdeményező, hiszen mindaddig, amíg a népszavazási kezdeményezésével azért nem élhet, mert másvalaki élt a népszavazási kezdeményezés jogával, addig az ő joga hátrébb sorolandó.

A probléma gyökere a benyújtási moratórium miatt áll fenn, amiatt jön létre ez a probléma, amit az államtitkár úr is részletesen bemutatott, hogy egy benyújtási moratóriumot tartalmaz a törvény; egyéb­ként eltérően szabályoz a jelenleg hatályos törvény a korábbi népszavazási törvényhez képest. Mivel ez a probléma gyökere, tehát a konkuráló jogok, a versengő népszavazási kérdésekben konkuráló jogok ügyében a legfontosabb kérdés a benyújtási moratórium kezdő időpontja, ezért indokolt a kezdő időpont későbbi meghatározása az eljárásban, így az azonos tárgyú kérdésekben a párhuzamos aláírásgyűjtés megengedése. Erre tett javaslatot a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda. Ezáltal az azonos tárgyú kérdések között nem a benyújtás sorrendje döntene, hanem az aláírásgyűjtés gyorsasága és sikeressége, így biztosítható a nagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkező kezdeményezés primátusa. Ebből következik, hogy az előbb említett konkuráló jogok problémája akként fog eldőlni, hogy melyik népszavazási kezdeményezés mellé áll több aláíró, több kezdeményező állampolgár.

A fentieknek megfelelő, legészszerűbb időpont a párhuzamos aláírásgyűjtés megengedése esetén az aláírások ellenőrzéséről hozott jogerős NVB-ha­tá­ro­zat. Ez azt teszi lehetővé, hogy az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtése párhuzamosan történhetne, a moratórium tehát a kérdés benyújtása helyett a megfelelő számú aláírások meglétéről hozott, jogerős nemzeti választási bizottsági határozattal állna be. Ebben az esetben szükséges annak meghatározása, hogy a Nemzeti Választási Bizott­ság mikor dönt az azonos tárgykörről. Legcélszerűbb, ha ezt a döntést már a kérdés hitelesítésekor meghozza.

(10.10)

Az azonos tárgyú kezdeményezések közül az elsőként hitelesített kérdés kezdeményezőjét ‑ mivel első benyújtóként az azonos tárgykör megléte formailag kizárt ‑ a későbbi azonos tárgyú kérdések hitelesítése esetén személyes értesítés alapján tájékoztatni szükséges, hiszen további kérdések hitelesítése esetén a kezdeményezések egymással versengenek. A választópolgárok tájékoztatása céljából szükséges a valasztas.hu oldalon az azonos tárgyú kezdeményezésekről táblázat, nyilvántartás vezetése.

Emellett természetesen szabályozni kell a párhu­zamos aláírásgyűjtés megengedése esetén a morató­rium beállásakor a folyamatban lévő kezdeményezé­sek sorsát, amelyek több esetben is előállhatnak, ha az új szabályozást bevezetjük. Erre nem kívánok rész­letesen kitérni, erről beszélt államtitkár úr is, és egyébként a törvényjavaslat is részletesen tartalmazza.

Tehát a legfontosabb kérdés, a legfontosabb jogi probléma, amit ebben a helyzetben meg kell oldanunk, hogy a versengő népszavazási kérdésekben mindazok az állampolgárok, akik kezdeményeznek, élnek a népszavazás kezdeményezéséhez való jogukkal, ezek az állampolgárok, mindaddig, amíg az elsőbbség kérdése jogerősen el nem dől, addig gyűjthessenek aláírásokat.

Az persze egy érdekes és gyakorlati problémát fog okozni, hogy az azonos tárgyúnak minősített népszavazási kezdeményezésekre, amelyek azonban nem feltétlenül azonos szövegezésű népszavazási kezdeményezések, a választópolgárok hogyan fognak reagálni, ha azt tapasztalják, hogy ugyanabban a tárgy­ban több népszavazási kezdeményezésre is gyűj­tenek aláírást. De mivel nem kizárt, hogy több népszavazási kezdeményezést is támogassanak a választópolgárok, ezért az ő szempontjukból ebben a kérdésben nem kell már az elején állást foglalniuk, majd csak akkor, ha végül a Nemzeti Választási Bizottság jogerősíti a népszavazási kezdeményezést.

Tisztelt Ház! Tehát álláspontunk szerint a kormány javaslata egy korrekt és a gyakorlatban nemegyszer előforduló problémát, és nemcsak a közelmúltban, hanem a régmúltban előforduló problémát is orvosló javaslat. Bízom benne, hogy a Házban meglesz az ehhez szükséges minősített többség. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Bárándy Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy amikor ezt a témát tárgyaljuk, akkor elsőként azt azért érdemes feleleveníteni, hogy az alkotmányozás során a kormány és a kormánypártok a közvetlen demokráciára a legsúlyosabb csapást akkor mérték, amikor megváltoztatták a népszavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó szabályokat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy mióta ez a rendelkezés hatályba lépett, azóta egyetlen eredményes és érvényes népszavazás nem volt Magyarországon.

Éppen ezért persze fontos kérdés, de ehhez képest marginális kérdés, amiről ma tárgyalunk, ennek a változásnak vagy változtatásnak a visszaalakítása, ami elsődlegesen fontos lenne ahhoz, hogy Magyarországon ismét működjön a közvetlen hatalomgyakorlásnak ez az intézménye. Érdemes lenne továbbá átgondolni azt is, hogy a népi kezdeményezés intézményét visszahozzuk a jogrendszerbe. Tudom azt, hogy az elmúlt ciklusban számos kellemetlen vitát eredményezett ez önöknek, ettől függetlenül, bár Magyarország alapvetően nem a közvetlen demokrácia elveire épül, azért a közvetlen demokráciának ezt a két intézményét érdemes volna egyrészt megtartani, másrészt pedig olyan módon megtartani, hogy azt használni, azt érvényesíteni is lehessen, mert hiába vannak szabályok arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet aláírást gyűjteni, hogyan lehet népszavazást kezdeményezni, ha praktikusan arra alig van remény, hogy egy érvényes és eredményes népszavazást lehessen tartani.

Ismét itt emlékeztetnék arra, hogy abban az esetben, ha ezek a szabályok lettek volna érvényben, hatályban az elmúlt, most már közel 30 évben ‑ 27-28 évben ‑, akkor ez alatt az időszak alatt, azaz közel három évtized alatt összesen kettő érvényes és eredményes népszavazás történhetett volna Magyarországon. Azt gondolom, amikor erről a témáról beszélünk, akkor elsősorban ezt érdemes az asztalra tenni, és kérni, sőt mi több, követelni a kormánypártoktól azt, hogy erre irányuló változtatási javaslatot nyújtsanak be, illetve erről szóló egyeztetést kezdeményezzenek.

A másik, ami konkrétabb előzménye ennek a benyújtott javaslatnak, azt mindenki tudta. Répássy képviselő úr utalt is rá, hogy nyilvánvalóan ebben a vitában szó lesz erről. Természetesen szó lesz erről. Szó lesz arról, hogy az elmúlt időszak, és fogalmazhatok inkább úgy, hogy a közelmúlt eseményei rávilágítottak a népszavazási eljárás szinte összes problémás pontjára. Történt ez azért, mert volt egy olyan népszavazási kezdeményezés a Szocialista Párt részéről a vasárnapi boltzárról, zárvatartásról, amiről a kormány úgy gondolta, hogy mindenáron meg kell akadályozni, hiszen minden felmérés azt mutatta, hogy a társadalom 70-75-80 százaléka ‑ felméréstől függ, hogy mennyit mondtak, de körülbelül ezek a számok szerepeltek ‑ ellenzi a vasárnapi boltzárat, és támogatna egy ilyen népszavazási kezdeményezést. Éppen ezért a legkülönfélébb módszerekkel vetettek gátat, a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda hathatós és tevékeny részvételével és asszisztenciájával annak, hogy a Szocialista Párt népszavazási kezdeményezése sikeres lehessen. Márpedig, ha önök az összes jogszerű és egyébként a jogszerűség határán az én meglátásom szerint lényegesen túlmutató eszközt felhasználják, akkor az értelemszerűen rámutat arra, hogy milyen problémák vannak ma a népszavazási eljárással kapcsolatban, és hol szükséges ezeken módosítani.

Természetesen a leg… ‑ hát, hadd fogalmazzak így ‑, a legalja ennek a folyamatnak az volt, amikor bizony a Fidesz egyik alelnökéhez köthető kopasz verőemberek akadályozták meg az MSZP képviselőjét abban, hogy benyújthassa a népszavazási kezdeményezést. Nemcsak azért érdemes ezt itt felemlíteni, mert egyrészt egy ilyen fölött szemet hunyni nem lehet, ha erről a témáról beszélünk, és nemcsak azért, mert ez nemcsak a népszavazást, hanem alapvetően a demokratikus rendet veszélyeztette már Magyarországon, hanem azért is, mert ha ez az esemény nincsen, nincs ez az esemény, ami nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is közfelháborodást keltett, akkor ez a javaslat ma nincs előttünk. Ezt biztosan tudom mondani.

Azért tudom ezt ennyire határozottan és biztosan mondani, mert a Nemzeti Választási Iroda vezetője már hónapokkal ezelőtt ‑ sőt, talán nem túlzok, ha években mérem ennek az idejét ‑ elmondta azt, hogy milyen problémák vannak a választójogi rendszerrel, és milyen problémák vannak a népszavazással kapcsolatban. A Választási Iroda vezetője számos konferencián ‑ számos olyanon is, ahol egyébként én is jelen voltam, akár hallgatóként, akár előadóként ‑ elmondta ezeket a problémákat. A kormányzat a füle botját nem mozdította erre. Magyarán, ha nincs ez a botrány, nincs ez a példátlan támadás a demokrácia ellen, akkor ez a javaslat sincs ma előttünk. Ennyi haszna legalább volt.

Azt gondolom, hogy amikor megítéljük azt, hogy támogatható vagy nem ez az előttünk fekvő javaslat, illetve hogyan állunk hozzá, akkor ezeknek az előzményeknek az ismerete és ismertetése elkerülhetetlen. Már csak azért is, mert ahogy fogom ismertetni, a Választási Iroda vezetőjének a javaslataiból számos elem nem került beépítésre ebbe a törvénybe.

(10.20)

Az egyetlenegy dolog, amit szabályozni kíván, az az, amiből közbotrány lett. Ez még egy olyan arra utaló jel, hogy semmi mást nem szolgál ez, mint hogy e tekintetben a kedélyeket csillapítsa, és lehetőség szerint még egy ilyen közbotrányra alapot adó helyzetet ne tegyen lehetővé a jövőben a jogrendszer. Ez egyébként mellesleg egy jó mellékhatása ennek a javaslatnak.

Ami tehát pozitívum és pozitívumként szeretném kiemelni belőle, az az, hogy a benyújtási moratórium szabályain jelentősen enyhít. Azonban ahogy mondtam, és itt szeretnék konkrét is lenni, a Nem­zeti Választási Iroda honlapján található tervezetekből számos elemet nem vett át a javaslat, ezek kimaradtak a benyújtott törvényjavaslatból. Ilyen például a népszavazáshoz való alanyi jog korlátozására kitalált és a gyakorlatban teljesen értelmetlen támogató aláírás. Ez jelenleg 20-30 választópolgárt jelent. Szóval, ezeknek a számát drasztikusan növelni kívánták legalább 200-250 főre, érdemes lett volna ezt is megfontolni.

Elhagyták az ügyfélkapus benyújtásra vonatkozó észszerűtlen felvetéseket, elhagyták azokat a ren­del­kezéseket, amelyek az NVB jogkörét növelték volna, itt a jelenlegihez képest több esetben formai szempontból visszautasíthatta volna a népszavazási kezdeményezéseket. De továbbmegyek: az elmúlt időszak tapasztalatai szerint mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Kúria a népszavazás jogintézményére vonatkozó szabályoknak a kezdeményezők és a választópolgárok szempontjából indokolatlanul szűk, megszorító, nemegyszer önmagának is ellentmondó, a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal tételesen ellentétes értelmezést fogadtak el, ami ténylegesen a részvételi demokrácia kiüresítéséhez vezetett, zárójelbe teszem: természetesen amellett, hogy ezt a jogszabályok is megfelelőképp elősegítették.

Az MSZP-nek volt egy saját törvénymódosító javaslata, amelyet önök tegnap a szavazáskor elutasítottak, azaz annak a tárgysorozatba vételét, a megtárgyalását sem tették lehetővé. Ezeknek a célja vagy ennek a javaslatnak a célja az lett volna, túlmenően egyébként a jelenlegi előttünk fekvő javaslaton: a népszavazási kérdésekkel szemben támasztott követelmények egyértelművé tétele, a népszavazási eljárás szabályainak egyértelmű meghatározása és a népszavazás jogintézményének a védelme.

Amit a leginkább hiányolunk az előttünk fekvő javaslatból, és a mieinkben szerepeltek, ebből szeretnék néhány szempontot felvillantani. A népszavazási kérdés egyértelműségére vonatkozó törvényi követelmény pontos meghatározása lett volna, illetve lenne szükséges. A mai joggyakorlat elképesztő. Ha a köznapi szóhasználatnak megfelelő a kérdés, azt a jogalkotói egyértelműség követelményét sértőnek tekintik, míg ha precíz kérdés kerül eléjük, azt a választópolgár számára minősítik érthetetlennek. Tudják, ez a „van sapka vagy nincs sapka rajta” tipikus esete, ami kifejezi, hogy a kérdésnek elsősorban a választópolgár számára kell egyértelműnek lennie. Tehát ez lenne a jobb megfogalmazás, hogy nem a tör­vényi szempontból kell hogy egyértelmű legyen első­sorban, hanem a választópolgár számára kell egy­értelműnek lenni, hogy mi az elérni kívánt cél, az Országgyűlés számára pedig elegendő, ha az eredményes népszavazásból következő döntés irányát jelöli ki a kérdés.

Másrészt a népszavazással szembeni jogszabályi korlátokat megszorítóan kell értelmezni ‑ ez volna a helyes. Jelenleg ugyanis az Országgyűlés hatáskörének korlátaira, valamint a tiltott tárgykörökre vonatkozóan mind az NVB, mind a Kúria olyan kiterjesztő értelmezést fogadott el, amely alapján érdemi társadalompolitikai vagy gazdasági kérdésben lényegében nem tartható népszavazás. A párhuzamos népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó jelenlegi abszurd szabályozás hatályon kívül helyezése mellett a nép­sza­vazás elrendelésében állít fel párhuzamossági moratóriumot.

Ennek megfelelően azonos tárgyú kérdésekben is elindulhat az aláírás gyűjtése. Az Országgyűlés nép­szavazást pedig abban a kérdésben rendel el, amely esetében a népszavazási aláírások szük­séges szá­mának meglétéről elsőként tájé­koz­tatták. Ez a sza­bályozás a komoly társadalmi tárgyú kérdés meg­fogalmazója számára biztosítja az elsőség jogát, nem pedig a választási iroda sorszámkiadó automatájához való hatékony nyomakodáshoz fűz közjogi követ­elményeket.

Amit szeretnék még kiemelni, és itt csak egy mellékszálként: örülök annak, hogy államtitkár úr itt már az expozéban másként fogalmazott, de meglehetőségen cinikusnak tartjuk az indokolását bizonyos helyeken a törvényjavaslatnak. Például, amikor azt írja szó szerint, hogy az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések benyújtására vonatkozó morató­rium lejártakor az esetleg kialakuló visszás helyzetek megelőzésére szolgál majd ez a törvényjavaslat. No, hát a 2016. február 23-ai eseménysor után ezt az „esetleg” szót, azt gondolom, hogy nyugodtan ki­hagy­hatták volna az indokolásból, ahogy egyébként államtitkár úr helyesen ki is hagyta a saját mon­dandójából.

A saját javaslatunkban szereplő célok és esz­kö­zök többségében nem jelennek meg a javaslatban, itt visszautalnék az ottani megfogalmazásra, a javasolt célok közül az a), b) pont alatti egyáltalán nem és a c) pont alatti részben. Ez az egyetlen részbeni azo­nos­ság a versengő kezdeményezések proble­mati­ká­jára vonatkozik, a valós társadalmi támogatottságú kérdéseknek biztosít előnyt. Ez a megoldás jobb, ahogy Répássy képviselő úr is elmondta, mint a jelenlegi, de a mi meglátásunk szerint nem teremt egyenlő versenyfeltételeket még így sem, mert ha például egy kérdést az NVB hitelesít, és egy másik párhuzamos kezdeményezést nem, a Kúria jogorvos­lati eljárás során viszont mindkettőnek zöld lámpát biztosít, akkor valójában a Kúria döntéshozatali sebes­sége dönti el, ki lehet a több aláírást össze­gyűjtő, vagy legalábbis nagyon jelentős előnyt élvez.

Hiányzik a javaslatból az a garanciális rendel­kezés, ami jelentősen csökkentené a Kúria döntésére rendelkezésre álló határidőt, itt 90 napról például 30-ra; másrészt rögzíteni kellene, hogy a vázolt pél­dában lehetőleg egyidejűleg kell meghozni a kúriai döntést annak érdekében, hogy ne a kúriai döntés időbeliségéből fakadjon bármely kezdeményező ver­senyelőnye. Az NVI javaslatában még az NVI elnöke állította vol­na elő az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A ja­vas­lat ezt a megoldást nem veszi át, ugyanakkor az NVI adja ki a sorszámmal ellátott valamennyi aláírás­gyűjtő ívet. Itt a pénzügyi szankció a le nem adott ívek esetén ezer forint. A javaslat tehát, és ezt kriti­ka­ként mondom, elfogadhatatlan módon fenntartja a Kúria 90 napos jogorvoslati határidejét.

Összefoglalóan, tisztelt elnök úr, még egy 30 má­sodpercet kérnék. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. A kormányzati javaslat fontos garanciális szabá­lyo­kat nem tartalmaz. Tehát a népszavazási kérdés tar­tal­mát illetően, itt tiltott tárgykörök értelmezésének a szűkítésére gondolok, és gyakorlatilag ez a javaslat kizárólag a benyújtási versengést oldja meg. Éppen ezért tehát a javaslat felemás, és nagyon sok minden hiányzik belőle, örültünk volna, hogyha ennél egy komplexebb javaslat kerül a Ház elé.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, és köszönöm, hogy a 30 másodpercet betartotta.

A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Vej­key Imre képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi időben ész­lelt anomáliák alapján (Derültség. ‑ Dr. Schiffer András: Anomáliák?!) a kereszténydemokraták szükségesnek tartják az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések benyújtási moratóriumának újra­szabályozását annak érdekében, hogy az NVI előtt kialakult méltatlan helyzet a jövőben elkerülhető legyen. (Dr. Schiffer András közbeszól.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Felmerül a kérdés, hogy miből ered a benyújtási moratórium proble­matikája, még akkor is, ha ez Schiffer Andrásnak nem tetszik. A fenti kérdésre az adekvát jogi választ akként tudnám megfogalmazni, hogy míg a korábbi szabályozás, vagyis az 1998. évi III. törvény 12. §-a arról rendelkezett, hogy amennyiben az OVB az alá­írásgyűjtő ívet, illetőleg a kérdést hitelesítette, úgy akkor ugyanazon tartalmú kérdésben újabb aláírás­gyűjtő ívek mintapéldányai nem voltak benyújt­hatók, illetőleg a népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés előterjesztésére szintén nem volt joghatályosan lehetőség, egészen a népszavazás meg­tartásáig vagy a kezdeményezés elutasításáig, illető­leg az aláírásgyűjtő ívek benyújtására ren­del­ke­zésre álló határidő eredménytelen elteltéig, addig a hatályos szabályozás, vagyis a 2013. évi CCXXXVIII. törvény alapján magának a népszavazási kérdésnek a puszta időpont szerinti benyújtását kell irányadónak tekinteni a kezdő időpont meghatározása vonat­kozásában.

(10.30)

Mivel pedig a népszavazási kezdeményezést hitelesítő vagy a hitelesítést megtagadó NVB-döntéssel szemben a hatályos Nsztv. alapján a Kúriához lehet jogorvoslatért fordulni, ezért egy népszavazási kérdésben az eljárás napjainkban akkor tekinthető lezártnak, ha a jogorvoslati határidő eredménytelenül eltelt, vagy benyújtott jogorvoslat esetén akkor, ha a Kúria meghozta a maga jogerős döntését. Ettől az időponttól kezdve nyújtható be joghatályosan az új népszavazási kérdés, ami így természetesen kihat a moratórium kezdetére.

Itt szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy ki és miért gyorsabb az újabb népszavazási kérdés benyújtása vonatkozásában. Vagyis itt jön elő Zénón paradoxona, mondhatni, Akhilleusz és a teknős esetének újkori problematikája, amelyben ‑ mint tudjuk ‑ a Kúria bölcseleti alapon meghozta a maga döntését, így lettek utolsókból az elsők. (Dr. Schiffer András: És elsőkből az utolsók.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Van, hogy az érzékek által alkotott kép félrevezető, a mozgás pedig csak illúzió, így az NVI időbélyegéért folytatott versenyfutás eredménye nehezen megállapítható. Az ilyen jövőbeni fejtörések elkerülése érdekében a kereszténydemokraták támogatják a benyújtási moratórium enyhítését, vagyis azt, hogy az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezés benyújtására a választópolgár által mindaddig lehetőség legyen, míg nem válik jogerőssé a Nemzeti Választási Bizottság másik azonos tárgyú kérdése kapcsán a legalább 200 ezer érvényes aláírás meglétéről szóló határozat. Fentiek egyidejűleg… (Dr. Schiffer András közbeszólása. ‑ Az elnök csenget.) ‑ köszönöm, elnök úr ‑ azt is jelentik, hogy sem a kormány, sem a köztársasági elnök nem kezdeményezhetne olyan tárgykörben népszavazást, amelyben már jogerősen hitelesített népszavazási kezdeményezés van.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat szerint az azonos tárgykör fennállásáról az NVB a kérdés hitelesítésekor döntene. Több azonos tárgyú kérdés hitelesítése esetén pedig az NVB az elsőként benyújtott kérdés szervezőjét erről írásban tájékoztatná, a fenti tényekről a választópolgárokat pedig az NVI saját honlapján tájékoztatná.

A törvényjavaslat a népszavazási aláírásgyűjtő ívek tekintetében az országgyűlési választásokon használt ajánlóívek kezelésére vonatkozó szabályok szerint rendelkezik, ami konkrétan azt jelenti, hogy a népszavazás szervezői jogszerűen csak az NVI által kiadott és laponként egyedi azonosítóval ellátott aláírásgyűjtő íveken gyűjthetik majd támogató aláírásaikat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fenti rendelkezés egyrészről könnyíti a népszavazás szervezőinek joggyakorlását, mert a kezdeményezők megszabadulnak az ívek másolásával járó feladatoktól és költségektől, másrészt pedig azzal jár, hogy az NVI szkenneléssel pontosan és gyorsan feldolgozható, jó minőségű aláírásgyűjtő íveket fog majd ellenőrizni, harmadrészt pedig adatvédelmi szempontból jelent a törvény jelentős előrelépést azáltal, hogy a népszavazás szervezőinek a gyűjtési időszak végén valamennyi aláírási gyűjtőívvel el kell majd számolniuk. A törvényjavaslat továbbá egyértelműsíti azt is, hogy az aláírások ellenőrzésének eredményét az NVB határozatban állapítja meg, valamint rendezi azt, hogy az új szabályokat a törvényjavaslat hatálybalépésekor folyamatban levő népszavazási kezdeményezésekre is alkalmazni kell.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentiek alapján a kereszténydemokraták támogatják a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló T/9894. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Dúró Dóra képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony!

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kizárólag arról szeretnék ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán beszélni, hogy milyen a politikai kultúra Magyarországon, és egészen egyszerűen arról, hogy hogyan is működik ez az ország.

Tudjuk jól, hogy februárban mi történt a Nemzeti Választási Irodánál, nem kívánom részletesen ismertetni ezt újra, ugyanakkor nagyon fontos aspektusa az egész kérdésnek, hogy az igazságügyi miniszternek, aki ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztője, milyen felelőssége van ebben. Ezt megkérdezték három nappal az eseményeket követően Trócsányi Lászlótól egy sajtótájékoztatón, és ő azt mondta, hogy neki azért nincsen felelőssége, mert a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda nem jelezte neki a problémát, hogy ezzel a szabályozással ilyen problémák lennének. Mindez 2016 februárjában történt.

2015. július 20-án ‑ 2015. július 20-án! ‑ azt olvashattuk az MTI-ben, hogy Pálffy Ilona NVI-elnök levélben tájékoztatta arról az igazságügyi minisztert, hogy nem egyértelműek a népszavazási kérdések kezelésével, befogadásával kapcsolatos szabályok következményei, ezért a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogszabály-módosítást kezdeményez az igazságügyi miniszternél.

Egy héttel később, 2015. július 27-én azt olvashattuk, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnöke azt kezdeményezi az igazságügyi miniszternél, hogy szűnjön meg a népszavazási kérdések esetében a jelenleg érvényben lévő úgynevezett párhuzamossági moratórium. Pálffy Ilona hétfőn az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, a módosítás azt célozza, hogy több hasonló témájú kérdésben is lehessen egy időben aláírásokat gyűjteni, és abban lehessen népszavazást tartani, amelyben leghamarabb összegyűlik a 200 ezer támogató aláírás.

2015. október 22-én: aki megfelelő kérdéssel áll elő ‑ javasolja a Nemzeti Választási Iroda elnöke ‑, kezdhesse meg az aláírásgyűjtést akkor is, ha van más hasonló népszavazási kezdeményezés. „A mostani szabályozás, amelynek révén a minap egy vasárnap is nyitva tartó üzlet tulajdonosa egy álkérdéssel a szocialisták útjába állt, már a jogintézmény komolyságát veszélyezteti.”

Tehát mindezekre a problémákra már hónapokkal az események előtt felhívta az igazságügyi miniszter figyelmét a Nemzeti Választási Iroda elnöke. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Így van!) Több alkalommal megtette, konkrétan jogszabály-módosítást kezdeményezett az igazságügyi miniszternél. És önök fél évig semmit nem csináltak ezzel a kérdéssel. Ezért történhetett meg, hogy februárban az történt a Nemzeti Választási Iroda előtt, ami megtörtént.

Nyilván, amikor valamilyen botrányos esemény történik a politikában vagy a politikai kultúrával kapcsolatban, akkor Kubatov Gábor neve valahogy mindig előkerül. És ha már politikai kultúránál tartunk, akkor érdemes felidézni azt az eseményt, amikor az úgynevezett, mindenki által ismert Kubatov-hangfelvétel nyilvánosságra került, hogy mi volt erre a Fidesz válasza, mi volt erre Kubatov Gábor válasza. Az volt, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány nappal később megjelent az egyik videomegosztón egy ugyanilyen hangfelvétel, amelyen egy állítólagos szocialista kampányaktivista beszél arról, hogy egyébként az MSZP is működtet hasonló rendszert, hasonló illegális adatbázisokat. (Dr. Bárándy Gergely: Kiderült, hogy hamisítvány!) Csakhogy egy olyan olcsó programmal torzították el ezt a hangfelvételt, amit nagyon egyszerűen az alfahir.hu hírportál vissza tudott az eredeti hangfelvételre állítani, és kiderült, hogy Kubatov Gábor személyi titkára az (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Hú! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Bizony, így volt!), aki magát szocialista kampányaktivistának adja ki, és megpróbálja besározni így az MSZP-t. (Dr. Schiffer András: Kettős ügynök!)

(10.40)

Persze, nem kell őket félteni, csak lássák, hogy milyen politikai kultúrát képvisel a Fidesz alelnöke, merthogy itt is előkerül az NVI-nél történt események során.

Itt nemcsak az volt felháborító szintén az NVI-nél történtek során, hogy odaküldték ezeket a kopaszokat, és megpróbálták megakadályozni Nyakó Istvánt, hogy ezt a kérdést benyújtsa, hanem az is ‑ a jegyzőkönyvből kiderül ‑, hogy úgy küldték oda ezeket az embereket, hogy közben a Jobbikra akarták kenni, mintha mi küldtük volna oda őket. Kezdetben két csoportban voltak, és arról beszéltek ott egymás között, hogy van egy gárdista csoport, így próbálták őket feltüntetni, tehát azt a látszatot próbálták kelteni, hogy a Jobbik az, amelyik ilyen eszközökkel meg akarja akadályozni azt, hogy az MSZP népszavazást kezdeményezzen. Elképesztő, hogy milyen mélyre tudnak süllyedni egyesek a politikai kultúrában!

A további felháborító részhez térve, nagyon nagy jelentőségét látom annak, nem csak szakmailag és nem csak logisztikailag, hogy kizárólag az NVI által kiadott aláírásgyűjtő íveken lehet az aláírásokat összeszedni. Hallhattuk Bárándy Gergelytől is, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnöke nem ezt javasolta, hanem azt javasolta, hogy az NVI-elnök csak a mintapéldányt adja ki, és ezt követően a választópolgárok, illetve a szervezetek sokszorosíthassák maguk az aláírásgyűjtő íveket. Ennek nem csak azért van jelentősége, mert egy népszavazás esetében rendkívül fontos, hogyha több szervezet együtt ‑ civil szervezetek, pártok ‑ akar gyűjteni aláírásokat; logisztikailag sokkal egyszerűbb eljuttatni akár interneten keresztül az ország bármely pontjára ezeket az aláírás­gyűjtő íveket.

De nem csak a logisztika az, ami itt közbeszól. Amikor olvastam az indokolást, amelyet egyébként Vejkey Imre képviselő úr az előbb szó szerint ismertetett, hogy a szervezők megszabadulnak az ívek másolásával járó költségektől, akkor ehhez azért hozzá kellene tenni, hogy az állam viszont ezeket a költségeket, a megrendelést megszerzi magának, tehát innentől kezdve a Nemzeti Választási Irodán keresztül az állam lesz az, amely a népszavazási kérdések, népszavazási aláírásgyűjtő ívek nyomdaköltségeit kiadhatja valamilyen cégnek.

Nézzük meg, hogy ebben a tekintetben milyen politikai kultúra az, amit az önök kormánya az elmúlt időszakban megvalósított! 2015 szeptemberében olvashattuk azt a Magyar Nemzetben, hogy korábban a Fidesz által élesen támadott Erdős Ákos cége tálcán kapott egy 2,5 milliárdos üzletet, ugyanis nyílt közbeszerzés nélkül, gyakorlatilag titokban jelölték ki a 2014-es három országos választás szavazólapjainak gyártására és szállítására a Gyurcsány Ferenc volt üzletfeléhez, Erdős Ákoshoz köthető ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t. (Moraj az ellenzék padsoraiban. ‑ Dr. Vejkey Imre: Csak közbeszerzéssel!) Nem, nyílt közbeszerzés nélkül, az NVI adta ki az adatokat a Magyar Nemzetnek; nyílt közbeszerzés nélkül, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. Mindjárt rátérek erre, hogy mi volt a nemzetbiztonsági érdek ebben az esetben, csak előbb hadd mondjam el, hogy milyen mértékű pénzekről van szó!

Az országgyűlési választások nyomdai termékeiért bruttó 901, a helyi és nemzetiségi önkormányzatiért 934, az európai parlamentiért pedig 580 millió forintot fizettek ki a cégnek. (Novák Előd: Zsebpénz!) A Nemzeti Választási Iroda magyarázata szerint a nyílt közbeszerzés szabályainak alkalmazása, az ajánlattételi felhívás részét képező dokumentáció és műszaki leírás nyilvánosságra kerülése súlyosan veszélyeztette volna a választások biztonságos lebonyolítását (Dr. Vas Imre: Ez így van!), ezért könnyített beszerzési eljárást folytattak le. Ennek a könnyített beszerzési eljárásnak a lehetőségét ki alkotta meg? Az előző Orbán-kormány 2011-ben, egy kormányrendeletben.

Hozzátette a Nemzeti Választási Iroda azt is, hogy nemzetbiztonsági érdek a szavazólapok hamisítás elleni védelemmel, biztonsági elemekkel való ellátása. Látom, az államtitkár úr bólogat, nagyon örülök, ha ön ezt így gondolja, csak akkor azt magyarázza meg, legyen olyan kedves, államtitkár úr, hogy miközben az NVI nemzetbiztonsági érdekre hivatkozik, ebben a cégben, az ANY-ben számottevő részesedése van külföldi cégeknek. (Dr. Schiffer András: Legalább nem offshore!) Tehát önök legyártatják nyílt közbeszerzési eljárás nélkül Erdős Ákos cégével, egy olyan céggel, amelyben külföldi részesedése van két amerikai cégnek, az egyesült államokbeli EG Capital LLC-nek és a Digital Forest LLC-nek. Az előbbi, találják ki, Erdős Ákos igazgatósági elnök érdekeltsége, az utóbbi pedig, mit ad Isten, a fiáé, Erdős Tamásé. (Moraj a Jobbik soraiban.)

Nem szégyellik ezek után, például Hollik István, a közoktatási vitanapon felháborodva támadni Erdős Ákost és az akkori Gyurcsány-kormányt a Nemzeti Tankönyvkiadó botrányos körülmények közötti megvásárlásáért. Ebben igaza volt Hollik Istvánnak, csak önök itt hangosan bírálják az akkori Gyurcsány-kormányt és Erdős Ákost, közben meg nyílt közbeszerzés nélkül 2,5 milliárdos bizniszt adnak ki neki. Ugye, nem arról van szó, államtitkár úr, hogy ismételten ezt a nyomdai tevékenységet az NVI-n keresztül a kormány meg akarja szerezni magának, és akár ilyen eljárások során szeretnék odaadni ezt a lehetőséget is Erdős Ákosnak? Mert igen, az NVI elnöke, még egyszer mondom, a szakmai javaslatában nem ezt javasolta. Nem azt javasolta, hogy az NVI által kiadott aláírásgyűjtő íveken lehessen csak gyűjteni aláírásokat, hanem azt, hogy a mintapéldányt hitelesíti az NVI elnöke, és onnantól kezdve sokszorosíthatják a népszavazási aláírásgyűjtésben részt vevő szervezetek.

Logisztikailag is sokkal logikusabb. Önök is gyűjtöttek már aláírásokat, nagyon jól tudják, hogy miért van erre szükség. Egy népszavazási aláírásgyűjtés nem ugyanaz a kategória, mint mondjuk, az ajánlásgyűjtés a képviselőjelöltek számára. Egyáltalán nem ugyanaz, egész más a természete, hiszen civil szervezetek is részt vehetnek az aláírásgyűjtésben. Logisztikailag nem indokolt, hogy kizárólag az NVI által kiadott aláírásgyűjtő íveken lehessen gyűjteni. Ez nagyon meg fogja nehezíteni az aláírásgyűjtéseket, és sokkal nehezebbé fogja tenni önmagában ez az adminisztratív intézkedés azt, hogy népszavazást lehessen tartani Magyarországon.

Egy másik kérdés ehhez kapcsolódóan a bírság kiszabása. Arra is emlékeznünk kellene, és a politikai kultúrához szintén kapcsolódik, hogy hogyan került be az országgyűlési ajánlásgyűjtések során a bírság kiszabása a törvénybe. Először akkor is beterjesztettek egy hibás törvényt, azt terjesztették be választási eljárási törvényként, hogy annyi ajánlóívet kell átadni a jelölő szervezetnek, amennyit az igényel, majd felhívtuk a figyelmet, azt hiszem, akkor Szávay István képviselőtársam, hogy ez a szabályozás hibás, hiszen ha odaáll valaki egy kamionnal a Választási Iroda elé, és azt mondja, hogy pakolják tele, akkor a Választási Iroda munkatársainak azt tele kell pakolni, mert ha ő igényel annyi ívet, akkor ezt tele kell pakolni.

Azt javasoltuk, hogy az érvényes ajánlások összegyűjtéséhez szükséges mennyiséget plusz 20 százalékot a hibaszázalék miatt lehessen átadni a jelölő szervezet részére. Ezt nem fogadták el, hanem behozták a bírságot, hogy igen, annyit kell átadni, amennyit igényel, de megbírságolják, ha nem hozza vissza. Ez szintén egy rossz szabályozás, népszavazásnál pláne sokkal nehezebben fog működni, még egyszer mondom, mert egy népszavazási aláírásgyűjtésben nem egy vagy két, vagy megszámlálható mennyiségű jelölő szervezet az, amelyik részt vesz, hanem rengeteg civil szervezet tud kapcsolódni, például ahhoz a 2009-es népszavazási aláírásgyűjtéshez is, ami a költségtérítések megakadályozását, illetve átalakítását célozta volna. Számos civil szervezet részt vett a gyűjtésben, és életszerűtlen az, hogy itt is ezt a bírságot próbálják alkalmazni.

Egész egyszerűen nem értem, hogy miért nem jó ebben az esetben is az, hogy annyit adnak a rendelkezésükre, amennyi a 200 ezer érvényes aláírás összegyűjtéséhez szükséges, plusz a hibaszázalékok miatt ezt növelik, ha már az NVI által kiadott ívekben gondolkodnak. Szerintem, még egyszer mondom, egy népszavazási kampány során egyáltalán nem indokolt az, hogy ilyen megkötéseket tegyenek.

Persze, a párhuzamossági moratórium politikai jelentőségét most kihasználva megnyitja a népszavazási törvényt, de azért számos kényes kérdésről egész egyszerűen nem beszélnek ennek kapcsán. Az LMP által összehívott ötpárti egyeztetésen részt vett a Fidesz képviseletében Gulyás Gergely képviselő úr, ezúton is köszönöm ezt neki, bár lehet, hogy ez csak az ő magánakciója volt, mert egyébként minden más érdemi egyeztetéstől elzárkóznak, látjuk, még az NVI-elnök javaslatait sem fogadták meg. Nem szólnak arról, hogy a helyi népszavazások kérdésével mi történjen, az NVB felállításáról, illetve összetételéről szintén nem esik szó ebben a javaslatban, és a népszavazási kampányok finanszírozásával kapcsolatban egész egyszerűen semmit, semmit nem változtatnak, semmit nem szabályoznak.

(10.50)

Tehát azt kell mondanom, hogy ellenzéki pártként az LMP egy sokkal érdemibb, sokkal okosabb, sokkal értelmesebb javaslatot tett le az asztalra, mint amit az igazságügyi miniszter beterjesztett. Ott dőlnek el, az LMP-s javaslatban vannak érdemi változtatások, ők érdemben hozzányúlnak ehhez a rendszerhez, önök pedig csak egy politikai kármentést próbálnak ezzel a javaslattal tenni, mert már látják azt, hogy nem tarthatók az események, mert akkora felháborodás alakult ki. Ez a törvényjavaslat tehát az érdemi kérdésekhez nem nyúl hozzá, amihez pedig hozzányúl, ahhoz is sok esetben nagyon rosszul, nem elvitatva persze azt, hogy a párhuzamossági moratórium kérdését jól oldja meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schiffer András frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Előzetesen szeretnék röviden reagálni az előttem szóló képviselőtársakra. Először is lenne két kérdésem Vejkey képviselő úrhoz, remélem, hogy a vitában ezekre választ is kapunk.

Képviselőtársam, ön szerint a Ferencváros melyik szurkolótáborát hívják anomáliának? Mondja meg! Melyik szurkolói csoport vette fel az anomália nevet? Merthogy itt nem anomália történt, tudja!

A másik: arra kérem, hogy úgy is, mint a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka legyen szíves világos, egyenes választ adni arra, főként a tegnapi és tegnapelőtti szavazási magatartásuk után, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt kiáll-e Erdősiné népszavazási kezdeményezése mellett. Gyűjt-e aláírásokat a Kereszténydemokrata Néppárt Erdősiné népszavazási kezdeményezésének a sikere érdekében? Válaszoljon erre, s akkor kibújik a szög a zsákból, hogy valóban anomália volt vagy valami egészen más.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amit önök művelnek, az puszta kármentés. Egyszerűen arról van szó, hogy ‑ miniszterük közkedvelt kifejezésével élve ‑ túltolták a bringát februárban, és próbálják elterelni a figyelmet. Próbálják elterelni a figyelmet egyrészt a tegnapi trükközéssel, a boltzár visszavonásával, illetve ezzel a törvényjavaslattal. Nem fogják ennyivel megúszni! Nagyon remélem, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság komolyan veszi azt, ami február végén történt, és világos magyarázatot kapunk arra, hogy ezek a huligánok, verőemberek hogyan kerültek oda, hogyan került oda Erdősiné, kicsoda Erdősiné, milyen kapcsolatban van ezekkel a verőemberekkel, és ki tartott politikai képzést ezeknek a verőembereknek, hogy azt a színjátékot, amit az előbb Dúró Dóra képviselőtársam elmondott, eljátsszák az Alkotmány utcában. Erre kéne válaszolni, államtitkár úr!

Arra kéne válaszolni, hol tart az a vizsgálat, amelyik világosan, feketén fehéren bemutatja a magyar emberek előtt, hogy mi az a szégyenteljes akció, ami február végén az Alkotmány utcában zajlott. Nem fogják ennyivel megúszni! Elsőrendű nemzetbiztonsági kockázat egy országban, ha egy vezető kormánypárt kapcsolatban van félbűnözői csoportokkal, huligán bandákkal. (Dr. Bárándy Gergely: Nem fél, hanem teljesen!) Erre legyen szíves válaszolni! A népszavazási törvény ráncfelvarrása ezt nem fogja meg nem történtté tenni.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen több elemében is előremutató, azzal együtt, hogy még az NVI elnökének a javaslatait sem vette figyelembe. Természetesen igaz az is, amit az imént elmondott a jobbikos vezérszónok, nyilvánvaló, hogy az aláírásgyűjtéseknél azt a helyzetet kell figyelembe venni, hogy a parlamenti választásoktól eltérően a népszavazás intézménye nem elsősorban a pártoknak van fenntartva, hanem egy olyan intézmény, amelyre alkalmilag szerveződő állampolgári közösségek, civil szervezetek is jogot kapnak. Tehát amikor ennek az intézménynek a korrekciójáról van szó, amikor arról van szó, hogy a népszavazás intézményét hogyan lehetne élővé tenni, akkor nem elsősorban a parlamenti pártokra kell gondolni, hanem azokra az állampolgári közösségekre, amelyek egy-egy döntés, egy-egy sérelem, egy-egy állampolgári javaslat kapcsán próbálnak tömegtámogatást szerezni.

Ami a javaslatot illeti: miután meglehetősen szűk körre vonatkozik, tehát vélhetően csak a február végi szégyen eltussolására irányuló szándék érhető benne tetten, két konkrét módosítási javaslatot említenék meg. Az egyik az, hogy a történet akkor korrekt, ha az államfőnek, de főként a kormánynak nemcsak a moratórium kihirdetése után, de már a gyűjtés időtartama alatt sincs lehetősége a trükközésre. Tudom, hogy önöknek nagy kedvük van az ilyen heccekre, de ez akkor lesz korrekt szabályozás, ha az aláírásgyűjtés megkezdését követően ugyanabban a tárgykörben a kormány, illetve a köztársasági elnök nem hirdethet népszavazást.

A másik pedig az, hogy a javaslat szerint a moratórium kihirdetése igenis egy érdemi döntés a Nemzeti Választási Bizottság részéről. Éppen azért, mert itt egy érdemi döntésről van szó, a törvényjavaslat akkor felel meg az alkotmányossági követelményeknek, ha a jogorvoslati jogot biztosítja. Magyarul, az NVB-nek a moratórium kihirdetésére vonatkozó határozatával szemben a jogorvoslatot biztosítani kell, egyebekben alaptörvény-ellenes lesz maga a népszavazási törvény.

A népszavazás törvényi szabályozásával nem pusztán az a gond, amit a meglehetősen szürreális blokkolóórás jelenetek bemutattak, és amivel kapcsolatban Pálffy Ilona már egy évvel ezelőtt ‑ ahogy Dúró képviselőtársam az előbb felemlítette ‑ már szinte követelte az igazságügyi tárcától, hogy lépjen. Önök ezt nem tették meg. Itt is elszámolással tartozik az államtitkár, hogy az elmúlt egy évben az igazságügyi tárca miért késlekedett, amikor az NVI elnöke világosan jelezte, hogy milyen problémák vannak.

De korántsem csak ez a probléma. Az LMP összehívott egy ötpárti egyeztetést az NVI-botrány után, amit a Magyar Szocialista Párt számomra rejtélyes okból bojkottált. Azon az egyeztetésen terítékre kerültek mindazok az elemek, amelyek az állampolgárokat ma megfosztják attól az érdemi jogtól, hogy az akaratukat ténylegesen tudják közvetíteni, közvetlenül tudják a közfontosságú döntések sorsát befolyásolni.

Miről van szó? Ezen az egyeztetésen fölmerült, hogy a helyi népszavazások esetében teljesen indokolatlan szigorúbb szabályokat alkalmazni, mint az országos népszavazásnál, a kezdeményezési küszöböt is le kell szállítani 5, illetve 15 százalékra a helyi rendeletben meghatározott módon. A demokrácia egész egyszerűen akkor lesz átélhető, ha az emberek minél könnyebben kapnak beleszólási jogot, hogy az általuk leginkább átélhető és átlátható lakókörnyezet döntéseit érdemben tudják befolyásolni. Ezért kell a helyi népszavazás intézményét megkönnyíteni.

Kezdeményeztük továbbá azt is, hogy a népi kezdeményezés intézményét állítsák vissza a jogaiba. Szintén arra kell utalnom, hogy a magyar demokrácia, de nyugodtan lehet tágabb értelemben is beszélni, hogy a hagyományos XX. századi demokráciák alapvető legitimációs problémái pontosan abból fakadnak, hogy ma már folyamatos tekintélyvesztést szenvednek el ezek az intézmények, ha az emberek nem tudják napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra átélni azt, hogy azok a döntések, amelyek a fejük felett születnek, nem nélkülük születnek. Elemi érdeke minden demokráciának, hogy az állampolgárok közvetlen részvételét lehetővé tevő intézményeket megkönnyítse, illetve ezek hatékonyságát növelje. Azért van szükség a népi kezdeményezésre is, hogy az emberek lássák azt, hogy az ő akaratuknak megfelelően akár még a parlamenti napirend is alakítható. Ezen túlmenően pedig az LMP javaslatot tett arra, hogy ha már hozzányúlunk a népszavazási törvényhez, akkor rendelkezzünk a helyi és az országos népszavazások legalapvetőbb kampányszabályainak a rendezéséről. Ellentétben azzal, amit Bárándy képviselőtársam állít, én nem gondolom, hogy az elmúlt 25 évben, amikor egyáltalán volt népszavazás, azok korrekt feltételek mellett zajlottak volna le. Emlékezzünk vissza arra, hogy akár a kettős népszavazás során 2004-ben, de olyan sorsdöntő kérdésekben is, mint a NATO-, illetve EU-csatlakozásról folytatott népszavazás során is a hatalom egész egyszerűen meggátolta azt, hogy a különböző nézetek egyenrangú módon kerüljenek terítékre. Volt olyan népszavazás, ahol én a kisebbségi véleménynek voltam az aktivistája, és pontosan tudom, hogy hatalmi eszközökkel próbálták meg az ellentétes véleményt elhallgattatni. Arra teszünk javaslatot, legalább a kereteit teremtsük meg annak, hogy az ellentétes nézetek hozzávetőlegesen egyenlő súllyal kapjanak teret a médiában, illetve kapjanak kampányeszközöket.

(11.00)

Itt megjegyzem, hogy Gulyás Gergely, nekem úgy tűnt, mégiscsak a Fidesz képviseletében nyitott volt ezekre a javaslatokra, a kormányzati előterjesztés erre mégsem terjed ki.

Amiket Bárándy képviselőtársam azokkal a szabályozási elvarratlanságokkal kapcsolatban mondott, hogy itt például a Kúria döntéshozatali határideje miképpen tudja adott esetben a kezdeményezések sikerességét manipulálni vagy befolyásolni, teljes mértékben egyetértek. Ezt nem szeretném elismételni, egyébként a javaslatunk erre szintén kitért.

Viszont, ha már a február végi szégyenletes eseményeknél vagyunk, akkor nem lehet elmenni szó nélkül az NVB, a Nemzeti Választási Bizottság szerepe és összetétele mellett. A Nemzeti Választási, illetve korábban Országos Választási Bizottság tagjai a rendszerváltás óta két csatornán érkeznek be. Vannak, ugye, az úgynevezett pártdelegáltak, és azon kívül pedig az Országgyűlés közvetlenül delegál, illetve küld be a Választási Bizottságba személyeket. Akiket az Országgyűlés választ, azokról az a feltételezés, az az ő funkciójuk, ha úgy tetszik, hogy független szakemberként működjenek közre a választások tisztaságának ellenőrzésében.

Ehhez képest mit láttunk? Teljesen érthetetlen módon kilenc évre meghosszabbították a mandátumukat, és beszéljünk teljesen nyíltan és világosan: önök pártaktivistákkal töltötték föl az NVB-t. Azok a jóemberek, akiket beküldtek, meg kell nézni az életrajzukat, szavazóköri aktivisták voltak, helyi választási bizottsági tagok. Hát nem sül ki a szemük? Ezekre az emberekre azt mondják, hogy a pártatlanságot őrzik? Az, ami történt a Nemzeti Választási Bizottságban az elmúlt hónapokban, egyenes következménye annak, hogy Fidesz-aktivistákat toltak be oda. Fidesz-aktivistákat toltak be oda, éppen ezért az LMP-s javaslat arra is kiterjedt, hogy egyrészt teljesen indokolatlan volt kilenc évre megszabni az NVB-tagok mandátumát; az a logikus, ha minden parlamenti választás után, ugyanúgy, ahogy az 25 évig volt, újra kell választani a Nemzeti Választási Bizottság parlament által választott tagjait is.

A másik, hogy ha pártatlan működést várunk el az NVB parlament által választott tagjaitól, akkor mondjunk ki egy világos összeférhetetlenséget, például a korábbi szavazóköri biztosi meg a pártdelegált választási bizottsági tagság és az NVB-tagság között. Itt elválik az ocsú a búzától. Ha önök valóban tiszta viszonyokat akarnak, akkor ezt a javaslatot befogadják. Ha továbbra is bábozni akarnak a Nemzeti Választási Bizottsággal, és machinálni akarják például a népszavazási kezdeményezések sikerességét, akkor önöknek jó okuk van megtartani a jelenlegi nemzeti választási bizottsági tagokat.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslatból én továbbra is hiányolom azt, hogy igenis világosan hozzá kell nyúlni ‑ és ez alaptörvény-módosítást is igényel ‑ ah­hoz, hogy mit gondolunk a közvetlen és a közvetett demokrácia viszonyáról. Mi, szemben egyébként az elmúlt 25 év egész alkotmányos felfogásával, úgy gondoljuk, az LMP azt gondolja, hogy a közvetlen és a közvetett demokrácia között nem lehet hierarchiát létesíteni, tagadjuk azt, hogy a közvetett demokrácia előbbre való lenne a közvetlen demokráciánál. Ott és amennyiben lehetséges az, hogy az állampolgárok közvetlenül szóljanak bele az őket érintő döntésekbe, jól informáltan, ott lehetőséget kell adni a közvetlen demokráciának.

A közvetlen demokrácia jelenti a helyi és az országos népszavazást, jelenti a helyi és az országos népi kezdeményezést, de egyébként számos egyéb eszköz ismert ma a világon, ahogyan az állampolgárok, akár állampolgári tanácsok útján, vagy például már arra is van nagyvárosokban is példa, hogy a helyi fejlesztési terveket a helyben élő emberek közösségi részvételével határozzák meg.

Ebből az is fakad, hogy mi nem kizárt népszavazási tárgykörökben gondolkodunk, hanem megfordítanánk a logikát: bizonyos esetekben kötelező népszavazást kiírni. Az LMP még 2011 elején ismertetett alkotmánykoncepciójában ilyen eset az, amikor alaptörvény-módosításról van szó vagy alkotmányozási folyamat lezárásáról van szó. De ugyanígy mi ideális esetben kötelezően népszavazást írnánk elő például, amennyiben a közszolgáltatások piacosítása merül fel. Mi azt mondjuk, tanulva az elmúlt 10-15 év magyar, illetve nemzetközi példáiból, hogy ha és amennyiben egy kormány különböző közszolgáltatásokat dobra akar verni, akkor kötelezően kérdezze meg az embereket erről.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve azt tudom elmondani, hogy amennyiben az LMP által benyújtott módosító javaslatok meghallgatásra találnak, illetve mindaz, amit Bárándy képviselőtársam itt az eljárási szabályokkal kapcsolatban, a Kúria eljárásával kapcsolatban elmondott, akkor önmagában ez a javaslat akár támogatható is lehet. Viszont azt is szeretném rögzíteni, hogy ez a javaslat pusztán azt a célt szolgálja, hogy a Fidesz próbáljon menekülni a február végi szégyen elől, próbálják meg nem történtté tenni azt, ami február végén történt. Ezzel kapcsolatban azt tudom önöknek mondani, hogy függetlenül ennek a törvényjavaslatnak a sorsától, önök elszámoltatással, elszámolással tartoznak a parlament és az emberek előtt, hogy mi történt, ki küldte oda ezeket a verőembereket. És nem nyelvbotlás, amit az imént mondtam: ha ez nem történik meg, akkor 2018-ban erre is elszámoltatás lesz.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most van lehetőség kétperces felszólalásokra, mivel független képviselő pillanatnyilag nem tartózkodik az ülésteremben. Megadom a szót az MSZP képviselőcsoportjából Bárándy Gergely képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Schiffer képviselőtársam felszólalására szeretnék nagyon röviden reagálni, egyébként előrevetve azt, hogy túlnyomó többségével annak, amit mondott, teljes mértékben egyetértek és osztom a véleményét.

Két dolog azonban korrekcióra szorul. Először is, frakcióvezető úr, én nem mondtam soha olyat, hogy minden korrekt feltételek között zajlott a korábbi népszavazásokkal kapcsolatban. Merthogy ön ezt kívánja nekem tulajdonítani, viszont olvassa vissza a jegyzőkönyvet, tényleg fölírtam pontosan. Ugyanis én annyit mondtam, hogy a jelenlegi szabályok alapján összesen az elmúlt 30 évben két érvényes és eredményes népszavazás lett volna, és az elmúlt időszakban, mióta ez a szabály hatályba lépett, még nem volt érvényes és eredményes népszavazás. Én ennyit mondtam, mást egyébként a múltra vonatkozóan nem.

Sokadszorra kerül elő az ötpárti részvétel, illetve részvétel hiánya részünkről. Frakcióvezető úr, ne értse egyfajta elzárkózásnak azt a magatartást, amit akkor tanúsítottunk. Ön úgy fejezte be a fölszólalását, ezt is fölírtam, hogy próbál menekülni a Fidesz a februári események elől. Így van. Mi is úgy értékeltük és értelmeztük, hogy azok az események, amik akkor elindultak, arról szólnak, hogy a Fidesz próbál előrefelé menekülni, próbál előremutató javaslatokat tenni a tekintetben, hogy akkor legyen törvénymódosítás, hogy többet ilyen ne történhessen, s a többi, s a többi, ahelyett, hogy egyébként azon eseményeket megpróbálná kivizsgálni, amik akkor történtek. Mi úgy értelmeztük és értékeltük, hogy akarva-akarat­lanul, inkább akaratlanul, szeretném ezt hangsúlyozni, az LMP is ezt a törekvésüket támasztja alá azzal az ötpárti egyeztetéssel.

Mi egyébként azokat a javaslatokat szívesen támogatjuk, amiket frakcióvezető úr elmondott, de annak nem szeretnénk és nem szerettünk volna akkor, ott, abban a helyen, abban az időben menlevelet adni, hogy ilyen eszközökkel a Fidesz meneküljön a felelősségre vonás alól. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak kétperces felszólalásra jelentkezett Schiffer András frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Bárándy Képviselőtársam! A helyzet a következő. Természetesen abban nyilván egyetértünk, hogy az egész történet két hónapja arról szól, hogy a Fidesz megpróbálja megúszni a balhét, észrevették, hogy kicsit túlmozgásos volt valamelyik vezető emberük, amikor ezt a jelenetet megrendezték.

Viszont azt gondolom, el kell dönteni, hogy ki mit akar és ki mit tart tisztességesnek és vállalhatónak. Egyfelől azt mondjuk, hogy nem tisztességes az, amit a Fidesz művel, hogy próbálják meg nem történtté tenni mindenféle törvényhozási trükkökkel a február végi szégyent. Ez egy dolog. De ugyanúgy nem tartom tisztességesnek, ha ezt a február végi NVI-botrányt, mondjuk, a Magyar Szocialista Párt pusztán a pillanatnyi politikai haszon kimaxolására használja fel ‑ beszéljünk nyíltan és világosan! Azt LMP azt mondja, hogy ebben a helyzetben számunkra az elsődleges szempont, hogy pontosan ezt a krízist arra használjuk fel, hogy a népszavazás intézményét helyreállítsuk, az embereknek visszaadjuk a tényleges és érdemi jogot arra, hogy az ország sorsába beleszóljanak.

Mi ezt a helyzetet szerettük volna akkor is kihasználni. Mi nem önmagában a pillanatnyi politikai hasznot néztük, hanem azt, hogy ezt a helyzetet kihasználva hogyan lehet a népszavazás és népi kezdeményezés intézményét helyreállítani. Ebben önök sajnálatos módon nem voltak partnerek, erről szól a történet. Köszönöm szépen.

(11.10)

ELNÖK:Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Rendes felszólalásra a Jobbik képviselőcsoportjából Dúró Dóra képviselő asszonynak adok szót. Parancsoljon, képviselő asszony!

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mi, ellenzékiek jól elvitatkozunk itt egymással. Úgy látom, megint ez a szereposztás. Ugyanakkor szeretném elmondani azt, hogy a februári események valóban különböző politikai és szakmai válaszok megalkotására sarkalltak egyébként mindenkit. Tehát az igazságügyi miniszter felelőssége, ahogyan az előző felszólalásomban is elmondtam, szerintem vitathatatlan. Már tavaly, 2015 júliusában az NVI elnöke jelezte ezeket a problémákat, de önök nem terjesztettek elő javaslatokat, holott konkrét jogszabályalkotásra hívta fel az igazságügyi minisztert az NVI elnöke, és hónapokkal azután ez nem történt meg.

Számos más lehetősége is van annak, itt a parlamenti keretek között is, hogy ezekről az eseményekről beszéljünk, és kivizsgáljuk akár a felelősséget, akár a szakmai megoldásokat, javaslatokat előterjesszük. Egyik ilyen a törvénymódosítás, amely most itt van a Ház előtt, az LMP is terjesztett elő ilyet, az MSZP is, nekünk is vannak javaslataink. Vizsgálóbizottságot kezdeményeztünk az NVI-nél történt események kivizsgálására, amelyet az MSZP és az LMP is támogatott, valamilyen rejtélyes oknál fogva azonban a Fidesz nem támogatta. Az ötpárti egyeztetések is egy olyan, szerintem a politikában abszolút bevett eszközök, amelyeken való részvétel, úgy gondolom, a szakmai szempont alapján egyértelmű kellett volna hogy legyen az MSZP részéről is.

De egy picit az államtitkár úr kétkedett, amikor az előző felszólalásomban Erdős Ákos érdekeltségeiről beszéltem, ezért szeretném további összefüggésekre is felhívni a figyelmét. Erdős Ákosnak a 2010-es kormányváltás nem okozott törést a megrendeléseiben, ahogy az előbb említettem, a 2014-es országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választások során nyílt közbeszerzés nélkül, gyakorlatilag titokban kijelölték az ő cégét. De mindez nem volt elég, hiszen képzeljék el, mit ad isten, a megélhetési bevándorlásról és terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció kérdőíveit is az ő cége készíthette el. Tehát eddig a kormány és az NVI úgy gondolta, hogy a 2014-es választási szavazólapokat is és a nemzeti konzultációs kérdőíveket is annak az Erdős Ákosnak a cége készíti el, aki 2005-ben a Nemzeti Tankönyvkiadót botrányos körülmények között vette meg. Ezt követően pedig államtitkár úr úgy gondolja, hogy egyáltalán nem megalapozott, amit mondok, sőt én nem gyaníthatom, hogy ha önök az ő cégét találták alkalmasnak arra, hogy a nemzeti konzultáció kérdőíveit elkészítsék, akkor ezt követően majd az aláírásgyűjtő íveket a népszavazások során nem az ő cége fogja elkészíteni. Államtitkár úr, akkor hoztak rossz döntést vagy most fognak rossz döntést hozni? Ha ezt a szabályozást önök hozzák, megváltoztatva az NVI elnökének javaslatát, hogy csak az NVI által hitelesített és ott felvehető aláírásgyűjtő íveken lehessen aláírásokat gyűjteni, ennek nincs, még egyszer mondom, szakmai, logisztikai indoka.

Egyetlen indoka lehet, de ez nem is csökkenti egyébként, sőt az állam számára növeli a költségeket, hiszen a civil szervezetek eddig viselték azokat a költségeket, amelyek a sokszorosítással jártak. Igen, onnan elveszik, könnyítik, logisztikailag pedig nehezítik, ezt hozzáteszem. Tehát eddig költségeket csökkentenek, a logisztikai, szervezési feladatokat bonyolítják, életszerűtlenné teszik gyakorlatilag az egész aláírásgyűjtést, hiszen körülbelül 220 ezer példányt kellene felvennie az NVI-ben annak, aki kezdeményezi ezeket az aláírásgyűjtéseket, hiszen a mostani aláírásgyűjtő mintapéldány alapján 8 aláírás fér el egy íven.

Tehát a nemzeti konzultáció kérdőíveit is Erdős Ákos cége állíthatta elő, az az ANY, amelynek felügyelőbizottsági tagja Sárközy Tamás jogász, aki a Medgyessy-, majd az első Gyurcsány-kabinet idején kormánybiztos volt, 2008-tól pedig Gyurcsány Ferenc közigazgatási tanácsadója lett. (Dr. Schiffer András: Nahát!) Korábban fb-tagként vállalt szerepet a cégben Stumpf István egykori kancelláriaminiszter, jelenlegi alkotmánybíró, de mostanra a helyét a testvére, Stumpf János vette át. 2011-ig a társaság igazgatósági tagja volt Heim Péter. Tudják, ki Heim Péter? A Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke. De hogy tudják, Erdős Ákos egyébként nagyon régi motoros a politikában, hozzáteszem, hogy a Magyar Narancs már 2005-ben közölt arról cikket, hogy Pintér Sándornak Erdős segített, amikor a Horn-kormány idején felmentették országos rendőrfőkapitányi tisztségéből. Erdős Ákos volt az, aki akkor Pintér Sándort ösztönözte, hogy alapítson magánvállalkozást, amelybe beszállt az Állami Nyomda. (Dr. Schiffer András: Nahát!)

Tehát Erdős Ákos személye egyben az MSZP és a Fidesz eddigi 25 éves kormányzásai korrupciós összefonódásainak is egyik mintapéldánya. Azért kérdezem, hogy egy ilyen embernek miért adnak olyan megrendeléseket, ami például a nemzeti konzultációs kérdőívek legyártásával kapcsolatos. Hollik István az előbb kiment a teremből. Egyébként, ha nem jött volna be, akkor nem biztos, hogy elmondom még ezt a felszólalást. A közoktatási vitanapon elképesztő agresszióval beszélt arról… (Hollik István belép az ülésterembe. ‑ Közbeszólások: Visszajött! ‑ Dr. Staudt Gábor: Juhász Péterrel egyeztetett!) ‑ köszönöm, hogy visszajött ‑, arról beszélt, hogy mennyire szégyenteljes volt, ahogyan Erdős Ákos megvette a Nemzeti Tankönyvkiadót. Ez valóban szégyenteljes volt. A Láng Rt., amely Erdős Ákosnak egy másik érdekeltsége (Dr. Répássy Róbert: Milyen műsorban vagyunk?), a kezdő ajánlathoz képest a második fordulóban 690 millió forinttal alacsonyabb ajánlatot tehetett, amivel nyert is (Dr. Répássy Róbert: Milyen műsort nézünk?), a vételár végül 3,2 milliárd forint volt (Dr. Répássy Róbert: Lehet erről vitázni, csak minek!), noha ennél érkezett 1 milliárd forinttal kedvezőbb ‑ kedvezőbb, mint Erdős Ákosé ‑, de érvénytelennek minősítették az ajánlatot, és így vehette meg akkor Erdős Ákos…

ELNÖK: Képviselő asszony, ismételt felszólalásban is tisztelettel arra kérem, hogy térjen vissza az eredeti napirendhez (Dr. Schiffer András: Arról beszél!), nagyon fontos, bizonyára nagyon fontos, hogy ezek elhangozzanak, de mégis, nem erről folyik a vita. (Dr. Vas Imre: Nem a Nemzeti Tankönyvkiadóról!) Ez érintheti a vita menetét, elég sok ideje is volt rá, hogy elmondja. Most tisztelettel arra kérem, hogy térjen vissza a törvényjavaslathoz. (Dr. Répássy Róbert: Erdős Ákos még nem kezdeményezett népszavazást!) Répássy képviselő urat meg arra kérem, hogy ha hozzá akar szólni, mások is várnak már kétperces hozzászólásra, nyomja meg a kétperces gombot. (Dr. Répássy Róbert: Ez a politikai programja!) Képviselő úr, figyelmeztetem! Parancsoljon, képviselő asszony!

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Az előző felszólalásom kapcsán államtitkár úr kétségeit fejezte ki a tekintetben, hogy az NVI majd ezzel a céggel fogja ezeket az aláírásgyűjtő íveket legyártatni, és ezért igyekszem bizonyítani neki, illetve a gyanúmat erősíteni, ezért igyekeztem ezeket az összefonódásokat ilyen részletességgel is ismertetni.

Ráadásul az NVI elnöke nem erre tett javaslatot. Tehát nem az történt, hogy az NVI elnöke javasolta azt, hogy államilag gyártsák le ezeket az aláírásgyűjtő íveket, az NVI elnöke nem ezt javasolta, de önök tudatosan megváltoztatták, tudatosan megváltoztatták az NVI elnökének javaslatát. Az Orbán-kormány eddigi nyomdai tevékenységgel kapcsolatos gyakorlata az volt, amit az előzőekben ismertettem. Ezért szeretném azt megtudni, hogy mi az oka, mert szakmai okát nem látom ennek, hogy csak az NVI által kiadott aláírásgyűjtő íveken lehessen aláírást gyűjteni egy népszavazásnál. Életszerűtlen, a civil szervezetek logisztikai tevékenységét rendkívüli mértékben megnehezíti, és az a költségcsökkentés, amire hivatkoznak, nem valós. Ilyen társadalmi igény ugyanis eddig sem a civil szervezetek, sem a pártok részéről nem jutott el sem hozzánk, sem a kormányzathoz, nem jelezték a civil szervezetek, hogy az probléma lett volna eddig, hogy le kell fénymásolni az aláírásgyűjtő íveket. Nem! Ezek nem valós indokok, ezek nem olyan érvek, amelyek megkönnyítik érdemben az aláírásgyűjtést, viszont az eddigi tevékenységükből arra lehet következtetni, hogy a valódi indok az, hogy továbbra is ez a cég legyen az, amelyik (Dr. Gyüre Csaba: Kifizetőhelyet üzemeltetnek!) nyílt közbeszerzés nélkül, nyílt közbeszerzés nélkül, külföldi cégek részesedésével, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva megnyerhesse ezeket a nyomdaipari megrendeléseket az NVI-től, illetve a kormánytól.

Nagyon remélem, hogy ez nem így lesz, és kérem az államtitkár urat, hogy kétséget kizáróan nyugtasson meg engem e tekintetben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból. ‑ Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. A kétperces felszólalásra várókat tájékoztatom, hogy amikor a kör lemegy ‑ és ahhoz még két felszólaló van, aki rendes felszólalásra jelentkezett ‑, csak azután tudok kétperces felszólalásra lehetőséget adni.

Most a KDNP képviselőcsoportjából Vejkey Imre képviselő úr következik. (Dr. Schiffer András: Na, na! ‑ Dr. Gyüre Csaba: Csak keményen!)

(11.20)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Schiffer András által felvetett plátói kérdések vonatkozásában az alábbi válaszaim vannak: tájékoztatom képviselőtársamat, hogy a Ferencvárosnak is van jó hírneve, ezért kérem, hogy a jövőben óvatosabban fogalmazzon feltételezései vonatkozásában. Másrészről pedig, ha már a Fradi szóba került, akkor mint sportot és futballt szerető honfitárs, innen is gratulálok a 29. bajnoki győzelmükhöz. Harmadrészt pedig értelmezhetetlen képviselőtársamnak Erdősiné vonatkozásában feltett kérdése, ugyanis tájékoztatom Schiffer András képviselőtársamat arról, hogy Erdősiné népszavazási kérdését nem hitelesítették. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából ismételt felszólalásra Bárándy Gergely képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem nagyon szeretnék én ebbe a vitába beszállni, amit itt Schiffer képviselő úr és Vejkey Imre folytat, de ha jól értem, nem a Fradiról, hanem a kopaszokról beszélt a képviselő úr. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Oké, rendben van. Akkor jól értettem a dolgot. (Az elnök csenget.)

Ami viszont az érdemét illeti, én nem gondolom azt, bár persze tehetjük és megadhatjuk ezt az örömöt a kormánypártok részére, hogy mi egymással vitatkozunk, úgyhogy nagyon röviden reagálnék csak, Schiffer képviselő úr, arra, amit ön elmondott. Igen, szeretnék azért, mert kár lenne a levegőben hagyni. Azért van már annyira tapasztalt politikus ugyebár, hogy tudja azt, ha van egy olyan téma, ami elviszi egy annál fontosabbról a figyelmet, akkor az annak hasznos és annak jó, aki azt szeretné, hogy ezt a figyelmet elvigyék onnan. Abban az esetben, ha ön pontosan ugyanarra a trackre áll rá, mint amit a Fidesz csinált, hogy ahelyett, hogy kivizsgálnánk ezt az ügyet, ahelyett, hogy arról szólna a közbeszéd, hogy mi történt ott és kik a felelősök, hogy a mai napig nem tudjuk azt emiatt, hogy például az eljárások ebben az ügyben hol tartanak ‑ ha netán államtitkár úr erről tud valamit, akkor örülnék, ha erről felvilágosítást adna ‑, vagy hogy a Fideszen belül kik a felelősök ezekért az eseményekért, hanem beszáll abba a versenybe, hogy ki tud jobb javaslatokat tenni majd a jövőre nézve előremutatóan, és hangsúlyozom, nem ma, hanem akkor, abban a helyzetben, akkor azzal nem ennek az ügynek a kiderítését, illetve ennek a törekvésnek a sikerét szolgálja.

Mi ebben nem kívántunk részt venni ‑ ennyi. Gondolom, ezt megérti. És lehet, hogy nem ért vele egyet, de én örülnék annak, ha erről a témáról le tudnánk végre szállni, már csak azért, mert akkor ezek szerint két különböző véleményünk van erről, és teljesen fölösleges ezt istenuntáig ismételgetni.

A másik, amit szerettem volna ‑ ezt már államtitkár úrhoz címezni. Láttam, hogy lelkesen jegyzetelt is és rázta a fejét, amikor arról beszéltünk, hogy a kormány rendkívül régen tud ezekről a problémákról, és a Nemzeti Választási Iroda elnöke rendkívül régen fölhívta már az igazságügyi miniszter figyelmét erre, akkor hozzátennék még egy elemet. Számos olyan fórum volt, ahol nemcsak az igazságügyi miniszter, hanem az Országgyűlés törvényalkotásért felelős bizottságának az elnöke is vitapartner volt, jelen volt, és az NVI elnöke ezeken a fórumokon ismertette azokat a javaslatait, aminek egy jó részét egyébként most önök nem fogadják meg. Akkor most már valóban nagyon kíváncsi lennék arra, hogy miért rázza államtitkár úr a fejét akkor, amikor ezek a mondatok elhangoznak, mert vagy mi és a sajtó tévedünk egy hatalmasat, és Trócsányi miniszter úr, illetve az akkori államtitkárok valóban nem tudtak erről, nem olvastak sajtót, nem jutott el a Választási Iroda elnökének az igénye önökhöz, vagy pedig valami másról van szó, amit most jelen pillanatban kitalálni nem tudok.

Ezzel kapcsolatban, mivel az igazságügyi tárca részéről eddig hagyomány volt azért, és Répássy államtitkár úr annak idején mindig megtette, hogy a vitában részt vesz, erről sajnos államtitkár úr egy picit leszokott, vagy föl se vette ezt a régi stílust, azt kérném, hogy ne kerüljünk megint abba a helyzetbe, mint amit megéltünk annak idején a választási eljárási törvénynél, hogy volt egy 7,5 órás vita, egy 7,5 órás vita itt a Házban, és az államtitkár asszony úgy ülte végig ezt a vitát, hogy meg se nyikkant, hanem a zárszóban akarta elmondani az álláspontját. Aztán persze, mivel a Házszabályt kevéssé ismerte, ezért, mondjuk úgy, ráfaragott, mert nem övé volt a zárszó, hanem az előterjesztőé, és így ismét megnyílt a vita, amiből kerekedett végre egy normális vita, de 7,5 órán keresztül úgy ült itt, hogy nem szólalt meg, és ez nem volt ritka az elmúlt időszakban. Úgyhogy én azt kérném államtitkár úrtól, hogy tegye meg azt a szívességet, hogy részt vesz a vitában és az ellenérveit most fejti ki, mert szeretnénk rá reagálni valószínűleg, hacsak nem győz meg minket annyira a felszólalásával. Én csak úgy mondom, hogy ellenkező esetben, ha erre nem kerül sor, akkor én sem fogom megtisztelni azzal államtitkár urat, hogy végigvárom a zárszavát, hanem el fogok menni.

Ami viszont egy konkrét kérdésem lenne, hogy volt egy felvetésünk, és erre Schiffer képviselő úr is utalt, hogy ugye, nem teremt mégsem, hiába zárják ki a versengő kezdeményezések eddigi problematikáját, nem jelent vagy nem teremt egyenlő versenyfeltételeket a jelenlegi szabályozás sem, hiszen valóban igaz az, lehet, hogy van olyan népszavazási kezdeményezés, amit az NVB hitelesít, van, amit nem, és ott a Kúria döntésére kell várni, hogy ezt a problémát önök hogy kívánják feloldani; hogy hajlamosak-e egy olyan módosító javaslatot elfogadni, amelyben ezt valamilyen módon feloldjuk, például akár olyan módon, hogy drasztikusan a Kúria eljárási határidejét lerövidítjük, vagy az ajánlóíveket akkor lehet kiadni minden esetben, ha ezekben az eljárásokban a kúriai döntés megtörtént.

Tehát technikailag azt tudom mondani, hogy teljesen nyitottak vagyunk erre, csak ez egy olyan probléma, ami még túl sem terjeszkedik azon a rendkívül szűk körön, ami ebben a törvényben foglalt, viszont már láthatóan problémát fog okozni, és már láthatóan visszaélésekre fog alapot adni, hiszen nyilvánvalóan az megítélés és hozzáállás kérdése, hogy ki, mit gondol arról, amit Schiffer képviselő úr elmondott az NVB összetételével kapcsolatban. Én a magam részéről osztom, annál is inkább, mert az elmúlt időszak eseményei rávilágítottak arra, hogy milyen abszurd döntéseket hoztak véletlenül pont azok meg, akik ilyen módon kerültek be a Nemzeti Választási Bizottságba, már hogy ilyen múlttal kerültek be a Nemzeti Választási Bizottságba.

De abban az esetben, ha mondjuk, egy ilyen kérdésről lesz szó, vagy ez a probléma föl fog merülni, akkor óhatatlanul, már most mondom, mindenki azzal fogja vádolni a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy úgy kívánja, mondjuk, egy népszavazási kezdeményezésnek elejét venni, hogy a számára kedves, mondjuk, Erdősinének ‑ hogy nevesítsük ‑ hitelesíti a kérelmét, a másik kérelmet nem, éppen ezért neki a Kúriára kell menni, és ezért el fogja szenvedni, mondjuk, azt a 90 napos hátrányt az aláírásgyűjtés során. Óhatatlanul föl fog merülni ez a vád és ez a probléma. Tehát én azt gondolom, ha maradunk csak ebben a körben, akkor is legalább ezt a problémát érdemes volna kezelni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most van lehetőség kettőperces felszólalásokra. Elsőnek az LMP képviselőcsoportjából Schiffer András frakcióvezető úr következik.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Répássy képviselő úr, akkor megvilágítanám, hogy mi a kapcsolódás Erdős Ákos és az előttünk fekvő törvényjavaslat között. Tudja, az a kapcsolódás, hogy most már megtanulhattuk hat év alatt, hogy teljesen mindegy, hogy dohányzás elleni küzdelemről van szó, terrorról van szó, népszavazásról van szó, önöknek mindig, mindenről ugyanaz jut az eszükbe; gempa ‑ tehát az, hogy mennyit lehet lehúzni a történetről. Itt is erről van szó. Világos volt az NVI elnökének a javaslata, hogy a mintapéldányt adják ki, hogy a mintapéldányt adja ki az NVI elnöke, de egyébként ezeket lehessen fénymásolgatni. Mégis mi az értelme annak, hogy előírják azt, hogy csak előrenyomtatott, számozott példányokon lehessen a népszavazási ajánlásgyűjtést folytatni? Csak nem az, hogy megint van egy háttérmegoldás a kaviárbaloldal egyik nagytőkésével, most éppen Erdős Ákossal, hogy egy kis bizniszt ők is kapnak? Nem erről van szó? Ezért hozta szóba Dúró Dóra képviselőtársam ezt az egész üzletet.

(11.30)

Valljanak színt! Mondják meg, hogy üzleti érdek áll a javaslat mögött, hiszen szakmailag nyilvánvalóan nem indokolt ez a szabály. Az NVI elnöke nem ezt javasolta. Megint arról van szó, amit zsinórban láttunk különböző törvények kapcsán, hogy önöket nem egy probléma megoldása érdekli, hanem az érdekli, hogy hogyan lehet egy kis zsetont kitolni különböző oligarcháknak, és fényévente egyszer nemcsak a narancsos oligarcháknak, hanem a régi kaviárbaloldali üzlettársaknak is lehet egy kis zsetont juttatni. Nem erről van szó? Erre válaszoljanak! Erre válaszoljanak!

Dúró Dóra képviselőtársamnak pedig azt javasolnám, hogy természetesen azért olyan túlságosan ne támadja Erdős Ákost, mert a végén még ötletet kapnak, és úgy alakítják át a szabályokat, hogy véletlenül Andrew G. Vajna vagy pedig a nemzet gázszerelője kapjon jogot arra, hogy a népszavazási ajánlásgyűjtő íveket nyomtassa. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: A következő kétperces felszólaló Szi­lágyi György képviselő úr, a Jobbikból.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Vejkey képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni. Én nagyon örültem neki, hogy Vejkey képviselő úr szóba hozta, hogy a Ferencváros jó hírnevét próbáljuk megőrizni. Arra kérem, hogy segítsen abban, hiszen ön közelebb van a kormányhoz, hogy ez meg is történhessen, hogy egy ilyen jó hírnevű egyesületnél ne alkalmazhassanak bűnözőket, volt bűnözőket, hogy ezeket az embereket ne használhassák fel, mondjuk, a Fidesz-székház védelmére, amikor tüntetnek vagy az NVI-nél történt botrányokkal kapcsolatban, ne küldhessenek oda kopaszokat erről a környékről. Ez valóban fontos lenne, hogy egy ilyen jó hírnevű egyesületnek ennyire ne degradáljuk le a működését.

És még a jó hírnévhez hozzátartozik: azért én is örülök a 29. bajnoki címnek. Hozzátartozik, hogy örültem a 27.-nek is és a 28.-nak is, és velem együtt akkor a stadionban és a stadion környékén húszezer ember örült, ma pedig a 29. bajnoki cím után 15 ember volt jelen a stadion környékén. Ők ünnepelték a 29. bajnoki címet. Ez is a jó hírnévhez tartozik. Sajnálatos dolognak tartom, de ha önök is így látják, hogy ezen változtatni kell, az egy előremutató állapot.

Tehát kérem önt is, hogy akkor segítsen abban, hogy a Ferencváros jó hírneve megmaradjon, sőt vissza tudjuk állítani, hiszen az elmúlt időszakban azért elég szépen roncsolódott ez a jó hírnév. Köszönöm szépen önnek még egyszer ezt a felszólalást. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Fidesz képviselőcso­portjából Répássy Róbert képviselő úr következik.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést kérek mindenkitől amiatt, hogy egyébként másokhoz hasonlóan hangosan figyelmeztettem a felszólalókat, hogy térjenek a tárgyra. De nem ezért kértem szót alapvetően (Szilágyi György közbeszól. ‑ Az elnök csenget.), hanem természetesen fontos kérdés annak megvitatása, hogy a választási iratokat melyik nyomda nyomtatja. Az azonban vitán felül áll, hogy mind a választási, mind a népszavazási iratok érzékeny, személyes adatokat tartalmaznak, továbbá a választási jog tisztasága is indokolja az óvatosságot. A Dúró Dóra által és egyébként Schiffer képviselő úr, frakcióvezető úr által is kifogásolt megoldásnak, amely szerint csak a Nemzeti Választási Iroda által hitelesített íveken lehet gyűjteni az aláírásokat, a kezdeményezéseket, egyébként a törvényjavaslat indoklása részletes indokát adja, ugyanis csak így lehet garantálni azt, hogy a személyes adatok mind a Nemzeti Választási Irodához visszakerülnek. Tehát az összes gyűjtőívvel el kell számolnia a népszavazás kezdeményezőinek.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet: a választási vagy a népszavazási iratokkal kapcsolatos nyomdai közbeszerzések nem tartoznak az igazságügyi miniszter hatáskörébe, tehát mindaz, amikor Dúró Dóra számonkérte az előbb az igazságügyi miniszteren azt, hogy miért ilyen vagy olyan közbeszerzések születtek, az egy alapvető tévedés, mert még csak nem is a kormány hatáskörébe tartozik a választási iratokkal kapcsolatos nyomdai közbeszerzés, hanem a Nemzeti Választási Iroda hatáskörébe tartozik. A Nemzeti Választási Irodát pedig legfeljebb írásban tudja kérdezni a képviselő asszony, hogy miért azt a céget választották ki a közbeszerzésen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából kétperces felszólalásra Bárándy Gergely képviselő úr következik.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Répássy képviselő úrnak válaszul szeretném mondani azt, hogy azt gondolom, hogy nem a papír hitelessége az, ami elsődlegesen fontos, hanem a rajta szereplő aláírásoké. (Dúró Dóra: Így van, így van!) Ugyanis egyrészt bármilyen hitelesített papírról van szó, először is, az ugye, ragyogóan lefénymásolható, mielőtt valaki visszaviszi a Választási Irodához, tehát e tekintetben az adatbiztonság semmivel nem nagyobb, mint bármikor máskor. Másrészt pedig, ha jól emlékszem, akkor például abban a büntetőeljárásban, ahol választási csalás gyanújával nyomoznak, ahol a Fidesznek 1500 aláírása került át más, egyébként kamupártok ajánlóíveire, ott is hitelesített lapokról volt szó. Tehát a hitelesített lapokon ezt a fajta csalást ugyanolyan könnyű elkövetni, és az adatbiztonság semmivel nem nagyobb.

Tehát valóban egyetlenegy érv nem szól amellett, és valószínűleg a Választási Iroda vezetője sem véletlenül a másik megoldást javasolta, hogy minden egyes ívet hitelesíteni kelljen. Egyszerűen, ha valaki tud nekem olyan érvet mondani azon kívül, hogy nem annak kerül pénzbe a fénymásolás, aki mondjuk, a népszavazást kezdeményezi, ha emellett tud valaki olyan érvet mondani, ami miatt ez jobb, akkor tényleg a kalapom emelem meg előtte, ami egyébként nincs. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Dúró Dóra és Schiffer András várnak kétperces felszólalásra. A Házszabály nem ad lehetőséget arra, hogy ismételten ugyanabból a frakcióból a kétpercesek körében újabb kétperces felszólalási lehetőséget adjak. Ha nem hangzik el rendes felszólalás, közben nem tudok szót adni, mert ismételt felszólalásra már mindkettőjüknek lehetőséget adtam. Tehát azt is kimerítették. (Dúró Dóra: De a Bárándy is kétszer szólt.)

Tisztelettel kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, kíván-e az elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Igen, kíván. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány adatot szeretnék csak pontosítani, és ezeket nem vitának szánom, azért is gondoltam, hogy a végén tisztázhatjuk ezeket a dolgokat. Elhangzott, hogy nem volt az utóbbi időszakban érvényes és eredményes népszavazás. Egyetlen egyszerű oka van: a 200 ezer aláírást senki nem gyűjtötte össze az elmúlt időszakban, ami ennek az elindításához szükséges lett volna. Tehát neheztelni amiatt, merthogy a szabályozás nem lenne jó… ‑ meg kell ugrani ezt a küszöböt, ezt viszont senki nem vitatta. A kúriai döntéssel kapcsolatban hangzottak el észrevételek. Szerintem a Kúria most is hamarabb döntött, mint 90 nap, tehát igazából egy hosszabb vita után lehetne eldönteni ennek az időtartamnak a lerövidítését.

A Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság kapcsán is elhangoztak kritikák. Gyakorlatilag ezek nem a kormány alárendeltségébe, a kormány által befolyásolt szervezetek, úgyhogy ezzel kapcsolatban ennyit tudnék megemlíteni.

Dúró Dóra képviselőtársam említette, hogy a tavaly nyári nemzeti választási irodai javaslatcsomag ötpárti egyeztetésre is került az ősz folyamán, én magam hívtam meg a pártok képviselőit. Ez később lett bővítve azzal a fajta javaslattal, ami már a beadásra is vonatkozott. De akkor, jól emlékszünk rá, az MSZP elutasította az ötpárti egyeztetőn való részvételt, és a pártok képviselőivel folytatott tárgyalások során csak egy technikai módosító csomag került elfogadásra. Tehát érdemben a választási eljárással, a választójoggal kapcsolatos kérdések köre nem került szélesebb körben megvitatásra, ezért ezt a kérdést sem tudtuk megbeszélni. (Dúró Dóra: Tavaly június óta nem tudták megbeszélni?) Ezek kétharmados törvények, ehhez kellenek a pártok.

A mostani javaslat is azért egy szűk körű javaslat, mivel ebben bizonyosfajta konszenzus elérhető, amit köszönök is a pártok képviselőinek, akik a vitában felszólaltak. Tehát ez elfogadható. Minden további kérdés, amit megnyitunk, a javaslat elfogadását nehezítené, és a vitát hosszabbítaná.

(11.40)

De az NVI által, a Választási Bizottság által beküldött javaslatok természetesen ott vannak az Igazságügyi Minisztériumban, ezeket felül fogjuk vizsgálni, és amennyiben ebből kialakítható egy konszenzusos, öt párt által elfogadható újabb módosításcsomag, akkor ez a későbbiek során a Ház elé tud majd kerülni, tehát nyitottak vagyunk ebben a kérdésben.

Az ívekkel kapcsolatban, hogy miért ilyen szigorúak: gyakorlatilag jogilag ugyanazt a sorsot osztják, mint a választásokon forgó ívek, így nyomon követhetőek, és mindenféle vitás kérdés esetén ezek lezárhatóak. És gyakorlatilag azt hiszem, hogy a közbeszerzési ügyeket Répássy képviselőtársam is említette, nem a minisztérium hatáskörébe tartoznak, és ilyen egyedi ügyekkel, azt hiszem, ennek a törvényjavaslatnak a vitája során nem tudunk foglalkozni.

Ezekre van interpelláció és egyéb más számtalan lehetőség, hogy akik ebben sérelmet vélnek felfedezni, akár más hatósági eljárásokat is kezdeményezhetnek. Még egyszer köszönöm a támogató hozzászólásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   1-16   17-50   51-70      Ülésnap adatai