Készült: 2024.04.19.20:33:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

20. ülésnap (2014.10.20.), 269. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:13


Felszólalások:  Előző  269  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Legutóbb egy héttel ezelőtt tárgyaltunk egy hasonló változást, amikor is a jogharmonizációra hivatkozva, európai uniós irányelvek, illetve tanácsi döntések alapján került ide jogszabály. A Jobbik kezdettől fogva elmondta, hogy elsősorban nem emiatt szeretünk egy jogszabályt módosítani, illetve nem ez befolyásol bennünket akkor, amikor valamilyen jogszabályról azt fogjuk mondani, hogy támogatjuk vagy nem támogatjuk azt a jogszabályt. Elsősorban nem az európai uniós ajánlásra, hanem hogy Magyarországon jó célt fog-e szolgálni ez a jogszabály, beleillik-e a magyar jogszabályi rendszerbe, harmonizál-e a magyar jogszabályokkal, illetve valóban érdeke-e a magyar társadalomnak azokat a változásokat véghezvinni, amelyek ezekben az ajánlásokban szerepelnek. Tehát mi elsősorban ezek alapján közelítjük meg ezt a kérdést. És amelyek a közlekedésbiztonsággal kapcsolatosak, és valóban ennek a biztonságát fogják erősíteni, arra azt mondjuk, hogy igenis hasznos a magyar társadalom számára, hiszen ? mint már annyiszor hangsúlyoztuk itt a parlamenti ülésteremben ? a Jobbik a rend pártja, és mi valamennyi olyan javaslatot, bárkitől is származzon, amely Magyarországon a rendet, a közrendet, a közbiztonságot, a biztonságot és adott esetben a közlekedés biztonságát is erősíti, minden esetben támogatni szoktuk. Tehát nem az európai uniós irányelvekre, tanácsi irányelvekre vagyunk figyelemmel, amikor ebben kialakítjuk az álláspontunkat.

Jelen esetben egyrészt a vasúti közlekedés szabályai változnak, illetve ez a törvény módosul ? tehát maga a közlekedés nem változik ?, azonban egy lényeges szakasz, amely a biztonsági hatóság, illetve az igazgatási szervezet működését szabályozza, e tekintetben szorul pontosításra a korábbi jogszabály. Ezzel is teljes mértékben egyetértünk, hiszen alapvető követelmény az, hogy ha valaki biztonsági hatóságként akár ellenőrző munkát végez, akár azt fogja feltárni utólagosan, hogy egy baleset kinek a hibájából következett be, milyen okok juttattak oda, ami miatt egy baleset bekövetkezett, ami miatt valamilyen hatósági intézkedést kell tenni, akkor nyilván furán jönne ki az, hogy ha ez a hatóság, amely nyomoz, amely feltár, amely megállapításokat tesz, bármilyen összefüggésben is lenne azokkal a szervekkel, amelyek tevékenykednek a vasúti forgalomban.

(19.40)

Tehát akár a vasúti közlekedéssel, akár a pályatársasággal, akár a vállalkozó vasúti társasággal, akár a beszerzőegységekkel bármilyen összefüggés lenne, akkor ez nagyon furcsa lenne. Tehát nyilván felmerül egy összeférhetetlenség, ami miatt ez a jogszabály változtatásra szorul. Tehát itt az összeférhetetlenség látszatát is vagy az esetleges összeférhetetlenséget is el kell kerülnünk, és ebben az esetben sem jogi, sem szervezeti, sem döntéshozatali szempontból semmilyen összefüggés nem lehet a biztonsági hatóság, tehát a közlekedésigazgatási szervezet és a többi közreműködő, illetve a vasúton tevékenységet végző más társaságok között, amelyek más feladatokat látnak el. Tehát ebből a szempontból ezt nagyon fontosnak tartjuk.

Ugyanúgy fontos a 2. §-ban megfogalmazott is, hiszen az, hogy műszaki segítségnyújtás tekintetében a közlekedési hatóság fölkérheti a vasúti társaságot, a pályavasúti társaságot, illetve más testületet is, amelyik ezzel foglalkozik, természetesen helyénvaló, ezt is támogatjuk.

A következő jogszabály, ami változott, a légi, vasúti és vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló jogszabály. Ennek módosításával is egyetértünk, de azért itt hadd jegyezzem meg, hogy legutóbb egy héttel ezelőtt tárgyaltuk ugyanennek a jogszabálynak a módosítását. Tehát célszerűbb lenne akkor már, jogalkotói oldalról nézve, ha ezek valóban egy jogszabályban jelennének meg, egyszerre tárgyalná a parlament, nem pedig hetente módosítanánk egy-egy adott jogszabályt, hiszen annak az érvényesülése semmiképpen nem lesz olyan jó. Nyilván, amikor együttesen látjuk a módosítandó jogszabályokat, azok paragrafusait, akkor az ember jobban fel tud belőle készülni, tehát adott esetben a parlament működése is, az elfogadott jogszabály is valószínűleg jobb lesz, ha nem hetente fogjuk tárgyalni, külön-külön, részletekben, hanem egyben lenne célszerű.

Egyebekben a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt támogatja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  269  Következő    Ülésnap adatai