Felszólalás adatai

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 15. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Stágel Bence és Szilágyi Péter jegyzők lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gúr Nándor képviselő úr, az MSZP részéről: "A Kelet-Magyarország-programról" címmel. Gúr Nándor képviselő urat illeti a szó.

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két és fél éve fut az ámok, megy az ámokfutás. Gyakorlatilag mintha mágusok vagy varázslók fojtogatnák az embereket, úgy élik nagyon sokan ebben az országban az életüket.

Gondoljanak csak vissza: azzal indult el a történet, hogy azt mondták, ilyen különadó, olyan különadó, semmi nem kerül áthárításra. Aztán szinte kivétel nélkül minden áthárításra került. Elkobzások következtek, 3000 milliárd forintnyi nagyságrendű pénzeszközt, magán-nyugdíjpénztári megtakarítást koboztak el az emberektől. Ez nagyjából 1 millió forint átlagban, emberenként. Áthárítottak, elkoboztak, megszorítanak. Most, a legutóbbi megszorító csomagjuk nagyjából 40 ezer forint a csecsemőtől a szépkorúig, az aggastyánig minden egyes emberre ebben az országban. Ez a teher jut rájuk. És közben számtalan adót vetettek ki, adót emeltek. Emlékezzenek csak vissza az Európa-csúcsot döngető áfára, 27 százalék, emlékezzenek vissza a sárgacsekk-adóra, a különféle pénzfizetések utáni illetékekre, adókra, kutyaadóra meg sok minden egyéb másra.

Azt mondhatom, hogy egy olyan egykulcsos adórendszer bevezetése mellett, amit életre hívtak 16 százalékkal, a tehetőseknek kedveztek; egy olyan adójóváírás-kivezetéssel, ami arról szól, hogy elvesz, az átlag alatt keresőktől mindenképpen, ott pedig, aki nehéz helyzetben van, azt a falhoz szorították. Havonta 3-5-10 ezer forintokat vettek el nettóban. Mindezek mellett olyan családtámogatási rendszereket, gyermektámogatási rendszereket működtetnek, ahol a tehetősek, jelesül a Parlament falai között ülők is, ha gyermekeket nevelnek, Orbán Viktortól kezdve havonta 33 ezer forint nettó adókedvezményhez jutnak hozzá - gyermekenként; a minimálbéres ember meg semmihez. 4 millióan vannak ma, akik ebben az országban a létminimum alatt élnek, 1,2 millió ember a szegénységi küszöb alatt, a Fidesz-kereszténydemokrata-kormányzás időszakában, nézek Soltész államtitkár úrra, 500 ezer gyermek nem kapja meg a mindennapi kenyerét. És mondhatnám tovább a történetet.

Azt akarom csak mondani, hogy ez a politika megbukott. A gyógyszerkasszából kivettek 110 milliárdot 320 milliárdból, több mint az egyharmadát. Orbán Viktor küzd a tandíj ellen, nincs tandíj, nincs képzési költségtérítés, az van, ami tízszerese meg ötvenszerese annak, mint ami a tandíj lett volna - ez nem számít. A bérek, legkiváltképp a hátrányos helyzetű térségekben mértékadó módon kevesebbek, mint az ország átlagában, 15- 20 százalékkal. A minimálbér nettója és vásárlóerő-értéke, amivel bemennek a boltba vásárolni az emberek, 10 ezer forinttal kevesebbet ér, mint 2-2,5 évvel ezelőtt. A közfoglalkoztatási minimálbér, az a 47 ezer forint ma már reálértékben, vásárlóértékben olyan 38-39 ezer. Ezt sem kívánják jövőre emelni, lesz 35 ezer forint, 60 200-ból 35 ezret így lehet csinálni.

Na, ez az a politika, ami hitem szerint megbukott az emberek szemében, és nem véletlenszerű, hogy ezért kell főleg, legkiváltképp az ország hátrányos helyzetű térségeit érintően olyan regionális politikákat életre hívni, amelyek a valós gazdasági növekedésre alapozva munkahelyteremtéseket hívnak életre. Igen, adófizetőt, de valós, hiteles gazdaságpolitikán alapulva, és egy olyan adópolitikával párosulva, ami nem arányos, nem, hanem tisztességes, ami az emberek számára főleg ott segít, ahol szükség van rá.

Azt akarom tehát mondani, hogy ezek a programok pont arról szólnak, hogy az emberek valós problémáival foglalkozzanak, és nem úgy, mint ahogy önök pont azt nem teszik. Az orbáni ígéretek, ugye, arról szóltak, hogy erős gazdaságot, ennek eredményeképpen 1 millió új munkahelyet, radikális adócsökkentést - pont ez nem történt meg ott, ahol meg kellett volna történnie. Ezek a programok regionális szinten össze fognak érni. Nem egymás ellenében fognak hatni, amit a Magyar Szocialista Párt készít, készülve a választásokra, hanem a programok szinergiája kapcsán olyan helyzetet teremtünk, ahol nem más régiók kárára, hanem hiteles gazdaságpolitika eredményeképpen szüljük meg mindazt, ami az emberek javát szolgálja.

Összességében tehát azt szeretném javasolni, önöknek már nagyon nem kell küzdeni, nincs értelme, önök két és fél év alatt bebizonyították azt, hogy mit nem tudnak megcsinálni, éppen ezért inkább egy konstruktív ellenzéki szerepre kellene készülniük. A válaszában is inkább azt kérem államtitkár úrtól, hogy arra orientálódjon, hogy hogyan és miképpen tudják azt a helyzetet előidézni, hogy többet ne rontsanak már az emberek helyzetén.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Varga Zoltán tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra Soltész Miklós államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a felszólalását. Csak ön egy dologgal nem szembesül, ki fogom mondani: nem az önök 8 évével, hanem az önök 48 évével. És az a helyzet, ahogyan önök tönkretették a magyar gazdaságot, ahogyan szociális területen tönkretették ezt az országot, ahogy szociológiailag tönkretették ezt az országot, azt nemhogy két és fél alatt, hanem sok-sok év alatt sem lehet helyre tenni.

Emlékezzen vissza, tisztelt képviselő úr! És talán ez az egyik legfontosabb, hiszen az emberek ma nagyon jól tudják, hogy mit jelent adósságot törleszteni, mit jelent ez egy családra lebontva, akár lakáshitel, akár bármi másra fölvett hitel adósságát törleszteni, amikor nap mint nap, hónapról hónapra, tíz- és tízezreket, sőt sokan százezreket törlesztenek, és mégis alig csökken az adósságuk. Önök ehhez képest 8 év alatt olyan mértékben növelték meg az egész ország, azaz mindannyiunk adósságát, nem az államét, mert az nem külön működik, mindannyiunk adósságállományát, hogy az egyszerűen már olyan gazdasági helyzetbe hozta az országot, ami kezelhetetlen állapotot hozott létre. (Gúr Nándor közbeszól.) Képviselő úr, öt perce volt, hogy valami értelmeset mondjon, legalább akkor próbálta volna meg, ne most kiabáljon be. (Dr. Budai Gyula: Nem volt gyerekszobája. - Gúr Nándor: Nevetséges.)

Tehát amikor önök megpróbáltak bármit is tenni ebben az országban, mindenhol csak rontottak. És az az élethelyzet, amibe Magyarországot hozták, annyit jelentett, hogy a csecsemőtől az aggastyánig minden egyes személyre ráterheltek 1,2 millió forint pluszadósságot, ami eddig is volt ebben az országban. Tehát ön hiába dödög itt, hiába próbál most itt morogni, mindenféle javaslatot ilyenkor tenni, önök nem tudtak kormányozni. Sőt, amikor bajban voltak az emberek, és fölsorolnék olyan dolgot, amit mondjuk, az LMP-s képviselők, akik nem vidéki képviselők, nem a terepen vannak, nem éreztek annyira, még elnézhető. De ön a terepen volt, képviselő úr, és észre sem vette azt, hogy hogyan hagyták cserben rengeteg esetben a vidéki embereket. Pont az ön környékén például, amikor árvizek voltak, segítettek az embereknek? Új házakat építettek? Segítettek a katasztrófa elhárításában? Ott hagyták őket cserben.

(9.10)

Önök voltak azok, akik a legszegényebb rétegeket az uzsorásokkal szemben hagyták még jobban tönkremenni, önök voltak azok. Semmit nem tettek ennek érdekében. (Dr. Budai Gyula: Így volt! Borsodban volt a legtöbb uzsorás.) Önök voltak azok, akik a munkanélküliek számára olyan közmunkákat szerveztek, aminek értelme semmi nem volt, és nemcsak hogy értelme nem volt, hanem azok az emberek, akiknek a gyerekei a legszegényebb élethelyzetben éltek, így ki sem tudtak törni ebből a helyzetből. (Gúr Nándor közbeszól.) Önök voltak azok, tisztelt Gúr Nándor... Hiába, most nem tudom, rosszul van vagy valami gond van önnel, de folyamatosan mondja a magáét. Önök voltak azok egyébként, akik azokkal a gyermekekkel, akiknek a kitöréséhez a (Gúr Nándor közbeszól.) legfontosabb feladat lett volna, hogy az iskoláztatásukat megszervezzék (Gúr Nándor közbeszól.), hogy valóban iskolába járjanak, hogy az iskolaelhagyóknak a száma ne legyen olyan magas, mint amilyen volt, nem tettek semmit, nem tettek. Szavakban óriási nagy dolgokat tudnak önök szocialisták tenni, tettekben is, csak az általában erőszakba torkollt az elmúlt években, tehát erről ne is beszéljünk.

De ugyanúgy, önök hogy álltak hozzá a rászorultak segítéséhez? Nem foglalkoztak a Karitatív Tanáccsal, a karitatív szervezetekkel. Segítették őket? Nem! Sőt még azt is hozzáteszem, hogy azért, mert önök közül kijött egy olyan szervezet, amely az adományok áfájával játszott, szórakozott, sőt csalt is az önök szimpatizánsai körül. Hála istennek, utána egyébként a rendőrség és az ügyészség tette a dolgát. Mit csináltak? Áfával sújtották az adományokat (Gúr Nándor közbeszól.) ahelyett, hogy azokat az embereket, akik csaltak, elkapták volna, és segítették volna az adományozókat, karitatív szervezeteket (Gúr Nándor közbeszól.), hogy ezeket az embereket elérjék, és támogatást nyújtsanak.

Tisztelt Képviselő Úr! Én sorolhatnám hosszan azokat a tevékenységeket, amelyekkel önök az országot ide hozták. A szegénység elleni küzdelem első kérdése a gazdaság helyretétele, akár Kelet-Magyarországon, akár Budapesten, akár pedig az ország bármely területén. A második kérdés szorosan összefügg ezzel, az pedig a pénzügyi helyzet helyretétele. Ebben Magyarország stabil, bármennyire is vitatkozik, Magyarország ebben stabil. Önök hagyták olyan állapotban ezt az országot, hagyták az embereket cserben, hogy igazából csinálhatnak bármilyen programot, írhatnak bármilyen programot, gúnyosan mosolyoghat most képviselő úr, nem fog menni az, hogy önök fogják kihúzni a slamasztikából, erre a kormányra vár a továbbiakban is ez a feladat. (Gúr Nándor közbeszól.)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai