Készült: 2020.02.23.14:35:48 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 20 2017.05.05. 1:51  1-20

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is köszönöm képviselőtársaimnak a támogató hozzáállását a javaslathoz, de néhány kérdés is elhangzott, és ezért szólnék egypár szót.

Turi-Kovács Béla képviselőtársam említette a fizetési meghagyások közjegyzői rendszerből való kisorolását. Az adatokat tekintve mi úgy látjuk, hogy körülbelül 6 százalék az, ami bírói útra kerül, tehát ez a forma tényleges teherkönnyítést jelent a bíróságok működésében. A bevételi oldal és a bíróságok érdekeltsége pedig nem köthető az ügyek számához, és ez így nagyon jól van, tehát a bíróságok ne aszerint dolgozzanak, hogy az ügyeket hogyan bírálják el, vagy hogy mekkora ügyszámuk van. Ezt külön ágon kell finanszírozni.

A Pp.-re vonatkozó történetiség: 1911-től a Pp. hagyományai már élők a magyar jogrendszerben, természetesen az új kódex is épített ezekre.

Staudt Gábor képviselőtársamnak a meghatalmazások tekintetében: a Pp. szabályai szerint ez írásbeliséghez kötött, tehát inkább a szóbeli meghatalmazással vitatkoznék, hogy ez ilyen formában nem létezik, tehát teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni egy meghatalmazást. Nyilván ezt akkor majd tisztázni kell, hogy ez a bírói gyakorlattal hogy áll. Lehet, hogy talán csak az indokolás része nem volt tisztázott annak, amilyen tájékoztatást az OBH elnök asszonya adott ebben a kérdésben.

Az általános meghatalmazás és az akkori benyújtás eseti ügyben nyilvánvalóan értelmezhető, ha a mostani ügyre vetítve vesszük ezt elő. Az a kérdéskör pedig, hogy az általános meghatalmazások kérdése a kódexben szabályozható lett volna, nem annyira kódexjellegű. Technikai megoldások vannak benne, amelyeket a kódex jellegénél fogva a Pp. nem vállal fel. Talán dióhéjban ennyit válaszoltam volna, és köszönöm szépen még egyszer a támogatásukat. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 22 2017.05.05. 10:00  21-32

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A választottbíráskodás feltételrendszerét meghatározó törvényjavaslat általános vitáját azzal szeretném kezdeni, hogy egy erős és versenyképes gazdaságot építő államnak biztosítania kell a lehetőséget a gazdasági élet szereplői számára, hogy jogvitájukat választottbíráskodás keretében is rendezhessék, azaz hogy a közöttük felmerült vitás kérdést az általuk kiválasztott személyek az általuk meghatározott szabályok szerint lefolytatott eljárásban dönthessék el.

A választottbíráskodás jelentőségét az a talán kevéssé közismert jogtörténeti adat is mutatja, hogy hazánkban igen korán, már közvetlenül az államalapítást követően megjelent a magánbíráskodásra vonatkozó igény. A mai értelemben vett választott­bíróságok kialakulására természetesen csak jóval később, a XIX. században került sor, amikor a kereskedelmi kapcsolatok bővülése szükségessé tette, hogy az egyre nagyobb számú, gazdasági jellegű jogvitát a felek által kiválasztott, különleges szakértelemmel rendelkező bírák döntsék el.

A XIX. század második felétől így létrejöttek hazánkban is a szervezett választottbíróságok. A második világháborút követően kialakult politikai és gazdasági berendezkedés mellett a választottbíráskodás háttérbe szorult ugyan, de a piacgazdaság rendszerváltást követő visszatérésével a gazdasági élet szereplői körében újra megnőtt az igény a jogviták válasz­tottbírósági rendezése iránt.

Ilyen előzményekkel a rendszerváltás után, immár több mint húsz éve, alkották meg a választott­bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvényt, a hatályos választottbírósági törvényt. A Vbt. az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által 1985-ben elfogadott modelltörvényen alapult. E modelltörvény a nemzetközi választottbíráskodás meghatározó dokumentumává vált, így a hatályos Vbt. megfelelt a nemzetközi szabályozási tendenciáknak. Összességében kijelenthetjük, hogy az 1994-es Vbt. megteremtette Magyarországon a korszerű válasz­tott­bíráskodás jogi kereteit.

A hazai befektetési környezetet a külföldiek számára vonzóbbá teheti és így közvetve hazánk ver­seny­képességét javíthatja, ha belföldön is a felek ren­delkezésére áll megfelelő minőségű választott­bí­ró­sági vitarendezési fórum. A magyarországi válasz­tott­bíráskodás a gazdasági élet szereplői számára elsősorban akkor jelentheti az állami igazságszolgáltatás és a külföldi választottbíróságok valódi alternatíváját, ha a szabályozási környezet lehetővé teszi, hogy a jogvitát a felek bizalmát élvező, pártatlan és független személyek az állami igazságszolgáltatási szervekhez képest gyorsabban, magas színvonalon eldöntsék.

(9.50)

Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a jogviták választottbírói útra terelése tehermentesíti az állam igazságszolgáltatási rendszerét.

A pártatlan, független és megfelelő szakértelemmel rendelkező bírák kiválasztását, valamint a vá­lasztottbírósági eljárás gyors lefolytatását a T/15361. számú törvényjavaslat azzal kívánja a Vbt.-hez képest hatékonyabban biztosítani, és ezzel a választottbíráskodást a gazdasági élet szereplői számára vonzóbbá tenni, hogy figyelembe veszi az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006-os módosításait, pótolja a Vbt. alkalmazása során felmerült szabályozási hiányokat, valamint új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit.

A kormány olyan javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amely a legnagyobb ügyfélforgalmat bonyolító, a hazai választottbírósági rendszerben legnagyobb súllyal bíró állandó választottbíróság, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet, és e válasz­tottbíróság működési szabályait úgy határozza meg, hogy azok biztosítsák a pártatlan, független és megfelelő szakértelemmel rendelkező bírák kiválasztását abban az esetben, ha a jogvitában érintett felek a választottbíró vagy választottbírák személyében nem tudnak megállapodni.

Összhangban azzal, hogy kereskedelmi ügyekben a magyarországi állandó választottbíráskodásra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság lesz jogosult, a javaslat rendelkezik a feladat- és hatáskör nélkül maradó Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszűnéséről is. A törvényjavaslat nem érinti a Sport Állandó Választottbíróság és az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság hatáskörét.

A kereskedelmi ügyek elbírálására javaslat alapján hatáskörrel rendelkező Állandó Választottbíróság vezető testületének felállítása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint azon szervezetek hatáskörébe kerül, amelyek a javaslat alapján megszűnő állandó választottbíróságokat alapították, így kinevezési joga lesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Magyar Bankszövetségnek, a Budapesti Értéktőzsdének és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak. Az Állandó Választott­bí­ró­ság elnökét pedig az Állandó Választottbíróságot ténylegesen működtető Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara delegálhatja.

A további részleteket illetően kiemelést érdemel, hogy a javaslat indokolás nélkül visszahívási jogot biztosít az elnökség felállításáért felelős szervezetek részére, amivel biztosítja, hogy az Állandó Válasz­tott­bíróság törvényes működését e szervezetek kikényszeríthessék. A kinevezési feltételek meghatározásával pedig a javaslat biztosítja az elnökség hatáskörébe utalt feladatok magas színvonalú ellátását. E feltételek közül kiemelést érdemel, hogy csak olyan személy delegálható az elnökségbe, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik a választottbíráskodásra vo­natkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban.

A javaslat alapján különösen fontos feladat hárul majd az elnökségre az Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a választottbírák kijelölési eljárása során. Ha ugyanis a felek nem tudnak megállapodni a bírák személyében, vagy ha a felek által kijelölt bírák nem tudnak megállapodni az elnök személyében, őt az elnökségnek kell kijelölni, ezért garantálni kell az elnökségi tagok függetlenségét. A javaslat a függetlenség biztosítása érdekében kizárja, hogy az elnökség tagjai az elnökségi megbízatásuk időtartama alatt választottbíróként, szakértőként vagy jogi képviselőként járjanak el az Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve természetesen azokat az ügyeket, amelyekben a választottbírókénti kijelölésüket már az elnökségi tagi megbízásuk előtt elfogadták, vagy amelyekben az elnökségi tagi megbízásuk keletkezése előtt szakvéleményt adtak.

A választottbírák kijelölési eljárása során a javaslat kiemelt szerepet szán a választottbíró-ajánlási listának. Amennyiben ugyanis a felek vagy az általuk kijelölt bírák nem tudnak megegyezni a hiányzó bíró személyében, az Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben őt az elnökség a választottbíró-ajánlási listáról kell hogy kijelölje. A javaslat szabályai által kialakított feltételrendszer ‑ legalább tízéves jogász szakmai gyakorlat, jogi szakvizsga, valamint 75 éves felső korhatár meghatározása ‑ a kormány reményei szerint biztosítani fogja, hogy csak olyan személy kerülhessen a listára, akinek a kijelölése esetén a magas színvonalú ítélkezés garantálható. E helyütt ki kell hangsúlyozni, hogy a választottbíró-ajánlási listának csak a bíró személyében való megállapodás hiányában szán szerepet a törvény, egyebekben a felek bíróválasztási jogát a törvényjavaslat nem, illetve csak annyiban korlátozza, hogy meghatározza a választottbíróvá válás minimumkövetelményeit.

A javaslat pótolja a Vbt. alkalmazása során felmerült szabályozási hiányokat is. Így többek között megteremti a lehetőséget arra, hogy az alapeljárásban el nem bírált tények, bizonyítékok alapján a vá­lasz­tottbírósági tanács felülbírálja a válasz­tott­bí­ró­sá­gi ítéletet, ha az alapeljárásban el nem bírált tényt vagy bizonyítékot a fél önhibáján kívül nem érvényesítette. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy beavatkozzon az eljárásba az, akinek jogi érdekére az eljárás kihatással lehet. A javaslat további jelentős újítása, hogy lehetővé teszi a választottbírósági szerződésben nem részes személyek számára is a válasz­tott­bírósági eljárásban történő fellépést, ha az általuk vagy a velük szemben előterjesztett igény csak egységesen dönthető el a választottbírósági szerződés tárgyát képező jogvitával.

Kiemelést érdemel továbbá, hogy a hatékonyabb eljárásrend kialakítása érdekében a javaslat az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006-os módosításával összhangban a Vbt. ideiglenes intézkedésre vonatkozó nor­máihoz képest részletesebben szabályozza a vá­lasz­tottbírósági tanács által elrendelhető ideiglenes intézkedést, és biztosítja annak végrehajthatóságát is.

A törvényjavaslat most ismertetett lényeges elemei tehát összegzésül: a magyarországi állandó vá­lasztottbíráskodás szervezeti kereteinek új alapokra helyezése; a Vbt. alkalmazása során felmerült sza­bályozási hiányok pótlása; valamint az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006-os módosításainak átvétele.

Reményeink szerint a választottbíráskodásra vonatkozó új szabályozás hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez, és így közvetve elősegíti Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti rendelkezésekkel és törekvésekkel egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 32 2017.05.05. 2:44  21-32

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm képviselőtársaimnak a szakmai hozzászólásaikat és a kérdésfelvetéseiket. Bár részben egymásnak is választ adtak, illetve Staudt képviselőtársam amikor végigvette a lehetőségeket, azt hiszem, hogy egyben választ is adott némelyik kérdésre, ami felmerült.

Teleki László képviselő úr említette, amire a válasz is megszületett, hogy ha a rendes bíróság érvényteleníti az ítéletet vagy a döntést, akkor díjmentessé válik, tehát ilyen értelemben lehet menekülni a költségektől. Valóban, csak egy szűkebb körben van a felülvizsgálatra lehetőség, de éppen ennek a kiszélesítése az eljárások gyorsaságát, tehát azt a hatékonyságot kérdőjelezné meg, ami miatt végül is működik a választottbíróság.

Hogy miért a sport- és az agrár-választott­bíróságok maradtak ki? Valóban, ezek a speciális területek, amelyek külön szakértelmet igényelnek, és ezeknek az ágazatoknak az önállósága megvan, valamint ott a vezetőség összeállításánál látszik, hogy a megszűnő testületek szervezetei jelölhetnek a kamara, illetve a kamarai választottbíróság vezetőségének a szervezetébe tagokat.

Miért 60 fő a 60 fő? Egy emeltebb szakmai követelményt határoztunk meg, valóban ez lehetne 65 is és 55 is. Nyilván az ügyszámokhoz igazodóan, az elmúlt évek tapasztalataihoz igazodóan találták meg ezt a számot azok, akik közreműködtek a törvény megalkotása során.

A 75 év és a 65 év összevetésénél azt azért figyelembe kell vennünk, hogy a választottbírósági eljárásban a munkateher nem ugyanaz egy-egy bíró részére, mint egy rendes bíróságon, ahol napi taposómalomban vannak benne, tehát az igénybevétel is nagyobb. Ugyanakkor ez a lehetőséget is megnyitja volt bírák számára, hogy adott esetben kisebb leterheltség mellett ebbe a testületbe bekerülve akár választottbíróként folytassák a tevékenységüket. Tehát igazából nem érzek akkora ellentmondást ebben a fajta szabályozásban.

Hogy a 24 év hogy került bele? A korábbi szabályozásban is ennyi volt, tehát nem került megváltoztatásra a dolog.

Azt hiszem, hogy talán sikerült érintenem a főbb kérdéseket. Köszönöm a figyelmet, és köszönöm kép­viselőtársaim aktivitását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 34 2017.05.05. 20:33  33-50

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vitathatatlan, hogy az ügyvédség intézménye mindig is központi szerepet játszott az igazságszolgáltatás működésében, ezen belül is a büntetőeljárásban védőként való közreműködés az Alaptörvényünkből is adódó követelmény. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az utóbbi évtizedekben a jog­viták is a korábbiakhoz képest lényegesen bonyolultabbakká váltak. A felperes részéről a megalapozott igényérvényesítés, alperesi oldalon pedig az eredményes védekezés többnyire olyan jogi szaktudást igényel, ami nélkülözhetetlenné teszi a fél jogi szak­ember közreműködésével történő eljárását. Az eddig elmondottakra is figyelemmel a jövő év elején ha­tályba lépő új polgári perrendtartás is fő szabállyá teszi a törvényszéki eljárásban a fél számára a megfelelő igényérvényesítés érdekében a kötelező jogi képviseletet. Az ügyvédek szerepe az igazságszolgáltatásban tehát kortól és időtől függetlenül tagadhatatlan.

Tisztelt Országgyűlés! Kérdésként vetődhet fel a jogkereső állampolgárokban, a jogalkalmazók összességében és így a képviselőkben is, hogy miért van szükség új ügyvédi törvényre, ha az ügyvédekről szóló hatályos törvény az alapvető jogelveknek megfelelő, többségében a gyakorlatban is jól használható joganyag. Ne felejtsük el ugyanakkor azt, hogy a törvény 1998. évi hatálybalépése óta eltelt közel két évtized. Ez alatt az idő alatt lezajlott társadalmi, gazdasági, informatikai és jogszabályi változások miatt a törvény gyakran módosult, így többek között ezért is időszerű, hogy egy új, a kihívásoknak megfelelő, egységes szemléletű kódex készüljön.

A jogászi hivatásrend fejlesztésének fontosságát a kormány 2014-ben deklarálta. Az igazságügyi politikáról szóló kormányhatározat alapján az Igazságügyi Minisztérium kiemelt feladatává tette a jogászképzés színvonalának emelését, a hivatás védelmét és a jogászi identitástudat növelését. A kormány igazságügyi politikájának célja, hogy a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödjön. Ennek jegyében került sor az alapvető anyagi jogi, eljárásjogi és hivatásrendi szabályok megújítására. Az elmúlt években a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv újjáalkotásával megújult a két anyagi jogi kódex, és a legalapvetőbb eljárásjogi törvényeink, a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, valamint az új büntetőeljárási törvény előkészítése is lezajlott. Sikeresen elkezdődött a jogászi hivatásrendek megújítása is, megszülettek a bíróság, az ügyészség és az igazságügyi szakértők jogállási és szervezeti kereteit meghatározó új jogszabályok. Ehhez kapcsolódóan aktuálissá vált az ügyvédi tevékenység végzésére és ezzel szoros összefüggésben a jogtanácsosokra irányadó normák jogi kereteinek újradefiniálása. is.

Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a jogtanácsosokra vonatkozó szabályozás az ügyvédekre irányadó rendelkezésekkel ellentétben a rendszerváltozást követően nem újult meg. E tevékenységet jelenleg is a mára elavult és részben kiüresedett, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendelet szabályozza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kicsit részletesebben beszéljek a jogtanácsosokat érintő változásokról, figyelemmel arra, hogy az önök előtt lévő javaslat, mint arra a címe is utal, nemcsak az ügyvédekre, hanem tágabban az ügyvédi tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A javaslat értelmében ügyvédi tevékenységet gyakorolhat az ügyvéden kívül az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, a kamarai jogtanácsos vagy akár az alkalmazott ügyvéd, az alkalmazott európai közösségi jogász, az ügyvédjelölt és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó is.

A tervezett szabályozás célja az, hogy az ügyvédi tevékenységet ellátók tekintetében egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre. A javaslat szabályai így túlnyomó részben minden ügyvédi tevékenységet ellátó személyre egységesen vonatkoznak. Ahol a rendelkezés csak az adott személyi körre irányadó, ott erre a javaslat kifejezetten utal.

A jogtanácsosi integrációról mindenképpen érdemes egy kicsit részletesebben beszélni. Ennek kapcsán hangsúlyozni szükséges, hogy a tárgybeli javaslat az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás megújítása kapcsán a jogtanácsosoknak csak azon tevékenységét kívánja a jövőben szabályozni, amely az igazságszolgáltatással közvetlenül kapcsolatos. E körbe a jogi képviselet ellátása és az okiratok ellenjegyzése sorolható. Ezeket a feladatokat tehát a jövőben csak azok a jogtanácsosok láthatják el, akik ügyvédi kamarai taggá válnak. A javaslat szerinti megoldás mellett szól mind az említett jogi feladatok azonossága, mind a jogászi hivatásrendek logikus és következetes rendszerének kialakítása iránti igény.

De a történeti hagyományok és a költséghatékonysági szempontok is mind azt igazolják, hogy a már meglévő ügyvédi kamarai rendszerbe kerüljenek be azok a jogtanácsosok, akik a jövőben ezeket a tevékenységeket továbbra is el akarják látni. A kamarai integráció eredményeként így a kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsosok vonatkozásában is érvényesülni fognak azok a garanciális szabályok, amelyek feltételei az általuk is ellátott tevékenységeknek. Idetartoznak a közhiteles névjegyzék, a kamara által alkotott etikai szabályzat, a szakma gyakorlására vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések. Az említett feltételek együttesen garantálják majd a megfelelő szakmai színvonal biztosítását.

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a jogtanácsosok ügyvédi kamarába való belépése önkéntes abban az értelemben, hogy nem minden jogtanácsosnak kötelező kamarai taggá válnia, de jogi képviseletet csak az láthat el, illetve okiratot csak az jegyezhet ellen a jövőben, aki belép a kamarába. A jövőben a jogtanácsosnak és a munkáltatójának együtt kell majd eldöntenie, hogy fog-e a jogtanácsos olyan feladatot ellátni, amely csak kamarai tagság mellett lehetséges.

Említést érdemel, hogy a törvényjavaslat ily módon kihat a közszféra jogtanácsosaira is. De közülük is a javaslat szerinti integráció csak azokat fogja közvetlenül érinteni, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. A tisztelt Ház által év végén elfogadott közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a közigazgatási perben kötelező jogi képviselet esetén a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is eljárhasson.

Említést érdemelnek e helyen a jogi előadókra vonatkozó új rendelkezések is. A kamarába bejegyzett jogi előadók tekintetében a szabályozás az ügyvédjelöltek mintáját veszi alapul. A javaslat szerint az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadókra az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályok vonatkoznak majd.

(10.50)

Az említett változások kapcsán ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy kiemelt szempont az, hogy a törvény hatálybalépését követően nagyon gördülékenyen, az eddig bevált ügyvédi kamarai rendszerben történhessen meg az érintett személyi kör integrációja. A kamarai rendszerbe való betagozódást a törvényjavaslat számos átmeneti rendelkezés előírásával is elősegíti.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a jogtanácsosi integráció kérdéskörén túl is ‑ a teljesség igénye nélkül ‑ szóljak néhány szót az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyes rendelkezéseiről. A törvényjavaslatot az elején fellapozva láthatjuk, hogy az egyrészt számba veszi az úgynevezett klasszikus ügyvédi feladatok körét, másrészről felsorolja az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében, kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységeket. Ez utóbbiak köre a hatályoshoz képest többek között bővül a biztosítási tanácsadás, a társasházi közös képviselet vagy a bizalmi vagyonkezelés ellátásának lehetőségével. Ez utóbbi a polgári törvénykönyv által bevezetett bizalmi vagyonkezelői szerződés bevezetése, illetve az ahhoz kapcsolódó bizalmi vagyonkezelői tevékenységről szóló külön törvény rendelkezései miatt vált indokolttá.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának általános feltételei körében a javaslat a hatályosnál sokkal részletesebben szól az ügyvéd titoktartási kötelezettségének szabályairól. Az ügyvédi titoktartás kettős természetű, nemcsak egy ügyvédi kötelezettség, hanem az ügyfélnek is alapvető joga a titkainak megtartása. Titoktartás nélkül nincs közbizalom az ügyfél részéről, a bizalom hiánya pedig akadályozhatja az ügyfelet abban, hogy minden olyan tényt feltárjon az ügyvédje számára, amelyek ismeretére az ügyvédnek szüksége lehet a megbízás ellátásához. Márpedig minden ügyvédre helytálló azonban az idézet Hodge-tól: ,,Senkit sem menthetsz meg addig, amíg nem tudod az igazságot."

Ha tovább olvassuk a javaslatot, láthatjuk, hogy az a hatályos szabályozáshoz képest részletesebben szabályozza az ügyvédi felelősségbiztosítás kérdéskörét. Ennek oka, hogy a kötelező felelősségbiztosítás előírása kiemelten fontos ügyfélvédelmi, fogyasztóvédelmi szempontból. Újdonság ezzel kapcsolatban, hogy nem szabályzat, hanem maga a javaslat határozza meg a felelősségbiztosítással kötelezően fedezendő kártérítés és a sérelemdíj legalacsonyabb összegét.

Ezzel kapcsolatban ügyvédi berkekben hamar elterjedt, hogy emelkedni fog ez a káreseményenként előírt minimális összeg. Megerősíthetem, hogy a javaslat alapján a jelenlegi 8 millió forintnál valóban magasabb lesz a felelősségbiztosítás minimális mértéke. Ez az emelés az ügyvédi munka komplexitásának erősödése, az értékviszonyok változása, a felelősség megnövekedése miatt fogyasztóvédelmi szem­pontból indokolt. A jelenlegi magyar szabályozásban a biztosítási összeg 8 millió forintos alsó határa nem­zetközi összehasonlításban is igen alacsonynak tekinthető. A kötelező felelősségbiztosítás emelését egyrészről a közbizalom növelésének szándéka indokolja, másrészről az ügyvédi tevékenységet gyakorlók érdeke is az, hogy az általa kötött ügyletek értékének és kockázatának figyelembevételével reálisan kerüljön megállapításra a felelősségbiztosítás összege. Ugyanakkor a változást vitatók körében azt is hangsúlyozni szükséges, hogy az emelés nem a törvény hatálybalépésekor és nem egyszerre történik. A javaslat hosszabb időt biztosít a 15 millió forintos alap­összegnek az eléréséhez úgy, hogy a kötelező minimális összeg évente fokozatosan emelkedni fog.

A javaslat szól az ügyvédi tevékenység korlátairól, az azzal összeférhetetlen tevékenységek ellátásáról, illetve tisztségek betöltéséről. Ezek a szabályok részben a hatályos szabályokat ismétlik meg, részben a legújabb nemzetközileg elfogadott sztenderdekhez igazodóan változnak. A javaslat koncepcionális szinten nem változtat azon, hogy az ügyvéd egyrészt a megbízó megbízása, másrészt a bíróság, illetve a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján járhat el.

Külön fejezet szól az ügyvédi megbízás szabályairól azzal, hogy a javaslat az ügyvédi megbízásnak csak azokat a specialitásait rögzíti, amelyekre a Ptk. nem ad megfelelő szabályt. Engedjék meg, hogy e körben kicsit részletesebben szóljak a pró és kontra vitát kiváltott úgynevezett sikerdíj kikötésének lehetőségéről. A törvényjavaslat rendelkezései között továbbra is fő szabály az, hogy az ügyfél és az ügyvéd szabadon állapodik meg a megbízás díjában. E szabadságot a javaslat mind az ügyfelek, mind az ügyvédek érdekében csak a szükséges mértékig és az arányosság követelményének megfelelően kívánja korlátozni.

A javaslat nem általánosságban tiltja tehát az ügyvédi munka eredményessége érdekében kikötött megbízási díj lehetőségét, a javaslat csupán a sikerdíj bíróság előtti érvényesíthetősége tekintetében állapít meg szigorúbb feltételeket. Eszerint a bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. Hangsúlyozandó, hogy e szabály alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem szá­mít bele a megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költségek, valamint az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemond. Az említett normának meg nem felelő sikerdíj sem tilos tehát, így alkalmazása fegyelmi eljárást sem vonhat maga után, a szankció csak az, hogy a javaslatban meghatározott mértéket meghaladó sikerdíj bíróság előtt nem érvényesíthető. A sikerdíjra vonatkozó korlátozást ellenzők számára jegyzem meg, hogy a sikerdíj kikötése több országban általánosan tiltott.

Az ügyvédek kirendelésére vonatkozó rendelkezések kapcsán az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslattal összefüggésben annyit érdemes megemlíteni, hogy a kirendelt védőre vonatkozó rendelkezések módosulnak annyiban, hogy a bíróság vagy nyomozó hatóság kirendelését követően szükséges az eljáró kirendelt védő kijelölése is. A kirendelt védő kijelölése ‑ a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatban meghatározott eseteket kivéve – fő szabályként a területi ügyvédi kamara feladata lesz. Az eljáró ügyvédet a kirendelhető ügyvédek jegyzékéből elektronikusan, véletlenszerű kiválasztás segítségével, kamarai szabályzatban meghatározott eljárási szabályokban rögzített módon kell majd a területi ügyvédi kamarának kiválasztania. A kiválasztás során biztosítani kell az ügyvédek arányos munkaterhelését, és figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő hatóság földrajzi elhelyezkedését. Ezek az új szabályok az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat hatálybalépéséhez igazodóan lépnek majd hatályba.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos szót ejteni arról, hogy a javaslat külön részben személyi körönként speciális szabályokat állapít meg a már említett, ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyekről, nevezetesen az ügyvédről, az alkalmazott ügyvédről, az ügyvédjelöltről, a kamarai jogtanácsosról, a jogi előadótól, az európai közösségi jogászról, az alkalmazott európai közösségi jogászról, valamint a külföldi jogi tanácsadóról. De külön fejezet szól az irodagondnoki feladatok ellátásáról is. A javaslat ötödik része pedig az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetekre irányadó speciális szabályokat tartalmazza. E körben a javaslat részletesen szól az ügyvédi irodáról, az ügyvédi együttműködés keretein belül pedig törvényi szinten szabályozza az ügyvédi társulást, valamint létrehozza a bejegyzett irodaközösséget, továbbá meghatározza működésük alapvető szabályait.

A javaslat újdonságként nevesíti az ügyvédasszisztenst, akinek feladata az ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetek munkájának segítése.

Indokolt néhány szót szólni a törvény által szabályozott fegyelmi rendelkezésekről is, mivel a fegyelmi eljárás szabályai több vonatkozásban is jelentősen megújulnak. Egyrészt bővül a fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések köre, ezáltal még differenciáltabb szankcionálásra lesz lehetőség az egyes fegyelmi vétségek súlyára és körülményeire tekintettel. Másrészről változnak a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló szervezeti szabályok is, annak érdekében, hogy a szakmaiság és a függetlenség szempontjainak elsődlegessége mellett a fegyelmi felelősség megállapításának valódi igénye juthasson érvényre. Újdonság, hogy a fegyelmi bizottságok a javaslat alapján nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is.

Említést érdemel, hogy a hivatalból induló előzetes vizsgálatok lefolytatására a területi kamara választott tisztségviselőjeként a fegyelmi biztos lesz jogosult, továbbá ő kezdeményezheti a fegyelmi eljárás lefolytatását is. A fegyelmi eljárások lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését új megközelítésbe helyezi az is, hogy a javaslat új jogintézményként vezeti be a területi kamara elnökének és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az eljárás egyes szakaszaiban érdemi beavatkozást jelentő pozitív utasításadási jogát.

Engedjék meg, hogy kitérjek arra is, hogy miért indokolt a kamarai szervezet kisebb átalakítása, az országos kamara és a területi kamarák közötti feladatmegosztás átstrukturálása. Az országos kamarán és a megyénként működő területi kamarákon alapuló jelenlegi kamarai szerkezet hátrányát képezik a fennálló párhuzamosságok, egyes megyékben az alacsony ügyvédi létszám miatt az erőforrások szűkössége és ebből következően a feladatellátás egyenetlen színvonala. Előnye ugyanakkor ennek a struktúrának, hogy biztosítja a problémák helyi szinten történő megoldását, elősegíti az ügyvédek kamarával való személyes kapcsolattartását s így azt, hogy a hátrányosabb helyzetben lévő megyékből ne kezdődjön meg az ügyvédek elvándorlása a regionális központok irányába.

(11.00)

Ezek figyelembevételével a javaslat olyan strukturális változásokat vezet be, amelyek anélkül orvosolják a felmerült nehézségeket, hogy csorbítanák a jól működő gyakorlatokat. Mindezekre tekintettel módosul az országos kamara és a területi kamarák közötti feladatmegosztás. így kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe fog tartozni az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok megalkotása, az ügyvédi kamarai nyilvántartás vezetése, illetve az ehhez kapcsolódó műszaki-informatikai háttér feltételeinek biztosítása, a képzési helyek akkreditációja, továbbá a szakmai képzések és a továbbképzések tematikájának összeállítása. A fegyelmi bizottságok pedig ‑ mint már a fegyelmi eljárási szabályok körében is említettem ‑ nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is. De az ügyvédi kamarai struktúra alapegységei a jelenlegivel megegyezően továbbra is a területi kamarák maradnak.

A törvényességi felügyelet szabályozása körében említést érdemel, hogy a javaslat alapján csökken az állami kontroll mértéke az ügyvédi kamarák működése felett. A javaslat a törvényességi felügyelet szubszidiárius jellegét átfogóan deklarálva kimondja, hogy az akkor gyakorolható, ha sem bírósági hatáskörbe, sem hatósági felügyeleti hatáskörbe sem tartozik a vizsgált döntés, tevékenység. A javaslat szerinti megoldás biztosítja a párhuzamos eljárás lehetőségének kizárását, így például azt, hogy ugyanazt a határozatot az eljárás kezdeményezője a minisztérium előtt, a panaszolt ügyvéd pedig a bíróság előtt támadja meg. Egyfelől az ügyvédi kamara autonómiája, másrészt a kamara jogszabályszerű működéséhez, az igazságszolgáltatás és a közérdek védelméhez, így végső soron a jogbiztonság garantálásához fűződő érdek jelöli ki tehát azt a keretet, amelyen belül az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorolhat. A javaslat újraszabályozza a törvényességi felügyelet tárgyát, ezen belül a törvényességi felügyeleti eljárás alól kivett ügyek körét, valamint a törvényességi felügyelet eszközeit is.

Tisztelt Képviselők! Természetesen arra nincs lehetőség, hogy a több mint 210 paragrafusból álló törvényjavaslat valamennyi rendelkezését részletesen bemutassam. Az elmúlt percekben a teljesség igénye nélkül próbáltam felhívni a figyelmet a javaslat néhány újdonságára. Összefoglalva az elhangzottakat, az új törvényi szabályozás célja tehát, hogy az ügyvédi tevékenységre vonatkozó egységes szabályozással a jogi hivatásrendek jogszabályi megújítására e területen is pontot tegyen.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nyilvánvaló, hogy egy új törvény elfogadása esetén nem kerülhető el egyes egyéb érintett jogszabályok módosulása sem. Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy az új ügyvédi törvény okán több ponton szükségessé válik néhány egyéb törvény és számos alacsonyabb szintű jogszabály módosítása is. Ezekre a változtatásokra természetesen ősszel, a törvényjavaslat 2018. január l-jei hatálybalépéséig még mindenképpen sor kerül.

Végezetül, de nem utolsósorban engedjék meg, hogy elmondjam, hogy az önök előtt levő törvényjavaslat egy hosszas előkészítő munka eredménye. Annak érdekében, hogy egy szakmai konszenzuson alapuló törvényjavaslat szülessen, több mint egy évig dolgozott rajta a javaslatot előkészítő munkacsoport, és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a javaslat kidolgozására a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének bevonásával és egyetértésével került sor.

Azt gondolom, hogy az elhangzottak alapján levonható az a következtetés, hogy az új, ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat egy körültekintően, a szakma bevonásával előkészített joganyag. Kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 50 2017.05.05. 6:53  33-50

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak röviden az elhangzottakra: Bárándy Gergely képviselő úr a minimális rezsióradíj kérdését ve­tette fel. Ezzel több problémánk is lenne, mivel az uniós jog szerint ez versenykorlátozó kitételnek is mi­nősíthető lenne, illetve egyfajta ‑ akár mondhatjuk ‑ árfelhajtó tényezőként is szerepelhetne. Azt, hogy megfelelő ügyvédet válasszanak ki azok, akik ügyvédi segítségre szorulnak, nyilvánvaló, hogy nem el­sősorban az árkérdés határozza meg, hiszen pont a sikerdíj oldaláról merül fel, amit több képviselőtársam is említett, hogy ez egyfajta lehetőséget kínál azoknak, hogy ügyvédet tudjanak fogadni, akik esetleg nem tudják az ügyvédi költséget teljes egészében pernyertesség nélkül vállalni. Ehhez kapcsolódóan volt ez a kétharmados arány, hogy ez elegendő-e vagy nem. Nyilvánvaló, ezt lehetne cizellálni, de ez is azt jelenti, hogy legalább ilyen arányú árengedményben tud részesülni az a fél, aki felfogad egy ügyvédet. És mint említettem, vannak olyan országok, ahol ki­mon­dottan tiltott a sikerdíj. Egyfajta középutat próbált találni itt a szabályozás ebben a kérdéskörben.

A felelősségbiztosítás kérdésköre: gyakorlatilag ez a fokozatosság valószínűleg elviselhetővé tudja tenni az ügyvédi kamarai tagok számára ennek a bevezetését. És megint csak kapcsolnám a rezsidíjhoz, a felelősségbiztosítás is egyfajta garanciát nyújthat a hanyag ügykezelés esetén az ügyfélnek, hogy akár az ügyvéddel szemben fellépve a követeléséhez juthasson, hogyha mondjuk, egy műhiba okozta volna a pervesztességüket.

Fiókirodák kérdése merült fel. Gyakorlatilag ez is a kamarával folytatott tárgyalásokon téma volt, hogy vajon a nagy irodák hálózata jön-e létre, de az a többségi vélemény alakult ki, hogy a helyi ügyvédek helyismerete talán kellően ellensúlyozza azt a fajta ‑ mondjuk így ‑ franchise vagy akármilyen rendszernek a terjesztését, amit a nagy irodák képviselnének ebben a tekintetben.

Az ingatlanközvetítés tekintetében pedig szintén a kamarával egyeztetett álláspont volt, hogy irodában és külön ügyvéd, tehát nem járhat el egy személyben az, aki ingatlanközvetítést is folytat, és nem járhat el eljáró ügyvédként is. Értem képviselő úr álláspontját is, de csak ezt tudom tolmácsolni, hogy így alakult ki ez a fajta szabályozás.

Staudt Gábor képviselő úr az összeférhetetlenségi szabályokat is érintette. Gyakorlatilag ez a szabályozás az eddigi gyakorlattal egyébként megegyező, eddig is fordult elő, hogy igazgatósági tagok vagy felügyelőbizottsági elnökök voltak ügyvédek. Nyilvánvaló, hogy itt munkavégzési kötelezettség nélküli, tehát nem olyan foglalkoztatási viszonyt jelent ezekben az esetekben, és éppen azért, ahol egyszemélyi vezető van a cégeknél, az a fajta tilalom fennmarad, ahol viszont ‑ hogy úgy mondjam ‑ egy testület irányítja, ahol nem egyszemélyi döntéseket hozhat meg az ügyvéd, hanem gyakorlatilag akár elnökként is alá van vetve a többségi döntésnek, ilyen értelemben ez nem sérti azokat az elveket, ami mentén kialakult a szabályozás.

Hogy az irodák bevétele mennyire nyilvános, mennyire nem, ha megnézzük azokat az aggályokat, amelyek diktálták ezt a felvetést, akkor láthatjuk, hogy pontosan igazolható, hogy ha olyan kapcsolat van egy ügyvédi iroda és mondjuk, egy állami szervezet között, akkor ezek igenis áttekinthetőek, hiszen a közszféra oldaláról nyilvánosságra kell hozni ezeket a szerződéseket. Tehát kimutatható a kapcsolat, hogy melyik ügyvédi iroda végzett el egy-egy tevékenységet. Míg azokkal a megbízókkal szemben, akik mond­juk, nem tartoznak ebbe a körbe, nyilvánvaló, hogy méltánytalan lenne, hogyha itt nyilvánosságra hoznák az adataikat. Tehát a korábbi szabályozás fenntartása ennyiben indokolható, hiszen maga a cél, amit el kívánnánk érni ennek a megnyitásával, az jelenleg is biztosított.

Ügyvédjelöltek tekintetében ‑ Gyüre Csaba képviselőtársamnak volt felvetése ‑ a jelenlegi szabályozásban is szerepel, hogy olyan munkával kell megbízni az ügyvédjelölteket, ahol el tudják sajátítani a gyakorlatot, fel tudnak készülni a szakvizsgára. Tehát kitér rá a szabályozás.

Továbbképzés tekintetében szintén hangzottak el kérdések; kamarai szabályozás alá esik, s hogy miért nem jogszabályi szinten. Ugye, van itt egy kettősség, hogy feszegetjük, hogy a miniszternek mire van jogköre és mire nem, ugyanakkor meg állami szabályozást akarunk. Tehát ezeken a területeken, ha megmarad a kamarai jogkör, az szerintem mindenképpen jó, mert maguk az ügyvédek tudják kialakítani azt a feltételrendszert, aminek a mentén történik. Ez ugyanúgy igaz a kirendelések kérdéskörére is. Ez a kamarára van bízva, hogy milyen szempontok alapján, milyen formában kerülnek föl a kollégák arra a listára, ami alapján a kirendelés történik.

Fegyelmi ügyeknél a területi kamara elnökének a javaslatára hivatalból kell elindítani a fegyelmi vizsgálatot, tehát a jogköre ugyanúgy megvan az elnököknek. Szerintem ez megfelelő szabályozást biztosít.

A bírósági elhelyezések kérdésköre már a bírósági törvény kereteit feszegetné. Illetve megint csak az országgyűlési képviselői összeférhetetlenségre még annyit reagálnék, hogy ez nem az ügyvédi törvényben került leszabályozásra, hanem más oldalról valósult meg a korlátozás.

(12.50)

Még az Alkotmánybíróság tekintetében volt, hogy létezik ott a panaszkezelések intézménye, ami meg tulajdonképpen a bírósági gyakorlathoz hasonlítható, ez indokolja ennek a bekerülését a törvénybe.

Lehet, hogy nem tudtam mindenre válaszolni, de ha a továbbiakban is vannak képviselőtársaimnak kérdései ‑ még a regionalitás kérdése volt, ahol egy kis polémiát éreztem, ebbe most én nem szólnék bele ‑, nyilván akár a részletes vita vagy a bizottsági ülések során állunk rendelkezésre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 52 2017.05.05. 10:01  51-62

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mind az az Országgyűlésben folyó jelenlegi munka, illetve a sajtóban is megjelent nyilatkozatok alapján is érzékelhető, a kormány kiemelten foglalkozik ebben az évben az ország jogi, gazdasági versenyképességének kérdésével, és azokon a területeken, ahol a továbblépés lehetőségei adottak, sorra születnek a versenyképesség növelését szolgáló javaslatok.

E javaslatok sorába illeszkedik a jelen törvényjavaslat is, amely a jogi versenyképességen belül kifejezetten az üzleti élet szereplőit kívánja megszólítani. A jogi versenyképességnek az igényérvényesítést érintő területét az új választottbírósági törvény biztosítja, amelyet a tisztelt Ház T/15361. számú javaslatként tárgyal.

Tisztelt Ház! A bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő módosítások célja nemcsak az, hogy az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai alapján azonosított nehézségek, hiányosságok megszüntetésre kerüljenek, és egy modern, kellően rugalmas és jól szabályozott jogintézmény álljon rendelkezésre, növelve ezzel az ország versenyképességét, hanem az is, hogy a magyar szabályozás a külföldi vagyonrendelők számára is vonzóvá váljon.

Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye ‑ mely egy különleges, célhoz kötött tulajdonjogot biztosít a vagyonkezelő számára ‑ rendkívül széles körben alkalmazható, és mind a családjogi területeken, mind pedig a gazdasági életben, de akár a szellemi alkotások terén is megfelelő megoldást jelenthet a vagyon hasznosítására. Jelen javaslat nem érdemben változtat a bizalmi vagyonkezelés konstrukcióján, hanem annak finomítását végzi el. A jogalkotó felelőssége tehát abban áll, hogy a jogintézmény népszerűvé válását megfelelő szabályozással támogassa.

A polgári törvénykönyv 2014-ben a magyar viszonyokhoz igazodóan, magas színvonalon szabályozta ezt a jogintézményt. A jelen javaslat a polgári tör­vénykönyvnek a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályait is érinti, a módosítások azonban ki­zá­rólag a legszükségesebb mértékben, egyes öröklési jogi kérdések, valamint a szerződés felmondási jogának biztosítása körében rendeznek bizonyos nyitva hagyott kérdéseket úgy, hogy a rugalmas szabályozási keretek a továbbiakban is biztosítva legyenek.

Tisztelt Ház! A magánjogi keretek felülvizsgálatán túl a javaslat a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra vonatkozó közjogi jellegű szabályok módosítását is célozza. Elsődleges cél itt az, hogy az ilyen tevékenységet üzletszerűen végző vállalkozások tekintetében a szabályozás kellő garanciákat biztosítson annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások biztonságos működése garantálható legyen. Ezzel párhuzamosan azonban az is kiemelt cél, hogy kizárólag olyan engedélyezési feltételeket támasszon a jogalkotó a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokkal szemben, amelyek valóban a biztonságos működés garanciáit jelentik. A jövőben szigorodnak az üzletszerű tevékenység végzésének feltételei, az összeférhetetlenségi feltételek, az eseti jelleggel bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végzők esetén is korlátozások kerülnek bevezetésre, valamint erősödik a jogintézmény vagyonvédelmi funkciója.

Végül meg kell említeni, hogy figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelési tevékenységgel összefüggő hatósági feladatok ellátása során a Magyar Nemzeti Bank nem a megszokott piacfelügyeleti tevékenységet látja el, hiszen a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem felügyelt intézmény, a javaslat egyértelművé teszi a Magyar Nemzeti Bank szerepét mind az engedélyezés és a bejelentés, mind pedig a tevékenység ellenőrzése során.

Tisztelt Országgyűlés! A jelen javaslat a cégjog, a társasági jog területén több fontos rendelkezést is tartalmaz. Korlátolt felelősségű társaságok és zártkörűen működő részvénytársaságok esetében fontos változás, hogy a jövőben a tőkeemeléshez kapcsolódó pénzbeli befizetések igazolása a cégeljárásban nemcsak egyféle módon lesz lehetséges, hitelintézeti igazolással, hanem a társaság jogosult lesz a tőkeemelés mögötti gazdasági eseményre hivatkozással vezető tisztségviselői nyilatkozattal igazolni, hogy a tagok teljesítették a vállalt fizetési kötelezettségüket. Azokban az esetekben, amikor a tagok általi befizetések a társaság fizetőképességének fenntartását szolgálják, vagyis a társaság egyébként is az üzleti partnerek, hitelezők kielégítésére fordítaná a tagok által befizetett tőkét, a javaslatbeli megoldás megkíméli a tagokat és a társaságot a felesleges, többszöri adminisztratív és tranzakciós terhektől.

Tisztelt Ház! Fontos versenyképességi célkitűzés, hogy a tőke szabad áramlásának elvéhez kapcsolódóan a hazai szabályozás felkínáljon olyan jogi esz­kö­zöket, amelyek képesek a külföldi társaságokat Ma­gyarországra vonzani. A külföldi vállalkozások vá­lasz­tásuktól függően többféle formában is jelen lehetnek a magyar gazdasági életben. Jelen lehetnek a szolgáltatási irányelv alapján cégjogi letelepedés nélkül, határon átnyúló szolgáltatások nyújtásával, azonban jellemzően valamilyen vállalkozási formában jelennek meg, így magyarországi fióktelep vagy ma­gyar társaság tulajdonosaiként. Lehetőségük van to­vábbá arra is, hogy gazdasági érdekeltségük, központi ügyintézési helyük, székhelyük teljes áttelepítése megtörténjen. Erre ma az uniós irányelvvel szabályozott határon átnyúló egyesülés kínál lehetőséget.

A határon átnyúló egyesülés folyamata nagyon fontos garanciát biztosít, mégpedig azt, hogy ha egy uniós társaság úgy dönt, hogy más tagállam társaságával egyesül, akkor a beolvadó társaság szerinti tagállam az egyesülés lefolytatását, a tagállami cégnyilvántartásból való törlést nem kötheti elszámolási, végelszámolási eljáráshoz, hanem a beolvadó társaság tagállamának úgy kell tekintenie, mintha határain belüli két társaság egyesülne. E garanciális elem biztosítja a két különböző tagállamban honos társaság valós jogi és gazdasági egyesülését, a társaságok közötti jogi és vagyoni általános jogutódlást.

Tisztelt Országgyűlés! Évek óta igény mutatkozik a társaságok Unión belüli székhelyáthelyezése lehetőségének megteremtésére, azonban sajnálatos módon ebben a tárgykörben uniós jogalkotási munka nem kezdődött meg, és erre a közeljövőben sincs kilátás. A vállalkozások jogos elvárása azonban, hogy áttelepülhessenek más tagállamba anélkül, hogy végelszámolással előbb meg kelljen szűnniük.

Az igazságügyi tárca megvizsgálta annak lehetőségét, hogy kizárólag magyar szabályozás útján megvalósítható-e a határon átnyúló székhelyáthelyezés, azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy a fenti garanciális szabály érvényesülését, az általános jogutódlást csak magyar jogi szabállyal nem lehet biztosítani. Ennek oka, hogy hiába ismerné el a magyar jog a cégalapításkor a külföldi társaságot mint jogelődöt, a magyar jognak nem lehet kihatása a vagyoni jogutódlásra, hiszen a magyar jog nem tudja biztosítani, hogy a külföldi nyilvántartásból a jogelődöt végelszámolás nélkül töröljék. Erre figyelemmel a javaslat, élve a határon átnyúló egyesülés adta lehetőségekkel, azt tudja biztosítani, hogy gyorsan és egyszerűen végbemehessen az egyesülési folyamat azokban az esetekben, amikor a külföldi tulajdonos szándéka a gazdasági érdekeltségének határokon átnyúló áthelyezésére irányul.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz benyújtott indokolás részletesen ismerteti a szabályozás elemeit. Én annyit szeretnék kiemelni, hogy a konstrukció lényege, hogy a külföldi cég által előkészített egyesülési iratok birtokában lehetőség van a jövőben az egyesülés céljára magyar társaságot alapítani. E társaság az egyesülés bejegyzéséig korlátozott körben működhet, ugyanakkor az egyesülésig adókötelezettség nem terheli. E konstrukciónál gyorsított az egyesülés folyamata, mert már a magyar társaság alapítási dokumentumai közé csatolandó az egyesülési szerződés tervezete, a számviteli mérlegtervezetekről készített könyvvizsgálói jelentés és a vezető tisztségviselői beszámoló.

(13.00)

Az egyesüléssel együtt járó közzétételi kötelezettségek is összevontan történhetnek meg, így akár hónapokkal rövidülhet az egyesülés folyamata. A ja­vas­lat szerinti megoldástól azt várja a tárca, hogy az a társaságok székhelyáthelyezését biztosító uniós sza­bályok megalkotásáig biztosítani tudja, hogy a tag­állami társaságok egyszerűsített módon tudják gaz­dasági érdekeltségeiket Magyarországra áttelepíteni.

A fentiek mellett megemlítenék még két cégjogi változást. A korlátolt felelősségű társaságok esetében lehetőség lesz az üzletrészen alapított zálogjog esetén a zálogjogosulti bizományos bejegyzésére is, továbbá a tőzsdei cégek esetében az állami felügyelet mellett zajló tőzsdei folyamatok gördülékenysége érdekében gyorsul a tőkeemelés cégbírósági bejegyzése.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szólni kell arról, hogy a javaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával rendezi a jogalkalmazás során felmerülő problémákat, és egyértelművé teszi a szabályozást mind a szervezeti kérdések, mind pedig az új, 2017. január 1-jén hatályba lépett ügyelosztási rend alkalmazása tekintetében.

A közfoglalkoztatási programok sikeréhez köztudottan jelentős közérdek fűződik, így ennek érvényre juttatása érdekében a javaslat előírja, hogy a végrehajtó az adóstól lefoglalt közfoglalkoztatási programban érintett vagyontárgy értékesítését csak a program lezárultát követően kezdheti meg.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti rendelkezésekkel és törekvésekkel egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 62 2017.05.05. 0:41  51-62

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak röviden, egy kérdésre szeretnék válaszolni Gyüre Csaba képviselőtársamnak, akinek az alaptőkével, a nyílt részvénytársaságoknál a tőkeemelésnél a határidővel kapcsolatban volt egy kérdése. Mivel viszonylag kisszámúak ezek a társaságok, és minden esetben cégbíró jár el, mi úgy látjuk, hogy ez a határidő tartható, illetve maga a Nemzeti Bank is felügyeli ezeket a tőkeemeléseket, tehát gyakorlatilag az a fajta fokozott felügyelet más oldalról is megvalósul. Tehát nem látunk veszélyt ebben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 64 2017.05.05. 3:57  63-86

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi mi­nisz­té­ri­u­mi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Ma­gyarország Alaptörvényének XV. cikk (2)be­kez­dé­se kimondja, hogy Magyarország az alapvető jo­go­kat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, neve­ze­tesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, poli­tikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társa­dal­mi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A (4)be­kez­dés pedig rögzíti, hogy Magyarország az esély­egyen­lő­ség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Ezen alaptörvényi ren­de­lkezések biztosításával összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köz­ne­ve­lés­ről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló T/12366. számú törvényjavaslat célja, hogy a ha­tályos joganyag egyes szabályait egyértelművé tegye, azok tartalmát bővebb kifejtéssel, jobban meg­világítsa.

A törvényjavaslat egyértelműen tükrözi a kor­mány­zat elkötelezettségét a hátrányos megkülön­böz­tetéssel szembeni fellépés és az oktatás hozzá­fér­he­tőségének és minőségének biztosítása mellett. En­nek megfelelően a javaslat az egyenlő bánásmódról szóló törvényt és a köznevelési törvényt is azonos szel­lemben módosítja.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elsőként a ha­tá­lyos szövegnél egyértelműbben és részletesebben fogalmazva megerősíti azt, hogy az oktatás semmi­lyen formája nem vezethet tiltott megkülön­böz­te­tés­hez a tanulók származása alapján. Másodsorban a ja­vas­lat nem pusztán oktatási követelményként, ha­nem az egyenlő bánásmód alkotmányos alap­ér­té­kének garanciájaként is rögzíti, hogy a nemzetiségi oktatás az általános állami oktatással megegyező színvonalú kell hogy legyen, illetve meg kell felelnie az ilyen típusú oktatásra előírt, jelenleg is létező rész­letes és szigorú törvényi feltételeknek. Har­mad­részt a törvényjavaslat sajátos rendelkezést állapít meg azon oktatásra nézve, amely egyidejűleg vallási meggyőződésen alapuló és nemzetiségi megalapo­zású is. Természetszerűleg ez a speciális szabály is azt foglalja magába mintegy magyarázó jelleggel, hogy az ilyen oktatásnak mindkét érintett oktatási for­ma szabályait be kell tartania. Végül a javaslat ha­tá­lyon kívül helyezi a köznevelési törvény azon fel­ha­tal­mazó rendelkezését, amely az említett új sza­bá­lyok folytán szükségtelenné válik, mivel minden lénye­gi garanciát a módosított törvények egyér­tel­mű­en magukban foglalnak majd.

Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy a javas­lat­ban foglaltak képesek a joggyakorlatban felmerülő problémákra egyértelmű és megfelelő válaszokat adni, és elhárítanak olyan bizonytalanságokat, téves értelmezéseket, amelyek a korábbiakban a vonatkozó előírások kapcsán előfordulhattak.

Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat a jogi pontosságot, a jogintézmények és a társadalmi intézmények megfelelő működését szolgáló, a jogalkalmazást segítő és annak helyes medrét kijelölő szabályozás igényével lép fel. Meggyőződésem, hogy ezen értékek érvényre juttatása közös elkötelezettségünk és felelősségünk. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot annak megvitatását követően a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 86 2017.05.05. 4:03  63-86

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm a hozzászólásokat, hiszen valamennyi hozzászólás felelősségről tanúskodott ennek a kérdésnek a tekintetében. Külön köszönöm a nemzetiségi bizottságnak a véleményét, amely rámutatott gyakorlati problémákra, ugyanakkor a szószóló asszony jelezni tudta, hogy ez a módosítás alapvetően nem érinti a nemzetiségi jogokat és nem jelenti azoknak a sérelmét.

Ugyanakkor a hozzászólások azt is feltárták, hogy egy sokkal komplexebb problémakörről beszélünk, mint amit konkrétan maga ez a módosítás érint, és talán az is probléma, hogy ez a fajta uniós oldalról való megközelítés, ami integrációról, szegregációról szól, megint csak pontatlan, mert az integrációnak van egy asszimilációs értelmezése is, ami nemzetiségi oldalról teljesen elfogadhatatlan lenne. Talán helyesebb lenne egyfajta emancipációról beszélni, és arról a fajta esélyegyenlőségről, amire pontosan ez a módosítás lehetőséget ad, hiszen kimondja azt, hogy ennek a fajta oktatásnak, ennek a fajta iskolának ugyanazt a minőséget kell az alaptanterv tekintetében biztosítania, mint ami az általános oktatási formák között rendelkezésre áll.

Ami a foglalkoztatási lábát érinti a problémakörnek, csak azt tudom mondani, hogy a kormányzat nem­csak retorikájában, hanem számadatokban is iga­zolni tudja, hogy a foglalkoztatás terén elkötelezett.

Ami a romatelepek kérdését, egyebeket illeti, tudjuk, hogy létezik a program, tudjuk miniszter úrnak az elkötelezettségét; azt hiszem, a képviselő úr sem vonja kétségbe ezen a területen, hogy maximálisan figyel erre a területre.

Ikotity képviselő úrnak, illetve azoknak, akik a kötelezettségszegési eljárásról szóltak, azért arra utalnék, hogy egy 2003-as jogszabálynak a módosításáról beszélünk, tehát gyakorlatilag az a helyzet, hogy az uniós belépés előtti törvényszövegek, illetve az eltelt időszak alapján az Unió arra a következtetésre jut, hogy bizonyos szövegmódosításokra szükség van. Én inkább pontosításról beszélnék, ugyanis a korábbi esélyegyenlőségi érdeksérelmeket sem lehet abban a formában kimutatni, ahogy ezt egyesek vizionálták, és valóban, ezek a földrajzi determinizmusok, ahol gyakorlatilag adott területen nehéz úgy szegregációról beszélni, hogyha csak roma gyerekekről vagy éppen egy nemzetiségi településről beszélünk, amit egyik oldalról úgy foghatunk fel, hogy hál’ istennek ott kisebb a probléma a gyakorlat terén, mondjuk, ahol egy nemzetiségi iskolát tud fenntartani a nemzetiségi önkormányzat, a másik oldalról viszont, hogyha egy cigány vagy roma községről beszélünk, akkor pedig szegregációs vagy éppenséggel inkább szociális és társadalmi problémákról beszélhetnénk igazából. Tehát nem annyira oktatásügyi probléma oldaláról lehet ezt megközelíteni, és ennek a kezelése, mondom, sokkal komplexebb problémát jelent, és együtt és sok eszköznek az alkalmazásával lehet ezeket megoldani.

Ikotity képviselő úr említette, hogy miért most kerültünk ebbe a fázisba. A benyújtás óta is folyamatosan volt a Bizottsággal egy egyeztetés, ami nélkül szerintem biztonságosan nem beszélhetnénk róla úgy, hogy adott esetben nem az lenne, hogy hoztunk egy törvényt, amely aztán megint nem elfogadható a brüsszeli szabályozás szerint. Megint csak azt mondom tehát, hogy talán megfontoltan és eredményesen haladtunk ebben a kérdésben.

Nagyon szépen köszönöm még egyszer mindenkinek az aktivitását, és köszönöm a szót, és kérem majd a törvénymódosító javaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 138 2017.05.08. 2:04  133-142

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hallgatva képviselő úr felszólalását, szerintem talán nem is az a legfontosabb momentum, hogy levetkőzött-e Janiczák Dávid vagy nem, hanem az, hogy ő a Jobbik alelnöke, és nemcsak polgármesterként, hanem a Jobbikra nézve is terhelő adatok vannak azon a felvételen, amit a képviselő úr idézett. Én az ő helyében sürgősen megpróbálnám tisztázni magam, hogy semmi közöm nincs ezekhez a felvételekhez, hogy nem beszéltem korrupciós ügyről, hogy az a bizonyos 40 millió forint, az a 10 százalék vajon miért volt annyira fontos, és miért ne a másik cég nyerje el a munkát. (Zaj a Jobbik soraiban.)

Ha végignézzük a Jobbik gazdálkodását, akkor láthatjuk azt is, hogy valami titokzatos forrásból folytattak plakátkampányt, mert eddig még nem derült ki, hogy ingyenesen biztosította-e nekik ezt az oligarcha vagy pedig fizettek érte, sőt maga a pártelnök sem tudta. Majd hosszas gondolkodás után eljutottak odáig, hogy bankhitelt vettek fel erre a célra, 100 milliós bankhitelt, amiről a pártelnök nem tud.

Nagyon szomorú jövő elé néznénk 2008-ban, tisztelt elnök úr, ha önök tényleg kormányra jutnának, és ön kormányfőként nem tudná, hogy mennyi hitelt vesz fel az ország, és hova vezet az a gazdálkodás, amit folytatnak, ha az ajánlatoknál mindig arra vigyáznának, hogy az a bizonyos drágább ajánlat nyerjen, mert az a másik cég számukra nem jó, vagy ha eljutnának odáig, hogy mondjuk, Kovács Béla ügyét végre felgöngyölítenék, ami szintén nem egy egyszerű ügy, sőt Brüsszelig hatolnak a hullámai, az ottani mentelmi jogát valószínűleg rövidesen kiadják, ami már külpolitikai kockázatokat, nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 142 2017.05.08. 1:00  133-142

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amit felszólalásának a második részében említett, az már olyan, mintha védelmi pénzt fizetne a Jobbik azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek folyamatosan próbálják meg lejáratni a kormányt.

(12.00)

Ebből látszik, hogy igenis létezik az a fajta együttműködés, nem csak a választások során hallgatólagosan, a liberális baloldal és a Jobbik úgynevezett nemzeti szárnya között, amely, úgy tűnik, már nem létezik, mert ezek az ügyek igazolják azt, hogy semmi más nem fontos számukra, csak a hatalom megszerzése.

De, hogy visszatérjek a büntetőügy szálaihoz, mert valószínűleg, amennyiben ezek az adatok valósak, akkor a bűncselekmény gyanúját mindenképpen felvetik, a magyar igazságszolgáltatási szervek, bűnüldöző szervek, remélem, megteszik feladatukat, és eljut az ügy abba a stádiumba, amikor majd biztosan tudhatunk mindent. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.).

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 100 2017.05.15. 3:56  97-105

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, az ön által felvetett kérdések lényegesen meghaladják egy interpelláció kereteit, de néhány, írásban is jelzett témában még szívesen válaszolok.

A forintosítással lényegében a hitelezők egy jó részén tudott segíteni a kormányzat, tudjuk, hogy ma is magasabb a svájci frank árfolyama, mint amin ez történt. Figyelembe kellett vennünk itt a kúriai döntéseket, és gyakorlatilag a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése alapján a háztartások csak ezzel a történettel 100-200 milliárd forint törlesztőrészletet takaríthattak meg.

A középárfolyam bevezetett alkalmazása szintén ebbe a körbe tartozik, és amit képviselő úr is említett, a 2011 tavaszán meghirdetett otthonvédelmi akcióterv keretében a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. létrehozta a Nemzeti Eszközkezelőt azzal a céllal, hogy a magyar állam nevében ne elvegye ezeket a lakásokat, hiszen ezeket nem elvesztették a tulajdonosok, hanem éppen hogy megmentette részükre, hogy bérlőkként a saját otthonaikban tudjanak maradni, és gyakorlatilag ezeknél a kellő fedezetet biztosította arra, hogy hosszabb távon a szociálisan rászorult hiteladósok lakhatását a piaci bérleti díjaknál jóval alacsonyabb bérleti díjak fizetésével megoldhatóvá tegye.

A Nemzeti Eszközkezelő-program 2012-es indulása óta folyamatosan, 2017 márciusáig 29 236 lakóingatlant vásárolt meg az állam javára az eszközkezelő, és több mint 40 ezer kérelmet fogadott be. A folyamatosságot és az egyenletességet a kormány azzal biztosította, hogy a jogosultsági feltételeket 2012-től évről évre a gyakorlati tapasztalatokhoz igazította, hogy a leginkább rászoruló és a leginkább végrehajtással fenyegetett hiteladósok körét érintse ez az eljárás.

A magáncsődeljárás szintén azt a lehetőséget nyújtja állami támogatással, hogy az adósságaik rendezésére az adósok lehetőséget kapjanak. Törlesztési támogatást kapnak, amelynek havi összege a 25 ezer forintot is elérheti, és ez öt éve már folyósítható. Az adósságrendezési eljárásban részt vevők száma, ha mérsékelten is, de növekszik, jelenleg 835 kezdeményezett eljárásról van tudomásunk, ez több mint 2 ezer főt érint. A jelenlegi eljárásokban már 1832 fő vesz részt.

Az eddigi ügyek száma alapján célul tűztük ki, hogy a hitelezők és az adósok érdekeltebbek legyenek a magáncsődeljárásban. Bemutatjuk a jogi lehetőségeket, persze ezek attól függenek, hogy mennyire vannak túladósodva az adósok, időszakiak-e a pénzügyi problémáik, vagy pedig szabályozott eljárás keretei között önmagában már nem tudja az adósságot megfizetni, sem a fizetőképességet megnyerni, ha nem segít be az állam. Az elmúlt két év tendenciáit figyelembe véve 2017-ben várhatóan 4300-4500 között lesz a végrehajtással érintett ingatlanok száma. A bírósági végrehajtásról szóló törvény 2017. március 21-én ezért módosítással hatályba lépett, amelynek a hatásait még nem tudtuk felmérni az eltelt időszak rövidségére tekintettel.

A sikeres árverések számát és a kilakoltatások számát ez jelentősen befolyásolni fogja, s lényegesen mérsékelheti 2017 vonatkozásában az önök által vizionált növekvő tendenciát. Kérem a tisztelt Házat, illetve képviselő urat, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 287 2017.05.15. 0:59  282-287

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Miután Burány Sándor képviselőtársam a bizottsági ülésen elhangzottakat idézte: valóban volt egy ígéretünk, hogy bekérjük az adatokat. Ez megtörtént, de még nem érkeztek be. Ennek a kielemzése után azt ígértük, hogy a következő jogalkotási alkalommal ki tudunk térni ennek a helyzetnek a megoldására, bár nyilván tudjuk azt, hogy a betegbiztosítási alap nagyrészt lehetőséget nyújtott a kártalanításuk kifizetésére.

A másik: végül is egy felszólalásnál bármeddig bővíthető a kör, hiszen egy bankkal megbízási viszonyban levő valamilyen feladatot ellátó személy, vállalkozó követelése mögött is, ha úgy vesszük, családok és magánszemélyek állnak. Tehát mindenképpen bevárjuk az adatokat, és majd akkor tájékoztatjuk a módosítást előterjesztő képviselő urat, hogy milyen következtetéseket vontunk le ezek alapján. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 54 2017.05.29. 4:07  51-61

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2011. április 7-én fogadta el a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzéséről szóló isztambuli egyezményt, amelyet 2011. május 11-én nyitottak meg aláírásra, és 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba.

A kormány, mint ahogy azt már számos alkalommal és számos formában jeleztük, fontos feladatának tartja az egyezményhez való csatlakozás előkészítését. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk ugyanis a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelmet és minden, nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölését. Az emberi jogok hazai biztosításának fontos eleme, hogy a vonatkozó nemzetközi egyezményekhez csatlakozzunk, és belső jogunk teremtse meg a nemzetközi emberi jogi normarendszer követelményének való megfelelést. Ahhoz azonban, hogy valamely megállapodást magunkra nézve kötelezőnek ismerjünk el, fel kell mérni a belső jogi környezetet annak érdekében, hogy ne legyen jogrendszerünkben olyan szabályozási elem, amely a nemzetközi egyezménnyel ellentétes.

Az egyezmény szabályozási köre jóval túlmutat egy vagy két minisztérium hatáskörén, hiszen a nők elleni és a kapcsolaton belüli erőszak tárgykörében komplex jelleggel fogalmaz meg anyagi és eljárásjogi kötelezettségeket. Az egyezmény végrehajtását pedig egy külön testület, a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépés szakértői csoportja ellenőrzi a csatlakozó államok vonatkozásában. Ezúton tájékoztatom a képviselő asszonyt, hogy a csatlakozás előkészítését megkezdő és koordináló, nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó munkacsoport befejezte munkáját. A csatlakozás előkészítése a közigazgatási egyeztetés keretében folytatódott, ahogy ön is említette. Az egyezmény szövegének kihirdetéséről szóló előterjesztés tervezete elkészült, az anyag közigazgatási és társadalmi egyeztetésre került.

A társadalmi egyeztetés során civil szervezetek és magánszemélyek is lehetőséget kaptak észrevételeik kifejtésére. Szeretném jelezni, hogy sok észrevétel érkezett a tervezettel kapcsolatban. Kaptunk csatlakozást támogató és azt ellenző észrevételeket egyaránt. Összességében azonban szeretném jelezni, hogy az aggályokat megfogalmazó és a csatlakozást ellenző észrevételek vannak túlsúlyban. Az egyes észrevételek feldolgozását követően az összes szempont figyelembevételével elkészített anyag várhatóan 2017 őszén kerülhet a kormány elé. A kormány hozhatja meg a döntést a tervezet elfogadásáról és annak Országgyűlés elé terjesztéséről.

Fontosnak tartom még hangsúlyozni, hogy az Európa Tanács 47 tagállama közül csupán 23 ratifikálta az egyezményt. Az aláírás és a ratifikáció között átlagosan két-három év telt el. 21 további tagállam aláírta az egyezményt, azonban nem ratifikálta. Nem ratifikálta az egyezményt az Egyesült Királyság és Németország sem. Az államok nagy része 2011 óta, tehát hat éve nem tudta ratifikálni a dokumentumot, míg Magyarország, ahogy már többször említettem, csak három éve dolgozik ezen a kérdésen. A ratifikáláshoz mindenesetre elengedhetetlen a társadalmi egyeztetés, amire utaltam, s amelynek során több észrevétel is érkezett a tárcához. Ezeket a javaslatokat, meglátásokat jelenleg is tanulmányozzák a kormányzat szakértői. Szemben azzal, amit az ellenzéki politikusok állítanak, az isztambuli egyezmény nem csodaszer, pusztán annak ratifikálásával nem lehetne megvédeni a veszélyben lévő családokat, kiszolgáltatott helyzetű embereket.

(14.50)

Az Igazságügyi Minisztérium ezért is készítette el az áldozatvédelmi stratégiát, amely valóban létező igényekre épül, és hatékony javaslatokat tartalmaz a krízishelyzetek enyhítésére, illetve megoldására. Az ezzel a témakörrel kapcsolatos jogalkotás során az Igazságügyi Minisztérium és a többi tárca is arra törekszik, hogy az új szabályok még jobban segítsék a rendőrség és a hatóságok munkáját, illetve ösztönözzék a civil társadalom aktívabb szerepvállalását az áldozatsegítés terén. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 16 2017.06.06. 5:02  13-16

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha végighallgattuk képviselő úr beszédét, akkor tapasztalhattuk, hogy sok mindenről beszélt, de a devizahitelesekről, azoknak a folyamatoknak a kialakulásáról és a devizahitel-probléma kezeléséről vajmi kevés szót ejtett, ehelyett belebonyolódott egy olyan levezetésbe, hogy el kell adni azt a közvagyont; bebizonyította az ellenzék ‑ és elismerten közpénznek minősül a Nemzeti Banknál és az alapítványainál lévő vagyon ‑, hogy tehát önök megint ott folytatnák, ahol 2002-ben az elődeik elkezdték, illetve az MSZP, hogy mindazokat a gazdasági eredményeket, amelyeket elért az ország az elmúlt hét évben, pillanatok alatt elherdálnák, és ugyanarra a lejtőre tennék Magyarországot, amelyen volt.

De azért, hogy a tényekről is essék szó, én fölemlítenék néhány dolgot, ami 2010 óta devizaügyben történt, és ami ennek a kormánynak és ennek a parlamenti többségnek a tevékenységét mutatja be. Tudható, hogy 2010-ben családok százezrei voltak kiszolgáltatva a devizahiteleknek, gyakorlatilag a lakhatásuk került veszélybe, kilakoltatások fenyegették őket, és egy teljesen megoldhatatlan spirálba kerültek bele: emelkedő devizaárfolyamok mellett egy stagnáló gazdaságnál sok százezres munkanélküliséggel sújtva, több mint 11 százalék volt az országban a munkanélküliségi arány. S egy komplett gazdasági átalakítást kellett végrehajtani ahhoz, hogy az ország is stabilizálódjon, és a devizahitelesek helyzete is rendeződjön, betartva a jog kereteit, mert azért ne feledkezzünk el arról, hogy van Alaptörvény, vannak európai uniós normák, vannak nemzetközi szabályok, s a tulajdont védő jogszabályok, amelyek a bankokat is védik. Mindig olyan megoldást kellett találni, ahol a végén majd nem a köz fog fizetni, hanem valóban a bankokkal történő egyezkedések, korrekt jogszabályalkotás mentén kell megosztani azokat a károkat, amelyek az előző kormányzat átkos gazdaságpolitikájából, a devizahitelek elszabadításából eredtek.

Hogy néhányat felidézzek ezek közül: tudjuk, 2010-ben a végrehajtásokat ez a parlament felfüggesztette, tehát senki nem veszítette el az otthonát, nem került fedél nélküli helyzetbe amiatt, merthogy ezeknek a hiteleknek a következtében azonnal kitehették volna az utcára. Utána megalkotásra került a középárfolyamról szóló törvény, a 2010. évi XCVI. törvény, amely a bankokat kötelezte arra, hogy csak középárfolyamon alkalmazhatnak átváltásokat. Maximáltuk az előtörlesztési díjak mértékét, a futamidő-meghosszabbítási díjakat töröltük, és ilyen-olyan költségeket nem számolhattak el a bankok, amelyek sokszor a kamatterhekkel vetélkedve sújtották az adósokat. Utána sikerült a Bankszövetséggel megállapodni az árfolyamgát bevezetéséről, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásáról, amely azoknak az adósoknak nyújtott segítséget, akik eleve talán nem is vehettek volna föl hitelt, mert nem voltak hitelképes állapotban, de ugyanúgy elveszítették volna a lakásukat, és nem juthattak volna olyan helyzetbe, hogy meneküljenek ezek alól a terhek alól.

Képviselő úr megvetően említette a végtörlesztés lehetőségét, amely több mint 130 ezer családot mentett meg attól, hogy a továbbiakban is hurcolnia kelljen a devizahitel-örökséget. Más kérdés, hogy a bankok nem adtak kiváltó hiteleket, hogy ehhez még többen hozzáférhettek volna. Tehát nem a konstrukció volt a hibás, hanem gyakorlatilag a piaci fogadtatása nem volt elég kedvező. De azt mondani, hogy 130 ezer család kimentése egy ilyen csapdahelyzetből gyakorlatilag negligálható és nem értékes tevékenység, egyszerűen rágalom.

Sikerült a törlesztési árfolyamokat rögzíteni, és gyakorlatilag sikerült utána elszámoltatnunk a bankokat a Kúria jogegységi döntése alapján, amely azt tartalmazta, hogy gyakorlatilag a bankok az indokolatlanul felszámolt kamatokat, költségeket vissza kellett hogy térítsék az adósoknak. Erre a korábbi gazdaságtörténetben nem nagyon volt példa Magyarországon, azt hiszem. Ez is egy jelentős vívmány volt, s kellő jogi keretek, jogi garanciák mellett történt, anélkül, hogy nemzetközi pereskedéseknek tettük volna ki magunkat. S legvégül sikerült forintosítani a devizahiteleket, megjegyzem, pontosan egy olyan rögzített árfolyamon, amikor jóval magasabbak voltak éppen a piaci árfolyamok, tehát abban a pillanatban, amikor Horvátországban, Romániában és a többi környező államban a devizahitelesek kétségbeejtő helyzetbe kerültek, nekünk pont akkor sikerült stabilizálnunk a helyzetüket.

Tehát minden olyan lehetőséget, amire a magyar jogrendszer kereteket ad, a múltban is megtettünk és a jövőben is meg fogunk tenni a devizahitelesek érdekében. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 90 2017.06.06. 2:02  87-90

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy a Jobbik hétévi parlamenti jelenlét után is azt hiszi, hogy az önkormányzati kérdésekre a parlamentben lehet választ kapni egy minisztérium részéről. Ahogy a kérdésben is szerepel, gyakorlatilag az önkormányzattól kérték, hogy garantálja, az önkormányzat ígérte meg, az önkormányzat döntött. Nyilván a Jobbiknak van képviselete a miskolci közgyűlésben, szerintem ezeket a kérdéseket ott kellene tisztázni, ott is megvan az interpelláció lehetősége, de azért bizakodom, hogy nem ezen a szinten tartunk, hogy itt, a magyar parlamentben kell nekem ezt önöknek elmagyaráznom.

Ha összességében magát a közétkeztetés helyzetét tekintjük, akkor pedig látható, hogy az elmúlt években a források bővültek, az ellátottak köre bővült, törekszik a kormányzat arra, mint az iménti felszólalásból is kiderült, hogy olyan kínálat legyen az iskolákban, a közétkeztetésben, amely az egészséges élelmiszerek elterjedését, a bioélelmiszerek alkalmazását szolgálja. Minőségbiztosítási rendszert fejleszt ki a kormány ennek érdekében, és számtalan olyan jogszabályalkotási lépés is történik, ami ezt elősegíti, önök is találkozhatnak vele itt a parlament előtt is. Tehát ez a kérdéskör, ami viszont felmerült, nem ezzel kapcsolatos.

(13.20)

Ha önöknek azzal van problémájuk, hogy talán egy korábbi rendszer anomáliáit szeretnék visszahozni, amikor multinacionális cégek, külföldi tulajdonú cégek uralták ezeket a piacokat, ki tudja, honnan behozott külföldi élelmiszerekkel etették a magyar közétkeztetésben ellátott embereket, gyermekeket, akkor az egy másik kérdés, de akkor tessék őszintén beszélni! Miért baj önöknek az, ha egy magyar vállalkozás, magyar alapanyagokból, magyar mezőgazdasági, agrárháttérrel lát el közszolgáltatásokat?

Azonkívül pedig piaci verseny van, tehát nyilvánvaló, hogy az árak kérdése az, ami elsősorban érvényesül a minőségi követelmények mellett. Ezeket biztos az önkormányzat is figyelembe vette. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 168 2017.06.06. 2:01  163-172

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy képviselő úr is említette, az Európai Parlament plenáris ülése 2017. június 1‑jén elfogadta a Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló határozatot. A határozat értelmében az Európai Parlament egyrészt úgy határozott, hogy felfüggeszti Kovács Béla mentelmi jogát, másrészt utasította elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az illetékes magyar hatóságoknak és Kovács Bélának. Tehát a büntetőeljárás vele szemben megindítható, kényszerintézkedés foganatosítható, kihallgatható, a nyomozati cselekmények elvégezhetők. Ugyan valóban kérte jogi képviselője útján Kovács Béla, hogy a jogi védettséget úgy vonja meg a Bizottság, illetve a plenáris ülés, hogy ne érintse a képviselői munkáját, de mivel nem volt együttműködő, tehát többször nem jelent meg, ezért ezt a kedvezményt nem kaphatta meg.

A legfőbb ügyész 2016. szeptember 19-én nyújtotta be ezt a kérelmet. Ahogy képviselő úr is említette, költségvetési csalást és magánokirat-hamisítást követett el Kovács Béla képviselő úr, aminek a lényege az, hogy olyan személyeket foglalkoztatott fiktív alapon, akik nem is voltak Brüsszelben a négy és hat hónapos időszak alatt. Mondhatni, a Jobbik már akkor megkísérelte az európai bérunió megvalósítását, de ezt a bűnüldöző szervek ebben a formában nem támogatják, és az Európai Parlament illetékesei is kifogásolták, ezért függesztették fel a büntetőügyben a mentelmi jogot.

Az előző elhangzott kérdésekből is látszik, hogy a Jobbik tele van korrupciós ügyekkel, és erre már az EU Csalás Elleni Hivatala is felfigyelt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 172 2017.06.06. 0:56  163-172

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, ahogy képviselő úr is említette, a büntetőeljárás megindulhat, remélhetőleg sikerül tisztázni a személyeket, az elkövetők körét. S végül is az is egy skandalum, hogy európai szinten jelenik meg a korrupció a Jobbik esetében egy olyan képviselőnél, egy olyan pártnál, akik korábban nem voltak az Európai Parlament tagjai, és gyakorlatilag már a belépésnél elkövetik ezeket a bűncselekményeket.

(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt
Móring József Attila váltja fel.)

Ha pedig a nemzetbiztonsági szolgálat fellépésére gondolunk, akkor látható, hogy nem önmagában áll meg ez a korrupció, hanem nemzetközi szálai is vannak. S az a legfurcsább a dologban, hogy a Jobbik sem akkor, sem azóta nem határolódott el ettől a képviselőjétől, töretlenül kitartanak mellette. Ebből is látszik, hogy szándék- és egységazonosság van közöttük. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 34 2017.06.12. 4:59  31-34

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy képviselő úr felszólalásának elején is utalt rá, azokban az ügyekben, ahol elkövetett cselekményekről van szó, mint Zagyva György Gyula esetében, vagy ha akár a régebben működő Magyar Gárda esetére gondolunk, akkor a magyar rendőrség, ügyészség és bíróságok tudják a dolgukat, és megfelelő döntéseket hoznak.

Ami a napirendi felvetés másik felét illeti, a plakátügyekre gondolok, tudhatjuk, hogy választási kampány küszöbén állunk, és felmerült annak gyanúja konkrétan, hogy van olyan milliárdos és pénzügyi csoportok, akik befolyásolni akarják a választási eredményeket, egyenlőtlenné akarják tenni a választáson indulók esélyeit, mindegy, hogy jobb- vagy baloldalról beszélünk. A plakátügy kapcsán egyértelmű az összefüggés a Jobbik és a Simicska-cégek között.

Ezek a próbálkozások veszélyeztetik a választások tisztaságát, felvetik a burkolt pártfinanszírozást, a korrupció és más bűncselekmények gyanúját. A sajtóból is tudható, hogy a NAV nyomozást indított költségvetési csalás gyanúja miatt Simicska Lajos plakátcégeinél, amelyek felületet adtak a Jobbik folyamatos plakátkampányához. A gyanú szerint két cég megtévesztette a hatóságot azzal, hogy lényegesen kevesebb hirdetési felületet vallott be, illetve lehet, hogy az időbeli korlátok sem úgy állnak fenn, ahogy a szerződésekben vagy éppen a számlákban foglaltak. Ezeket fogja ellenőrizni a NAV.

Maga a Jobbik folyamatosan zavarosan nyilatkozik a plakátok darabszámáról. Olvasni lehet a sajtóban, hogy a tényleges felületszám hónapokon keresztül nagyobb lehet annál, mint amit ténylegesen bevallanak. Ez azt jelenti, hogy a költségek is jóval nagyobbak lennének, mint amekkora költségekről a Jobbik beszél. Az sem kizárt, hogy a kedvezmények is a piaci viszonyoknál jóval nagyobb mértéket érnek el. Remélhetőleg ezt a vizsgálat majd ki fogja deríteni.

A Jobbik azt állítja, hogy hitelt vett fel a plakátkampányra, ugyanakkor Vona Gábor ismereteink szerint levelet írt a Bankszövetségnek, hogy nem tud a Jobbik hitelhez jutni. Ez is egy ellentmondásos nyilatkozatot jelent. Mindenki számára nyilvánvaló ugyanakkor, hogy 150 millió forintból ilyen plakátkampány nem finanszírozható. Most is folyamatosan újulnak meg a közterületen a plakátok, tehát aki járja az országot, annak nem kell a sajtóból tájékozódnia, láthatja, hogy a tartalmak változnak, újraragasztják őket, így gyakorlatilag ezek folyamatos finanszírozást igényelnek. A Jobbiknak viszont el kellene számolnia arról, hogy honnan van a pénze, és miért kötődik ehhez a cégcsoporthoz, és vajon ha kedvezményeket kap, akkor ezeket hogyan fogja viszonozni, illetve milyen kéréseket kell majd teljesítenie.

Magyarországon azonban nem maradhat következmények nélkül az ilyenfajta visszaélések sorozata, a büntető törvénykönyv egyértelműen rendelkezik a költségvetési csalás tényállásáról, és kimondja, hogy mindenki, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettsége vagy a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz vagy a valós tényt elhallgatja, ezzel költségvetési hátrányt okoz. A tényállás egyértelművé teszi, hogy az adóbevallás vagy beszámolási kötelezettség elektronikus formában történő teljesítése során megtett valótlan adatszolgáltatással elkövetett megtévesztés is e cselekménynek értendő. A büntetési tétel 2 évtől 10 évig terjedő lehet, attól függően, hogy milyen mértékű sérelmet okoztak a költségvetésnek.

Ennek a helyzetnek a megakadályozására, ezeknek a vitáknak a lezárására kiváló alkalom lehet a tisztelt Ház előtt fekvő, a burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról szóló törvényjavaslat. Látható, hogy ebben az ügyben ennek a kedvezménynek a mentén megosztott a Jobbik és a kormánytöbbség álláspontja, de az is elképzelhető, hogy a többi ellenzéki párt is hamis szolidaritásérzetből nem kívánja elfogadni ezt a javaslatot. Az is tudható, hogy ha nem is akadályozza meg az összes visszaélést ez a javaslat, de egy jól látható felületet, egy jól látható módszert ki tudnánk iktatni a meglévő visszaélések közül.

Ez a szavazás a holnapi napon mindenképpen be fogja mutatni, hogy kik azok, akik igazában érdekeltek a korrupció felszámolásában, és kik azok, akik továbbra is ezeket a gyanús hátterű, hátulról megvalósuló befolyási kísérleteket támogatják. Ebben az ügyben a tisztelt Háznak kell döntenie.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 283 2017.06.12. 7:05  278-283

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:Köszönöm a szót, elnök úr.Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház megtárgyalta a törvényjavaslatot, amely a büntetőeljárást új alapokra helyezve, a tisztességes eljárás követelményének feltétlen tiszteletben tartása mellett egy észszerű, igazságos, a lehetőségekhez képest hatékony és gyors büntetőeljárás jogi kereteit teremti meg.

Számos olyan újítás, előremutató megoldás található benne, amely megfelel ezeknek a céloknak. Ezt igazolja az is, hogy a lefolytatott vita során a kormánypártok mellett az ellenzéki pártok is felismerték és támogatták a törvényjavaslat szakmai törekvéseit. A körvonalazódó új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat szakmai jellegét nemcsak a politikai pártok, hanem a hivatásrendek és a civil szervezetek is értékelték. Az MSZP és a Jobbik is támogathatónak minősítette azt az irányt, amit a törvényjavaslat képvisel.

A Magyar Ügyvédi Kamara már a közigazgatási egyeztetésen hangsúlyozta, hogy egyetértenek a büntetőeljárási reform főbb irányaiként megjelölt szempontokkal. Kiemelést érdemel, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara javaslata volt az alapja a védői kirendelés új rendszerének.

Az Országos Bírósági Hivatal meglátása szerint az új büntetőeljárási törvényjavaslat egy korszerű, hatékony, az Alaptörvényben foglaltaknak, valamint a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségnek is megfelelő büntetőeljárás alapjait rakta le.

A Legfőbb Ügyészség a közigazgatási egyeztetéstől kezdve számos érdemi javaslattal járult hozzá az új büntetőeljárási szabályok kidolgozásához.

Az alapvető jogok biztosa annak a véleményének adott hangot, hogy a tervezet a büntetőeljárás jogi szabályozását kétséget kizáróan egy progresszív, a nemzetközi és az európai uniós elvárásokhoz nagymértékben közelítő rendszerben igyekszik kialakítani.

Az általános érvénnyel megfogalmazott véleményeken túl az is elmondható, hogy a törvényjavaslat egyes részleteiben is támogatottságot szerzett. Itt érdemes kiemelni, hogy a társadalmi egyeztetés során civil szervezetek üdvözölték az új büntetőeljárási törvényt, kiemelkedően fontos, pozitív újításának tartották, hogy a védő személyének kiválasztása elkülönül az eljárást folytató hatóságtól. Meglátásuk szerint az európai uniós joganyagnak megfelelő fontos változás, hogy az ügyiratok megismerését főszabályként a teljes megismerés elve váltja fel, és üdvözölték az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás osztott rendszerét, valamint az egyszerűsített kártalanítási eljárást. Pozitívumként értékelték, hogy lehetőség lesz a telekommunikációs eszköz alkalmazására az eljárás bármely szakaszában. Jelentős előrelépésként értékelték a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás nevelési céljának erősítését. Szintén támogatták a különleges bánásmódot igénylő személyeket érintő új szabályozást. Fontos előrelépésként értékelték, hogy a törvényjavaslat kiterjeszti hatályát a titkos információgyűjtésre, és ezáltal teljessé teszi ebben a körben a bírói és az ügyészi kontrollt.

Tisztelt Ház! A közigazgatási egyeztetéstől kezdve az ötpárti egyeztetésen át, egészen az országgyűlési bizottságok munkájával bezárólag érzékelhető volt, hogy a pártok konstruktívan álltak hozzá a jogalkotási munkához, és érdemi javaslatokkal segítették a törvényalkotás folyamatát. Ezt ezúton is szeretném megköszönni. A vita során a kormány pozitívan állt hozzá minden olyan javaslathoz, amely az alapok megbontása nélkül célozta a javaslat tökéletesítését. Ki kívánom emelni, hogy több olyan egyéni képviselői indítvány is volt, amelyek alapvető céljával egyetértettünk, s amelyek konkrét megoldását kissé kiigazítva a kormány kezdeményezésére törvényalkotási bizottsági módosító javaslat formájában válhattak az új kódex részévé.

Ilyen például az MSZP javaslata, amely biztosítja, hogy a nyomozási bíró a letartóztatás kérdésében való döntéshez bármely olyan adatot megismerhessen, ami a gyanút megalapozza, vagy a kényszerintézkedés különös feltételeinek vizsgálatához egyébként szükséges. Ez tehát támogatja, hogy a nyomozási bíró megalapozottabb döntést hozhasson.

A kormány a sértettek érdekeit szem előtt tartva támogatja a Jobbik azon javaslatát, hogy a bíróság illetékessége a sértett lakóhelye alapján is megállapítható legyen, akik számára valódi könnyítést jelent, ha az eljárás a lakóhelyük szerint illetékes bíróság előtt folyhat.

A Jobbik sértetteket érintő súlyponti kezdeményezése volt, hogy a sértett előbb nyerjen kielégítést a terhelt vagyonából, mint maga az állam a bűnügyi költség iránti igényével.

(19.30)

A kormány ezért a Jobbik javaslatának megfelelő szöveget a T/15054. számú törvényjavaslattal benyújtotta az Országgyűlésnek. A Jobbik javaslatába került a törvény szövege, hogy a terhelt közvetlenül is értesüljön a nyomozás vádemeléssel történő lezárásáról.

Ugyancsak, ahogy Répássy képviselőtársam említette, az előrevezetés szabályai is az éjszakai órákban módosultak. Szintén támogatta a Törvényalkotási bizottság a Jobbiknak azt a kezdeményezését, hogy ne lehessen rendbírsággal szankcionálni a védőt, ha a kötelező jelenlétét ténylegesen akadályozó körülményt utólag jelenti be.

Elfogadtuk Szél Bernadett képviselő asszony javaslatát, hogy a távoltartás más ügyben való elrendezése csak azonos sértett esetében teremtsen jogcímet a kényszerintézkedés megszüntetésére. Ezzel is tovább erősítjük a sértettek biztonságérzetét és védelmét.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a törvényjavaslat szakmai alapon folytatott vitája során a frakciók részéről benyújtott és támogatható észrevételeket elfogadta. Az ellenzék egyes korrekciós javaslatainak elutasítására ehhez képest csak olyan esetekben került sor, ahol megítélésünk szerint szakmai akadálya volt, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény már eredetileg is biztosította a módosítással elérni kívánt célt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elkészült törvényjavaslat alkalmas arra, hogy felváltsa a hatályos büntetőeljárási törvényt. Az általános vita során reményemet fejezem ki aziránt, hogy a pártok támogatása a szavazás során is megmarad. Most, miután az ellenzéknek sem maradhatott fenn lényegbe vágó hiányérzete a törvényjavaslattal kapcsolatban, remélem és alappal bízom benne, hogy az új büntetőeljárási törvényt elfogadja az Országgyűlés.

Különösen fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslattal együtt az elengedhetetlenül összefüggő titkos információgyűjtés ágazati szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat is a Ház előtt van, és ennek támogatása az új büntetőeljárási törvény elfogadásával együtt szükséges, hiszen együtt lesz működőképes így a rendszer. A szavazáskor kérem, tartsák szem előtt, hogy az Országgyűlés nem pusztán a kormány törvényjavaslatáról alkot véleményt, hanem a szakma és a társadalom széles körei által támogatott új büntetőeljárási szabályokról. Aki támogatja a javaslatot, az nyilván a szakmai szervezetek javaslatait is támogatja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 287 2017.06.12. 1:05  284-287

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítésének sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadását azért kérjük tisztelt képviselőtársaimtól, mivel, mint említettem a büntetőeljárás zárszavánál is, szervesen összefügg a két törvényjavaslat, hiszen a büntetőeljárási törvénybe kerülnek át innen a szabályok, és ennek a törvénynek a rendezése nélkül a koherencia nem lenne biztosítható a törvényjavaslatok között.

Előremutató, hogy bírói, ügyészi felügyelet alá kerülnek a büntetőeljárás keretében ezek a szabályok, és ebben a módosításban tudjuk kezelni azt a jobbikos módosító javaslatot, amely a sértettek kielégítését szolgálja. Ezért kérem képviselőtársaim támogatását, és köszönöm az eddigi vitában nyújtott hozzáállásukat. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 307 2017.06.12. 0:49  302-307

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak Gyüre Csaba képviselőtársam említette az összeférhetetlenség esetét, azt hiszem, a bizottsági ülésen is részletesen tájékoztattuk a jelen lévő képviselőket, hogy egy személyben nem vezethet gazdasági társaságot ügyvéd, tehát ez a fajta összeférhetetlenség nem áll fenn. Nem lehet döntő szava, hiszen ha a testület tagjaként van ott egy társaság vezetésében, akkor nyilvánvaló, hogy le lehet szavazni, tehát ilyenfajta problémát ez nem okoz. Az pedig nagyon szerencsés, hogy mondjuk, egy alapítványnak vagy egyesületnek, ilyen szervezeteknek lehet vezetője, hiszen a civil szféra megkívánja azt a jogi szaktudást, amit esetleg az ügyvédek hozzá tudnak tenni.

Köszönöm szépen a képviselőtársaimnak a vitában elhangzottakat, és kérem a javaslat támogatását.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 317 2017.06.12. 1:09  308-317

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ez az előttünk lévő javaslat egy tisztán szakmai javaslat. Van egy nemzetközi jogi környezet, amelyet vállaltunk és be kell tartanunk. Ha találunk arra jogi megoldást, hogy a viták számát csökkentsük Brüsszellel, az nyilvánvaló, hogy nem célunk, hogy egyre több konfliktushelyzet legyen. Tehát egy tipikus példája ez a javaslat annak, hogy a kormány, amikor Brüsszel megállításáról beszél, akkor nemzeti sorskérdések tekintetében adja ezt (Vágó Sebestyén: Miért, ez nem az?! ‑ Dr. Gyüre Csaba: Mint a bírák nyugdíjazása!? ‑ Vágó Sebestyén: Meg a médiatörvény!) feladatul magunknak, ugyanis itt a migráció kérdésében, például az alaptörvény-módosításnál jobbikos képviselőtársaink nem tekintették ennyire feladatnak Brüsszel megállítását.

Az Unió egy olyan közösség, amelyhez továbbra is tartozni akarunk, tehát hogyha együtt tudunk működni, ha találunk olyan megoldásokat, olyan kompromisszumokat, amelyek mentén ez működik, ez a példa is bizonyítja, hogy akkor a szakmai érvek mentén tudunk olyan megállapodásra jutni, amely a jövőt minden szempontból biztosítja. Ezért kérem a javaslat támogatását. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 323 2017.06.12. 2:24  318-323

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gyüre Csaba képviselőtársam magáról a jogszabályról, illetve a módosító javaslataikról beszélt, amelyeket nem tudtunk elfogadni a bizottsági ülések folyamán.

Az általános vitában is elhangzott, hogy miért kellett megszületnie ennek a jogszabálynak. 2017-től állami tisztviselői rendszer jött létre Magyarországon. Az a garanciális szabály, amely korábban a bírói, igazságügyi területen, ügyészségi területen dolgozóknak biztosította, hogy a korábbi kormánytisztviselőkkel azonos juttatásban részesülhetnek, ha az illetménytábla alapján nem érik el ezt a juttatási szintet, megszűnt a jogszabályi alapja, át kellett strukturálni az egész jogszabályt, és az van itt előttünk. A fő szempont az volt, hogy a korábbi elv érvényesüljön, tehát most az állami tisztviselőkhöz igazodóan a bírósági, ügyészségi rendszeren belül körülbelül ugyanannyi juttatásban részesüljenek, de nem ugyanaz a számítási mód. Ez a része, hogy úgy mondjam, az új szabályozással kikerült, és azért van itt előttünk ez a javaslat.

A másik, ami az illetmények rendezését illeti, képviselő úr is itt volt a parlamentben, amikor a 2016-os, a 2017-es, illetve a 2018-as 5-5-5 százalékos emelést megszavaztuk, tehát nem igaz, hogy az igazságszolgáltatás területén nem emelkednek a bérek, és a kormány nem figyel oda kiemelten erre a területre is. Egy megegyezett metódus szerint történik a béremelés. Tudjuk, hogy 2016-ban, amikor ez elindult, még nem volt ’18-as költségvetésünk, de lám, az előttünk lévő költségvetési javaslatban benne van az 5 százalék, és meg fogják kapni a bírák, ügyészek is. Nagyon remélem, hogy egy olyan szabályozás született, amely a korábbi struktúrának megfelelő.

A cafetériakérdésben pedig nyilvánvaló, hogy ha szükséges ahhoz, hogy ezt a mértéket hozni lehessen az állami tisztviselőkkel való összevetésben, akkor nyilván alkalmazásra kerül; egyébként pedig a cafetéria nullától mehet felfelé addig, ameddig ez szükséges. Tehát ez egy nagyon jó eszköz arra, hogy ez a garanciális elem továbbra is érvényesíthető ezen a területen.

Az elhangzottakra tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a holnapi szavazás során támogassák a javaslatot, mert ezzel tudjuk ezt a rendezetlen helyzetet helyrehozni, és az ott lévők így kaphatják meg ezt a pluszjuttatást. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 34 2017.06.13. 5:07  31-34

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr talán az új Alaptörvényt vagy a régi alkotmányt nem olvasta elég figyelmesen végig, ahol a hatalmi ágak különválasztását elég markánsan kifejezik ezek a jogszabályok. Ezek arról szóltak, hogy a kormányzat alá rendelten van egy Belügyminisztérium, de maga a Legfőbb Ügyészség is a parlament által kinevezett és a parlament által ellenőrzött, a bíróságok pedig önálló hatalmi ágat alkotnak. Tehát ezekben az ügyekben, amelyeket felsorolt, részben a közelmúlt 2010 előtti eseményeiben ‑ hiszen tudjuk, a Sukoró-ügy is 2009-ben indult ‑ megszülettek a feljelentések, a hatóságok lefolytatták az eljárásokat, és a független magyar bíróság döntött a legtöbb esetben úgy, ahogy döntött, vagy még folyamatban vannak az ügyek.

Hogy ez mennyiben kormányzati felelősség? Ez a kormányzat nyújtott be ennek a parlamentnek olyan törvényeket, hogy például közbeszerzésen csak átlátható cégek indulhatnak, ami a korábbi időszakban például nem volt jellemző (Dr. Hadházy Ákos közbeszól.), vagy éppenséggel felállítottuk azt a fajta ellenőrzési rendszert, Lázár miniszter úr számtalan felszólalásában meg tudta erősíteni, hogy az esetek elenyésző számában talált csak akár az OLAF (Dr. Hadházy Ákos: Hány százalékában?), akár bármilyen uniós ellenőrzés szabálytalanságokat. Számában, ezt mondtam, nem százalékában, mert százalékban nem kifejezhető ez a történet. Úgy tudom, Sallai képviselő úr felszólalására reagálok, tehát ha megengedi, képviselő úr, akkor ezekre a közbeszólásokra nem reagálnék. Tehát látható, hogy megvan az az alkotmányos berendezkedés Magyarországon, amely ezeket az ügyeket hivatott elbírálni.

Elképzelhető az, hogy magának a jogi környezetnek, a büntetőeljárásnak a szigorú szabályai miatt nem éri el a bizonyítottság azt a mértéket, hogy felelősségre vonás történjen. Elképzelhető, mint ahogy a Sukoró-ügyben történt, hogy ez megvalósul, és az is elképzelhető, amit önök nem akarnak elhinni, hogy vannak olyan ügyek, amikor árnyékra vetődnek, és nincsenek bűncselekmények. Az, hogy önök handabandázva állandóan lopást kiabálnak meg az, hogy visszaszerezzük, meg a termőföldpályázatok hogyan alakultak ‑ a képviselő úr is nyert a termőföldpályázaton földhaszonbérletet. (Sallai R. Benedek: Nem nyertem!) Akkor az érdekeltségei, fogalmazhatunk burkoltabban is, de gyakorlatilag maguk a pályázati dokumentációk mást bizonyítanak.

Tehát azt kell mondanunk, hogy ez egy nyitott rendszer. Gyakorlatilag lehet, hogy önöknek fáj, hogy a magyar kis- és középvállalkozások ma sokkal jobban érezhetik magukat (Dr. Apáti István: Bár úgy lenne!), olyan környezet van, ahol nem a külföldi multinacionális cégek érvényesülnek, hanem végre a magyar gazdaság fejlődik, az itt termelt jövedelmek itt maradnak. Ennek ellenére mindig mondjuk önöknek, ha bármi olyan szabálytalanságot látnak, vagy bármilyen bűncselekmény gyanúja felmerül, akkor ne a sajtóból üzengessenek. Megvannak a hatóságok, meg lehet tenni a feljelentéseket, akár névvel vállaltan, hogy ki ellen, egyszer kiállhatnának, hogy ne csak így sunyiban történjen a történet (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban. ‑ Dr. Hadházy Ákos: Meg is tesszük!), ne a sajtóban, hanem akkor vállalják azt, hogy adott esetben a hamis vád következményeit kell viselniük (Dr. Apáti István: Ők mennek be a börtönbe, ez tréfás!), nem pedig úgy, hogy a közszereplőkre annyi szemetet hányhatnak, amennyit akarnak, merthogy ők tűrni kötelesek ezt. (Dr. Apáti István közbeszól.)

Gyakorlatilag, ha ezeket a szabályokat önök figyelembe vennék, akkor láthatnák azt, hogy amiket a képviselő úr felvetett ‑ próbáltam jegyzetelni ezt a 13 ön által felvetett témát ‑, gyakorlatilag ezekben önök már feljelentéseket tettek, ezekben már a hatóságok zömében eljártak, és bebizonyosodott, hogy önök alaptanul vádolták meg az eljáró hatóságokat, vagy éppenséggel a kormányzatot visszaéléssel vagy bűncselekménnyel.

(10.10)

Lehet, hogy ez önöknek fáj, de ettől függetlenül a jogszabályi környezetet nem lehet felülírni, a garanciális szabályokat nem lehet megváltoztatni máról holnapra, és arra is utalnék, éppen a múlt történései kapcsán, hogy a büntetőjogban nincs visszamenőleges törvényalkotás. Tehát utólag nem lehet megállapítani azt, hogy ez vagy az bűncselekmény volt. Ezek ősi jogelvek, amelyeket be kell tartani, jogászkollégáim meg tudják erősíteni. És az, hogy a mai magyar jogkörnyezet ne védené meg a visszaélésektől a magyar közpénzeket, ez nem igaz. Magyarországon van az egyik legszigorúbb büntető törvénykönyv az Unión belül, különböző nemzetközi fórumokon éppen ez a kormány kellett hogy megvédje 2010 után a szigorításokat. Gondoljunk csak a „három csapás” törvénytől kezdve az összes szigorításra, ami a közbiztonságot helyreállította Magyarországon, de ugyanez igaz a közvagyon védelmére is.

Úgyhogy képviselő urat biztatom, hogy olvassa el a jogszabályokat, és hogyha van jobb ötlete, van módosítási javaslata, akkor terjessze elő, de ez a környezet és a jelenlegi alkotmányos berendezkedés biztosítja azt, hogy ha valaha lenne is olyan, akkor önök teljesen eredménytelenül vágnának ebbe a dologba bele.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 26 2017.09.18. 5:05  23-26

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett kérdés - valamennyien jól tudjuk - a 2010 előtt keletkezett tömeges probléma megoldásának a javaslatait szolgálná.

Amit ebben az ügyben elmondhatunk: mi, akik 2010 óta itt vagyunk a Házban, nagyon jól tudjuk, hogy 2010. augusztus 11-én éppen ez a kormányzat intézkedett, valamennyi lakás kiüresítését elrendelő határozat végrehajtásának elhalasztását foganatosította az Országgyűlés a ’94. évi LIII. törvény módosításával. Ez nemcsak a téli időszakban, hanem teljes időszakra mentesítette az adósokat mindaddig, amíg más intézkedésekkel nem sikerül javítani a helyzetükön.

Ezt követte a 2011. szeptember 29-én kelt törvény, a CXXI., amely a végtörlesztés lehetőségét biztosította a családoknak kedvezményes árfolyamon. Ezzel 170 ezer adós tudott élni, és mintegy 370 milliárd forintnyi megtakarítást jelentett a kötelezetteknek.

Ezt követően mindazok, akik nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel, az úgynevezett árfolyamgátba lép­hettek bele, amit a 2011. évi CXXV. törvény teremtett meg számukra, amely a kamat elhalasztását tette lehetővé. A belépők száma meghaladta a 170 ezret. Ez is mintegy 50 milliárd forintnyi kamatteher alól mentesítette az érintetteket, átlagosan mintegy 294 ezer forintnyi kedvezményt eredményezett.

Ugyanakkor a kormányzatnak, illetve a parlamentnek mindvégig figyelembe kellett venni, hogy egy fennálló jogrendszer keretei között, az uniós jog és a magyar jog keretei között kellett a törvényeket alkotni és az intézkedéseket meghoznia; figyelembe kellett vennie a luxemburgi bíróság döntéseit, az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit és a Kúria jogegységességi határozatait. Ezek mentén történtek a további intézkedések: valamennyien jól emlékszünk a bankok elszámoltatására, ahol az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból eredő hátrányokkal okozott károkat meg kellett téríteniük az adósoknak. Ez is kedvezményt nyújtott mindazoknak, akik a devizahiteles körbe tartoztak. Majd pedig bekövetkezett a végső tehermentesítés a devizahitelek átka alól, ez pedig az úgynevezett forintosítás volt, ahol kedvezményes árfolyamon valamennyi hitelt forintra változtatták, kivéve azokét, akik vállalták és tudják devizában törleszteni a jövőben is.

Nem illik nagyon visszamutogatni a múltba, de a többi országban, amelyek sikeresebben vívták meg ezt a küzdelmet, látható, hogy a jegybank időben beavatkozott és nem engedélyezte a devizahitelek elszabadulását. De sajnos Magyarországon bekövetkezett, és mint látható, a mai napig nyögjük ennek a következményeit.

Ugyancsak abba a körbe tartozott, hogy hogyan segítsünk az adósokon, a Nemzeti Eszközkezelő felállítása. Itt is mintegy 36 ezer család folyamodott ehhez az eszközhöz, hogy az állam vásárolja fel az általuk már nem törleszthető hitelekkel terhelt ingatlant, és ők továbbra is ott lakhassanak. Több mint 32 ezer család élt ezzel a lehetőséggel az eddigiek során.

Ugyancsak a legelesettebbek védelmére került bevezetésre az adósságrendezésnek az intézménye a magánszemélyek, családok vonatkozásában is. Már több mint ezren kérték, hogy ezzel kívánnak élni, és több mint 2500 személyt érint ez a lehetőség a mostani eljárásokban. És a KDNP kezdeményezésére további könnyítéseket tervez az Igazságügyi Minisztérium, hogy jobban tudjanak a bankok alkalmazkodni ehhez a szabályrendszerhez.

Azt hiszem, hogy mindazt, ami a jog talaján lehetséges, mind a kormányzat, mind a parlament megteszi ezekben az ügyekben. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy tavasszal hoztunk egy olyan törvényt, amely csak a becsérték száz százalékán engedélyezi licittel értékesíteni az ingatlanokat, valamint a téli kilakoltatási moratórium továbbra is érvényben van. Tehát ez egy igaztalan vád, hogy a kormányzat nem foglalkozik a legelesettebbekkel. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 72 2017.09.18. 4:05  67-74

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Bíróság 2017. szeptember 6-án kihirdetett ítélete lezárta azt az eljárást, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló határozat érvényességére vonatkozóan. Ez a határozat eredetileg 120 ezer menedékkérő szétosztását célozta. A bíróság úgy foglalt állást, hogy a 2015 őszén fennálló körülmények között az uniós jognak megfelelő volt e határozat elfogadása mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból.

Az ítéletet a magyar kormány tudomásul veszi, annak ellenére, hogy számos ponton nem győzte meg a bíróság érvelése. A bíróság ítéleteinek elfogadása azonban az Európai Uniónak olyan alapvetése, amelyet természetesen mint uniós tagállam Magyarország is tiszteletben tart.

Ha a bíróság elfogadta volna érveinket, és megsemmisíti a kvótahatározatot, akkor most felesleges lenne minden további erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, mert a kötelező kvóták ügye akkor és ott megbukott volna. Így azonban a Bizottság újult erővel lép fel egyes tagállamok ellen, még annak ellenére is, hogy a 2015-ben két évre elfogadott kvótahatározat alkalmazása 2017. szeptember 26-án lejár.

A menedékkérők kötelező áthelyezése kapcsán tehát a következő jogi csatára a Bizottsággal kerül sor, kivéve, ha a Bizottság belátja, hogy a kvótahatározatot már nincs értelme sem Magyarországon, sem az ugyancsak eljárás alá vont Csehországon és Lengyelországon számonkérni. Nemcsak azért, mert a határozat alkalmazása pár napon belül lejár, de azért sem, mert a többi tagállam sem teljesítette a határozat alapján a fennálló áthelyezési kötelezettségének döntő részét, azaz a határozat mindenképpen kudarcot jelent az Unió szempontjából. Ezt jól érzékelteti az, hogy az összes előírt áthelyezési kötelezettségnek alig több mint negyede teljesült az elmúlt két évben.

A kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország nem hajtja végre a kvótahatározatot. Magyarország viszont azt kifogásolja, hogy a Bizottság miért csak három tagállammal szemben lép fel, amikor azt szinte egyetlen tagállam sem teljesíti. A kettős mérce tehát érvényesül. Ugyancsak kifogásoljuk azt, hogy a Bizottság az eljárást lefolytatta, a szokásos határidők lerövidítésével és folyamatos, nyilvánosság előtt történő üzengetéssel.

Az eljárásjogin kívül vannak tartalmi jellegű érveink is. Az Unió alapszerződésében szerepel a nemzeti alkotmányos identitás védelme, ami a magyar kormány álláspontja szerint kizárja, hogy Magyarország olyan kötelezettségeket vállaljon és olyan kötelezettségek terheljék, amelyek az alkotmányos identitás részét képező népesség külső eredetű megváltoztatását eredményezhetik. Itt kiegészítésképpen annyit, hogy nem homogenitásról beszélünk, hanem az identitás sokkal szélesebb körű fogalom.

A Bizottság a kvótahatározattal párhuzamosan még 2016-ban az uniós menekültügyi rendszer reformjára tett javaslatok keretében felvetette egy állandó áthelyezési mechanizmus létrehozását. Ennek lényege: ha egy tagállamba egy előre meghatározott küszöbértéknél nagyobb számú menekült érkezik, akkor egy meghatározott mértékig valamennyi tagállam számára kötelező volna az átvétel e tagállamból. Magyarország ezt a javaslatot természetesen nem támogatja, ahogy nem támogatja számos más tagállam sem, többek között Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Románia.

A tárgyalások e tekintetben lényegében megrekedtek, bár a Bizottság és egyes tagállamok továbbra is szorgalmazzák annak elfogadását. Magyarország a tárgyalások során mind szakértői, mind politikai szinten egyértelművé tette, hogy nem ért egyet egy rosszul értelmezett szolidaritás kierőszakolt megvalósításával, és régóta követett elvi megfontolások miatt a menedékkérők kötelező elosztását szolgáló mechanizmus kialakítását nem tartja járható útnak a migráció területén. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 132 2017.09.18. 4:07  129-135

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Halljuk!) Az ön felszólalása remek alkalom arra, hogy újfent tisztázzuk, kik is taszították családok tízezreit a devizahitel csapdájába. A választ maga Botka László tanácsadója, Büttl Ferenc adta meg néhány napja, amikor arról írt, hogy elen­ged­he­tet­len a felelősség elismerése. (Zaj az MSZP sorai­ban.) Az MSZP-SZDSZ-kormány nem tett meg mindent annak érdekében, hogy gátat szabjon az eladósodási folyamatnak, és annak érdekében sem, hogy az eladósodó háztartások védve legyenek.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy önök ellenzékben nem szavazták meg az árfolyamgát bevezetését, a végtörlesztést, a forintosítást, sőt még a magáncsőd intézményét sem, akkor jól látszik, hogy az MSZP-t soha nem érdekelte az általa tönkretett családok sorsa. Mindezt csak azért rögzítem bevezetőként, mert itt a napirend előtti felszólalásoknál is érkezett olyan megkeresés, amely lehetőséget nyújtott egy rövid áttekintésre, hogy mi mindent tett 2010 óta a kormányzat az eladósodott családok érdekében.

Kezdeném azzal, hogy 2010-ben rögtön gátat szabtunk a végrehajtásoknak, hiszen 2010. augusz­tus 11-én a parlament elfogadta, hogy valamennyi lakás kiürítését elrendelő határozat végrehajtása elhalasztásra kerül, és ezeket a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kellett. Ezt követték azok a törvénykezési aktusok, amelyek gyakorlatilag mind a Kúriánál, a luxembourgi bíróságnál, Alkot­mány­bíróságnál megszabták a jogszabályalkotás kereteit, lehetővé tettük a végtörlesztést kedvezményes ár­fo­lyamon, lehetővé tettük az árfolyamgát bevezetését, elszámoltattuk a bankokat a tisztességtelenül szer­zett jövedelemről, amely az árfolyamrésből, egyol­dalú szerződésmódosításból eredt, és gyakorlatilag mindvégig fenntartottuk a végrehajtási morató­riu­mot.

Talán képviselő úr nem szálazta szét az adatokat sem, hiszen a végrehajtás nem minden esetben a csa­lá­dok által lakott ingatlanokat jelenti, hiszen mo­ratórium alatt nem is lehetett volna ezekre a korábbi időszakban végrehajtást végezni, tehát önmagában, hogy végrehajtás folyik egy lakóingatlanra, az nem azt jelenti, hogy az a család ott is lakott, hanem egy követelés fedezetét érvényesíteni lehetett, mert a moratórium nem vonatkozott rá.

Most tavasszal a parlament elfogadta, hogy a becs­érték 100 százaléka alatt nem lehet értékesíteni ezeket az ingatlanokat, nehogy az adósokat sérelem érje, és gyakorlatilag ennek a hatásait statisztikákban még nem tudjuk mérni, remélhetőleg az év végére már lesznek olyan adataink, amelyek igazolják, hogy ez a fajta adósvédelem is korlátozta családok ott­honának az elvesztését.

Összegezve tehát a kérdésre adadandó választ, azt hiszem, hogy azok a téves lépések, amelyek lehetővé tették a devizahitel felszaporodását, hogy a 8 millió forinttal havonta fizetett Simor András, hasonlóan más országokhoz, nem gátolta meg a de­viza­hitelek felvételét, azok vezettek egy olyan hely­zethez, amelyet kiértékelve úgy ítélhetjük meg, hogy ez a parlament, ez a kormányzat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a jog adta keretek között maximálisan védte az adósok ér­de­keit. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 172-174 2017.09.18. 2:03  167-178

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztességből és emberségből elégtelen, mindössze ennyit juthat eszünkbe Czeglédy Csabáról, a Magyar Szocialista Párt-Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselőjéről. Czeglédy Csaba emberségből elégtelen, mivel visszatartotta több ezer diák bérének a kifizetését (Gőgös Zoltán: Zárolták a pénzt, nem baj? Rosszat írtak neked!), így nem jutottak hozzá az őket megillető májusi és júniusi kifizetésükhöz. (Dr. Bárándy Gergely: Honnan kéne kifizeti? - Az elnök csenget.) Valóban, a NAV zárolta, de pontosan azért, mert 3 milliárd forintot elcsalt…

ELNÖK: Képviselő úr!

DR VÖLNER PÁL igazságügyi minisztérium államtitkár: …a költségvetésből az általa működtetett bűnszövetkezet (Gőgös Zoltán: De az még csak gyanú. Ez a vád…, bocsánat, az ítélet. Értjük!), ahogy azt képviselő úr is említette a felszólalásában. (Dr. Józsa István: Koholt vád!) A diákmunkások bére azóta sem térült meg. Sem Czeglédy Csaba, sem az önök tisztelt párttársai nem térítették meg ezt a kárt.

Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a Fidesz önkormányzati frakciója elsőként szólította fel lemondásra a 2017 júniusa óta előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csabát. Megjegyzem, hogy a polgármesternek nincs jogköre arra (Dr. Bárándy Gergely: Mármint az, aki drogozik? Az a drogos még ott van?), hogy az MSZP-DK jogi képviseletét ellátó Czeglédy Csabának a mandátumát visszavonja, ugyanis azt a képviselőnek kellene visszaadnia, ami az előzmények ismeretében minimumkövetelmény lenne.

A képviselő megbízatása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a képviselő lemondásával megszüntethető lenne, így megoldódhatna ez a probléma. Ezt Czeglédy úr nem választotta, tehát marad ebben a tisztességtelen állapotában. Valamint rendelkezésre állna, amennyiben majd a jogerős ítélet megszületik, a méltatlanság miatt lehet megállapítani a mandátum elvesztését. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 178 2017.09.18. 0:55  167-178

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, a tények azt mutatják, hogy politikai szálak is vannak az ügyben (Felzúdulás az ellenzéki oldalról. - Az elnök csenget.), tehát a DK-val és az MSZP-vel számtalan szálon kötődik ez a képviselő, valamint az Altus Zrt.-nek is ő a jogi képviselője, amely Gyurcsány Ferencnek a családi cége, tehát közvetlen a kapcsolat. És hallottuk a falanx mormogását, gyakorlatilag a kiállás a mai napig töretlen e mellett a bűncselekményekkel vádolt ügyvéd mellett. (Dr. Józsa István: Hamis a vád.) És az, hogy a vád hamis vagy sem, azt valószínűleg valóban a bíróság dolga kijelenteni. De ha a NAV-nak ilyen súlyos bizonyítékai vannak, ebben az esetben az események tisztázásáig valóban szerencsés lenne, ha lemondana a mandátumról, legalább a politikai barátait ne terhelje személyiségének ezen múltjával. Én ezt tudnám önöknek tanácsolni. Köszönöm szépen. (Dr. Bárándy Gergely: Voldemortról mikor lesz szó? - Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 16 2017.09.19. 5:06  13-16

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sok mindent felsorolt itt a napirend előtti felszólalásában; azt hiszem, hogy egy vonal mentén nagyon nehéz lenne rá válaszolni. Talán a közérdek szó az, amit értelmezhetnénk eb­ben az egész történetben. Történtek olyan hivat­kozások, amelyek nem a Fidesz részéről hangzottak el, vagy nem teljesen pontosan kerültek felidézésre, ezeket nem taglalnám újból, mert gyakorlatilag az elmondottak tárgyi háttere, statisztikai valósága, gondoljunk csak itt a 80-100 ezer milliárd forintos vagyonokra, amiket nagyon szeretnénk mi is látni, mert nagyon jó lenne, ha valóban itt lenne az országon belül. Tudjuk, hogy 2010-ben amilyen mód nyílt rá, valóban próbáltuk felderíteni azokat a cse­lekményeket, elindultak azok a hatósági eljárások, és talán a Jobbik elégedetlenségét is kiváltotta, hogy a jogrendszer keretei között ezekkel mire lehet jutni.

Valamennyien tudjuk, hogy ezek a bűncse­lek­mények, ezek a korrupciós ügyek, amelyeknek a kivizsgálása részben még ma is zajlik, nem a Fidesz korszakára tehetők. Tehát azzal vádolni a jelenlegi kormánypártokat, hogy saját magukra szabva a tör­vényeket, a saját mentelmüket úgymond vagy üzel­meiket akarják leplezni - egyértelműen látszik, hogy nem erről van szó. Jogállami keretek között a felderíthető bűncselekményeket a büntetőjog adta, a büntetőeljárás, az uniós normák és mindenféle uniós európai jogi keretek között lehet csak végigvinni. Így lehet jogszabályokat alkotni.

Valamennyien emlékszünk arra, hogy az előző par­lamenti ciklusban a Btk. megújításra került, szi­go­rításra került, lényegében elmentünk a falig, amíg az európai jog keretei engedik; akár a Velencei Bi­zottság, akár az Európa Tanács előtti vitákban amit meg lehetett védeni, azok a szigorítások megtör­téntek.

Ami most előttünk van, ez a 12 éves elévülési idő, ebben éppenséggel pontosan azért tudott egy­más­ra találni az ellenzék részéről a Jobbik és a kor­mánypártok, mert egy politikai hecckampány ré­szé­vé tettek egy gyakorlatilag marginális kérdést, ami a jogon belül nem egy bevett és általános szabályozás az Unión belül. Nyilvánvaló, hogy Gulyás Gergely úr azért fejezte ki a készségét ennek az ügynek a nagy­vonalú kezelésére, mert gyakorlatilag nem enged­hetjük meg, hogy ilyen eszközökkel fedjék el vagy éppenséggel üresítsék ki a népszavazás intézményét, ami sokkal komolyabb ügyekre jött létre. Nagyon örülök neki, hogy a mai napon ennek az ügynek a végére pontot tudunk tenni.

Képviselő úr említett olyan ügyeket is, mint a le­te­lepedési kötvény. Csak azért nem akarom meg­védeni magát az intézményt, tudjuk, hogy abban a gazdasági helyzetben, mikor bevezettük, az ország­nak égetően szüksége volt megfelelő kamatozású devizaforrásokra, hiszen 2010-ben a korábbi felvett IMF-, illetve uniós hitelt vissza kellett fizetnünk a Bajnai-kormány áldásos tevékenységét követően, és a piacokról drágábban lehetett csak bevonni ennek a fedezetére forrásokat. A letelepedési kötvénnyel kap­csolatban megjegyezném azt is, hogy az Unió legtöbb tagállamában él ez az intézmény, tehát nem egy kivételes és nem a mi kormányunk által kitalált, fa­vo­rizált formáról van szó, hanem ugyanarra a min­tára működő intézmény, ami - mondom - abban az időszakban nagy segítséget nyújtott.

A vagyonnyilatkozatra vonatkozó javaslatai is el­hangzottak a Jobbiknak. Többször tárgyaltunk erről a parlamentben, mindannyiszor felsoroltuk azokat az összehasonlító példákat, amelyekből kiderült, hogy a magyar szabályozás Európában a legszi­go­rúbbak közé tartozik. Gyakorlatilag a személyiségi jog határáig elmenve mind a családok, mind pedig a politikusok vagyoni helyzetéről tájékoztatást ad. Nem is tudtak olyan példát mondani, hogy vala­melyik országban ennél szigorúbb szabályozás lenne, vagy ami gyakorlatilag ennyire nyilvánossá tenné a saját adatait a politikusoknak.

A mentelmi jogról valamennyien tudjuk, akik ta­nul­tunk jogtörténetet, hogy ez egy olyan vívmány, ami gyakorlatilag az ellenzéki képviselők védelmét szolgálja éppenséggel a végrehajtó hatalommal szem­ben. Vagy itt, amikor… (Dr. Vas Imre köz­be­szólása.) Lehet. Bocsánat, képviselő úr. Tehát gya­korlatilag egy olyan jogállami vívmány, aminek a fel­adása szintén nemzetközi tiltakozást vonna maga után.

A politikus dupla büntetéséről szólva pedig me­gint csak egyetemi tanulmányainkra tudunk hi­vat­kozni, hogy azt nagyon meg kell indokolni, amikor mondjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a büntetőjog keretein belül kivételesen valakit kiveszünk a büntetési tétel alól és súlyos büntetéssel sújtjuk. Köszönöm. (Taps a kor­mánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 71 2017.09.19. 10:43  70-89

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő tárgyi törvényjavaslatban szereplő módosítások két kérdéskörben kívánják a közjegyzői tevékenységre vonatkozó szabályozás egyes pontjait megújítani. Egyrészről, mivel az Európai Unió Bírósága a közjegyzői hivatás gyakorlásának állampolgársági feltételhez való kötését a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós előírások megszegésének minősítette - nemcsak Magyarország, hanem korábban számos más tagállam esetén is -, a törvényjavaslat a bíróság 2017. február 1-jén kihirdetett ítéletének való megfelelést szolgálja.

(13.40)

Másodsorban az egyéb módosítási javaslatok a végrendeletek országos nyilvántartása adattartalmának kiegészítését célozzák annak érdekében, hogy a közjegyző egyetlen nyilvántartásból tudakozódhasson aziránt, hogy az örökhagyó tett‑e végintézkedést akár közjegyző, akár ügyvéd előtt.

A két szabályozási tárgykörben a törvényjavaslattal az egyes törvények módosítása útján elérni kívánt célt a következők szerint foglalom össze önöknek. Az Európai Bizottság, más tagállami eljárásokat követően, 2006-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert jogrendszerében a közjegyzői hivatás gyakorlása állampolgársági feltételhez van kötve. A Bizottság álláspontja szerint az állampolgársági feltétel előírása olyan, az uniós joggal ellentétes, állampolgárságon alapuló megkülönböztetést jelent, amely nem tartozik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 51. cikkének hatálya alá, amely a közhatalom gyakorlásához tartósan vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységek, így a közhatalom gyakorlásában való részvétel tekintetében kivételt enged az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma alól.

A korábbi eljárások a régi tagállamokat, Németországot, Ausztriát, Belgiumot, Franciaországot, Görögországot és Luxemburgot, illetve Hollandiát érintették, amely tagállamok ellen a Bizottság 2008 tavaszán keresetet indított az Európai Unió Bírósága előtt. Magyarország beavatkozóként vett részt a bírósági eljárásokban, amelyekben kifejtette, hogy a tagállamokban a közjegyzői tevékenységek a közhatalom-gyakorlás körébe tartoznak, így az állampolgársági követelmény, az uniós joggal összhangban, hatályban tartható az egyes nemzeti jogrendszerekben.

2011-ben kihirdetett ítéleteiben a bíróság arra jutott, hogy a közjegyzői hivatás gyakorlására vonatkozóan a tagállamok jogában előírt állampolgársági feltétel állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A bíróság ezen tagállamok tekintetében vizsgált közjegyzői tevékenységek közül egyet sem minősített közhatalminak, így egyetlen esetben sem vizsgálta az állampolgársági feltétel fenntarthatóságát olyan közjegyzők esetén, akik közhatalmi és nem közhatalmi hatásköröket egyaránt gyakorolnak. A bíróság ítélete nyomán az érintett tagállamok változtattak a szabályozásukon, és megszüntették a közjegyzőkre vonatkozó állampolgársági feltételt.

Magyarország ellen a Bizottság által indított eljárásban az Európai Unió Bírósága 2017. február 1‑jén hirdetett ítéletet, amelyben elmarasztalta Magyarországot. A bíróság ítéletében megállapította, hogy Magyarország, mivel a közjegyzői hivatás gyakorlását állampolgársági feltételhez kötötte, nem teljesítette az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó, 49. cikkéből eredő kötelezettségeit. Ezen ítéletben foglaltak végrehajtását kívánja az előterjesztő a közjegyzőkről szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosításával biztosítani.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikke értelmében a letelepedés szabadságára vonatkozó egyenlő feltételeket az uniós tagállamok, az Unión kívüli EGT-államok és Svájc állampolgárai számára kell biztosítania a hazai szabályozásnak. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a magyar állampolgársági kritérium helyett ezen államok állampolgárságát írja elő a közjegyzővé történő kinevezés feltételeként.

A bíróság ítéletének való megfelelés érdekében tehát módosítani szükséges a közjegyzővé történő ki­ne­vezés feltételeit. A törvényjavaslat a hatályos feltételrendszert részben újraszabályozza. Eltörli a közjegyzővé történő kinevezésnek, továbbá a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy közjegyzői iroda tagjává való válásának feltételeként előírt magyar állampolgársági kritériumot. Meghagyja azonban a közjegyzői hivatás gyakorlásának feltételeként garanciális jelleggel a köz­ügyektől eltiltás hatálya alóli mentességet, valamint a cselekvőképességet érintő gondnokságot és tá­mogatott döntéshozatalt érintő kizáró rendelkezést.

A törvényjavaslat a közjegyzői tevékenység ellátásához szükséges nyelvi és szakmai képesítési feltételek előírásával kívánja továbbra is biztosítani azt a nyelvi és szakmai felkészültséget, amely hagyományosan a közjegyzői hivatás gyakorlásának feltétele. Ennek érdekében a szakmai képesítések terén, a 2018. július l-jét követően meghirdetett pályázatok vonatkozásában előírja a közjegyzővé történő kinevezés feltételeként a közjegyzői vizsga eredményes letételét, valamint olyan okleveles jogász szakképzettséget, amely a külön jogszabályban szabályozott jogi szakvizsga előfeltételének megfelel.

A közjegyzői hivatás gyakorlásának nem magyar állampolgárok részére történő megnyitása mellett szükségszerű a nyelvi jogosítványra és a nyelvismeretre vonatkozó rendelkezések módosítása. Ennek megfelelően a törvényjavaslat előírja a magyar nyelv­nek az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű ismeretét, amely nélkülözhetetlen a közjegyző oldaláról az eljárások lefolytatásához. Ennek megfelelő szintű ismeretéről a pályáztatás során, a pályázó sze­mélyes meghallgatása keretében, a pályázatot meghirdető területi kamara elnöksége győződik meg. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes nyelvi jogosítványának vonatkozásában pedig a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a törvény alkalmazásában idegen nyelv az eljárás nyelvétől eltérő nyelv.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletéből eredő jogalkotási feladat mellett a törvényjavaslat előkészítése során az igazságügyi tárca elvégezte a végrendeletek országos nyilvántartására vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálatát is. E nyilvántartás célja, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzők az örökhagyó végakaratáról annak érvényre juttatása érdekében tájékozódhassanak. A végintézkedésre jo­gosult személyek szabadon választhatják meg, hogy mi­lyen formában, közvégrendeletben vagy írásbeli magánvégrendeletben kívánnak a vagyonukról vagy annak egy részéről haláluk esetére rendelkezni.

Ennek során lehetőségük van arra is, hogy akár közjegyzőhöz, akár ügyvédhez forduljanak, ha ehhez jogi közreműködésre van szükségük. Az ügyvéd által készített vagy ügyvédnél letétbe helyezett végrendeletekre a Magyar Ügyvédi Kamara is működtet egy nyilvántartást, a központi végrendeleti nyilvántartást. A favor testamenti elvének érvényesülése ugyanakkor megköveteli, hogy a közjegyzők hatékonyan tájékozódhassanak az örökhagyó végakaratáról. Ennek érdekében a törvényjavaslat a végrendeletek országos nyilvántartása adattartalmának kiegészítését célozza a központi végrendeleti nyilvántartásában szereplő adatok átadásához szükséges szabályok megteremtésével.

Így a törvényjavaslat előírja, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara egyszeri adatszolgáltatás formájában továbbítsa a Magyar Ügyvédi Kamara irattárában elhelyezett és a központi végrendeleti nyilvántartásba bevezetett végintézkedések adatait a végrendeletek országos nyilvántartását működtető Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére. Ezáltal a jövőben a közjegyzők számára a végrendeletek országos nyilvántartásában való egyszeri lekérdezés elérhetővé teszi a jogi közreműködő igénybevételével készült vagy letétbe helyezett végintézkedések adatainak elérését anélkül, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara felé külön megkeresést kellene előterjeszteni. Ez a jogszabályi megoldás biztosítja azt is, hogy a más-más rendeltetésű nyilvántartások összekapcsolása nélkül is megvalósuljon a végrendeletek országos nyilvántartása adattartalmának kiegészítése.

A hagyatéki eljárásról szóló törvény átmeneti rendelkezései között rendezi a törvényjavaslat azoknak az ügyvéd által készített vagy letétbe vett és az ügyvéd iratai között őrzött végintézkedéseknek a sorsát is, amelyeket az ügyvéd a végrendeletek országos nyilvántartása felé bejelentett, azonban a Magyar Ügyvédi Kamara irattárába nem továbbított. A végintézkedések fellelhetőségéhez fűződő érdek azt diktálja, hogy az ügyvédek ezeket a végintézkedéseket is biztonságos őrzés és kezelés céljából a Magyar Ügyvédi Kamara irattárában helyezzék el.

A törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosulni fog a végrendeletek országos nyilvántartásáról szóló IRM-rendelet is annak érdekében, hogy az ügyvédnek végrendelet készítésére vagy letétbe vételére szóló megbízása a végrendeletek országos nyilvántartásába való adatszolgáltatáshoz szükséges hozzájárulást is tartalmazza, ily módon biztosítva a végrendeletek országos nyilvántartásának adatokkal való feltöltését.

A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása következtében a hagyatéki eljárás során az örökhagyó vagyonának felderítése érdekében végzett tudakozódásra vonatkozó szabályok egy helyre kerülnek. Így a végrendeletek országos nyilvántartásából történő lekérdezés szabályait a közjegyzőkről szóló törvényből, a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásából való lekérdezés szabályait az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvényből egységesen a hagyatéki eljárás rendelkezései között helyezi el a törvényjavaslat.

Ajánlom a fentiek miatt a törvényjavaslatot a tisztelt képviselők figyelmébe, kérve ahhoz támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(13.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 85 2017.09.19. 2:38  70-89

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Bár a zárszóra majd akkor nem marad elég munícióm, de néhány kérdés felmerült, amire szeretnék közben választ adni, hátha akkor a további polemizálást sikerül lerövidítenünk.

Répássy képviselő úrnak volt a végrendeleti nyilvántartásokkal kapcsolatban a kérdése: nyilván azért kell a közjegyzőknek látniuk az ügyvédi nyilvántartást, mert a hagyatéki eljárást ők folytatják le, tehát az ügyvédeknek nincs ilyen feladatuk. Tehát az ő számukra a közjegyzőit nem szükséges megnyitni. Tehát elhangzott egy ilyen észrevétel.

A szakvizsgarendszert nem érinti természetesen ez a módosulás. Amit el lehet mondani, ugye, felmerült az okleveles jogász, aki tulajdonképpen az egyetemen diplomát szerez. Ez a hivatalos elnevezése a félreértések elkerülése végett. Utána maga a szakvizsgarendszer, tudjuk, hogy hivatásrendenként a gyakorlati idő, maga a felkészülés, oktatás is, más tematika szerint történik maga a vizsgáztatás, majd kapunk egy szakvizsgát, ez az egységes szakvizsga, ami gyakorlatilag átjárhatóvá teszi a rendszert. Ami ebben a rendeletben benne foglaltatik, ez a fajta vizsga eddig is a kamarai szabályzatban benne volt, ami a pályáztatás része. Azokról az ismeretekről győződnek meg a pályázónál, hogy rendelkezik‑e azzal a tudással, ami mondjuk, egy-egy közjegyzői helynek a betöltését jelenti. Tehát ez a miniszteri rendelet tulajdonképpen a kamarai szabályzatnak a kiemelését jelenti az eddigi szabályozási körből.

Ami az EU-vitát illeti, a többi tagállamnál is ugyanígy közhatalmi elemeket is ellátnak ezek a közjegyzők. Tehát akár a Benelux államoknál, Németországnál, Franciaországnál, és miután ezt a jogvitát elveszítették, ugyanúgy át kellett alakítaniuk a rendszerüket, amire most nálunk kerül sor, hogy ne legyen az Unióval további vita ezekben a kérdésekben. Remélhetőleg gyakorlatilag ezzel pont kerül a végére.

Hogy milyen eszközeink álltak volna rendelkezésre? A kamara mindvégig benne volt ezekben az ügyekben, tehát ilyen értelemben nem tudtuk, és a bele­egyezésünk nélkül folytak azok a viták, illetve azok az érvek nem úgy kerültek elővételre, hogy ne mondhatták volna ezt, amit ők gondolnak erről a dologról. Tehát talán azt mondhatom, hogy minden le­hetőséget kimerítettünk, ami rendelkezésünkre állt.

Ami a hatásvizsgálati lapot illeti, csak visszakanyarodok még az elejére, ez ténylegesen csak egy társadalmi egyeztetés volt. Tehát ez nem külön hatásvizsgálati lap ilyen értelemben, tehát nem ez készült, csak ezt szerettem volna pontosítani. Talán sikerült minden olyasmire válaszolnom, amit itt feljegyeztem az elhangzottak alapján. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 89 2017.09.19. 0:54  70-89

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden, hogy ne maradjon ez a rész se megválaszolatlanul. Nyilvánvaló, hogy a szabályozásba a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával egyetértésben került bele ez az elem, ahogy említette képviselőtársam legutóbb is, hogy az ügyvédeknél is ez az egyéves gyakorlati idő éppen a mi időszakunkban bekerült, ez is az ügyvédi kamara egyetértésével, tehát gyakorlatilag a hivatásrendeknek a véleményét ezeknek a jogszabályoknak a megalkotásánál nyilvánvalóan figyelembe vesszük. És a közjegyzőknél még egy pluszérv, ami tisztább helyzetet teremt, hiszen továbbra is vannak olyan hatósági jellegű, illetve közhatalmi jellegű tevékenységei a közjegyzőknek, amik pontosan a tiszta és állandó szabályozási keretek meglétét garanciális elemmé teszik. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 91 2017.09.19. 5:06  90-100

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az igazságügyi jogalkotást érinti, a vállalkozások ellen indult és a határokon átnyúló jogi vonatkozásokkal rendelkező fizetésképtelenségi eljárások, reorganizációs eljárások, csődeljárások és felszámolási eljárások hatékonyabb végigvitelét szolgálja. A törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt jogharmonizációs kötelezettségeinkre tekintettel egészíti ki, azaz az Európai Unió tagállamainak vállalkozásait érintő fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggésben állapít meg nemzeti kiegészítő szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 2015/848. rendeletével összefüggésben, amely uniós rendelet a korábbi, már elavultnak tekinthető 1346/2000/EK tanácsi rendeletet váltotta fel.

(14.40)

Az uniós rendelet hatálya azokra az adósokra és az ellenük indított fizetésképtelenségi és reorganizációs eljárásokra terjed ki, amely adósok fő érdekeltségi központja - főszabály szerint a székhelye - az Európai Unió valamely tagállamában van, és más tagállamban is van leányvállalatuk, telephelyük vagy hitelezőjük.

Az uniós rendelet alapvetően nemzetközi magánjogi szabályokat állapít meg, a tagállami csődjogot nem harmonizálja. Előnye viszont, hogy a tagállami eljárásokat összehangolja, megteremti a jogi kereteket a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok közötti közvetlen együttműködéshez, elősegíti a több országot érintő fizetésképtelenségi ügyekben a hitelezői igények hatékonyabb érvényesítését.

Újdonság az uniós rendeletben a nemzetközi vállalatcsoportok koordinált fizetésképtelenségi eljárása, amelynek célja, hogy egységes stratégiát alakítsanak ki az érintett felek a vállalatcsoport és annak tagjai fizetőképességének helyreállítására, reorganizációjára, ha pedig ez nem eredményes, akkor a vállalkozás javainak új befektetők részére történő értékesítésére és a vállalatcsoport tagjai tartozásainak rendezésére.

Az uniós rendelet értelmében a fizetésképtelenségi eljárás megindításával és lefolytatásával kapcsolatban a joghatóságot a vállalkozás fő érdekeltségi központja határozza meg, ez az úgynevezett fizetésképtelenségi főeljárás. Annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélésszerűen a fizetésképtelenségi főeljárás megindítását egy másik államba áttenni, a tagállami bíróságok vizsgálhatják, hogy az eljárás megindításakor hol volt az adós vállalkozás ügyvitelének valós központja.

Az EU-rendelet értelmében a fizetésképtelenségi főeljáráshoz kapcsolódva a többi EU tagállamban területi, úgynevezett másodlagos eljárások indulhatnak, feltéve, hogy az adósnak ott telephelye van. Ezeknek a másodlagos eljárásoknak a célja az adós ott lévő vagyonának elkülönítése és abból a helyi hitelezők kifizetése.

A bíróságok és a hitelezők, valamint az eljárások egyéb érintettjei számára a gyakorlatban is nagyon hasznos lesz az eljárások főbb adatairól szóló tájékoztatásra kifejlesztendő tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartás, mert az adatbázisból majd interneten lehet keresni 2018. június végétől. 2019 júniusában pedig felállításra kerül az uniós szinten összekapcsolt közös és egységes keresőfelület, és a tagállamokban indított fizetésképtelenségi eljárások adatait ott is le lehet majd kérdezni bármelyik EU-tagállamból.

A nyilvános uniós szintű fizetésképtelenségi adatbázis a piaci forgalom biztonságát és a hitelezői érdekérvényesítést fogja szolgálni.

Tisztelt Országgyűlés! Mind az uniós, mind a magyar jogalkotás célja, hogy a piaci versenyben lemaradó cégeknél mihamarabb induljon meg a veszteségek megszüntetése, majd az adós vállalkozás fizetőképességének helyreállítása. Másképpen szólva, a reorganizációt kell előnybe helyezni a felszámolási eljárás, azaz a vállalkozás piacról történő kivezetése helyett. Ezek a gazdasági célok hatékonyabban elérhetők, ha az adós vállalkozás ellen a különböző EU-tagállamokban kezdeményezett eljárásokat összehangolják, ezen a téren jelent előrelépést az EU-rendelet és az azt kiegészítő magyar szabályozás.

A belföldi és a külföldi bíróságok, illetve fizetésképtelenségi szakértők közötti hatékony információáramlás összességében csökkenti majd a nemzetközi vonatkozású eljárások költségeit, gyorsítja és harmonizálja az eljárásokat, ami a hitelezők számára is előnnyel jár majd. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 101 2017.09.19. 15:11  100-110

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló T/17307. számú törvényjavaslat elfogadásának célja a belföldi iparjogvédelmi oltalomszerzés feltételeinek javítása a hasz­nálati­minta-oltalmi rendszerek, rendszerügyfelek igényeihez igazodó finomhangolásával. A használatiminta-oltalom a gyakorlati élet által felvetett problémák műszaki megoldásának gyors és költséghatékony iparjogvédelmi oltalmára, a találmányoknál egyszerű fejlesztési eredmények jogi védelmére szolgál.

(15.10)

A hatályos szabályozás alapján használatiminta-oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Az oltalmazható megoldások köre szűkebb a szabadalmazható találmányokéhoz viszonyítva, és az oltalmazhatósághoz megkövetelt alkotói szint is alacsonyabb, a mintaoltalomhoz azonban rövidebb oltalmi idő is társul.

A mintaoltalom megszerzéséhez szükséges eljárás koncepcionális különbséget is mutat a szabadalmazási eljáráshoz képest, a mintaoltalmi bejelentést ugyanis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - az eljárás gyorsaságának biztosítása érdekében - az újdonságot és a feltalálói lépést előíró oltalomképességi feltételek vizsgálata nélkül bírálja el. Ennek következtében az oltalom érvényessége csupán egy későbbi, a mintaoltalom megsemmisítésére irányuló eljárásban válhat bizonyossá.

Annak ellenére, hogy több uniós tagállamban fontos szerepet tölt be ez az oltalmi forma, a hasz­ná­la­timinta-oltalom nem tárgya az Európai Unióban megvalósuló jogi harmonizációnak, és a szabadalmi oltalom iránti eljárás bizonyos aspektusait szabályozó szabadalmi jogi szerződés sem alkalmazható rá. Ez nagy szabályozási mozgásteret kínál ahhoz, hogy a mintaoltalom vállalkozásfejlesztési és gazdaságélénkítő potenciálját a magyar bejelentők érdekeinek leginkább megfelelő módon lehessen érvényesíteni, ugyanis ezt az oltalmi formát 90 százalékot meghaladó mértékben hazai bejelentők veszik igénybe.

A bejelentők a kevéssé formalizált eljárásnak köszönhetően gyorsan és egyszerűen juthatnak belföldi kizárólagos joghoz, amellyel biztosítható a fejlesztési ráfordítások megtérülése. Ezt felismerve a szellemi tulajdon védelméről szóló nemzeti stratégia, a Jedlik-terv már 2013-ban stratégiai célként határozta meg a használatiminta-oltalmi rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek feltérképezését. Bár a használatiminta-oltalom szinte kizárólag a hazai vállalkozásokat szolgálja, a hazai bejelentések száma 2015-ben csak 249, 2016-ban 304 volt. A 2016. év végén összesen 852 nemzeti használatiminta-ol­talom volt hatályban, amely kismértékű csökkenés 2015-höz képest.

Ismert az is, hogy a hazai kkv-k iparjogvédelmi aktivitása alatta marad még a magyarországi vállalkozások egyébként sem kielégítő átlagának is. A törvényjavaslattal a kormány célja a használatiminta-oltalmi szabályozás kkv-k igényeihez igazítása és ezzel közvetetten a kutatás-fejlesztési aktivitásuk, innovációs tevékenységük növelésének elősegítése. A használatiminta-oltalmi rendszer felülvizsgálatának szakmai megalapozása, valamint az érintett társadalmi és gazdasági szereplők igényeinek felmérése érdekében a törvénymódosítás előkészítését megelőzően sor került elsőként egy vitaindító kérdőív közzétételére, valamint annak a leginkább érintett társadalmi szervezeteknek való közvetlen megküldésére. Ezt követően a konzultáció eredményeit is figyelembe vevő törvényalkotási koncepció véleményezésére is lehetőség volt. A jelen előterjesztés tárgyát képező módosító törvényjavaslat a véglegesített koncepció alapján készült el.

A továbbiakban a törvényjavaslatnak a haszná­la­­timinta-oltalom szabályozási rendszerét érintő alapvető rendelkezéseit kívánom röviden ismertetni, a következő három fő téma köré csoportosítva. A használatiminta-oltalom tárgya és az oltalomképességi feltételek pontosítása; e körben különösen annak tisztázása, hogy mi minősülhet mintának, mi a megkövetelt alkotói szint, és mi tartozik a technika állásához, valamint hogy milyen zsinórmértéket kell alkalmazni a mesterségben járatos személy tudásszintjének meghatározásakor. A második fő téma a használatiminta-oltalmi eljárás jogi szabályozásával kapcsolatos változásokra tér ki, a harmadik pedig a jogérvényesítéssel kapcsolatos anomáliák csökkentését célzó módosításokat tartalmazza.

Ami a használatiminta-oltalom tárgyát illeti, a törvény felülvizsgálatát megelőző nyilvános konzultáció megerősítette, hogy a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében célszerű a szabályozás kiigazítása egyfelől a használatiminta-oltalom tárgyát képező minta definíciójának bővítésével oly módon, hogy a „tárgy” szó tág értelmezése alapján abba beletartozhassanak a berendezések és a több eszközből álló rendszerek, amelyek jelenleg kizártak a hasz­ná­la­ti­minta-oltalomból. Másfelől szükséges a törvény kiegészítése az oltalmi tárgyak köréből kifejezetten kizárt vegyi termékekkel és keverékekkel, lefedve a gyógyszerkészítmények és gyógyszerhatóanyagok teljes spektrumát.

A megkövetelt alkotói szint kérdésköre kapcsán a konzultáció során a válaszadók többsége egyetértett abban, hogy szükség van a szabadalmaztatható találmányoknál alkalmazandó, a „feltalálói tevékenység” megállapításához megkövetelt alkotói szinttől való eltérés fenntartására a használatiminta-oltalom érdekében, a „feltalálói lépés” meghatározása kapcsán. Ezt az álláspontot az indokolja, hogy a hasz­nálatiminta-oltalom egyik fontos eleme a szabadalmazható találmányoknál valamivel alacsonyabb szintű innovatív megoldásokra való oltalomszerzés lehetőségének biztosítása.

A „feltalálói tevékenység” és a „feltalálói lépés” kétféle kategóriájának fenntartása mellett is szükséges volt ugyanakkor, hogy a mintaoltalmi jogban ismert ,,mesterségben járatos személy" tudásszintje a jelenlegi bírósági gyakorlat által igen alacsonyan meghatározott mértéknél magasabbra kerüljön. Így a javaslat egyértelművé teszi, hogy a „mesterségben járatos személy” nézőpontjából vizsgált nyilvánvalóság, ha az egyéb feltételek fennállnak, megállapítható kell hogy legyen olyan esetekben is, amikor az több anterioritás kombinációjából következik, vagy ha a technika állása idegen nyelvű forrásokat is tartalmaz.

A mintaoltalom előfeltételeinek másik lényeges különbsége a szabadalmakhoz képest a technika állásához tartozó anterioritások körének eltérő meghatározása. Ez a különbség azt is eredményezheti, hogy egy világviszonylatban nem új, és ezért nem szabadalmazható megoldás használati mintaként Magyarországon mégis oltalomban részesülhet. A tör­vény megalkotása óta eltelt időszak technológiai fejlődésére és az információs társadalom sajátosságaira, valamint az európai integráció és a nemzetközi trendek piacliberalizációs eredményeire is figyelemmel célszerűnek tűnt ezt az eltérést megszüntetni, azaz a technika állásának törvényi definícióját a szabadalmi törvényben foglaltakhoz hasonlóan szabályozni, még az alkotói szint különbségének fenntartása esetén is.

Ami a használatiminta-oltalmi eljárás jogi szabályozását illeti, a konzultáció során a szakmai válaszadók többsége azt az álláspontot képviselte, hogy a szabályozás nem kellően átlátható, és a teljes használatiminta-oltalmi eljárást a használatiminta-oltalomról szóló törvényben kellene szabályozni, az eljárási kedvezmények fenntartása mellett. Nem feltétlenül célszerű ugyanakkor e tekintetben koncepcionálisan eltérni a hatályos és az egész iparjogvédelmi szabályozásra jellemző szabályozás struktúrájától, vagyis a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény eljárási rendelkezéseinek mögöttes szabályozásként való alkalmazásától, amelyhez képest csupán az eltérések vannak meghatározva az egyes speciális törvényekben.

A normavilágosság ezzel egyidejűleg megköveteli, hogy az ügyfelek számára egyértelmű legyen, hogy az adott ügyben pontosan melyik jogszabályhelyeket kell alkalmazni, így a módosított törvény immáron világosabban határozza meg a mintaoltalmi eljárás eltéréseit, egy helyen sorolva fel azokat. Tekintettel arra, hogy a használatiminta-oltalom teljes körű vizsgálaton át nem esett bejelentés alapján keletkezik, valamint arra is, hogy ennek az oltalmi formának a vonzereje éppen az eljárás egyszerűségében és gyorsaságában rejlik, a törvényjavaslat szűkebb határidőket határoz meg a szabadalmi törvényben foglaltaknál, és az ügyfél részére kitűzött határidők lehetséges tartamát is rövidebben állapítja meg.

E korlátozások ugyanakkor nem érintik az eljárásnak az ügyfél mulasztása ellenére való folytatását lehetővé tevő kérelem jogintézményét, valamint az el­sőbbség érvényesítésére vonatkozó eljárási kedvezményeket, amelyek a szabadalmi eljárásban ismert módon továbbra is igénybe vehetőek maradnak.

A törvényjavaslat szakít a hatályos szabályozásnak azzal az elemével, ami kizárja, hogy ugyanarra a tárgyra nézve szabadalmi és mintaoltalmat lehessen szerezni. A hatályos rendelkezések alapján ugyanis a mintaoltalom és a szabadalmi oltalom még a bejelentések egymásból való származtatása esetén is kizárt, függetlenül attól, hogy a két oltalom adott esetben eltérő oltalmi körrel is megadásra kerülhet. Nem érvényesül ugyanakkor a kettős oltalom tilalma abban az esetben, amikor az ugyanazon a napon benyújtott szabadalmi és mintaoltalmi bejelentések rendelkeznek azonos tárgykörrel, valamint szintén nem kizárt a párhuzamos oltalom fennállása két azonos tárgyú és azonos napon benyújtott nemzeti szabadalmi bejelentés és az európai és a nemzeti szabadalmak viszonylatában sem.

(15.20)

Az eljárási szabályok világosabbá tétele, valamint a szabadalmi eljáráshoz képest érvényesülő eltérések kidomborítása érdekében a javaslat újraszabályozza és kibővíti a mintaoltalmi bejelentésre, a bejelentési nap elismerésére, valamint a bejelentés benyújtását követő vizsgálatra vonatkozó szabályokat. A javaslat számos ponton egyszerűsíti a mintaoltalmi eljárás szabályait, ezáltal is lehetővé téve a minél gyorsabb jogszerzést. A javaslat bevezeti a szabadalmi eljárásból ismert, írásos véleménnyel kiegészített, újdonságkutatási jelentéshez hasonló, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kérelemre elkészített oltalmazhatósági vélemény igénylésének lehetőségét. Az oltalmazhatósági vélemény megfelelően ellensúlyozhatja a használatiminta-oltalom rész­­legesen vizsgált jellegét, azaz az újdonság és a feltalálói lépés vizsgálatának hiányát. A szabadalmi eljárásban 2005 óta érhető el ez a lehetőség a bejelentők részére, és a tapasztalatok alapján hasznos segítséget nyújt az oltalomszerzési stratégia kialakításához.

A mintaoltalmakkal összefüggő jogérvényesítési eljárások, vagyis a mintaoltalmi perek kapcsán olyan intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyek egyszerre szolgálják az eljárások konzisztenciájának erősítését és gyorsítását, egyszersmind hozzájárulva a jogbiztonság fokozásához. Ennek keretében a javaslat elsőként előírja, hogy a bitorlási pert fel kell függeszteni, ha a mintaoltalommal kapcsolatban megsemmisítési eljárást kezdeményeztek, és ezt kellő időn belül igazolják.

Ennek kapcsán említést érdemel, hogy a már ismertetett oltalmazhatósági vélemény intézménye várhatóan csökkenti majd a visszaélésszerű jogérvényesítés kockázatát, hiszen aki ilyennel rendelkezik, az vélhetően nem a vizsgálat hiányára alapozza az oltalom fennállását. A javaslat nem változtat ugyan a bitorlási és a megsemmisítési eljárás fórumának elkülönülésén, ugyanakkor a bifurkáció főszabályát áttörő kivételt jelent a javaslat azon rendelkezése, amelynek alapján a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben a bíróság az alperesnek a mintaoltalom érvénytelenségére hivatkozó kifogása alapján a mintaoltalom érvényességét is vizsgálja, és ha a mintaoltalom megsemmisítésének feltételei fennállnak, a keresetet elutasítja.

Jelen törvényjavaslat nemcsak a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítását célozza, hanem a használatiminta-oltalom bitorlása büntetőjogi fenyegetettségének megszüntetésével a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítását is. Ez azért szükséges, mert sem a jogérvényesítési tapasztalatok fényében, sem jogpolitikai megfontolások alapján nem indokolt az oltalomképességi feltételek érdemi vizsgálata nélkül megszerzett kizárólagos jog megsértése esetére a büntetőjogi szankció fenntartása. A büntetőjogi fenyegetettség megszüntetése nem jár a polgári jogi eszköztár csorbulásával, ugyanakkor megfelelően tükrözi, hogy a megadott használatiminta-oltalom az oltalmi idő különbségétől eltekintve sem feleltethető meg teljesen a szabadalom jogintézményének.

A javaslat egyúttal a félvezető termékek topográfiájára vonatkozó oltalom kapcsán is megszünteti a büntetőjogi fenyegetettséget, tekintettel ennek az oltalmi formának a gyakorlatban szinte teljes mértékben kiüresedett jellegére, és arra, hogy ebben az esetben nincs sem nemzetközi jogi, sem uniós jogi kötelezettség a büntetőjogi védelem fenntartására.

Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, hogy a hasz­nálatiminta-oltalmi szabályozás jobban megfeleljen a felhasználói közösség igényeinek. A törvényjavaslat elfogadása hozzájárul az iparjogvédelem ezen oltalmi formájának a nemzeti vállalkozásfejlesztésben és gazdaságélénkítésben betöltött szerepe növeléséhez. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot - annak megvitatását követően - a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 111 2017.09.19. 17:29  110-123

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az a három törvényjavaslat, amelynek tárgyalását a mai napon kezdi meg a tisztelt Országgyűlés, a 2016. november 22. napján elfogadott, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, a továbbiakban az új Pp. 2018. január 1-jei hatálybalépésének zökkenőmentes megvalósulását szolgálja, továbbá a jogrendszer koherenciájának, egységességének megőrzését célozza.

Engedjék meg, hogy elsőként a legterjedelmesebb javaslatot, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést ismertessem önökkel.

A polgári perrendtartás nemcsak a polgári peres eljárások általános szabályait tartalmazó, illetve egyes különleges peres eljárásokat rendező törvény, de háttérjogszabálya számos peres és nemperes eljárásnak, illetve más jogszabályok is hivatkoznak rendelkezéseire.

Az új Pp. elfogadását követően tehát szükségessé vált a jogrendszer alapos áttekintése, hogy más jogszabályok rendelkezései összhangba kerüljenek annak szabályaival. Ahol a szabályozás megváltoztatása nem volt indokolt, fenntartotta a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályait. Ugyanakkor az eljárásjogi szabályozás megújuló területein a szabályozási mód koncepcionális megváltoztatása, új jogintézmények bevezetése és a régi jogintézmények részletszabályainak megváltoztatása szükségessé tette a teljes jogrendszer felülvizsgálatát.

Az új Pp. számos olyan újítást vezetett be, amelyek alapvető változásokat indukáltak a polgári perrendtartás rendelkezéseire hivatkozó törvényekben is. A javaslat az új Pp.-vel összefüggő 73 törvényt módosít, köztük olyan nagy terjedelmű, kódexszintű törvényeket, mint az illetéktörvény, a csődtörvény, a cégtörvény, a hagyatékeljárásról szóló törvény, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény.

A javaslatban található módosítások egy része technikai jellegűnek tekinthető, amikor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényre történő hivatkozás helyett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényre hivatkozás kerül megjelenítésre szövegcserével. A módosítások nagy része azonban alapos megfontolást igénylő tartalmi változtatást jelent, hiszen az egyes törvényekben szabályozott peres és nemperes eljárási szabályokat hozzá kellett igazítani az új Pp. osztott perszerkezetéhez, megváltozott szabályozási logikájához vagy terminológiájához. Ezzel összefüggésben több körben folytattunk egyeztetést a szaktárcákkal, az OBH-val, mármint az Országos Bírósági Hivatallal, az Alapvető Jo­gok Biztosának Hivatala, a Szellemi Tulajdon Nem­zeti Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Or­szágos Közjegyzői Kamara és más társadalmi szervezetek, például szakértői testületek képviselőivel.

Szorosan kapcsolódik a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez a törvénycsomag másik javaslata, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló előterjesztés.

Az előterjesztés két részből áll: általános és különös szabályokat tartalmazó fejezetekből. Az általános rész a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó általános rendelkezéseket határozza meg. A javaslat különös részében személyi állapotot érintő és családjoggal összefüggő polgári nemperes eljárások kapnak helyet. Az előterjesztés általános részének jelentősége, hogy egy helyen, egy jogszabályban foglalja össze azokat az új Pp.-től a polgári nemperes eljárások sajátosságaira tekintettel eltérő szabályokat, amelyek valamennyi bírósági polgári nemperes eljárásban érvényesülnek, ha az adott eljárást szabályozó törvény másképp nem rendelkezik.

Már a polgári perrendtartás kodifikációja során felmerült az igény arra, hogy a nagyszámú és sokféle eljárásrendet követő polgári nemperes eljárások közös szabályai mint a nemperes eljárások általános szabályai kerüljenek meghatározásra, de az új Pp. kodifikációja során abban a kérdésben is döntés született, hogy e szabályozásnak nem lenne megfe­lelő helye a perrendtartási kódexben, így külön törvény megalkotása vált szükségessé. E tekintetben a javaslat a bírósági polgári nemperes eljárások kódexének tekinthető, amely régi hiányt pótol, mert mind a közjegyzői, mind a közigazgatási nemperes eljárásoknak évek óta van ilyen kódexjellegű törvényi szabályozása. Fontos kiemelni, hogy a javaslat kizárólag a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokra állapít meg szabályokat, sem a közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárásokra nem vonatkozik a javaslat, sem a közigazgatási nemperes eljárásokra.

A szabályozás kialakításánál kihívást jelentett, hogy a bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárások száma a 2016. évi statisztikát alapul véve meghaladja az egymilliót, melyek közül a polgári ügyek száma közel 700 ezer. Ezek az eljárások jellegüket tekintve is nagyon különbözőek, több mint százfajta polgári nemperes eljárás létezik. E nemperes eljárások heterogén jellege indokolja, hogy a törvényjavaslat csak azokat a legfontosabb, az új Pp.-től való eltérést jelentő legalapvetőbb szabályokat jelenítse meg, amelyek - természetesen kivételt engedve - valamennyi polgári nemperes eljárásban alkalmazandók. Ezek közül ki kell emelni, hogy a nemperes eljárások nem különülnek el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, amely kézenfekvőnek tűnhet, pedig vannak kifejezetten perszerű nemperes eljárások, ahol bizonyítást vesz fel a bíróság, és tárgyalást tart, például a szellemitulajdon-védelem, iparjogvédelem területén, így rendelkezni kellett arról, hogy az osztott perszerkezet még a perpótló nemperes eljárásokban sem alkalmazható.

(16.00)

Szintén fontos eltérés az új Pp. szabályaitól, hogy a polgári nemperes eljárásokban főszabály szerint nincs helye magánszakértő alkalmazásának, mert az új Pp.-beli konstrukció az ellenérdekű felek meglétére, a kontradikcióra épül, nemperes eljárásokban jellemzően nincs ellenérdekű fél. Emellett a polgári nemperes eljárások körében rendelkezni kell a peres eljárásokra irányadó és alapvetően ott értelmezhető ítélkezési szünet főszabályként történő kizárásáról.

A javaslat különös részében öt személyi állapotot érintő és családjogi tárgyú nemperes eljárás nyer szabályozást. Ezeknek az eddig jellemzően rendeleti szinten szabályozott polgári nemperes eljárásoknak a törvényi szintű szabályozását meg kell teremteni az Alaptörvény I) cikkének (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel, amely szerint alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthat meg. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a javaslatban szabályozott egyes eljárások jelenlegi szabályait az 50-es, 60-as években alkották meg, így azok felülvizsgálata és korszerűsítése időszerű.

A javaslatban kap helyet az emberi jogképességet érintő holtnak nyilvánítási és halál tényének megállapítása iránti eljárás. Elfogadása esetén a javaslat szabályai a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. IM rendelet helyére lépnek. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a hozzátartozó jogán igénybe vehető juttatások szempontjából halálnak minősül az eltűnés is, ha azt a bíróság jogerősen megállapítja, így az eltűntnek nyilvánítási eljárás szabályai is törvényi szintű szabályozást tesznek szükségessé, amelyek a holtnak nyilvánítási eljárásra adnak utaló szabályokat. A javaslat elfogadása esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályba léptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában meghozott 105/1952. MT rendelet szabályait váltja fel.

Az új Pp. megalkotásánál fontos cél volt, hogy a törvény lehetőség szerint csak a peres eljárások szabályait tartalmazza, ezért már nem tartalmazza a Ptk. hatálybalépésekor az 1952. évi III. törvény XVI/A. fejezete alá beiktatott, az apaság vélelmének nemperes eljárásban történő megdöntésére irányuló eljárást, így e peren kívüli eljárás is a javaslatban kap helyet.

Törvényi szintű szabályozást igényel a házastársak személyi viszonyaitól elválaszthatatlan, a házastársi vagyonközösség házassági életközösség alatti közös kérelemre történő megszüntetését célzó bírósági nemperes eljárás. Ez az eljárás a hatályos szabályok szerint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályba léptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában meghozott 105/1952. MT rendeletben nyert szabályozást. A javaslat elfogadása esetén a házastársi vagyonközösség megszüntetését célzó nemperes eljárás több vonatkozásban elavult szabályozását váltja fel, és egyértelmű szabályokat ad arra nézve, hogy a vagyonközösség megszüntetése mikor tartozik peres és mely esetekben nemperes eljárásra, megteremtve ezzel az összhangot a Ptk. rendelkezéseivel is.

Ahogyan arra korábban utaltam, a javaslat szorosan kapcsolódik a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez. Ennek oka, hogy a törvényjavaslat szabályainak kialakítása már a nemperes törvényjavaslat rendelkezéseire is figyelemmel történt, így az abban módosított egyes bírósági polgári nemperes eljárások már a nemperes törvényjavaslatra mint mögöttes jogforrásra történő hivatkozást is tartalmaznak. A közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárások szabályainak meghatározása is a bírósági nemperes eljárások szabályaival összhangban történt.

A törvénycsomag harmadik eleme a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló előterjesztés. Az állam kötelezettsége olyan intézményrendszer működtetése, amelynek keretében támogatás nyújtható a jogvitában érintett felek számára azért, hogy a jogérvényesítésnek ne legyen akadálya a jogi ismeretek hiánya, illetve az sem, hogy a fél az eljárás során felmerülő költségeket jövedelmi és vagyoni helyzete miatt nem képes megfizetni.

Erre tekintettel a jogi segítségnyújtásról szóló törvény döntően rászorultsági alapon, perben, illetve peren kívüli jogi képviseletet biztosít, és a támogatott személyt mentesíti a képviselet költségeinek az előlegezése vagy viselése alól. Másfelől az illetékekről szóló törvény, továbbá az egyes eljárási törvények az eljárások miatt felmerülő költségek előlegezése vagy viselése alóli mentességet eredményező költségkedvezményeket biztosítanak. Ez utóbbi törvények sorába tartozik az új Pp. is, amely a hatályos perrenddel egyezően ismeri és szabályozza a költségkedvezményeket, köztük a költségmentességet és a költségfeljegyzési jogot. A Pp. ugyanakkor e két költségkedvezmény tekintetében is csak azok tartalmára, időbeli hatályára és a bíróság döntési hatáskörére vonatkozó szabályokat tartalmazza, a további rendelkezések meghatározását külön jogszabályra utalja.

A javaslat ennek megfelelően a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog részletes szabályainak megteremtésével biztosítja, hogy az Alaptörvény szerinti bírósághoz fordulás joga azokat is ténylegesen megillesse, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaik folytán képtelenek fedezni az eljárás során szükségszerűen felmerülő költségeket. A szabályozandó életviszonyok eltérősége okán a költségmentességre és a költségfeljegyzési jogra irányadó részletes rendelkezések az illetékkedvezményeket szabályozó illetéktörvénybe és a pártfogó ügyvédi képviselethez kötődő kedvezményt szabályozó jogi segítségnyújtásról szóló törvénybe nem illeszthetők be. Az önálló jogszabály létét különösen indokolja az, hogy a Pp. hatálybalépésével nem változik meg a jogi segítségnyújtás rendszerét jellemző megbontott döntéshozatal. A költségmentességről és a költségfeljegyzési jogról ugyanis a bíróság, míg a pártfogó ügyvédi képviselet biztosításáról és az ahhoz kapcsolódó költségkedvezményről pedig a jogi segítségnyújtó szolgálat dönt.

A költségkedvezmények garanciális szabályozást igénylő jogintézményeknek minősülnek, ezért a javaslat a rendelkezéseket törvényi szinten rögzíti, felváltva ezzel a hatályos rendeleti szintű szabályozást, a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban elnevezésű 6/1986. IM rendeletet. A javaslat alapvető célja tehát, hogy az eljárás tárgyánál fogva járó, valamint a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel elérhető költségmentesség, illetve költségfeljegyzési jog részletszabályainak a meghatározásával az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételét biztosítsa. A javaslat a tárgyi kedvezménnyel preferált eljárások körén döntően nem változtat. A javaslat azokban az eljárásokban biztosítja a költségkedvezményt a jövedelmi és vagyoni viszonyoktól függetlenül, amelyben az elbírálandó jogviszony társadalmilag kiemelt jelentőségű, vagy ahol az eljárásnak nincs alternatívája.

A javaslat a személyes, tehát alapvetően a jövedelmi és vagyoni helyzettől függő költségkedvezmények szabályozását jelentősen megújítja. Egyrészt a kedvezmények engedélyezési feltételeit hozzáigazítja a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezési feltételeihez. Ezzel egyszerűsíti a személyes körülmények igazolására irányuló eljárást akkor, ha a fél pártfogó ügyvédi képviseletre szorul, és egyúttal a per során felmerülő költségek előlegezésére, illetve viselésére sem képes.

Másrészt a javaslat a személyes költségfeljegyzési jog mint önálló kedvezményi forma elsődlegessé tétele és az engedélyezési feltételek meghatározása útján a jogkeresők jóval szélesebb köre számára teszi lehetővé költségkedvezmény igénybevételét, mint a hatályos rendszer. Az eddig önálló kedvezményi formaként nem ismert és a költségek előlegezése alól mentesítő új kedvezmény jövedelemhatára ugyanis mintegy két és félszerese az eddigi egyetlen önálló kedvezmény, a személyi költségmentesség jövedelemhatárának. A bíróság által engedélyezett személyes költségfeljegyzési jog esetén a fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése tekintetében is rászorulónak minősül. Erre tekintettel várhatóan a jogi segítségnyújtó szolgálatok által biztosított jogi képviselet is jóval szélesebb körben válik elérhetővé.

(16.10)

A javaslat tehát a személyes költségfeljegyzési jog bevezetésével széles körben, hatékonyan biztosítja a rászoruló személyek számára a bírósághoz fordulás joga gyakorlásának tényleges lehetőségét. Az illeték- és költségek viselése alóli mentességet jelentő személyes költségmentességet pedig csak azon személyek számára teszi elérhetővé, akik egyáltalán nem képesek a költségeket fedezni. Végül az új szabályozás a bírósági eljárások időszerűségét is szolgálja, ugyanis nem enged teret a költségkedvezmények igényléséhez kapcsolódó perelhúzó technikáknak.

Az Igazságügyi Minisztérium által a szaktárcák bevonásával kidolgozott és a tisztelt Országgyűlés elé került törvényjavaslatok széles körben egyeztetett, alaposan előkészített előterjesztések, amelyeknek a megvitatását és elfogadását kérem a tisztelt Országgyűléstől. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 123 2017.09.19. 2:32  110-123

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A teljesség igénye nélkül, csak néhány téma felmerült, amire talán röviden tudnék válaszolni.

Bárándy képviselő úr elég messziről indulva és elég sok témát felvetve tartotta meg beszédét. Azt elöljáróban is leszögezném, hogy ennek a törvénycsomagnak a célja a Pp. hatálybalépéséhez kapcsolódóan a jogszabályi illeszkedések, koherencia megteremtése, tehát az egész magyar jogrendszer átalakítását nyilván nem foglalhatja magában. Úgyhogy nem is térnék ki minden érintett jogszabályra, amiket felsorolt, de például a Quaestor-ügy is többször felmerült a vita során. Nem is tárgya ugyan a vitának, de emlékszünk arra, hogy az Alkotmánybíróság kijelölte keretek között a kormány által előterjesztett javaslatok, a parlament által elfogadott javaslatok a maximális kielégítést tartalmazták. Az alkotmánybírósági döntésen túlmenően nem támaszthatunk további elvárásokat. A másik pedig, hogy a felszámolási eljárásokkal kapcsolatban tudomásul kell venni, hogy van egy jogszabályi keret, de azon belül a felszámoló, illetve a bíróság jogosult intézkedni, és nem a kormányzat. Ezeket, bármilyen kormány jön, illik majd tiszteletben tartani a távoli jövőben is, ha esetleg van ilyen módosulás.

Ami az illetékmentesség témáját illeti, a költségmentesség, illetékfeljegyzési jog kérdéskörét, elég tágak a lehetőségek attól függetlenül, hogy az illetékmentesség körében egy alacsonyabb összeg mellett került ennek az alapja megállapításra a korábbi szabályozáshoz hasonló módon.

Ami Gyüre képviselő úrnak az önkormányzatokkal kapcsolatos észrevételét illette, az illetékmentességen túlmenően költségmentesség illeti majd meg ezekben az ügyekben a feleket, úgyhogy ez egy nagyobb kedvezményt biztosít. Talán erre megfelelő lesz ez a válasz.

Amiket Ikotity képviselőtársam felvetett, a saját ingatlan nem zárja ki a költségmentesség lehetőségét, tehát a lakott ingatlan nem számít bele ebbe a körbe, csak érintőlegesen. Környezetszennyezés esetén pedig a társult per éppen egy új lehetőséget teremt majd az új Pp.-ben, és remélhetőleg ehhez a szabályok is alkalmazkodnak.

Elég hosszú volt a felsorolás, elnézést, ha mindenre nem térek ki, de remélem, hogy majd a bizottsági, illetve a részletes vita során további válaszokat tudunk adni. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
240 50 2017.09.20. 0:42  47-62

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányzat támogatja az elképzelést, mert miért ne illetné meg ugyanúgy a csanádiakat ez a jog, ahogy a Győr-Moson-Sopron megyeieket, a Komárom-Esztergom megyeieket, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeieket, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeieket, a hajdú-bihariakat. Valóban, a megye olyan alapvető területi beosztását jelenti a magyar államnak, aminek ezeréves hagyománya van, és minden ilyen gesztus erősíti azt az identitást, amit a miniszter úr is nagyon fontosnak tart, valamint maga a megyei közgyűlés is támogatta a kezdeményezést, ezért kérjük az Országgyűlést, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 155 2017.09.25. 1:55  152-159

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, minden jóérzésű embert megdöbbentett, hogy diákok tömegeit nem fizette ki ez a baloldali maffiahálózat, amely iskolaszövetkezetet működtetett, és amelynek Czeglédy volt a vezére, illetve a főnöke. Diákok jelentkeznek még most is ingyenes jogsegélyért a diákvállalkozások szövetségénél, hogy ezt a helyzetet orvosolják számukra a bíróságok. Ez az utóbbi időszak egyik legnagyobb korrupciós botránya. Tehát 2010 után sem szoktak le a szocialisták a korrupcióról. Szombathelyről indult, de valóban az egész országot behálózza ez az egész ügy. Veszprém megyében is feltűntek a szálai. Jelenleg tizennégyen vannak előzetes letartóztatásban ennek a hálózatnak a tagjai közül, köztük maga Czeglédy Csaba is.

A Veszprém megyei szálak valóban akár Kész Zoltánig is érhetnek, hiszen Kész kampányában erőteljesen részt vett Czeglédy. Telefonos mozgósításban, aktivisták mozgatásában aktívan közreműködött választási kampányának az idején, ezért Kész Zoltánnak is tisztáznia kell, hogy milyen kapcsolatban áll az MSZP, Gyurcsány és Botka ügyvédjével. Annyira fontosak ezek a választások (sic!), s nemcsak azért, mert láthatólag politikailag elkötelezett, hanem mert magát ezt a bűnszövetkezetet Veszprém megyében is működtette. (Heringes Anita: Elég izzadságszagú, amit mondasz!)

A sajtóhírek szerint a napokban olyan beadvány érkezett a Legfőbb Ügyészségre - ha izzadságszagról van szó és az MSZP-ről hallunk, az nem lep meg bennünket egyébként -, amelyben az állt, hogy Czeglédy Csaba Veszprém megyei erős embereinek feladata, hogy eltüntessék a nyomokat, aktiválják az alvó cégeket, bírjanak hallgatásra olyan tanúkat, akik a hálózatra terhelő vallomást tehetnének. Ha a beadványt megalapozottnak ítélik, akkor újabb bűncselekmények miatt fog indulni nyomozás. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 159 2017.09.25. 1:01  152-159

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Az elhangzottakhoz annyit fűznék hozzá, hogy mint tudjuk, Gyurcsány Ferenc és Botka László közeli kapcsolatban állnak Czeglédy Csabával. Botka László is Dél-Magyarországon tanyázik, ezért nem meglepő a makói szál felbukkanása. De valószínűleg megilleti majd Czeglédyt és a többieket is az a kiváltság, ami az MNB Zrt. volt vezetőit illette meg, hogy Császy Zsoltot Gyurcsány Ferenc személyesen kísérte el a büntetés-végrehajtási intézet kapujáig, megjutalmazva azért az omertáért, hogy elhallgatta az ő bűnrészességét, amit egyébként Gyurcsány nyíltan is hangoztatott, hogy tulajdonképpen helyette ültek le.

Szerintem ebben az ügyben is valószínűleg hasonló eredményre jutunk, hacsak Czeglédy Csaba nem működik közre a hatóságokkal és nem adja ki a megbízóit, illetve a pénzek útját, hogy hogyan vándoroltak ezek pártkasszákba az MSZP irányába. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 201 2017.09.25. 3:47  198-201

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! 2010-re Magyarország az Unió sereghajtója volt a foglalkoztatást tekintve, és tudjuk, akkor tízéves program keretében egymillió új munkahelyet ígért a megalakuló új kormányzat. Ez a helyzet munkanélküliség tekintetében mára gyökeresen megváltozott a kormány sikeres gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek eredményeképpen. A magyar gazdaság javuló teljesítményének hozadéka, hogy folyamatosan nő a munkahelyek száma, csökken a munkanélküliség és emelkednek a bérek. 2010-hez képest jelenleg 724 ezerrel dolgoznak többen, tehát időarányosan teljesült a program, miközben a növekedés döntő része, közel háromnegyede a hazai versenyszférában munkahelyek teremtésének köszönhető.

A hét év alatt megfigyelt 700 ezres foglalkoz­ta­tás­bővülés egyedülálló az Unióban, és a rendszerváltoztatás óta soha nem voltak ilyen sikeresek a foglalkoztatáspolitikai intézkedések, nem dolgoztak ennyi­en. A rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok szerint a foglalkoztatottak száma 4 millió 434 ezerre emelkedett, amíg a munkanélküliek száma 200 ezer alatt, 193 ezer főben határozható meg.

(15.20)

A magyar gazdaság javuló teljesítményét jelzi, hogy az elődleges munkaerőpiacon több mint 100 ezerrel nőtt a munkahelyek száma az elmúlt egy év alatt, összességében pedig a 2010-es kormányváltás óta 533 ezres foglalkoztatásbővülés következett be a versenyszférában. Ennek a kedvező irányú változásnak az eredménye, hogy a hazai foglalkoztatási szint már meghaladja az uniós átlagot, a munkanélküliségi ráta pedig hosszabb időszak óta a negyedik legalacsonyabb az Unióban. A rendszerváltoztatás óta nem mért a KSH a maihoz hasonló magas foglalkoztatottságot: 73,5 százalék a 20-64 éves népesség körében, a munkanélküliség pedig 4,2 százalék.

A javuló foglalkoztatási mutatók alakulásában a kormányzat foglalkoztatásösztönző politikája is jelentős szerepet játszik: a munkahelyvédelmi akció ma már több mint 900 ezer hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását segíti az alkalmazási költségek csökkentésén keresztül, miközben a közfoglalkoztatás körében a dolgozók száma 40 ezerrel csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest, tehát ők előbbre tudtak lépni ebben a rendszerben. Ez azt jelzi, hogy a munkahelyteremtésben egyre nagyobb szerephez jut a versenyszektor, a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavégzés csökken.

Az előrejelzések szerint a kedvező tendenciák tovább folytatódnak a magyar gazdaságban és a hazai munkaerőpiacon. 2017 első félévében összességében 3,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Európai összehasonlításban jelentős teljesítményként értékelhető, hogy Magyarország második negyedéves növekedése 1,2 százalékponttal meghaladta az Unió teljesítményének átlagát. Nemzetközi szervezetek makrogazdasági előrejelzései a foglalkoztatás további növekedését és a munkanélküliség tartós csökkenését prognosztizálják, de hogy egy kicsit konkrétabb dologról is szóljak, például a megyei területi operatív programokon belül - a képviselő úr szűkebb pátriájában is meg tudja nézni - milliárdos nagyságrendű források állnak rendelkezésre a Paktum- programokon keresztül, amelyekben a kormányhivatalok, az önkormányzatok, a kamarák együtt viszik végig ezeket a foglalkoztatást segítő programokat.

Nyilván mindig lehet többet tenni, és kell is többet tenni, de remélem, ezek az intézkedések is jelzik, hogy jó irányba haladunk, és megpróbálunk mindent megtenni ezeknek a céloknak az elérésére. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 205 2017.09.25. 4:14  202-205

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Visszautasítanám a képviselő úrnak azon állításait, miszerint a magyar kormány csak szavakban támogatja a külhoni magyarság önrendelkezési törekvéseit. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az elmúlt években többet sikerült előrehaladnunk, mint eddig bármikor. Többször is hangsúlyoztuk, nem mi fogjuk megmondani, hogy a szomszéd államban élő magyaroknak milyen autonómiára van szükségük, az elképzelések nem uniformizálhatók, hiszen egész más sajátosságokkal, lehetőségekkel, mozgástérrel rendelkeznek az egyes nemzetrészek.

A magyar kormány a külhoni régiókban kialakított koncepciókat tudja a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi porondon képviselni és támogatni. Az autonómiakoncepciók kidolgozása és régiónkénti egyesítése dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott asszony közreműködésével folyamatosan zajlik, koordinálásával rendszeresek az egyeztetések a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt között egy egységes székelyföldi autonómiakoncepció kialakításáért. A helyi és regionális önkormányzatiságra épülő felvidéki tervezet éppen véglegesítés alatt áll, Kárpátalján pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elképzeléseinek harmonizációja zajlik.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy csak olyan elképzelések mögé tudunk beállni, amelyeket a külhoni magyar közösségek képviselői egységesen támogatni tudnak. Mindaddig azonban, amíg az autonómia kapcsán az egyes régiók szintjén nincs egységes álláspont, addig nem tudunk sem a nemzetközi szervezetek szintjén, sem a kétoldalú tárgyalásokon ebben a kérdésben hatékonyan fellépni. Biztosíthatom arról, hogy amennyiben ezek a tervezetek elkészülnek, és a külhoni magyar közösségek politikai képviselete, társadalmi és civil szervezetei által megfogalmazásra kerülnek, a magyar kormány minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni fogja megvalósulásukat.

Az autonómiával kapcsolatos magyar-magyar párbeszédet kívánja elősegíteni a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács is, amelynek pénteki nagyváradi ülésén a felek megállapították, hogy a külhoni magyarság problémáinak többsége az önrendelkezés hiányára vezethető vissza, a külhoni magyarság megőrzése érdekében az elsődleges cél tehát továbbra is az autonómia valamely formájának biztosítása.

(15.30)

Nagyon fontos, hogy a széles körű összefogást megteremtsük ebben a kérdésben, és a fiatalabb generációk tagjait is bevonjuk a munkába. Ennek érdekében az Autonómia Tanáccsal közös szervezésben valósult meg az a hétvégi konferencia, ahol közel 60 határon túli fiatal vett részt. Még az ősszel megkezdődik egy párbeszédsorozat a Kárpát-meden­cé­ben, amelynek célja a fiatalok véleményének becsatornázása, körükben az autonómia ügyének népszerűsítése. Az önrendelkezéshez vezető út azonban csak a megszerzett jogok biztosításának további foly­tatásán keresztül vezethet. Mindaddig, amíg a külhoni magyarság jogainak érvényesítését garantáló, illetve a jogkiterjesztés alapját jelentő autonómiaformák nem jönnek létre, a legfontosabb feladatunk, hogy a már megszerzett jogok ne sérüljenek, ne engedjük elvenni ezeket a külhoni magyaroktól.

Képviselő úr is nagyon jól tudja, Kárpátalján komoly veszély fenyegeti a szovjet időkben is biztosított magyar oktatást. Erről szólt az a dokumentum is, amit aláírtak a pártok. A magyar kormány minden eszközzel azon dolgozik, hogy a jogsértő ukrán hatóságokat rábírja a döntés megváltoztatására.

Ott állunk minden magyar közösség mellett jogaikért vívott küzdelmükben, kétoldalú egyeztetéseken folyamatosan felszólítjuk a szomszédos államokat a jogsértések orvoslására. Minden nemzetközi fó­ru­mon támogatjuk és képviseljük a külhoni ma­gyar­ság érdekeit, legutóbb az ukrán oktatási törvény kapcsán, amelyet az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió fórumain is felvetettünk.

Támogatjuk a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány által működtetett Kisebbségi Jogvédő Intézetet, valamint több civil szervezet tevékenységét, ezáltal is segítve a jogsértések áldozatait.

Kérem képviselő urat, hogy ön és pártja is vállal­jon részt a Kárpát-medence magyar közösségeinek jogérvényesítési harcában, és ne vonja kétségbe a kormánynak a külhoni magyarság törekvései iránti elkötelezettségét. Köszönöm. (Taps a kormány­pár­tok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 209 2017.09.25. 4:06  206-209

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Először is talán megálla­pít­hatjuk, hogy 2017-et írunk, és valamennyi párt XXI. századi párt, amelyik ebben a században létezik. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Tehát valóban egy jól hangzó reklámszöveg, hogy a Jobbik XXI. századi párt, de ez a többiekre is igaz.

De egyáltalán nem véletlen, hogy a Jobbik most ébred rá, hogy fontos foglalkozni a fiatalokkal és a di­gi­tális világgal, mivel választási kampány követ­kezik (Felzúdulás és közbeszólások a Jobbik sorai­ból, köztük Gyöngyösi Márton: Az is régen volt, amikor a Fidesz fiatal demokrata volt.), és lát­hat­juk, hogy a Jobbik szeretné magát modern pártként eladni ósdi nézetekkel együtt, ezért az internettel különféle kampányüzeneteket fogalmaznak meg.

A kormány azonban nem tegnap és nem ma is­merte fel a digitális átalakulás fontosságát. Az online világban tapasztalható új jelenségekre, lehetőségekre és kihívásokra több éve keressük és találunk is vála­szokat. 2015-ben az InternetKon során a polgárok az internet és a digitális fejlesztések kérdéseiben fejt­hették ki véleményüket, meghatározva ezáltal, hogy a kormány milyen döntéseket hozzon a magyar internet és digitális ökoszisztéma fejlesztését ille­tő­en. Az InternetKon eredményeit megvalósító „Digi­tális jólét” program számos, már évek óta zajló, a digitális átalakulást érintő programnak, valamint jó néhány új fejlesztésnek ad keretet, és átfogó jellegéből adódóan a digitális ökoszisztéma egészét érintő összehangolt kormányzati program.

E program célja, hogy minden magyar polgár és minden magyar vállalkozás a digitalizáció nyertese legyen. A „Digitális jólét” program és a kibővített „Digitális jólét” program a következő években az internet mindenki számára történő hozzáférhetővé és megfizethetővé tétele, az átfogó infrastruktúra-fejlesztések, a teljes magyar oktatási rendszer digi­tális átalakítása és a többi, már megkezdett fejlesztés mellett új területeken is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen az elkerülhetetlen digitális átalakulásra.

A program segítségével minden akadályt le sze­ret­nénk bontani, ami annak útjában áll, hogy valaki in­ternethasználóvá válhasson. Ezért annak érde­ké­ben, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen ma­gyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből, újabb jelentős adócsökkentéssel, az in­ter­nethasználat áfájának először 27 százalékról 18 százalékra, majd 18 százalékról 5 százalékra történő csökkentésével, a „Digitális jólét” alapcsomag beve­ze­tésével és a 2018 végéig az ország minden tele­pülésen kiépülő ingyenes wifiszolgáltatással igyek­szünk segíteni.

Jövő év végéig az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba legalább 30 megabit/secundumos szupergyors internet. 2017. június 19-én megalakult a „Digitális jólét” program által kezdeményezett magyarországi 5G-koalíció, amelynek célja, hogy Magyarország az 5G-fejlesztés egyik európai központjává váljon, és régiós vezető szerepet töltsön be az alkalmazások tesztelésében.

(15.40)

Ami a digitális kompetenciákat illeti: kidolgozzuk a digitáliskompetencia-fejlesztés hosszú távú, részletes koncepcióját és a digitális kompetenciák részletes mérési rendszerét. A digitális gazdaság területén elkészülnek a különböző ágazati digitális átalakítási stratégiák, s alapvető fontosságúnak tartjuk a hazai mikrovállalkozások felkészítését is a digitális átalakulásra.

Ne feledkezzünk meg a digitális állam, közigazgatás érdekében tett lépésekről sem! A 2015. évi nemzeti konzultáció, az InternetKon keretében a magyar polgárok egyértelmű véleményt fogalmaztak meg arról is, hogy a világháló ne fenyegesse gyermekeink biztonságát. Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiájának ezért az a célja, hogy megvédjük gyermekeinket az internet veszélyes, káros tartalmaitól és módszereitől, felkészítsük a gyerekeket, szüleiket, tanáraikat a tudatos, értékteremtő internethasználatra.

Sorolhatnám még tovább ezeket a témákat, de képviselő úr is jelezte, hogy további felvetései lesznek, szerintem akkor majd a továbbiakban is megvitathatjuk ezeket. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 213 2017.09.25. 3:16  210-213

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A képviselő asszony a beszédében néhány fő problémát sorolt fel ezen a területen: a táplálkozással kapcsolatos intézkedések hogyan valósulnak meg, a mozgásra vonatkozóan a mozgáshiányos életmód, a dohányzás problémáiról beszélt, illetve hogy mi az, ami ezen a területen történt.

Ha csak az elmúlt évekre visszatekintünk - 2010 óta képviselő asszony is tagja ennek a Háznak, tehát tudhatja -, a mindennapos testnevelés bevezetésre került, tehát gyakorlatilag a gyerekek körében megpróbáljuk, hogy a napi 7 perc mozgás mindenképpen emelésre kerüljön, ellentétben a felnőtteknél tapasztalt adatokkal. Ami pedig a fittséget, gyakorlatilag a fizikai állapot felmérését illeti, ebben is állandó program van, ami rögzíti az eredményeket.

Amit én még kiemelnék, szintén az ifjúság körében, a gyerekek körében az egészséges táplálkozást elősegítő beavatkozások, amelyek körében gyakorlatilag az egészséges táplálkozás érdekében népegészségügyi termékadó került bevezetésre, a transzzsírsavak bevitelét korlátozó jogszabály és a közétkeztetés egészségesebbé tételét szolgáló rendelet. Mindig vitatkozunk itt a Házban, hogy mennyien kapnak naponta többszöri étkeztetést az oktatási intézményekben térítésmentesen, mennyit javult a helyzet 2010 óta.

Azt is elmondhatjuk, hogy nemcsak nagyobb mér­tékben jogosultak erre a juttatásra a gyerekek, hanem egészségesebb ételeket is kapnak, hiszen a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírások is 2014-ben bevezetésre kerültek az EMMI-rendelet formájában.

A népegészségügyi termékadó 2011 óta működik, amely a bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó, magas cukor-, só-, koffein- és metil-xantin-tartalmú élelmiszerek megadóztatását szolgálja, ugyancsak - mint említettem - a transzzsír­sav­tar­ta­lom csökkentése érdekében pedig 2013 őszén került kihirdetésre a vonatkozó EMMI-rendelet.

Az iskolai büfékben sem lehet már válogatás nélkül árusítani termékeket, itt is 2012 óta EMMI-rendelet szabályozza, hogy az iskolai büfé és áruautomata üzemeltetése esetén az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye szükséges annak megítéléséhez, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak. S magában a 2014-20-as egészségügyi ágazati stratégiában nevesítve van az egészséges Magyarországért intézkedéscsomag részeként, hogy milyen intézkedések azok, amelyek ezen az úton elősegítenek bennünket: „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program, szervezett, célzott népegészségügyi szűrések országos kiterjesztése, a keringési betegségek megelőzését szolgáló, komplex program.

Tehát gyakorlatilag elmondható, hogy ezen a területen a kormányzat nagyon aktívan próbál változtatni ezen a megörökölt, kedvezőtlen helyzeten. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 217 2017.09.25. 2:51  214-217

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr; bár azt hiszem, egy konferencia sem lenne elegendő a felvetett kérdések kitárgyalására, amiket képviselőtársam felvetett.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ön gyakorlatilag úgy állította be a felszólalását, mintha a magyarországi bérszínvonal helyzete a kormány intézkedéseitől függne, tehát a kormánynak hatáskörében állna a multinacionális cégeknél megemelni a béreket, illetve a kis- és középvállalkozásoknál megemelni a béreket.

Ha 2010 óta tekintjük, akkor folyamatosan láthatjuk, hogy a kormány azokkal az eszközökkel, amelyekkel rendelkezhet és rendelkezik, folyamatosan segíti a bérek emelkedését, gondoljunk a minimálbér, a szakmunkás-minimálbér folyamatos emelésére; gondoljunk a legutóbbi megállapodásra, amit az érdekképviseleti szervezetekkel kötöttünk, amikor a járulékok csökkentése fejében egy béremelési programot fogadott el a kamara. És amikor stratégiai megállapodásokról beszélünk, akkor azért azt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kis- és középvállalkozásokat a kormányzattal szemben elsősorban a kamara tudja megjeleníteni, és a kamara stratégiai partnere a kormánynak. Valamennyi gazdasági intézkedés, beleértve a szakképzés kialakítását is, a kamarával szorosan egyeztetve történik ebben az országban 2010 óta. (Z. Kárpát Dániel többször közbeszól.)

Arra a fajta megközelítésére a dolgoknak, hogy adminisztratív úton emelhetnénk a béreket, erre még senki nem adott semmilyen logikus magyarázatot, hogy ezt hogy tudná elérni a kormányzat. (Z. Kárpát Dániel: Versenyképesség…) És az is egy fura ellentmondás ebben a történetben, hogy legalábbis az én tapasztalataim szerint a multinacionális cégek a bérversenyben gyakorlatilag meg tudják verni a hazai kis- és középvállalkozásokat. Tehát az a fajta állítás, hogy itt olcsó bérmunkaerő lenne ahhoz képest, gyakorlatilag pontosan a kis- és közepes vállalkozásokat hozná lehetetlen helyzetbe, ha lenne rá lehetőség, hogy adminisztratív módon béremeléseket vigyünk végbe.

A másik része, amiről szintén nem beszél a Jobbik, amikor arról beszélünk, hogy mondjuk, a szolgáltatásoknál, vagy akkor konkrétan a zöldségesnél, milyen jövedelmezőségi viszonyok vannak. Jövedelme a zöldségesnek is abból van, ha drágábban adja el a terméket. Tehát a szolgáltatások és áruk magas szintű áremelkedését, ezzel együtt persze inflációt is okozna egy ilyen folyamat, amelynek eredményeképpen ezt el lehetne érni.

Aki egy kicsit is gondolkodik, például a kommentekből is levehető, hogy mondjuk, Finnországban tízszer annyiba kerül egy autószerviz, mint Magyarországon. Szabadítsunk rá ilyen áremelkedéseket a magyar lakosságra, ez egy nagyon felelőtlen folyamat lenne, és mondom, a kormányzatnak erre nincs is ráhatása; amire van és amivel dolgozunk, azt természetesen megtesszük. Az utóbbi fél évben átlagban 12 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon - talán ezeket önök nem veszik figyelembe ezeknél a felszólalásoknál. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 221 2017.09.25. 2:31  218-221

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Hallgattassék meg a másik fél is! Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Abban a szerencsés vagy szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy 2006 és 2010 között egy kórház fenntartójaként, egy önkormányzat elnökeként beleláttam az akkori egészségügyi finanszírozás bugyraiba, beleláttam abba a sok száz milliárdos, ezermilliárdos kivonási akcióba, amit az előző kormány végrehajtott.

Lehet, hogy képviselő asszonynak vannak ilyen hatkekszes tapasztalatai, de azt állítani, hogy forráskivonás történne az egészségügyből és nem folyamatos emelése a finanszírozásnak, az a számokkal való szembenézés hiányát tükrözi. Ha megnézzük a költségvetési törvényt vagy az egyes kórházak költségvetését, akkor láthatjuk, hogy évről évre emelkedik a finanszírozás, láthatjuk, hogy a műszerezettség soha nem látott mértékben javult, látható, hogy az ellátatlan fejlesztésekből jobban kimaradó budapesti, Budapest környéki régió is most kap orvoslást arra az időszakra, ami korábban kimaradt náluk. Ezek után azt állítani, hogy az egészségügyben a kormányzat nem teszi a dolgát, az erős túlzás.

Valóban lehetnek olyan nehézségek vagy egyedi esetek, amit ön említett, de ebből általánosítani, azt hiszem, hogy nem korrekt azokkal a folyamatokkal szemben, amelyek zajlanak. Az általános problémák, amelyek az egészségügyet sújtják - most is tanulmányozom néhány kórház életét és hogy hogyan alakulnak a folyamatok -, valóban létezik szakemberhiány, valóban létezik az ügyeleti rendszerben probléma, ami részben abból is fakad, hogy az orvosok elköteleződése a magánszféra iránt növekedett a korábbi időszakhoz képest. Tehát nem csak a külföldi munkavállalás nehézségeivel kell megküzdeni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy fenntartói oldalról olyan fokú hiányosságok és hibák vagy éppenséggel rosszindulatú lépések történnének, mint korábban. Az egységes állami fenntartás pedig garantálja, hogy azok a minimumfeltételek, amelyek eddig voltak, teljesülnek. És ha államtitkár asszony úgy látja, hogy ezeken emelni kell, hogy barátibbá váljon, akkor ezeket nyilván el tudja magyarázni.

A lombikprogramhoz pedig annyit, hogy valamennyien tudjuk, hogy a kormányzat odaállt a lombikprogram mellé, és ennek a finanszírozása is hosszú távon megoldott. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 94 2017.10.03. 13:39  93-102

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, amelynek tárgyalását a mai napon kezdi meg a tisztelt Ház, a 2017. június 13. napján elfogadott, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésének zökkenőmentes megvalósulását szolgálja, továbbá a jogrendszer egységességének megőrzését célozza. A törvényjavaslat emellett olyan igazságügyi tárgyú törvényeken végez a jogalkalmazás szempontjából hatékonyságnövelő módosításokat, mint a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról vagy a hagyatéki eljárásról szóló törvények.

Engedjék meg, hogy elsőként azokat a módosításokat és ezek indokait ismertessem röviden önökkel, amelyeket az ügyvédi tevékenységről szóló új törvény hatálybalépése tesz szükségessé. A törvény az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében az ahhoz közvetlenül kapcsolódó ügyvédi tevékenységekre, valamint az ezek ellátására jogosult személyekre vonatkozó egységes és teljes körű szabályozást valósít meg. Legfontosabb újítása, hogy változtat a jogi képviseletre és az okirati ellenjegyzésre jogosultak körén. Hatálybalépését követően kizárólag az ügyvédi kamarai taggá váló kamarai jogtanácsosok, illetve irányításuk mellett az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett jogi előadók végezhetnek ügyvédi tevékenységnek minősülő feladatot. Egyidejűleg hatályát veszíti a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet, és annak végrehajtási rendelete.

A törvény alapján megvalósuló ügyvédi kamarai integráció biztosítja az immár kamarai jogtanácsosi tevékenység garanciális feltételeit, így az azonos tevékenységet ellátó személyekre azonos követelményrendszer fog vonatkozni. Az integráció eredményeként a kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsosok vonatkozásában is érvényesülni fognak azok a garanciális szabályok, amelyek feltételei az általuk is ellátott tevékenységnek. Idetartoznak a közhiteles névjegyzék, a kamara által alkotott etikai szabályzat, a szakma gyakorlására vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések. Ezek együttesen garantálják a megfelelő szakmai színvonal biztosítását. E tör­vényi háttér jelenti az alapját annak, hogy a jelen törvényjavaslatban a kamarai jogtanácsosok számára - a törvényben meghatározott keretek között - a jogi képviselet tekintetében az ügyvédekkel azonos eljárási jogok és szélesebb körű okirati ellenjegyzési jog biztosítható. Ennek érdekében számos eljárási és egyéb ágazati törvény módosítása vált szükségessé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A módosítások egy része technikai jellegű. A hatályos jogszabályoknak megfelelő „jogtanácsos” kifejezést az új terminológia szerinti kamarai jogtanácsosi státusz váltja fel. Ilyen módosítás érinti többek között a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Szintén elengedhetetlen a hatályos ügyvédi törvényre történő hivatkozások módosítása. A módosítások másik része a fentiek szerinti tartalmi felülvizsgálat eredménye, amely indokolt esetben a hatályosnál szélesebb körben, általánosan biztosítja a kamarai jogtanácsosok eljárási lehetőségét.

A kamarai jogtanácsosok feladatkörének bővülése indokolja, hogy tevékenységükre ki kell terjeszteni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg­előzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatályát, ezzel párhuzamosan pedig e tevékenységük vonatkozásában az ügyvédi kamarák felügyeleti jogkörét is. A módosítás ezenfelül az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel összhangban egyértelművé teszi, hogy a felügyeleti eljárásrendről, felügyeleti kockázatértékelésről és felügyeleti útmutatóról a Ma­gyar Ügyvédi Kamara készít egységes szabályzatot.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény egyes rendelkezéseinek a módosítását az ügyvédi tevékenység gyakorlásának az új törvényi szabályozásához való igazítása indokolja. A szabadalmi ügyvivői tevékenységbe vetett közbizalom erősítése érdekében indokolt a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarába történő felvételt kizáró okok esetkörét bővíteni, az ügyvédi tevékenységet kizáró okokhoz hasonlóan.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény módosításával az ügyvédi tevékenység gyakorlásának új összeférhetetlenségi szabályai itt is megjelennek. Indokolt volt a szabadalmi ügyvivői titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket is felülvizsgálni és kiegészíteni, illetve az ügyvédi tevékenység szabályainak megfelelően elválasztani az ügyvivői titoktartás és az ügyvivői titok megismerésének, a titkot tartalmazó iratokba való betekintésnek a szabályait. Az új szabályok az ügyvédi tevékenységről szóló törvény vonatkozó szabályainak indokolt mértékben történő leképezésével, az ügyvivői titoktartási és a titkokat tartalmazó iratok megismerésére vonatkozó anyagi és eljárási rendelkezések pontosításával szándékunk szerint hozzájárulnak majd a kiszámíthatósághoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szerinti felülvizsgálat szerteágazó jellegét jól mutatja, hogy a kamarai jogtanácsok integrációja nyomán az egyes jogi hivatásrendek pályázati követelményeire vonatkozó, a szakterületen szerzett gyakorlat elismerését megállapító rendelkezések módosítása is szükséges. E körben többek között a közjegyzői, bírói és ügyészségi álláspályázatok esetében elismerhető gyakorlatra vonatkozó szabályok technikai módosítása vált szükségessé.

 

 (14.20)

Mivel a jogtanácsos mint jogszabályi kategória 2018. január 1-jével megszűnik, indokolt e rendelkezésekben a kamarai jogtanácsosi gyakorlat megkövetelése. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépését követően a kamarába be nem lépő, jogi munkát végző alkalmazottak nem végezhetnek olyan releváns gyakorlatot garantáló tevékenységeket, mint az ellenjegyzés, vagy közhatalmi eljárásokban a jogi képviselet ellátása. Természetesen e szabályok mellett átmeneti rendelkezésekkel szükséges biztosítani, hogy a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként teljesített joggyakorlat a jövőben is elismerhető legyen a pályázati eljárásokban. Mivel a pályázati követelmények megállapítása a bírák és az ügyészek esetében az Alaptörvény értelmében sarkalatos törvényhozási tárgykört érint, e módosítások elfogadásához a tisztelt Országgyűlés minősített többségének támogatása szükséges. Kérem majd képviselőtársaimat, hogy a bemutatott érvekre tekintettel támogassák ezen a területen a módosítást.

Tisztelt Országgyűlés! Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény koncepcionálisan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkáltató belső munkaszervezésére, így a vezető jogtanácsosokra vonatkozó törvényi szintű szabályozás nem indokolt. A kamarai integrációval összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a tipikusan munkaviszonyban tevékenykedő kamarai jogtanácsosok és jogi előadók munkáltatója a kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettséget átvállalhatja. Ilyen az adminisztratív eljárási költség vagy az ügyvédi kamarai tagdíj is. Ezzel kapcsolatban szükséges a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása annak érdekében, hogy a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható tételként nevesítésre kerüljön a munkáltató által átvállalt összeg. Indokolt e szabályt az szja-törvényben az ügyvédi tevékenységet más kamarai formában, például ügyvédjelöltként vagy alkalmazott ügyvédként munkaviszony alapján gyakorlókra is kiterjeszteni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény részletesebben szól az ügyvédi titoktartási kötelezettség szabályairól. E körben általánosan garantálja az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti kommunikációban az úgynevezett védekezés céljából készült iratok védelmét, valamint meghatározza a hatóságok ügyvédi titkot tartalmazó iratokkal kapcsolatos jogosítványait. Ez a változás szükségessé tette például a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítását annak érdekében, hogy az az ügyvédi tevékenységről szóló törvény mellett csak az eljáráshoz kapcsolódó kiegészítő szabályokat tartalmazza.

Végezetül engedjék meg, hogy kitérjek az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével szorosan össze nem függő, a törvényjavaslattal érintett egyéb módosítások bemutatására. A közjegyzők feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében a törvényjavaslat számos ponton módosítja a közjegyzőkről szóló törvény, valamint a hagyatéki eljárásról szóló törvény rendelkezéseit. A közjegyzők kötelező felelősségbiztosítási összege 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik. Ennek megkötésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara lesz köteles. A tör­vényjavaslat a jogi szakmák közötti átjárhatóság érdekében bővíti a közjegyzőhelyettesi gyakorlatként figyelembe vehető jogi tevékenységek körét.

A digitalizáció térhódítására tekintettel az egységes ügykezelő alkalmazás bevezetése által korszerűsítésre kerül a közjegyzői nyilvántartások rendszere, valamint változnak az elektronikus közjegyzői okiratok aláírásának, illetve az elektronikus aláírás tanúsításának szabályai is.

A hagyatéki eljárást illetően a törvényjavaslat megteremti az összhangot a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó anyagi jogi szabályokkal, rendezi a végrendeleti végrehajtó szerepét és feladatkörét a hagyatéki eljárásban, valamint megteremti a hagyaték teljes körű feltárása érdekében a pénzforgalmi és egyéb szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolattartás lehetőségét.

A törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával rendezi a jogalkalmazás során felmerülő problémákat, és egyértelművé teszi a szabályozást. Az egyik legjelentősebb módosítás, amely minden végrehajtási eljárást érint, a végrehajtható okirat végrehajtó általi személyes kézbesítése helyett a végrehajtható okirat postai kézbesítését teszi főszabállyá. A törvény a továbbiakban is biztosítja természetesen a választási lehetőséget, így a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben a végrehajtó általi személyes átadást is kérheti. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kar hivatali szervének nem csupán a végrehajtói iroda alapítását kell engedélyeznie, hanem azt is, hogy az alapító okirat módosulhat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja az új polgári perrendtartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit is, tekintettel arra, hogy annak elfogadását követően került sor az új ügyvédi törvény, az általános meghatalmazások bírósági nyilvántartásáról szóló törvény, valamint többek között az új választottbíráskodásról szóló törvény elfogadására is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a május 30-i ülésnapján elfogadta az új választott­bí­ró­sági törvényt, ami alapján 2018. január 1. napjától megújult szervezeti rendben fog működni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróság. Az elnökség tagjait delegáló szervezetek eddigi tárgyalásainak eredményét értékelve arra kellett következtetni, hogy a választott bíróság működőképességének biztosítása érdekében a törvényben kell szabályozni a tiszteletdíj viselésének kérdését. A törvénymódosítás ezért kimondja, hogy a választott bíróság elnökségének tagjait tiszteletdíj illeti meg, valamint hogy annak mértéke és viselése kérdésében az elnökségi tagokat delegáló szervezeteknek kell megállapodni.

Tisztelt Országgyűlés! Magának az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek a hatálybalépést megelőző módosítását teszi szükségessé többek között az azt megelőzően elfogadott, de egy időben, 2018. január 1-jén hatályba lépő egyes törvényekkel való összhang megteremtése.

A megváltozó eljárási környezetre, így az új Pp.-re, a közigazgatási perrendtartásról, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésére tekintettel szükséges egy arra vonatkozó átmeneti szabály beiktatása, amely alapján a 2018. január 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok alapján folytatott, a 2018. január 1-jét követően folyamatban lévő eljárásokban az e törvényekben nem szabályozott és nem ismert kamarai jogtanácsosok és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadók jogosultak eljárni. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt szükséges ezenfelül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény korábban bemutatott módosításaihoz igazítani.

Kérem a tisztelt Országgyűléstől az Igazságügyi Minisztérium által a szaktárcák bevonásával kidolgozott és széles körben egyeztetett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 102 2017.10.03. 2:47  93-102

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány kérdés elhangzott, így megpróbálok rájuk válaszolni.

Bárándy képviselő úr felvetette gyakorlatilag a salátatörvény problémáját, de Gyüre képviselőtársam már válaszolt rá. Valóban sok törvényt érintenek ezek a változások, és ezek teszik szükségessé, hogy egy csomagban kerüljenek ide a tisztelt Ház elé. Annyiban megvédeném az IM apparátusát, hogy egy ilyen komplex és összefüggő munkánál természetesen mindig van egy kis simítanivaló. Tehát önmagában nem a jogalkotás minőségét vagy az alacsony minőségét jelzi az, ha az utolsó pillanatig sikerül még javítani rajta.

Ami a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérdés volt, tudjuk, hogy az új Pp.-ben több olyan módosítás is történt, ami ebbe az irányba mutat, hiszen a járásbíróságon megvan a kitanítási, tájékoztatási kötelezettség, a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfeleknek formanyomtatvány áll a rendelkezésükre, hogy hiánypótlás nélkül tudjanak beadványokkal élni, illetve a költségmentességi jogszabályokat is a közelmúltban kiterjesztettük.

A kétharmados egyeztetések kapcsán magában az expozéban is utaltam rá, hogy van néhány olyan technikai jellegű módosítás, például a gyakorlati idők egyforma számítása, amely szükségessé teszi a módosítást. Ha a képviselő úrnak van igénye, természetesen szívesen látjuk egyeztetésre, vagy akár a többi frakció jogi szakembereit is egy ilyen megbeszélésre.

Gyüre képviselőtársam azt vetette fel, hogy külön kellett volna esetleg beterjeszteni ezeket az anyagokat. Pont a közjegyzők kapcsán hangzott el az az észrevétel, hogy miért külön jöttek be a Ház elé, úgyhogy ebben nem tudunk így igazságot tenni. Ez most egyben került az asztalunkra.

Ami a felelősségbiztosításnál az emelést illeti, pontosan a MOKK javaslata volt ez az összeghatár, és valóban az ügyvédi törvény szerinti ügyvédi felelősségbiztosítás emelését követte.

Ami a közjegyzői gyakorlatot illeti, itt pedig az átjárhatóság például az egységes jogi szakvizsga és a jogi gyakorlat elismerése kapcsán merült fel, így bővül, a bírák jogállásáról szóló törvény módosításait követte.

Még annyit mondanék befejezésként, hogy valóban több törvényt fogadtunk el a közelmúltban. Nyilvánvaló, hogy mindig az utolsó az, ami a legaktuálisabb, és mindig maradhat olyan, amit frissíteni lehet ennek alapján a többieknél. Köszönöm a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 104 2017.10.03. 11:31  103-118

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt levő törvényjavaslat több törvényt is módosít, közülük a legnagyobb terjedelmű változtatások a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a büntetőeljárásról szóló törvényt, a büntető törvénykönyvről szóló törvényt, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényt érintik. A törvényjavaslatban szereplő főbb módosításokat a megalkotásuk okául szolgáló igények szerint szeretném a következőkben röviden bemutatni.

A módosítások egy részét az új polgári perrendtartás elfogadása indokolta. A kártalanítással, illetve a polgári jogi igénnyel összefüggésben a polgári perrendtartás hatálybalépése alapjaiban érinti a büntetőeljárást, ezért a büntetőeljárás szabályozását e tör­vény terminológiájához, rendelkezéseihez kell alakítani. Ennek keretében a törvényjavaslat kiemeli, hogy a polgári jogi igény vonatkozásában a hiva­tal­bóliság követelménye az ügyész tekintetében nem érvényesül, mivel az ügyész csak kisegítő jelleggel és korlátozott jogosítványokkal érvényesíthet a sértett helyett polgári jogi igényt.

A törvényjavaslat a magánfél tekintetében eltér a sértetti jogutódlásra vonatkozó általános rendelkezésektől, ennek megfelelően a hozzátartozó, a törvényes képviselő vagy a sértett által eltartott személy helyett egységesen a jogutódnak biztosítja a magánfélként történő fellépés lehetőségét.

 

 

 (15.10)

 

Emellett a módosítás révén a büntetőeljárási törvényben egyértelműen rögzítésre kerül az is, hogy a polgári és büntetőeljárások közötti összhang és minél egyszerűbb átmenet érdekében a keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott joghatásai fennmaradnak, ha egyéb törvényes útra utasítás vagy visszavonása esetén az igényt a magánfél külön polgári eljárásban érvényesíti.

A gyakorlatban jelenleg problémát okoz, hogy a polgári bíróságok számos esetben nem kérik számon a beadványokon a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a keresetlevélre vonatkozó követelményeit, ami egyrészt megnehezíti az ügy teljes körű elbírálását, másrészt a törvényességgel szemben is kételyeket ébreszt. Ennek megoldására a törvényjavaslat rögzíti, hogy a kártalanítás iránti igényt keresetlevéllel kell előterjeszteni, valamint meghatározza a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit is.

A módosítások jelentős részét teszik ki az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos új szabályok. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1-jétől kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani. Ennek megfelelően az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus ügyintézés szabályait a büntetőeljárás vonatkozásában is szükséges rendezni.

Fontos kiemelni, hogy a 2018. július 1-jével hatályba lépő új büntetőeljárási törvény már tartalmazza az elektronikus kapcsolattartás szabályait, így csak a 2018. január 1-jétől július 1-jéig terjedő időszakra kell a szabályozást megteremteni, mégpedig az új, büntetőeljárásról szóló törvény szerinti szabályok átvételével.

Emellett a büntetőeljárási törvény jelenlegi szabályozása papíralapú iratkezelésre és kapcsolattartásra íródott, amit az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás új szabályaira tekintettel felül kellett vizsgálni. E felülvizsgálat alatt sor kerül azon ügyviteli szabályok technológiasemlegessé tételére, amelyek a hatályos szabályozás alapján kifejezetten papíralapú dokumentumokra vonatkoznak.

A nemzetközi és uniós joggal való harmonizáció, az uniós jogi aktusokból és a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményekből származó új vívmányok átvétele mára a nemzeti jogalkotás egyik meghatározó feladatává vált. Hazánk 2003. január 15. napján írta alá a nemzetközi bűnügyi együttműködésben jelentős változásokat bevezető, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 2. kiegészítő jegyzőkönyvét.

A kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetésére ugyanakkor a hiányos jogszabályi környezet miatt mindeddig nem kerülhetett sor. A nemzetközi bűnügyi együttműködés hatékonyságát az Európai Unió területén kívül jelentősen növelő kiegészítő jegyzőkönyv kihirdethetőségéhez szükségessé vált a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítása. Ennek keretében a büntetőeljárás átadásának, átvételének újraszabályozása egyértelmű és egyedi döntési helyzetet határoz meg. Emellett részletesen meghatározásra kerül az eljárás átadásának folyamata, valamint a speciális helyzetek esetén követendő eljárásrend.

A törvényjavaslat világosan elkülöníti a büntetőeljárás átadásától a külföldi államnál történő feljelentést, amely utóbbi akkor tehető, ha Magyarországnak nincs joghatósága vagy a Legfőbb Ügyészség nem intézkedik az eljárás megindítása végett.

A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról a speciális eljárási jogsegélyről is, amikor a fogva tartott személy ideiglenes átadására kerül sor az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba. Ilyenkor a megkeresett állam az általa fogva tartott sze­mélyt adja át a megkereső állam részére. A megkeresett tagállam tehát nem teljesít eljárási cselekményt, csupán a fogva tartott személy jelenlétét biztosítja a megkereső tagállam által folytatott eljáráshoz.

A törvényjavaslat több, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben már szabályozott jogintézményt lényegében azonos tartalommal épít be a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvénybe. Így például a zárt célú távközlő hálózat útján történő kihallgatás, az ellenőrzött szállítás, a fedett nyomozó alkalmazása vagy a hivatalos irat kézbesítése is az uniós tagállamok között már működő, hatékony rendszer átvételével kerül szabályozásra.

A nemzetközi bűnügyi együttműködés egyik kiemelt célja a bűncselekménnyel összefüggésben a sértett tulajdonát képező dolgok, vagyontárgyak visszaszolgáltatása. A törvényjavaslat átfogóan szabályozza a tárgy visszaadására irányuló közvetlen és formális jogsegélyi együttműködést, valamint a nemzetközi körözésen alapuló, egyszerűsített eljárási formát is.

Több ponton módosításra kerül az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény is. Ezek közül kiemelendő, hogy az eu­ró­pai nyomozási határozatról szóló irányelvnek megfelelően immár a hazai szabályozás is egyértelművé teszi, hogy a fogvatartottat az ideiglenes átadással kap­csolatban nyilatkoztatni kell, de az ideiglenes átadásra hozzájárulás hiányában is sor kerülhet.

Újraszabályozza a törvényjavaslat a felügyeleti intézkedést is, rögzítve, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtása során a magyar jogszabályok az irányadók, azzal, hogy a magatartási szabályok megszegése miatt rendbírság kiszabásának helye lehet, azonban a terhelt személyi szabadsága nem korlátozható. A gyakorlati tapasztalatok alapján megreformálásra került a konzultációs eljárás intézménye is, amelynek célja a párhuzamos eljárásokból fakadó joghatósági összeütközések feloldása.

Végül a módosítások közül azokat emelném ki, amelyek a jogalkalmazói visszajelzések útján felszínre kerültek, vagy jogalkotó által saját hatáskörben észlelt visszásságok, hiányosságok kiküszöbölését szolgálják, illetve új társadalmi jelenségekre, újonnan felmerült problémákra igyekeznek megoldást nyújtani. E körben mindenekelőtt a büntető törvénykönyv egészségügyi termék hamisítása tényállásának kiegészítését kell megemlíteni.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban előfordul, hogy Magyarországra nagy mennyiségben, illegálisan, kizárólag gyógyszer előállítására alkalmas gyógyszerhatóanyag érkezik. A hatályos szabályozás szerint ezen anyagok nem minősülnek egészségügyi terméknek. Annak érdekében, hogy azokkal a személyekkel szemben, akik a kizárólag gyógyszer előállítására alkalmas hatóanyagokkal arra feljogosítva engedély nélkül kereskednek, valamint akik a gyógyszerésztől, gyógyszer-nagykereskedőtől az eredeti készítményeket nagy mennyiségben, szervezetten megszerzik és továbbadják, hatékonyabb legyen a büntetőjogi fellépés, szükségessé vált az előkészületi magatartás pönalizálása is.

Ugyancsak a büntető törvénykönyvet érintő módosítás a tiltott adatszerzés tényállásának pontosítása. A hatályos szabályozás „más lakása, egyéb helyisége vagy azokhoz tartozó bekerített hely” fordulatát ugyanis az eredeti jogalkotói szándékkal el­lentétben a joggyakorlat szűkítően értelmezte. A jog­értelmezési probléma feloldása érdekében a törvényjavaslat által tett kiegészítés révén minden olyan magatartás szankcionálhatóvá válik, amely során a magánszemély elkövető alapvetően zárt térben olyan titkosszolgálati eszközt alkalmaz, amelyhez a hatóságnak bírói engedélyre lenne szüksége.

Jogalkalmazói visszajelzések alapján felmerült a hatályos büntetőeljárási törvény olyan módosításának az igénye, amelynek az a célja, hogy lehetővé tegye a zárt célú távközlő hálózaton keresztül történő kihallgatás szélesebb körű alkalmazását. A módosítás jelentős könnyítéseket vezet be e téren, biztosítva ezáltal ennek a kihallgatási formának a gyakoribb megvalósulását.

Ilyen egyszerűsítés például, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában tartott nyo­mo­zási, bírói ülés esetén a távmeghallgatás elrendelését nem kell indokolni, illetve lehetőség van öt napnál kevesebb időtartamon belül is elrendelni. A tör­­vényjavaslat a büntetés-végrehajtási kódex csomagküldésre vonatkozó szabályait a tiltott áruk, első­sorban a kábító hatású anyagok, pszichoaktív szerek bejutásának megakadályozása céljából módosítja. A csomagok számának és gyakoriságának megtartása mellett a törvényjavaslat a csomagban megküldhető tárgyak körét korlátozza, azonban ezzel egyidejűleg olyan megoldást tartalmaz, amely továbbra is lehetővé teszi az elítélt kapcsolattartó általi támogatását.

Az Alkotmánybíróság 2017-es határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülését. A törvényjavaslat e hiányosságot megszüntetve a büntetés-végrehajtási törvény új alcíme alatt szabályozza a pénzbüntetés végrehajthatóságának megszűnését.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat számos kardinális kérdést kíván rendezni. A megoldandó problémák egytől egyig olyan fontos kérdéseket érintenek, amelyek kezelése a jogrendszer hatékony, eredményes és a kor követelményeinek megfelelő működéséhez szükséges. A törvényjavaslat elfogadásával ezért nemcsak a külső kötelezettségeinknek tehetünk eleget, hanem a jogértelmezési kérdések tisztázásával, az eljárási szabályok aktualizálásával, az új jelenségekre reagáló háttérszabályozás kidolgozásával a jogalkalmazók munkáját is könnyebbé, hatásosabbá tehetjük.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.

 

 (15.20)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 118 2017.10.03. 2:34  103-118

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak néhány kérdést, ami felmerült, részben hátha sikerül megválaszolnom.

A régi Be. módosítása, ahogy Répássy képviselő úr is említette, azért szükséges, mert van ez a féléves időszak az új hatálybalépéséig, és az e-ügyintézési szabályok január 1-jétől lépnek érvénybe, tehát akkor az egész ügyintézés során kellene belenyúlni a folyamatokba. Itt a Be.-nél tulajdonképpen kicsit később fogadta el a parlament, és a kellő felkészülési idő miatt július 1-je a hatálybalépés időpontja, amivel az egész indításánál lehet, hogy még nem így számoltunk, de remélhetőleg ez a felkészítést is elősegíti, hogy nem egyszerre jelentkezik a jogalkalmazás során az új szabályok bevezetése.

A reintegrációs őrizettel kapcsolatban a büntetés-végrehajtási bíró az, aki aztán az ideiglenes intézkedést véglegesbe fordítja, tehát ilyen értelemben a bírói garancia megmarad az ügyintézés során.

Staudt Gábor képviselő úr kérdését, hogy miért most, részben megválaszoltam ezzel a Be.-hatály­ba­lépéssel kapcsolatos információval.

Bárándy képviselő úrnak volt itt a költségvetési visszaéléseknél, hogy ez az üzletszerűség miért került ki a körből. Jogalkalmazói oldalról a NAV jelezte azt, hogy gyakorlatilag ennél a tényállásnál az üzletszerűség majdnem mindig jelen van. Tehát gyakorlatilag minősíteni még azon felül… - tehát emiatt jött ez a módosítás, de például visszaesőkre nem vonatkoztatható. Az a része pedig, hogy a közterhek befizetésre kerüljenek, közérdek, hiszen ezekből közfeladatokat finanszíroz az állam. Ez nemcsak egy beszedési szemlélet, hanem a kiadási oldalak fedezete is meglegyen, tehát ez is szerepet játszik ebben.

Hogy miért most került ide az asztalunkra, Staudt képviselő úr kérdése volt gyakorlatilag ez a megfigyelési történet. A Kúria döntését kellett megvárnunk a szabályozás elkészültéig, és ezért van ez az időbeli csúszás.

Ami a nyilvános helyeket illeti, ott egyéb tényállások is védik egyébként a nagyközönséget, tehát a személyes adatokkal való visszaélés és egyéb perlési lehetőségek vagy éppen fellépési lehetőségek is biztosítottak, de bizottsági szinten nyilván a módosító kapcsán ez majd még elő fog kerülni, és akkor tudunk róla beszélni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 120 2017.10.03. 11:28  119-130

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/17570. számú törvényjavaslat célja a versenyhatóság eljárásainak teljes körű szabályozása a 2018. január l-jével hatályba lépő új eljárási kódexekkel megváltozott jogi környezetben, biztosítva a versenyjogi hatósági jogalkalmazás ered­ményes és hatékony, a versenyjogi szabályok tény­leges érvényesülését biztosító folyamatos ellátását.

Az Országgyűlés tavaly év végén elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény helyébe lépve a hatósági eljárásokra vonatkozó általános eljárásjogi kódex szerepét tölti be 2018. január l-jétől. Az új hatósági eljárási kódex - a szintén 2018. január 1-jével hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel, valamint az új polgári perrendtartással együtt - rendszerszerűen megújítva, paradigmatikus változtatásokkal igyekszik biztosítani a közigazgatás törvényes működését és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését.

A paradigmaváltások egyike, hogy a Ket. szabályozási logikájával szemben, amely egyes speciális eljárások tekintetében teljes körű eltérést engedve egyfajta szubszidiáriusan alkalmazandó kódexként tételezte magát, az Ákr. ilyen eltérést nem enged. Azon hatósági eljárásokat, amelyekben jellegüknél fogva olyan sajátos szabályrendszer érvényesül, amely nem rendezhető egy általános eljárási törvény minden más eljárásra is irányadó rendjébe, a jogalkotó ezért kivette az Ákr. hatálya alól.

Az Országgyűlés korábbi döntése alapján a versenyfelügyeleti eljárás is ilyen kivett eljárás, ugyanakkor az új szabályozási környezethez igazodó szabályozása szükségessé teszi a hatályos eljárási szabályok módosítását. Ugyanis abból következően, hogy 2018. január l-jétől a versenyfelügyeleti eljárásokra - azaz a kartellgyanú, erőfölénnyel vagy jelentős piaci erővel való visszaélés, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt, vagy a vállalkozások összefonódásának vizsgálatára indított eljárásokra - még háttérszabályként sem vonatkoznak majd az Ákr. rendelkezései, a Ket. szabályozási rendszeréhez igazodóan kialakított eddigi eljárási szabályozást több részletében át kell alakítani.

Az új közigazgatási perrendtartás a közigazgatási perekre vonatkozóan jelentős módosításokat bevezető szabályozása kihat valamennyi hatósági eljárásra, ami szintén szükségessé teszi a Tpvt. vonatkozó szabályainak kiigazítását. Az új polgári perrendtartáshoz igazítás pedig azért vált szükségessé, mert a Tpvt. II. fejezetében foglalt anyagi jogi szabályok érvényesítése bírósági útra tartozik, amelyre vonatkozóan - a versenyjogi jogsértéssel okozott károk megtérítése iránti perekhez hasonlóan - a Tpvt. hatályos szabályai a hatályos polgári perrendtartáshoz képest eltérő, speciális szabályokat állapítanak meg.

Külön kitérnék arra a kérdésre, hogy a versenyfelügyeleti eljárás kivettsége ellenére a törvényjavaslattal módosított versenytörvény nem szakítja meg teljesen a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályozásához kapcsolódó szálakat. A törvényjavaslat azt a bevett - az Ákr. miniszteri indokolásában is ismertetett - kodifikációs gyakorlatot alkalmazza, hogy azon eljárások szabályozásakor is, amelyek nem tartoznak az Ákr. hatálya alá, alkalmazni rendeli az általános eljárásjogi kódex egyes rendelkezéseit. Ez a jogalkotási megoldás növeli az érintett eljárások átláthatóságát, hozzájárul az egységes és garanciáktól övezett eljárásrend kialakításához, ráadásul nem elhanyagolható módon az ilyen gyakorlat a normagazdaságosság szempontjából is hasznos, hiszen az egyes ágazati törvényekben nem kell teljesen új eljárási rendet felállítani.

Jelen esetben ez már csak azért is szükségszerű, mivel az Ákr. alóli kivettség nem jelenti a versenyfelügyeleti eljárás légüres térbe kerülését, a szabályozásnak továbbra is illeszkednie kell a jogrendszer egészéhez, és - különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a versenyfelügyeleti eljárás tekintetében is egyaránt alkalmazandó Kp. szabályai az Ákr. jogintézményeire és fogalmi rendszerére épülnek - kifejezetten a jogbiztonság ellen hatna, ha a hatósági eljárások valamennyi aspektusát tekintve sajátos, sui generis megoldásokat alkalmazná egy-egy ilyen kivett eljárásrend.

Ennek megfelelően azon általános eljárási jogi jogintézmények tekintetében, amelyeknek a versenyjogi jogalkalmazás során is érvényesülnie kell - ilyen például a képviselet és a meghatalmazás, az eljárási cselekmények rögzítésének vagy a döntések formájának és véglegessé válása feltételeinek, továbbá végrehajtásának szabályozása -, illetve ahol jelen állás szerint nem szükséges eltérni az Ákr. rendelkezéseitől, a javaslat az Ákr. rendelkezéseit rendeli alkalmazni.

Ez a jogalkotási megoldás azonban nem érinti a versenyfelügyeleti eljárás sui generis jellegét, csak a jogrendszerbe való illeszkedése kerül biztosításra. Az önálló szabályozási rezsim ugyanakkor alkalmas lesz arra, hogy az e téren a jövőben esetleg bekövetkező, az európai uniós jogból vagy nemzetközi kötelezettségből eredő bármilyen speciális versenyjogi eljárási szabályozási szükséglet esetén olyan módon lehessen az eljárási szabályokat alakítani, hogy ahhoz az Ákr. általános szabályrendszerét ne kelljen módosítani.

Fontos ezzel kapcsolatban utalni a jelenleg az Európai Unióban jogalkotási eljárás tárgyát képező, a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogalkalmazás és a belső piac megfelelő működésének biztosítása céljából történő megerősítéséről szóló irányelvjavaslatra, amely nyomán várhatóan már a nem túl távoli jövőben sor kerülhet az eljárási szabályok további alakítására, módosítására.

 

 (16.20)

 

A jelen törvényjavaslat célja tehát az, hogy az eddigi szabályozási keretben tételezett, a versenyjogi rendelkezések tényleges, hatékony és eredményes érvényesítését szolgáló versenyfelügyeleti eljárásokra vonatkozó eljárási szabályok rendszere, az Ákr., a közigazgatási perrendtartás és az új polgári perrendtartás jelentette új eljárási szabályozási keretben is a jelenlegivel egyezően, tényleges és hatékony jogérvényesítést lehetővé tevő módon megőrzésre kerüljön, elkerülve, hogy e téren bármiféle törés következzen be a versenyhatósági eljárásokban, de biztosítva egyúttal, hogy az eljárásjogi reformtól remélt kedvező fejlemények e területen is a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessenek.

A jogalkotási célok között nem szerepelt koncepcionális változtatások bevezetése a versenyjog eljárásjogi szabályozásában; az anyagi jogi rendelkezések érdemi módosításától pedig kifejezetten tartózkodni kívántunk. A cél kizárólag a meglévő szabályrendszernek az új eljárásjogi környezetbe történő beillesztése volt. A módosítások terjedelme, az említett korlátozott célkitűzés ellenére is, a törvény belső összefüggéseire tekintettel átfogó volta azonban a versenytörvény önálló, nem az új eljárásjogi szabályozásokhoz kapcsolódó úgynevezett salátatörvények keretében történő módosítását indokolta.

Mindazonáltal a terjedelmes módosítás, tisztelt Országgyűlés, alkalmat adott a versenyhatóság eljárási szabályainak olyan kisebb, koncepcionális változtatást nem jelentő korrekcióira is, amelyek az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataiból kiindulva hozzájárulhatnak az ügyféli jogok, illetve a hatékony eljárásvezetés szempontjainak érvényre juttatásához. Sor került továbbá a törvény belső koherenciáját erősítő, illetve struktúrájának jobb átláthatóságát biztosító kiigazításokra is. Kérem, engedjék meg, hogy ezek közül néhányat kiemelve most bemutassak önöknek.

Az európai uniós szabályrendszerhez közelítés érdekében, a vállalkozások számára kiszámíthatóbb szabályozási környezet megteremtése céljából a törvényjavaslat különválasztja az úgynevezett de mini­mis piaci részesedési küszöbszámot a horizontális, versenytársak közötti és a vertikális, nem versenytársak közötti megállapodásokra vonatkozóan, és az utóbbiak tekintetében 15 százalékban, azaz a jelenleginél kedvezőbb szinten, egyben az uniós szabályokhoz igazodó módon szabályozza azt.

Önálló eljárástípusként vezeti be a javaslat - arra az esetre, amikor valószínűsíthető, hogy a hatóság összefonódást tudomásul vevő vagy kötelezettségvállalást elfogadó határozata az ügyfél félrevezető magatartásának volt a következménye - az e visszaélést feltáró versenyfelügyeleti eljárást, amely eljárás végén kerülhet sor a jelenleg is a törvényben foglalt határozat-visszavonás jogkövetkezményének alkalmazására. Az önálló eljárás keretében történő vizsgálat és visszavonás az ügyfeleknek nagyobb garanciát, a hatóságnak pedig erősebb jogosítványokat ad, így például érdemi bírság kiszabására is lehetőséget teremt.

Megszünteti a törvényjavaslat az adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre előírt határidő meghosszabbítása iránti kérelem egyszeri benyújthatóságára vonatkozó korlátot, és a többedszerre benyújtott kérelem érdemi elbírálását a vizsgálóra, illetve az eljáró versenytanácsra bízza, lehetővé téve a körülmények mérlegelését.

Az ügyfelek számára kedvezőbb módon az eljárás szabálytalanságával kapcsolatos vizsgálati kifogás megtételére a jövőben az eddigi öt helyett nyolc nap áll majd rendelkezésre.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a Gazdasági Versenyhivatallal szoros együttműködésben készítettük elő, és az a társadalmi egyeztetés keretében széles szakmai körben véleményezésre került a jogalkalmazás érintettjei részéről is. A társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek is hozzájárultak egy hatékonyabb, a gyakorlatban jobban alkalmazható versenytörvény kialakításához.

Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, hogy a versenyjogi szabályozás eljárásjogi része 2018. január 1-jét követően is alkalmazható legyen. A törvényjavaslat elfogadása továbbá hozzájárul a versenyjogi eljárások hatékonyabb működéséhez. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot, annak megvitatását követően, a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 130 2017.10.03. 1:11  119-130

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak néhány kérdés, ami felmerült, aztán bizottsági szinten nyilván jobban ki tudjuk tárgyalni ezeket a kérdéseket. Józsa István képviselőtársam említette, hogy a 26. § (4) bekezdésében foglalt szabályozás eddig is szerepelt a szabályok között, a de minimisnél pedig elhangzott, hogy az uniós küszöbértékekhez közelítünk, tehát egyfajta harmonizációs irányba haladunk ezekkel. Ezek nem a fúziós szabályokra, hanem a tiltott versenykorlátozó megállapodások ellen kerülnek megállapításra.

Több egyedi ügy is elhangzott, de szerintem ez a szabályozás nem erről szól, úgyhogy ezeket a felvetéseket nem tudom most itt kezelni. Ami még felmerült, hogy miért különbözik az Ákr.-től. Hát, egy sajátos területet szabályoz, ezért egy sajátos szabályozórendszerre van szükség. Eddig is külön volt, és nem volt beilleszthető kompromisszumok nélkül a mostani általános keretrendszerbe.

A bizottsági és egyéb megosztásokra vonatkozóan pedig ezekre nem térnénk ki, mert nem volt az előterjesztés tárgya. Köszönöm a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 128 2017.10.09. 2:00  125-132

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hogy honnan vett a Jobbik 5 milliárd forintot, azt nagyon nehéz megtudni, ugyanis nem átlátható a Jobbik működése. (Németh Szilárd István: Meg kell kérdezni Simicskát!) A pártfinanszírozási szabályok be nem tartása miatt az ÁSZ az ügyészségnél vizsgálatot kezdeményezett a Jobbik ellen. Remélhetőleg kiderül az igazság, és nem egy újabb Czeglédy-üggyel találkozunk (Moraj a Jobbik soraiban. ‑ Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nyugi, még fél év!), ahol milliárdos áfabefizetési hiány mutatkozik majd ennek a tisztázatlan tranzakciónak a kapcsán.

Két oldalról is megközelíthető tehát a kérdés, egyrészt hogy történt‑e tiltott pártfinanszírozás, amelyért a Jobbiknak felelnie kell. A büntető törvénykönyvben megfelelő büntetések, kettő, illetve három évig terjedő büntetés is kiszabható erre a bűncselekményre, vagy pedig, amennyiben a Jobbik valóban egy vagyontalan és pénztelen alakulat, akkor pedig az adófizetési kötelezettségek hogyan teljesültek, ha ők nem fizették ki a vételárat. De az is látható, hogy a Jobbik kétségbeesett akcióit a népszerűség-csökkenés eredményezi, hiszen így próbálnak újból a felszínen maradni, ahogy látom, nemcsak gazdát és szponzort nyertek az eladó személyében, hanem egy aktivistát is (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.), aki valamelyik elmúlt éjszaka gyakorlatilag helyettesítve őket pluszfeladatokat vállalt, és további embereket buzdított erre a tevékenységre.

Visszatérve az alapproblémára, nem gondolhatja a Jobbik komolyan, hogy az átláthatósági szabályokat úgy, mint alakulásukkor, most bevett parlamenti pártként továbbra is megszeghetik. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: Csak a Fidesz! ‑ Lophat, csalhat, hazudhat!) Be kell tartani önöknek is a törvényességet, és be kell tartaniuk a törvényeket. Magyarország jogállam, ha ezt nem teszik meg, akkor az illetékes hatóságok megfelelően eljárva bemutatják azt, hogy mi volt a tevékenység, és a megfelelő következményekkel számolniuk kell. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 132 2017.10.09. 0:59  125-132

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Kapcsolódva képviselő úr felvetéseihez, önmagában valóban a pártfinanszírozás vagy az adó-, költségvetési csalás is súlyos bűncselekmények, de ha végiggondoljuk, hogy milyen társadalmi, politikai következményei lehetnek annak, vajon hány listás helyet kell adnia a Jobbiknak a következő választásokon ezekért a támogatásokért cserébe, hová züllik a politikai élet, ha pénzen lehet bevásárolni milliárdosoknak magukat (Kunhalmi Ágnes: Hát ez az! ‑ Dr. Szél Bernadett: Ajjaj!), vagy éppen bejuttatva a saját embereiket, milyen parancsokat fognak önök majd végrehajtani, mire készülnének a kormányzás során…

A másik, amit szeretnék felvetni, hogy ha nem tudnak a jobbikosok ezekre a kérdésekre választ adni, az átláthatóságot most nem tudják biztosítani, milyen kormányzatra számíthatna Magyarország, ha valóban ez a fantazmagória beválna, amivel önök riogatnak bennünket (Moraj a Jobbik soraiból. ‑ Közbeszólások ugyanott: Atyaisten!). Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 80 2017.10.16. 3:59  77-82

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A kormány és a Fidesz azt tartja a legfontosabbnak, hogy minél előbb a kárrendezés sorra kerüljön. Ezzel szemben megdöbbenve értesülünk arról, hogy a sajtóhírek szerint több baloldali politikus is azt tervezi, hogy nyíltan kiáll Czeglédy Csaba mellett. Úgy tűnik, őket nem érdeklik a sértettek, inkább azt szeretnék, ha az elcsalt pénz az ő zsebükben maradna.

(15.30)

Minden jóérzésű embert megdöbbent, ha arról értesül, hogy tisztességes diákokat rövidítenek meg bérük visszatartásával és ki nem fizetésével. A kiszolgáltatott károsultak, a jogi képviseletüket ellátó Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége levélben fordult a miniszterelnök úrhoz és a házelnök úrhoz, hogy segítsék a Czeglédy Csaba cége által megkárosított diákok állami kárrendezését. Tekintettel a megkárosítottak kiszolgáltatott helyzetére, a Fidesz frakcióvezetője, dr. Gulyás Gergely harmadmagával október 10-én egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, amelyben méltányosságon alapuló kárrendezés kifizetésére kéri a magyar kormányt. Az Országgyűlés a határozati javaslat elfogadásával utat nyithatna a károsultak lehető leggyorsabb kárrendezésére. Reméljük, a szocialisták is támogatni fogják ezt a javaslatot.

Ez a kárrendezés azonban nem eredményezheti azt, hogy a kártérítés megfizetése alól a károkozó mentesüljön. Czeglédy Csaba, aki több mint három hónapja költségvetési csalás gyanújával előzetes letartóztatásban van, nem mellesleg szombathelyi önkormányzati képviselője az MSZP-nek, és felveszi képviselői fizetését. Közben a károsultak száma egyre nő, és Czeglédy, valamint szocialista barátai semmit nem tesznek megsegítésük érdekében.

A legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő diákok visszatartott jövedelmének az összege egyes becslések szerint százmilliós nagyságrendű. A kormány igyekszik mindent elkövetni annak érdekében, hogy a károsult diákok hozzájuthassanak az őket megillető elmaradt munkabérükhöz. A jelentős anyagi károkozás mellett érdemes azon is elgondolkozni, hogy milyen lelki traumát okoztak a diákoknak a bérük visszatartásával. (Dr. Szakács László: Gyere el a quaestorosokhoz, nyugtasd meg őket!) Így a kárrendezés mellett fontos célkitűzésnek tartom, hogy a reményt vesztett fiatalok újra képesek legyenek hinni a tisztességesen elvégzett munka honorálásában, ezzel is visszaállítva a közbizalomba vetett hitüket.

A szocialisták korrupciós ügyeiben visszatérő szereplő volt Gyurcsány Ferenc, aki nem is olyan régen 80 millió forinttal segítette ki Czeglédy Csabát - vagy tüntette el cégének hiányát, merülhet fel egy másik kérdés is. Úgy tűnik, hogy a szocialisták háza táján gyakoriak a korrupciós ügyek, nem is kell olyan messzire mennünk az időben (Dr. Szakács László: Mint a Quaestor?), 2002 és 2010 között mintegy százmilliárdos kárt okoztak Magyarországnak a piszkos ügyleteikkel. Korábban még az MSZP soraiból Zuschlag János is beszélt arról, hogy működik egy bizonyos feketekassza, egy titkos széf, maci a szocialistáknál.

Minden bizonnyal a szocialisták kifogyhatatlanok a titkos rejtekhelyekből. Emlékezzünk csak az MSZP korábbi elnökhelyettesére, Simon Gáborra, aki több száz millió forintot rejtegetett egy bécsi számlán, és most újabb titkos szocialista széfek kerültek elő Czeglédy Csabának köszönhetően. (Dr. Szakács László: Van még más a tarsolyodban?) Továbbra is nyitott kérdés, hogy vándorolt‑e a szocialistákhoz a lopott pénzből, s ha igen, akkor mennyi. (Dr. Szakács László: Mi van a tarsolyodban?) Ha eddig nem fordultak el tőlük az emberek, akkor most minden bizonnyal megteszik, hiszen a jelenlegi baloldali szekció nem más, mint egy kétségbeesett, bomlásnak indult párt, amely hemzseg a piszkos ügyektől. (Dr. Szakács László: Van itt még egy-két jó szövetkezetszervező, ott ülnek a soraitokban!)

A kérdésre még egyszer válaszolva: a kormány támogatja (Közbeszólás az MSZP soraiból: És mi van Farkas Flóriánnal?) a kárrendezésben a fiatalokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 44 2017.10.17. 3:09  21-45

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sok minden elhangzott itt a vitában, tulajdonképpen a lényegről nem esett szó, hogy a határidő egy évvel történő meghosszabbításával egyetértenek-e vagy sem. Különböző más témákra hivatkozva az ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy nem támogatják ezt a fajta előterjesztést.

Miniszter úr az expozéban elmondta, hogy milyen jogi környezetben, nemzetközi erőtérben születik meg ez a módosítás; azt hiszem, hogy kellő választ adott, és az előterjesztéssel foglalkozott, eltérően önöktől. Nagyon világosan kiderült az expozéból, hogy gyakorlatilag, aki akarta, teljesíteni tudta ezen határidőn belül is a feltételeket, ugyanakkor, amiről kevés szó esik, hogy 28 intézményt érint ez a fajta változás, amit az eredeti módosítás jelentett. Éppen Hiller képviselő úr volt az, aki a színvonalról beszélt, s erről nem beszélt senki más itt a törvényjavaslat vitája kapcsán, hogy gyakorlatilag a 28 intézmény nagyon eltérő színvonalat képvisel, és éppen ez a módosítás, az alapmódosítás teszi lehetővé azt, hogy csak azok tudnak továbbra is működni majd Magyarországon, akiknek megfelelő szakmai hátterük van, megfelelő nemzetközi hátterük van, állami garancia áll mögöttük.

Arról, amiről önök beszéltek, ha jól számoltam, akkor éppen Szávay képviselő több tucatszor említette a „Soros-egyetem” nevet. Gyakorlatilag, ha az előterjesztést figyelmesen elolvassuk, ez a kifejezés nem szerepel benne, tehát tényleg valamennyi külföldi fenntartó által működtetett magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozásról van szó.

Elhangzott az is, hogy nem volt itt az EMMI illetékes államtitkára a törvényjavaslat módosításának a beterjesztésénél. Látható, hogy eredetileg ők vitték ezt a módosítást; az, hogy ez jelenleg nemzetközi fórumokon a Velencei Bizottsággal vagy éppen az Európai Bizottsággal folytatott vita tárgyát képezi, ez indokolja azt, hogy az Igazságügyi Minisztérium volt az előterjesztő ebben az ügyben.

Amire szeretnék visszahivatkozni, hogy a Velencei Bizottság is egyértelműen rögzítette, hogy nemzeti hatáskört képez ezeknek a felsőoktatási intézményeknek a szabályozási területe. Többen abban a té­vedésben voltak, hogy visszamenőleges hatályú jogalkotásról lenne szó; ezt Répássy képviselőtársam, azt hiszem, kimerítően megválaszolta, hogy jövőbeni szabályozásról beszélünk.

Elhangzott az is, hogy bizonytalanságot okoz a beiratkozásnál, hogy csak egy évre látszik előre az intézmények jövője. Magát a módosítást, ha valaki figyelmesen megnézi, a legutóbbi TAB-módosító is gyakorlatilag az egyetemi tanulmányok elvégzésének a határidejéig tolta ki a diploma kiadásának a lehetőségét, tehát további négy évvel meg van hosszabbítva annak a kezdeti feltételnek a teljesítéséhez képest, amiről beszéltünk.

Én azt hiszem, hogy a lényeget elmondtam. A po­litikai vitának a többi részét természetesen bármikor szívesen felvállaljuk, de ez a vita során is, azt hiszem, a frakció részéről Répássy képviselő úr által megválaszolásra került. Kérem a tisztelt Háztól a javaslat támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 4 2017.10.19. 4:21  1-17

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Ha mindent el akarnék mondani, természetesen a 30 perc sem lenne elegendő, hiszen a szocialisták ez irányú tevékenysége meglehetősen hosszú múltra tekint vissza. (Bangóné Borbély Ildikó: Jaj, annyi bűnt követtek el!) Már a történelem és a történészek területére téved az ember, ha mondjuk, a Tocsik-ügyet vagy éppen ilyen távoli ügyeket idéznénk; vagy a Kulcsár-ügy, amikor viszont még közvetlenül a politikusok nem voltak csak a holdudvar révén érintettek ezekben a visszaélési ügyekben, amelyek a költségvetést károsították meg, a magyar embereket károsították meg. (Bangóné Borbély Ildikó: Mi baja van ennek?)

Emlékezhetünk Zuschlag János esetére is, aki már kimondottan az MSZP tagjaként, parlamenti képviselőként fejte a költségvetési és pályázati forrásokat, és tisztázatlan célokra, kampánycélokra fordította őket. Emlékezhetünk a „maci” történetére, ahonnan aztán sikerült kipótolni ezt a kárt, amit az MSZP székházában okozott elmondása szerint. Ki tudja, honnan töltötték föl és milyen forrásokból? Ha az ilyen ügyeket halljuk, akkor mindenféle sejtelmeink lehetnek, hogy miért kellett és honnan sikerült megtölteni, vagy éppen ma is működik esetleg egy ilyenfajta formáció.

De ugyanígy eszünkbe juthat Hunvald György vagy éppen Hagyó Miklós esete, akik a fővárosban vitézkedve szintén ezen a terepen mozogtak, de azért a vezetők, például Gyurcsány Ferencnek az elévült Fittelina-ügyére; vagy éppen a sikeresen bérelt, megvásárolt őszödi nyaralóját is ebbe a körbe vonhatjuk, vagy a Hajdú-Bét-ügyet Bajnai Gordon előéletéből vonatkoztatva. De legutóbb például Botka László kapcsán is felmerült a Szeviép bukását illetően bizonyos kapcsolatok lehetősége. Folytathatnánk a sort persze Simon Gáborral, aki éhségmenetet vezetett több száz millióval a számláján (Heringes Anita: Mengyi Roland? Farkas Flórián? Simonka?), szintén MSZP-s országgyűlési képviselőként. Vagy gondolhatunk a nemrég bevonult Tátrai Miklósra, Császy Zsoltra, akik éppen Gyurcsány Ferenc bemondása szerint helyette vonultak be a börtönbe, mert érte szenvednek ilyenfajta mártíromságot.

És most felbukkan Czeglédy Csaba személye, akinél még az is színezi a képet, ami miatt ma itt ülünk, és ami miatt képviselőtársaim ezt az előterjesztést tették, aki nemcsak a költségvetést károsította meg, hanem ezernyi fiatal munkavállalót is, elvéve azt a bizalmat, azt a közbizalmat előlük, hogy aki munkát végez, az a bérét is meg fogja majd kapni.

Nagyon remélem, hogy ez a kezdeményezés, illetve az azt követő kormányzati intézkedések azokon a fiatalokon gyorsan tudnak segíteni, akik gyakorlatilag ledolgozták az idejüket és nem kapták meg a bérüket. Ki tudja, hol landoltak ezek a pénzek, és furamód Gyurcsány Ferenc személye ebben a kapcsolatrendszerben is felmerül. Látható, hogy Csongrád megyei érintettsége is van ennek a történetnek, tehát valahogy úgy tűnik nekem, hogy ez a folyamat egyre belsőbb szereplőkkel a baloldal rendszerváltást követő történetét végigkíséri. (Bangóné Borbély Ildikó: Az Eszosz-ügyben miért nem segítettek ilyen gyorsan, államtitkár úr?)

(Földi László elfoglalja helyét
a jegyzői székben.)

Valóban, ez az ügy lehetőséget nyújt arra, hogy ezeknek a fiataloknak a kárát rendezze a kormányzat, ugyanakkor megvan az a jogi megoldás is, amivel ez a követelés átszáll a kárrendező államra, és gyakorlatilag nem mentesülnek a felelősség, illetve az anyagi követelés alól azok a személyek, azok a cégek, akik ebben érintettek voltak. Nagyon köszönöm képviselőtársaimnak ezt a kezdeményezést, mert az a fajta jogba, jogállamba vetett bizalom, ami 2010 óta folyamatosan erősödik és ami az Igazságügyi Minisztériumnak és a kormányzatnak főbb célkitűzése, ezzel a kezdeményezéssel és ennek a sikerre vitelével ismét erősödhet.

Ilyen értelemben a kormányzat támogatja a kezdeményezést. (Bangóné Borbély Ildikó: Fideszes jogállam.) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 30 2017.10.24. 2:03  27-30

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Van egy kis pikantériája a dolognak, amikor gyanús szerződésekről beszél a Jobbik, amikor tudjuk, hogy a plakáthelyeit a tiltott pártfinanszírozás és az áfacsalás homálya és köde lengi körül (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Ez a kérdés? A tiéteket lengi körül!), de megpróbálok képviselő úrnak válaszolni természetesen a kérdés érdemi részére is (Zaj. ‑ Az elnök csenget.).

Valamennyien tudjuk, hogy a bírósági végrehajtás rendszerét a minisztérium a közelmúltban átalakította, és ezzel megszüntette a korábbi rossz struktúra működéséből fakadó anomáliákat. Ugyanakkor a végrehajtói kamarában, abban a tudatban, hogy a magyar társadalom többségére jellemző, hogy nem ismerik a jogaikat, kötelezettségeiket ‑ ez vezetett például a szocialisták által generált devizahitel-válsághoz, amely kapcsán a kilakoltatások megakadályozása több évi fáradságos munkáját jelentette a jelenlegi kormányzatnak és a parlamentnek -, ezért a végrehajtói kar úgy döntött, hogy egy felvilágosító kampánnyal próbálja tájékoztatni az adósokat. Ennek keretében valóban elkészültek azok a filmek, tájékoztató füzetek, amelyek segítik az adósokat abban, hogy milyen jogaik vannak, hogyan tudnak ezzel élni, hogyan tudnak részletfizetési lehetőségekhez jutni. Láthatók már ennek az eredményei a visszajelzésekből.

Azt is szeretném leszögezni, hogy ezek a költések nem az állami költségvetést terhelik, hanem a kar költségvetésének a terhére történnek, és nem a korábbi fejedelmi közgyűlésekre, családi luxusnyaralásokra költik most ezeket az összegeket, hanem az adósok érdekében költődnek el.

Természetesen megoldást jelentene a végrehajtói kar vagyonának a megóvására vagy a költések mérséklésére, ha a Jobbik felajánlaná azokat a plakátokat, amelyeket megszerzett a közelmúltban, és ezzel segítené, hogy a közügyekről az állampolgárokat a Jobbik jóvoltából ingyenesen lehessen tájékoztatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 86 2017.10.24. 2:03  83-86

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először 2010 előtt magasabbak voltak a végrehajtói költségek, tehát pontosan ez a kormányzat volt az, amelyik csökkentette az elmúlt időszakban a költségeket. Ezt csak elöljáróban szeretném közölni. A másik, hogy az adósok számának megemelése szintén a 2010 előtti, az akkori szociálliberális kormányzatok sikeres devizahitelezési akcióinak köszönhető, amelyet rengeteg munkával tudtunk csak csökkenteni és jobb helyzetbe hozni az akkor kialakult adósságok által sújtott adósokat.

(13.00)

Konkrétan a költségátalányt nevezte meg képviselő úr a kérdésében, amivel kapcsolatban magyarázatot kér. Bár megjegyzem, hogy ez a kérdés műfaj, mondjuk, az írásbeli válaszhoz képest korlátozottabb lehetőségeket ad. De megismétlem még egyszer, amiket a levélbe belefoglaltunk. Tehát az 50-50 százalékban felosztott költségátalány, ami egyébként 500 ezer forint végrehajtási érték alatt 1000 forintot jelent, nem pedig 1 százalékot, valóban a végrehajtói kar költségeire fordítódik, ez magába foglalja az engedélyezési eljárást, a végrehajtók névjegyzékének vezetését, gyakorlatilag a kieső végrehajtók pótlását, az ellenőrzéseknél a fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeket, valamint a minisztérium oldaláról megszervezzük a végrehajtói szakvizsgák lebonyolítását, szervezzük a továbbképzéseket. Tehát mindezeket a kar és a hivatal útján ellátja a minisztérium, illetve a miniszter.

Ami a végrehajtók kinevezését illeti, talán ismerethiányban szenved képviselő úr, vagy a frakción belül nem rendelkeznek kellő szakismeretekkel, de minden esetben pályázati úton kerülnek a végrehajtók kiválasztásra a ma már emelt szakmai követelményeknek megfelelően. Ha figyelmesen nézik az erről szóló közleményeket, akkor láthatják, hogy gyakorlatilag milyen feltételek mellett tudnak pályázni. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 12 2017.10.30. 4:57  9-12

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban visszanyúlt a kezdetekhez, amikor 2001-et emlegette, de ha a tényeket is figyelembe venné, akkor tudhatná, hogy 2001-ben külön családtámogatási, lakásvásárlási rendszer volt Magyarországon, 30 millió forintig államilag támogatott forinthitelt tudtak igénybe venni a lakásvásárlók. Majd jött a balliberális kormányzat, amelynek a prominensei még gyorsan éltek ezzel a lehetőséggel, aztán bezárták ezt a kaput a széles tömegek előtt, és elkezdték ajánlani a bankok a devizahiteleket, mond­hatni, hogy erőn felül, hiszen például gépjárművásárlásnál a személyi igazolvány is elegendő volt a vásárláshoz. Ezzel egy kicsit az emberek felelősségérzetét is csökkentették.

S akkor előállt az a helyzet, amikor több százezer család 2010-re oda jutott, hogy nem tudta törleszteni a részleteket, hogy az árfolyamok elszabadulása miatt krízishelyzet állt elő, s 2008 és 2010 között az előző kormány semmilyen érdemi lépést nem tett ezeknek az adósoknak a megsegítésére.

Képviselő úr jól felmondta a leckét. Az árfolyamgát bevezetése valóban rengeteget segített az adósoknak, s a végtörlesztés lehetőségének a megnyitása, amit egyébként egyéb bankhitellel is ki lehetett váltani, szintén nagy lehetőséget nyújtott. Akkor mintegy 130 ezer család menekült meg a devizahitel nyomasztó súlya alól. S emellett kúriai döntések, a luxemburgi bíróság döntése, az Alkotmánybíróság döntése alapján kialakult az a jogi keretrendszer, amely mentén nem az államra zúdult rá egy kártérítési igény, amit a nemzetközi fórumokon elbuktunk volna, hanem a jog létező keretei között, az uniós jognak, a hazai jognak, az Alaptörvénynek eleget téve tudtunk olyan szabályokat hozni, amelyek ezt a kérdést a korábbi súlyához képest mára gyakorlatilag kezelhetővé tették.

(13.40)

Valóban, a legelesettebbeknek, azoknak, akiknek a tartozása meghaladta az ingatlan értékét, csak olyan lehetőségek állnak rendelkezésükre, mint például a Nemzeti Eszközkezelő, amely 36 ezer adósnak, családnak segített, hogy amikor kilakoltatnák őket egy olyan ingatlanból, ahol nem tudják kifizetni a vételárat, az állam megvásárolta, és kedvezményes bérleti díjért ott lakhatnak.

Azoknak pedig, akik képesek gyakorlatilag megfelelő kereset mellett törleszteni tartozásaikat, különböző más jogszabályokkal segítettünk, többek között a fairbank-törvénnyel, ahol a kamatkülönbözeteket, amelyeket egyoldalúan emeltek a bankok, ráterheltük a bankokra, ezeket vissza kellett fizetniük, el kellett számolniuk; az árfolyamátváltásból eredő tisztességtelen hasznot vissza kellett juttatni az adósoknak.

Megjegyzem egyébként, hogy az önök frakciója sem szavazott meg minden adóssegítő törvényt. Megvannak a névsorok, kigyűjtések, itt vannak a dossziémban; ha kell, akkor nagyon szívesen rendelkezésére bocsátom a képviselő úrnak itt a felszólalás végén, vagy tanulmányozhatja az akkori iratokat. Önök nem támogatták az adósok mentését, nem támogatták ezeknek az intézkedéseknek a meghozatalát.

Megjegyzem, a forintosítás volt az áttörés, ami talán végképp megoldotta ezt a kérdéskört a jog keretei között. Megjegyzem, az akkori árfolyam is alacsonyabb volt, mint a jelenlegi árfolyam, tehát az adósok jelenleg is kedvezőbb helyzetben vannak, mint ha ez nem történt volna meg. Emellett természetesen a jegybank is hatalmas erőfeszítéseket tett. Tudjuk, hogy a kamatok a 2010-es szinthez képes messze-messze lejjebb vannak, és kisebb terheket jelentenek az adósoknak.

Összességében elmondható, hogy mintegy 1000 milliárd forinttal csökkent az a teher, ami az adósokat terhelte, 25-30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek. Gyakorlatilag azok számára, akik ma is nehéz helyzetben vannak, most is itt van a tisztelt Ház előtt egy javaslat, ahol Harrach Péter, Hollik István és Szászfalvi László képviselő urak javasolják, hogy a kilakoltatási moratórium a korábbi december 1-től március 1-ig terjedő időszak helyett november 15-től április 30-ig terjedjen. Ez biztosítja mind a gazdasági élet működését, mind pedig a legnehezebb helyzetben lévők megsegítését. Remélem, képviselő úr is és frakciója is meg fogja ezt szavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 60 2017.10.30. 3:45  57-63

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt fontosnak tartom tisztázni, hogy a bírói függetlenséget az Alaptörvényünk garantálja, miszerint a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, és ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Magyarországon a bírósági igazgatás sajátja, hogy szervezetileg is teljesen független a végrehajtó hatalomtól.

Szeretném leszögezni, hogy a képviselő úr interpellációjában elhangzottakkal ellentétben a bírói pályázatok elbírálása egy bonyolult, többszereplős folyamat, továbbá a pályázatok elbírálása, a vezetői kinevezések csak objektív kritériumok alapján, átlátható módon mehetnek végbe, a pályázati határidő leteltét követő 15 napon belül a járásbíróságra, a közigazgatási és munkaügyi bíróságra, valamint a törvényszékre kiírt pályázat esetén ugyanis a törvényszék bírói tanácsa, ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla bírói tanácsa, a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria bírói tanácsa a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért pontszámoknak megfelelően rangsorolja.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján a pályázat elbírálója ugyan az Országos Bírósági Hivatal elnöke, vagy a Kúriára kiírt pályázatok esetén a Kúria elnöke, a törvényi szabályozás alapján azonban kizárólag a bírói tanács által az első három helyre rangsorolt pályázónak van esélye bírói kinevezésre, ráadásul közülük csupán az első helyre rangsorolt pályázó esetén van arra lehetőség, hogy kinevezésére az Országos Bírói Tanács előzetes egyetértése nélkül kerüljön sor, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ugyanis csak az Országos Bírói Tanács egyetértése esetén terjeszthet fel kinevezésre a rangsor első helyén álló pályázattól eltérő pályázót, illetve bírálhatja el a pályázatot a rangsor első helyén álló pályázótól eltérő pályázó áthelyezésével.

Hangsúlyozandó továbbá, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének a pályázat érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos jogköre nem önkényes, hanem az Országgyűlés által elfogadott, a Velencei Bizottság, majd az Alkotmánybíróság álláspontja nyomán végrehajtott módosításokkal megállapított törvényi alapokon nyugszik.

Ami a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezési változásokat illeti: kérem, engedje meg, tisztelt képviselő úr, hogy felhívjam figyelmét arra a tényre, hogy egy bírói álláspályázat lefolytatása rendszerint egy több hónapos folyamat, amely időtartam alatt felmerülhetnek olyan, az ügyterhet, illetve személyzeti kérdéseket érintő körülmények, amelyek megalapozzák egy bírói álláshelyre kiírt pályázat okafogyottságát.

Mindezek alapján a kormány tehát nem gondolja, hogy a bírói pályázatok elbírálásának jelenlegi törvényi rendszere alaptörvény-ellenes. Ellenkezőleg, úgy vélem, a hatályos törvényi szabályozás célja az igazságszolgáltatás hatékony működésének elősegítése. Igazolja ezt az eltelt öt év is, amely egyébként igazolta, hogy semmiféle működési zavarokat nem okozott ennek a gyakorlatnak a kialakulása és ennek a szabályozásnak az érvényesülése.

Kérem képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 24 2017.10.31. 1:06  21-46

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk levő javaslat gyakorlatilag egy adóskönnyítést tartalmaz, hiszen nem hozza olyan helyzetbe télvíz idején a bentlakókat, hogy hirtelen kelljen megoldaniuk a lakhatási gondjaikat.

A kormányzat részéről mindenképpen támogatjuk ezt az elképzelést, és nagyon köszönöm Harrach Péter képviselőtársamnak, hogy az idevezető utat is felvázolta, hogy mi mindent tett a parlament és a kormány annak érdekében, hogy ezek a krízishelyzetek minél ritkábban forduljanak elő, illetve milyen módozatok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy aki ilyen helyzetbe kerül, ne kerüljön visszafordíthatatlanul veszélybe a lakhatása, illetve az egzisztenciája.

Minden ilyen kezdeményezésre szükségünk van, és én azt kérem a parlament mindegyik frakciójában ülő képviselőtársaimtól, hogy támogassák a kezdeményezést. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 65 2017.10.31. 0:11  62-95

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Röviden: a kormányzat minden olyan lépést támogat, amely a választások tisztaságát szolgálja. Úgyhogy a javaslat támogatását javasoljuk valamennyi frakciónak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 188 2017.11.06. 31:33  183-272

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A devizahitelezési válság a 2000-es évek szociálliberális kormányainak szégyenteljes öröksége, amelyet napjainkig sem sikerült teljes mértékben kihevernie az országnak. A polgári kormányra maradt a devizahitelezési válság kezelése, így a Fidesz-KDNP sorra hozta meg a devizahiteleseket segítő intézkedéseket, ennek köszönhetően 25-30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, és 1000 milliárd forinttal csökkentek a családok terhei.

A tisztánlátás érdekében kérem, engedjék meg, hogy a mai vitanap elindításaként összegezzem a lakossági hiteladósok megsegítését célzó, az utóbbi években foganatosított állami intézkedéseket és azok előzményeit.

A lakóingatlan egyik jellegzetessége, hogy emberöltőnként teljes mértékben fel kell újítani vagy újat kell helyette építeni. Az ország lakosságszáma és az átlagos családnagyság alapján Magyarországon évente átlagosan 40 ezer új otthon iránt lenne igény. Az 1980-as évek után először 1999-től sikerült elérni, hogy a lakásépítések száma folyamatosan növekedni kezdjen. Emlékszünk még az Orbán-kormány intézkedéseire. Ennek elsődleges eszköze a kamattámogatott, forintalapú lakáshitel-konstrukció volt.

A 2002-es országgyűlési választásokat követően költségvetési indokok alapján megszüntetésre került a szociálliberális kormányzat idején a forintalapú lakáshitelek kamattámogatása. Az emberek saját otthon utáni vágya azonban fennmaradt. A forintalapú lakáshitelezést állami kamattámogatás nélkül nem lehetett fenntartani, hiszen az akkori 8-12 százalékos forint-alapkamathoz 14-18 százalékos piaci kamatszint társult.

A csökkenni nem képes infláció, illetve a magas alapkamat a jelentős kamatkülönbözet miatt az alacsonyabb kamatozású devizahitelek felé terelte a háztartásokat. Ezekhez a lakáshitelekhez mérsékeltebb kamattörlesztési teher járult. Ezt a mérsékeltebb kamatfizetési terhet a fennálló tőketartozás, a folyamatosan változó árfolyam ellensúlyozta. Az árfolyamkockázat kérdése azonban az első időszakban teljes mértékben háttérbe szorult, az adósok számára meghatározó jelentőséggel a külföldi devizák stabil és a forintnál lényegesen alacsonyabb kamatszintje bírt.

Lényegében egy klasszikus buborékjelenség kialakulását lehetett megfigyelni a piacokon. Mind az adósok, mind pedig a hitelezők oldalán a kockázatok szintjének szinte teljes ignorálása volt a jellemző az elérhető nyereség reményében.

A hitelfelvevő háztartások többségénél az egyetlen szempont, amely alapján döntésüket meghozták, a havi törlesztőrészlet nagysága volt, a hitelnyújtó bankok pedig a leendő adós élethelyzetének, hosszabb távú fizetési lehetőségeinek vizsgálata helyett ingatlanfedezet-alapon értékeltek és döntöttek. Ráadásul az ingatlanfedezet értékelése során a bankok olyan ingatlanokat is elfogadtak zálogtárgyként, amelyek piaci értékesítésére esély sem mutatkozott a későbbiek során.

A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság hatására a magyar forint jelentősen leértékelődött, miközben az euró és még inkább a svájci frank jelentősen felértékelődött. Ebben az évben a lakossági új hitelfelvételek 90 százaléka devizaalapú volt. Mivel azonban a magyar bankfelügyelet nem lépett, a devizahitelezés 2006 és 2009 között már az egész magyar gazdaságra nézve veszélyes méretűvé vált.

(14.40)

A háztartások devizahitel-állománya a 2006. év végi 2000 milliárd forintról a 2009. év elejére 6000 milliárd forintra emelkedett. A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása után is még mintegy 1000 milliárd forinttal nőtt a magyar lakosság devizahitel-állománya.

Ekkor azonban már tartott az a folyamat, amely utóbb a magyar adósok fő problémájává vált. A forint mellett az euró is jelentősen gyengült a svájci frankhoz képest. A válság alatt a svájci frank tartalékvalutává, más szóval menekülővalutává vált, és ennek következtében az euróval szemben mintegy 25 százalékot erősödött. Ezzel egyidejűleg a forint mintegy 10 százalékot gyengült az euróval szemben.

Mindezek alapján, amíg 2008 elején egy svájci frank körülbelül 150 forintot ért, addig 2010-ben ez már elérte a 200 forintot, 2012-ben pedig a 250 forintot. Nem ennyire kiugró, de azért látványos volt a forint gyengülése az euróval szemben is. Amíg 2008 elején egy euró körülbelül 250 forintot ért, 2010-ben már 280-at, 2012-ben pedig 300-at. A gyorsan gyengülő forintárfolyam, különösen a svájci frankkal szemben, drasztikusan rontotta az eladósodott háztartások helyzetét. A bankok esetében pedig a jelzáloghitel-portfóliók minősége romlott, a bankrendszer nem teljesítő hiteleinek aránya folyamatosan emelkedett.

A 2008-as válság hatására mindeközben jelentősen megnőtt Magyarország országkockázati felára. Ezzel egyidejűleg a hazai bankok refinanszírozási költsége is megnőtt. A refinanszírozási költségek növekedését azonban megállította az, hogy az Európai Központi Bank, valamint a svájci jegybank kamatcsökkentésbe kezdett. Mivel azonban sem a magyar pénzügyi felügyelet nem lépett, sem a hazai jogi szabályozás nem szabott ennek korlátot, ezért a magyar bankok ‑ a számukra törvényben biztosított egyoldalú szerződésmódosítási joggal sokszor visszaélve ‑ kamatemelésekbe kezdtek. Az egyoldalú szerződésmódosítási jogot eredeti funkciójával szemben profitnövelési célra kezdték el használni.

Mindezeken túlmenően a devizahitelezés hazai elterjedésének más okai is voltak. Így például a bankok közötti, egyre inkább kockázati alapúvá váló verseny, a hitelezők és az adósok közötti egyre jelentősebb információs aszimmetria, a közvetítőhálózat kérdése, a pénzügyi kultúra hiányosságai vagy a referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamatok bevezetésének elmaradása.

A 2010-es évek elejére a lakossági devizahitel-állomány ‑ nagysága és az ahhoz kapcsolódó kockázati tényezők révén ‑ már a gazdasági fejlődést gátló tényezővé lépett elő. Ezt az össztársadalmi terhet csupán néhány adattal szemléltetve: 2014. június végén a lakossági devizahitel-állományunk még mindig meghaladta a 4147 milliárd forintot, amelyből 3607 milliárd jelzáloghitel volt. 2014 első félévének végén összesen hozzávetőlegesen 872 ezer fogyasztói devizakölcsön-szerződés állt fenn.

A magyar jogalkotónak tehát több ok miatt is lépnie kellett. A devizaalapú lakossági hitelezést végül 2010-ben tiltották meg. A devizaalapú fogyasztói jelzáloghitel-szerződések forintra váltására 2014-ben, az egyéb, nem jelzálog fogyasztói hitelek forintra váltására pedig 2015-ben került sor.

A devizahitelesekkel kapcsolatos átfogó intézkedések jogi alapját a Kúria a 2014. június 16-án meghozott 2/2014. számú polgári jogegységi határozata jelentette. Az Országgyűlés ezt követően fogadta el a jogegységi törvényt, amely 2014. július 18-án lett kihirdetve, alig egy hónappal a jogegységi határozat elfogadása után. A Kúria jogegységi határozata kizárólag a bíróságok számára kötelező, azonban az abban kifejtett jogelvek általános jellegük révén a jogviszonyok széles körét érintik, ezért az abból származó követelmények érvényre juttatásához törvényalkotásra volt szükség.

A jogegységi törvény révén a Kúria jogegységi határozatában foglaltak külön perindítás nélkül minden devizaadós számára irányadókká váltak. Ez mindenekelőtt az árfolyamrés semmissége tekintetében tette elkerülhetővé több százezer per megindítását. A jogegységi törvény megdönthető vélelmet állított fel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések tisztességtelensége mellett. A törvény gyorsított peres eljárásban tette lehetővé a pénzügyi intézmények számára, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó kikötéseik tisztességét bizonyítsák.

Külön rendelkezett a folyamatban lévő devizahiteles perek kezeléséről. Azokat a pereket kellett felfüggeszteni, amelyek tárgya részben vagy egészben az árfolyamrésre vonatkozó, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötés volt. Ezek jellemzően a megállapítási perek. A bírósági végrehajtások, valamint a jelzálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének felfüggesztéséről is külön rendelkezett. A jogegységi törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket az Alkotmánybíróság a 34/2014. november 14‑ei Ab-határozatában visszautasította.

A tisztességtelen szerződéses kikötéshez kapcsolódó múltbeli fogyasztói túlfizetések elszámolásáról külön törvény, az elszámolási törvény rendelkezett. Az elszámolási törvény rendelkezései szerint a fogyasztó követelését a fogyasztói kölcsönszerződés fennállásának időszakában az MNB elnökének rendeletében meghatározott módon úgy kell kiszámítani, mintha a túlfizetéseket a túlfizetés időpontjában előtörlesztésként teljesítették volna.

A jogalkotó többféle elszámolási módszertan közül választhatott. Ezek közül a fogyasztó számára az úgynevezett előtörlesztéses elszámolás a legkedvezőbb. Ennek lényege, hogy az adós javára mutatkozó túlfizetést a tőketartozás terhére előtörlesztésként kell elszámolni. Az előtörlesztéses elszámolás révén a korábbi, kedvező árfolyamból származó nyereség az adósoknál jelenik meg. Amennyiben a tartozás devizában került meghatározásra, akkor a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Ennek során a túlfizetést is azon az árfolyamon kellett elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta.

Az elszámolás felülvizsgálata kapcsán a törvény rögzítette, hogy amennyiben a fogyasztó a pénzügyi intézmény elszámolásában foglaltakat vitatja, úgy első körben a pénzügyi intézménynél élhet panasszal. Ennek eredménytelenségét követően a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének, illetve a helyes elszámolást megállapító határozatának megváltoztatása iránt pedig polgári nem peres eljárást kezdeményezhet.

A Magyar Nemzeti Bank félidős jelentése szerint a teljes elszámolási folyamat mintegy 3,6 millió fogyasztói kölcsönszerződést érintett, melynek során körülbelül 764 milliárd forintnyi fogyasztói követelést térítettek meg az arra jogosultak részére. A devizahitelesek problémái ráirányították a figyelmet a fogyasztói hitelek jogi szabályozására, illetve a szabályozás hiányosságaira.

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény 2014. évi módosításának elsődleges célja, hogy a bankok a fogyasztóknak tisztességes és átlátható szerződéses feltételek mellett nyújtsanak hitelt. Ennek érdekében a törvény többek között meghatározza a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosításának új, átlátható szabályait. Ezek az új rendelkezések egyaránt kiterjednek a kamatok, díjak és költségek egyoldalú emelésére.

Részletezi és hatékonyabbá teszi a hitelezőt a szerződéskötést megelőzően terhelő tájékoztatási kötelezettséget. Ennek fő célja, hogy a fogyasztó megalapozott döntést tudjon hozni a hitelfelvételről és az azzal járó kockázatokról. Ingyenes felmondási jogot biztosít a fogyasztó számára a kamatperiódus leteltét követően. Célja megkönnyíteni a bankváltást és a bankok közötti versenyt. Maximalizálja a késedelmi kamat mértékét, megakadályozva azt, hogy a hitelezők uzsorajellegű kamatokat alkalmazzanak a már amúgy is fizetési nehézséggel küzdő adósokkal szemben. A hitelezőt a szerződéskötést megelőzően terhelő tájékoztatási kötelezettségét kiterjeszti a fogyasztói kezesre és a zálogkötelezettekre is. A törvény elsődlegesen az információhiányban szenvedő fogyasztót kívánja az eddiginél is magasabb szintű védelemben részesíteni.

A fogyasztói hitel adósainak védelmét szolgáló törvényi intézkedések körét 2014-ben a forintosítási törvény gyarapította. A törvény megalkotásának kettős célja volt: egyrészt az, hogy a devizában eladósodott fogyasztóknak az árfolyamváltozásból adódó kiszolgáltatottságát megszüntesse, másrészt, hogy az árfolyamkockázat megszüntetésével a pénzügyi intézményrendszer stabilitását biztosítsa.

(14.50)

A törvény következtében ennek alapján a korábban devizában fennálló tartozások pénzneme ex lege változott meg.

A korábbi mintákhoz hasonlóan a forintosítási törvény sem egyszerűen a fennálló devizatartozások forintra történő átváltását írja elő. Az átváltási árfolyam meghatározása mellett ugyanis legalább ilyen fontos kérdés a forintra átváltott hitelek induló forintkamatának a meghatározása. A törvény elsődleges célja tehát az volt, hogy az egyébként érvényes szerződések esetében a jövőre nézve kiküszöbölje az árfolyamkockázattal járó terheket úgy, hogy a hatálybalépéstől kezdve állapított meg egy árfolyamot. A törvény a jelzáloggal biztosított deviza- és devizaalapú kölcsönszerződések esetén a tartozás forintra átváltásának előírásával a jövőre nézve szüntette meg az árfolyamkockázatot.

Az átváltási árfolyam meghatározása során nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a Kúria jogegységi döntése arra a következtetésre jutott, hogy az árfolyamkockázat az érvényes szerződések esetén a hiteladóst terheli. A tartozás forintra átváltása valamennyi fennálló deviza- és devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre vonatkozott. Ezeknek a szerződéseknek a módosulása a törvény erejénél fogva következett be, a törvény ezzel kapcsolatban nem írt elő semmiféle kötelezettséget a fogyasztó számára. A tartozás forintra átváltásáról szóló értesítés az elszámolási kötelezettség teljesítését tartalmazó értesítéssel együtt került a fogyasztó részére megküldésre.

A törvény bizonyos feltételek megléte esetén lehetőséget biztosított arra, hogy a fogyasztó kérje a kölcsönszerződésből eredő tartozás forintra átváltásának mellőzését. A devizahitel konstrukciójának megtartása elsősorban azoknak lehetett előnyös, akik devizában kapják a jövedelmüket, a hátralévő futamidő már rövid, vagy a jövedelmükhöz képest devizában fennálló tartozásuk csekély.

Összegezve tehát utólag megállapítható, hogy a forintosítás a legjobb időben történt, hiszen minden adott volt ahhoz, hogy a forintosítás érdemi kockázatok nélkül megtörténhessen. A Kúria jogegységi dön­tése, a gazdaság sebezhetőségének csökkenése, a jegy­banki alapkamat kifejezetten alacsony mértéke mind elősegítették azt, hogy a forintosításra sor ke­rü­lhessen, s annak pozitív hatása a következő években folyamatosan érvényesülhessen, a háztartások va­gyona stabilizálódhasson, a pénzügyi rendszer sokkellenálló képessége erősödjön, s a monetáris politika hatékonysága növekedjen.

A forintosítási törvényben rögzített konverziót folytatta a szerződések szélesebb körére vonatkozóan az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény. A devizahitelekből eredő tartozások forintra átváltását követően az érin­tet­tek nagy számára is tekintettel egyre nagyobb problémát jelentettek a gépjárműhitellel rendelkező adósok fizetési nehézségei, amelyre a svájci frank 2015. januári hirtelen és váratlan emelkedése is rá­erő­sített. Az előbb említett törvény hatálya főszabályként kiterjedt minden olyan fogyasztóval kötött devizahitelre ‑ ideértve a pénzügyi lízinget is ‑, amelyre a forin­tosítási törvény hatálya nem terjedt ki.

A devizahitelek kivezetése mellett a devizatörvényeket megelőzően a devizahitel-károsultak megsegítése komplex kormányzati célkitűzésként a pénzügyi tárgyú jogalkotásban és a többszintű otthonvédelmi intézkedések bevezetésében is következetesen megmutatkozott. 2010. augusztus 11-én módosult a bírósági végrehajtásról szóló törvény, amely valamennyi, lakás kiürítését elrendelő határozat végrehajtásának elhalasztását rendelte el 2011. április 15. napjáig. A törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kellett, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.

A kormány 2011. június 9-én terjesztette az Országgyűlés elé a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény tervezetét. Az árfolyamrögzítés célja az volt, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatását átmenetileg tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye. A svájcifrank-hitelek törlesztőárfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 2,5 forinton rögzítették a programban részt vevőknek átmeneti időre, legfeljebb 60 hónapig.

A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyam közötti különbségre a hitelező speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint-jelzáloghitelt nyújt, más néven: gyűjtőszámlát nyit, aminek fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné. A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazási időszak záró időpontját követően.

Az árfolyamgátat választó ügyfelek elhalasztott tartozásának kamatrészét 50-50 százalék arányban a bankok és a költségvetés átvállalta. Az árfolyamgátba belépők száma meghaladta a 170 ezret, így az ügyfelek több mint 50 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek, egy ügyfél átlagosan 294 ezer forint kedvezményben részesült.

2011. július 1-jéig a kormány árverezési moratóriumot tartott fenn a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonságának érdekében. Az árfolyam­gát­tör­vény értelmében csak fokozatosan indulhatott el a lakáshitel-tartozások érvényesítése a kényszerértékesítési kvótarendszer miatt, amely az árverezéseket szabályozta. Meghatározott ideig, 2015-ig csak szűk feltételekkel engedték a lakások, családi házak árverését, egyrészt a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonsága érdekében, másrészt hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány indokolatlanul magas hányada, ezzel is rontva a lakások értékét.

Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény eredményként többek között a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénybe beépítésre került a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége, amennyiben annak feltételei teljesülnek. Meg kell jegyezni, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összesítése szerint közel 170 ezer devizaalapú jelzáloghiteles család élt 2012. február végéig a fix árfolyamú végtörlesztés lehetőségével, amely kedvezmény az adósoknak 370 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Egy adós átlagosan 2 millió 176 ezer forint kedvezményben részesült az alacsonyabb árfolyamnak köszönhetően, így a végtörlesztés nyomán az érintett devizahitel-állomány közel negyedével csökkent.

A hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény létrehozta a Nemzeti Eszközkezelőt. A Nemzeti Eszközkezelő felállításának az volt a célja, hogy a magyar állam meghatározott feltételek fennállása esetén gondoskodjon a szociálisan leginkább rászoruló személy, azaz az hiteladós lakhatását biztosító lakóingatlan megvásárlásáról, majd közreműködjön abban, hogy a megvásárolt lakóingatlanban a hiteladós és a vele egy háztartásban élő személyek bérleti díj fizetése ellenében továbbra is ott lakhassanak.

Az 1245/2011. számú kormányhatározatban a kormány 2 milliárd forint összegű forrás azonnali átcsoportosítását rendelte el az eszközkezelő javára. A határozat szerint az eszközkezelő 2014. december 31-ig összesen legfeljebb 5 ezer ingatlant vásárol meg. A kormány és a Bankszövetség között 2011. december 15-én megkötött megállapodás rögzíti, hogy az eszközkezelő 2012. év végéig 8 ezer, 2013 végéig összesen 15 ezer, 2014 végéig pedig összesen 25 ezer ingatlant vásárol meg. Meg kell jegyezni, hogy a Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvény módosításai kapcsán a jogosulti kör egyre jobban szélesítésre került.

A Nemzeti Eszközkezelő-programban előreláthatóan 40 ezer szociálisan rászorult hiteladós család szabadul meg a jelzáloghitel-tartozásától úgy, hogy az állam a lakóingatlant megvásárolja, és a hiteladós a fennmaradó banki tartozás megfizetése alól törvény erejénél fogva mentesül, és lakóingatlanát továbbra is használhatja a piaci bérleti díjnál jóval kedvezőbb bérleti díjért.

A felhalmozott hiteladóssággal és egyéb tartozásokkal kapcsolatos törlesztési kötelezettségek teljesítésére, a fizetési nehézségek rendezésére megoldást jelenthet a természetes személyek adósságrendezése, azaz a magáncsődejárás is. A magáncsődeljárást a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény szabályozza, amely 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba. A magáncsődeljárás célja, hogy az adós és a hitelezői együttműködésével az adós fizetőképessége helyreálljon, s olyan adósságtörlesztési terv kerüljön elfogadásra, amely figyelembe veszi a felek méltányos érdekeit, ugyanakkor az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítását is.

A magáncsődeljárásban van lehetőség arra, hogy az egyezség vagy bírósági határozat szerinti feltételekkel az adós megtarthassa a lakóingatlana tulajdonjogát, vagy helyette esetleg egy kisebb értékű lakóingatlant vehessen.

(15.00)

Az eljárás alatt az adós és a hitelezők érdekeinek összehangolásával valósul meg az adósságuk rendezése, oly módon, hogy annak eredménye az adósságok könnyített feltételekkel történő rendezése, ugyanakkor azonban a hitelezők méltányolható érdekeinek figyelembevétele is.

Magáncsődvédelmet az olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére. A magáncsődvédelem alatt úgy történik meg az adósságok rendezése, hogy az adós fizetési képességének helyreállítása a cél. A jogalkotó célja az adós és a vele együtt élő családtagok anyagi ellehetetlenülésének megakadályozása. A csődvédelem ezért annyit jelent, hogy az adós az eljárás alatt védve van a végrehajtási intézkedésektől, a végrehajtáson kívüli kényszer-értékesítésektől, és rendezett keretek között, állami segítséggel újratárgyalhatja tartozásai rendezését, a tárgyalások sikertelensége esetén pedig bírósági határozat szerinti részben tartozás­elen­ge­désben, illetve fizetési kedvezményekben részesül. A lakóingatlanra vonatkozóan kötött jelzáloghitel-szer­ződés törlesztéséhez az állam több éven keresztül állami támogatást biztosít, amelynek összege elérheti a havi 25 ezer forintot is.

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A bírósági végrehajtásról szóló törvény 2017. március 21-én hatályba lépett módosítása az adósok további védelme érdekében előírta, hogy a fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása iránt indult végrehajtási eljárásban a lakóingatlan árverése esetén az érvényes vételi ajánlatnál el kell érnie legalább az ingatlan becsértékét, ezenfelül a végrehajtást kérő is kizárólag a becsértéknek megfelelő összegért veheti át az ingatlant. A módosítás célja, hogy a lefoglalt ingatlanok minél magasabb áron kerüljenek értékesítésre, valamint a fennálló követelések is a lehető legnagyobb mértékben térüljenek meg.

A jelenleg kihirdetés előtt álló legújabb törvényjavaslat értelmében a végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszak helyett november 15-étől április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. A törvényjavaslat ezzel meghosszabbítja a kilakoltatási moratórium időtartamát. A módosítással érintett rendelkezést a hatálybalépése napján folyamatban levő azon végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben lakóingatlanok kiürítésére még nem került sor.

És akkor néhány szót még arról, hogy hogy állunk a mai napon, és ki hogy viszonyul a Házon belül ehhez a kérdéshez. Látható az, hogy üres székeket láthatunk szemben (Gyöngyösi Márton: Azért ott is van egypár! ‑ Közbeszólások a Jobbik és az LMP soraiból.), Dömötör Csaba államtitkár úr éppen említette a napirend előtti felszólalásoknál. Az MSZP ténykedése arra hasonlít, mint amikor a gyújtogató a tűzoltókat vonja felelősségre a ház oltásáért. Ebben a tekintetben gyakorlatilag ma is kint a Ház előtt ugyanazok védik a devizahiteleseket, akik devizahitel-csapdába kergették a magyar családokat. Az ellenzék is felelős ‑ főleg a baloldali része ‑ a magyar családok eladósodásáért.

Magyarországon 2002 után, ahogy említettem, megszüntették a korábbi kedvező kamattámogatási rendszert, és belehajszolták a családokat a devizahitel csapdájába. A Gyurcsány-kormány katasztrofális válságkezeléséről vagy éppen a Bajnai-, Gyurcsány-csomagokról külön említést nem is kellene tennünk, ugyanakkor tudhatjuk, hogy az országra egy 20 milliárd eurós adósságállomány-törlesztés várt 2010 után rögtön, ami az új kormány terheit jelentette, ezzel is nehezítve a kormány mozgásterét ezen a területén, de mint az iméntiekben elmondtam, e mellett a szűk mozgástér mellett is mindent meg tudtunk tenni azért, hogy enyhítsünk a terheken.

Az ellenzék viszont nem támogatta a devizahiteseket segítő intézkedéseket. Az első kilakoltatási moratóriumnál vagy akár a Nemzeti Eszközkezelőnél is, amikor gyakorlatilag másfél millió családon tudtunk segíteni, a kamatokat korlátoztuk, akkor a devizahitelek betiltását és a bankok általi egyoldalú kamatemelések korlátozását sem Vona Gábor, sem az MSZP nem szavazta meg. Meg lehet nézni a parlamenti jegyzőkönyvekben.

Az árfolyamgát bevezetése, amiről beszéltem, átmenetileg tompította a terheket, és rögzítette az árfolyamot, 170 ezer családnak nyújtott segítséget. Itt az árfolyamgát bevezetését és ezzel a devizahitelesek megsegítését nem támogatta szavazatával sem Vona Gábor, sem a Jobbik-frakció, ahogy nem támogatta az MSZP-frakció sem. A Nemzeti Eszközkezelő létrehozását például az LMP nem szavazta meg. A végtörlesztésről beszéltünk: sem az MSZP, sem az LMP nem szavazta meg.

Bankok elszámoltatása, kilakoltatási moratórium. A kilakoltatási moratóriumot, amelyet 2017. október 31-én hosszabbított meg a parlament, láthatjuk, hogy az LMP két társelnöke sem szavazta meg, sem Hadházy Ákos, sem Szél Bernadett nem szavazott. Sallai Róbert Benedeknek sem volt fontos, hogy a családok télvíz idején ne legyenek kilakoltatva.

2013-ban a Jobbik 43 fős frakciójából mindössze 9 képviselő, míg a 48 fős MSZP-frakcióból 6 szavazta meg az akkori moratórium­meghosszab­bí­tást.

2011-ben az MSZP-frakció többsége nem szavazta meg a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, 25 MSZP-s képviselőnek nem voltak fontos ak a devizahiteles családok. Az LMP részéről pedig 16 képviselőjük nem szavazta meg… ‑ ennyi nem is volt, 6 nem szavazta meg a törvénymódosítást.

2010-ben a kilakoltatási moratóriumot 27 szocialista képviselő nem szavazta meg.

Ezeket csak azért soroltam föl tisztelt képviselőtársaimnak itt a vita során, hogy ha igazán érdemi vitát akarnak a devizahitelesek helyzetéről, a devizahitelekről folytatni, lehet, hogy ezzel a hiányzó frakcióval kellene ezt a vitát lefolytatniuk.

Mindesetre a polgári kormány kezelte a devizahitelezési válságot, ennek fényében döntöttünk az árfolyamgátról, végtörlesztésről, banki elszámoltatásról. Az ellenzéki padsorokban ülő képviselők, akik kezdeményezték ezt a vitanapot, nem szavazták meg valamennyi intézkedést (Dr. Szél Bernadett: Mert jobbat mutatunk!), bár azt senki nem vitathatja, hogy ezek a devizaadósoknak a megsegítését szolgálják. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ha önökön múlna (Dr. Szél Bernadett: Nana!), akkor ugyanezek az eredmények születtek volna, ahogy szavaztak, magasabb lenne ma a törlesztőrészlet, több maradna a bankoknál, még többen mennének csődbe. (Dr. Szél Bernadett: Hazudik!)

A kormány által tett intézkedések egyértelműen rávilágítanak arra, hogy amit egy végrehajtó hatalom tehet a csapdába esett emberek megsegítésére, azok a kormányzati lépések megtörténtek. A jövőben is kellő érzékenységgel és odafigyeléssel kezeljük a bajbajutottak helyzetét, és ahogy eddig is megfelelő intézkedések megtételével segítettük őket, amennyiben mód, lehetőség és mozgástér lesz, ezt a jövőben is meg fogjuk tenni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 202 2017.11.06. 4:28  183-272

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Néhány érdekes felvetést is hallottunk az előző felszólalások során, ezért tartom fontosnak, hogy ugyan ismétlésekbe bocsátkozva, de néhány dolgot megerősítsek.

Az egyik az a felvetés, hogy gyakorlatilag a kormány nem megfelelő gondossággal járt el. Talán a bevezetőből nem derült ki egyértelműen, a luxemburgi bíróság, a Kúria és az Alkotmánybíróság döntései által meghatározott keretek között és a jogszabályok, az Alaptörvény meghatározta keretek között kellett a jogi szabályozást kialakítani. Az, hogy valaki visszamenőleg jogot alkosson, szembemenve az akkori jogszabályokkal, azokkal az aláírt szerződésekkel, lehet, hogy Hadházy képviselő úr képességeit meghaladta, hogy elolvassa a szerződés azon passzusát, ami az árfolyamkockázatra vonatkozott, bár az ő esetében ezen csodálkozom, mert tanult ember, állatorvosi egyetemet végzett, ha az ő képességeit is meghaladta, akkor Magyarországon be kell szüntetni a hitelezést.

(16.10)

Tehát gyakorlatilag ez a gazdasági élet egyik gátja a jövőben, ha így viszonyulunk a dolgokhoz. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak a jogszabályalkotásról beszélünk, hanem bírósági döntésekről is beszélünk (Dr. Szél Bernadett: Hol a Matolcsy? Nem jött el?), és azonkívül, ha megtámadjuk az egész fennálló rendszert, beleértve a közjegyzőket, bíróságokat, egyebeket, akkor hol beszélhetünk jogállamról.

Tehát azért azt tudomásul kell venni, bármennyire is elszenvedői vagyunk egy-egy helyzetnek, akár állami szinten, akár lakossági szinten, hogy nem lehet korlátlanul és gyakorlatilag egyfajta bolsevik forradalmi hevülettel megoldani helyzeteket (Németh Szilárd István: Most lesz a századik évfor­duló!), mert annak beláthatatlan következményei vannak, mint az elmúlt történelem ezt igazolta is.

Elhangzott a román példa. Én nagyon kíváncsian várom majd annak a kifutását, hogy mondjuk, a román adófizetőkre nézve milyen következményekkel járnak majd azok a nemzetközi perek, amelyeket a bankok indítanak ilyen helyzetben a román állam ellen. Azt én megígérem, hogy ha ők sikeresek lesznek, akkor nyilván mi is ezt az utat fogjuk választani, de addig megengedhetetlen, hogy a magyar költségvetést, a magyar államháztartást és a magyar adófizetőket ilyen helyzetbe hozzuk.

Szóba kerültek itt az LMP részéről is mindenféle felvetések, hogy mi mindent nem szavaztak meg a kormánypártok ‑ bár itt visszalőhetnék, hogy itt a mi felsorolásunkban is szerepelt azért néhány nagyon konkrét dolog, ahol megszavazhattak volna pozitív intézkedéseket és nem tették meg. Gyakorlatilag arról nem szabad elfeledkezni, hogy 2010-ben egy túlzottdeficit-eljárásban volt az egész ország, tehát ebből ki kellett mászni. A pénzügyi keretek között, a lehetőségek keretei között lavírozva jutottunk el oda, hogy ma, 2017-ben össze se lehet hasonlítani a hét évvel ezelőtti helyzetét sem a lakosságnak, sem az államháztartásnak, sem egész Magyarországnak, azt kell nyugodtan kijelentsem ebben a helyzetben. (Szilágyi György: A kilakoltatási moratórium mennyibe kerülne?)

Amit képviselő asszony említett, hogy nem ülnek bent a miniszterek, nem ül itt miniszterelnök úr: ellentétben a felsoroltakkal, amit az előbb mondtam, amikor meg kellett szavazni ezeket a döntő kérdéseket, amelyek segítettek a devizahiteleseken, akkor itt ültek a miniszterek, itt ült a miniszterelnök úr, ők is elfogadták kormányon ezeket az előterjesztéseket, megszavazták, ellentétben önökkel. A felsorolást most már kihagyom, majd a végén felsorolom megint, hogy mi mindent nem szavaztak meg, amit megtehettek volna. Egy gombnyomásból állt volna, vagy be kellett volna ülni a padba, és akkor gyakorlatilag segíthettek volna azokon, akikért most szót emelnek.

Sokszor nekem úgy tűnik egyébként, hogy ami most itt zajlik, hogy néha bolhacirkusszá akarják silányítani ezt a témát. Ami a nyári kezdeményezésüket is illeti, nagyon jól tudjuk, hogy az egy CEU-s kezdeményezés volt, ami gyakorlatilag a közvélemény számára tarthatatlan volt az önök részéről, és gyorsan rávarrták ezt a devizahiteles témát is, jobbat nem találva. Ma pedig itt ülünk és érdemben beszélhetünk erről a dologról. (Dr. Szél Bernadett: Nekem volt vállalhatatlan a CEU? Hát emlékszel, miket vágtam a fejetekhez?)

Gyakorlatilag azt kell mondjuk, hogy azok a javaslatok, amelyeket érdemben várnánk és megvalósíthatóak lennének, nem hangzottak el az önök részéről. Az, hogy hozzunk létre egy bizottságot, gyakorlatilag van ilyen Brüsszelben meg egy csomó helyen. A parlamentnek is vannak bizottságai, érdemi javaslatokra nyilván megvannak azok a fórumok, ahol ezeket meg lehetne vitatni. Tehát összességében azt várom, hogy tényleg érdemi javaslatokat halljak itt a közeljövőben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Szilágyi György: Hallgasd vissza, mert ez botrány!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 210 2017.11.06. 2:29  183-272

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen ‑ csak itt megszólíttattam több ügyben. Tehát gyakorlatilag, hogy melyik ügyvédi iroda melyik bankot védi: mindenkinek joga van jogi képviseletre.

Azt pedig többször leszögezte a minisztérium több közleményben, hogy gyakorlatilag amióta miniszter úr nem folytat ügyvédi praxist, az ügyvédi iroda tevékenységéhez nincs köze. Ő azt nem korlátozhatja, miután a társai gyakorlatilag úgy vállalnak ügyeket, ahogy szeretnék. Egyébként nem tudom, hogy hány ügyben védték meg sikeresen a bankokat. Én arra emlékszem, amikor felolvastam itt, hogy a tisztességtelenségről szóló kereseteket gyakorlatilag a bankok mind elbukták, és gyakorlatilag a jogszabály ezért tudott érvényesülni.

Amit Hadházy képviselőtársam mondott, azt meg kikérem magamnak, nem hülyéztem le egyetlenegy embert se, aki felvett ilyen hitelt. Gyakorlatilag mindenki elolvassa a szerződést, valóban a maga bölcsességében vagy éppenséggel elvárásaiban bízva, jóindulatúan azt gondolta, hogy nem fog változni az árfolyam.

Azzal kezdtem a felszólalásomat ennél a napirendi pontnál, hogy éppenséggel az előző szocialista-liberális kormányzat volt az, amelyik olyan gazdaságpolitikát folytatott, amely bedöntötte a forintot, amely kiszolgáltatta az országot, amely költségvetési hiányt, adósságot generált, és mindezek tették védtelenné az országot; tették védtelenné a forintot, és döntötték be az árfolyamot, és mélyítették el ezt a válságot. És azt is mondtam, hogy azért nincsenek itt, mert ezt a felelősséget nem akarják vállalni, és önöknek velük kellene vitatkozniuk. Azon persze velünk is lehet, hogy lehetett volna‑e többet, jobbat, szebbet tenni ebben az ügyben, de mi úgy látjuk, hogy az ország lehetőségei, a jog keretei között eddig lehetett elmenni.

És azt is említettem az előbbi felszólalásomban, hogy ha valaki be tudja bizonyítani, hogy más is működik, valóban van jobb megoldás, és azért nem éri retorzió azokat az államokat, azokat a költségvetéseket, akkor nyilvánvaló, hogy Magyarország is követni fogja a példát. De ha megnézzük, Európában ma ki tart legelőrébb ebben a témában, ki tett legtöbbet, ki tudta átfordítani a devizahiteleket nemzeti… (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) ‑ Magyarország tart legelső helyen ebben a kérdésben. Gyakorlatilag én találkoztam olyan külföldi delegációval, akik a magyar mintát jöttek el tanulmányozni. Ez megerősíti az álláspontomat ebben a kérdésben. Az, hogy önök nem elég tájékozottak, arról én nem tehetek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 252 2017.11.06. 3:06  183-272

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azért kértem szót, mert képviselő úr és néhányan már nem először próbálják meg gyakorlatilag olyan érzelmi síkra vinni a beszélgetést, aminek semmi köze ahhoz, hogy én folytatok egy magánbeszélgetést azalatt, míg önök képtelen dolgokat állítanak; az, amivel meg akarnak rágalmazni, hogy én kiszolgáltatott sorsú embereken gúnyolódnék vagy mosolyognék. Az önök erőfeszítése nevetséges egyébként, hogy a legelesettebbeket akarják pajzsként maguk előtt tolni. Nem ismerik el a kormányzati intézkedéseket, képtelenségeket beszélnek.

Gyöngyösi képviselő úr például önkormányzati adósságokat vizionált, holott pontosan ez a kormány volt az, amelyik átvállalta az önkormányzati adósságokat, és kizárólag belügyminisztériumi engedéllyel vehetnek fel adósságot, gyakorlatilag a korábbi 1300 milliárd forint helyett. Működésre nem vehetnek fel hitelt, gyakorlatilag fejlesztésekhez vehetnek fel, és a töredéke lehetséges csak a mai viszonyok között, hogy törleszthető formában felvegyenek hitelt.

Ilyen ténybeli tévedésektől hemzsegnek a felszólalások, az pedig, hogy megrágalmaz azzal, hogy én gúnyolódnék azokon, akik a legelesettebbek ebből a helyzetből eredően, ezt kikérem magamnak. Meg kikérem a kormány nevében is, hogy a kormány ne törődne azokkal. Pontosan az expozéban elmondott adatokból nyilvánvaló volt, hosszú évekig tartó folyamatról beszéltünk.

(18.50)

Azonkívül: az eladósodottság. Devizahitelt ma nem vehet fel Magyarországon magánszemély úgy, hogy nem devizában van a jövedelme. Ezt önök is nagyon jól tudják, ez a parlament fogadta el. Hogy ez a kormány azt támogatná, hogy itt elszaporodjon az adósság? Képtelenség! Gondoljunk a CSOK-rend­szerre, ahol támogatásokat ad a kormány. Nem hitelt, nem ilyen-olyan kamat meg nem tudom, milyen feltételek mentén.

Mondtak olyanokat, hogy vissza kellene forintos állapotba állítani a devizahiteleket a felvételkori állapotban. A bevezetőben is elhangzott, hogy akkor a forinthitelek kamata 14-18 százalék volt éves szinten, tehát ha forinthitelt adnánk, azt számítanánk át, az értelemszerűen azt vonná maga után, hogy az akkori kamatszinten kellene elszámolni, ha önök az árfolyamra hivatkoznak. Sokkal nagyobb adósságokat és hátralékokat keletkeztetnénk, mint amiről szó van. Ezért mondom, hogy egy kis tárgyilagosságot szeretnék kérni önöktől, amikor együttműködésről és minimumról beszélünk.

Ha félreérthető voltam, akkor akár elnézést is kérek Ander Balázs úrtól. Mélyen egyetértek azzal, hogy a 2002 és 2010 közötti nyolc év ‑ ahol a költségvetés hiánya elérhette akár a 9 százalékot is, ahol a családok eladósodtak, ahol a munkahelyek százezrei szűntek meg ‑ az országnak az egyik legszégyenteljesebb korszaka.

Bocsánat, csak azért kértem szót, mert megszólíttattam, de köszönöm elnök úr, a többieknek hagynám a terepet, hátha szólni kívánnak. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 272 2017.11.06. 3:35  183-272

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány szóban a legutóbbi fordulóban elhangzottakhoz szeretném hozzáfűzni a gondolataimat. Először is köszönöm, hogy úgy látszik, a végére kicsit lehiggadtunk, és sikerült visszatérni a közös útkeresés talajára, és ha nem is értettünk egyet mindenben, de úgy tűnik, a szándék és a cél talán közös volt az elhangzottak alapján.

Összefoglalóan azt tudom elmondani az eddigi felszólalások alapján, hogy a kormányzatot mindvégig az a cél vezette, hogy egyrészt a jog keretei között maradjon ‑ erre próbáltam rámutatni a különböző kúriai, alkotmánybírósági, luxembourgi bírósági döntésekre utalva ‑, másrészt pedig, ha olyan eszközökre gondolunk, mint például az eszközkezelő létrehozása, ahol a költségvetési keretek között próbáltunk a legreménytelenebb helyzetben lévőknek segítséget nyújtani, akkor az is látszik, hogy ott viszont figyelembe kell venni, ahogy Bánki Erik képviselőtársam is mondta, a költségvetés lehetőségeit, kereteit.

S szerintem nem kell szégyenkeznünk, hiszen ahonnan elindultunk 2010-ben ‑ több képviselőtársam is elmondta ‑, amikor egy túlzottdeficit-eljárás, egy növekvő államadósság, egy kényszerpálya, kedvezőtlen nemzetközi hitelkörnyezet mentén sikerült kilábalnunk, tehát többfrontos küzdelmet vívva eljutni a mai körülményeink közé, azért azt elmondhatjuk, hogy a felsorolt intézkedések közül egyik sem rontott az adósok helyzetén, százezreket tudtunk kihozni abból a helyzetből, amiben korábban voltak.

Itt is elhangzott, hogy például ne veszítsék el érték alatt az ingatlanukat, akik ilyen helyzetben vannak. Képviselőtársaim is tudják, a legutóbb is olyan döntés született, hogy a becsült érték alá nem lehet menni gyakorlatilag ezeknél a végrehajtásoknál. Ez mind-mind azt a célt szolgálja, hogy egyrészt az adósok érdekei ne sérüljenek, tehát hogy ne ár alatt kótyavetyéljék el az ingatlant, de ugyanakkor a hitelezők érdekeit se sújtsa.

(19.40)

Tehát a hitelezők érdekeit olyan értelemben figyelembe kell venni, hogy a bankoknál is azért a betétesek pénze van ‑ de ezt akár a brókerbotrányoknál is megtapasztalhattuk ‑, és megint csak a költségvetés és az adófizetők és az állampolgárok közössége viseli azokat a terheket, amelyek ilyenkor ránk hárulnak.

Tehát összességében azt tudom megerősíteni, hogy ha van mód és lehetőség és olyan megoldás, ami jogszerű és a költségvetési keretek között van, a kormányzat eddig is mindent megtett és ezután is mindent meg fog tenni azoknak az állampolgároknak az érdekében. És itt nemcsak a devizahitelesekre gondolok, hanem minden állampolgárra, akit akár természeti csapások érnek, akár szociális problémákkal küzdenek, tehát a költségvetésnek azért vannak más feladatai is, amelyekkel meg kell birkózni, akik legalább olyan elesettek és legalább olyan sanyarú sorsuk van, mint akikről ma vitatkoztunk. És megérte ezt a vitát egyébként lefolytatni, mert el tudtunk jutni odáig, hogy mi mindent tettünk meg és mi mindent nem.

Én még azt kérném a jelenlévőktől, hogy itt a bevezetőben felsoroltam, hogy mi mindent nem szavaztak meg, nem akarom felsorolni újból, hogy kik név szerint, ahogy ez akkor elhangzott, de ha pozitív kezdeményezései vannak a kormányzatnak, akkor kérem a tisztelt ellenzéki képviselőket is, hogy legyenek jelen a teremben, és a jövőben nyomjanak igen gombot, úgy, ahogy egy részük ezt korábban is megtette. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 12 2017.11.13. 5:04  9-12

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon csodálkoztam, hogy ön a „paktum” szót használta, mert a politikai erő­térben legutóbb a Simicska-Jobbik-paktum az, ami leginkább kering. Hogy egy ilyen párt képviselőjeként, egy oligarcha nyomása alatt éppen a devizahiteleseket karolják fel, ez egy politikai fogás pusztán.

Jól emlékszünk, hogy a múlt héten hétfőn egy teljes vitanap volt a devizahitelesek kérdéséről, akiket érdekelt, akik itt voltak ‑ kivéve persze az MSZP‑t, akik mint ennek az ügynek a kirobbantói arra se vették a fáradságot, hogy megjelenjenek a parlamenti ülésteremben ‑, emlékezhetnek rá, én akkor is említettem önöknek, hogy ezt a kérdést először talán az ellenzék padsoraiban kellene megvitatni, és utána csak egy dolgot tehetnének, hogy elismerik a kormánypártoknak azokat az erőfeszítéseit, amiket az elmúlt hét évben ezen a területen megtettek, figyelembe véve a magyar jogrendszer, az Alaptörvény, az európai jogrendszer előírásait és azt az utat, amit a luxemburgi bíróság, az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései kijelöltek.

De hogy mik is voltak ezek a lépések, amiket önök egyébként jórészt nem szavaztak meg? Nagyon jól emlékszünk az árfolyamgát kérdésére, ahol egy rögzített árfolyamon tudtuk a törlesztések nagyságát korlátozni, a végtörlesztés intézményére, ahol több mint 170 ezer családot tudtunk mentesíteni a devizahitel rabsága alól, valamint emlékszünk a Nemzeti Eszközkezelő létrehozására, amely 36 ezer családot mentett ki azok közül, akiknek végképp esélyük sem volt arra, hogy törleszteni tudják az adósságaikat. A lakhatásukat továbbra is biztosítottuk annak segítségével, hogy állami forrásból felvásároltuk ezeket a lakásokat, ahol méltányos bérleti díj fejében továbbra is ott lakhatnak az érintettek.

Tehát mindazok az állítások, amelyek arra irányulnak, hogy a kormányzat nem tett semmit, az hazugság.

(13.40)

Nem beszélve arról, hogy bizony sikerült a bankokat is elszámoltatnunk, hiszen a bankoknak gyakorlatilag az árfolyamátváltásból, banki költségekből és kamatemelésből eredő tisztességtelen hasznát vissza kellett téríteni az adósoknak, és ezzel is százmilliárdokkal, összességében mintegy 1000 milliárd forinttal tudtuk könnyíteni a családok terheit, segíteni a devizahitelesek helyzetét.

Azok a frázispufogtatások, amelyek ehhez kapcsolódnak, teljesen hiteltelenek. Az árfolyamgát bevezetését és a devizahitelesek megsegítését nem támogatta szavazatával többek között az önök elnöke, Vona Gábor sem, sem a Jobbik-frakció; ahogy nem támogatta természetesen az MSZP-frakció sem. Azt vitatni, hogy ez az adósokon segített volna, szimplán hazugság. Az LMP a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását sem szavazta meg, a végtörlesztést pedig sem az MSZP, sem az LMP nem szavazta meg.

Csak azért, hogy önök mit tettek az elmúlt hét évben, amikor legalább egy gombnyomással segíthettek volna azoknak, akik ilyen kiszolgáltatott helyzetben voltak: 2013-ban a Jobbik 43 fős frakciójából mindössze 9 képviselő, míg a 48 fős MSZP-frakcióból 6-an szavazták meg a kilakoltatási tilalom meghosszabbítását. 2011-ben az MSZP-frakció többsége nem szavazta meg ezt a hosszabbítást, 25 MSZP-s képviselőnek nem voltak fontosak a devizahiteles családok. Az LMP részéről akkor 16 képviselő nem szavazta meg a törvénymódosítást, 2010-ben pedig, amikor elkezdtük a kilakoltatási moratórium bevezetését, meghosszabbítását ennek az időszaknak, 27 szocialista képviselő nem tartotta fontosnak, hogy így segítsen az érintetteken. Szerintem ezt először önöknek kellene megvitatniuk, hogy a kormánypártokkal szemben ezeket a lépéseket miért nem támogatták.

Ami pedig a bankokra tett megjegyzését illeti képviselő úrnak, bankadó korábban nem is létezett. A bankadó kivételes történet volt, amikor az ország kiszolgáltatott gazdasági helyzetben volt, és ezzel sikerült stabilizálni, a túlzottdeficit-eljárásból kihozni az országot. Nincs összefüggés egyébként a devizahitelesek helyzete és a költségvetés stabilizálása között.

Éppen az az elismerésre méltó, hogy egy ilyen kiszolgáltatott gazdasági helyzetben, amikor az IMF, az Európai Unió és mindenki itt ült a nyakunkon, gyakorlatilag szabályozni akarta a magyar gazdaságpolitikát, önálló politikát tudtunk vinni, és tudtunk az ő tilalmaik ellenére is segíteni ennek a kiszolgáltatott több mint 1 millió devizahitelesnek. A forintosítással pedig remélhetőleg sikerült ezt a kérdést oly módon lezárnunk, ami kielégítően jó irányba viszi a dolgokat. Ez inkább elismerést érdemelne. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 16 2017.11.13. 4:54  13-16

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Feltételezhetően a Momentum kétségbeesett akciója, amit most legutóbb bemutatott ezzel az aláírás-kezdeményezéssel a népszavazás érdekében. Nem több, mint a Soros György-hálózatot védő megmozdulás, hiszen ennek tárgya egyértelműen azoknak a civilnek nevezett szervezeteknek a védelmét szolgálja, amelyek nem kívánják átláthatóvá tenni a gazdálkodásukat, nem kívánják feltárni külföldi hátterüket.

A napnál is világosabb, hogy a Momentumnak politikai érdeke fűződik ahhoz, hogy a bevándorláspárti szervezetek működésének átláthatóságát megakadályozza. Ezzel szemben a Fidesz a nyilvánosság és az átláthatóság pártján áll. (Dr. Szél Bernadett: Jaj, jaj!) Nem engedhető meg, hogy a magyar közéletben olyan átláthatatlan formában működő szervezetek vállaljanak osztályrészt, amelyeknek nem ismert a külföldi finanszírozása. Az egész Európát sújtó migrációs válság ebben a témakörben is új helyzetet eredményezett. Magyarország a határkerítéssel megállította a migrációt, a Soros-szervezetek viszont felléptek ezzel szemben annak érdekében, hogy Magyarország ne tudja megvédeni határait, veszélyeztetve ezzel a magyar emberek biztonságát.

A Momentum Soros hálózatát védő akciótervét annak ellenére kívánja kivitelezni, hogy a legutóbbi nemzeti konzultáción mintegy 1,7 millió magyar ember, a válaszadók közül 99 százalék egyértelművé tette, hogy átláthatóvá kell tenni a bevándorlást aktívan támogató Soros-szervezetek működését. A magyar kormány, mint mindig, a magyar emberek pártján áll, akiknek joguk van tudni, hogy mely szervezetek kapnak jelentős támogatást külföldről, és ez hangsúlyozottan igaz, ha ezen szervezetek politikai céllal támadják a belföldi, demokratikusan megválasztott kormányzatot és intézkedéseit.

(13.50)

Napjainkban az átláthatóságra nagyobb szükség van, mint valaha, hiszen ahogy ön, képviselő úr is utalt rá, Soros György feltételezhetően 18 milliárd dollárral segítette ki az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványt. Több mint valószínű, hogy ebből a jelentős anyagi támogatásból kívánják támogatni az olyan bevándorláspárti szervezeteket, amelyekről a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény is rendelkezik. Megjegyzem egyébként, hogy ez a 18 millió dollár a Soros György által javasolt személyenkénti 9 millió forinttal számolva több mint 500 ezer emberen segíthetne, és milyen hasznosan költhetné el ezt azokban az országokban, amelyekből a bevándorlás megindul Európa felé! Ez talán még nem jutott eszébe, de nagyon szívesen rendelkezésére bocsátjuk ezt az ötletet, akár a Momentumon vagy más szervezetein keresztül.

A Soros György nevéhez köthető migránspárti szervezetek követhetetlen külföldi támogatásokból működnek, migránsokat akarnak behozni Magyarországra, s mindemellett minden erejükkel azon vannak, hogy befolyásolják a magyar közéletet, beleértve a soron következő (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) magyar országgyűlési választásokat is, be kívánnak avatkozni a belügyeinkbe. Megengedhetetlen, hogy a magyar politikai élet a külföldi hatalmi tényezők játszóterévé váljék, és ebben szerintem minden választópolgárnak ismeretekkel kell rendelkeznie mind ezen szervezetek működéséről, mind a Momentum tevékenységéről.

Nagyon remélem, hogy a Momentum a magyar parlamentbe csak ilyen felszólalások alkalmával tud belekerülni, és gyakorlatilag csak momentumnyi emlékeink lesznek arról, hogy valaha létezett egy ilyen szervezet, s a magyar választók többsége tudni fogja, hogy kik állnak mögöttük, miért manipulálják a magyar közvéleményt, és miért azokat a szervezeteket próbálják ennek a népszavazásnak a segítségével úgymond tisztára mosni vagy továbbra is homályban tartani, amelyeknek a nyílt beavatkozása egyre több esetben kimutatható, esetekkel dokumentálható, és mindig iszonyatos érzékenységgel reagálnak rá mind a magyar, mind a külföldi sajtóban, s mindenféle külföldi fórumokon be akarják a magyar kormányt vádolni azzal, hogy nem demokratikus az a törekvése, hogy átlátható szervezeteket tűrne csak meg az országban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 50 2017.11.13. 3:53  47-52

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mint ismert, az Európai Bizottság júliusban jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény miatt.

A Bizottság az általános gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidőtől eltérően ismételten egyetlen hónapot adott a magyar válasz kidolgozására. A kormány álláspontja kezdettől az, hogy Brüsszel a Soros-szervezetek nyomására támadja ezt a törvényt is, így akarnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra azért, hogy hajtsuk végre a kvótahatározatot, és engedjük be a migránsokat. Biztosak vagyunk abban, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény ügyében is politikai megrendelésre indult el a brüsszeli eljárás. A törvény mellett kitartunk, mert a külföldi finanszírozású szervezetek átláthatóságára az Európát sújtó bevándorlási válságban igen nagy szükség van.

Ezek a szervezetek élen járnak a migránspárti politika és a bevándorlás támogatásában. A magyar embereknek joguk van tudni, hogy mely civil szervezetek kapnak jelentős támogatást külföldről. Az eljárást azért is tartjuk különösen felháborítónak, mert a brüsszeli Bizottság sorozatosan, Magyarországot hátrányosan érintve a megszokottnál jóval rövidebb határidőket szab az eljárások megválaszolására. Ez kettős mérce, amit elutasítunk. Magyarország, figyelemmel a lojális együttműködés elvére, illetve bízva a konstruktív dialógus eredményességében, eddig minden esetben erőforrást nem kímélve tartotta a rendkívül szigorú válaszadási határidőket. Minden alkalommal határidő-hosszabbítási kérelemmel fordultunk a Bizottsághoz, amely azt sommásan, érdemi indokolás nélkül elutasította. Álláspontunk szerint ez önkényesen alkalmazott nyomásgyakorlás, ami egyértelműen sérti Magyarország tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való jogát.

Mindezekre tekintettel a magyar kormány úgy döntött, hogy az indokolással ellátott véleményre adott válaszát az évtizedes gyakorlatnak megfelelő két hónapos határidővel, 2017. december 5-éig küldi meg a Bizottság számára, amely ütemezés megfelelően biztosítja a magyar válaszlevélnek a szokásos rend szerinti megalapozott előkészítését és véglegesítését. Magyarország elkötelezett a dialógus folytatása iránt, de elvárja, hogy a védekezéshez való joga ne csorbuljon. A kormány tehát demonstrálni szeretné, hogy nem ért egyet a Bizottság most kialakított gyakorlatával, mert ez sérti a védekezéshez fűződő alapjogokat. Brüsszelnek tehát el kell fogadnia, hogy nem létezhet megkülönböztetés a tagállamok között.

Azt pedig külön meg kellene talán indokolnia szintén a Bizottságnak, hogy miért pontosan ebben a három ügyben, amelynek egyértelmű a politikai indíttatása, élt ezzel a statáriális eszközzel, és miért nem biztosítja azt a határidőt egyébként, amit az eddigi jól működő gyakorlat kialakított, ami lehetőséget biztosított arra, hogy a szakmai egyeztetések megvalósuljanak, a különböző bírósági precedenseket a szakemberek feltárhassák, és szakmai válaszok készülhessenek, és ne politikai megrendelésre küldött levelekre kelljen válaszolni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 156 2017.11.13. 2:00  153-160

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Jelenleg Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszövetkezetben üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt folyik az eljárás. A gyanú szerint a DK és az MSZP házi ügyvédje irányításával létrejött bűnszövetkezet 2011 és 2016 között olyan hálózatot hozott létre, amely diákmunka-közvetítéssel is foglalkozott. A gyanú szerint a Czeglédy Csabához köthető bűnszervezet hozzávetőlegesen 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

A gyanú szerint Gyurcsány Ferenc családi vállalkozása, az Európai Bizottság által is finanszírozott Altus 80 millió forinttal segítette ki a szocialistáknak ezt a szervezetét, Czeglédy Csabát. Az ügyben Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához, az OLAF-hoz fordult. Remélhetőleg az ügy tisztázása végett az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala azonnali vizsgálatot rendel el, tekintettel az európai uniós források terhére elkövetett súlyos csalás gyanúját felvető tranzakció ügyére.

A Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Portfólió több alkalommal nagyobb összegű baráti kölcsönt nyújtott Czeglédy Csabának, csakhogy a kölcsönszerződések olyan elemeket is magukba foglalnak, amelyek megkérdőjelezik a baráti kölcsön jelleget, személyi biztosítékok, azonnali inkasszó és egyéb elemek.

Ezek nem támasztják alá, hogy ez igaz lenne, és ez üzletszerű hitelezést feltételez. Felmerül a kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc cége rendelkezett‑e megfelelő engedélyekkel pénzügyi kölcsön nyújtására. Ezt a Nemzeti Bank jogosult vizsgálni, és reményeink szerint a szükséges piacfelügyeleti eljárást, vizsgálatot megindítja. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 160 2017.11.13. 1:10  153-160

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Még egy fontos kérdésre szeretnék kitérni az ügy kapcsán. A kormány és a Fidesz azt tartja az ügyben a legfontosabbnak, természetesen a büntetőeljárásnak ki kell deríteni a felelősséget, hogy kártalanítsák az ügy sértettjeit. Tekintettel a megkárosítottak kiszolgáltatott helyzetére, ma országgyűlési határozati javaslat került benyújtásra, amelyben méltányosságon alapuló kárrendezés kifizetésére kerülhet sor a magyar kormány részéről. Az Országgyűlés a határozati javaslat elfogadásával utat nyithat a károsultak lehető leggyorsabb kárrendezésére. Ez a kárrendezés azonban nem eredményezheti azt, hogy a kártérítés megfizetése alól a károkozó mentesüljön.

Amennyiben kiderül, hogy az MSZP és a DK háttér-finanszírozását segítette elő Czeglédy Csaba bűnszervezete, akkor a kárrendezésre kifizetett összeget le kell vonni az érintett pártok állami támogatásából. Összességében kijelenthető, hogy az ügyben az egész magyar baloldalnak súlyos etikai és politikai felelőssége van, ezért mindenképpen indokolt annak vizsgálata, hogy történt‑e burkolt pártfinanszírozás. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 284 2017.11.13. 0:46  267-289

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak egy dolgot szeretnék pontosítani. Jogtechnikailag nem mindegy, hogy milyen megoldást választunk. Azért, mert van egy szocialista bázisú visszaélés, nem kell az adóeljárási törvényt külön módosítani, hanem egy egyedi megoldással lehet ezt a helyzetet kezelni.

A másik pedig, hogy ha a cég számláján lévő összegből lennének kifizetve ‑ ha van rajta egyáltalán megfelelő mennyiségű pénz ‑ ezek a károsultak, akkor gyakorlatilag ez a kárigény megszűnne. Ezzel a megoldással viszont a kárigényt engedményezik a kifizető állam javára, tehát továbbra is fennáll a lehetőség, hogy akik kárt okoztak, azokkal szemben érvényesíteni lehessen. Köszönöm a lehetőséget.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 92 2017.11.14. 0:10  89-112

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormányzat támogatja a képviselői indítványt. Kérem annak elfogadását.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 110 2017.11.14. 0:37  89-112

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak néhány kérdés elhangzott, és ne maradjon megválaszolatlanul. Ennek az OBH-levélnek utána fogok nézni, tehát a bizottsági ülés időpontjában szerintem már akkor érdemben tudunk erről beszélni képviselő úrral. (Dr. Bárándy Gergely: Köszönöm szépen.)

Ami pedig a benyújtott javaslatot illeti, gyakorlatilag a Btk. jelenlegi koherencia-rendszeré­ben ‑ hi­szen nemcsak önmagában ezt a tényállást kell tekintenünk, hanem a büntetőjog egész rendszerét ‑ gya­korlatilag a súlyozás alapján koherensebbnek látjuk ezt a javaslatot, ha ennyiben lezárhatnám a magam részéről a vitát. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 114 2017.11.14. 2:50  113-128

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a Strasbourgban 1959. április 20-án kelt kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetése. A határon átnyúló bűnözés folyamatos elterjedésével különös fontosságot kapott az egyes országok együttműködése az igazságügy területén. A bűnügyi jogsegély eszközei megkönnyítik a bűncselekmények felderítését s az eljárások lefolytatását. Magyarország 1994 óta részese az Európa Tanács kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményének, valamint az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének. Az egyezménynek az Európa Tanács tagállamai mellett számos más állam is részese, így széles körben könnyíti meg a büntetőügyekben folytatott együttműködést.

Az egyezmény lehetővé teszi a felek között a bűnügyi jogsegély számos eszközének alkalmazását, valamint szabályozza a kérelmek és az azokra adott válaszok továbbításának rendjét és a nyelvhasználatot is. Az egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvét Magyarország 2003. január 15-én írta alá, azonban annak ratifikációjára eddig nem került sor. A második kiegészítő jegyzőkönyv kiszélesíti a kölcsönös bűnügyi jogsegély eszköztárát, és egyszerűbbé, gyorsabbá, rugalmasabbá teszi a részes államok közötti jogsegélykérelmek teljesítését, valamint adatvédelmi rendelkezéseket is tartalmaz.

Az egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvének első fejezete az egyezmény rendelkezéseinek helyébe lépő rendelkezéseket tartalmazza, a második fejezetben az egyezményt kiegészítő rendelkezések kaptak helyet, a harmadik fejezetben a záró rendelkezések szerepelnek. Tekintettel arra, hogy az egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyvében szereplő rendelkezések alkalmazásával Magyarország és a nem uniós részes államok viszonylatában a kölcsönös bűnügyi jogsegély eszköztára kiszélesedne, a jogsegélyforgalom egyszerűbbé válna, Magyarország számára kiemelten fontos a második kiegészítő jegyzőkönyv ratifikációja.

A második kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetését törvényben szükséges megtenni, mivel az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit is érintő kérdésekben kell állást foglalni. Az egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyve Magyarország vonatkozásában csak akkor léphet hatályba, ha a nemzeti jognak megfelelően a második kiegészítő jegyzőkönyv rendelkezései kihirdetésre kerülnek.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt képvi­selőket, hogy fogadják el a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 128 2017.11.14. 0:50  113-128

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni a frakciók támogatását ebben az előterjesztésben, úgy tűnik, hogy konszenzusra fogunk jutni.

Mesterházy képviselő úrnak volt egy észrevétele. Szerintem össze lehetne hasonlítani a különböző kormányzatok tevékenységét ebben a tekintetben is, és nem hiszem, hogy a mostani kormányzat bármiben is hátrább állna, főleg ha a 2006-os eseményekre gondolunk, amelyeket akkor ősszel az akkori kormányzat elkövetett, és amivel még a mai napig sem számoltak el lelkiismeretesen.

A dolog másik része pedig az, hogy ezeknél az egyezményeknél azt is mindig figyelembe kell venni, hogy hol van a nemzeti szuverenitás határa, és hol van az, amikor túlterjeszkedni akarnak különböző nemzetközi szervezetek az egyezményekben nyújtotta kereteken. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 130 2017.11.14. 12:05  129-146

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat alapvető célja, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény 2019. január 1-jén történő hatálybalépéséig a közigazgatási szabályszegésekre vonatkozó általános törvényi szabályokat átmeneti jelleggel meghatározza.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel ellentétben, nem tartalmaz anyagi jogi rendelkezéseket, hiszen az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény a jogalkotói célnak megfelelően kizárólag egy szabályozási magot alkot, amelyet az adott ágazati eljárások specialitásainak megfelelő ágazati eljárási joganyag egészít ki sajátos szabályokkal. E szabályozási logika mentén a szankciós törvény 2019. évi hatálybalépéséig terjedő időszakra vonatkozóan az előttünk fekvő törvényjavaslatot készítette el az Igazságügyi Minisztérium, a jelenlegi szankciós rendelkezések egységes és koherens rendszerbe foglalása érdekében.

A szankcionálásra vonatkozó szabályanyag struktúrája alapvetően nem fog változni, jelentős különbség ugyanakkor, hogy a figyelmeztetés érdemi döntésben kiszabható szankcióvá válik, a bírság közérdekű munkával történő megváltásának lehetősége pedig megszűnik.

A törvényjavaslat átmeneti jellegére tekintettel tartalmazza az önmaga hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezést, ezzel egyidejűleg a szükségtelenné váló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezését is elvégzi. A törvényjavaslat a fentieken túl az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes jogszabályi módosításokat is tartalmazza.

(15.30)

E módosítások alapvető célja az, hogy a szükséges kiegészítő eljárási szabályokat miniszteri rendeletnél magasabb szintű jogforrásban tudják elhelyezni. A törvényjavaslat végül az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó jogrendszeri felülvizsgálat során azonosított, kiüresedett törvények és törvényerejű rendeletek, továbbá az elmúlt évtizedek jogfejlődését nem követő és a hatályosulásra kiható kodifikációs hibában szenvedő törvényi szintű rendelkezések technikai módosítását és deregulációját is elvégzi.

Kérem, engedjék meg, hogy röviden reagáljak Bárándy Gergely és Gyüre Csaba képviselő uraknak a mai napon a közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló T/18320. számú törvényjavaslat kapcsán az általános közigazgatási rendtartásról szóló és a hozzá kapcsolódó törvényi átvezetéseket tartalmazó törvényről elmondott, az Igazságügyi Minisztériumban végzett szakmai munka minősítésére vonatkozó kijelentéseire. Ennek keretében rámutatok arra, hogy az Ákr. és a Kp. hatálybalépése miatti jogrendszeri felülvizsgálatot megvalósító 2017. évi L. törvény tavaszi elfogadását elsődlegesen éppen az indokolta, hogy a hatósági eljárásjogban, illetve perjogban érintett valamennyi szereplőnek kellő idő, tehát több mint fél év álljon rendelkezésre az eljárási joganyagban végbemenő változások megismerésére.

Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy az Ákr.-Kp. salátatörvény célja nem az egyes eljárási rezsimek teljes megreformálása, átalakítása volt, hanem a két eljárási kódex terminológiájához és szabályozási rendszeréhez való hozzáigazítás, a jogrendszer koherenciájának megteremtése. Azaz eljárási szabályok módosítására került sor. Mindez azért bír különös jelentőséggel, mivel az időközben a tárcák felől felmerülő, előre nem látható szakpolitikai szabályozási igények mind az anyagi jogi feltételek megváltozása miatt következtek be.

Egy-egy szakigazgatási ágazat szabályozási igénye anyagi jogi rendelkezéseket érintett, az adott szabályt ugyanakkor eljárási oldalról módosította az Ákr.-Kp. törvény is, így az anyagi jogi változásokból fakadó módosításokat csak úgy lehetett elvégezni, ha a salátatörvényben található eljárási szempontú változásokat egységes szerkezetben jeleníti meg az utóbbi jogszabály, ezzel egyidejűleg pedig természetesen a salátatörvény releváns rendelkezését hatályon kívül volt szükséges helyezni.

Kiemelendő továbbá, hogy az Ákr.-rel összefüggő, az elfogadása óta bekövetkezett módosítások elsősorban koncepcionális jellegűek voltak vagy technikai jellegű pontosítások, amelyek a jogalkalmazói munka még gördülékenyebb lehetővé tételét szolgálták. Mindezek alapján, ellentétben állításukkal, az Igazságügyi Minisztérium éppen hogy nem veszítette el a kontrollt a jogrendszer felett, hanem folyamatosan biztosítja azt, ahogy ezt az előttünk fekvő törvényjavaslat is bizonyítja.

Felszólalásukból két értelmezést tudok levezetni. Vagy semmibe kívánják venni a jogbiztonság ré­szét képező felkészülési idő követelményét, és arra utalnak, hogy nem lett volna szükséges a salátatörvényt korábban előkészíteni; vagy azt feltételezi, hogy a képviselő urak a jogszabály-előkészítés és jog­szabályalkotás alapvető szakmai szabályaival, logikájával nincsenek teljesen tisztában, ami pedig véleményem szerint elvárható lenne egy országgyűlési képviselőtől ‑ de erre az esetre én nem is gondolok.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előbb ismertetett szabályozási célnak megfelelően, a törvényjavaslat a közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat állapítja meg. A hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően szankció a közigazgatási bírság, az elkobzás, valamint a figyelmeztetés. Egyéb jogszabály pedig külön szankciókat állapíthat meg, amely külön, speciális szankciókra természetesen e törvény nem tartalmaz rendelkezést. A jelen törvényjavaslat nem érinti semmilyen formában az egyéb szankciókat, így ott továbbra is megmarad az eddig alkalmazott rendszer.

Kiemelendő továbbá az is, hogy a tárgyi hatályra vonatkozó szabály alapján az ideiglenes jellegű vagy éppen azonnali beavatkozást igénylő intézkedésekre, a nem határozatban kiszabható jogkövetkezményekre, valamint a jogszerű magatartás kikényszerítése végett szükséges intézkedésekre nem terjed ki a törvényjavaslat hatálya.

A törvényjavaslat szerint, a jogállami garanciáknak megfelelően, a figyelmeztetés érdemi döntéssel kiszabható szankcióvá válik, így a jövőben e döntés ellen is lehetőség lesz jogorvoslattal élni. Az egyéb szabályok tartalmukban a hatályos rendelkezéseknek felelnek meg, eszerint a figyelmeztetést kizáró miniszteri rendeletek is alkalmazandóak, ahogyan azt a törvényjavaslat átmeneti rendelkezései rögzítik.

Kiemelném még azt is, hogy a közigazgatási bírságra, illetve ennek alesetére, a helyszíni bírságra vonatkozó rendelkezések is teljes mértékben a hatályos szabályozást tükrözik mind a mérlegelési szempontok tekintetében, mind pedig az elévülés vonatkozásában. A helyszíni bírság kapcsán kiemelendő, hogy a jogorvoslat kizárására vonatkozó szabály az Alaptörvénnyel összhangban kerül megfogalmazásra, azaz egyértelművé válik, hogy a jogorvoslati jogtól nem a törvény fosztja meg az ügyfelet, hanem arról maga az ügyfél mond le. Végezetül pedig szükséges arra utalnom, hogy az elkobzás szabályai teljes mértékben megegyeznek a hatályos szabályozással; ezt a jogintézményt továbbra is kizárólag külön törvény teheti lehetővé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy áttérjek a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggő egyes törvények módosításával kapcsolatos rendelkezések általános jellegű összefoglalására. Figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezésére, amely értelmében miniszteri rendelet nem állapíthat meg kiegészítő eljárásjogi rendelkezést, a miniszteri rendeleti szintű, kiegészítő hatósági eljárási szabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletek szabályait legalább kormányrendeleti szintre szükséges emelni.

Erre tekintettel már idén tavasszal módosításra került több mint 250 törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényben, azonban a jogrendszeri felülvizsgálat ismételt lefolytatásánál olyan, további szakpolitikai igények merültek fel, amelyek további felhatalmazó rendelkezések megalkotásához, módosításához vezettek. Ezért tehát szükséges, hogy a felhatalmazó rendelkezések megalkotására irányuló törvényi módosításokat ez a törvényjavaslat tartalmazza, amely által így lehetővé válik az is, hogy a szükséges kiegészítő eljárási rendelkezéseket miniszteri rendelet helyett kormányrendelet tartalmazza. Ennek megfelelően 18 törvényt módosít a törvényjavaslat, amely során a megfelelő felhatalmazó rendelkezések is helyet kapnak az ágazati törvényekben, valamint az ed­dig hiányzó, a joggyakorlatot segítő szabályok kerülnek pótlásra.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait egyrészt technikai jellegű pontosítások miatt szükséges módosítani, másrészt egyértelműbbé teszik a javasolt módosítások a normaszöveget. Így például a relatív és az abszolút kizárási okok elhatárolása is világosan megjelenik az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben.

A függő hatályú döntéssel kapcsolatos rendelkezések pontosítása azért szükséges, mivel a központi államigazgatási szervek esetén gyakran a szerv vezetője kerül megnevezésre mint a hatáskör címzettje. Tipikus példák erre a feladatkörrel rendelkező minisztériumok. A jogi szabályozás értelmében azonban maga a minisztérium minősül központi államigazgatási szervnek, és nem a példában említett miniszter, így indokolt a szabály pontosítása.

Az alkalmazási szabályok pontosítására pedig azért kerül sor, hogy egyértelművé váljon, abban az esetben is végleges döntésnek kell tekinteni a hatóság jogerős döntését, ha azt a törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárásban, de már a törvény hatálybalépését követően hozták.

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény módosításai jogértelmezést segítő pontosítások, amelyek rendezik a kizárás, a megváltoztatás intézményét, valamint tiszta helyzetet teremtenek a hatályon kívül helyezés és a megsemmisítés eljárási intézményeinek viszonyában. 2011 óta a jogrendszerünkben 77 már kiüresedett módosító törvény maradt, amely már nem rendelkezik joghatással, így azok hatályon kívül helyezése indokolt. A korábbi évek deregulációs törvényeiből kimaradt 6 törvény módosítása, valamint 6 törvény teljes hatályon kívül helyezése, amit szintén ez a törvényjavaslat pótol.

Tisztelt Országgyűlés! Záró gondolatként szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a különböző ágazati eljárástípusok megújítását nem tűzte ki célul e javaslat. A törvényjavaslat alapvető célja, hogy az eddig megszokott közigazgatási szabályszegésekkel kapcsolatos törvényi háttér átmeneti jelleggel, a szankciós törvény 2019-es hatálybalépéséig fennmaradjon, és biztosítsa a közrend érvényre juttatásának a társadalom által megkívánt és elvárt biztosítását. A másik fő célja a javaslatnak, hogy a jogrendszeri koherenciát megteremtse, a jogfejlődést nem követő szabályokat hatályon kívül helyezze, a kodifikációs és technikai hibákat pedig orvosolja.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondottak alapján a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(15.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 146 2017.11.14. 0:37  129-146

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném megköszönni a vitában való részvételt, már akik arra érdemesítették a parlamentet ‑ az LMP-re gondolok, akik nem voltak jelen a vitában ‑, hogy ebben részt vegyenek.

Másrészt pedig szeretnék mindenkit megnyugtatni, mert az expozéban, úgy látszik, nem sikerült eléggé, hogy semmilyen olyan hátrányos következménye nem lesz ezeknek az átmeneti szabályoknak, amelyek a koherenciát vagy akár az állampolgárok tömegeit érintenék. Minimális változások vannak benne, tehát egy nyugodt átmenetet biztosít majd az új szankciórendszer megalkotásáig. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 148 2017.11.14. 14:33  147-162

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint önök előtt is ismert, az új büntetőeljárásról szóló törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.

Az új büntetőeljárásról szóló törvény jelentős mértékben alakítja át a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény intézmény- és fogalomrendszerét. Ahhoz, hogy az új eljárási törvény szervesen beépülhessen a jogrendszerbe, elengedhetetlenül szükséges a bün­tetőeljárással összefüggő ágazati, szervezeti, illet­ve státustörvények módosítása. Számos törvény hivatkozik ugyanis a büntetőeljárási intézményekre vagy a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény konk­rét rendelkezéseire, használja a büntetőeljárásban szereplő terminológiát és állapít meg büntetőeljárási cselekményekhez ágazati jogkövetkezményeket.

Tisztelt Ház! A javaslat legterjedelmesebb része az új büntetőeljárásról szóló törvény fogalomrendszerének átalakításával összefüggő technikai jellegű szabályozás. Ehhez képest kisebb terjedelmű, de tartalmi módosításokat eszközöl a javaslat egyes büntető tárgyú jogszabályokban. Végül a módosítások harmadik része a kodifikáció lezárását követően felmerülő szempontok, illetve észrevételek alapján pontosítja az új büntetőeljárásról szóló törvényt.

A módosítások számát tekintve jelentős terminológiai újítás, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény a hatályoshoz képest másként szabályozza az egyes határozati formákhoz kapcsolódó jogerő kérdését. Ennek lényege, hogy a jogerő fogalma alatt kizárólag az anyagi jogerőt érti, anyagi jogerőre pedig csak a bíróság ügydöntő határozata emelkedhet. A terminológiai váltás átvezetése a jogrendszerben azért is kiemelt jelentőségű, mert a folyamatban lévő büntetőeljárás ténye, annak befejezése, az eljárás során hozott határozat jellege kihatással van a büntetőeljáráshoz kapcsolódó következményeket szabályozó törvényi rendelkezésekre.

A bírósági határozatokra vonatkozó rendszerhez hasonlóan más büntetőeljárási fogalmak áttekintése alapján is kimutatható volt egyébként az ágazati szabályok esetenként indokolatlanul eltérő, nem feltétlenül koherens szabályozása, amelyek kiküszöbölésére, egységesítésére irányulnak a javaslatban foglalt módosítások.

A terminológiai frissítés mellett elengedhetetlenül szükséges volt egyes büntető tárgyú törvények átfogó felülvizsgálata és rendszerszintű hozzáigazítása az új büntetőeljárásról szóló törvényhez. A javaslat a büntető törvénykönyvet érintően, részben az új eljárásjogi intézményekhez mérten, az anyagi jog tartalmi módosítását hajtja végre.

A tárgyalásról lemondás az új büntetőeljárásról szóló törvény nyomozási szakában az általános eljárás részévé válik, s az egyezség a bűnösség beismeréséről intézménye révén bármilyen ügyben formális egyezség megkötésére kerülhet sor. Ha az egyezség törvényességéhez nem fűzhető kétely, a bíróság kizárólag az egyezségben szereplő szankciót alkalmazhatja majd.

Az új típusú egyezségkötés alkalmazásának a gyakorlattá válását olyan új anyagi jogi rendelkezések segíthetik elő, amelyek a sokféle ügyre figyelemmel rugalmas büntetéskiszabási kereteket jelölnek ki. Az egyezségkötés tehát akkor lehet hatékony intézmény, ha az egyezségben szereplő szankció a résztvevők érdekei és az elkövetett bűntett súlyosságához, egyedi körülményeihez igazodóan, kellően rugalmasan határozható meg.

Ezen keretek mellett a javaslat továbbra is fokozatosságra épülő anyagi jogi kedvezményekkel kívánja törvényi szinten is elérni, hogy a beismerésen felül megvalósuló terhelti együttműködés eseteiben, tehát amikor a terhelt más, jelentős bűncselekmények feltárásához, bizonyításához is aktívan hozzájárul, az egyszerű beismeréshez képest is értékelni lehessen a terhelt szerepét.

A javaslat másik, a büntető törvénykönyvet érintő módosítása a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések beszámításának szabályozása. Az új büntetőeljárásról szóló törvényben ugyanis átalakul a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések rendszere, és egységes bűnügyi felügyelet lép a jelenlegi házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom és jelentkezési kötelezettség helyébe Az új rendszerre tekintettel szükséges a büntető törvénykönyv beszámítási szabályainak formai újraszabályozása. Hangsúlyozandó, hogy az új szabályozás az új büntetőeljárásról szóló törvényben kialakított kényszerintézkedések megváltozott rendszeréhez igazodik, a beszámítás szabályainak kizárólag erre tekintettel történő kiigazítását tartalmazza, azok keretein, alapjain nem változtat.

(16.10)

A javaslat továbbra is megtartja azon rendezőelvet, hogy be kell számítani minden olyan kényszerintézkedéssel töltött napot, amely során a terhelt a számára kijelölt lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy az ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el.

A büntetés-végrehajtásról szóló törvényt érintő módosítások közül kiemelendő azoknak a különleges eljárásoknak a szabályozása, amelyeket az új büntetőeljárásról szóló törvény azért nem tartalmaz, mert azokat a büntetés-végrehajtásról szóló törvényben célszerű szabályozni. A büntetés-végrehajtásról szóló törvénybe kerülő különleges eljárások közös jellemzője, hogy nem érintik az ügydöntő határozat rendelkezéseinek a jogorvoslati jellegű vagy új tény felmerülése alapján szükséges korrekcióját, hanem tárgyuk a büntetés-végrehajtás szakára tartozó döntés.

A javaslat átalakítja továbbá a büntetés-végrehajtási ügyekben a kirendelt védő, valamint a költségmentesség hatályos szabályozását is az új büntetőeljárásról szóló törvényhez igazodva. A javaslat tartalmilag módosítja a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényt is. A javaslat így például az új büntetőeljárásról szóló törvényhez igazodva rendezi a jogi személy képviseletének szabályait, és felhatalmazza a törvényes képviselőt, hogy meghatalmazott útján járjon el. A javaslat lehetővé teszi, hogy a jogi személy képviselője már a nyomozás folyamán is értesüljön a jogi személyt érintő eljárásról, illetve annak lényeges eseményeiről, ezáltal a képviselő hatékonyabban gyakorolhatja majd az eljárási jogait.

Lényeges újítás, hogy a javaslat lehetőséget biztosít egyes egyszerűsítő eljárások igénybevételére akkor is, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának feltételei fennállnak. Ennek alapján a jogi személlyel szemben intézkedés meghozatalára tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés keretei között is sor kerülhet.

A javaslat a jogsegélyt szabályozó törvényekre vonatkozóan is az új büntetőeljárásról szóló törvénnyel koherenciát megteremtő módosításokat hajt végre. Így például a javaslat az új büntetőeljárásról szóló törvény telekommunikációs eszközzel történő meghallgatásának rendszerét átülteti a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvénybe és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvénybe.

Az új büntetőeljárásról szóló törvény fogalom- és intézményrendszerének átalakítása lehetőséget teremtett a büntetőeljárásban érintett személyek védelmi programját szabályozó törvény szabályrendszerének felülvizsgálatára, illetve korszerűsítésére is. E körben az elmúlt több mint egy évtizedes jogalkalmazói szakmai tapasztalatoknak megfelelően a javaslat átalakítja, modernizálja a védelmi program szabályozását, ezzel megfelelő összhangot és alkalmazhatóságot biztosít mind magával a büntetőeljárással, az abban részt vevő szervekkel, mind a védelmi programot érintő társszervekkel folytatott nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a felsorolt főbb szabályozási pontok mellett számos olyan kisebb léptékű, de tartalmi módosítást hajt végre, amelyek elősegítik a hatékony és igazságos büntetőeljárás lefolytatását. E körben mindenképpen kiemelést érdemel az illetékekről szóló törvény módosítása, amely átalakítását elsősorban az ügyirat megismerésével kapcsolatos új büntetőeljárási rendszer, másrészt az elektronikus iratok továbbításával kapcsolatos új technikai megoldások indokolták. A javaslat erre tekintettel például bevezeti az elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának kiadása esetén fizetendő illeték szabályozását.

A javaslat emellett igazságosabb illetékfizetési szabályokat alakít ki a magánvádas eljárások körében. A magánvádas eljárás egyik kiemelt törekvése, hogy a sértett és a terhelt közötti konfliktust feloldja, és az eljárás a sértett megbocsátásával, büntetés nélkül záruljon le. A javaslat alapján lehetőség nyílik arra, hogy a sértett akkor is illetékmentességben részesüljön, ha az eljárás megszüntetését megalapozó megbocsátás a magánvádas eljárás későbbi szakaszában történik. De emellett nem kell a sértettnek illetéket fizetnie akkor sem, ha a magánvádas eljárásban a bíróság megállapítja a terhelt felelősségét.

A javaslatnak a bírósági végrehajtásról szóló törvényt érintő módosítása világos törvényi szabályokkal rendezi a büntetőeljárásban zár alá vett ingatlanok büntetőeljáráson kívüli harmadik fél követelése érdekében történő értékesítésének eddig szabályozatlan kérdését. Az új büntetőeljárásról szóló törvénynek a büntetőeljárásban engedélyezhető költségkedvezményekre vonatkozó szabályozása alapján a kedvezményt valamennyi személy vonatkozásában a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Erre tekintettel módosítja a javaslat a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt.

A sértettek mellett e törvényben lesznek megtalálhatók a terhelt részére engedélyezhető költségkedvezmény szabályai is. A javaslat a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény módosításával igazságosabb költségviselési szabályokat teremt. Ennek megfelelően a költségek viselése szempontjából a sértett a közvetítői eljárásban sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a büntetőeljárásban.

Az új büntetőeljárásról szóló törvény alapján az ülnökök az általános eljárásban nem, csupán két külön eljárásban, a katonai büntetőeljárásban és a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban vesznek részt az ítélkezésben A javaslat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben érvényesíti az ebből következően az ülnökök választása terén szükséges változtatásokat.

A javaslat tartalmazza az új büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is. Szeretném hangsúlyozni, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény módosításai zömében technikai, kodifikációs, illetve koherencia-szempontú módosítások, azok nem változtatnak az új kódex lényeges tartalmi kérdésein.

A legnagyobb terjedelmű módosítás az elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés szabályozását érinti. E szabályok nagy részét az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény vezeti be a jogrendszerbe, méghozzá 2018. január 1-jével. A hatálybalépéshez szükséges módosításokat ezen időponttal a hatályos büntetőeljárási törvényben is át kellett vezetni, amelyet az Országgyűlés által nemrég elfogadott novella végez el. Az ennek során szerzett tapasztalatok, illetve a szabályok finomítása miatt és az említett novella közötti összhang megteremtése érdekében a javaslat módosításai érintik az új büntetőeljárásról szóló törvényt is.

Az új büntetőeljárásról szóló törvény, illetve az új polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazására való jogalkalmazói felkészülés eredményeképpen felszínre került tapasztalatok szükségessé tették az új büntetőeljárásról szóló törvény polgári jogi igényre vonatkozó szabályozásának módosítását is. Ezek nagy része azt célozza, hogy a büntetőeljárásban a polgári jogi igény érvényesítése gördülékenyebben történjen. A polgári jogi igény visszavonásához a javaslat alapján nem lesz szükséges a terhelt hozzájárulása.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat 14 törvény egyes sarkalatos rendelkezéseit is érinti. Hangsúlyoznám azonban, hogy a módosítások nem az ezen törvényekben szabályozott kiemelkedő fontosságú szabályozási kérdések átalakítását, hanem az új büntetőeljárásról szóló törvény terminológiájának átvezetését és egyes új intézmények megfelelő beépítését jelentik. A módosítások tehát kivétel nélkül az új büntetőeljárásról szóló törvény megváltozott fogalmainak átvezetésével összefüggő, illetve technikai módosítások, azok nem változtatnak az érintett törvények tartalmi kérdésein. Így például a rendőrségről szóló törvény módosítására az új büntetőeljárásról szóló törvény szerinti új elnevezések, a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvények sarkalatos rendelkezéseinek módosítására a megváltozott „jogerő” fogalom, a kényszerintézkedések változó rendszere és a pótmagánvádas eljárás mint önálló eljárás kialakítása miatt volt szükség.

(16.20)

Az ügyészségről szóló törvény, valamint az ügyészségi jogállási törvény módosítását ezen okok mellett a nyomozás megváltozott szerkezete is szükségessé tette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is láthatják, hogy a javaslat átfogó és terjedelmes anyag. A javaslat elfogadása azonban mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az új büntetőeljárási szabályok az ágazati törvényekben is érvényesülhessenek. A jogrendszer koherenciájának megteremtése, illetve a büntetőeljárások hatékony működése érdekében elengedhetetlen e változások átvezetése az érintett törvényekben.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy miként az új büntetőeljárásról szóló törvény esetében is megtették, jelen törvényjavaslat kapcsán is támogassák közös céljainknak megfelelően a büntetőeljárási reformot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 162 2017.11.14. 1:34  147-162

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakhoz szeretnék annyit hozzáfűzni, hogy a büntetőeljárási törvény elfogadását nagyon hosszú egyeztetési folyamat előzte meg, be lettek vonva mind a hivatásrendek, mind a tudományos élet képviselői ennek megalkotásába. Rendszerszinten alakította át a korábbi rendszert, gyakorlatilag ezért vált szükségessé, hogy az ágazati törvényeket és a többi törvényt is ehhez a terminológiához hozzáigazítsuk.

Én értem Bárándy képviselő úr felvetését, de ezt már a büntetőeljárás korábbi vitája során is tisztáztuk, hogy ha önöknek egyéb problémáik vannak a jogrendszerrel, ennek a törvénynek a vitája vagy az ehhez kapcsolódó törvények vitája során ezt nem kívánjuk az asztalra tenni. (Dr. Bárándy Gergely: Akkor nem szavazzuk meg.)

A másik: nagyon bízom abban, hogy azért összességében az az értékelés született, hogy ezek a módosítások szakmaiak, technikai jellegűek, tehát ezzel nem politikai szempontok vállalhatók föl. Nyilván megértem, hogy a leplezett eszközök használata, illetve a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos területen lehetnek önöknek kifogásaik, de összességében azt akkor is mondtuk, hogy ezek a módosítások nem eredményeztek visszalépést a korábbi helyzethez képest, hanem éppenséggel a büntetőeljáráson belül tisztábbá, átláthatóbbá, bírói, ügyészi ellenőrzés alá kerülővé tettük ezeket a folyamatokat, ami inkább előrelépésként értelmezhető.

Úgyhogy összességében továbbra is csak azt tudom kérni képviselőtársaimtól, hogy támogassák a javaslatot. És köszönöm szépen a nemzetiségi bizottság munkáját és észrevételeit. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 164 2017.11.14. 7:09  163-176

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A váltó olyan speciális és nagy múlttal rendelkező értékpapírforma, amely komplex előnyei révén a modern gazdasági életben is egy sor funkciót tölt be, fizetési és hiteleszközként egyaránt fontos kiegészítője a pénzforgalomnak.

A törvényjavaslat célja, hogy a Genfben 1930. június 7-én megkötött és Magyarország által 1965-ben kihirdetett váltójogi egyezmény adta keretek között megújítsa és egységes törvényben rendezze a váltó anyagi jogi és eljárásjogi normáit.

A törvényjavaslat ennek megfelelően felváltani rendeli a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 1/1965. IM-rendelet és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ez év végéig alkalmazandó váltójogi szabályait.

(17.10)

A hazai váltójogi szabályokat 1965-ben hirdették ki. Az akkori gazdasági körülmények nem kedveztek a váltóforgalomnak. A jogszabály emiatt a belföldiek közötti váltóforgalmat tekintve sokáig üres jogi norma volt. Ez a körülmény tükröződik a hatályos norma szövegéből is, mert a jogalkotó csak nagyon szűk körben élt azzal a lehetőséggel, hogy az egyezmény által nem rendezett, de a hazai jogalkotó hatáskörébe utalt kérdésköröket megvizsgálja, és a korábbi gazdasági berendezkedés okán lényegében a nem létező igényekhez igazítsa. A jogi és gazdasági átalakulással azonban minderre igény mutatkozott. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a genfi egyezmény megállapítja a részes államok által alkalmazandó úgynevezett egységes váltótörvény szövegét, amelytől csak az általa meghatározott korlátok között lehet eltérni, illetve azt csak a kötelezően alkalmazandó szabályokra figyelemmel lehetséges kiegészíteni; egyéb tekintetben minden részes állam, így Magyarország is alkalmazni köteles.

Előbbiek fényében a törvényjavaslat úgy tölti ki a relatív szabályozási űrt, hogy fenntartja az egységes váltótörvény kötelezően alkalmazandó normatételeit. Régi mulasztást pótolva, a törvényjavaslat megalkotja a váltócselekmények pontos helyére vonatkozó szabályokat akként, hogy a váltócselekmények végrehajtására megszabott településen belül megjelöli, hogy az egyes aktusok természetes személy esetén annak tartózkodási helyén, ennek hiányában lakóhelyén, jogi személy esetében pedig annak belföldi székhelyén, ennek hiányában a telephelyén teljesítendőek.

Ugyancsak hiányosságot pótol azzal, hogy az 1876-os váltójogunk mintájára bevezeti, hogy a váltóóvást felvevő közjegyző köteles ebből a célból a természetes személy lakcímét, tartózkodási helyét a lakcímnyilvántartás adataiból megtudakolni abban az esetben, ha a szóban forgó váltócselekmény helyét maga a váltó pontosan nem tünteti fel. Ha a lakcím kutatása sikertelen marad, akkor a közjegyző e körülményre utalással is felveheti az óvást, így a váltóban foglalt követelés megtérítési igényként érvényesíthetővé válik.

A közjegyző által végzett óvatolással összhangban bevezetésre kerül a hivatalos értesítés rendszere, amely a váltóbirtokos tehermentesítését és a váltókötelezettek értesítési folyamatának hatékonyabb működését szolgálja. A váltószigor érvényesülése és a piaci viszonyoknak való megfelelés érdekében a törvényjavaslat 3 ezrelékről 1 százalékra emeli a váltó szabályszerű teljesítésének elmaradása és a megtérítési igény megnyílása esetén követelhető váltódíj mértékét. Ezáltal a váltódíj újra képes lesz betölteni a neki tulajdonított kárátalány jelleget.

Tekintettel arra, hogy önmagában a váltódíj megemelése sem alkalmas kompenzálni azon körülményt, hogy a váltókamat a hatályos váltójogi norma alapján rugalmatlan módon, minden esetben 6 százalékban kerülhet csak megállapításra, a törvényjavaslat a belföldön kibocsátott és fizetendő váltó tekintetében vagylagosan lehetővé teszi a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat alkalmazását. Ennek bevezetésével a piaci kamatok esetleges emelkedése esetén is biztosítható a váltótartozás megfizetése, a váltószigor megfelelő érvényesülése.

Jelentős újdonság a váltójogban leszámoló­hely­ként korábban kijelölt Magyar Nemzeti Bank e funkcióban történő felváltása. Az 1965-ös jogszabály megalkotásának idején a Magyarországon működő egyszintű bankrendszer tényéből származott az a körülmény, hogy a jegybank fizetési helyként szolgálhatott az értékpapírban foglalt követelés elszámolása érdekében. Ez a megoldás azonban a kétszintű bankrendszer bevezetésével, a jegybank gazdálkodó alanyokkal való közvetlen kapcsolatának visszaszorulása okán meghaladottá vált. A nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítése, valamint annak érdekében, hogy a kijelölt leszámolóhely jogintézménye alkalmas legyen betölteni fizetési szerepét, a Magyar Nemzeti Bank leszámolóhelyi feladatait a kereskedelmi célokat szolgáló hitelintézetek veszik át.

A törvényjavaslat, ahol lehetséges, a felsoroltaktól eltérő egyéb esetekben is pontosítja, aktualizálja a váltójogi szabályokat. Nem érinti ugyanakkor a váltójog azon elemeit, amelyekre a genfi egyezmény kife­jezett felhatalmazást nem adott. Megújítja a váltó­perekre vonatkozó rendelkezéseket, mert az 1952-es Pp.-nek a váltóperekre irányadó néhány szét­szórtan elhelyezkedő speciális rendelkezései csak a váltóperek gyors elbírálását voltak hivatottak biz­tosítani.

A tradicionális anyagi jogi váltószigor, a váltó­követelés sajátos és prvilegizált természetéhez iga­zí­tottan megteremti az eljárásjogi váltószigort is a váltójogi igény perbeli érvényesítése esetére. Ezzel a javaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény általános szabályaihoz képest szi­go­rúbb, a váltókövetelés érvényesítését elősegítő, támo­gató eljárási szabályokat állapít meg. A javaslat a váltó speciális értékpapír természetére tekintettel a váltópereket a kötelező jogi képviselettel párosuló törvényszéki hatáskörbe utalja.

Az eljárás gyorsítása érdekében a bíróság min­den intézkedésére soron­kívüliséget ír elő, amely a per­orvoslati szakaszban is érvényesül. A váltó­pe­rek­ben a javaslattal bevezetni tervezett eljárásjogi váltó­szigor indokolja a polgári perrendtartásban meg­állapított határidők lerö­vidítését, feszesebb perme­ne­tet biztosítva ezáltal a privilegizált váltó­köve­te­lésnek.

A váltójogi szabályokról szóló törvény összes­ségében a váltóforgalomnak kedvező módon fogja erő­síteni a váltófegyelmet, a hatályos élet- és jog­viszo­nyokhoz igazítottan lesz képes biztosítani a jog­alkalmazási kereteket.

Tisztelt Országgyűlés! A váltójog törvényjavaslat szerinti megújítását egyeztettük a váltó elméletét és gyakorlatát ismerő és magas színvonalon alkalmazó érdekképviseleti szervezetekkel és a jogtudomány képviselőivel, akik azt egyöntetűen támogatták. Ké­rem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a beter­jesz­tett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Kö­szönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok so­raiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 176 2017.11.14. 0:25  163-176

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak nagyon röviden. Valóban, a váltó visszaszorulóban van az utóbbi években, de azok között, akik használják, nagyon fontos eszköznek minősíthető továbbra is.

És azok a módosítások, amelyek most ebben a tervezetben szerepelnek, pontosan a gördülékenyebb és hatékonyabb használatát fogják majd biztosítani. Ezért továbbra is kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 178 2017.11.14. 14:32  177-198

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az üzleti titok védelméről szóló törvény megalkotásáról és az ezzel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló T/18315. számú törvényjavaslat elfogadásának célja a nem nyilvános know-how-k és az üzleti információk jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv magyar jogba történő átültetése.

A törvény alapjául szolgáló irányelv megalkotása azért vált szükségessé, mert az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve az üzleti titok eltulajdonítására irányuló tisztességtelen magatartásnak, így például az engedély nélküli másolatkészítésnek, az ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének.

Az utóbbi idők folyamatai, így a globalizáció, a tevékenységek fokozódó kiszervezése, az egyre hosszabb ellátási láncok és az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárultak az említett magatartásokból fakadó kockázatok növekedéséhez.

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása, illetve felfedése nyomán csökken az üzleti titok jogosultjainak esélye arra, hogy az innovációs erőfeszítéseik révén kihasználják helyzeti előnyüket. Az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és Unió-szerte hasonló jogi eszközök nélkül a határokon átnyúló belső piaci innovációs tevékenység nem kap megfelelő ösztönzést.

(17.40)

Az üzleti titkok tehát nem tölthetik be kellő mértékben a növekedést és munkahelyteremtést katalizáló szerepüket. Ennek következtében csökken az innovatív és kreatív alkotásra való hajlam csakúgy, mint a beruházási kedv, ez pedig hátrányosan érinti a belső piac zavartalan működését és növekedésösztönző képességét. Az e probléma kezelése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt tett nemzetközi erőfeszítések vezettek a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény megkötéséhez. Az egyezmény többek között rendelkezik az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelméről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi standardokat állapít meg. Az egyezmény a tagállamok mindegyikére és magára az Unióra nézve is kötelező.

Azonban az egyezmény létrejötte ellenére is számottevő különbségek mutatkoznak a tagállamok jogszabályai között az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával, illetve felfedésével szembeni védelme tekintetében. Ebből kifolyólag szükségessé vált tehát azoknak uniós szinten történő harmonizálása, a tagállamok által az üzleti titkok számára biztosított jogi védelem különbségei ugyanis azzal járnak, hogy az üzleti titkok nem élveznek egységes szintű védelmet az Unióban.

Ez azt eredményezi, hogy a belső piac ezen a területen széttagolttá válik, a vonatkozó szabályok visszatartó ereje összességében véve pedig gyengül. A belső piac állapotát ez akként befolyásolja, hogy a szóban forgó különbségek következtében csökken az ösztönző hatás arra, hogy a vállalkozások olyan határokon átnyúló, innovációval kapcsolatos gazdasági tevékenységeket folytassanak, amelyek üzleti titokként védelmet élvező információk hasznosításától függenek.

Az irányelv sikeres és határidőben való átültetésére tett erőfeszítések eredményeként létrejött törvényjavaslattal kapcsolatban kihangsúlyozandó, hogy az üzleti titok védelmére vonatkozó, az irányelvből fakadó új fogalmi megközelítés, jogintézmények és eljárási szabályok nem a polgári törvénykönyvben és az új polgári perrendtartásról szóló törvényben kerültek elhelyezésre, hanem egy új jogszabály megalkotása révén kerülnek beépítésre a nemzeti jog rendszerébe. Ennek megfelelően a törvényjavaslat két fő egységre tagolódik: egy anyagi jogi és egy eljárásjogi részre. Ezen új jogszabály a szellemi tulajdonjogi, úgynevezett ágazati törvények mintájára, az irányelv elvárásainak megfelelően épül fel.

Engedjék meg, hogy elsőként, igazodva a törvényjavaslat felépítéséhez, az anyagi jogi rendelkezéseket és az üzleti titok jelenlegi védelméhez viszonyított változásokat ismertessem. A polgári törvénykönyv jelenlegi logikája alapján a magántitkok személyiségi jogi oltalmat élveznek, hasonlóképpen a magántitkok egyik típusaként azonosított üzleti titokhoz. Ezen megoldás egyrészről egy paradox, önellentmondásos helyzetet eredményez, hiszen az üzleti titok bár személyiségi jog, a gyakorlatban mégis annak vagyoni oldala dominál, a kereskedelmi fogalom részét képezi. A jelenlegi megközelítés másrészről azért sem fenntartható, mert az irányelv kifejezetten vagyoni jogi szemszögből szabályozza az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseket.

Ennek okán szükségessé vált az üzleti titok védelmére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés kivétele a polgári törvénykönyv személyiségi jogi részéből és egy önálló jogszabályban való elhelyezése. Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseknek a polgári törvénykönyv személyiségi jogi részéből való kikerülésével az eddigi személyiségi jogi alapon nyugvó védelem átalakul. Az üzleti titok a jövőben nem személyiségi jogi jellegű, hanem az új jogszabályban biztosított, vagyoni jogi jellegű védelmet élvez majd. Ez egyrészről feloldja a hatályos polgári törvénykönyv már ismertetett, paradox megoldását, miszerint az üzleti titok és a védett ismeret személyiségi jogi védelmet élvez, ugyanakkor ezzel párhuzamosan forgalomképes és elidegeníthető is. Szükséges ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a javasolt megoldás nemcsak az uniós, hanem az irányadó egyéb nemzetközi egyezményekkel, így elsősorban a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezménnyel is összhangban van.

A törvényjavaslat elfogadása esetén tehát a természetes és jogi személyek magántitkai az eddigi rendelkezésekkel azonos módon személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a védett ismeret a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő, speciális védelmet élveznek majd. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy amennyiben egy üzleti titok egyúttal magántitok is, akkor ne lehetne a polgári törvénykönyv alapján az ott meghatározott igényeket is megfelelően érvényesíteni. Továbbá a törvényjavaslat az irányelvben lefektetetteknek megfelelően tartalmazza az üzletititok-védelem korlátainak új megközelítését, kiegészítve az irányelv által bevezetett új, az eddigieknél kiterjedtebb és hatékonyabb szankciórendszerrel.

Az innováció és a verseny ösztönzése érdekében az irányelv és így a törvényjavaslat rendelkezései sem keletkeztethetnek kizárólagos jogokat az üzleti titokként védett know-how-ra vagy információkra vonatkozóan. Ily módon fennmaradhat a lehetősége az ugyanolyan know-how vagy információ független felfedezésének. A jogszerűen megszerzett termékek műszaki visszafejtése szintén az információszerzés jogszerű eszközének tekintendő. Az ilyen szerződéses megállapodások megkötésének szabadsága azonban jogilag korlátozható, a jogsértés megvalósulásához nem elegendő ugyanakkor a jogosult hozzájárulásának hiánya, hanem további feltételként szükséges a jogsértésként nevesített esetek megvalósulása vagy a jóhiszeműség és tisztesség elvével ellentétes magatartás.

A kivételek köre ugyanakkor bővül is a jelenlegi polgári törvénykönyvben található rendszerhez képest, biztosítva ezzel többek között a munkavállalók képviseleti jogainak vagy akár a szólásszabadságból fakadó jogok megfelelő gyakorlását. Az irányelv alapján a védelem kivételei között nevesítésre kerül az az eset, amikor az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény teszi lehetővé. Ennek alapján tehát a törvényjavaslatban nem kerülnek felsorolásra azok az esetek, amikor az adott információ ugyan üzleti titoknak minősül, de ezalól jelen jogszabályon kívüli hazai törvény vagy egyéb, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus mégis kivételt enged.

Külön hangsúlyozandó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, amely közérdekből nyilvános adatnak minősít egyes üzleti titkokat. Ezek nem tartoznak az üzleti titok fogalma alá.

Ugyanakkor fontos szempont, hogy a tagállamok az irányelvben felhatalmazást kaptak az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban az irányelvben előírtnál szélesebb hatályú védelem előírására is. A védelem teljességéhez szükségesnek mutatkozik, hogy a lehető legteljesebb mértékben át legyenek emelve az üzleti titok védelméről szóló törvénybe a szellemi tulajdoni törvények bevált szankciói, valamint eljárási könnyítései. A teljes átvétel csak ott nem lehetséges, ahol az uniós jogalkotó az üzleti titok sajátos, korlátos védelme miatt tudatosan eltér a bevált szankciórendszertől.

A szankciórendszer kiegészül továbbá a magyar jogban eddig ismeretlen, alternatív pénzbeli ellentételezés jogintézményével, a határozatoknak a jogsértő költségére történő közzétételének lehetőségével, valamint a bíróság által figyelembe veendő, kötelező mérlegelési szempontokkal. A szankciórendszer kibővítésével és finomhangolásával olyan eszközök adhatóak a jogosultak kezébe, amelyek teljeskörűen alkalmasak az üzleti titokból fakadó jogokkal kapcsolatos jogsértések elleni fellépésre. Ezek az eszközök tehát a kkv-któl a nagyvállalatokig serkentően hatnak az üzleti tevékenységre, ezen belül különös tekintettel az innovációra és a kutatás-fejlesztési erőfeszítésekre.

A törvényjavaslat másik nagy szerkezeti egységére, az eljárásjogi részre áttérve a következőket fontos kihangsúlyozni. Az üzleti titok védelmével kapcsolatos, kifejezetten az üzleti titok megsértésével kapcsolatos polgári peres eljárásokban a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályainál szigorúbb titokvédelmi kötelezettség kerül bevezetésre, hasonlóképpen az iratbetekintéssel kapcsolatos rendelkezésekhez. Az ilyen perek sajátossága az, hogy az üzleti titok tartalmának megismerése, vizsgálata elkerülhetetlen, az állítólagos jogsértő ugyanis elsősorban arra építheti érdemi védekezését, hogy a jogosult által állított üzleti titok nem részesül védelemben, emiatt nem írható elő az üzleti titok megismerésének a teljes tilalma, azt legalább a felek mindegyikének és jogi képviselőiknek, a titokjogosulttól különböző fél, illetve jogi képviselője esetében megfelelő titoktartási kötelezettség előírásával megismerhetővé kell tenni, sőt a hozzáférhetővé tétel a szakértő esetében is szükséges lehet.

Ezen túlmenően az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó joganyag a speciális jogtárgyhoz igazodó különös szabályokkal egészül ki. Bevezetésre kerül továbbá az állítólagos jogsértő által nyújtott biztosíték mellett a jogsértőnek állított magatartások továbbfolytatása engedélyezésének lehetősége is.

(17.50)

Az üzleti titok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásokban ‑ ugyancsak a szellemi tulajdonjogi ágazati törvények mintájára, illetve az irányelv rendelkezéseinek megfelelően ‑ lehetővé kell tenni a bíróság ítéletének való meg nem felelés esetén a végrehajtási bírság ‑ akár ismétlődő ‑ kiszabását is, amely a végrehajtás hatékonyságát hivatott növelni.

Az üzleti titok fogalmának a polgári törvénykönyv rendszeréből való kiemelése szükségszerűen magával vonja a kódexre hivatkozó jogszabályok rendelkezéseinek módosítását is. Ezek közül is külön kiemelendő a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása. Az üzleti titok megsértése esetén eddig kettős jogalap, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény és a polgári törvénykönyv alapján is lehetett eljárást kezdeményezni. Ez a kettős rendszer azonban kevésbé volt átlátható. Az irányelv szabályainak átültetésével egyidejűleg átfedés keletkezne a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben biztosított védelemmel, ami veszélyezteti az irányelv rendelkezéseinek tényleges érvényre jutását.

A kettős jogalap a továbbiakban tehát nem tartható fenn. Mindezek alapján az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályozás kivételre kerül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényből, és az üzleti titok védelme egységesen, a jelen előterjesztésben foglalt jogszabály szerint valósul meg. Ennek alapján a törvényjavaslat elfogadása esetén mind a piaci hatású, az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző, mind pedig az ilyen hatással nem rendelkező üzletititok-sértés ellen az üzleti titok védelméről szóló törvény alapján lehet majd fellépni.

A törvényjavaslat társadalmi egyeztetés keretében széles szakmai körben véleményezésre került a jogalkalmazás érintettjei részéről is. Véleményt adott a Magyar Versenyjogi Egyesület, az AmCham Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület. A társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek is hozzájárultak egy hatékonyabb, a gyakorlatban jobban alkalmazható jogszabály kialakításához.

Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása mind az Európai Unió jogából fakadó kötelezettségeknek való megfelelés, mind pedig az üzleti titok védelmének pontosítása, finomhangolása végett szükséges. A törvényjavaslat elfogadása hozzájárul az innovációs, illetve kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzéséhez, a nemzetgazdaság élénkítéséhez és a piaci szereplők helyzetének javításához. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot ‑ annak megvitatását követően ‑ a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 198 2017.11.14. 1:29  177-198

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr, csak röviden. Elhangzott a közérdekű adattal kapcsolatos aggodalmak sora. Az infotörvényt gyakorlatilag nem érinti ez a fajta jogszabály, illetve ennek a szövege, tehát a közérdekű adatokat továbbra is ugyanúgy lehet kérni, ahogy az 2010 után kiszélesítésre került, a korábbihoz képest sokkal szélesebb körben.

Az, hogy az üzleti titoknál és a közérdekű adatnál van egyfajta határmezsgye, ahol néha bírói értelmezésre van szükség, nem jelenti azt, hogy a közszférából az adatok túlnyomó többségét első felszólításra ne kapná meg az ellenzéki képviselők közül bárki. Nyilván vannak vitatott esetek, amikor a bíróság dönt, de ezt szerintem nem szabad ennek a törvénynek a számlájára írni, ami itt van előttünk. Lehet, hogy az expozéban túl hosszú voltam vagy unalmas, és Gúr Nándor képviselőtársam nem tudta pontosan követni, de akkor is elmondtam, hogy kivételeket lehet más törvényekben, jogszabályokban meghatározni, el lehet térni, tehát éppenséggel hogy védtelenebbé lehet tenni az üzleti titok fogalmát.

Nagyon köszönöm Gyüre Csaba képviselőtársam hozzászólását, aki próbált ténylegesen a témánál maradni.

Ami pedig az általános kritikákat illeti, azt nem ennek a törvénynek a kapcsán szeretném megvitatni, mert ez egy politikai polémia lenne, és próbálok szakmai mederben maradni. Köszönöm szépen a felszólalásokat, és kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 70 2017.11.20. 2:01  67-70

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindig kicsit meglepődöm, amikor szocialista padsorokból a devizaválság kapcsán bármilyen kérdést kap a kormányzat (Moraj az MSZP soraiban. ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból: Válaszolj a kérdésre!), hiszen 2008-ban kezdődött ennek a problémának a válsághelyzete, amire önök dermedten reagáltak másfél évig, a saját maguk által előterjesztett törvényjavaslatot sem fogadták el a Bajnai-kormány alatt, mivel alkalmatlannak tartották a válság kezelésére. Ezek után feltenni kérdéseket, ahogy Dömötör Csaba államtitkár úr fogalmazott egyszer (Gőgös Zoltán: Nem mi tesszük fel, hanem egymillió állampolgár, egymillió!), ez olyan, mint amikor a gyújtogató a tűzoltókat vonja felelősségre, hogy éppen milyen formában oltják a tüzet.

Önök családok százezreit sodorták bele ebbe a devizahitel-csapdába azzal, amikor megszüntették (Gőgös Zoltán: Kósa Lajos! Szijjártó Péter!) a lakástámogatási rendszert, amit az első Orbán-kormány bevezetett. (Bangóné Borbély Ildikó: Mikor ment az euró 300 forint alá? ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.), és nem segítették a jelenlegi kormányzat devizaadósokat segítő intézkedéseit, nem szavazták meg a jelzálogalapú devizahitelek betiltását, a kamatemelés korlátozását (Bangóné Borbély Ildikó: Mikor volt utoljára 300 alatt?), az árfolyamgátat és a végtörlesztést sem.

A forintosításról szóló törvényt sem támogatták, holott ezt akár 2008-ban az önök által kinevezett jegybankelnök is javasolhatta volna, és az akkori jegybank is segíthette volna. Gyakorlatilag csupa olyan kérdést tesznek fel, amelyeket önök maguk megoldhattak volna. Mi megoldottuk. Önök nem támogatták. És nem követik azt sem, hogy mi folyik most épp a parlamentben, hiszen tavasszal fogadtuk el azt, hogy csak a becsérték 100 százalékán lehet árverezni az ingatlanokat. (Gőgös Zoltán: Addig örülj, amíg nem a házadnál teszik ezt!)

(12.40)

Ezalatt megegyezhetnek a felek, és ha megegyeznek, az egyúttal az elsétálás jogát is jelenti. Nem véletlenül említette a Végrehajtói Kar elnöke, hogy létezik, és valóban ilyesmi működhet. (Bangóné Borbély Ildikó: Értékesítsél már egy házat! ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.)

Az állapítható meg tehát, hogy önök nem tesznek semmit a magyar családokért, és gyakorlatilag politikai hecckampányt folytatnak a kormányzat ellen (Bangóné Borbély Ildikó: Az az egymillió ember, aki bajban van, ugye?), amely mindent megtett. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 72 2017.11.27. 4:09  69-79

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban: az Orbán-kormány nem fél semmitől, ami ebben a felvetésben szerepel. A magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, amelyek az európai ügyészség létrehozása mögött húzódtak, és amelyekre figyelemmel a lisszaboni szerződés elfogadásakor megteremtették a tagállamok egy ilyen szerv létrehozásának a lehetőségét. Mindvégig komoly szakmai munkával, konstruktívan vettünk részt ezeken a tárgyalásokon, és a jogbiztonság megőrzése mellett azt a célt tartottuk szem előtt, hogy a gyakorlatban jól működő és hatékony szervezet jöjjön létre.

Ugyanakkor fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az európai ügyészség felállításával a tagállamok ‑ büntetőjogi szuverenitásuk és az állam egyik alapvető funkciójának korlátozását vállalva ‑ az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adnák át az Európai Uniónak. Ezért álláspontunk szerint a rendelethez való csatlakozás csak akkor fogadható el, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvető princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elve.

Sajnos, a lefolytatott tárgyalások során, bár mindvégig kompromisszumkészségünkről tettünk tanúbizonyságot, nem az az eredmény született, amely tiszteletben tartotta volna ezeket a törekvéseket, és a jelenlegi feltételek mellett nem áll Magyarország érdekében, hogy részt vegyen a megerősített együttműködésben. Az európai ügyészséghez való csatlakozás esetleg szimbolikus, pláne politikai üzenete pedig nem írhatja felül azokat a szakmai szempontokat, amelyek a hatékony bűnüldözést, valamint az alkotmányossági és a közbiztonsági szempontokat tartják szem előtt. A magyar kormány az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni az európai ügyészség létrehozásában, így a megerősített együttműködésben sem.

Megjegyezném egyébként, hogy nincs egyedül az uniós tagállamok sorában, hiszen az Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Hollandia, Svédország, Málta, Lengyelország ugyanígy kimaradt ebből az együttműködésből. Tehát amikor rajtunk kérik ezt számon, talán meg kellene kérdezni a többi államot is, hogy milyen szempontok alapján jutottak el ehhez a döntéshez.

Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy Magyarország lojális, és az együttműködés szellemében együtt fog működni a felálló európai ügyészséggel, továbbá az, hogy nem veszünk részt az ügyészség lét­re­hozásában, nem eredményezheti az Európai Unió pénzügyi érdekeit is sértő bűncselekmények el­le­ni küzdelem hazai színvonalának csökkenését. Hatóságaink a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának maximalizálása érdekében továbbra is figyelmet for­dí­tanak olyan, már létező és tapasztalataink szerint is kiválóan működő európai ügynökségekkel, különösen az Eurojusttal folytatott együttműködésre, amely jelentőségének megtartása mellett a magyar kormány rendszerint kiáll az európai fórumokon.

Nagyon örülök a képviselő úr jogállamiságot féltő hozzászólásának, ugyanakkor szóvá tenném, hogy ön 2017. november 7-én egy mai napig elérhető bejegyzést tett közzé közösségi oldalán, amelyben a bolsevik csőcselék 1917. novemberi, oroszországi puccsáról emlékezett meg. A poszt az alábbi sorokat tartalmazza: „Álmomban sem gondoltam, hogy 28 évvel a rendszerváltozás után az elfeledett múlton nosztalgiázva tekintek majd ki a Parlament ablakán, abban reménykedve, hogy egyszer csak felúszik a Dunán a magyar Auróra cirkáló.” Azt hiszem, egyetlenegy jóérzésű ember sem gondolta volna, hogy 28 évvel a rendszerváltás után egy országgyűlési képviselő nosztalgiával gondol vissza a kommunista diktatúrára, és arra vágyik, hogy egy bolsevik államcsíny megdöntse a magyar demokráciát.

Tisztelt Képviselő Úr! Múlt szombaton emlékeztünk meg a szovjetek által kényszermunkára hurcolt sok százezer honfitársunkról, ön ezeknek az áldozatoknak az emlékét gyalázta meg ezzel a bejegyzéssel. Mélységesen elítéljük az ilyen megnyilvánulásokat, és itt az idő, hogy bocsánatot kérjen az elhurcoltak hozzátartozóitól. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Rétvári Bence: Így van! Most kérjél bocsánatot! Halljuk!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 170 2017.11.27. 2:03  165-174

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt folyik az eljárás.

A gyanú szerint a DK és az MSZP házi ügyvédje irányításával létrejött bűnszövetkezet 2011 és 2016 között olyan hálózatot hozott létre, amely diákmunka-közvetítéssel is foglalkozott. Sajtóinformációk szerint november 24-én a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága központjában tett tanúvallomást Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára, akinek azért kellett a hatóság kérdéseire válaszolnia, mert a tulajdonában álló Altus Zrt. több alkalommal is nagyobb pénzösszeget adott Czeglédy Csabának, akit 3 milliárdos költségvetési csalással gyanúsítanak.

(16.40)

A kölcsönszerződések olyan elemeket is magukban foglaltak, mint késedelmi kamat, személyi biztosíték (Dr. Bárándy Gergely: Ő felügyeli a NAV-ot!) és azonnali inkasszó, amelyek a baráti kölcsön helyett üzletszerű hitelezést feltételeznek. Felmerül a kérdés, hogy vajon Gyurcsány Ferenc cége rendelkezett‑e megfelelő engedéllyel pénzügyi kölcsön nyújtására. (Dr. Szakács László: Lehet, hogy a Quaestorhoz tartozik. ‑ Dr. Bárándy Gergely: Honnan tudod ezeket az információkat?) Amennyiben nem, úgy felmerül a bűncselekmény gyanúja, vagyis jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét valósította meg.

Gyurcsány Ferenc, a bukott baloldali miniszterelnök és felesége, Dobrev Klára azt állították, hogy mindössze baráti segítségnyújtásról volt szó a Czeglédy-ügyben, ennek mégis szöges ellentétére utalnak a szerződésben rögzített feltételek, köztük a jegybanki alapkamaton felül kikötött több ezer eurónyi pénz. (Dr. Bárándy Gergely: Erről te honnan tudsz? Hogy került ez az igazságügyi tárcához? Honnan?) „Az olajügyhöz érdemi hozzászólnivalóm nem tud lenni”, mondta Dobrev Klára a saját közösségi oldalán közölt jegyzőkönyvben (Dr. Harangozó Tamás: Honnan tájékozódsz?), amelyben kiderül, hogy egy politikai ügyről beszél, ahelyett, hogy érdemi választ adna, és ily módon tisztázná magát a felelősség alól. Gyakorlatilag nem adta meg a választ, miért nyújtott pénzt kedvenc házi jogászának, Czeglédy Csabának. (Dr. Szakács László: Szavazzunk az ítéletről! ‑ Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 174 2017.11.27. 1:02  165-174

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A kormány és a Fidesz azt tartja legfontosabbnak, hogy minél előbb az ügy sértettjeinek kárrendezésére sor kerüljön, tekintettel a kiszolgáltatott helyzetükre. A Fidesz-KDNP október 10-én országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, amelyben méltányosságon alapuló kárrendezés kifizetését kéri a magyar kormánytól. Az Országgyűlés november 14-én elfogadta a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló határozati javaslatot, így adott a lehetőség a károsultak lehető leggyorsabb kárrendezésére. Ez a kárrendezés azonban nem eredményezheti azt, hogy a kártérítés megfizetése alól a károkozó mentesüljön. Amennyiben kiderül, hogy az MSZP és a DK finanszírozását segítette elő Czeglédy Csaba bűnszervezete, akkor a kárrendezésre kifizetett összeget le kell vonni az érintett pártok állami támogatásából.

Összességében kijelenthető, hogy a Czeglédy-ügyben az egész magyar baloldalnak súlyos etikai és politikai felelőssége van. (Taps a kormánypártok padsoraiból. ‑ Közbekiáltások a kormánypárti padsorokból, köztük: Így van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 130 2017.12.04. 2:04  127-134

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ebben a témában valóban több levélváltás és vita zajlik itt a parlamentben. A minisztérium és az állatvédő szervezetek között viszont jó a kapcsolat. Le kell szögeznünk, hogy a jogos az állatvédők és a jó érzésű állampolgároknak az az igénye, hogy az állatok megfelelő védelemben részesüljenek.

A problémák azonban sokkal összetettebbek annál, mint ahogy ön itt egy huszárvágással a büntető törvénykönyv szigorításával megoldaná, hiszen ön is tudja, hogy az alapesete két év az állatkínzásnak, és minősített esetben három év szabadságvesztést lehet kiszabni. Éppenséggel a büntető törvénykönyvnek az a szigorítása tette ezt lehetővé, amit az előző kormányzati ciklusban vittünk át, amely külön törvényi tényállásban szabályozza az állatkínzást, a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megemelte a kiszabható szabadságvesztés mértékét, és minősített esetén pedig ‑ mint említettem ‑ háromévnyi szabadságvesztést tesz lehetővé. Megjegyzem egyébként, van olyan bírósági precedens, ahol kétévnyi letöltendő szabadságvesztést szabtak ki. Ha összevetjük azzal, hogy az emberölésnek is vannak olyan alakzatai, amikor öt év a kiszabható szabadságvesztés, akkor ha a három évet összevetjük az állatokkal, akkor szerintem el kell ismernünk, hogy valóban szigorú szabályozás az, ami Magyarországon van.

Nagyon nem szerencsés politikai üggyé emelni egy ilyen kérdést, hiszen maguk az állatvédő szervezetek is elfogadták, hogy nem a büntető törvénykönyv tartalmával van a baj vagy éppen a büntetés kiszabható mértékével, hanem lassabban alkalmazkodik hozzá a bírói gyakorlat, és még számtalan olyan ága van ennek a területnek ‑ oktatás, nevelés, hatósági gyakorlatok kialakulása ‑, amiben valóban előre kell lépni, és remélem, hogy itt az elmúlt évek is ezt igazolták, hiszen korábban ilyen mértékű szabadságvesztések kiszabására nem került sor; látszik a szigorodó bírói gyakorlat is.

(14.00)

Majd a következő válaszban néhány esetet is említeni fogok. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 134 2017.12.04. 1:10  127-134

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem először vitatkozunk itt a parlamentben olyan alapvető dolgokon, hogy a bíróság önálló hatalmi ág, és magának a törvényhozásnak sincs olyan jogköre, hogy átvegye a szerepét, és gyakorlatilag bírói mérlegelés nélkül kényszerítse a bírókat arra, hogy ítéleteket hozzanak. De ez az Alaptörvényben és egyéb helyeken is rögzített elvek, amelyek évszázadok óta élnek, és a polgári demokráciákban vannak ilyen velejárói, még ha ez az önök számára nehezen is elfogadható.

Ígértem néhány precedenst, amit a bíróságok hoztak. Ön is említette, hogy 4-4 hónapnyi fogházat szabtak ki a bíróságok ebben a nyíregyházi esetben, letöltendő fogházbüntetésről beszélünk, tehát nem felfüggesztettről. Van olyan ítéletünk Hajdúszoboszlón, ahol 6 hónap börtönbüntetésről van szó, a Pécsi Törvényszéknél félévnyi, egy újabb pécsi törvényszéki ítélet szintén félévnyi büntetést szabott ki, és mint említettem, a Pápai Járásbíróság kétévnyi szabadságvesztést is már kiszabott.

Tehát a bírói gyakorlat iránya szerintem mindenképpen üdvözlendő, és az állatvédők elvárásaival találkozik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 40 2017.12.11. 3:46  37-43

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is nem javasolnám a Jobbiknak, hogy holt lelkek szavazatait gyűjtsék (Moraj a Jobbik soraiban. ‑ Dr. Gyüre Csaba: Ti gyűjtitek!), mert az választási csalásnak minősül, és a büntető törvénykönyvben szabályozásra kerül. (Dr. Gyüre Csaba: Ez rólatok szól!)

A másik pedig az, hogy 2017 tavaszán a sajtó is beszámolt róla, hogy a kormánypártok részéről felmerült a választási eljárási törvény módosításának lehetősége. Éppenséggel önök voltak azok, akik nem voltak konstruktívak ezeknek az egyeztetéseknek a során, természetesen a baloldali pártokkal együtt, ezért nem tudott a Ház elé kerülni az a javaslat, amelyik a technikai kérdéseket rendezte volna.

A másik. Azt, hogy a jelenlegi szabályozás teljesen megfelel minden európai normának, egyrészt az Alkotmánybíróság döntése is tanúsítja, valamint a Velencei Bizottság vizsgálata is azzal zárult, hogy megfelelő a magyar szabályozás. Felhívnám arra is a figyelmet, hogy számos európai országban nem is létezik a levélben szavazás intézménye, tehát az, amit itt tragédiaként él meg, hogy a külföldön dolgozó magyarok ezzel nem rendelkeznek; egyrészt létesíthetnek ott is lakcímet, és akkor ebben az esetben hasonló módon tudnak szavazni, amennyiben átjelentkeznek oda.

(12.20)

A másik, éppen egy edinborough-i példát említett, a magyar állam aktivitására jellemző, hogy konzulátus nyílik Edinborough-ban, tehát pontosan ez a példa biztos, hogy nem jó, tehát mindenképpen ott is tudnak szavazni. A másik, hogy érdeksérelemmel ez a rész nem jár, mert mondom, akár idehaza, akár külképviseleteken mód van a szavazásra.

Amikor pedig a külhoni magyarok és a népszavazási ügyben 2004-ben folytatott tevékenységről esett szó, azért én meg megemlítenék egy most megtörtént esetet, amikor Vona Gábor keresztfia, a Jobbik egyik belső embere, Szatyori-Lázár Zoltán (sic!), ha jól idézem a nevét, szolnoki elnöke az önök szervezetének, azt mondta: „Az erdélyi magyarság nagyobb része az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan megvehető egy marék üveggyönggyel. Ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt. Kezdem azt hinni, bármennyire is keserű ezt kimondani, hogy nem érdemelték meg a kettős állampolgárságot.” (Zaj, köz­be­szólások a Jobbik soraiból.)Azzal folytatta szolnoki elnökük, hogy „köreikben ugyanis még a magyarországinál és nagyobb mértékű az elhülyülésre való hajlamosság”. Így szól a Jobbik egyik vezetőjének állásfoglalása a határon túli magyarokról, amire a Jobbik azt mondta, hogy helyrehozható hibáról van szó. Sikerült‑e már azóta helyrehozni a hibát? Megszűnt‑e a keresztapaság? Mikor tervezik leváltani azt az embert, aki a határon túli magyarokról így beszél? (Folyamatos közbeszólások a Jobbik sorai­ból.)

De beszélhetünk Vona Gáborról is, aki tavaly decemberben nem vett részt az ön által idézett Magyar Állandó Értekezlet ülésén, pedig még a baloldali pártok is elnöki szinten képviseltették magukat. De még ennél is súlyosabb az, hogy az ön pártelnöke nem szavazta meg a kettős állampolgárságot, ugyanis nem vette a fáradságot, és nem volt itt a teremben. Mindkét esetben valami jobb dolga akadt.

Nagyon érdekes tehát, amikor önök jönnek elő ilyen kérdésekkel, és gyakorlatilag teljesen hátat fordítanak ezeknek az ügyeknek, lenézik a határon túli magyarokat, mondvacsinált okokkal akarnak feszültséget kelteni a magyar állampolgárok, választópolgárok között, ugyanakkor az önök tevékenységének minden lépésénél tetten érhető, hogy akadályozzák egy olyan szabályozás kialakítását, ami gyakorlatilag szakmai, technikai alapon kezelné az esetleg felmerülő vitás kérdéseket. Ugyanabba a táborba tartoznak, mint önöktől ott balra akik tanyáznak, vagy éppenséggel a másik oldalon, akik ülnek, egy táborba terelődtek. Egyedül a kormány gyűlölete vezérli önöket, semmit nem akarnak tenni az összmagyarságért. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 106 2017.12.11. 2:04  103-110

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Minden jóérzésű ember megdöbben, ha arról értesül, hogy az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportot, idős embereket és diákokat rövidítenek meg bérük visszatartásával és ki nem fizetésével. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Hazudnak!) Az utóbbi idők egyik legfelháborítóbb korrupciós botránya, amelyben ráadásul idős emberek és diákok az áldozatok, Szombathelyről indult, és úgy tűnik, hogy valóban az egész országot behálózta.

Jelenleg Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt folyik az eljárás. A gyanú szerint a DK és az MSZP házi ügyvédje irányításával létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan hálózatot hozott létre, amely diákmunka-közvetítéssel is foglalkozott. A gyanú szerint a Czeglédy Csabához köthető bűnszervezet hozzávetőlegesen 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek úgy, hogy az érintett iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót és a személyi jövedelemadót nem vallották be. A Magyar Szocialista Párt és Gyurcsány Ferenc pártja továbbra is titkolózik, és védik az adócsalás miatt előzetes letartóztatásba helyezett Czeglédy Csabát.

(13.40)

Ugyancsak pénzmozgások voltak Gyurcsány Ferenc, illetve Dobrev Klára és Czeglédy Csaba cégei között. Elérkezett az ideje, hogy végre színt valljanak, hogyan is viszonyulnak bizalmasuk botrányos ügyleteihez. Ha továbbra is hallgatnak, azt erősítik, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció azért vállal közösséget házi ügyvédjükkel, Czeglédy Csabával, mivel az általa a gyanú szerint elcsalt több mint 3 milliárd forint feltételezhetően akár a két párt kasszáját is gyarapíthatta. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 110 2017.12.11. 1:11  103-110

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A kormány és a Fidesz-KDNP azt tartja a legfontosabbnak, hogy minél előbb kártalanítsák az ügy sértettjeit. A kárrendezés során a kiszolgáltatottak helyzetére tekintettel a Fidesz-KDNP országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, amelyben méltányosságon alapuló kárrendezés kifizetésére kérte a magyar kormányt. Az országgyűlési határozati javaslat november 14-i elfogadásával utat nyitott a károsultak, diákok és nyugdíjasok lehető leggyorsabb kárrendezésére. Ez azonban nem eredményezheti azt, hogy a kártérítés megfizetése alól a károkozó mentesüljön. Ha további károk, káro­sultak vannak, csak biztatni tudom őket, hogy je­lentsék be az igényüket (Dr. Szakács László: Quaes­tor! ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Farkas Flórikáról is beszélj!), és nyilvánvalóan nyitottan fogjuk fogadni ezt a problémát, illetve ennek a rendezését is.

Összefoglalóan tehát elmondhatjuk, hogy a Czeglédy-ügyben az egész magyar baloldalnak súlyos etikai és politikai felelőssége van, ezért mindenképpen indokolt annak vizsgálata (Dr. Szakács László: Mi van még a tarsolyodban?), hogy történt‑e burkolt párfinanszírozás. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 20 2017.12.12. 4:43  17-20

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A tegnapi nap függvényében egy kicsit érdekes volt ez a mai felszólalása, ugyanis itt voltam magam is a teremben, amikor önök személy szerint megfenyegették a független Állami Számvevőszék elnökét. (Derültség és moraj a Jobbik padsoraiból. ‑ Közbeszólások ugyanonnan, többek között Szávay István: Mit csináltunk? ‑ Dr. Lukács László György: Tegyen feljelentést, államtitkár úr! Itt volt hivatalos személyként a legfőbb ügyész, ő se tett feljelentést!) Ez a magyar demokrácia történetében példátlan botrány, amely párját ritkítja. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból. ‑ Az elnök csenget.) Nagyon sokat elmond az önök hozzáállásáról annak kapcsán, hogy hogyan képzelik el az állam működését. A másik… ‑ lehetséges, hogy erre is sor fog kerülni, nyilvánvaló, és akkor majd meglátjuk, hogy fenntartják‑e majd ezeket a fenyegető magatartást tanúsító szavaikat.

Ami a probléma lényegét illeti, itt valóban a nagy plakátokat említette, amit a gazdájuk a rendelkezésükre bocsátott a tavasz folyamán.

(8.50)

Saját bevallásuk szerint 6500 forintos egységáron, 3 hónapon keresztül, 105 millió forintért kapták meg ezeket a felületeket. (Dr. Gyüre Csaba: Ti ennél olcsóbban kaptátok!) Nem kell matematikusnak lenni ahhoz (Zaj a Jobbik soraiban.), hogy ha ugyanakkor az LMP egy hónapra 80 ezer forintért kapta meg ugyanezeket a plakátokat (Dr. Gyüre Csaba: Hogy tudsz így hazudni?), akkor gyakorlatilag önök tiltott pártfinanszírozásban részesültek. Ha ezt kiszámoljuk, akkor szerintem nem az Állami Számvevőszék által kiadott 331 millió forint, hanem sokkal súlyosabb büntetés sújtaná önöket, úgyhogy önök lebuktak. Ezt nagyon nehéz elviselni valószínűleg, és nagyon rossz a szájíze ettől a dolognak, de hogy ezt demokráciaproblémának állítani be, hogy behoztunk egy új pártfinanszírozási törvényt, amikor gyakorlatilag minden párt, aki a parlamentben van, megfelelő finanszírozásban részesül, amikor a választásokra önálló finanszírozásban részesülhetnek…! Ha önök nem olyan gyávák, mint Solymáron, és minden választókerületben képviselőjelöltet fognak állítani, akkor 800 millió forint támogatásban részesülhetnek a 2018. évi kampányban. Ha ez önök­nek nem elég, akkor ott valószínűleg nagyon súlyos problémák vannak, tehát ott vagy eltűnik a pénz ‑ ugyanúgy, mint különböző cégeiknél, amelyek cégtemetőben végezték ‑, vagy pedig olyan zavarok vannak, amelyeket tapasztalhattunk a tavasz folyamán, amikor különböző kérdések elhangzottak Vona Gábor pártelnök irányában, és úgy látszik, nem rendelkezik olyan számokkal, hogy hogyan működik a pártja. Kérdezem én: hogyan lehet olyasvalaki miniszterelnök-jelölt, aki egy pártot sem tud vezetni, mert nem tudja, hogy mi folyik ott? Mindig Szabó Gábor pártigazgatóhoz irányít mindenkit ‑ aki ugyanúgy nem közöl adatokat.

Ugyanúgy nem adták meg az Állami Számvevőszéknek sem az adatokat. Ön is elmondta tegnap, hogy lejárt a határidő, és utána már nem tudták felrögzíteni (Dr. Gyüre Csaba: Ez hazugság! ‑ Szávay István: Ne hazudj már!) elektronikusan azokat az adatokat, amelyeket határidőn belül fel kellett volna rögzíteniük; s azok után még önök háborognak azon, hogy az Állami Számvevőszék megállapítja, hogy önök nem együttműködők. Utána gyakorlatilag az ügyészségi vizsgálatot megkapták, a NAV-vizsgálat is zajlik, hiszen ha ilyen dömpingáron vagy dömpingár alatt, szinte ingyen jutnak felületekhez, az az áfa­csalás gyanúját is felveti. Persze, tudom, áfaügyben önök között ülnek olyan szakértők, akik gyakorlatilag több tízmilliós tartozással süllyesztettek el cégeket, de szerintem ez pártszinten vagy a demokratikus pártok szintjén nem folytatható gyakorlat.

Ugyancsak érdekes jelenség az is, hogy amikor megkérdeznek egy-egy párttagot önöknél vagy itt a folyosón kóricáló képviselőt, akkor mindenki azt mondja, hogy nem illetékes az ügyben, nem rendelkezik adatokkal. Kérdezem én, hogyan működnek önök, ha nem tudják azt, hogy hány plakáthelyet vesznek, mennyit fizetnek egy plakáthelyért, kitől vásárolják ezeket, utána különböző trükközésekbe bonyolódnak, hogy magánszemélyektől vagy adományokat gyűjtenek ‑ és majd lehetséges akkor, hogy a barátjuk 500 ezer forint alatti apró tételekkel fogja kisegíteni önöket ebben az ügyben?

Összességében megállapítható, hogy az egész ügy, amiről beszélünk, az önök magatartására vezethető vissza. Ajánlom figyelmükbe, olvassák el a párttörvény vonatkozó passzusait (Szávay István: Taníts, mester!), abban le van írva, hogy mi a tiltott pártfinanszírozás. Önök ebben az állapotban vannak. Persze, agresszívan támadnak, hogy ezt leplezzék, de azt tudom ajánlani önöknek, hogy tanulmányozzák a jogszabályokat, rendezzék a pénzügyeiket, és az átláthatóságot teremtsék meg, akkor nem kell ilyen problémákkal küzdeniük. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Szávay István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 204 2018.02.20. 1:47  203-207

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja Magyarország és a Koszovói Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetése. Az egyezmény célja Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a kiadatás eljárásjogi kereteinek megteremtése. Az egyezmény meghatározza a kiadatási bűncselekmények körét, a kiadatás megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rögzíti a kiadatási kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a kiadatási kérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, valamint rendezi a harmadik állam részéről történő továbbadás, illetve a kiadatási kérelmek ütközésének eseteit. Az egyezmény rendelkezik a specialitás elvének érvényesüléséről, az ideiglenes letartóztatásról, a személy átadásáról, illetve annak elhalasztásáról, az ideiglenes kiadatás intézményéről, valamint az átmenő szállításról.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az egyezmény tartalmazza továbbá a tárgyak elkobzásáról és átadásáról, a költségviselésről, az adatvédelemről, a más nemzetközi szerződésekhez való viszonyról és vitarendezésről szóló rendelkezéseket. Az egyezmény kihirdetését törvényben szükséges megtenni, mivel az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit is érintő kérdésekben kell állást foglalni. Az egyezményben nem szabályozott kérdésekben a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései az irányadók. Az egyezmény csak akkor léphet hatályba, ha a részes államok saját nemzeti joguknak megfelelően kihirdetik az egyezmény rendelkezéseit.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt képviselőket, hogy fogadják el a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 208 2018.02.20. 1:42  207-211

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetése. Az egyezmény célja Magyarország és a Koszovói Köztársaság között az elítélt személyek átszállítására vonatkozó szabályok megállapítása annak érdekében, hogy az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedésének elősegítése céljából saját államukban tölthessék le végrehajtandó büntetésüket. Az egyezmény meghatározza az elítélt személyek átszállításának feltételeit, az eljárás lefolytatása érdekében megküldendő iratokat, rögzíti az átszállítási kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, az átadás szabályait, az átvett büntetés végrehajtásának szabályait, rendezi a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat a felek között, valamint az elítélt személy irányába.

Az egyezmény rendelkezik az átmenő szállításáról, a nyelvhasználatról, a költségek viseléséről, a más nemzetközi szerződésekhez való viszonyról és a vitarendezésről. Az egyezmény kihirdetését törvényben szükséges megtenni, mivel az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit is érintő kérdésekben kell állást foglalni. Az egyezményben nem szabályozott kérdésekben a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései az irányadók. Az egyezmény csak akkor léphet hatályba, ha a részes államok saját nemzeti joguknak megfelelően kihirdetik az egyezmény rendelkezéseit.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt képviselőket, hogy fogadják el a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)