Készült: 2020.02.21.05:02:21 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 276 2014.09.15. 3:46  273-292

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy államtitkár úr is említette, egy uniós keretrendszeren belül kellett kialakítani azt a szabályozórendszert, ami a magyar használatarányos útdíjrendszert jelenti napjainkban. Valóban, az érdek-képviseleti szervezetekkel közösen került kialakításra, és kellően innovatív magyar megoldást találtunk. Ennek része az a viszonylati jegy, amely lehetővé tette, hogy külön beruházás nélkül a fuvarozók azonnal alkalmazkodni tudjanak a rendszerhez. Részben ez okozta azokat az anomáliákat, ahol jóhiszeműen beleeshettek egy olyan hibába, hogy ugyan megfizették az útdíjat, de bírságolás alanyaivá váltak.

Az eredeti törvény megadta a kormánynak, a minisztériumnak azokat a felhatalmazásokat, amelyek a technikai kezelést lehetővé tették, az útdíjköteles szakaszok kialakítását vagy éppenséggel új szakaszok beépítését. Erre is volt példa a törvény bevezetése óta, és megfelelően működik az érdek-képviseleti szervezetekkel a gyakorlat kialakítása és a technikai feltételek módosítása. De miután itt állami bevételekről van szó a bírság miatt, ezért került vissza a parlament elé ez a törvény, és ezért kell itt döntenünk arról, hogy ne sújtsuk a magyar vállalkozásokat egy olyan bírságtömeggel, ami ellehetetlenítené a működésüket.

(21.00)

Nagyon fontos, hogy sikerült elérnünk azt, hogy úthasználat alapján kerül sor díjfizetésre, nem időarányosan, ami, ahogy államtitkár úr is említette, főleg a külföldi fuvarozóknak kedvezett a korábbi időszakban. Ezzel a módosítással el tudjuk érni azt, hogy valóban, aki a 60 napos határidővel élve bejelenti a korábbi időszakra vonatkozóan, hogy ugyanolyan típushiba miatt többszörös bírságban részesült, ami esetenként 165 ezer forintos, és ha az esetek számát figyelembe vesszük, akkor milliós nagyságrendű terhet is jelenthetett a vállalkozásoknak, akkor a parlament tud adni egy olyan felhatalmazást a díjbeszedőnek, illetve az eljáró hatóságnak, hogy mentesíteni tudja a vállalkozásokat ez alól az indokolatlanul nagy teher alól.

Összességében a javaslat, ahogy a munkacsoporton belül egyeztetésre került, a fuvarozói társadalom részéről is támogatással bír. Azt hiszem, nem az a célja a törvényalkotónak vagy éppen a jogszabályok alkalmazóinak, hogy bírságolásokkal túlzott terheket rójanak a gazdasági szereplőkre, hanem éppen az, hogy elősegítsék a működési feltételek javítását. Ahogy államtitkár úr is említette, valóban már megtanulták alkalmazni ezt a rendszert a magyar fuvarozó vállalkozások, és egyre jobban terjed, hogy a fedélzeti egység segítségével, műholdas követéssel valósul meg a díjfizetés, ami eleve kizárja ezeknek a problémáknak az ismétlődését. Remélhetőleg ez lesz az utolsó olyan alkalom, amikor foglalkoznia kell a tisztelt Háznak ilyen jellegű kérdéssel.

Összességében tehát a frakció részéről mindenképpen támogatjuk ezt a javaslatot, és kérjük a tisztelt Házat is, hogy szavazza meg a módosítást. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 50 2014.09.16. 5:36  21-65

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán az eddig elhangzott hozzászólásokból is kitűnt, hogy mennyire bonyolult kérdéssel kellett szembenéznie a jogszabályt megalkotó kormányzatnak. Hiszen attól a véleménytől kezdve, a bankok féltésétől egészen addig, hogy az adósoknak engedjünk el minden adósságot, minden elhangzik a teremben. Sőt, van olyan vélemény, amely szerint mindkettőt egyszerre valósítsuk meg, ha jól értettem bizonyos képviselői szavakat.

Nyilvánvaló, hogy ezek fizikai lehetetlenségek. Ehhez képest sikerült egy olyan, jogilag is védhető és koherens javaslatot letenni a kormányzat részéről, ami mindenképpen támogatható.

Ez a törvényjavaslat nagyon fontos lépés abban a folyamatban, amelynek célja, hogy lezárjuk a magyar családokat az elmúlt évtizedben leginkább sújtó társadalmi és gazdasági problémát. Megteremtheti a törvényjavaslat, hogy Magyarországon végre fair bankrendszer jöjjön létre. Ennek érdekében a jogalkotónak végig kellett tekintenie azokat a speciális eseteket és együtt kellett kezelnie, amelyek az elmúlt évek devizahiteleseket segítő intézkedései nyomán kialakultak.

2011-ben, az otthonvédelmi akcióprogram keretében a végtörlesztési program megteremtette annak lehetőségét, hogy a svájci frank esetén 180 forint, az euró esetén 250 forint, japán yen esetén pedig 2 forintos árfolyamon törlesszék azok a devizahiteleiket, akik elő tudták teremteni ennek forrásait. A korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint majdnem 170 ezer devizahiteles törlesztette fix árfolyamon összesen 1354 milliárd forint értékű devizahitelét. Esetükben megszűnt a devizakitettség, miközben az érintett devizahitel-állomány közel negyedével csökkent.

A kedvezményesen végtörlesztett ügyfelek felé az ügyfél külön kérése esetén kell elszámolni a hitelintézetnek. A visszajáró összegből - forrásaink értelmezése szerint - le kell vonni a végtörlesztésnél igénybe vett árfolyamkedvezményt. A visszatérítést az ügyfél kezdeményezheti 2015. március 1. és március 31. között, amikor 10 ezer forint díj ellenében kezdeményezheti ezt az eljárást, amit visszakap, amikor kiderül, hogy a banknak tényleges fizetési kötelezettsége van.

Ugyancsak 2011-ben a Nemzeti Eszközkezelő a legnehezebb helyzetű hitelesek érdekében jött létre. A célja az volt, hogy a bajba jutott hiteles hosszú távon ne veszítse el ingatlanát. A hitellel terhelt ingatlan tulajdonjoga az eszközkezelőre száll át, de a volt tulajdonos bérlőként az ingatlanban maradhat, illetve maradhatott. 2014 közepéig közel 20 ezer ingatlant ajánlottak fel az Nemzeti Eszközkezelő részére. A Nemzeti Eszközkezelő segítségét igénybe vett ügyfelek esetében lényegében a bank és az eszközkezelő között zajlik csak elszámolás, az ügyfél nem kap visszatérítést, mivel már részesült nagy összegű segítségben. Ilyen esetben is az ügyfél igényelheti a követeléskezelőtől a követeléskezelőnek átadott hitelek esetében, hogy számoljon el vele.

(12.30)

A követeléskezelő köteles fizetni az ügyfélnek, de az összeg egy részét a követeléskezelő a fizetésre kötelezett banktól igényelheti.

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján 2012. április és 2014. július között összesen 174 488 árfolyamgát-szerződést kötöttek, amely a korábbi 5712 árfolyamgát-szerződéssel együtt 185 ezer darab. A hitelintézeteknél megnyitott gyűjtőszámlák aránya a lakossági devizahitel, jelzáloghitelek számához viszonyítva 35,8 százalék. A már rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya 2014. július végén 1502 milliárd forint volt. A gyűjtőszámla-állomány 2011. június végére elérte a 23,7 milliárd forintot. Az árfolyamgát-konstrukcióban részt vevő devizahiteles ügyfelek eddig összesen 42 milliárd forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek, ami egy átlagos árfolyamgát által védett hiteladós esetében 225 ezer forint megtakarítást jelent.

Az árfolyamgátasoknak a visszajáró összeget először a gyűjtőszámla, majd a devizahitel terhére kell elszámolni, ahogy az a miniszteri expozéban is elhangzott. Az előbbi esetében az MNB aktuális árfolyama szerint kell az ügyfél devizakövetelését beszámítani. Az elszámolásnál a bankok által átvállalt követelésrész összegével csökkenteni kell a visszajáró összeget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, az elmondottak alapján is látható, hogy a bankok elszámoltatása minden hitelszerződésre kiterjed, legyen az forint- vagy devizahitel, hiszen így teremthetjük meg annak a lehetőségét, hogy minden magyar család visszakapja a tőle jogtalanul elvett forint százezreket, és ezt követően végre létrejöhessen egy fair bankrendszer Magyarországon, tehát mind az adósok, mind az üzleti környezet olyan sérelme nélkül, aminek komolyabb társadalmi kihatásai lennének.

Köszönöm a figyelmet, és kérem, hogy támogassuk a javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 54 2014.09.16. 0:12  21-65

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Bocsánat, ha félreérthető voltam. Az a kettős elvárás, hogy a bankok se sérüljenek, és az adósok is megkapjanak mindent. Erre vonatkozott a megjegyzésem. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 68 2014.09.16. 7:47  65-92

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat átfogóan igyekszik elvégezni egy első látásra aprónak és jelentéktelennek tűnő, de a magyar gazdaság szempontjából létfontosságú törvénymódosítást. A teljesség igénye nélkül a javaslat tartalmazza a takarékszövetkezeti törvény módosítását a szövetkezeti integráció megvalósítása érdekében; a hulladéktörvény módosítását, hogy megnyugtatóan rendezni tudjuk az iskolai papírgyűjtés körüli jogi helyzetet; tartalmazza a társaságiadó-törvény módosítását, hogy több pénz jusson az új hazai filmek készítésére; tartalmazza az Eximbank-törvény módosítását az export élénkítése érdekében; és nem utolsósorban az agrárpiaci törvény módosítását azért, hogy megállítsuk a hazai bortermelésre káros importot.

Az indítvány javaslatot tesz arra, hogy a választási évben a központi költségvetést ne október 15-ig, hanem csak október 30-ig kelljen benyújtani, annak érdekében, hogy a választást követően biztosított legyen a szükség idő a megfelelő szakmai előkészítésre. Azt gondolom, hogy ez egy méltányolható technikai módosítási szándék. Ehhez kapcsolódóan szeretném tolmácsolni a Fidesz-frakció azon javaslatát, hogy kerüljön ki az államháztartási törvényből az a passzus, miszerint a központi költségvetés benyújtását követő 30 napon belül az önkormányzatoknak is el kell fogadniuk a saját költségvetési koncepciójukat. Nem életszerű ugyanis, hogy a helyi közgyűlés már novemberben az ehhez szükséges információk birtokában legyen, ezért szeretném a frakció támogatásáról biztosítani ezt a szándékot. Ebben a kérdésben a frakció egy módosító indítvánnyal fog élni.

Arra tekintettel, hogy összesen 23 törvényt módosít a javaslat, engedjék meg, hogy a továbbiakban csak néhány módosítandó törvényről beszéljek, és a többi témát átengedjem képviselőtársaimnak.

Elsőként az Eximbank-törvény módosításáról szólnék. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az Eximbank, illetve a Magyar Exporthitel Biztosító az ügyfelek által megvalósított befektetéseket is finanszírozza. A módosítás lehetővé teszi a devizakülföldi természetes személlyel történő szerződéskötést. Ezenkívül definiálja a nemzetközi versenyképességet javító befektetés, a nemzetközi versenyképességet javító beruházás és a nemzetközi versenyképességet javító forgóeszközigény fogalmát.

A 6. és a 7. § hozzáilleszt egy új 17. §-t az Exim-törvényhez, amely szerint az igazgatóság és a felügyelőbizottság, valamint a vezérigazgató esetében megszűnik a párttisztség viselésével való összeférhetetlenség. A cél az, hogy a pártban betöltött tisztség ne legyen akadálya az egyébként szakmailag rátermett személyek kinevezésének. Sokszor előfordult ugyanis, hogy többéves tapasztalattal vagy kiemelkedő elméleti tudással rendelkező személyeket nem lehetett kinevezni, holott stratégiai célok és más körülmények indokolttá tették volna e személyek kinevezését.

A 8. § a vámtitokra vonatkozó rendelkezéseit módosítja az Exim-törvénynek, amelynek célja, hogy összhangba hozza az erre vonatkozó szabályozást az uniós közösségi joggal. A közösségi jog csak abban az esetben engedélyezi harmadik ország felé vámtitkok kiadását vámáru-nyilatkozatban, ha arra az adott állam törvényi felhatalmazást ad. Ennek megfelelően ez a rendelkezés meghatározza azt az adatkört, amelyhez az Eximbank és a Mehib Zrt. hozzáférhet, valamint az adatkezelés célját és időtartamát. Ezek az egyéni vállalkozó adatai, a jogi személy adatai, valamint mindkettőjük esetében az export értékére vonatkozó, összesített adatok.

Fontos a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvény módosítása is. A javaslat úgy módosítja a lakástörvényt, hogy kimondja: külföldi állampolgár vagy vállalat csak abban az esetben szerezheti meg hazai ingatlan tulajdonjogát, ha ehhez az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal hozzájárul. Ez vonatkozik a diplomáciai célokra szolgáló épületekre is, természetesen nemzetközi viszonosság fennállása alapján. A javaslat ezenkívül beemeli a lakástörvénybe a külföldi jogi személy és a külföldi természetes személy fogalmakat.

Az ügyvédekről szóló '98. évi XI. törvény módosítása is számos apró, de fontos biztonsági garanciát épít be elsősorban az ügyvédi kamarai rendszerbe. A módosítás szerint a jövőben az ügyvédekről szóló törvény ügyvédi ellenjegyzéssel kapcsolatos szabályai oly módon módosulnak, hogy az ügyvédnek az általa aláírt okiraton el kell helyezni egy hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jelet, matricát, amelyet aktiválnia kell. A javaslat ezenkívül 2015. január 1. napjáról május 1. napjára módosítja a letétkezelés megújított szabályainak hatálybalépési időpontját. A számviteli beszámoló területi ügyvédi kamara részére történő megküldésének kötelezettsége körében pedig részletesebb szabályozást alakít ki annak érdekében, hogy az ügyvédek e kötelezettségüket jogértelmezési bizonytalanságok nélkül tudják teljesíteni.

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítását az indokolja, hogy a vonatkozó törvény alapján az MFB Zrt. tulajdonában álló befektetési, illetve kockázatitőke-alapok kezelésére vonatkozó szabályokra s ezáltal az alapok befektetési tevékenységére nem minden esetben van ráhatása. Ezért van szükség a befektetési jegy és a kockázatitőkealap-jegy MFB általi szerzésére vonatkozó szabályok szigorítására. A módosított 9. § előírja, hogy az MFB által egy befektetési alapba vagy kockázatitőke-alapba fektetett tőke nem haladhatja meg a szavatolótőke 20 százalékát, illetve szavatolótőkéjét.

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a Magyar Posta jogosult legyen a partnerszervezettel szerződést kötni. Szükséges rögzíteni, hogy a partnerszervezetre, mivel az általa végzett tevékenység kereteit teljeskörűen az egyetemes szolgáltató határozza meg, a számviteli elkülönítésre vonatkozó követelmények nem értelmezhetők, ezért az általa e törvény alapján végzett tevékenységhez kapcsolódó bevétel célszerűen az egyetemes szolgáltató adatszolgáltatásában kell hogy megjelenjen.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a fent felvonultatott szempontok megfelelően indokolják ennek a törvénynek a szükségszerűségét, ezért kérem, hogy annak ellenére, hogy valóban szerteágazó területeket érint a módosítás, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 186 2014.09.24. 1:41  181-196

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Gyurcsány-Bajnai-korszak számos szakterületen, így a devizahitelek területén is felelőtlen politikát folytatott, amelynek köszönhetően családok tízezreinek kellett az elmúlt években rettegnie az utcára kerüléstől.

Amíg 2004-ben a devizaalapú lakáshitelek állománya kevesebb mint 150 milliárd forint volt, addig 2010-re ez meghaladta a több ezer milliárd forintot. A megfelelő állami felügyelet hiánya miatt közel egymillió család vált kiszolgáltatottá a bankokkal szemben.

Az össztársadalmi szintű problémát érzékelve, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség 2010 óta azon dolgozik, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos kérdésekre végleges megoldást találjon, s ezeket a hiteleket kivezesse a piacról. Az otthonvédelmi program keretében eddig több mint 500 ezer, devizahitel által érintett család jutott valamilyen formában segítséghez. Az intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt négy évben több mint 1000 milliárd forinttal csökkent a devizaalapú lakáshitelek állománya.

(14.00)

A kormány célja, hogy 2015 végéig megvalósuljon a bankok teljes elszámoltatása. A bankoknak el kell számolni a lakáshiteleknél, a szabad felhasználású záloghiteleknél, az autóhiteleknél, a fogyasztási hiteleknél, valamint minden forinthitelnél. Ez a törvényjavaslat azt jelenti, hogy igazságot szolgáltatunk 1 millió 300 ezer családnak.

A módosító javaslat számos pontját államtitkár úr részletesen érintette, itt erre nem térnék ki. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák szavazatukkal a beterjesztett javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 204 2014.09.24. 3:11  197-213

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy a korábbiakban is elhangzott, a módosítási sorozatok nyelvhelyességi pontosításokat, szakmai, jogtechnikai pontosításokat, valamint kiegészítéseket tartalmaznak zömében, amelyek biztosítják bizonyos esetekben a koherenciát és a különböző jogszabályok összhangját.

Két módosítást emelnék ki a módosítások sorából. Az egyik az a lezáratlan és megoldatlan kérdés, ami az indokolatlan végkielégítések 98 százalékos különadóját érinti. Itt a módosítás célja az volt, hogy a nem jogszabályon alapuló, illetve a jogszabályban rögzített mértéket meghaladóan a munkaviszony megszűnésével összefüggésben kapott juttatások az általános átalányteher-kötelezettség mértékénél magasabb mértékű terhet viseljenek. Ilyen kifizetésjuttatás lehet például az egyes munkakörökben, egyedi munkaszerződésben rögzített úgynevezett hallgatási pénz vagy a jogszabálytól eltérő mértékben megállapított végkielégítés. A javaslat szerint ezen kifizetések esetében a visszatartott átalányközteher egységesen - az időmúlásra tekintet nélkül - 75 százalékos mértékű lenne, tehát a magánszemély a 98 százalékos különadó és a 75 százalékos átalányközteher különbözetére, 23 százaléknyi visszatérítésre lenne jogosult, és így megoldódna ennek a lezáratlan kérdésnek az adóügyi rendezése.

A másik fontos módosítás az általam kiemeltek közül az államháztartási törvény módosítása, amely módosítás az önkormányzati költségvetési koncepció későbbi benyújtására vonatkozó lehetőség helyett az intézmény megszüntetésére tesz javaslatot. Figyelemmel arra, hogy az önkormányzati képviselők 2014. évi általános választásának időpontjára tekintettel esetenként a november 30-ai benyújtás sem szükségszerűen biztosított, de ezt indokolja az önkormányzati költségvetési koncepció tartalma tekintetében kialakult eltérő gyakorlat is, és figyelemmel arra, hogy az államháztartásról szóló törvény az önkormányzati költségvetési koncepció ismertetéséhez kapcsolja a helyi önkormányzat háromnegyed éves helyzetéről való tájékoztatást, a módosítás ezzel összhangban - a módosítás helyett - javaslatot tesz továbbá az erre vonatkozó kötelezettség megszüntetésére is. Az államháztartásról szóló törvény alapján a képviselő-testület ilyen tájékoztatása az önkormányzati költségvetési rendelet negyedéves módosítása során egyébként is megvalósul.

Tekintettel arra, hogy a módosítások mindenképpen olyan, folyamatban lévő, függő ügyek rendezését szolgálják, amelyek az adott terület problémáit megoldják, javasoljuk a tisztelt Háznak a módosítások elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 78 2014.09.26. 4:07  17,19-123

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány és az orosz fél idén január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, amelynek keretében a két új atomerőművi blokk megvalósulhat Pakson. A szerződés szerint az orosz fél tízmilliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a két blokk megépítéséhez és az üzembe helyezéshez szükséges munkálatok, szolgáltatások, eszközök beszerzéséhez, finanszírozásához. A hitelkeret összege az üzembe helyezés és a megépítés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó része önerő, mint a korábbiakban is elhangzott.

A hitel lehívásának időszaka 2014 és '25 között lesz, valamint a teljes építkezés időszakát lefedő időszakban. A tőketörlesztési időszak az üzembe helyezést követően fél évvel kezdődik, és 21 éven át tart, tehát az elkövetkezendő 10 évben nem jelent olyan kiadást, amit a magyar államnak kellene finanszíroznia. A kamatfeltételek nagyon kedvezőek. A kezdeti időszakban 3,95 százalékos kamatot kell fizetnünk a blokkok működésének a megkezdéséig, majd az első hét évben 4,5 százalék, azt követően 4,8 százalék, az utolsó hét évben pedig 4,95 százalékos kamatot kell fizetni, tehát mindvégig 5 százalék alatt marad a hitel kamatterhe.

Az első hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 25 százalékát, a következő hét évben 35 százalékát és az utolsó hét évben kell a 40 százalékát törleszteni. A felek a költségvetési évet megelőző hat hónapban megállapodhatnak a felhasználandó hitel aktuális összegéről, és a megállapodás biztosítja a bármikori előtörlesztés lehetőségét. Tehát ha a nemzetközi pénzpiacokon kedvezőbb kamatozású hitelhez juthat Magyarország, akkor ez a lehetőség nyitva áll. Euróban köttetett a hitelszerződés, ha arra gondolunk, hogy az energiaimportunk is devizában kerül kifizetésre, akkor látható, hogy ez sem jelent többletterhet.

(12.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A paksi hitel kamata a piaci kamatoknál tehát alacsonyabb, és ráadásul vagyonnövekedést jelent a hitel felhasználása Magyarországnak, szemben a Bajnai-kormány által korábban a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól felvett hitellel, amely elsősorban bankok kisegítését szolgálta, míg ez a beruházás hosszú távon versenyképességet biztosít, értékteremtő beruházást szolgál, és gyakorlatilag kitermeli a hitel törlesztését, hiszen az a kalkulált villamosenergia-ár, amelyről beszéltünk, tartalmazza a hitel törlesztésének a fedezetét is. Pontosan ezen volt a vita, hogy a futamidő határozza meg, hogy éppenséggel milyen villamosenergia-ár lesz az, amivel számolhatunk a jövőben.

A gazdaságra gyakorolt hatása kiemelkedő ennek a beruházásnak. Várhatóan 10 ezer új munkahelyet fog teremteni, akár 1 százalékkal is növelheti a nemzeti össztermékünket, és a gyakorlatilag 40 százalékos magyar közreműködői arány pedig a magyar vállalkozásoknak biztosít piacot. Adóbevételek révén az állami bevételeket is növeli, ez mintegy 1 milliárd eurónyi bevételt jelenthet.

Legfőképp, ami miatt ebben a döntést meg kell hoznunk: az energiaellátás és -biztonság, valamint a hazai gazdaság versenyképessége hasonló beruházások és e beruházás nélkül nem lenne hosszú távon biztosítható. Ezért kell támogatnunk ezt a beruházást.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 112 2014.10.14. 1:59  109-116

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2004 óta, az uniós csatlakozás óta a légi közlekedés területén, ahol korábban bilaterális egyezményekkel kezeltük az egyezményeket, jelentős változás állt be, hiszen a Európai Uniónak külön tárgyalási pozíciója van ezekben a kérdésekben. Az ottani jogszabályalkotást jogharmonizációval folyamatosan követnünk kell, erről szól ez a mai törvényjavaslat is, aminek a vitája zajlik. Gyakorlatilag a „nyitott égbolt” ítélete alapján főleg három területen, a repülőgépek biztonsága, a repülőterek biztonsága, a légiirányítás területén valósulnak meg ezek a jogszabály-alkotási tevékeny­ségek, amelyeket követnünk el. Módosítanunk kell a korábbi szabályokat, a korábbi egyezményeket folyamatosan.

A jelenlegi helyzetben a Single European Sky, tehát az „egységes európai égbolt” egyezmény az, ami alapján kell követnünk ezeket a módosításokat. Ezekkel el tudjuk érni azt, hogy kötelezettségszegési eljárások alá ne kerüljön az ország. Gyakorlatilag az uniós irányelvek sorozatát érintik ezek a módosítások. Itt államtitkár úr is érintette a főbb pontokat.

Ami pedig a légi-, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítását illeti, ezek főleg szinte technikai jellegű módosításokat jelentenek.

Ezért a frakció részéről kérjük a tisztelt Házat, hogy támogassa a benyújtott módosításokat és fogadja el azokat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 247 2014.10.20. 2:17  242-260

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat módosító indítványai szinte kizárólag a koherenciát teremtő, szerkesztési pontosításokat tartalmazó vagy jogtechnikai jellegű pontosítások. Egy dolgot érdemes kiemelni, ez pedig az, hogy a 12 ezer forintos kérelmezési díj, amit az úthasználónak kell befizetnie az amnesztiaeljárás megindításáért, módosítás szerint a forgalmi adót is magában foglalja.

A módosító indítvány tartalmával a Törvényalkotási bizottság is egyetértett. Emlékeztetőül szeretném megemlíteni, hogy a törvényjavaslat egyfajta amnesztiát nyújt azoknak az úthasználóknak, akiket nem rendeltetésszerű úthasználat miatt a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt. egyébként törvényesen megbírságolt.

Két esetben lehet indítványozni a bírság-visszatérítési eljárást. Az első eset az, amikor valaki elmulasztotta előre megváltani a viszonylati jegyet az adott útszakaszra, de utólag ezt megtette. A másik pedig, ha megváltotta a jegyet, de nem az előre kijelölt útszakaszon haladt, hanem költségcsökkentési vagy egyéb okokból letért arról, és mint ilyen, törvényt sértett. Mind a két esetben egyértelmű, hogy az úthasználó célja nem az útdíj elkerülése volt, tehát a jogkövető magatartásra való törekvés nem megkérdőjelezhető.

Mint önök előtt is ismeretes, az e-útdíj bevezetésével megszűnt az a korábbi igazságtalan állapot, hogy aki többet használta az utat, az is ugyanannyit fizetett, mint aki kevesebbet. Az e-útdíj kilométer-arányos, így mind a külföldi, mind a hazai fuvarozókkal szemben igazságos: aki többet használja az utat, többet rongálja, így többet fizet. A korábbi időalapú rendszernél az eurovignette-irányelv a napi 11 eurós összeget nem engedte átlépni az útdíj­kiszabásnál, ebben a számítási módban pedig a tényleges útfenntartási és létesítési költségek jelentkeznek mint a kiszabás alapja.

Az új rendszer természetes módon nem volt mentes a gyermekbetegségektől, ezek következményeit korrigálja ez a törvényjavaslat, amely a fenti módosításokkal együtt véleményem szerint érdemes a támogatásra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 261 2014.10.20. 7:00  260-274

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatra azért van szükség, hogy hazánk maradéktalanul megfeleljen a 2004/49/EK tanácsi irányelvnek a vasúti infrastruktúra kezelése terén, az Unió ugyanis néhány jogértelmezési vita miatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen.

Mint önök is tudják, az Európai Unió kiemelten kezeli és támogatólag ösztönzi a vasúti közlekedést, ezt egyébként a 2014-2020-as költségvetési periódus közlekedési pályázata is tükrözi. Az integrált közlekedésfejlesztési operatív programon belül hazánk több mint 500 milliárd forintot költhet vasútfejlesztésre az évtized végéig. A határokon átívelő, zökkenőmentes vasúti közlekedés biztonsága és biztosítása valóban létkérdés olyan országok esetében, amelyek között fizikai valójában megszűntek a határok, és olyan szoros gazdasági kapcsolat alakult ki, mint az uniós országok esetében.

Az Európai Tanács szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2013. október 11-én fogadta el az új vasútbiztonsági szabályokra vonatkozó, általános megközelítését. A negyedik vasúti csomag néven ismert, felülvizsgált irányelv, amely a 2004-es vasútbiztonsági irányelv átdolgozása, központosított biztonsági tanúsítási rendszert irányoz elő az uniós vasúttársaságok számára. A Tanács ezzel szemben egy olyan kettős tanúsítási rendszert javasolt, amelynek keretében egységes biztonsági tanúsítványt állítanának ki. Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló uniós szabályozás 2015. június 16-ig adott időt arra, hogy a tagállamok átültessék saját jogszabályi környezetükbe, ezért is van szükség a vasutat szabályozó hazai jogszabályok frissítésére is.

A megmaradó elemek mellett olyan újdonságok kerülnek be, mint például a pályahálózat-működtetői alapvető funkció függetlensége, pályahálózat-mű­köd­tető pénzügyi egyensúlya, a határforgalmi egyezmények bizottsági ellenőrzése és a pályahálózat-működtetői szerződés öt évre történő megkötése. Szem előtt kell tartani, hogy az uniós alapelvektől eltérni nem lehet, de bizonyos koncepcionális elemeket lehet módosítani.

A későbbiekben további feladatot jelent majd a vasúti csomag megalkotása körüli feladat. Ennek főbb elemei az átjárhatósági irányelv és a vasútbiztonsági irányelv módosítása, az Európai Vasúti Ügynökség szerepvállalása, a személyszállítási liberalizáció, valamint a pályahálózat-működtető és vállalkozó vasúti társaságok szervezeti szétválasztása.

Az uniós jogalkotók és a tagállamok között a csomaggal kapcsolatban már születtek kompromisszumok, de a munka oroszlánrésze még hátravan. Mint látható, zajlik egy jogharmonizációs folyamat a tagállamok eltérő, vasutat szabályozó jogrendszerei között, amelynek egy része a fenti irányelv is, amely a vasútbiztonsági hatóság helyét és feladatait taglalja. Az irányelv szerint a tagállamok eddig a nemzeti műszaki és üzemeltetési megközelítések alapján dolgozták ki saját biztonsági szabályaikat és szabványaikat, elsősorban a nemzeti iránymutatásaik szerint. Ugyanakkor az elvek, módszerek és kultúrák eltérései megnehezítették a műszaki jellegű akadályok megszüntetését, a nemzetközi szállítási szolgáltatások létrehozását.

A félreértések eloszlatására három területen van szükség. Az első vitás pont a vasútbiztonsági felügyelet függetlenségére vonatkozik. Az irányelv 16. cikkének (1) bekezdése előírja a tagállamoknak, hogy egy, a vasúti közlekedést felügyelő biztonsági hatóságot kell létrehozniuk, amelynek mind jogilag és a döntéshozatal szempontjából is függetlennek kell lennie a vasúttársaságoktól, az infrastruktúra működtetőitől és a beszerzőegységektől. Magyarországon a beszerzőegység jogintézménye ismeretlen, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi érvelése szerint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosított, 2012. augusztus 7. napjától hatályos 4. § (4) bekezdése az úgynevezett beszerzőegységeket is lefedi, tekintettel arra, hogy az irányelv 16. cikk (1) bekezdésében foglaltaknál bővebb kört határoz meg.

Ezt az érvelést azonban a Bizottság nem fogadta el, ezért van szükség konkrétabban is jogszabályi szinten kimondani, hogy a nemzeti vasútbiztonsági hatóság a beszerzőegységektől is független. A rendelkezést Magyarországon abban az esetben kellene alkalmazni, ha Magyarországon létrejönne az állami tulajdonú MÁV szétválasztása nemzeti pályahálózat-működtetőre, s létrejönne egy holdingstruktúra, amelynek része egy központi szolgáltató szervezet. Ez a szabály azt is kizárná, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság elláthassa a MÁV beszerzéseit.

A második korrekció tárgya a bizottsági irányelv azon előírása, amely szerint a biztonsági hatóság feladatainak ellátása során bármikor kérheti az infrastruktúra működtetői, vasúttársaságok vagy más minősített testületek technikai segítségnyújtását. A Bizottság szerint a vasúti törvény 81. § (1) bekezdése erről nem rendelkezik kellő pontossággal, mert csak a hatóság ellenőrzési jogköréhez csatoltan írja elő a segítségnyújtási kötelezettséget, holott az irányelv a „bármikor” szót használja. Ezért a javaslat a fenti észrevételeknek megfelelően egészíti ki a vasúti törvényt.

A Bizottság hivatalos felszólításában vizsgált harmadik probléma az irányelv balesetek és váratlan események kivizsgálását szolgáló bejelentési kötelezettségeire vonatkozó előírásának való megfelelést érinti.

(19.20)

A Bizottság álláspontja szerint nem kötelezi a biztonsági hatóságot egy ilyen bejelentés megtételére a törvény, ezáltal a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a magyar biztonsági hatóságra nem vonatkozik a feladatvégzése vagy felügyeleti tevékenysége során tudomására jutott baleseti információ vizsgálótestületnek történő bejelentésére vonatkozó kötelezettség. A javaslat ezért a Bizottság kérésének megfelelően kiegészíti a törvényt.

Szeretnék emlékeztetni, hogy ebben az esetben nemcsak hazánk, hanem Észtország és Görögország felé is történt az Unió részéről hasonló felszólítás. Véleményem szerint ezzel a törvényjavaslattal egy jogértelmezési félreértést tisztázunk, amely egyébként nekünk is érdekünk, mert számunkra is gazdasági előnyt jelent, ha a külföldi vasútforgalom nem ütközik eltérő szabályozásból fakadó problémákba.

A fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatomat. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 102 2014.10.28. 2:38  61-202

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az adócsomag, amely előttünk áll, számos, a mindennapi életet könnyítő és innovációt támogató javaslatot is tartalmaz. Ezek között is az egyik fontos módosításnak tekinthető a bankkártyás vásárlások után a pénzügyi intézetek által fizetett tranzakciós illeték átalakítása.

Ugyan az illeték mértéke nem változik, az adócsomag vonatkozó rendelkezése szerint azonban a pénzintézetek által fizetett pénzügyi tranzakciós illetéket a kártyás vásárlásoknál a jövő évtől kezdve másképpen kell elszámolni. Az illeték alapja az előző naptári év összes kifizetési műveletének összege lesz kártyánként. Az illeték mértéke legfeljebb 500 forint, ha az arra alkalmas kártyával érintésmentes tranzakciókat is végrehajtottak, illetve 800 forint, ha érintésmentes fizetésre nem kerül sor a bankkártyával.

A módosítás tehát egyrészt korlátozza az illeték éves maximális mértékét, másrészt az érintésmentes fizetésre és az ilyen technológiával ellátott kártyák kibocsátására ösztönzi a bankokat, közben pedig az elfogadói infrastruktúra cserélésére is serkentő hatással van, vagyis az innovációt támogatja.

A Magyar Nemzeti Bank által publikált legfrissebb pénzforgalmi statisztikákból megállapítható, hogy 2014 második negyedévében is folytatódott az elektronikus tranzakciók forgalmának emelkedése. (Gőgös Zoltán: Azért kell megadóztatni az internetet!) Több területen is megfigyelhető az elektronikus pénzforgalom modernizálódása, így növekszik az érintés nélküli kártyás fizetések aránya is, és egyre jelentősebb az internetes kártyahasználat szerepe. (Gőgös Zoltán: Ez így van.) Az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártyák száma 22 százalékkal emelkedett a második negyedévben, ám még így is csupán a fizetési kártyák 30 százaléka, 2 millió 700 ezer darab használható ebben a formában. Az érintés nélküli fizetést lehetővé tevő paypassos terminálok száma az előző negyedévhez képest 8 százalékkal nőtt. Az MNB adatai szerint azonban még így is csupán a közel 91 ezer darab terminál 42 százaléka rendelkezik ezzel a funkcióval.

A módosítás tehát a kártyás fizetéseknek és ezen belül különösen az érintésmentes fizetéseknek kedvez, így bízhatunk abban, hogy hatására tovább gyorsulhat a kényelmes és biztonságos érintésmentes fizetési lehetőségek elterjedése. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 178 2014.11.03. 2:29  177-183

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés tájékoztat arról, hogy a javaslat megfelel a házszabály 44. §-ának, valamint azt, hogy nem nyújtottak be hozzá sem egyéni képviselői, sem bizottsági módosító indítványt. Mindazonáltal engedjék meg, hogy röviden ismertessem önökkel a törvényjavaslat fontosabb elemeit.

A javaslatra azért van szükség, mert a szakterületre vonatkozó 2012. augusztus 3-ai 748/2012. bizottsági rendelet hatálybalépése jogharmonizációs célú módosításokat követel meg, amelyeket át kell vezetni a vonatkozó magyar törvényeken. Ezenkívül több tanácsi irányelv megjelenése miatt is felül kell vizsgálni a nemzeti szabályozást, mivel e területek nemzeti szintű szabályozása a továbbiakban már nem indokolt. A javaslat az EU-rendeletek alapján egyrészt hatályon kívül helyez egyes uniós szabályozási hatáskörbe tartozó légi járművek típusalkalmasságára és műszaki alkalmasságára vonatkozó rendelkezéseket, másrészt az uniós rendelet hatálya alá nem tartozó légi járművekre vonatkozóan vizsgálja felül a jelenlegi szabályozást.

A fentieken túl egy, a légi közlekedés védelméről szóló irányelv-módosítást is át kell vezetni a hazai joganyagon. Itt a veszélyes áruk légi úton történő továbbításáról van szó, amely egy olyan összetett tevékenység, amely esetében szükséges az azzal összefüggő ismeretek oktatása és vizsgáztatása. Ezenfelül meg kell teremteni a jelenleginél hatékonyabb hatósági felügyeletet, meg kell alkotni a veszélyes áruk légi úton történő továbbításának részletszabályait, és lehetővé kell tenni, hogy ezeket a szabályokat kormányrendeleti szinten lehessen rendezni, ne kelljen minden ilyen esetben a törvényt módosítani. A javaslat ezenkívül felhatalmazást ad a harmadik országokba árut szállító légitársaságoknak, hogyan kezeljék a meghatalmazott ügynök és az ismert szállító adatait.

A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvényre vonatkozó javaslatok döntően technikai jellegű módosításokat tartalmaznak. Mivel fontos, a vasúti közlekedés biztonságát elősegítő jogharmonizációról van szó, kérem a tisztelt Házat, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 44 2014.11.20. 11:46  1-211

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk levő időszak közlekedésfejlesztéséről szólva hazánkban a reformkor óta nem tapasztalt lendületben van a közlekedésfejlesztés. A 2010 óta eltelt időszak a magyarországi közúthálózatok és az azzal összefüggő infrastruktúra rég nem látott fejlődését hozta.

A kormány által elfogadott nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégia, valamint az Európai Unió új, 2014-től 2020-ig tartó pénzügyi ciklusa közlekedésfejlesztési szempontból rendkívüli potenciát hordoz.

2014 és 2020 között az integrált közlekedésfejlesztési operatív programban, az IKOP-ban és az európai hálózatfejlesztési eszközből, a CEF-ből a magyar közlekedésfejlesztésre összesen nettó 1605 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, amit további uniós források egészítenek ki. Hazánk sikere példa Európa számára is, hiszen az Unió teljes mértékben helybenhagyta és engedélyezte a kormány nagyprojektjeit a hazai közúthálózat fejlesztése érdekében.

A helyközi közlekedés fejlesztése, fenntarthatósága érdekében mind a vasúti pályahálózat üzemeltetésére 73 milliárd forint összegben, mind a vasúti és autóbuszos helyközi személyszállítási szolgáltatások végzésére csaknem 188 milliárd forint áll rendelkezésre, a 2014-es évet meghaladó mértékű költségtérítési támogatási összeggel.

A helyközi személyszállítási közszolgálatok korábbi költségtérítéseinek elszámolására szintén megnövelt összeg, 16,6 milliárd forint szolgál. Mindezen kiadási előirányzatok együtt megfelelő fedezetet biztosítanak a közlekedési társaságok működésére. A költségvetési törvény tervezete a MÁV Zrt. 3,6 millió euró és 22,3 milliárd forintnyi forinthitel- és kötvényadósságának, valamint azok járulékainak ellenérték nélküli, állam általi átvállalását tartalmazza. A MÁV Zrt. működésére jelentős pénzügyi terheket ró a 2010 előtti évek közszolgáltatásának elégtelen finanszírozásából eredő hitelek állománya, amelynek visszafizetésére a társaságnál nem képződött fedezet; ezt az elmúlt években folyamatosan biztosítja az állam, így történik a jövő évben is.

(11.40)

Mindezeken túlmenően 56,7 milliárd forint forrás jut az országos közúthálózat megfelelő színvonalú fenntartására és működtetésére, ami 10 milliárd forinttal több, mint a 2014. évi volt. A közlekedési nagyprojektek a következő években közel 600 kilométer autóutat érintenek, az erre fordítandó források összege 1500 milliárd forint.

A vasútfejlesztés területén a kormány kiemelten kezeli a beruházásokat, bizonyítja ezt az elmúlt négy évben a vasútfejlesztésre fordított 760 milliárd forint, de nemcsak az, hiszen elődeitől eltérően már a vasúthoz való hozzáállásban is fordulat állt be: a kormányzat stratégiai partnerként tekint a MÁV-ra, és elkötelezett a vasúttársaság fejlesztése mellett. A MÁV korábban veszteségesen működött, és inkább kötelező teherként nehezedett az állam vállára, ám mára helyes lépésekkel sikerült visszájára fordítani a folyamatot, a vasút kívánatos utazási és szállítási eszközzé vált; bizonyítja ezt, hogy 2010 óta folyamatosan nő az utasok száma a személyszállító vonalakon, és 3 millió tonnával nőtt a vasúton szállított áru mennyisége.

Kiemelt szerepet kapott a kocsiállomány korszerűsítése. A MÁV 42, a GYSEV 6 új villamos elővárosi motorvonatot helyez üzembe európai uniós forrásból, 700 darab vasúti kocsit pedig állami forrásból újítanak fel. A közeljövőben pedig új modern motorvonatok kerülnek forgalomba, amelyek az egész országot behálózva, annak legfontosabb vonalain közlekednek. Európai szinten is kiemelkedő a pálya- és állomásfelújítási koncepció, amely most lép a megvalósítás útjára. Már tavaly lezárult a Székesfehérvár-Kelenföld közötti szakasz felújítása, melynek eredményeként a Budapest-Siófok út menetideje félórával csökkent, megújult több nyugat-magyarországi vonal, felújításra került a Szolnok-Szajol vasúti híd. Idén megújul a Lepsény-Szántód szakasz, ahol a jelenlegi 60 kilométer helyett 100 kilométeres sebességgel lehet majd közlekedni, nagyban javítva ezzel a menetidőt. Folytatódik a dél-balatoni vonalfejlesztés, rövidül a menetidő, és ütemessé válik a menetrend. 17 kilométeren ezen a vonalon új zaj- és rezgéscsillapító sínágyazat, 4 kilométeren zajárnyékoló fal épül. Siófokon új aluljáró épül, ami szintén enyhíti majd a közlekedés terheit.

Hazánk több kiemelt turisztikai célja az eddiginél könnyebben és gyorsabban lesz megközelíthető. Felújításra kerül továbbá a váci vasútállomás, a hozzá tartozó 17 kilométernyi úthálózat, megépülnek a P+R és B+R parkolók, új peronok, aluljárók, liftek. A korszerűsítés érinti továbbá Rákos, Hatvan, Miskolc, Nyíregyháza, Kelenföld, Százhalombatta, Pusztaszabolcs, Dombóvár, Gyékényes, Biatorbágy, Tata, Debrecen, Püspökladány városok szakaszait, felújításra kerül a szolnoki, szombathelyi vasútállomás, létrejön a magas színvonalú kötöttpályás kapcsolat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között. A vasúti nagyprojektek mintegy 800 kilométert érintenek, a költségek elérik az 1300 milliárd forintot.

Nagyon fontosak a vasúti közlekedésbiztonsági intézkedések. A GYSEV közel 800 millió forintot fordít erre a célra. A legkorszerűbb eszközökkel látják el a vasúti átkelőket, biztonságossá téve ezzel a közlekedés más résztvevőinek is az átkelést. A Balaton környékén szintén hasonló beruházásokkal újítja fel a vonalait. Fénysorompós átjárókkal, csapó­rudakkal tovább biztosítja, és napsütéses időben is könnyen felismerhető fényjelzőket helyez ki, hogy a közelmúltban bekövetkezett balesetek ne ismétlődjenek meg a jövőben. Jelenleg 44 átjáróhelyen zajlottak le ezek az átalakítások, és mintegy 130 követi ezeket a közeljövőben.

Új fejlemény, hogy a MÁV új intercity kocsijai elkészültek, amelyek rövidesen részt vesznek a forgalomban. Véleményem szerint nincs közöttünk olyan, aki ne örülne a magyarországi vasúti mérnöki és gépészi munka reneszánszának, amelynek első példányait láthatjuk.

A vasútfejlesztéssel párhuzamosan zajlik a buszállomány megújítása. Ennek zászlóshajója a Rába-Volvo által gyártott hibrid típusú csuklós autóbusz, amely novemberben állt forgalomba Budapesten. Európai mércével is kiváló minőségű, jellemzője a megbízhatóság, a hosszú élettartam, emellett a befogadóképessége is meghaladja elődeiét. Remélhetőleg a tesztek után több tucat ilyen jármű kezdi meg szolgálatát a fővárosban, ezzel a közép-európai városok közül a legnagyobb hibrid buszflotta lehet Budapesté. Ezeknek a buszoknak az érkezése lesz a betetőzése annak a folyamatnak, amellyel a budapesti buszállományt a közelmúltban több mint 500 korszerű járművel sikerült fiatalítani, ami jótékony hatással volt a fővárosi károsanyag-kibocsátásra is. Említésre méltó, hogy az Új Széchenyi-terv meghosszabbított pályázati időben idén december 31-ig befogadja azokat az állami és önkormányzati közösségi közlekedésre irányuló pályázatokat, amelyek a zöldberuházási rendszer alprogramban foglaltak szerint földgáz üzemű autóbuszok vásárlására irányulnak, a támogatás mértéke járművenként eléri a 21 millió forintot, csuklós buszok esetén a 28 millió forintot.

Nem marad el a közúthálózat modernizálása sem. További 12 kilométerrel bővült az M3-as autópálya, amely határidő előtt egy hónappal készült el, és immár Vásárosnaményig ér. Az elmúlt négy évben ezzel csaknem 46 kilométerrel egészült ki az M3-as, ezzel pedig végérvényesen bekapcsolódott az 5-ös számú páneurópai útba. Ennek gazdasági befektetési jelentősége szinte felbecsülhetetlen abban a térségben. Az út további bővítése Záhony irányába már a döntés-előkészítők asztalán van. A 62-es utat 21 kilométeren sikerült megerősíteni, két elkerülővel is bővült, ez bővíti a közép-dunántúli régió megközelíthetőségét, a dunapentelei híd kihasználtságát, növeli a térség versenyképességét, elősegíti a fokozott gazdasági növekedést. Az út mentén élő mintegy 160 ezer ember közlekedési lehetőségei bővülnek, összeköttetés jött létre közvetlenül Székesfehérvár és Dunaújváros között. Sajátja ennek a beruházásnak a korszerű környezetbarát technológia, amellyel az építés ideje felére csökkent, viszont az élettartama megháromszorozódik.

A közútrendszer optimalizálásának jegyében kerül sor a megyeszékhelyek és nagyobb városok magas szintű közlekedési bekötésére. El kell mondani, hogy nemcsak a hagyományos közlekedésnek jutott szerep a kormány terveiben, például a GINOP-ban a turisztikai célú kerékpárosprojektekre fordítható támogatások is lehívhatók. Mindemellett lépések történtek a dunai vízi közlekedés fejlesztésére mint olcsó és környezetkímélő megoldásra.

Szintén fontos kiemelni, hogy nagy sikert jelent az az eredmény is, hogy Brüsszel mintaprojektként fogadta el az uniós előírásoknak való megfelelés érdekében eddig csak más területeken használt önkéntes teljesítményértékelési eljárás környezetvédelmi engedélyezési alkalmazását. Az elsőként magyar kezdeményezésre megerősített megoldás támogatottsága ígéretes fejlemény a további nagyprojektek szempontjából. Ennek már érezhető hatásai vannak azáltal, hogy a hazai beruházók nyitottabbá váltak a műszaki újdonságokra.

Végezetül nem lehet megkerülni az e-útdíj sikerét sem, amely rekordidőn belül került bevezetésre, a vártnál sokkal kisebb költségek mellett, a tervezett 42 milliárdos költség helyett 36 milliárd forint értékben. A rendszer idén több mint nettó 120 milliárd forint, jövőre közel 170 milliárd forint bevételt jelent az ország számára.

Az elmúlt években jelentős előrelépést értünk el a hazai infrastruktúra-fejlesztés terén, ám még mindig számos feladat áll előttünk annak érdekében, hogy az évtizedes mulasztásokat pótolni tudjuk. Ezért is különösen fontos, hogy a most kezdődő költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat milyen hatékonyan tudjuk felhasználni.

A 2015. évi költségvetés ezen az úton indul el, számos olyan beruházással, amely mindannyiunk hétköznapjait kényelmesebbé fogja tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 206 2014.11.24. 0:53  205-219

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló javaslatunk lényege, hogy az a banktitok, ami a bankok működését védi, illetve az ügyfelek érdekeit, egy bizonyos szegmensben, a pártok tekintetében átláthatóbbá váljon. Tehát feloldást kaphasson a szabályozás alól a bank, és így a pártokkal kötött ügyletek, szerződések, akár a múlt történései is átláthatóbbá váljanak, és a felvett hitelek, vissza nem fizetett hitelek története tisztázható legyen a közvélemény előtt is.

Ez az a szegmens, amit a módosítás érint, és ebben kérem a tisztelt Ház támogatását, hogy fogadják el a javaslatot. Köszönöm.

(17.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 218 2014.11.24. 1:25  205-219

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak röviden, mert néhány kérdés felmerült. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Schmuck Erzsébet képviselőtársunknak merültek fel olyan aggályai, ami az MFB működését érintette. Azt kijelenthetjük nyugodtan, hogy a Fejlesztési Bank működésére vonatkozó szabályok szigorúbbak, mint a többi bankra vonatkozó szabályok.

(17.30)

Tehát az a kérdéskör, hogy nem átlátható a működése, és hogy ott különböző olyan üzelmek folynának, amelyek más bankoknál nem megengedettek, ez a közbizalom rombolására alkalmas, és szerintem mélyen sérti a bankban dolgozókat. Ugyanolyan büntetőjogi felelősségük van, anyagi felelősségük, polgári jogi felelősségük van, vonatkoznak rájuk a hitel- és pénzintézeti törvény előírásai, felügyeletük van.

A Szilágyi György képviselő úr által említettekre: az ÁSZ-nak valóban van ilyen jogosítványa. A bank, illetve a minisztérium nem érezte magát feljogosítva itt a banktitok átlépésére. Valóban köszönjük azt a támogatást, ha sikerül ezt a problémakört feloldani. Remélhetőleg mérlegadatokból, egyéb nyilvános végrehajtási és egyéb bírósági adatokból pedig a jövőben is mindenféle olyan ügyek felszínre bukkanhatnak, amelyek esetleg ebben a körben érzékenyebbek lehetnek, illetve nem tudja ezeket első körben kiadni a bank.

Mindezekkel együtt köszönöm a támogatást, és kérem, hogy szavazzuk meg az előterjesztést. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 268 2014.11.24. 2:25  263-282

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az előterjesztőtől is elhangzott, 2012. december 28-i hatállyal került bevezetésre a nemzetgazdasági célú tartózkodási engedély, majd az erre tekintettel kibocsátott letelepedési engedély intézménye. Az ezt követő időszak leszűrt tapasztalatai teszik szükségessé a módosító javaslatban meghatározott változtatásokat. Ennek megfelelően pontosításra kerülnek a jóváhagyás visszavonásának esetei, valamint a javaslat előírja az idegenrendészeti hatóság értesítési kötelezettségét az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága felé.

Ezen harmadik országból érkező állampolgárok esetében, akik a letelepedés kérelmezését közvetlenül megelőző legalább hat hónapja rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, és vásárolnak államkötvényt, nincs törvénybe foglalva kötvényjegyzési határidő. Ezen hiányosság kiküszöbölésére indokolt a kiegészítés.

(19.00)

A befektetői letelepedési program az Európai Unió tagállamainak programjai közül messze a legversenyképesebb, így teljesen érthető, hogy 250 ezer euróról 300 ezer euróra lehet emelni ennek az összegét.

A letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét 6 hónapnál hosszabb ideig elhagyta, kivéve, ha ezt külön nem engedélyezték, illetve visszavonható akkor is, ha az állampapír lejegyzésére kötelezővé tett 45 napos határidő betartását elmulasztották, ekkor ugyanis nem valósul meg a letelepedés célja, a nemzetgazdasági cél.

A befektetői letelepedés jogintézményének bevezetése óta folyamatosan nő az érdeklődés, s mivel a magyar program a legolcsóbbnak számít az Unió tagállamainak hasonló programjai között, indokolt a módosítás. A hazai program összehasonlító áron így is az egyik legversenyképesebb marad Európában. A program tavalyi elindulása óta összesen 2200 letelepedési értékpapírt értékesítettek Kínában, ebből 2014-ben 1800-at. A magyar program azért is lehet ilyen sikeres, mert a nyugat-európai programok jellemzően 500 ezer euró körüli összeggel találhatók.

A forgalmazók támogatják az előírt államkötvény-mennyiség megemelését, erre tekintettel támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 56 2014.11.26. 9:06  53-82

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napon több, a dohányzással kapcsolatos törvényt is tárgyal a Ház. Azt gondolom, a dohányzás veszélyeiről, az ellene való küzdelemről nem lehet eleget beszélni. Az előttünk fekvő javaslatban foglalt rendelkezések korábban már nagy visszhangot keltettek a sajtóban, ezért különösen fontos, hogy most nyugodt körülmények között, kulturáltan, a hangulatkeltés szándékától mentesen vitassuk meg ezt a kérdést.

Sokan megkérdőjelezik a dohánykereskedelem átalakításának értelmét, a trafikrendszert, s közben hajlamosak arra, hogy elmenjenek a már elmúlt másfél évben is tapasztalható, kézzelfogható eredmények mellett. Ezért engedjék meg, hogy néhány, a dohányzással kapcsolatos tényről tájékoztassam önöket.

Az új dohánykereskedelmi értékesítési módszer elsődleges célja a fiatalkorúak védelme volt. Míg korábban a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, a Fogyasztóvédelmi Hatóság adatai szerint mára ez az arány 12 százalékra csökkent, a szigorú és folyamatos ellenőrzéseknek is köszönhetően. 2013. október 21-e és november 27-e között végeztek egy felmérést, 103 magyar oktatási intézmény 4018 tanulója töltötte ki a kérdőívet. Ebben a dohányzási gyakoriságot, a hozzáférést, a média és a reklámok hatását vizsgálták.

A 2012-es és ’13-as adatokat összehasonlítva látszik, hogy 57 százalékról 45 százalékra csökkent azok aránya, akik kipróbáltak valamilyen dohányterméket, és 64,5 százalékról 69,5 százalékra nőtt a nemdohányzók aránya. A fiatalabb generációnál tehát egyértelműen javuló tendencia figyelhető meg, a 39 év alattiak esetében azonban mindkét nemnél nagymértékű a javulás, kevesebben dohányoznak, mint korábban.

Természetesen hátra nem dőlhetünk, a folyamatnak még csak az elején vagyunk, különösen a nők érintettsége miatt. A KSH szerint hazánkban a 40 év feletti korosztályban egyre magasabb a dohányzó nők aránya, és míg a férfiak közül az utóbbi 13 évben egyre többen letették a cigarettát, a nőkről ugyanez nem mondható el. A férfi népesség fele, a nők harmada nikotinfüggő.

Az elmúlt 12 évben közel 10 százalékkal csökkent a dohányzás okozta megbetegedésben elhunyt férfiak száma, miközben a nők hasonló halálozási mutatója a másfélszeresére nőtt. Szakemberek mindezt a nők megváltozott szerepével, a rájuk rakódó egyre nagyobb terhekkel magyarázzák.

(Móring József Attilát a jegyzői székben

Földi László váltja fel.)

Felvázolnám a törvényjavaslat főbb elemeit, lényeges pontjait. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt szükséges a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét szabályozott keretek közé szorítani. Nemkívánatos piaci jelenségek alatt azt értem, hogy például nagykereskedők az úgynevezett polcképre vonatkozó előírások be nem tartása miatt vagy éppen dohánytermék-nagykereskedők önkényes elhatározása alapján egyes dohányboltok nem kaphattak dohányárut.

A javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem szabályozása körében az állam jogosult annak meghatározására, hogy a koncessziós kiskereskedők milyen módon szerzik be a dohányterméket. Ez a szabályozás kifejezetten nem eredményezi a dohánytermék-nagykereskedelem monopolizálását. A nagykereskedők továbbra is végezhetik azon alapvető tevékenységüket, amelynek célja a dohánytermékek hazai szabad forgalomba bocsátása.

A javaslat rögzíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabad forgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kis­keres­kedelmi ellátótól vásárolhat, és az ezzel ellentétes jogügylet semmis. Ezen a ponton azonban érdemes tisztáznunk néhány félreértést. A szabályozás nem monopolizálja a dohánytermék-nagykereske­delmet, és tevékenységük érdemét sem korlátozza. Továbbra is ők végzik Magyarországon a termékeik gyártását vagy szabad forgalomba bocsátását, az árak meghatározását. Kereskedelmi politikájukat a törvény keretei között továbbra is szabadon határozhatják meg, dohánytermék-kiskereskedők felé tett javaslatokkal, ajánlatokkal élhetnek. Ugyanakkor a dohánytermék-beszerzési rendszerrel függetlenné válik a dohányellátás a dohánytermék-kiskereskedők és a nagykereskedők közötti egyéb, például polcképre vonatkozó megállapodásaitól.

A javaslat a dohánytermék-nagykereskedő kötelezettségévé teszi azt, hogy mindenkor megfelelő készletet biztosítson az ellátó részére, és így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a beszerzési források nem megfelelő kezelésével az ellátó társaság korlátozná a versenyt. A másik, eladási oldalon pedig a dohány-kiskereskedelmi ellátó feladata mindenkor pontosan azon árucsoport rendszeres kiszállítása a kiskereskedők felé, amelyet a kiskereskedők megrendelnek. Fontos, hogy megszűnik az árukapcsolás kötelezettsége, amelyet a dohánytermék-nag­y­kereskedők korábban előírtak.

A javaslat a fentieken túl pontosan szabályozza, hogy a dohánytermék-nagykereskedők a kiskereskedőkkel milyen keretek között köthetnek megállapodásokat. Ez azonban független marad az áruellátástól, és így valóban partneri és nem pedig függelmi viszonyban állapodhatnak meg a felek a kereskedelmi kapcsolatokban. Számos garanciális szabály biztosítja tehát, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét, ugyanakkor biztosítsa azt, hogy a kiskereskedők dohánytermékkel való ellátása valóban folyamatos, a piaci igényeknek megfelelő legyen.

A törvényjavaslat kapcsán sokan felvetik a feketekereskedelem növekedését a dohánypiacon. Ezt a problémát mi is látjuk, nem akarjuk homokba dugni a fejünket. A NAV, valamint a hazai dohányipar szereplői az elmúlt hetekben országos kampányt indítottak a dohány feketekereskedelme ellen. A kampányban plakátok, rádióreklámok, újságcikkek útján hívják fel a figyelmet az illegális dohánykereskedelem káros hatásaira.

(10.10)

A dohánytermékkel kapcsolatos illegális tevékenység kiszorítása ugyanis az adóhivatal feladata, és elsősorban arra törekednek, hogy az illegális termékek be se jussanak az országba. Eredményeik is vannak. A NAV idén szeptember végéig 85 millió szál cigarettát foglalt le 3,4 milliárd forint értékben, ami meghaladja a tavalyi egész évit. A GfK kutatása szerint az illegális cigarettaforgalom Magyarországon 2012-ben 5,8 százalék volt, a tavalyi év végére 11,8 százalékra ugrott, az idén pedig 12,1 százalékot ért el. A cigaretta feketekereskedelme területileg eltérő, leginkább az ország keleti részére jellemző.

Ne tegyünk azonban úgy, mintha a probléma csak magyar lenne. A NAV adatai szerint az illegális cigaretta nemcsak Magyarországon, hanem az EU más tagállamaiban is problémát jelent. Az Unióban 2013-ban 10 elszívott cigarettából egy illegális termék volt, és a csempészett és hamisított cigaretta aránya összességében 10,5 százalékra tehető. A teljes fogyasztásból számított csempész- és hamiscigaretta-fogyasztási részesedés tekintetében Magyarország a középmezőnyben van, többek között Ausztriával, Olaszországgal, Belgiummal, Spanyolországgal együtt.

Ahogy ezt később el fogom mondani, a feketekereskedelem ellen nem úgy kell küzdeni, hogy kifehérítjük a feketetevékenységet. Volt egy cél, hogy szűkítsük a dohány elérését, és ez valamilyen szinten mozgósította a feketekereskedelmet. De azt állítani, hogy a régi rendszer jobb volt, amikor még minden utcasarkon kiszolgáltak akár 16 éves gyerekeket cigarettával, hibás érvelés, mert ezzel az erővel minden, nem ok nélkül az illegális szférában kapható termék elérését a kemény drogoktól a fegyverekig tágíthatnánk. A feketekereskedelem ellen hatósági eszközökkel kell küzdeni, valamint felhívni a feketepiacon megjelenő fogyasztó figyelmét, hogy az illegálisan forgalmazott cigarettába gyakorlatilag bármit beletekerhetnek, az állati ürüléktől kezdve a fűrészporig. Ezt fontosnak tartottam elmondani, mivel ez a problémakör nagyban érinti a dohánykereskedelmet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sokat lehet persze vitatkozni a trafikokról és a dohánypiac alakításáról. Ám az adatok világosan mutatják, hogy az új rendszer bevezetése óta kevesebbet dohányoznak a fiatalok. Saját környezetünkben is lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy már csak a dohányzás káros hatásainak politikai napirenden tartása következményeként is sokan döntik el, hogy leteszik a cigarettát. Azt látom, hogy a trafikokban ellenőrzötten és jól szervezetten zajlik a dohány-kiskereskedelem, a trafikba nem juthat be 18 év alatti személy, és a trafikok tulajdonosai magyar kisvállalkozók.

Véleményem szerint fontos, hogy a trafikok ne legyenek kiszolgáltatva a dohány-nagykereskedők erőfölényének, ezért a dohányzás visszaszorítása érdekében kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 86 2014.11.26. 10:20  83-130

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizonyára önök is emlékeznek a 90-es évekre és a Horn-kormány időszakára, amikor addig terjedt a dohányzás káros hatásairól szóló tájékoztatás, hogy az óriásplakáton lévő, szimpatikus cowboyt ábrázoló dohányreklámok alján alig láthatóan szerepelt az a mondat, hogy „a dohányzás káros az egészségre”.

A korabeli baloldali politikai vezetésnek sem akkor, sem később nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy érdemben felvegye a harcot az erős dohánylobbival. A folyamat általában úgy nézett ki, hogy beterjesztettek egy viszonylag szigorú törvényt, majd a dohánygyárak addig lobbiztak, amíg az eredeti tervezetre már rá sem lehetett ismerni.

Az első érdemi lépések a nemdohányzók, és tegyük hozzá, a dohányosok védelmében az Orbán-kormányhoz köthetők. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló ’99. évi XLII. törvény az, amely egyensúlyt teremtett a passzív dohányosok védelme, különös tekintettel az életkoruk vagy egészségi állapotuk következtében fokozott mértékben veszélyeztetettekre, illetve a dohányzók jogainak tiszteletben tartása között. Ma, 15 évvel később szerencsére azért ennél jóval előrébb járunk ezen a területen. Az Országgyűlés még 2011 őszén fogadta el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló CXXXIV. törvényt, amely célul tűzte ki a 18 év alattiak védelmét, valamint a multicégek helyett a magyar vállalkozások kezébe kívánta adni a dohány-kiskeres­kedelmet.

Az elmúlt több mint egyéves időszak tapasztalatai alapvetően igazolták ennek az elképzelésnek a helyességét, miszerint egy újabb eszközzel, a dohánytermékek beszerzési csatornáinak szigorúbb korlátozásával kell a dohánykereskedelmet általában, a fiatalkorúak dohányzását pedig hangsúlyosan visszaszorítani.

A jogszabályon kisebb módosításokat hajtott végre a 2012. december 11-én elfogadott módosító jogszabály, amelyben pontosították a dohányboltok külső megjelenésére vonatkozó és a koncessziós pályázatról szóló szabályokat, és bővítették a forgalmazható termékek körét a szerencsejáték- és a dohánykiegészítő termékek tekintetében.

A 2013. évi I. törvény további módosításként lehetővé tette, hogy a dohány-kiskereskedelmi tevékenység fedezetének biztosítása érdekében szeszes italt, kávét, energiaitalt, újságot, ásványvizet és üdítőitalt is forgalmazhassanak a dohányboltok. Egy 2013. májusi módosítás 10 százalékban állapította meg az árrést, valamint pontosította a dohánykereskedelmi koncesszió pályáztatásának szabályait, és rendelkezett arról, hogy az első sikertelen, majd legalább egy megismételt eljárást követően legkésőbb 36 hónapon belül új pályázatot kell kiírni.

(12.00)

Az előttünk fekvő módosítást hasonló szempontok magyarázzák, mint a korábbiakat. Mivel folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és egyeztetéseket folytatunk a dohány-kiskereskedőkkel, ezért reagálni szeretnék az általuk felvetett problémákra. A javaslat tehát mindössze a törvény egyes rendelkezéseinek további pontosítását, illetve finomhangolását szolgálja annak érdekében, hogy a hazai dohány-kiskereskedelmi piac stabil maradjon.

Mielőtt ismertetem önökkel a javaslat lényegét, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket néhány szempontra, amelyekre tekintettel voltunk, amikor három éve elhatároztuk, hogy érdemben vesszük fel a harcot a kétségkívül erős dohánylobbival. Azt gondolom, a dohány veszélyeiről nem lehet eleget beszélni, és az ilyen törvények tárgyalása mindig jó alkalom, hogy a közvéleményben is tudatosítsuk ennek a káros szenvedélynek a veszélyeit.

Az amerikai kontinensről származó dohányzás az elmúlt ötszáz évben terjedt el a világon. Jelenleg a Földön körülbelül egymilliárd ember dohányzik, és évente ötmillióan bele is halnak ebbe a szenvedélybe. A dohányzást a XX. század első harmadáig nem tartották ártalmasnak az egészségre, az 50-es években jelent meg az első tanulmány, amely összefüggésbe hozta a tüdőrák kialakulásával. A szenvedély a rákhalálozás tekintetében az összes halálozás 15 százalékában szerepet játszik, és a világon a második vezető halálok. A dohányosok átlagosan 8 évvel rövidebb életűek a nemdohányzóknál, és közülük minden második a dohányzás következtében hal meg. Kultusza a fejlődő országokban különösen a férfiak körében nagyobb, itt 48 százalék, míg a fejlett társadalmakban az átlag kétszer magasabb, a dohányos nők aránya 24 százalék. Számuk a fejlett világban, főleg a képzett, iskolázott populációban csökken, a fejlődő országokban viszont több mint évi 3 százalékkal emelkedik.

Az uniós területek mindössze 0,1 százalékán termelnek dohányt, és becslések szerint a közösség dohánygyáraiban sodorják a világ cigarettatermelésének negyedét. A dohányzás visszaszorítására a nemzetközi szervezetek a 80-as évek közepétől, végétől tettek lépéseket dohánytermékekre kiszabott adókkal, reklámozás betiltásával, munkahelyek füstmentessé nyilvánításával. De még mindig a férfinépesség fele, a nők harmada nikotinfüggő az országban.

Hogy a mostani biztató folyamatok ellenére mennyire nem dőlhetünk hátra, az is mutatja, hogy a nemzetközi összehasonlításban Kelet-Közép-Euró­pában Bulgária után a magyar társadalomban a legnagyobb gond a dohányzás.

A dohányosok aránya hazánkban a 15 év feletti népesség körében 31,4 százalék, ami a második legrosszabb mutató a régióban. Magyarország a dohányzással összefüggő halálozás tekintetében az Unióban Litvánia, Lettország és Románia után a negyedik. Tüdőrák-halandóságban az első, míg a dohányzással hasonlóan szorosan összefüggő keringési betegségek okozta halálozásban Románia, Lettország, Litvánia és Szlovákia mögött az ötödik. A dohányzás ellen tehát továbbra is lépéseket kell tenni, és azzal, hogy ma már a limitált számú trafikok miatt sokkal nehezebb kiskorú fiatalnak cigarettához jutni, közelebb kerültünk a célhoz.

Természetesen nem szabad elmennünk amellett, hogy mivel nehezebb hozzájutni legálisan a dohányhoz, így kreatívabbá és intenzívebbé válnak az illegális útvonalak. Senki nem vitatja, hogy ez ellen küzdeni kell.

Ezúton is szeretném felhívni mindenki, főleg a fiatalok figyelmét, hogy ha csempészett cigarettát szívnak, akkor nem lehetnek biztosak benne, hogy nem növényi darabokat, füvet, bogármaradványokat, akár madárürüléket tüdőznek le. De abba is gondoljunk bele, hogy aki olcsóbban akar illegális dohányhoz jutni, biztos a szájába kíván-e venni olyan dohányterméket, ami, ki tudja, milyen körülmények között jutott be az országba.

Tehát lehet azzal megkérdőjelezni a trafikrendszert, hogy növekszik a feketekereskedelem, de ezzel az erővel, ahogy korábban is említettem, legalizálhatnánk más illegális dolgokat, például drogokat, hogy így szűnjön meg a drogkereskedelem.

Komolyra fordítva, a helyes sorrend az, hogy ha valamiről bebizonyosodik egyértelműen, hogy káros az egészségre, akkor annak nehezíteni kell a hozzáférését, le kell szorítani az illegális szférába, majd ezt követően mindent megtenni, hogy az illegális szférából is kiszoruljon. Ezt ajánlom a kritikus ellenzékiek figyelmébe is.

Áttérnék a törvényjavaslat főbb pontjaira. A tervezet célja a dohányboltban forgalmazható termékkör ésszerű minimális bővítése, olyan termékekkel, amelyek a trafikok árukínálatához szervesen kapcsolódnak. A javaslat lehetővé teszi elsősorban a rágógumi és mentolos termékek, cukorkák, lapocskák, továbbá tömegközlekedési jegyek árusítását, valamint mobiltelefon-egyenleg feltöltését. Emellett a javaslat pontosítja a törvényi definíciókat is. A javaslat ezenkívül megemeli azt a küszöböt, amelyet követően újabb dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság kiírását a törvény kötelezővé teszi.

Ahogy államtitkár asszony is említette, a korábban 2 ezer fő után kiírt egy jogosultságot a javaslat a felével megemeli, a hatálybalépést követően úgy kell a pályázatokat kiírni, hogy a küszöb 3 ezer fő legyen. Ezen túlmenően, ha azt a forgalmi adatok indokolják, de legalább két jogosultságot az adott településen gyakorolnak, a kiíró dönthet úgy is, hogy nem az összes jogosultságot engedi át, csak ennél kevesebbet. Ezzel biztosítani lehet azt, hogy olyan településeken, ahol a fogyasztók száma ezt nem indokolja, a maximálisnál kevesebb számú dohánybolt működjön. A rugalmas szabályozás lehetőségét egyrészt azért is érdemes biztosítani, mivel egész európai trendnek mondható az, hogy a dohányzás visszaszorul, és hazánkban ez még inkább jellemző folyamat. Másrészt, ha a további intézkedések továbbcsökkentik majd a dohányosok számát Magyarországon, akkor a dohányboltba látogató fogyasztók száma is fokozatosan csökkenni fog.

Ahogy korábban említésre került, a koncessziós pályázatokat elektronikus úton is be lehet majd nyújtani. Lehetővé teszi, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, a jogosulttal a koncessziós szerződés megszűnéséről megállapodás születhessen.

A javaslat 45 napról 120 napra módosítja azt az időközt, amelynek eltelte után az új pályázatot a koncessziós szerződés megszűnését követően ki kell írni.

Külön kiemelném, hogy a törvényjavaslat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. feladatává teszi, hogy intenzíven működjön közre a dohányzás visszaszorításában és az egészségvédelmet érintő feladatokban. Ennek megfelelően a szervezetnek médiakampányokat kell szervezni, lebonyolítani és szakmailag támogatni. Biztosítani kell az egészségvédelmi szempontok közösségi megjelenését, például sportrendezvényeken történő megjelenést. Továbbá együtt kell működni a leszokást elősegítő szervekkel, egészségügyi intézményekkel, és részt kell venni az egészségvédelmi programokban. A dohány-kiskereskedelmet koordináló szervezetnek ezért különösen indokolt foglalkozni ezekkel a szempontokkal is, mert ő rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek alkalmassá teszik őt ezen feladatok ellátására.

A jogszabálytervezet a korábbi törvénnyel összhangban ismét lehetővé tenné, hogy az egyéni vállalkozó kiskereskedelmi jogosult ? ahogy államtitkár asszony is említette ? halála esetén a családi vállalkozás fennmaradhasson.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem önöktől, hogy azért támogassák ezt a javaslatot, mert a dohányzás elleni küzdelem ma már pártpolitikai hovatartozástól függetlenül vitán felül áll, és ez a javaslat ezt a célt szolgálja, és ennek hatékonyságát kívánja növelni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 136 2014.11.26. 4:10  131-154

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Magyarországon a dohányzás az Országgyűlés, illetve a kormány által tett jelentős és látható eredményeket felmutató erőfeszítések ellenére továbbra is döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, illetve a halálozási okok között is kiemelt helyen szerepel.

Több tanulmány is kimutatta, hogy a magyarországi dohányzás miatt fellépő egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója negatív. Jó intézkedésekkel és korlátozásokkal lehet eredményeket elérni a dohányzás visszaszorítása területén.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény értelmében 2012. január 1-jétől nem lehet dohányozni zárt helyen, busz- és villamosmegállókban, aluljárókban, gyermekintézmények, kórházak és egyéb közforgalmú intézmények 5 méteres körzetében. Az intézkedések hatására jelentősen csökkent a magyarországi cigarettafogyasztás, a dohányzók aránya a felnőtt lakosság körében mintegy 8 százalékkal csökkent, és összességében 4 milliárd szállal kevesebb cigaretta fogyott tavaly. (Bangóné Borbély Ildikó: Az illegális miatt!) Csökkent a 13-15 éves korosztályban az alkalmi dohányzók száma is.

Kétségtelen, hogy a dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a dohánytermékek megfelelő mértékű jövedéki adóztatása. Ugyanakkor ez a teher döntően a fogyasztókon csapódik le, miközben nem lehetnek kizárólag ők a dohányzás egyéni-társadalmi költségeinek viselői.

A dohánygyártók a jövedéki adót könnyedén hárítják át a dohányzó népességre, amely egészségpolitikailag ugyan döntő részben elfogadható, ugyanakkor a dohánygyártók személyes tehervállalása is feltétlenül indokolt.

E törvényjavaslat egyszeri hozzájárulás-fizetési kötelezettséggel terheli a dohányipari vállalkozásokat a fenti célokhoz kötött módon, így az előterjesztő a célokra, valamint a piaci versenyre tekintettel alappal feltételezheti, hogy e teher döntő része valóban a dohányipari cégeken marad, s a piaci szereplők a terheket a fogyasztókra nem fogják továbbhárítani.

A törvényjavaslat előírja, hogy a törvényben meghatározott dohányipari gazdálkodó szervezetek egyszeri, az egészségügyi alrendszer finanszírozását elősegítő hozzájárulás fizetésére kötelezettek akkor, ha a törvényjavaslat hatálya alá esnek. A törvényjavaslat hatálya alá döntően a magyarországi dohánygyártók, s mindazon, a jövedéki törvényben meghatározott, bejegyzett kereskedők esnek, akik Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba. Mivel a törvényjavaslat pontosan rögzíti, hogy az adóraktár engedélyese, az importáló, valamint a bejegyzett kereskedő a hozzájárulásra kötelezett, sem a már szabad forgalomba bocsátott termékekkel kereskedő nagykereskedők, sem pedig a dohánytermék-kiskereskedők nem esnek a törvényjavaslat hatálya alá.

Ahogy államtitkár úr is említette, a hozzájárulásból befolyó összeg a központi költségvetés bevétele, amely kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható. Hozzájárulás fizetésére az a jogi személy köteles, amelyik Magyarországon dohánytermékek gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat vagy folytatott.

A törvényjavaslat sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét, szintén az igazságosabb közteherviselés érdekében. A hozzájárulás mértéke az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék, de további legalább 30 millió forint, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.

A sávos fizetési kötelezettség a piacon arányaiban nagyobb részesedéssel bíró dohányipari vállalkozásokat arányosan nagyobb teherrel sújtja, de a kisebb vállalkozások is kénytelenek mindenképpen kivenni részüket az egészségügyi kiadások finanszírozásából, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 182 2014.12.08. 2:13  181-184

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány 2010-ben hozzálátott a hazai vasúti közlekedés tekintélyének visszaállításához. Tette ezt abból a felismerésből, hogy az ország növekedési pályára való visszaállítása nem lehetséges versenyképes vasúti közlekedés nélkül. Az eredmények pozitívak, hiszen a korábban drasztikusan csökkenő vasúti utasforgalom 2010 után ismét folyamatosan növekszik. Ezért is nagy örömmel hallottam idén ősszel a vasútfejlesztéssel kapcsolatos további tervekről és lépésekről. Október 16-ától négy új motorvonat állt forgalomba a budapesti agglomerációs közlekedésben, amelyet heteken belül újabb három követ. A bővítés folytatódik. 2015 végéig közel 50 motorvonat kerül forgalomba.

A tervezett járműtípusok eddig is szerepeltek a hazai állományban, és bizonyították hatékonyságukat, hiszen az érintett vonalakon akár 12 százalékkal is nőtt az utasforgalom, nem mellesleg 7 milliárd forint értékű villamos energiát takarítottak meg.

A hamarosan érkező szerelvények az egész ország számára könnyítik meg a közlekedést. Budapest és környéke, valamint a Sopron, Szombathely, Szentgotthárd és a győr-soproni területek után a most érkező vonatok Debrecen, Nyíregyháza, Füzesabony, Miskolc, Szentes, Kunszentmiklós, Lajosmizse legfőbb vonalain kerülnek forgalomba. Néhány hete pedig a MÁV saját fejlesztésű IC-kocsijai álltak forgalomba; ez külön is kiemelendő, mivel a magyar mérnöki-gépészeti munka saját sikere.

Nemrég a kormány döntött újabb 21 darab villamos motorvonat beszerzéséről, amelyek gyorsított ütemben akár jövőre, legkésőbb 2017-re hadra foghatóak lesznek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az idei évben tehát megindult több mint 70 darab modern vonat forgalomba helyezése, mérföldkő ez a magyar vasút történetében. Az eddig elért eredmények és a vasúti közlekedésben mérhetően javuló tendencia fényében úgy gondolom, fontos a vasúti ágazat további fejlesztése, ezért kérdezem államtitkár urat, hogyan kíván hozzájárulni a kormány a hazai vasúti közlekedés korszerűsítéséhez.

Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 56 2014.12.09. 1:28  53-66

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A befektetői letelepedés jogintézményének bevezetése óta folyamatosan nő az érdeklődés ezen lehetőség iránt.

A magyar befektetői letelepedési program az Európai Unió tagállamainak programjai közül messze a legversenyképesebb, így mindenképpen indokolt a letelepedés feltételéül szolgáló államkötvény 250 ezer eurós névértékének 300 ezer euróra történő emelése. A hazai program összehasonlító áron még így is az egyik legversenyképesebb marad Európában.

Az Államadósság Kezelő adatai szerint az első letelepedési kötvénysorozatot 2013 nyarán bocsátották ki, tavaly 430, idén augusztus végéig 672 letelepedési magyar államkötvényt értékesített az ÁKK a közvetítő vállalkozásoknak. Ugyanakkor az év második felében jelentős élénkülés tapasztalható a letelepedési kötvény iránti keresletben. A befektetői letelepedési program nemcsak jelentős tőkebeáramlást eredményez, de a hazánkban letelepedő külföldi üzletemberek várhatóan további befektetéseket is eszközölnek nálunk.

Ezért kérem, támogassák a javaslatot a szavazás során. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 64 2014.12.15. 4:17  59-78

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az összegző módosító javaslat bemutatása előtt engedjék meg, hogy röviden a törvényjavaslat lényeges rendelkezéseiről szóljak. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt tűnt úgy, hogy szükséges a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét szabályozott keretek közé szorítani. A javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem szabályozása körében az állam jogosult annak meghatározására, hogy a koncessziós kiskereskedők milyen módon szerzik be a dohánytermékeket. A jogszabály rögzíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabad forgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat. A javaslat a dohánytermék-nagykereskedő kötelezettségévé teszi azt, hogy mindenkor megfelelő készletet biztosítson az ellátó részére, és így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a beszerzési források nem megfelelő kezelésével az ellátó társaság korlátozná a versenyt. A másik oldalon pedig a dohány-kiskereskedelmi ellátó feladata mindenkor pontosan azon árucsoport rendszeres kiszállítása a kiskereskedők felé, amelyet a kiskereskedők megrendelnek.

Fontos, hogy megszűnik az árukapcsolás kötelezettsége, amelyet a dohánytermék-nagykereskedők korábban előírhattak. A javaslat a fentieken túl pontosan szabályozza, hogy a dohánytermék-nagy­kereskedők a kiskereskedőkkel milyen keretek között köthetnek megállapodásokat. Számos garanciális szabály biztosítja tehát, hogy a dohány-kiskeres­kedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét, ugyanakkor biztosítsa azt, hogy a kiskereskedők dohánytermékekkel való ellátása valóban folyamatos, a piaci igényeknek megfelelő legyen.

Az összegző javaslat 1. pontja módosítja a dohány-kiskereskedelmi ellátó jogi státusát. Eszerint a dohány-kiskereskedelmi ellátó nemcsak egy gazdasági társaság, hanem jogi személy is lehet, amelyet az állam gazdasági társaság formájában létrehozott. A törvényjavaslat tehát pontosítja, hogy a tevékenység ellátásának formája nincs feltétlenül gazdasági társasági formához kötve, összhangban az uniós irányelv rendelkezéseivel.

Most pedig áttérnék az összegző javaslat fontosabb pontjaira. Az összegző javaslat 2. pontja kiegészíti a koncessziós szerződés kiírására vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint az állam maga is gyakorolhatja erre alapított cége útján az ellátott tevékenységét. Nyilvános koncessziós pályázatot is kiírhat, valamint megbízható dohánykereskedő társaság megfelelő ajánlatát külön pályázat lebonyolítása nélkül, ugyanakkor a koncessziós törvény rendelkezéseinek megfelelően elfogadhatja.

Az összegző 3. pontja elhelyez egy új szakaszt a fiatalkorúak dohányzásának tilalmáról szóló törvényben, amely előírja, hogy 2016. január 1-jétől a kereskedő köteles minden általa forgalmazott dohánytermékből a képpel kombinált figyelmeztetést tartalmazó oldalával, egyenként pedig a csomagolás előlapjával ‑ a szivarokat kivéve ‑ egy-egy dobozt kihelyezni a pultvonal felett.

Az összegző javaslat 4. pontja kimondja, hogy a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket ‑ 18 éven aluliak belépési tilalma a kereskedelmi helyiségbe és a többi ‑ a részvénytársaságra, valamint az általa feljogosított személyre is megfelelően alkalmazni kell.

Az összegző javaslat többi pontja szövegpontosító, illetve jogtechnikai javaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt vezérszónoki beszédemben is említettem, véleményem szerint fontos, hogy a trafikok ne legyenek kiszolgáltatva a dohány-nagykereskedők kénye-kedvének. Ezért és a dohányzás visszaszorítása érdekében kérem, hogy támogassák az összegző módosító javaslatot és a bizottsági jelentést. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 217 2014.12.15. 3:38  212-225

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja a dohányboltban forgalmazható termékkör ésszerű, minimális bővítése olyan termékekkel, amelyek a trafikok árukínálatához szervesen kapcsolhatók.

A javaslat lehetővé teszi elsősorban a rágógumi és mentolos termékek, cukorkák, lapocskák, továbbá tömegközlekedési jegyek árusítását, valamint a mobiltelefonok egyenlegének feltöltését, bár tudjuk, a Jobbik ezt kifogásolja.

A javaslat ezenkívül megemeli azt a küszöböt, amelyet követően újabb dohánytermék-kiskeres­kedelmi jogosultság kiírását a törvény kötelezővé teszi. A korábban 2 ezer fő után kiírt egy jogosultságot a javaslat a felével felemeli, a hatálybalépést követően úgy kell a pályázatokat kiírni, hogy a küszöb 3 ezer fő legyen.

A javaslat 45 napról 120 napra módosítja azt az időközt, amelynek eltelte után az új pályázatot a koncessziós szerződés megszűnését követően ki kell írni.

Külön kiemelném, hogy a törvényjavaslat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. feladatává teszi, hogy intenzíven működjön közre a dohányzás visszaszorítását és az egészségvédelmet érintő feladatokban. Ennek megfelelően a szervezetnek médiakampányokat kell szervezni, lebonyolítani és szakmailag támogatni, biztosítania kell az egészségvédelmi szempontok közösségi megjelenését, például a sportrendezvényeken történő megjelenést.

A jogszabálytervezet a korábbi törvénnyel összhangban ismét lehetővé tenné, hogy az egyéni vállalkozó kiskereskedelmi jogosult halála esetén a családi vállalkozás fennmaradhasson, valamint pontosítja a törvény alapján kiszabható bírsággal, illetve az engedély visszavonásával kapcsolatos rendelkezéseket.

Az összegző módosító javaslat 2. pontja a részvénytársaság feladatává teszi a koncessziós jogosultak központi oktatásának megszervezését is.

Az összegző módosító javaslat 3. pontja pontosan szabályozza, hogy a miniszter a KSH lakónépességi adatai alapján állapítja meg azokat az adatokat, amelyek alapján a kiadható jogosultságok számát az egyes településeken felül lehet vizsgálni.

Az összegző javaslat 4. pontja törli azt a szakaszt a törvényjavaslatból, amely előírja a részvénytársaság számára a kötelező közreműködést az egészségvédelmi feladatokban. Ez a rendelkezés a T/2081. számú törvényjavaslatban azonban módosító javaslat formájában megjelenik, a javaslat ilyenformán valóban jogtechnikai.

Az összegző javaslat 5. pontja összefügg a 7. ponttal. Ha a dohánytermék-kiskereskedő a törvényben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének egy hónapban összesen legalább öt napon keresztül jogos ok nélkül nem tesz eleget, úgy a jövőben ez a koncessziós szerződésének megszűnését eredményezi.

Az összegző módosító 6. pontja egyrészt felemeli a bírság alsó határát 30 ezer forintra, összhangban más jogágak alsó küszöbértékével, ugyanakkor megtartani javasolja a jelenleg hatályos felső bírságplafont.

A többi módosítás jogtechnikai, illetve koherenciamódosító.

Tisztelt Ház! Ahogy a vezérszónoki beszédben is elhangzott, a dohányzás elleni küzdelem ma már pártpolitikai hovatartozástól függetlenül vitán felül áll, és ez a javaslat végső soron ennek a küzdelemnek a hatékonyságát kívánja növelni, minden kritika ellenére.

Erre tekintettel kérem, támogassák a módosító javaslatokat ‑ amelyek kiküszöbölik a kisebb hibákat a törvényben ‑, valamint a bizottsági jelentést.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 183 2014.12.23. 1:42  182-189

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A napokban kedvező statisztikai adatok jelentek meg a hazai kiskereskedelem helyzetét illetően. Azok után, hogy 2007 és 2010 között több mint 10 százalékkal csökkent a magyar gazdaság egyik motorjának számító kiskereskedelem, úgy tűnik, az elmúlt években ezen a területen is jelentős javulást sikerült elérni.

A KSH adatai szerint az elmúlt tizenhat hónapban folyamatosan nőtt a kiskereskedelem, egy év alatt összesen 5,2 százalékkal. Hasonlóan fontos eredményeket sikerült elérnünk a foglalkoztatás bővítése terén is: 2010 óta folyamatosan javul a foglalkoztatás, hiszen négy év alatt 400 ezer fővel bővült a munkavállalók száma; ezzel párhuzamban csökkent a munkanélküliség: a kormány intézkedései nyomán a 2010-es 11 százalékról 7 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta.

A kormány eredményesen vette fel a harcot a lakossági terhek csökkentése terén is: a korábbi években tapasztaltakkal szemben ma a magyar családokat terhelő energiaárak egész Európában az egyik legalacsonyabb szinten vannak. Példátlan siker a rendszerváltás óta, hogy e kormányzat 25 százalékkal mérsékelni tudta a lakossági gáz, a villany, illetve a távfűtés árát. Idén őszig a rezsicsökkentéseknek köszönhetően a magyar családoknak több mint 334 milliárd forint megtakarítása keletkezett 2013. január 1-je óta.

Kérdezem az államtitkár urat, hogy ezek a folyamatok mennyiben segítik elő a belső fogyasztás élénkülését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 187 2014.12.23. 0:56  182-189

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Az alacsony inflációs környezetnek és a javuló foglalkoztatási adatoknak köszönhetően az elmúlt két évben folyamatosan nőttek a reálbérek is, az elmúlt tizenkét hónapban közel 4 százalékkal, ráadásul a családi adókedvezményeknek köszönhetően további több mint 240 milliárd forint maradt az idei évben is a magyar családoknál.

A pozitív folyamatoknak köszönhetően nagy lendületet kapott a kiskereskedelmi forgalom alakulása, tizenhat hónapja folyamatosan erősödik a szektor, ráadásul a növekedés üteme is gyorsult, hiszen októberben 0,8 százalékkal nőtt szeptemberhez képest. A kiskereskedelem bővítése közös érdekünk, ezért különösen örömteli az ágazat legfrissebb biztató adata.

Ezért kérdezem az államtitkár urat, hogyan járul hozzá a 4 százalékos reálbér-növekedés a kiskereskedelem erősödéséhez.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 132 2015.02.16. 2:10  131-138

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség 2010 óta azon dolgozik, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos kérdésekre végleges megoldást találjon, és ezeket a hiteleket kivezesse a piacról. Február 1-jétől a devizahitelek forintosítása hatályos, az átváltási árfolyamot a jogszabályok svájci frank esetében 256 forint 47 fillérben, az eurónál 308 forint 97 fillérben és a japán jennél 2 forint 16 filléres árfolyamon határozta meg.

Szintén a hónap elején lépett hatályba a fair bankokról szóló törvény, amely szigorú feltételekhez köti az egyoldalú kamatköltség- és díjemeléseket. A svájci jegybanknak azon döntése, hogy a frank árfolyamát nem védik a felértékelődés ellen, kézzelfoghatóvá tette, hogy az árfolyamkockázat nem pusztán egy absztrakt közgazdasági, pénzügyi fogalom, hanem egy valós fenyegetés. A forintosítás 500 ezer hitelszerződést érint, teljes állománya 2014 végén mintegy 3500 milliárd forintot tett ki. Egy átlagos teljesítő jelzálogadós havi törlesztőrészlete a problémarendezés előtt 78 ezer forint volt, ami az elszámolás után 25-30 százalékkal, vagyis több mint 20 ezer forinttal csökken. Január hónapban 310 forint fölé emelkedett a svájci frank árfolyama. Néhány nap alatt eltűnhetett volna a kormány által kiharcolt kedvezmény több mint fele. 20 százalékos gyengülés önmagában 13 ezer forinttal emelte volna vissza egy átlagos teljesítő svájcifrank-adós törlesztőrészletét. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a forintosítás miatt ennyit „nyertek” havonta az érintett háztartások, ha a frank felértékelődése tartós marad. A magyar kormány időben lépett, és ennek látjuk a gyümölcsét. Más országok állampolgárai azonban nem voltak ilyen szerencsések, ők most a magyarországihoz hasonló szabályozás bevezetését követelik kormányaiktól.

A fentiek fényében kérdezem miniszter urat, mennyivel járnak jobban a hazai devizahitelesek más országokhoz képest. Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 136 2015.02.16. 0:47  131-138

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, miniszter úr. Az ön által elmondottak fényében különösen sajnálatos a 2010 előtti időszakkal, az akkori kormány működésével összevetni a most történteket és a szomszédos államokban zajló folyamatokat, hiszen a Simor János vezette jegybanknak (Gőgös Zoltán: Simor András!) és a korábbi kormánynak is meglettek volna azok a lehetőségei, hogy már akkor tegyenek a devizahitelesekért, és ne kerüljenek olyan súlyos helyzetbe, mint ami az elmúlt években tapasztalható volt.

Gyakorlatilag az a fajta eladósodottság és pénzügyi kényszerpálya, amit megörököltünk, tette szükségessé, hogy egy hosszú, több lépésből álló folyamaton keresztül tudtunk idáig eljutni, hogy talán véglegesen megoldottnak tekinthető ennek a devizahiteles rétegnek a helyzete. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 70 2015.02.18. 4:56  63-84

DR. VÖLNER PÁL a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kúria 2014. június 16-án meghozott jogegységi döntése fordulópontot jelentett a devizahitelezés magyarországi történetében. Legfelsőbb bírói fórum ugyanis még soha nem mondta ki Magyarországon, hogy a bankok a devizahitelesekkel szemben tisztességtelenül jártak el és visszaéltek erőfölényükkel.

Ennek megfelelően az Országgyűlés kivételes eljárással még július 4-én elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt, amelynek értelmében a pénzügyi intézmények feladatává vált, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket. Az azóta elfogadott törvények értelmében 1 millió 300 ezer család kaphatja vissza a bankoktól a tisztességtelenül elvett összegeket. Ez hozzávetőlegesen 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú adóst érint. Az elszámolást követően a törlesztőrészletek átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhetnek. A pénzintézeteknek az MNB rendelete alapján kell kiszámolniuk az adósoknak visszajáró összeget, ami a becslések szerint elérheti az 1000 milliárd forintot is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Kúria jogegységi döntése szerint a 2010. november 26-át követően közzétett vagy módosított általános szerződési feltételek által érintett szerződéses kikötések esetében a törvény fő szabálya alóli kivételként a Magyar Nemzeti Bank vizsgálhatja meg azok tisztességtelenségét. Amennyiben egyes kikötéseket tisztességtelennek talál, a hatályos szabályozás szerint 2015. február 14. napja és 2015. február 28. napja között indíthat közérdekű keresettel pert.

A már korábban előírt adatszolgáltatási kötelezettség alapján benyújtott adatok feldolgozása során már megállapítható a Nemzeti Bank számára, hogy a pénzügyi intézmények adatszolgáltatása sok esetben nem teljes körű, abból nem tárható fel maradéktalanul az a többszintű szabályozási rendszer, amelynek ismerete szükséges a keresetlevél megfelelő összeállításához. A probléma kezelése érdekében jelen törvénymódosításban részletesen meghatározásra kerül, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatásának melyek a tartalmi és formai követelményei. Ez azt a célt szolgálja, hogy a Nemzeti Bank a megfelelő tartalmú keresetlevelet készíthesse elő. Annak érdekében, hogy az új adatszolgáltatás alapján lehetőség legyen az MNB-nek közérdekű kereseteit benyújtani, a módosítás lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Bank a keresetlevelét 2015. február 28-a helyett, ahogy az államtitkár úr is említette, legkésőbb 2015. április 30. napjáig terjessze elő.

A törvényjavaslat lehetőséget teremt az MNB-nek arra, hogy meghatározott esetekben 2015. április 30. napját követően is érvényesíthesse az érintett fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos igényét. Erre akkor kerülhet sor, ha bármely, 2016. december 31. napjáig megindított eljárásában észleli, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatása hiányos, vagy valamely részében valótlan tartalmú volt. Ebben az esetben, ha a közérdekű per még folyamatban van, úgy keresetváltoztatásra van lehetőség, amennyiben pedig jogerősen befejeződött, úgy perújításnak van helye, míg ha per korábban nem volt folyamatban, úgy perindításra van lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy a magyar bankok 2010 őszéig egyoldalúan módosíthatták a szerződéseket, az ügyfél beleegyezése nélkül, minimális értesítési kötelezettségek mellett, gyakorlatilag egyszerű hirdetmények kifüggesztésével. Az elmúlt hónapokban ennek a gyakorlatnak az elszámoltatására került sor, az egyoldalú szerződésmódosítások, az ügyfelek hátrányára megállapított költség- és díjemelések, illetve kamatemelések tisztességtelen gyakorlatának egyszer s mindenkorra szeretnénk véget vetni. Ezért kérem, támogassák a jelen törvényjavaslatot. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 54 2015.04.01. 7:58  51-61

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy jogharmonizációs célú javaslat fekszik előttünk ‑ ahogy államtitkár úr is mondta -: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló 2012. november 21-ei 2012/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének hiánya miatt.

A 2014/0462. számon indított kötelezettségszegési eljárás mielőbbi lezárása érdekében szükséges a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény jogharmonizációs célú módosítása.

Tengerészetről ma Magyarországon csak távlatokban beszélhetünk, de nem volt ez mindig így. A hetvenes-nyolcvanas években még több mint húsz hajó járt nemzetközi tengereken magyar zászló alatt, de ma már nincs üzemben hajó. Magyarországon azonban jelenleg is 37 tulajdonos, illetve üzemeltető fenntartásában évente 197 kabinos turistahajó fordul meg, több mint 30 ezer fős befogadóképességgel.

1984-ben kötötték meg San Franciscóban a tengerparttal nem rendelkező országok tranzitjogáról szóló szerződést, amely lehetővé tette az ilyen országok számára is a tengeri kereskedelemben való részvételt. Érdekesség, hogy e szerződés alapján Olaszország és Horvátország mint tengerrel rendelkező államok nem vethetnek ki magasabb adót vagy illetéket hazánkra, mint amilyen mértékűek ezek náluk. Ez a piac tehát nemzetközi jogilag és az Unió révén is nyitott Magyarország számára, egy lehetséges, kiaknázatlan terület. Így, noha saját tengerünk és tengerészeink ebben a formában nincsenek, a turizmus szempontjából a tengerészek munkakörülményeinek és egészségügyi értelemben vett biztonságának kérdése nem annyira irreleváns kérdés, mint az elsőre látszik.

Mielőtt ismertetném önökkel a törvényjavaslat legfontosabb pontjait, kérem, engedjék meg, hogy röviden tájékoztassam önöket ennek a javaslatnak a nemzetközi és európai jogi kontextusáról.

A tengerészek képzését és képesítését a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében elfogadott, tengerészek képzéséről, képesítéséről és őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény szabályozza, amely 1984-ben lépett hatályba, majd 1995-ben jelentősen módosították. Az STCW-egyez­ményt először a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, ’94. november 22-ei 94/58/EK tanácsi irányelv építette be az uniós jogba. Ezt követően a tengerészek képzésére és képesítésére vonatkozó uniós szabályokat az egyezmény későbbi módosításainak megfelelően kiigazították, és közös uniós mechanizmust hoztak létre a harmadik országok tengerészeinek képzési és képesítési rendszereinek elismerésére.

Az e témára vonatkozó uniós szabályokat tartalmazza a már említett 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

Az STCW-egyezmény részes államainak 2010-ben Manilában tartott konferenciáján számos jelentős módosítást hajtottak végre az egyezményen. A módosításban érintett területek között volt a bizonyítványokkal kapcsolatos csalások megelőzése, a biztonsági képzés és a technológiai képzés. Ezen a konferencián módosították az egészségügyi követelményeket is. Az irányelv teljes átültetéséhez minden tagállamnak fel kell állítani egy, a tengerészek egészségügyi alkalmasságának vizsgálatát célzó intézményrendszert, amelyben a tengerészeket elismert és a tengerészeti hatóság nyilvántartásában szereplő orvos vizsgálja.

Minden tagállam, így hazánk is részes fele az STCW-egyezménynek, és egyikük sem kifogásolta a manilai módosításokat az erre a célra előirányzott eljárás keretében. A tagállamoknak ezért össze kell hangolniuk nemzeti szabályaikat a manilai módosításokkal. Ennek során el kell kerülni, hogy a tagállamok nemzetközi és uniós kötelezettségvállalásai között ellentét alakuljon ki. Ezen túlmenően a hajózás globális jellegére való tekintettel a tengerészek képzésére és képesítésére vonatkozó uniós szabályokat összhangban kell tartani a nemzetközi szabályokkal.

A törvényjavaslat a törvénnyel kihirdetett tengerészeti tárgyú egyezmények munkajogi előírásait speciális szabályként rendeli alkalmazni a munka törvénykönyve és a vízi közlekedésről szóló törvény munkajogi tárgyú rendelkezései mellett. A javaslat továbbá lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a heti pihenőidő mértékét a hatályos jogszabálynál kedvezőbben, 70 órában állapítsa meg. Ezt a szabályt az uniós irányelv átültetése miatt szükséges beépíteni a törvénybe. A szabály gyakorlati alkalmazására rövid időn belül azért nem kerül sor, mert nincs tengerészeket tömörítő szakszervezet.

Magyarországon a hajózási egészségügyi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. GKM-ESzCsM együttes rendelet szabályozza az irányelvvel részben összeegyeztethetően a tengerészek egészségügyi alkalmassági vizsgálati rendjét. A tengerészeket vizsgáló orvosokra vonatkozó követelményekre vonatkozóan azonban szükség van a rendelet módosítására ahhoz, hogy az irányelvvel érvényesíteni kívánt nemzetközi követelmények szerint csak a hajózási hatóság mint tengerészeti hatóság által nyilvántartásba vett orvosok lehetnek jogosultak a tengerészek vizsgálatára. Mivel a hajózási hatóság hajósokat és tengerészeket vizsgáló orvosokról vezetett nyilvántartása közhiteles, az alkalmasságot vizsgáló orvosokról vezetett hatósági nyilvántartásról a vízi közlekedésről szóló törvény módosításával törvényi szinten kell rendelkezni.

(13.10)

Nemcsak a tengerészek, de a belvízi hajósok vonatkozásában is indokolt, hogy a hajózási hatóságnak rálátása legyen a belvízi hajósok egészségügyi alkalmasságát igazoló orvosokra. A hajózási hatóság megkeresése esetén nyilvántartása alapján tanúsítja, hogy a tengerész vagy a belvízi hajós egészségügyi bizonyítványát a vizsgálatra jogosult orvos állította-e ki, vagy tájékoztat a vizsgálatra jogosult orvosok köréről.

A törvény értelmező rendelkezéseinek kiegészítéseként speciális munkajogi tárgyú rendelkezéseinek módosítása kapcsán bevezetett új fogalmak magyarázatát célozza. Végül meg kell említeni, hogy az európai szociális partnerek megállapodtak a tengerészekre alkalmazandó minimális pihenőidőről is, és e megállapodás végrehajtása céljából a Tanács elfogadta az 1999/63/EK irányelvet. Ennek megfelelően a javaslatban az úszólétesítmény személyzetének munkaidejére vonatkozó speciális törvényi rendelkezések szövegcserés módosítása egyrészt beemeli a víziközlekedésről szóló törvénybe a speciális munka- és pihenőidőkre vonatkozó rendelkezéseket meghatározó nemzetközi szerződéseket, másrészt az irányelvvel összeegyeztethetően módosítja azt a rendelkezést, amely szerint a kollektív szerződés a napi és heti pihenő együttes mértékét legalább 70 órában állapítja meg.

Tisztelt Ház! Fenti szempontokra tekintettel kérem a javaslat támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 76 2015.04.01. 7:02  73-96

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló 2011. július 19-ei, 2011/70/Euratom tanácsi irányelv átfogóan szabályozza a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelését, előírja az erre vonatkozó nemzeti politika, nemzeti program és nemzeti rendszer létrehozását, valamint az ezekkel kapcsolatos követelményrendszert. Az irányelv értelmében a tagállamoknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2015. augusztus 23-áig értesíteniük kell az Európai Bizottságot a nemzeti politikát megvalósító nemzeti programjuk tartalmáról.

A XXI. században nehéz lenne elképzelni Magyarország gazdaságát a radioizotópok és a nukleáris technológiák felhasználása nélkül. Az atomtechnikát széles körben alkalmazzák az iparban, az egészségügyben, és meghatározó szerepe van a villamosenergia-termelésben. Az ország villamosenergia-szükségle­tének közel 40 százalékát adó atomerőművi részesedés tartja a villamos energia fogyasztói árát elviselhető szinten.

Az atomenergia alkalmazása ugyanakkor arra készteti a társadalmat, hogy bizonyos problémákkal szembenézzen és megoldja azokat. Ezt felismerve, az Országgyűlés 1996-ban megalkotta az atomenergiáról szóló új, 1996. évi CXVI. törvényt, amelynek előírásai szerint radioaktív hulladék elhelyezését, kiégett fűtőelemek átmeneti tárolását, a nukleáris üzemanyagciklus lezárását, valamint a nukleáris létesítmények leszerelését egy, a kormány által kijelölt szerv végzi. 1998. június 2-án ennek szellemében alakult meg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság, amely 2008. január 7-én Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-vé alakult, igazodva az Unióban működő gazdasági társasági formákhoz.

Az elkövetkező évek műszaki feladatai közül a legfontosabbak: nemzeti radioaktívhulladék-tároló és kiégett kazetták átmeneti tárolójának üzemeltetése és bővítése, a radioaktívhulladék-feldolgozó és -tároló biztonságának növelése, ami a tároló kapacitásának növelésével is jár, ezenkívül a hosszú élettartamú, nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló telephelyének kijelölése.

Az atomenergia békés célú alkalmazásának hazai szabályozása megfelel az Európai Unió előírásainak. A tervek már magukban foglalják a Pakson üzemelő négy blokk meghosszabbított üzemideje által keletkezett hulladékot is, valamint a két megépülő blokkot is. Ez a nemzeti politika azokat a követelményeket mutatja be, amelyek a radioaktív hulladék leszerelésével és elhelyezésével kapcsolatosak, valamint hogyan illeszkedik a már meglévő programokhoz. A kormány feladata olyan nemzeti politikai program kidolgozása, mely a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tart, évente felülvizsgált közép- és hosszú távú tervekkel.

Az atomenergiát csak úgy lehet alkalmazni, hogy ne veszélyeztesse az emberi életet. Az atomenergia által a társadalmi előnyöknek nagyobbaknak kell lennie, mint a vállalt kockázatoknak. Magyarország felelőssége a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos, társadalmilag elfogadható kezelése. A tudomány fejlődésével s a tapasztalatokkal párhuzamosan folyamatosan felül kell vizsgálni a rendszert, továbbá nagy hangsúlyt kell fektetni a szakemberek képzésére, illetve továbbképzésére. Az atomenergia alkalmazójának törekednie kell arra, hogy a keletkezett hulladék a lehető legkisebb mértékű legyen. A jövőben a kiégett üzemanyag mennyiségének növekedéséhez fog hozzájárulni a paksi telephelyen létesülő két új atomerőművi blokk is.

Az üzemanyagciklus zárása kapcsán ma alapvetően két irányvonal létezik: a nyílt üzemanyagciklus, illetve az újrafeldolgozás. Jelenleg a Paksi Atomerőmű négy üzemelő blokkjára vonatkozó terveket a meghosszabbított üzemidő és a nyitott üzemanyagciklus figyelembevételével kell összeállítani. Akármilyen megoldás kerül kiválasztásra az új atomerőművi blokkok figyelembevétele mellett a nukleáris üzemanyagciklus lezárására, a tervezést a mélységi, geológiai tározóban történő végső elhelyezésre tekintettel kell végrehajtani.

Az üzemanyagciklus zárásának politikája a hazai nem atomerőművi eredetű kiégett üzemanyagot illetően az, hogy hazánk él az Oroszországba való visszaszállítás lehetőségével. Amennyiben a jövőben stratégiai, műszaki és gazdasági szempontokat figyelembe véve olyan döntés születik, hogy az ország mégsem él az oroszországi visszaszállítás lehetőségével, akkor a Magyarországon maradó kis dúsítású, kiégett hűtőreaktori fűtőelemek további hazai átmeneti tárolását, valamint az atomerőművi eredetű kiégett üzemanyaggal együtt a végleges elhelyezés feltételeinek megteremtését haladéktalanul meg kell kezdeni.

A magyarországi tárolókat úgy kell kialakítani, hogy a telephely, a befogadó kőzet s az alkalmazott műszaki megoldások az elhelyezett hulladék jellemzőihez igazodóan, együttesen biztosítsák a hulladék elszigetelését az élő környezettől. Ezen politika alkalmazása a végrehajtás fázisába jutott, ez azt jelenti, hogy a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezését erre a célra létrehozott tárolókban valósítjuk meg.

A nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezését Magyarországon egy stabil, mélységi, geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell megoldani. Ezen ponton a radioaktív hulladék elhelyezésének politikája összekapcsolódik az üzemanyagciklus-zárás politikájával. A mélységi geológiai radioaktív tárolót úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy abban együttesen elhelyezhető legyen a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladék s a kiégett üzemanyag. Emellett fontos elem a radioaktív hulladékok visszanyerhetősége.

Kérem a javaslat támogatását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 131 2015.04.07. 0:00  130-137

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kiváló GDP-adatok, a folyamatosan javuló foglalkoztatottság és a csökkenő árak további létszámbővülést és reálkereset-emelkedést vetítenek előre, a pozitív folyamatok pedig kedvezően hatnak a lakosság jövedelmi helyzetére, és hozzájárulnak a belső fogyasztás növekedéséhez is. Mindemellett elég csak említést tenni a pedagógusok, rendvédelmi dolgozók vagy az egészségügyben tevékenykedők életpályamodelljéről, illetve a legkésőbb 2016. január 1-jén induló szociális életpályamodellről, amely több mint 70 ezer munkavállalót fog érinteni. Teszi mindezt úgy a kormány, hogy közben nem él a szocialista kormányok által jól bejáratott béremelési programmal, miszerint felvesznek egy gigantikus hitelcsomagot, majd szétosztják segélyként vagy egyszeri béremelésként, mint tették 2003-ban, s ezzel szétverik a nemzetgazdaságot.

A Fidesz-KDNP-kormány elkötelezett az életpályamodellek mellett, amelyek lépcsőzetesen emelik a gazdaság teljesítményéhez mérten az adott területen dolgozók bérét. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a bérek értéke két éve folyamatosan nő, 2014-ben már 4 százalékkal emelkedett, a foglalkoztatás rekordokat dönt, tavaly 210 ezerrel dolgoztak többen, mint egy éve, 2010 óta pedig 455 ezerrel dolgoznak többen, ráadásul a családi és járulékkedvezmények miatt 2014-ben 236 milliárd forint maradt a családoknál. A kormány megfékezte az áremeléseket lényegében, és összességükben nem nőttek az árak, amire a ’60-as évek óta nem volt példa.

Mindenki tudja, hogy az infláció a szegények rejtett adója, az alacsony inflációnak tehát a szegényebbek a legfőbb nyertesei. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Kérem államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 135 2015.04.07. 0:00  130-137

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A sajtóban is megjelent hírek szerint 2,4 százalékos béremelést és egyszeri 30 ezer forintos bérjuttatást kapnak április 1-jétől a Volán-dolgozók. Az elmúlt héten bérmegállapodás történt a munkaadók és a munkavállalók között a Volán-társaságok integrációjával létrejött regionális közlekedési központoknál. A megállapodás több mint 18 ezer dolgozó bérét érinti, így a központok több mint 18 ezer főállású munkavállalójára vonatkozó bérmegállapodás kiterjed a bér és a béren kívüli juttatások, kafetéria emelésére is, ami érdemi reáljövedelem-növekedést jelent. Ennek értelmében április 1-jétől a 2,4 százalékos bérfejlesztés megvalósul, valamint az egyszeri 30 ezer forintos juttatást is megkapják a dolgozók.

Kérdezem az államtitkár urat, mennyiben segíti elő a béremelés a Volán-dolgozók megélhetését. Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 258 2015.04.13. 3:33  257-264

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról szóló T/4016. számú törvényjavaslat fekszik előttünk. Mivel módosító indítvány nem érkezett a javaslathoz, ezért most csak a bizottsági jelentésről vitatkozunk, amely lényegében csak azt tartalmazza, hogy a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egészébe, megfelel a nemzetközi és európai uniós jognak, s megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek. Emellett azonban engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket a törvényjavaslat főbb elemeire.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló 2012. november 21-ei 2012/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének hiánya miatt. A 2014/0462. számon indított kötelezettségszegési eljárás mielőbbi lezárása érdekében szükséges a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény jogharmonizációs célú módosítása.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Ország­gyűlés alelnöke foglalja el.)

Az irányelv teljes átültetéséhez minden tagállamnak fel kell állítania egy, a tengerészek egészségi alkalmasságának vizsgálatát célzó intézményrendszert, amelyben a tengerészeket elismert és a tengerészeti hatóság nyilvántartásában szereplő orvos vizsgálja. Magyarországon a hajózási egészségügyi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet szabályozza az irányelvvel részben összeegyeztethetően a tengerészek egészségi alkalmassági vizsgálati rendjét. A tengerészeket vizsgáló orvosokra vonatkozó követelmények esetében azonban szükséges a rendelet módosítása, figyelemmel arra, hogy az irányelvvel érvényesíteni kívánt nemzetközi követelmények szerint csak a hajózási hatóság által nyilvántartásba vett orvosok lehetnek jogosultak a tengerészek vizsgálatára. Mivel a hajózási hatóság hajósokat és tengerészeket vizsgáló orvosokról vezetett nyilvántartása közhiteles, az alkalmasságot vizsgáló orvosokról vezetett hatósági nyilvántartásról a víziközlekedési törvény módosításával törvényi szinten kell rendelkezni.

Az úszólétesítmény személyzetének munkaidejére vonatkozó speciális törvényi rendelkezések szövegcserés módosítása egyrészt beemeli a vízi­közlekedési törvénybe a speciális munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket meghatározó nemzetközi szerződéseket, másrészt az irányelvvel összeegyeztetethetően módosítja azt a rendelkezést, amely szerint a kollektív szerződés a napi és heti pihenőidő együttes mértékét legalább 70 órában állapíthatja meg.

Tisztelt Ház! A fentiekre tekintettel kérem, támogassák a bizottsági jelentést és a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 54 2015.04.20. 2:11  53-56

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Bizonyára mindannyian emlékszünk a 2013. júniusi nagy árvízre, amely Esztergom városát sem kímélte. Tetőzéskor 655 centiméter körül volt a vízmagasság, és a város közepén található Prímás-szigetet ki kellett üríteni, az áram- és a vízszolgáltatás pedig leállt. Egyértelmű, hogy a városnak a jelenleginél erősebb gátrendszerre van szüksége, de a dunai árvízvédelemből Esztergom a nem megfelelő egyeztetések miatt rendre kimaradt. Így volt ez a szocialista-liberális kormányok idején, és így volt ez a független polgármester asszony időszakában is, amikor sajnálatos módon a gátnál sokkal alapvetőbb szükségleteinek ellátásával is gondja volt a városnak.

A jelenlegi védvonal a Kis-Duna sétány mögött, Esztergom központi részén terül el, az esetleges elöntés közvetlen és jelentős károkat okozhat. A 2013. júniusi új rekordárvíznél jelentősebb áradás esetén ez fenyeget. Az új városvezetés újult erővel vágott bele a város árvízvédelmi koncepciójának kidolgozásába. Eszerint mobilgáttal védenék a Prímás-szigetet a víztől, ahol ily módon virágzó turisztikai központot tudnának fejleszteni a város közepén szállodákkal és egyéb attrakciókkal, amelyek kiépítése már elkezdődött korábban. A gátőrházig tartó további szakaszra földgát épülne, emellett pedig a Kossuth hídnál egy vízszabályozó árvízkaput, illetve a sziget felső végére egy zsilipet is terveznek. A beruházással biztos vállalkozási környezet alakulhatna ki a területen, segítve ezzel a város fejlődését.

A tényleges tervek elkészítéséhez jelentős lendületet adott a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, amely 2013-ban 5 millió forintot ajánlott fel az elképzelések megtervezéséhez. Az esztergomi védvonal kiépítése uniós és kormányzati támogatásokat igényel. Sikeres pályázatok esetén 2020-ig valósulhat meg a projekt. Jó látni, hogy a 2013-as nagy árvizet követően folyamatosan erősödik a gátrendszer, és nem csak baj esetén, kapkodva cselekszünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Ezért kérdem államtitkár urat, folytatódik-e a táti gátrendszer meghosszabbítása Esztergom térségében. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 52 2015.05.04. 2:08  51-54

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Bizottság április 7-én világossá tette az álláspontját, amely szerint nem lehetséges az M4-es autópálya uniós forrásokból történő támogatása. A regionális főigazgatóság döntései azonban nem befolyásolhatják negatívan a leállított gyorsforgalmi építésével érintett településeket, hiszen a térség gazdasági erősödése nagyban függ a fővárossal és az országhatárral való összeköttetéstől. A kormány álláspontja világosnak tűnik, hiszen az M4-es kapcsán érintett települések számára már megkezdte a munkát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy új koncepció kidolgozásáról.

Azonban nem csupán ez a térség érintett a gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolódás vonatkozásában; olyan megyei jogú városok és számottevő ipari központok, mint Sopron, Kaposvár, Zalaegerszeg, Salgótarján, Eger, Ózd, Békéscsaba nem kapcsolódnak a transzeurópai úthálózatba, ezért uniós források erre a feladatra nem használhatók. Az említett települések bekötése a magyar gyorsforgalmi közúthálózatba nemzeti érdek, ezért üdvözlendő, hogy a kormány 600 milliárd forintos keretet biztosít a célra. A gyorsforgalmi hálózat mellett 580 kilométeren főutak útburkolata is felújításra kerül, amire a minisztérium a tavalyi keretösszeg több mint kétszeresét, 68 milliárd forintot fordít.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány célkitűzése volt, hogy a ciklus végéig a megyeszékhelyeket csatlakoztassa a hazai gyorsforgalmi rendszerbe, ezért is tartom fontos lépésnek, hogy az EU-források nélkülözése mellett is tartja ezen vállalását. Az építkezések már tavaly is 250 kilométer úthálózatot eredményeztek, és ez a szám 2015-ben további 350 kilométernyi új útburkolat megépítésével bővült. A mihamarabbi megvalósítást egy jogszabálycsomag is segíteni fogja, amely a közlekedési beruházások ütemét hat és fél évről két és fél évre kívánja gyorsítani.

A fentiekre tekintettel kérdezem az államtitkár urat, mit tehet a kormány az uniós forrásból nem finanszírozható közutak fejlesztéséért. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 18 2015.05.19. 3:56  17-20

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években a magyar gazdaságban lezárult a válságkezelés, megvalósult a stabilizáció, és elindulhattunk a stabil növekedés útján. Közös céljaink eléréséhez és a gazdasági felzárkózás biztosításához szükség van az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésre. A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében fel kell használnunk a költségvetés többletforrásait és az európai uniós forrásokat. Az adócsökkentés költségvetése a polgári Magyarország megteremtésének legfontosabb alaptartópillére.

Örömteli, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a gazdasági növekedés ösztönzése mellett. A 2016-os költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Változatlan cél az államadósság további csökkentése, az államadósság-mutató a tervek szerint 73,3 százalékos GDP-arányos szintre csökken.

Az adósságcsökkentések révén a költségvetés több pénzt hagy a lakosságnál a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban, de a kiadási oldalon is több forrás jut számos területre. 2016-ban a személyi jövedelemadó csökkentése négymillió dolgozó magyar embernek jelent jövedelemnövekedést. Jövőre csökken a személyi jövedelemadó mértéke, és növekszik a családi adókedvezmény összege a kétgyermekes családok esetében. Ennek köszönhetően 145 milliárd forint marad a magyar családoknál. Végeredményben az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családok jövőre 116 ezer forinttal több jövedelemmel fognak rendelkezni. A jövő évben is megmarad és egyre több családot érint a házasságkötési adókedvezmény; szintén folytatódik a gyed extra, mert bebizonyította, hogy ösztönzi a gyermekvállalást és a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását.

A kormány döntése szerint az élelmiszerek közül elsőként a sertéshús áfája csökken, hogy ezzel is több pénz maradhasson a családoknak. A kormány célja, hogy ne legyen éhező gyermek Magyarországon. Ezért folytatódik az ingyenes gyermekétkeztetési program. A központi költségvetés egyre növekvő összeggel járul hozzá a gyermekétkeztetéshez, így jövőre ezen ellátások támogatása meghaladja a 70 milliárd forintot.

A gyermekek napközbeni ellátása különösen a hátrányos helyzetű családok esetében nagyon fontos. A korábban elindított, felmenő rendszerű ingyenes tankönyvellátás bevezetése a jövő évben is folytatódik. 2016-ban még többen, így a felmenő rendszerbe jövőre belépő negyedik évfolyamos tanulók is ingyenesen juthatnak majd tankönyvhöz. A kormány vállalja, hogy 2016-ban is megőrzi az időskori ellátások értékét. Ennek megfelelően a nyugdíjak és a nyugdíjrendszerű ellátások az infláció mértékével fognak növekedni. Az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a kormány a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer segítségével őrzi meg.

Számos más, az idősek érdekében tett intézkedés mellett a kormány folytatja a „nők 40” programot, ami lehetővé teszi, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulhassanak. A jövő évi költségvetést ezért méltán nevezhetjük az adócsökkentés költségvetésének, amely jelentős mértékben csökkentheti a magyar családok terheit. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 50 2015.05.19. 2:13  49-52

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az korábban a Ház falai között elhangzott, Magyarország célja a térség elektromobilitás területén való vezető szerepének megszerzése.

A kormány már számos ponton jelezte, hogy az elektromos közlekedés elterjesztése politikájának szerves részét képezi. Idén februárban került sor az Exelron Technológiai Tudásközpont alapkőletételére Szikszón. Az ipari park nem kisebb eseménynek lett az otthona, mint az első hazai elektromos jármű gyorsfeltöltő állomásának felavatása. A központ létesítése kiváló alap arra, hogy a megújuló energiaforrásokkal és elektromobilitással kapcsolatos hazai és külföldi tudástőkét összpontosítsa, és szellemi műhelyt képezzen a terület innovációja számára.

A magyarországi járműgyártásról immár köztudott, hogy a kontinentális elitbe tartozik. Hasonlóan van ez a hazai buszgyártás esetében is. Március 9-én, az Evopro magyar gyártású és fejlesztésű elektromos buszainak bemutatóján azt is megtudtuk, hogy Magyarország bekapcsolódik a tömegközlekedés korszerűsítésébe. Hazai mérnökök által kifejlesztett kompozit szerkezetű, nullemissziós buszcsalád 65 utas szállítására lesz alkalmas, a projekt 57 százalékos magyar értékhányaddal rendelkezik.

A hazai közlekedési kultúra modernizálása nem lehetséges a megfelelő infrastruktúra nélkül, ezért is döntő jelentőségű az a kormányzati intézkedés, amelynek értelmében 150 új elektromos töltőállomás jön létre Magyarországon. Az intézkedés fokozott ösztönző hatással bír a közúti és tömegközlekedés reformjához, hiszen megteremti az elektromobilitás hazai tárgyi feltételeit.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kiemelt jelentőségű, hogy a kormány tudatosan elébe menjen a területet érintő infrastruktúra megújításának. Az átalakítás megkívánja a területhez tartozó jogszabályok felülvizsgálatát, meg kell teremteni a feltöltési és parkolási lehetőséget az elektromos járművek számára.

A fentiekre tekintettel kérdezem államtitkár urat, milyen jövő előtt áll a hazai elektromos közlekedés, milyen lépéseket tervez a kormány a terület megerősítésére, illeszkedik-e az elektromos közlekedés fejlesztése a Jedlik Ányos-programba. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 72 2015.05.29. 6:16  1-144

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Korszakváltás előtt áll a magyar közlekedésfejlesztés, hiszen a 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban, szemben néhány korábbi kormány által megkezdett projekttel már csak olyan fenntartható közlekedési beruházások valósulnak meg, amelyek hosszú távon is hozzájárulhatnak a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez.

Hazánkban a reformkor óta nem tapasztalt lendületben van a közlekedésfejlesztés. A 2010 óta eltelt időszak a magyarországi közúthálózatok és az azzal összefüggő infrastruktúra rég nem látott fejlődését hozta. A kormány által elfogadott nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégia, valamint az Európai Unió új 2014-2020-as pénzügyi ciklusa közlekedésfejlesztési szempontból rendkívüli potenciált hordoz. 2014 és 2020 között az integrált közlekedésfejlesztési operatív programban és az európai hálózatfejlesztési eszközből a magyar közle­kedés­fejlesztésre jelentős összegek állnak rendel­kezésre, amit további források egészítenek ki.

Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció regionális összekötő hídként definiálja Magyarországot, amelynek adottságai komoly jövőbeni fejlesztési lehetőségeket jelentenek. Hazánk földrajzi elhelyezkedésének előnyeit kihasználva összekötő kapocs lehet a kontinens északi és déli, keleti és nyugati része között, transzkontinentális léptékben pedig az ázsiai áruforgalom szempontjából tehet szert megkerülhetetlen közvetítő szerepre.

Az elmúlt néhány évtized gazdasági átalaku­lásának következtében két jelentősebb ipari tengely alakult ki hazánkban. Az egyik a nyugati országrészen végighúzódó járműipari tengely, amely az utóbbi évtizedben Kelet-Közép-Európába átstrukturált európai autóipar hatását mutatja. A Nagyszombat-Pozsony vonalat követve markáns szerepe van Győrnek, illetve a Szentgotthárd-Szombathely-Zala­egerszeg-Nagykanizsa térségnek. A térségnek emellett erős kapcsolata van az adriai kikötőkkel is. A másik jelentősebb tengely az ország keleti felén megjelenő nehézipari tengely, amely a Kassa-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros vonalat folytatva a Nyíregy­háza-Deberecen-Nagyvárad gazdasági innovációs térségig tart.

A magyar gazdaság további versenyképességének javítása érdekében ezért a következő években kiemelt jelentőségűek lesznek a regionális kapcsolatokat erősítő közlekedési beruházások. A kormány elkötelezett amellett, hogy 2018-ra az összes megyeszékhely elérhető legyen kétszer két sávos autóúton, miközben autópályáink minden irányban elérik az országhatárt.

A tervezett közúti projektek során 600 kilo­méter új úthálózat épül az országban 1500 milliárd forint kiadásból, ebből 1100 milliárdot az autópálya- és gyorsforgalmiút-fejlesztésekre fordí­tanak. A helyközi közösségi közlekedés fenn­tart­hatósága érdekében mind a vasúti pályahálózat üzemel­tetésére, amely 74,1 milliárd forintot jelent, mind a vasúti és autóbuszos helyközi személy­szállítási szolgáltatások végzésére 195,5 milliárd forintos, a 2015. évet meghaladó mértékű költségtérítési finanszírozást tartalmaz a költségvetési törvényjavaslat. A kiadási előirányza­tok együtt megfelelő fedezetet biztosítanak a közlekedési társaságok működtetésére.

Mindezeken túlmenően 60,2 milliárd forint forrás jut az országos közúthálózat megfelelő színvonalú fenntartására és működtetésére, ami közel 4 milliárd forinttal több, mint az idei évben. Emellett jövőre 160 milliárd forintot fordíthatunk a kiemelt közúti fejlesztésekre a költségvetésből.

A közlekedés fejlesztése a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban a gazdaság élénkítését, a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás bővítését szolgálja, az időszak egyik nagy nyertese pedig a vasút lehet. A kormány kiemelten kezeli a hazai vasút fejlesztésére irányuló beruházásokat, bizonyítja ezt az elmúlt években vasútfejlesztésre fordított közel 800 milliárd forint. A kormányzat stratégiai partnerként tekint a MÁV-ra, és elkötelezett a vasúttársaság fejlesztése mellett. A MÁV korábban veszteségesen működött, és inkább kötelező teherként nehezedett az állam vállára, ám mára a helyes lépésekkel sikerült a visszájára fordítani a folyamatot, a vasút versenyképes utazási és szállítási eszközzé vált. Ezt mi sem szemlélteti jobban, mint hogy 2010 óta folyamatosan nő az utasok száma a személyszállító vonalakon, és 3 millió tonnával nőtt a vasúton szállított áruk mennyisége.

A vasút versenyképességének további erősítése érdekében olyan projektek indulhatnak meg rövidesen, mint például a Püspökladány és Debrecen közötti szakasznak az óránkénti 160 kilométeres sebesség elérését lehetővé tevő felújítása. Az elmúlt években jelentős előrelépést értünk el a hazai infrastruktúra-fejlesztés terén, de még számos feladat áll előttünk, hogy az évtizedes mulasztásokat pótolni tudjuk. Ezért különösen fontos, hogy a most kezdődő költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat milyen hatékonyan tudjuk felhasználni.

A 2016. évi költségvetés ezen az úton indul el számos olyan beruházással, amely mindannyiunk hétköznapjait kényelmesebbé teheti. Ezért javaslom a költségvetés elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 148 2015.05.29. 2:50  145-156

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy államtitkár úr is elmondta, az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat többek között a közúti közlekedési törvényt módosítja, rendezi a gépjárműflotta-üzemeltetők külföldi rendszámú járműveinek belföldi használatát, így a javaslat megszünteti az eddigi 30 napos korlátozást, amennyiben befizette a flottaüzemeltető a regisztrációs adót. Lehetővé válik, hogy időtartam-korlátozás nélkül használhassák a bérlők, amennyiben a regisztrációs adó valóban befizetésre került.

(18.40)

Ugyancsak a javaslatnak az a része, amely a NIF Zrt.-t - mint az állam nevében és javára eljáró fejlesztési közreműködőt - kijelöli az állami tulajdonban lévő vízi utak, a mederben és a parton lévő létesítmények, közforgalmú kikötők, országos közforgalmú kikötők, valamint az ahhoz kapcsolódó ingatlanok, továbbá az úszó létesítmények létesítéséhez mint jogosítottat. Erre azért van szükség, hogy megkönnyítse ezen létesítmények uniós forrásból történő fejlesztését. A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény módosítása az e-útdíjrendszerben már alkalmazott bírságolási rendszer e-matricás útdíjfizetési rendszerben történő bevezetésének dátumát 2016. január 1-jére tűzi ki.

Az útdíjrendszer 2015 eleji átalakítása óta a rendszer működését a jogalkotó folyamatosan nyomon követi, a bírságolás bevezetésével kapcsolatos egyeztetések során felmerült, hogy az e-matricás úthasználók… - a kisebb súlyú tévesztések az egységesülő szankciórendszerben is méltányosan kezelhetőek legyenek, ugyanakkor a bírságbeszedés hatékonysága különösen a külföldi rendszámú, jogosulatlan úthasználóknál ne maradjon el a pótdíjbeszedés hatékonyságától. Jelenleg a 3,5 tonna feletti össztömegű tehergépjárművek jogosulatlan úthasználata esetén az objektív alapú közigazgatási bírság a szankció, míg a matricás rendszerben ilyen esetben pótdíjat kell fizetni.

Célszerűnek tartjuk mindkét rendszer beszedési hatékonyságának elemzését és e tapasztalatok alapján kiválasztani azt a megoldást, amely méltányosan, de magas hatékonysággal képes a jogosulatlan használókkal szemben eljárni. A bírságolási rendszer módosított idejű bevezetése ennek lehetőségeit biztosítja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 132 2015.06.11. 2:55  129-142

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2014. augusztus 12-ei számában kihirdetésre került az Európai Bizottságnak az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus 11-ei 869/2014./EU végrehajtási rendelete. A rendelet kapcsolódik az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelvben foglaltakhoz, amely lehetővé tette az új, nyílt hozzáférésű, közbenső megállókkal rendelkező nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások bevezetését. Az EU-rendelet többek között előírja, hogy az új szolgáltatás bevezetésére vonatkozó értesítés közzétételét követően a meghatározott szervezetek eljárások lefolytatását kérhetik az illetékes igazgatási szervezettől, amelynek feladata annak vizsgálata, hogy az új szolgáltatás elsődleges célja valóban a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás, illetve, hogy az új szolgáltatás veszélyezteti-e a már meglévő közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát.

A rendelet 2015. június 16-ától a tagállamokban kötelező és közvetlenül alkalmazandó, emiatt jogharmonizációs céllal szükséges a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítása. Emellett a javaslatban helyet kapnak azon módosítások is, amelyek a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény megalkotása óta eltelt időszakban a szabályozási környezet megváltozása miatt váltak szükségessé.

A hatékony közpénzfelhasználás érdekében a javaslat az elektronikus jegyrendszer jövőbeni bevezetésével összefüggésben kiterjeszti a közösségi közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó adatkezelési és adatmegismerési jogot nemzeti mobilfizetési szervezetre, valamint azon adatok körére, amelyek a közösségi közlekedésben teljesített utazások pontos elszámolásához, valamint az utazási kedvezményre jogosultság ellenőrzéséhez szükségesek.

A közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése érdekében többek között tartalmaz az elektronikus panaszkezeléssel, a vízi közlekedés fejlesztésével kapcsolatos előírásokat, valamint bevezeti annak lehetőségét, hogy kizárólag a közszolgáltatásokkal egyébként megfelelően ellátott területen állami finanszírozás nélkül, piaci alapon önfenntartó személyszállítási közszolgáltatások legyenek nyújthatók.

A fentiekre tekintettel és az uniós irányelv harmonizációjára vonatkozóan is javasoljuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 146 2015.06.11. 8:21  143-154

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés előtt lévő törvénytervezet a nagyvasúttól lényegesen eltérő, úgynevezett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekre vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza, amelyek jelenleg a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben találhatók. Az úgynevezett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereken ‑ ahogy államtitkár úr is sorolta, sikló, sífelvonó, függővasút, kötélpályás turisztikai hajtány ‑, ezeken az eszközökön jórészt indokolatlan számon kérni a nagyvasutakra meghatározott uniós és hazai követelményeket, üzembe helyezésük és működtetésük így átláthatóbb jogszabályi feltételek mellett történhet meg a jövőben.

Mivel a vasúti törvény megalkotásának elsődleges indoka az úgynevezett nagyvasutakra vonatkozó uniós irányelvek átültetése volt, ezért a törvény rendelkezéseinek alkalmazása az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekre nehézséget okozott a gyakorlatban, amit azonban a törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletek segítségével orvosolni lehetett. Azonban az egységes vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelv több korábbi irányelvet hatályon kívül helyezett, és olyan mértékű változást hozott, ami miatt a vasúti törvény jelentős mértékű módosítása vált szükségessé. Ezért megnyílt a lehetőség arra, hogy egy külön törvényben kerüljenek szabályozásra az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek. Az önálló törvény megszületése lehetőség ad keretszabályok megalkotására az eddig mindenféle, így például biztonsági előírásokat nélkülöző kedvtelési, turisztikai célú kötöttpályás eszközökre.

A vasúti munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás nem változott, a törvényjavaslat azt nem érinti.

Bár külön törvény rendezi az egyéb kötöttpályás közlekedéssel összefüggő kérdéseket, az azokkal kapcsolatos igazgatási és hatósági tevékenységet továbbra is a közlekedésért felelős miniszter, valamint a vasúti közlekedési hatóság látja el. A javaslat kimondja, hogy műszaki engedély szükséges az alsó kötélvezetésű sífelvonó kivételével a trolibusz kötött pályájának és egyéb kötött pálya építéséhez, létesítéshez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatba vételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszeren közlekedő jármű üzembe helyezéséhez. A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság adja ki.

Megszűnhet a pályahálózat-működtető számára létrehozott pályavasúti engedély, de ez nem jelent kockázatot, mert a szükséges ellenőrzések a vasútbiztonsági engedélyezés során elvégezhetőek lesznek. A változással az országos, önkormányzati és más pályahálózat-működtetők adminisztratív és pénzügyi terhei csökkennek. A módosító javaslat a törvény fogalomrendszerét úgy vizsgálja felül, olyan logika szerint csoportosítja át a meghatározásokat, hogy ezzel megkönnyítse a későbbiekben várható uniós szabályozás, a negyedik vasúti csomag átültetését. A jogharmonizáció tervezett elfogadásával a magyar vasúti hagyományok fenntartása a bevált hazai gyakorlatok továbbélése mellett valósulhat meg, az ágazat versenyképességének fenntartása és növekedése, sikeres fejlődése érdekében.

Magyarország a közösségi rendelkezésekben könnyítést lehetővé tett mentességek teljes körével élhet. Így egyebek mellett kivonhatja az uniós irányelv hatálya alól a nem főtevékenységként vasúti áruszállítást végző magántulajdonú ipari létesítmények területén lévő mellékvágányokat és vonalakat. Az iparvágányok egyszerűbb és olcsóbb fenntartása és működtetése elősegíti a vasúti teherszállítás elterjedését, amit korábban felszólaló képviselőtársaim is hangsúlyoztak.

Most pedig engedjék meg, hogy kitérjek a javaslat legfontosabb rendelkezéseire.

A 4., 5. § a tűrési kötelezettség meghatározásával lehetővé teszi a trolibuszt üzemeltető társaság számára, hogy a trolibusz felsővezetéke mellett fekvő ingatlanokon a trolibusz-közlekedést, illetőleg annak biztonságát elősegítő eszközöket helyezzen el, és a szabad kilátást akadályozó fákat, cserjéket eltávolítsa. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az elhelyezés, a javítás és karbantartás a környezet- és természetvédelmi érdekek teljes figyelembevétele mellett történhet. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekhez tartozó tartókötél és gyengeáramú vezeték, az ehhez tartozó tartószerkezet, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésére is.

A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából. Természetesen az ingatlanok tulajdonosát az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

A 6. § alapján az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végzéséhez nincs szükség a közlekedési hatóság által kiállított engedélyre. Ezeket a tevékenységeket kizárólag bejelentés alapján is lehet végezni. Azt, hogy a bejelentéskor milyen adatokat kell megadni a hatóság számára, külön miniszteri rendelet fogja meghatározni.

A 7. § szerint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer létesítéséhez, átalakításához műszaki engedélyre van szükség, amit a közlekedési hatóság ad ki. Ez alól kivétel az alsó kötélvezetésű sífelvonó. A műszaki engedély egyszerre építési engedély és járműengedély, mivel az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereknél általában ezt a két kategóriát nem lehet értelmezni. Az alsó kötélvezetésű sífelvonó telepítése közelebb áll a mutatványos berendezések összeszereléséhez és rögzítéséhez, így esetükben a mutatványos berendezéshez hasonlóan csak megfe­lelőségértékelő szervezet tanúsítására van szükség.

A 8. § kimondja, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekre vonatkozó alapvető műszaki biztonsági követelményeket miniszteri rendeletnek kell tartalmaznia. A siklóra, sífelvonóra és a függővasútra jelenleg is található ilyen szabályozás, mivel rájuk vonatkozóan egy 2003-as GKM-rendelet tartalmaz követelményeket.

A 10. és 12. §-ok az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felelős munkavállalókra állapítanak meg alapvető képzettségi szabályokat, illetve a képzés ellenőrzésével kapcsolatban rendezik a közlekedési hatóság teendőit. A képzési előírások kizárólag arra irányulnak, hogy a biztonságos üzemeltetés megvalósuljon, a törvényjavaslat a ma is működő képzési előírásoknál szigorúbb szabályozást nem valósít meg.

Tisztelt Ház! Ennek a javaslatnak kapcsán is érdemes megemlíteni, hogy több mint ezermilliárd forintot költhet Magyarország uniós forrásból a közlekedés fejlesztésére a következő hét évben. A legnagyobb beruházások jellemzően a vasúti szektorban várhatók, de a tervek szerint a városi és elővárosi közlekedés fejlesztésére, gyorsforgalmi és ehhez köthető egyéb közúthálózati fejlesztésekre is lesz lehetőség.

Összefoglalva a javaslat előnyeit, a külön törvényben történő szabályozással a jogalkalmazók számára egyértelmű, átlátható, könnyen értelmezhető és alkalmazható szabályozás kialakítása válik lehetővé. A törvény elfogadásával csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, és elkerülhetőek a felesleges szabályozó rendelkezések. Reményeink szerint a törvény hozzájárulhat az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek terjedéséhez, ezzel együtt a turizmus, a szabadidő aktív, mozgással, sportolással történő eltöltésének fellendüléséhez. Ezeket a szempontokat, kérem, vegyék figyelembe a vita során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 216 2015.06.17. 5:19  215-224

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-kormány politikájának kiemelten fontos küldetése, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket a lehető leghatékonyabban, az ország és a magyar emberek számára a legelőnyösebben használja fel.

A múlt rendszer és a korábbi kormányok által felelőtlenül felhalmozott államadósság csökkentése, valamint a pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében tett kormányzati intézkedések eredménye folytán lehetőség nyílik arra, hogy az eddig adósságcsökkentésre szánt pénzeszközök egy részét az ország és a magyar emberek érdekeit közvetlenül szolgáló célokra, a nemzeti vagyon bővítésére fordítsuk.

Vitathatatlan, hogy mind az államadósság csökkentése, mind a nemzeti vagyon védelme, gyarapítása az ország hosszú távú sikerének zálogaként a kiemelten fontos feladatok között foglal helyet. Öt évvel ezelőtt, amikor a második Orbán-kormány megalakult, nyilvánvaló volt, hogy mindkét területen gyökeres változásokra van szükség, mert ezek nélkül az ország nagyfokú külföldi kitettsége, gazdasági függősége nem csökkenthető. Hiszem, hogy a két célkitűzés egyaránt jelentős, közöttük fontossági sorrend felállítása felesleges és céltalan volna.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap ‑ a továbbiakban alapról fogok beszélni ‑ létrehozásának alapjául az előbbiekben elsőként említett célkitűzés, az államadósság finanszírozásának fenntartható szinten tartása, csökkentése szolgált.

(18.30)

Az alap rendelkezésére bocsátott összegek ennek a célnak alárendelten kerültek felhasználásra az utóbbi években, majd amikor betöltötte a létrehozásakor megkívánt funkcióját, 2015. január 31. napjával az alap megszüntetéséről döntött az Országgyűlés. Természetesen az alap megszűnésekor meglévő maradványösszeg sorsát is rendezni kellett. Ennek megfelelően a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 60. §-a egy új szakasszal egészítette ki az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt, amelynek értelmében az alapban lévő pénzeszközök kezelésével kapcsolatos feladatok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonába kerültek.

A módosítás kimondta, hogy az MNV Zrt.-nek kötelessége a pénzeszközök kezelése során az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket ‑ ideértve az osztalékot, a hozamokat, illetve az eszközök értékesítésének ellenértékét ‑ adósságcsökkentésre fordítania. Tekintettel arra, hogy az alap a törvény által rendelt célját betöltötte, megítélésem szerint indokolt, hogy az MNV Zrt.-hez átkerült eszközökhöz kapcsolódó bevételek felhasználási lehetősége kibővüljön. Ezek az adósságcsökkentés mellett a törvényjavaslatban megjelölt másik kiemelt jelentőségű célkitűzés megvalósítására, az állami vagy önkormányzati vagyon bővítésére irányuló kormányzati tevékenységbe is becsatornázhatók legyenek.

Itt szükséges hangsúlyoznom, hogy amikor az előző ciklusban váltottuk a szocialista-liberális kormányt, azt láttuk, hogy az elmúlt 20 év rablóprivatizációjának köszönhetően a nemzeti vagyon 10 százalékra csökkent. Magyarország a mai napig fizeti az átgondolatlan és felelőtlen privatizáció árát, annak költségét, hogy a nemzeti vagyon korábbi elidegenítését nem előzte meg annak végiggondolása, hogy mi és miért maradjon állami tulajdonban vagy kerüljön ki onnan. Éppen ezért 2010-ben a kormány az előzőekhez képest merőben új vagyonpolitika mellett döntött. Míg korábban inkább a nemzeti vagyon értékesítése volt jellemző, addig a kormányváltás után az állami, az önkormányzati vagy ha úgy tetszik, a közvagyon gyarapítása.

A privatizáció korszaka ezzel lezárult, ezzel szemben törekedni kell a meglévő vagyon ésszerű és költséghatékony hasznosítására és lehetőség szerinti gyarapítására is. Ha visszagondolnak az elmúlt évek ez irányú tevékenységére, belátható, hogy az egyértelműen a vagyongyarapítás irányába mutat. Megítélésem szerint jelen módosító javaslat a kijelölt vagyonpolitikai irányokkal maradéktalanul összhangban áll, segíti annak mind szélesebb körű érvényesülését.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadásával tehát lehetőség nyílik az államadósság finanszírozásának tekintetében elért eredmények gyümölcsét learatva, az állami és önkormányzati feladatok ellátásának legfontosabb bázisát jelentő nemzeti vagyon további gyarapítására. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak megfontolása mellett a T/5144. számú törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 224 2015.06.17. 4:43  215-224

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak képviselőtársaim hozzászólásához szeretnék néhány kiegészítést vagy pontosítást fűzni.

Tóth Bertalan képviselőtársam említette a magán­nyugdíj­pénztárak bizonyos megszüntetési időszakát, bár ma is vannak magán­nyugdíj­pénztárak, tehát valamennyien tudjuk, ezek nem szűntek meg; hogy hogyan is alakult ki ez a helyzet, amikor gyakorlatilag itt a közép-európai államokat kísérleti nyúlként a kötelező magán­nyugdíjpénztárak alapításába beletették, még talán a Horn-kormány idején, és gyakorlatilag az eddig az állami nyugdíjpénztárba fizetendő összeget csökkentették az oda befizetett összegekkel, és ezt a hiányzó összeget az állam hosszú-hosszú évekig ki kellett hogy pótolja, nyilván hitelfelvételekkel, mert ez az összeg hiányzott.

A magyar nyugdíjrendszer a szolidaritási elven alapult korábban is, és most is sikerült oda visszatéríteni, hiszen a nyugdíjak megvédése azt jelenti, hogy nem bizonytalan magán-nyugdíjpénztári vagyonban vannak ezek a befizetések, hanem az állam áll az állami nyugdíjpénztár mögött, és így megvan a nyugdíjak fedezete.

Csak egy példa: Veres János pénzügyminisztersége idején is volt olyan év, amikor 80 milliárd forintot fizettek be a magánnyugdíjpénztárak az állami nyugdíjpénztárba, mert akik nyugdíjba mentek volna, kiszámolták, hogy mennyi lenne a nyugdíjuk, amit onnan adnak, és mennyit kapnának az államtól, és az jött ki, hogy ha csak az államit veszik igénybe, akkor sokkal jobban járnak. Tehát ennyit a gyakorlat próbájáról.

A másik, hogy ezek az elemek miért ilyen részletekben és hogyan tudnak ebben az adósságcsökkentésben részt venni. Nyilván ami államkötvényben volt ‑ nagyon helyesen ‑ elhelyezve, ezeket rögtön adósságcsökkentésre lehetett fordítani, de az, hogy a szocialista kormányok évről évre bővítették azt az arányt, amit különböző befektetésekbe, részvényekbe fordítottak a magánnyugdíjpénztárak, nem is beszélek arról a részről, amit a saját működési költségeikre fordítottak, ezek kockázatos befektetések voltak. Nyilván ezen kellett elszenvedni ezeket a veszteségeket is, amelyeket itt a különböző évekből sorolt fel képviselő úr.

Tehát gyakorlatilag most teremtődött egy olyan helyzet, amikor ugyanaz a rendszer érvényesül, mint a magánnyugdíjpénztárak bevezetése előtt, és az állam garantálja a nyugdíjak értékét, garantálja a nyugdíjak kifizetését, a nyugdíjak megállapítását.

(19.00)

Gyakorlatilag sem a mostani nyugdíjasokat, sem az ezután nyugdíjba vonulókat nem fenyegeti olyan veszély, hogy a magánnyugdíjpénztárak bevezetése, különböző nemzetközi pénzügyi válságok hogyan befolyásolják a nyugdíjpénztárak értékét, nem beszélve a likviditásukról, és szerintem szerencsére nem éltük meg azokat az időket, amikor abba kellett volna beleütköznünk.

Szilágyi György képviselő úr említette itt az állami és az önkormányzati vagyon közötti összefüggéseket. Tudjuk, az MNV Zrt. évről évre több milliárd forinttal elégít ki önkormányzati igényeket, ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzatok csak olyan ingatlanelemeket kérnek, amiket aztán másnap értékesítenek, és a pénzt jól elköltik. Csak egy példát hadd mondjak a választókerületemből. Létezik az egyik település mellett egy úgynevezett puszta, ahol egy állami gazdaságnak volt a központja. 24 lakás a mai napig található a területen, természetesen privatizálták a szocialista érában megfelelően a gazdaságot, a lakások ott vannak, a vízellátásuk a mai napig nem megoldott, nincs tulajdonosa, még mindig az állam a tulajdonosa a területnek. Gyakorlatilag, ha az önkormányzat megigényli, megkapja, akkor tud utána ott gondoskodni az ott lévő lakosságról. Nyilván ezt az állam könyveiből ki kell vezetni az MNB Zrt.-nek, mert különben vagyonfedezet kell hogy álljon emögött, hogy ne következzen be vagyonvesztés. Tehát ilyen gyakorlati példák szülik azt, hogy az állam és az önkormányzatok évről évre különböző csomagok alapján megállapodnak, hogy mi az, ami a helyi önkormányzatoknál jobban működtethető, és erre az MNV Zrt.-nek pedig a megfelelő felhatalmazást a kormánynak meg kell adnia. Azt hiszem, ez a törvénymódosítás szolgálni fogja azt a célt, amit megfogalmaztunk az indokolásában, és remélem, hogy betölti a célját.

Azok a kérdések, amelyeket képviselő úr feltett a különböző számadatokkal kapcsolatban, vala­mennyiünk számára nyitva áll a lehetőség, hogy az illetékes minisztérium felé ezeket írásban feltegyük, és a pontos számsorokat a megfelelő határidőn belül, ahogy a törvény biztosítja, megkapjuk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 242 2015.06.22. 2:48  239-248

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló T/4887. számú törvényjavaslat fekszik előttünk. A bizottsági jelentés alapján a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai köve­telményeknek, illeszkedik a jogrendszer egé­szébe, megfelel a nemzetközi és az európai uniós jognak, és megfelel a jogalkotás szakmai követelmé­nyeinek.

A javaslathoz képviselői módosító indítvány nem érkezett, csak a Gazdasági bizottság, illetve pontosításként, ahogy Vécsey képviselőtársam az imént felsorolta, a Törvényalkotási bizottság nyújtott be egy módosító indítványt, ezek szerkesztési és nyelvhelyességi pontosításokat szolgálnak. Hadd emlékeztessem a tisztelt Házat, hogy a javaslat az Unió vasúti irányelveinek való megfelelést, azon belül is a negyedik vasúti csomagnak megfelelő jogszabályi korszerűsítést szolgálja. Ehhez kapcso­lódóan számos, nemzeti igények által szükségessé tett módosítást is átvezet a javaslat.

Először is háromlépcsőssé teszi a vasúti fejlesz­tésekkel kapcsolatos döntéshozatalt és szabályozást. Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pálya­hálózat működtetésének, igénybevételének szabá­lyozása. Az előterjesztés rögzíti, hogy a kormány feladata a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció jóváhagyása, a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése, a vasúti pályahálózati infrastruktúra-fejlesztési stratégia jóváhagyása, az országos vasúti mellékvonalak rendeletben történő megállapítása, valamint a honvé­delemmel, a polgári védelemmel és a kataszt­rófaelhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása.

A jogszabálytervezet alapján a közlekedésért felelős miniszter készíti elő a vasúti közlekedés­politikát és a vasúti fejlesztési koncepciót, a vasúti pályahálózati infrastruktúra-fejlesztési stratégiát, és szervezi ezek végrehajtását. A miniszter az országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására és üzemel­tetésére gazdasági társaságokat alapít vagy jelöl ki.

A fentiekre tekintettel kérem, hogy támogassák a bizottsági jelentést és az összegző módosító indítványt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 252 2015.06.22. 2:00  249-260

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A vasútnak nem minősülő egyéb kötött pályás közlekedésről szóló T/4886. számú törvényjavaslatot tárgyaljuk. A bizottsági jelentésben megállapítottuk, hogy a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát a Ház a jogalkotás szakmai követelményeinek megfelelő javaslatot tárgyal.

Képviselői módosító indítvány nem érkezett a javaslathoz, így a Gazdasági bizottság, illetve pontosításként a Törvényalkotási bizottság nyújtott be egy-egy módosító indítványt, amelyek szövegpontosító, illetve jogtechnikai jellegű javaslatok voltak.

A tisztelt Ház előtt lévő javaslat lényege egyrészt az, amit Vécsey képviselőtársam is említett, hogy azokat a korábban a vasúti törvény hatálya alá tartozó szabadidős tevékenységeket, amelyek túl szigorú szabályozási keretek között kerültek volna alkalmazásra, ezzel az új törvénnyel ki tudtuk venni annak hatálya alól, és így külön törvény szabályozza a kötött pályán működő, de nem vasúti tevékenységek szervezeti, működési, biztonsági és műszaki kereteit.

Továbbá ugyancsak e törvényben került sor a trolibusz kötött pályájának a szabályozására. A felsővezeték miatt az áramellátást biztosító kötött pálya meghatározó jelentőségű, és így törvényi keretek között gyakorlatilag külön is tud foglalkozni vele a jogszabály.

A törvényjavaslat rendezi a kötött pályás rendszerek engedélyezésének és hatósági ellenőrzésének a szervezetrendszerét is, tehát mindenre kiterjedően és a jövőre vonatkozóan is szabályozza ezt a területet. A fentiekre tekintettel kérem, hogy képviselőtársaim támogassák a bizottsági jelentést és az összegző módosító indítványt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 366 2015.06.29. 3:04  357-366

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház a mai napon lezárta ennek a T/5144. számú törvényjavaslatnak a tárgyalását, amelyhez módosító javaslat nem érkezett.

A képviselőtársaim is kicsit tágabban kitekintettek az állami vagyon kezelése kapcsán az állami vagyon sorsára. Ezért megemlíteném, hogy az elmúlt 20 évben az állami vagyon az egytizedére csökkent az ésszerűtlen és a felelőtlen gazdálkodás következtében, amely a megelőző kormányokat jellemezte, többnyire a baloldaliakat természetesen. A jelenlegi kabinet ezzel szemben megfordította ezt az irányt. A privatizáció korszakát lezárta, az állami vagyon megőrzésére, gyarapítására és hasznosítására helyezte a hangsúlyt. Olyan stratégiai vállalkozásokban sikerült ismét állami tulajdont szerezni, mint a MOL, a Rába, a Főgáz, az MKB Bank vagy éppen az E.ON gázüzletága.

Létrehoztuk a felelős vagyongazdálkodás kereteit meghatározó jogszabályi környezetet. A legnagyobb eredmény e tekintetben a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény megalkotása volt, mely a nemzeti vagyon, stratégiai cégek, természeti és kulturális értékek fokozottabb védelmét tette lehetővé és egyúttal átláthatóbbá a vagyonkezelési viszonyokat. Ez a rendszer ma már biztosítja, hogy a nemzeti vagyon valamennyi elemét azonos tulajdonosi szemlélet alapján kezeljék, ahogy Kósa képviselőtársam is utalt rá, megvalósuljon a felelős vagyongazdálkodás. A cél a különböző vagyonelemekből származó bevételek növelése és az azokban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása. A vagyontörvény tehát biztosítékul szolgál arra, hogy a nemzeti tulajdont többé ne lehessen elherdálni, a közvagyon a közjót szolgálja.

A kormány felülvizsgált számos olyan PPP-s projektet is, amelyben az államra aránytalanul nagy kockázat jutott, miközben a haszon és az extraprofit a vállalkozóknál csapódott le. Elkezdődött az állami tulajdonban levő ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása. Ennek eredményeképpen több mint 50 milliárd forint értékű vagyont kaptak meg az önkormányzatok, így több vasutas létesítmény, sporttelep, helyőrségi klubok kerültek jó kezekbe, ahol garantálják a megfelelő közcélú működtetést, és így jobban elérhető az ott lakó emberek számára.

Az előttünk lévő törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy az állami és önkormányzati vagyon növelésére lehessen fordítani a 2015. január 31-én megszűnt Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyonát. Jelenleg a kezelői feladatokat az MNB Zrt. látja el, de indokolt, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételek, osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevételek ne csak adósságcsökkentésére, hanem vagyon gyarapítására is fordíthatók legyenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm, hogy a vitában részt vettek, és arra kérem önöket, hogy a szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a szót, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 64 2015.07.03. 7:27  53-64

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány gondolatban összefoglalnám a jelentés lényegét, illetve a Számvevőszéknek azokat a feladatait és az elvégzett tevékenységét, amelyről az előterjesztés szól.

Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd, szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatás…, átlát­hatásó…, átláthatóságát ‑ bocsánat! (Dr. Józsa István: Útelágazódás.) ‑, rendezettségét, és járuljon hozzá a jó kormányzáshoz. A Számvevőszék az elmúlt négy évben olyan átfogó megújulási folyamaton ment át, amely során szinte valamennyi tevékenység, terület, folyamat átalakult. Az elmúlt évek eredményeinek köszönhető, hogy ma a Számvevőszék erős, független intézményként őrködik a közpénzügyek átláthatósága, elszámoltathatósága és fejlődése felett.

A tavalyi évben ‑ hogy a tényadatokról is beszéljünk ‑ 233 számvevőszéki jelentés kiadmányozása történt meg, ezzel egyre szélesebb körben tudta megindítani a Számvevőszék a közpénzügyek rendbetételét. Az ÁSZ a jelentéseiben foglalt megállapítások alapján 2014-ben 574 címzettnek összesen 2642 intézkedési kötelemmel járó, megállapításon alapuló javaslatot fogalmazott meg, tehát végzi a tevékenységét. Az ÁSZ a törvényben rögzített felhatalmazásával élve a gyakorlatban is fokozottan érvényesíti a jogszabályban tükröződő hasznosulási szemléletet. Jelentéseinek száma a nemzetiségi önkormányzatok területén 105, az önkormányzati belső kontrollnál 40, az önkormányzati gazdasági társaságoknál 18, egyedi témákban 20, önkormányzati vagyon tekintetében 19, önkormányzatok pénzügyi ellenőrzése 11, felsőoktatási intézmények tekintetében 9, pártok, pártalapítványok 6 jelentés, víziközmű-társaságok 3.

Az ÁSZ kiemelt figyelmet fordít arra, hogy tevékenységével támogassa az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben rögzített államadósság-szabályok betartását. Ennek megfelelően elemző munka keretében kezdte meg azon területek beazonosítását, amelyek ellenőrzésével elősegítheti az államadósság-mutatóval kapcsolatos alkotmányos kötelezettségek teljesítését. Tehát a tevékenysége elsősorban erre irányul, nem a Józsa képviselő úr által felvetett kritika megfogalmazására.

Az állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek ellenőrzésének egyik fókuszterületévé tette az önköltségszámítás szabályozottságának értékelését. Ezzel egyrészt az ÁSZ hozzájárulhat a rezsicsökkentés megalapozásához, másrészt előmozdíthatja a közszolgáltatások árát meghatározó elő- és utókalkuláció megbízhatóságának, átláthatóságának javítását.

Az ÁSZ a 2014-ben kiadmányozott számvevőszéki jelentésekhez kapcsolódó ellenőrzések során összesen 966 szervezethez jutott el, szemben a 2013. évi 569 ellenőrzöttel, s ezzel ‑ ahogy Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is említette ‑ 70 százalékkal nőtt az ellenőrzöttek száma. A növekedés többek között az önkormányzati témájú ellenőrzések számának megugrásával van összefüggésben, mivel a 2013. évi 249 önkormányzattal szemben a tavalyi esztendőben 408 önkormányzathoz jutott el az ÁSZ. Ez a növekedés elsősorban a nemzetiségi önkormányzatok ellenőrzéséhez köthető ‑ köszönöm szépen szószóló úrnak a pozitív megnyilvánulásait, amelyekkel az ÁSZ tevékenységét méltatta ‑, mindemellett 2014-ben jóval több, szám szerint 21 önkormányzati többségi tulajdonban levő gazdasági társaságot ellenőrzött az ÁSZ.

Intézménytípusonként a központi költségvetési szervek közül 309-re, az önkormányzatiak közül 300-ra, a gazdasági társaságok közül 152-re és a társulások tekintetében 66-ra rúgott a szervezetek száma.

(11.40)

Az ellenőrzöttek több mint 60 százaléka központi költségvetési szerv, illetve helyi önkormányzat volt. A legtöbb központi költségvetési szervet a zárszámadási ellenőrzés érintette, szám szerint 226-ot, ami az ellenőrzöttek típusának több mint 70 százalékát teszi ki. Több számvevőszéki jelentést és dokumentumot tárgyaltak meg az országgyűlési bizottságok, az ÁSZ tájékoztató anyagokkal is támogatta az Országgyűlés munkáját. Továbbá a tanácsadó tevékenységen keresztül is közreműködött a széles értelemben vett törvényalkotási folyamatban, hiszen több jogszabálytervezet véleményezésével támogatott a jogalkotót. A megelőző év központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése az Állami Számvevőszék legfontosabb feladata, ennek hitelessége a jogállami működés egyik záloga. A zárszámadás során számolt be a végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalomnak arról, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben előírt bevételeket beszedte-e, és az így befolyó közpénzt az Országgyűlés által meghatározott célokra szabályosan költötte-e el.

A bíróságok gazdálkodásának 2008-2014 évekre vonatkozó ellenőrzésével a 2012-ben megújult bírósági intézményrendszerhez nyújtott mélyebb és szélesebb körű áttekintést a jogelőd szervezetek gazdálkodási folyamatairól, az alkalmazott kontrollok megfelelőségéről, azok gyenge pontjairól. Az ÁSZ ellenőrizte a korábbi és megújult közbeszerzési rendszer működését. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy 2008-2012 között a közbeszerzési törvény módosításai és az új közbeszerzési törvény hozzájárultak-e a jogalkotás célkitűzéseinek megvalósulásához, és mindezt a központi intézményrendszer szabályszerű működésével elősegítette-e.

Az ÁSZ a törvényi előírásoknak megfelelően évente ellenőrzi az állami vagyon feletti tulaj-donosijog-gyakorlást. 2013-ra vonatkozóan ellenőrizte a tulajdonosijog-gyakorláshoz szükséges kontrollkörnyezet kialakítását, a szervezeteknél a jogszabályokban előírt vagyonátadással és -átvétellel összefüggő intézkedések szabályszerűségét, az állami tulajdonú ingatlanokkal való gazdálkodás során a belső kontrollrendszer kialakítását és működését. A Számvevőszék 2014-ben is folytatta az önkormányzatokat érintő témacsoportos ellenőrzéseket, és összesen 196 számvevőszéki jelentést ‑ ebből 18 önkormányzati gazdasági társaság ‑ hozott nyilvánosságra.

Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettsége, hogy a költségvetési támogatásban részesülő pártok és pártalapítványok gazdálkodását kétévente ellenőrizze. Az ÁSZ a jelentéseiben a pártok és pártalapítványok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése során feltárt hiányosságok bemutatásával támogatja az Országgyűlést a jogszabályi környezet megújításában.

A tanácsadói és elemzői munka keretébe tartozik a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat véleményezése, a Költségvetési Tanács feladatellátásának támogatása, a csalás és a korrupció elleni küzdelem. Mindemellett tanácsadó tevékenységek keretében járul hozzá a Számvevőszék a közpénzügyek fejlődésének előmozdításához. Ezen szempontok alapján tette meg a Gazdasági bizottság az indítványát a parlamenti határozathoz, és kérem képviselőtársaimat, hogy fogadják el a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 58 2015.10.12. 0:23  57-73

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Ügyrendi felszólalást szeretnék tenni. Miután ötpárti előterjesztésről van szó, az előterjesztők úgy állapodtak meg, hogy kettő, egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő él az előterjesztés és a zárszó lehetőségével; öt-öt percben Bárándy Gergely képviselő úrral osztanánk meg ezt a lehetőséget, és az előterjesztést akkor ő ismertetné.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 72 2015.10.12. 3:01  57-73

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az előttem felszólalók, az előterjesztő és a pártok képviselői, államtitkár asszony is részletesen ismertették a javaslat lényegét, olyan helyzettel találkoztunk ismét, amikor az élet a jogszabályi keretek közé nem fért bele, és ezt a helyzetet kellett kezelni ezzel a módosítással.

Sikerült olyan megoldást találnunk, ahol nem a miniszter és nem a bíróság az, aki ezt az átmeneti helyzetet kezeli. A miniszter nyilván a kamarai autonómia tiszteletben tartása miatt nem kaphat további jogosítványokat. A bíróság pedig olyan operatív, gyors szinten nem tud intézkedni, ami a napi problémákat kezelné. Azzal az intézkedéssel, hogy az Országos Ügyvédi Kamara kezébe került, illetve az általa kijelölt területi kamara kezébe került a döntések joga, sikerült elérni, hogy a kamarai autonómia keretei nem sérültek, ugyanakkor azok a napi problémák, amelyeket egy területi kamara elnökségének kiesése okoz, kezelhetővé váltak, és azon a körön belül, azon a professzionális szinten, ugyanúgy, mint a korábbi időszakban vagy a többi kamaránál, kezelhető a helyzet.

Képviselőtársaim részletesen ismertették, hogy mi okozta az aktualitását ennek a módosításnak. Ugyanakkor ez a módosítás egyéb más okokból elő­álló helyzeteket is kezelni tud. Ha tehát természeti csapás miatt vagy egyéb okból kerül sor olyan működési nehézségekre, amelyek miatt az Országos Ügyvédi Kamara beavatkozása szükséges, ugyanígy alkalmazható ez a javaslat.

Természetesen, amit Lukács képviselőtársam felvetett, hogy a ’98-ban íródott ügyvédi törvény mennyiben felel meg a mai időszak kihívásainak, ez egy külön vitatéma; és valóban, ha nem egy ilyen prompt módon kell egy jogszabályt módosítanunk, amit a mostani helyzet idézett elő, akkor széles körű társadalmi vita után, illetve a szakmai kamarák bevonásával nyilván egy újabb, egységes szerkezetű jogszabály készíthető, ami talán jobban megfelelhet más irányú kihívásoknak is, amelyeket az élet magával hozhat.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szeretném megköszönni a parlamenti pártok képviselőinek, hogy ebben az ügyben technikai-szakmai problémát sikerült szakmai szinten tartanunk, és mindenki építő jelleggel tudott hozzátenni ahhoz a javaslathoz, amellyel eredetileg próbáltuk az ügyet kezelni, és sikerült azt elérnünk, hogy a mai napon megszülethet egy olyan módosítás, amely remélhetőleg megnyugtatóan kezeli a helyzetet a végleges kamarai választások lezajlásáig.

Még egyszer köszönöm a támogatást, és kérem a tisztelt Háztól, hogy szavazzák meg a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 54 2015.10.22. 7:14  53-86

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A lakosságra vonatkozó állami adósmentést a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény egy új jogintézménnyel egészítette ki, amely a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek számára csőd­védelmet biztosítva segíti elő fizetőképességük helyreállítását és egyben adósságuk rendezését is. Ez a jogintézmény az úgynevezett magáncsődeljárás, amelynek lényegét leginkább úgy érdemes összefoglalni, hogy a fizetésképtelen magánszemélyek számára rendezett jogi kereteket alkot arra, hogy ne legyenek kitéve a hitelezők versenyén és a követelésbehajtás logikáján alapuló azonnali vagyon- és jövedelem­elvonással járó behajtási eljárásoknak, hanem egy második esélyt kapjanak az adósságcsapdából történő kikerülésre.

Az adósságrendezési eljárást a törvény hatálybalépésétől számított első időszakban olyan hiteladósok kezdeményezhetik, akiknek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adóssággal kapcsolatos törlesztési kötelezettségek teljesítésére, ezért lakóingatlanuk elvesztését eredményező eljárás megindítása vagy továbbfolytatása várható. A jogalkotó tehát a lakóingatlannal rendelkező hiteladósokra fókuszál, és a későbbi években fokozatosan terjeszti ki az eljárásba való belépés lehetőségét a többi lakossági csoportra is. Nem változtat ezen a kormány által 2015. október 13-án benyújtott törvényjavaslat, és nem is érinti az első időszakra vonatkozóan megszabott törvényi határidőket.

A törvényjavaslat célja a magáncsődtörvény kis terjedelmű módosítása azért, hogy az első ütemben megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére a belső határidők érintése nélkül egy egyszeri póthatáridőt adjon legkésőbb 2016. március 1-jéig. A póthatáridő engedélyezése azt teszi lehetővé, hogy azok is kezdeményezhessenek adósságrendezési eljárást, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti, az első időszakban rájuk érvényes határidőket már túllépték. A póthatáridő törvényi biztosítása tehát azoknak a hiteladós személyeknek is ad még egy esélyt az adósságcsapdából való kikerülésre, akik nem kísérték figyelemmel a kormányzati tájékoztatásokat és jogszabályokat, és lekésték az adósságrendezési eljárásra irányuló határidőket.

A törvényjavaslatban engedélyezett póthatáridő ellenére a kormány a kormányzati kommunikáció eszközeivel, továbbá a családi csődvédelmi szolgálat útján továbbra is szeretné az érintett hiteladós családok figyelmét felhívni arra, hogy a póthatáridőtől függetlenül célszerű lenne mihamarabb eldönteniük, hogy kívánnak-e élni a magáncsődeljárás lehetőségével és az ezzel együtt járó csődvédelemmel. Kizárólag az adósságrendezés kezdeményezése tudja ugyan­is megakasztani a jövőben a kényszerértékesítési eljárásokat.

Az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása és a pénzügyi intézmények indokolatlan adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a törvényjavaslat az adós számára választási lehetőséget biztosít arra, hogy a magáncsődeljárást kezdeményező iratokat a családi csődvédelmi szolgálat területi szervénél, a fővárosi, illetve a megyei kormányhivataloknál terjesszék elő. Ugyanakkor dönthetnek úgy is, hogy közvetlenül a főhitelező pénzügyi intézménynél nyújt­ják be ezeket a dokumentumokat. A törvényjavaslat egyebekben nem érinti a főhitelezői kötelezettségeket, és azt sem, hogy ezekben az esetekben is sor kerül bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásra, ha van főhitelező.

A gyakorlatban felmerült jogértelmezési kérdésekre tekintettel a törvényjavaslat egyértelművé teszi a bírósági adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű szerződések esetén követendő eljárást. A bírósági adósságrendezés időszaka fő szabályként öt évig tart. Az ennél hosszabb futamidejű jelzálog-hitelügyletekre, illetve a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingügyletekre kiegészítő szabályok beépítése indokolt. Ennek oka, hogy sem az adós, sem a hitelező számára nem lenne előnyös a futamidő bírósági adósságtörlesztési határozattal történő lerövidítése, sem pedig az adósságrendezési eljárás időtartamának a futamidő lejártáig történő meghosszabbítása. A törvényjavaslat ezért kimondja, hogy a hitelező számára a minimális megtérülést csak a futamidő végéig kell teljesítenie az adósnak.

Ha pedig a hitelszerződést vagy a pénzügyi lízingszerződést már korábban felmondta a hitelező, az adóst akkor is megilleti az a kedvezmény, hogy a minimális megtérülést olyan időszak alatt teljesítse, ami megfelel a futamidő hosszának. Ez a kiegészítés az adós fizetési képességének helyreállítását segíti elő. Ebben a körben a bírósági mentesítési szabályokat is ki kell egészíteni, hiszen az adós köteles a futamidő lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben vagy az adósságrendezési határozatban meghatározott összegek megfizetésére, azaz a mentesítő határozat az adósságrendezési időszakra eső időarányos teljesítést honorálja.

A fentieket összefoglalva elmondható, hogy a törvényjavaslat azokra a lakáshiteladós családokra vonatkozik, akiknek érdeke a magáncsődeljárás kezdeményezése, mert a csődvédelem segítségével tudnak számukra kedvezőbb törlesztési feltételeket elérni, és a fegyelmezett adósok a méltányolható mértékű lakástulajdont megtartva fejezhetik be az adósságrendezési időszakot. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a természetes személyek adósságrendezéséről szóló T/6631. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 86 2015.10.22. 5:28  53-86

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a hozzászólók elég részletesen ismertették a maguk olvasatát a módosításról, sőt magáról az alapkoncepcióról is. Nagyon köszönöm mindenkinek az aktivitását, és tényleg, ez alapján lehet igazán jól formálni egy-egy jogszabálynak a szövegét.

Harrach Péter frakciótársam ‑ mint a KDNP, a beterjesztői oldalnak is egyben a képviselője a korábbi törvénynél ‑ részletesen ismertette a törvény létrejöttének a körülményeit. Csak néhány dologra szeretnék rámutatni a vitában elhangzottak kapcsán. Egyrészt volt egy olyan észrevétel, hogy miért csak nemrégiben született meg ez a törvény, illetve hogy voltak korábbi kezdeményezések is. Mondjuk, az MSZP korábbi kezdeményezésénél az kifelejtésre került, hogy az eredeti koncepcióból a jelzáloghitelesek köre teljes egészében kimaradt, és azért ez egy nagyon lényeges köre az igénybe vevőknek.

Amit szeretnék elmondani, hogy 2010 óta azért több dolog történt itt az adósok frontján. Ha csak arra gondolunk, hogy a jelzáloghiteleknél a kényszerértékesítési és végrehajtási moratórium került bevezetésre, ami részben valószínűleg, feltételezhetően a mostani inaktivitásnak egyik oka, hogy a végrehajtási moratórium egyfajta biztonságérzetet adott az adósoknak, és most kell gyakorlatilag reagálniuk arra az új helyzetre, hogyha ez kifut. A másik az árfolyamgát bevezetése volt, ami szintén enyhítette az adósságok rendezését, valamint a végtörlesztés bevezetése a devizahitelek frontján, majd ezt követte a bankok elszámoltatása, illetve a forintosítás; mind-mind olyan lépések voltak, amelyeknek a meglépése nélkül nem lehetett volna egy olyan tiszta helyzetet teremteni, ami egységes jogi környezetben vezette be ezt az új jogintézményt.

Az Eszközkezelő szerepe is szóba került, tehát részben ez is a jövőben is rendelkezésére áll az adósoknak, a lakhatást biztosítja. Elhangzott olyan észrevétel, hogy nem tudja igénybe venni az adósok egy köre ezt a lehetőséget, miután itt jóval alacsonyabb küszöböt kellett volna megállapítani. Itt valószínűleg az a probléma, hogy eredetileg sem tudták volna azokat a hiteleket igénybe venni, amelyek miatt most ebbe a körbe be kellene lépniük.

Volt olyan állítás, hogy a törvény nem biztosítja a több szektorból eredő adósságok rendezését: ezzel ellentétben biztosítja. Az elsétálás jogával, az adós­ság­elengedéssel kap­csolatban: önmagában például a devizahitelek rendezésénél a forintosítás és az elszámoltatás akár 30 százalékkal javította az adósok pozícióját, tehát a mostani feltételekkel való összevetésénél vagy akár a banki feltételekkel való összevetésénél ezt a tényezőt is mindenképpen érdemes figyelembe venni.

(12.50)

Vádként hangzott el a Jobbik részéről, hogy a bankokkal megállapodtunk. A pénzügyi stabilitás, a gazdaság szereplőinek a finanszírozása és az új lakáshitelek biztosítása szükségessé tette ezt a lépést. Az pedig, hogy a bankok ma jobb feltételeket tudnak kínálni, éppen ebből a megállapodásból ered.

Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak volt egy olyan észrevétele, hogy a bankoknál jobb helyen lenne ezeknek az ügyeknek a bejelentése. Erre volt időszak, és nem volt kellő aktivitás. Nem mindig érdekeltek a bankok az ilyen irányú megoldásokban, ezért biztosítani kell egy olyan lehetőséget is az adósoknak, ahol széleskörűen és az érdekeiket figyelembe véve tájékoztatják őket, hiszen a bankok érdekeltsége nem mindig esik egybe az adósok érdekeltségével. A magántulajdonú lakások kiadása. Át kell nézni az alkotmányt és a magántulajdon védelmére vonatkozó rendelkezéseket, hogy ezt milyen körben vagy hogyan lehet, hogy lehet-e olyan programot indítani, amely bevonja őket, de nyilvánvaló, hogy ez pénzügyi szerepvállalás nélkül nem lehetséges.

Azt hiszem, hogy összességében egy olyan módosító javaslat született, amelynek az eredményeit majd körülbelül egy év múlva tudjuk felmérni, hogy ténylegesen mennyien tudtak vele élni, mekkora aktivitás volt tapasztalható, és annak függvényében lehet majd tényleg érdemben értékelni a törvény eredményességét.

Még egyszer köszönöm mindenkinek a hozzászólását, és kérem majd a javaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 186 2015.11.02. 2:04  181-190

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy már ma napirenden van ez a kérdés, de ön az azonnali kérdésekben is megjelenítette a problémát. Ahogy a törvénymódosítás vitájánál is megvitattuk ezt a kérdést, a kormány, illetve a parlament elsődleges célja e törvény elfogadásánál is az volt, hogy a bajba került családokon segíteni lehessen, és az, hogy a családi csődvédelem intézménye, amely a magyar jogban eddig nem jelent meg, bekerülésre kerüljön úgy, ahogy az Unió legtöbb tagállamában. Megvitattuk azt is, hogy az elmúlt öt év küzdelmeit itt a parlamentben valamennyien együtt követhettük, ahol olyan intézkedések kerültek bevezetésre, mint az árfolyamgát, a végtörlesztés, a hitelek forintosítása, a fairbank-törvény, amely a bankok elszámoltatását szolgálta, és a végrehajtóknál is véghezvittük azokat a reformokat, amelyek a törvény alkalmazását majd lehetővé teszik.

A Nemzeti Eszközkezelő bevonása ebbe a kérdéskörbe ugyancsak lehetővé tette, hogy mintegy 25 ezer esetben az eszközkezelő is tud segíteni a családokon. A magáncsődben pedig, egy kicsit pontosítanám: havonta 25 ezer forint értékig törlesztési támogatást is kaphatnak a családok. Tehát mindazok a terhek, amelyek náluk jelentkeznek, nem teljes körűek, hanem enyhítést kapnak, egészen az eljárás végéig megszabott összeget kell csak törleszteni, és utána gyakorlatilag szabadulhatnak ebből a kötelezett­séghalomból.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az, hogy a kormány legalizálta volna a korábbi állapotokat, valamennyien tudjuk, hogy így nem igaz. Egy meglévő törvényi keretek között született konstrukció volt, amelyet alkotmánybírósági döntés, luxemburgi bírósági döntés után sikerült jogalkotási úton megfelelő mederbe terelnünk. Majd folytatom. Köszönöm.

(18.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 190 2015.11.02. 1:07  181-190

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Amivel a képviselő úr befejezte, hogy a végén szabadon távozhatnak; ha egy ilyen szabályozás születne, akkor valószínűleg senki nem fizetne, hanem megvárná azt a bizonyos öt évet (Dr. Józsa István: Fedezet! ‑ Z. Kárpát Dániel: De hát van egy ingatlanfedezet!), és gyakorlatilag maga a jogi keret, amit kialakítottunk ebben az országban, az gyakorlatilag értelmetlenné válna.

Ami az alapkérdésben is szerepelt, hogy miért vette igénybe kevés család, részben megválaszoltam rá, hogy milyen intézkedések voltak, amelyek a korábbi problémahalmaz alól kihúzták úgymond a szőnyeget, de jelenleg is kilakoltatási moratórium van, és a korábbi időszak tapasztalatai alapján nyilvánvaló, hogy az érintettek kivárnak, és akkor fogják ezeket a kedvezményeket vagy lehetőségeket igénybe venni, ha ténylegesen nehezebb helyzetbe kerülnek.

Ami a költségekre vonatkozik, az pedig szerintem megállja a helyét az összes többi jogintézmény bevezetésével összhangban, és most már, hogy a csődvédelmi szolgálat szakemberei segítik a bankok helyett az adósokat, szerintem még nagyobb mértékben tudják majd alkalmazni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 276 2015.11.02. 3:42  269-276

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A képviselőtársaimnak köszönöm az aktív részvételt ebben a vitában; Vas Imre képviselő úrnak, hogy ismertette a módosításhoz fűződő okokat. Schmuck Erzsébet képviselőtársam sajnos… (Schmuck Erzsébet a hátsó padsoroknál állva felemeli a kezét.) Itt van a teremben, köszönöm szépen. Tehát valóban ez a kilakoltatási és a végrehajtási moratórium, ahogy Vas Imre képviselő úr is említette, a kettő egymás mellett létezik, és a kilakoltatási moratórium továbbra is érvényben van, tehát ezért nem volt szükség erre a támogatott módosítási javaslatra, mármint az ön által támogatott módosítási javaslatra. A bérla­kás­állomány és a szociális kérdések egészét ugyan átvette a képviselő asszony vagy legalábbis egy jó részét a hozzászólásában, de ennek a törvénymódosításnak nem ez a célja, nem tudja ezt a helyzetet természetesen kezelni. Ez bizonyosan olyan családi csődesetekre vonatkozik, amelyeknek a gyakorlata még nem alakult ki Magyarországon.

Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak: nem működik a törvény? Éppen a saját beszédében említette ő is, hogy számtalan olyan intézkedést tett a kormány ‑ az árfolyamgát bevezetése, a végtörlesztés, a forintosítás, a devizatörvény, a fairbank-törvény esetei vagy éppen a Nemzeti Eszközkezelő bevezetése ‑, ami nagyon-nagyon sok adóson segített, és gyakorlatilag az elmúlt években ezek az intézmények jelezték azt, hogy az állam és a kormány megsegíti az adósokat.

(20.00)

Nyilván egy új intézményről, amelyről nincs konkrét tudomásuk, bár az Unió nagy részében, négy tagállam kivételével már bevezetésre került, a jogállamisághoz tartozik, további ismereteket kell szerezniük, és azoknak a kényszerhelyzeteknek az előállása, ami valóban kikényszerítené, hogy ezzel éljenek, még hál’ istennek nem következett be.

Elhangzott már a korábbi vita során is, hogy a kormányhivatalokban a családi csődvédelmi szolgálat munkatársai is rendelkezésre állnak a jövőben, és kioktatják a rászorulókat, tehát nem a bankok egyoldalú tájékoztatásán vagy éppen lebeszélőképességén múlik ennek a jogintézménynek az igénybevétele. Elég, ha csak arra a vitára gondolunk, ami a bankokkal kialakult, amelyek elviselhetetlen adminisztrációs terheket említettek egy-egy ilyen nyomtatványnak a kitöltésével kapcsolatban, ami valóban egy formanyomtatvány, de vannak olyan oldalai, amelyek nemlegesek, tehát nem is kell kitölteni ténylegesen, és messze nem az őáltaluk hangoztatott 600 vagy több száz oldalas kötelezettséget jelenti, hanem maximum 67 oldalra rúg azoknak a lapoknak a száma, amelyeket át kell lapozni.

A nem teljesítő jelzáloghitelekről is szó esett. Itt is azt kell hangsúlyoznunk egyébként, hogy hogyan keletkeztek ezek a jelzáloghitelek, mely időszakban, és gyakorlatilag nem ennek a kormánynak a szabályozórendszere volt az, ami ezt a bajt a nyakába szabadította a magyar lakosságnak, hanem éppen mi vagyunk azok, akik próbáljuk ezt megoldani több lépcsőben és az elmúlt években számtalan erőfeszítést téve.

A devizahitelekkel csak a jómódúak jártak jól, és a forintosítással: azért ez egy erős túlzás volt, ugyanis a forintosítás mindenkire vonatkozott, kivéve azokat, akik ezt visszautasították, és ezt megtehették.

Összefoglalóan ennyiben kívánnám megválaszolni előterjesztői részről az elhangzottakat, nagyon köszönöm mindenkinek az aktív részvételt, és kérem az előterjesztés támogatását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 2 2015.11.05. 15:38  1-14

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A mindennapi életben egyre nagyobb teret nyernek különböző fejlett infokommunikációs eszközök és modern technológiák. Természetes igény, hogy ezek az újfajta kommunikációs formák valamilyen módon megjelenjenek az emberek életét jelentős mértékben érintő területeken. Ilyen terület az igazságszolgáltatás is, ahol az a cél, hogy a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen.

A polgári per során az elektronikus kapcsolattartásra irányadó rendelkezéseket az Országgyűlés már 2009-ben beiktatta a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései közé. A jogalkotó, látva azt, hogy az informatikai alkalmazások kiépítéséhez és a szükséges ismeretek megszerzéséhez hosszabb idő szükséges, több ízben módosította az elektronikus kommunikáció bevezetésének időpontját. A kötelező elektronikus kapcsolattartás bevezetésének 2015. július 1. napjára előirányzott határidejét a tisztelt Országgyűlés legutóbb 2016. január 1. napjára módosította.

A polgári perrendtartásról szóló törvény már jelenleg is számos, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó előírást tartalmaz. Ezek a rendelkezések egyebek mellett meghatározzák, hogy mely esetben van lehetőség az elektronikus kapcsolattartásra, és mely esetben kötelező az, továbbá az elektronikus kapcsolattartásra speciális rendelkezéseket írnak elő.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy a zökkenőmentes indulás érdekében az informatikai, technikai lehetőségeket alapul véve pontosítsa, egyértelművé tegye és bővítse az elektronikus kapcsolattartás szabályait polgári perben. Fontosnak tartom arra is felhívni a figyelmet, hogy az elektronikus kommunikáció alkalmazása az igazságszolgáltatás területén nem hazai sajátosság; ez szervesen következik az Európai Unió jogfejlődéséből, a jog szerepéről vallott felfogásából. Az Európai Unió elkötelezett az elektronikus eljárás megvalósítása mellett a közigazgatási és az igazságszolgáltatási eljárásokban, ügyintézésben. Az elektronikus kapcsolattartás ugyan­­­is számos olyan új lehetőséget nyújt mind az eljárást lefolytató, mind az eljárás igénybevevői részére, amelyek végső soron költségmegtakarítással járhatnak, és gyorsabb eljárást, hatékony jogérvényesítés lehetőségét biztosítják.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elektronikus kommunikációt érintő szabályozás főbb pontjait röviden ismertessem.

A törvényjavaslat pontosítja a polgári perrendtartás hatályos, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait. Eszerint az elektronikus úton kapcsolatot tartó, az azonosítást biztosító és az általános nyomtatványkitöltő, azaz ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás igénybevételével tarthatják elektronikusan a kapcsolatot a bírósággal. A rendelkezésre álló és az Országos Bírósági Hivatal rendszerével összeköttetésben álló szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások körében ez jelenleg ténylegesen az ügyfélkapu, illetve a hivatali kapu igénybevételével történő kapcsolattartást jelenti.

A törvényjavaslat által használt általános meghatározás biztosít arra lehetőséget, hogy ha a későbbiekben egyéb azonosításra és kapcsolattartásra szolgáló megoldási módok is kialakításra kerülnek, azok igénybevételével is eljárhassanak a felek.

A törvényjavaslat a hatályos polgári perrendtartásról szóló törvény előírásaihoz képest egyértel­műbben határozza meg az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét. A törvényjavaslat a hatályos előírásokkal megegyezően a jogi képviselővel eljáró fél számára teszi kötelezővé az elektronikus kapcsolattartást. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyek változatlanul választhatják az elektronikus úton történő kapcsolattartást, tehát nem kötelező a részükre. A hatályos szabályok kizárólag a kötelező jogi képviselet tekintetében adják meg a jogi képviselő fogalmát, ezért a törvényjavaslat meghatározza, hogy az elektronikus kapcsolattartás során ki minősül jogi képviselőnek. A kötelező elektronikus kapcsolattartás szempontjából ugyanazon személyi kört kell jogi képviselőnek tekinteni, mint a kötelező jogi képviselet esetében ‑ ez garantálja azt, hogy az elektronikus ügyintézésből ne zárjuk ki a jogi képviselők azon körét, akik a kötelező jogi képviselet ellátására jogosultak.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás keretében a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kell elektronikus úton tartaniuk a kapcsolatot a bírósággal. Erre, ha jogi képviselővel járnak el, jogi képviselőjük, ha pedig jogi képviselőt nem vesznek igénybe, a gazdálkodó szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjének ügyfélkapuján keresztül nyílik lehetőségük.

A közigazgatási szervek esetében a törvényjavaslat tisztázza, hogy akkor is kötelező számukra az elektronikus kapcsolattartás, ha nem mint gazdálkodó szervezet és nem mint a közigazgatási per alperese vesznek részt a perben, hanem mint egyéb, perben szereplő fél. A közigazgatási szervek, valamint azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyek rendelkeznek vagy rendelkezhetnek hivatali kapuval, arra is lehetőséget biztosít a szabályozás, hogy választásuk szerint az ügyfélkapu helyett hivatali kapu igénybevételével tartsák a kapcsolatot a bírósággal. A két kapcsolattartási mód párhuzamos igénybevételére azonban nincs lehetőség. A törvényjavaslat az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét az ügyésszel is kibővíti, aki e kötelezettségének a Legfőbb Ügyészség hivatali kapuján keresztül tesz eleget.

Az elektronikus útra kötelezettek vagy az elektronikus kapcsolattartást választók tehát fő szabály szerint az ügyfélkapujuk vagy hivatali kapujuk igénybevételével tartják a kapcsolatot a bírósággal. Tekintettel arra, hogy az ügyfélkapu-hozzáférés kizárólagos jogosultság, a törvényjavaslat biztosítja a kézbesítési vélelem megdöntésének lehetőségét. Vélelem megdöntésére azonban kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát a kérelmező önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni. A törvényjavaslat meghatározza a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás módját arra az esetre is, ha a képviselet ellátására több személy is jogosult.

A kézbesítési rendszer működőképességének biztosítása érdekében a törvényjavaslat rendelkezik a nagyméretű elektronikus beadványok részletekben való beküldéséről is. Meghatározásra kerül az elektronikus kapcsolattartás megszegésének jogkövetkezményeként a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása, valamint az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat perbeli hatálytalansága. Emellett az előírt kötelezettségek megszegése esetére további szankciót jelent pénzbírság kiszabása. Ezen jogkövetkezmények az elektronikus kapcsolattartás megfelelő érvényesülésének elősegítését szolgálják.

A fő szabály alóli indokolt kivételek nevesítése mellett a törvényjavaslat rögzíti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekre, valamint a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti pe­rek­re irányadó sajátos kézbesítési és digitalizálási rendelkezéseket. Ezen rendelkezések szükségessége e perek sajátosságából adódik. Eszerint a felperes a keresetlevelet a közigazgatási határozat bírósági meg­támadása esetén kizárólag az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél terjesztheti elő, illetve a birtokvédelmi határozat esetében a határozatot hozó jegyzőnél is előterjesztheti.

(9.10)

Az elektronikus kapcsolattartással összefüggésben végül engedjék meg, hogy felhívjam tisztelt képviselőtársaim figyelmét a következőkre. A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelyek a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti, valamint a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre, továbbá a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásra felmenő rendszerben írják elő az elektronikus kapcsolattartás köte­le­zettségét.

A szabályozás alapján azokban a perekben kell alkalmazni a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, amelyekben az alapügy, például a közigazgatási ügy 2016. január 1-jét követően indul. Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy az érintett jogalkalmazói körre a kötelezettségek fokozatosan és ne valamennyi, már folyamatban levő ügyben egy időben álljanak elő. Az átmeneti rendelkezések emellett elősegítik, hogy minél kisebb legyen azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben egyidejűleg megjelenik az elektronikus kapcsolattartás és a papír alapú kapcsolattartás is.

A polgári perrendtartásról szóló törvény kötelező elektronikus kapcsolattartásra irányuló rendelkezéseit az egyéb perek esetében akkor kell alkalmazni, ha a per 2016. január 1. napját követően indult. A törvényjavaslat megteremti továbbá az összhangot a kötelező elektronikus kapcsolattartás tárgykörében, a polgári perrendtartásról szóló törvény és az egyéb egyes törvények között.

Engedjék meg, hogy az elektronikus kapcsolattartással összefüggő szabályozás bemutatását követően áttérjek a törvényjavaslatnak a távmeghallgatás szabályait magában foglaló részére és röviden áttekintést adjak annak főbb tartalmi elemeiről. A polgári perrendtartásról szóló törvény hatályos szabályai még nem teszik lehetővé azt, hogy a felek és más perbeli személyek, így a tanúk, illetve a szakértőik távmeghallgatás útján is meghallgatásra kerüljenek, illetve kihallgatásra kerüljenek. Ugyanakkor ez a lehetőség jelentősen megkönnyíti azon személyek meghallgatását, akiknek a megjelenése a tárgyalás kitűzött helyén csak jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy többletköltséggel járna.

A törvényjavaslat ezért rögzíti a zárt célú táv­közlő hálózat útján történő meghallgatás, kihallgatás szabályait. A zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatást a bíróság éppen a felsorolt indokok miatt abban az esetben rendelhetné el, ha a meghallgatandó fél vagy más perbeli személy megjelenése a bíróság székhelyén jelentős nehézséggel vagy aránytalan nagy többletköltséggel járna, illetve ha az célszerűnek látszik, különösen, ha az eljárás lefolytatását meggyorsítja.

A zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra vagy egy másik bíróságon, vagy egy egyéb, a zárt célú távközlő hálózat működésének biztosítására szükséges feltételekkel rendelkező szerv­nél rendelkezésre bocsátott helyiségben kerülhet sor. A távmeghallgatás során a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás helyszíne és a meghallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.

A garanciális szabályok érvényesülése érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy a távmeghallgatás során biztosítani kell, hogy a tárgyaláson jelen levő résztvevők láthassák a zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben a meghallgatott személyt, valamint a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott tartózkodó valamennyi személyt. Emellett olyan technikai feltételeket kell teremteni, hogy a távmeghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségnek minden pontja látható legyen. A zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben tartózkodó meghallgatott személy részére pedig biztosítani kell, hogy követhesse a tárgyalás menetét.

A távmeghallgatás helyszínén nem tartózkodik bírósági alkalmazott, az azonosítás képi közvetítéssel történik. Emellett sor kerül a személyazonosító adatoknak a személyi adat- és lakcímnyilvántartást végző hatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal való összevetésére is, a nyilvántartásba való betekintéssel. A törvényjavaslat a menekültügyi határozatok bírósági felülvizsgálata iránti eljárásokban speciális szabályozást tartalmaz az azonosításra, mivel ezekben az ügyekben a meghallgatottak a körülmények sajátossága folytán nem minden esetben rendelkeznek személyazonosító okmánnyal. Az ő azonosításuk ezért akként történik, hogy a meghallgatás kezdetén és a meghallgatás befejezésekor is rögzíteni kell a meghallgatott személyazonosságának igazolása érdekében közölt nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét.

Emellett a személyazonosítás részeként a közölt adatokat a bíróság összeveti a hatósági eljárásban közölt adatokkal. A törvényjavaslat, tisztelt hölgyeim és uraim, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet is orvosol. Az Alkotmánybíróság ugyanis megállapította, hogy az Országgyűlés a polgári perrendtartásról szóló törvényben szabályozott előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-elle­nes­séget idézett elő. Az alaptörvény-ellenesség az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azért áll fenn, mert a hivatkozott rendelkezések nem tartalmazzák, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása tárgyában is alakszerű határozattal, azaz végzéssel kell a bíróságnak döntenie.

Emellett azt sem írja elő a törvény, hogy az elutasítás okát a bíróságnak legkésőbb az ügydöntő határozatában meg is kell indokolnia. De mulasztás megszüntetését célozza a polgári perrendtartásról szóló törvény törvényjavaslat szerinti kiegészítése. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a polgári perrendtartás hatásköri szabályait is kiegészíti. Ennek célja, hogy a közhatalommal okozott kár és a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségijog-sér­tések miatti sérelemdíj megtérítése iránti perek azonos hatáskörű bíróság előtt legyenek elbírálhatóak.

A törvényjavaslat ezért rendelkezik arról, hogy a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségi­jog-sértések miatti sérelemdíj megfizetése iránt indított perek is a törvényszék hatáskörébe tartozzanak. Mindezeken túl a törvényjavaslat a közjegyzőkről szóló törvény módosításával rögzíti az eljárásban akadályozott közjegyző helyett eljáró közjegyző kijelölésének szabályait.

Ajánlom mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot a tisztelt képviselők figyelmébe, kérve ahhoz támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 110 2015.11.16. 4:07  107-113

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció az országgyűlési képviselők fontos eszköze, éppen ezért sajnálattal kellett észlelnem, hogy képviselő úr az intézményt politikai marketingeszközként alkalmazza, olyan szenzációhajhász címet adva interpellációjának, ami nem fedi annak tartalmát, ugyanakkor alkalmas a választópolgárok félrevezetésére.

Képviselő úr utal a hasonló tárgyban feltett és szeptemberben megválaszolt írásbeli kérdésére, az interpellációja kapcsán azonban mellőzi a kérdésre adott válaszban foglaltak figyelembevételét. Nem tesz említést arról, hogy a kormány kiemelt feladatának tekinti a hazai vállalkozásokhoz kapcsolódó innováció támogatását. Az elmúlt években a kormány elfogadta a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát, létrehozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, kiemelt figyelmet fordított a közép- és kisvállalkozások támogatására.

A képviselő úr interpellációjában foglaltak több vonatkozásban is pontosítandók. Elsőként a szabadalmi engedélyezési eljárással kapcsolatban tisztázandó, hogy ez az eljárás szerte a világon egy több évig tartó komplex folyamat. Az eljárás időtartamának jelentős része nem a hivatal egyoldalú vizsgálatával telik, hanem a bejelentő rendelkezésére áll. A nemzeti bejelentések nettó átfutási ideje, azaz figyelmen kívül hagyva az ügyfél válaszának várásával töltött időt, hazánkban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának közlése szerint 2014-ben 23 hónap volt, amibe beleértendő a törvény által kötelezően előírt 18 hónapos kötelező közzétételi várakozási idő is. Tehát nem felel meg a valóságnak a képviselő úrnak az az állítása, hogy a nemzeti szabadalmi bejelentések vizsgálata évekig tart.

Másodsorban, amint azt az írásbeli kérdésre adott válaszban is jeleztük, a szabadalmak elbírálásával foglalkozó munkatársak esetében nem mellőzhető, hogy más teendőik is vannak, így például felelnek a növényfajta-oltalommal, a kiegészítő oltalmi tanúsítvánnyal a K+F minősítési jellegű feladatok ellátásáért is.

Harmadrészt, a képviselő úr által említett 2 ezer ügy a képviselő úr állításával szemben nem ügyhátralék, hanem a folyamatban lévő ügyek száma.

Negyedrészt: a szingapúri hivatal részére végzett tevékenység teljesítése során az SZTNH csak a részfeladatok ellátása tekintetében vonja be a Hipavilon Nonprofit Kft.-t, amely a magyar állam százszázalékos tulajdonában áll. Együttműködésük jogi hátteréről a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény, valamint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületről szóló kormányrendelet rendelkezik.

Megerősítem továbbá, hogy az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére álló adatok szerint az SZTNH és a Szingapúri Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal között létrejött együttműködési megállapodás teljesítése nem kerül előtérbe a magyar nemzeti szabadalmak rovására, nem hátráltatja a nemzeti szabadalmak megadására irányuló eljárásokat. A két kötelezettség nem egymás ellenében, hanem egymás mellett létezik. A befolyó díj a költségekre fordítódik, másrészt nyereségként realizálódik, tehát állami bevétel, és így az állami költségvetés részesül bevételben.

(16.40)

Maga a kft. nonprofit szervezet, eredménye nem osztható fel, tehát nem kerülhet ilyen úton sem magánzsebekbe a bevétel. Az Igazságügyi Minisztérium fontosnak tartja a jogszerű működést. Az Állami Számvevőszék 2015 nyarán vizsgálatot folytatott, és az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az SZTNH tulajdonosijog-gyakorló döntése, valamint a gazdálkodó szervezettel létrejött megállapodás összhangban áll-e a jogszabályi előírásokkal. Augusztusban lezárult a helyszíni szakasz, elkészült a számvevőszéki anyag, megkezdődött a jelentéstervezet összeállítása.

Bízom benne, hogy az eddigi ellenőrzésekhez hasonlóan ez is megnyugtató eredményt hoz. Ha az ellenőrzés megállapításai szükségessé teszik, természetesen az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogkörén belül valamennyi indokolt intézkedést meg fog tenni.

Köszönöm szépen a lehetőséget, és kérem képviselő úrtól a válasz elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 312 2015.11.16. 2:12  307-315

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház megtárgyalta a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényről szóló módosító törvényjavaslatot, amelynek az elsődleges célja, hogy elősegítse, a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen. Magán a bizottsági ülésen is Bárándy képviselőtársam elismerte, hogy ez egy fontos cél, amelyet meg kell valósítani.

Kicsit ellentmondásos az az érvelés, amelyben ugyanakkor meg szemünkre veti, hogy nincs eléggé előkészítve, mikor évek óta gyakorlatilag ez egy követelmény. Az, hogy még a bizottság előtt is történt egy korrekciója, pontosan azt jelenti, hogy még az Országos Bírósági Hivatal részéről is még fogadtunk be olyan észrevételeket, amelyek a még könnyebb bevezetést ilyen rövid határidővel biztosítják. Tehát éppen ezek a módosítások jelzik azt, hogy a gyakorlati élettel való átgondolása megtörtént, és nem egy szikár törvényszövegről van szó.

A törvényjavaslat a gyakorlat számára problémát okozó hatásköri szabály pontos rögzítése mellett lehetőséget teremt arra, hogy a felek és perbeli személyek ‑ tanúk, szakértők ‑ távmeghallgatás útján is meghallgatásra, illetve kihallgatásra kerüljenek. Ez jelentősen megkönnyíti azon személyek meghallgatását, akiknek megjelenése jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy többletköltséggel járna. Ugyanakkor egy alkotmányellenességet is orvosol, valamint a közjegyzőkről szóló törvény módosításával rögzíti az eljárásban akadályozott közjegyző helyett eljáró közjegyző kijelölésének szabályait. A vita során azonban kiderült, hogy a tisztelt képviselőtársaim éppen az aggályok ellenére is a törvényjavaslattal elérni kívánt célokkal egyetértettek, kizárólag az Igazságügyi bizottságban született módosító javaslat, amely alapvetően kisebb módosításokat, pontosításokat szolgált.

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm a pártok képviselőinek és a kijelölt országgyűlési bizottságoknak a vitában való részvételét, és kérem önöket a törvényjavaslat megszavazására.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 21 2015.11.17. 10:35  18-34

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés kiemelkedő jelentőségű mind az Alaptörvényben foglalt jogok érvényesülése, mind Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése szempontjából, ezért a kormány azt kiemelten fontosnak tartja és támogatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném röviden ismertetni azt a releváns alaptörvényi és nemzetközi jogi környezetet, amelyben ezt a javaslatot értelmezni és értékelni kell. Az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magába foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy a vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletében kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

Az Alaptörvényben foglalt jogok részletes tartalmát az egyházügyi törvény bontja ki, amelynek egyes hatályos rendelkezései több irányból váltottak ki kritikát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az egyházak egyenjogúságának sérelme, az Országgyűlés egyházak elismerésében meglévő hatásköre, valamint a korábban megszerzett egyházi státus és az ehhez kapcsolódó privilégiumok megvonásában rejlő jogsérelem miatt marasztalta el a szabályozást a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben 2014. április 8-án meghozott ítéletében.

(11.00)

Az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződésbe ütközőnek, ezért alaptörvény-ellenesnek minősítette a hatályos törvény egyházi státus elnyeréséhez szükséges létszámot, illetve működési időtartamot előíró egyes rendelkezéseit, másrészt sérelmezte a törvény hatálybalépésekor a korábbi egyházak átalakulásához biztosított felkészülési időt, annak rövidsége és az elmulasztásához fűződő jogkövetkezmények, illetve a kimentési lehetőség hiánya miatt. A 23/2015. (VII. 7.) Ab-határozatban pedig felhívta az Országgyűlést, hogy tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket. A javaslat az említett döntésekben foglalt kritériumoknak megállapításom szerint eleget tesz.

A javaslat egyes konkrét rendelkezéseire áttérve az alábbiakra hívnám fel tisztelt képviselőtársaim figyelmét. Az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdése szerint az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre. A javaslat az Alaptörvénnyel összhangban a vallási közösségek létrehozásának szabadságát biztosítja az érintettek számára, ugyanakkor megteremteni a vallás szabad gyakorlásának az alkotmányos elveknek megfelelő szervezeti kereteit.

A módosítás alapelvként rögzíti, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához. A rendelkezés egyszerre utal az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban az egyéni és kollektív vallásszabadság jogára, egyúttal megalapozása a törvény későbbi szakaszaiban kifejtésre kerülő azon felfogásnak, amely szerint minden magát vallási közösségként definiáló közösség akár jogi személyiség nélkül is jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amit az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít.

A javasolt új struktúra a jogi személyiség nélküli vallási közösségek, vallási egyesületek, nyilvántartásba vett egyházak és a bejegyzett egyházak kategóriáját különbözteti meg. A szabályozás szerint legalább 10 fős taglétszám esetén bármely vallási közösség vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat. A nyilvántartásba vett egyházként történő bejegyzéshez a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásai alapján igazolható társadalmi támogatottságot, 400 szja 1 százalékos felajánlást három év átlagában, illetve legalább ötéves vallási egyesületként való működést szükséges igazolni.

A nagy társadalmi elfogadottsággal bíró, öt év átlagában évi legalább 4 ezer egyházi szja 1 százalékos felajánlással rendelkező és hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségek pedig bejegyzett egyházként kérhetik nyilvántartásba vételüket. Esetükben az elvárt működési időtartam legalább 20, illetve 15 éves magyarországi vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés.

Azon bejegyzett egyházak, amelyekkel az állam olyan átfogó együttműködési megállapodást köt, amely törvényben kihirdetésre kerül, az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése szerinti bevett egyháznak minősülnek, jogi státusukban nem különbözve más bejegyzett egyházaktól. A törvényjavaslat az állam és a vallási közösségek kapcsolatának szabályozása körében nóvumként tartalmazza az együttműködési megállapodások rendszerének szabályozását. Eszerint az állam a közfeladatok ellátása érdekében a vallási egyesületekkel és a nyilvántartásba vett egyházakkal egyedi, a bejegyzett egyházakkal pedig a történelmi múltjuk, társadalmi elfogadottságuk, szervezettségük és súlyuk, valamint társadalmi feladatvállalásuk alapján átfogó jellegű együttműködési megállapodásokat köthet.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A bejegyzett egyházakkal a már meglévő, például az Apostoli Szentszékkel kötött nemzeti megállapodás vagy a jövőben kötendő átfogó stratégiai együttműködési megállapodások rögzítésére védelmük, jelentőségük és időtállóságuk okán a javaslat szerint sarkalatos törvényben kerül sor. A javasolt új egyházi szervezetrendszer széles körű autonómiát és hitéleti tevékenységükhöz támogatást biztosít a vallási közösségeknek, elismeri azok társadalmi szerepvállalását, mindazonáltal fenntartja az állam mérlegelési jogát arra vonatkozóan, hogy objektív okokból a társadalmi elfogadottság, beágyazottság, társadalmi súly, illetve az egyházügyi hagyományok alapján a közfeladatok megvalósításában való együttműködés részleteit kialakítsa. Az együttműködési megállapodások javaslatban foglalt szabályozása megfelelően biztosítja az objektivitás, tárgyilagosság és így a diszkriminációmentesség elvének az állam mérlegelési jogkörével való összhangját.

A javaslat rendezi a vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit, eljárását, amelynek során érvényesülnie kell a tárgyilagosság és ésszerűség, továbbá a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jog követelményének; a vallási közösségek társadalmi elfogadottságának mértékére vonatkozó feltételeket ‑ szja 1 százalékos felajánlások, működési idő ‑, a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit, tovább a vallási közösségek törvényes működését biztosító intézményi és eljárási feltételeket. A javaslat megfelelően rendezi a törvény hatálybalépésekor működő vallási közösségek elhelyezését az új struktúrában, figyelemmel arra, hogy azok ne kerüljenek a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe az új szabályozási rendszerben.

Az átmeneti rendelkezéseknek további kiemelt célja, hogy az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által támasztott követelményeknek megfelelően orvosolja a korábbi szabályozásból adódó státusvesztések hátrányos következményeit. Ennek keretében a javaslat kedvezményes szabályokat állapít meg azon vallási közösségek esetében, amelyek a módosítandó 2011-es szabályozás miatt elvesztették korábbi egyházi jogállásukat, vallási tevékenységet végző szervezetként működtek tovább, és most is szerepelnek e szervezetek nyilvántartásában, illetve amelyek ugyan nem alakultak át vallási tevékenységet végző szervezetté, de az 1990-es egyházi törvény alapján szerzett egyházi jogállásukkal, illetve annak elvesztésével összefüggésben az Alkotmánybírósághoz vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, vagy státusuk elvesztésével összefüggésben más jogorvoslati eljárást kezdeményeztek.

Végezetül jelzem, hogy olyan, különböző elemeket ötvöző, komplex módosításról van szó, amely nemcsak az egyházi törvény módosítását jelenti, hanem azzal összefüggésben a vallási közösségek finanszírozására vonatkozó törvény és számos ágazati jogszabály módosítását is maga után vonja. Ezek közül kiemelendő az egyház-finanszírozási törvény módosítása, amely a már ismertetett elvekkel összhangban rendezi az állam és a vallási közösségek együttműködésének kereteit, a közfeladatokban való részvételt és annak állam általi finanszírozását.

Az új egyházügyi szabályozás miatt szükségessé váló ágazati ‑ adóigazgatási, számviteli, közigazgatási eljárási, illetve közfeladat ellátására vonatkozó - tör­vények, jogszabályi módosítások az egyházi törvény módosításával együtt kerültek benyújtásra, és 2016. január 1-jén lépnek hatályba.

A javaslattal, ahogy azt az előterjesztő részéről kifejezésre került, a kormánypártok egyrészt le kívánják zárni azokat a nyitott szabályozási kérdéseket, amelyek a jelenleg hatályos szabályozás kapcsán az Alkotmánybíróság és a nemzetközi fórumok előtt is felmerültek. Másrészt hosszú távú megoldást kínál a javaslat a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesüléséhez, valamint az állam és a vallási közösségek Alaptörvény szerinti különvált, de a közcélú feladatok ellátása terén együttműködésen alapuló működéséhez.

Összességében: az előttünk fekvő javaslat alkalmas ezen célok megvalósítására. Ezért kérem az Országgyűlésben ülő valamennyi frakciót és képvi­selőt, hogy támogassák az előterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 165 2015.11.17. 4:17  162-165

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először a legutolsó kérdésre szeretnék válaszolni, a Mirkóczki képviselőtársam által feltett kérdésre. A 11. § (1) bekezdése helyett a 8. § az a jelenlegiben, amely tartalmilag az autonómia körét felöleli: „az állam vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervezetet nem működtethet és nem hozhat létre”, illetve a (2) bekezdésben, hogy „a vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre”. Tehát a belső viszonyokban állami jogosítvány nincsen, ahogy a képviselő úr is említette, tehát egy más szóhasználattal, de tartalmilag megegyező a szabályozás.

Ami magát a perselypénzt és egyéb részeket illeti, a 19/C. § mondja ki, hogy „az egyházi jogi személy hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti”, ez pedig úgynevezett különös fogalmi körbe tartozik. (Mirkóczki Ádám közbeszól.)

Néhány szóban esetleg ha a vezérszónoki felszólalásokban elhangzottakra is reagálhatnék, ott is voltak nyitott kérdések. Egyrészt Bárándy képviselő úrnak a bevett egyház fogalmával kapcsolatban, hogy az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdésében foglalt bevett egyházak, ha úgy teljesül, hogy az együttműködésről szóló döntés, tehát ami alapján ez eldöntésre kerül, az Országgyűlés törvénybe foglalja, és a javaslat ezáltal is biztosítja az átfogó megállapodások megkötésének lehetőségét, rögzíti az Alaptörvénnyel összhangban mind a bevett egyházzá válás feltételeit, mind az egyházak sarkalatos törvényi meghatározásának alapjait.

Az együttműködési megállapodás kereteit pedig tartalmazza maga a törvény. Itt, miután egy polgári jogi megállapodásról van szó, az államnak viszonylag szabad mozgástere van, tehát el kell különíteni, és a törvény el is különíti a hitéleti és a közfeladat-ellátás, átvállalt közfeladat-ellátás körében végzett tevékenységet, és gyakorlatilag a hitélet körében teljes szabadságot nyújt, míg a közfeladatok ellátásánál az államot, nyilván a megállapodó felet illetik meg olyan jogosítványok.

Hogy a státusoknak az 1 százalékos határhoz, szja-felajánláshoz kötése hogyan alakult ki? Mindenképpen mérni kellett egy olyan társadalmi beágyazottságot, amely elfogadható, és ami valóban fogódzópontot nyújthat, az az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely ugyan gyakorlatot nem alakított ki ebben a tekintetben, de például az 1000 fős létszámkorlátot megfelelőnek ítélte a korábbi szabályozásban, így például a nyilvántartásba vett egyházaknál a 400 fős határ megállapítása az adófelajánlás tekintetében lényegesen alacsonyabb, így szerintünk ez is tartható.

(19.20)

A kodifikációs problémákra, amelyeket Bárándy képviselő úr említett, reagálnék még néhány szóban. Elhangzott a sarkalatos rendelkezések leválogatása, illetve hogy mi kétharmad és mi nem. A fejezetenkénti módosítás miatt alakult ki az általa kifogásolt forma. Ez egy kodifikációs technikai megoldás, amely magának a jogszabálynak az érvényességét nem érinti. Mindazonáltal, amikor a sarkalatossági záradék módosítására is sor kerül, a jövőre nézve majd egyértelműen megállapítható lesz a sarkalatos rendelkezések köre.

Ennyit szerettem volna az elhangzottakhoz hozzáfűzni. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 2 2015.11.18. 2:11  1-9

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szé­pen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a Magyarország és Koszovó között létrejött kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetése. A szerződésben Magyarország és Koszovó kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen irányú megkeresés esetén bűnügyi jogsegélyt nyújtanak egymásnak. A szerződés meghatározza a jogsegélykérelem megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rög­zíti a jogsegélykérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a jogsegélykérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, továbbá költségviselési és adatvédelmi szabályokat tartalmaz.

A szerződés az általános szabályok mellett speciális szabályokat tartalmaz az alábbi jogsegélyekkel kapcsolatban: tárgyak felkutatása és lefoglalása, tár­gyak, ügyiratok és okiratok átadása és visszaadása, idézések és eljárási ügyiratok kézbesítése, tanúk, szakértők és terheltek megjelenése, videokonferencia útján történő kihallgatás vagy meghallgatás, a fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása tanúként való megjelenés céljából, büntetőeljárás átvétele, bűnügyi nyilvántartás alapján történő tájékoztatás, igazságügyi információk megküldése.

A szerződés kihirdetését törvényben szükséges megtenni, mivel az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit is érintő kérdésekben kell állást foglalni. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény, az 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók. A szerződés csak akkor léphet hatályba, ha a szerződő felek saját nemzeti joguknak megfelelően kihirdetik a szerződés rendelkezéseit.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt képvi­selőket, hogy fogadják el a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 10 2015.11.18. 4:25  9-17

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslatok célja Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról, kiadatásáról, illetve kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmények kihirdetése. Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény célja a két ország közötti bűnügyi együttműködés erősítése, valamint az elítélt személyek átszállítására irányuló eljárás hatékonyabb szabályozása annak érdekében, hogy az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedésének elősegítése céljából saját államukban tölthessék le végrehajtandó büntetésüket.

Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény meghatározza az elítélt személyek átszállításának feltételeit és megtagadási okait, az eljárás lefolytatása érdekében megküldendő iratokat, rögzíti az átszállítási kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, az átadás szabályait, az átvett ítélet végrehajtásának szabályait, rendezi a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat a felek között, valamint az elítélt személy irányába. Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény rendelkezik az átmenő szállításról, a nyelvhasználatról, a költségek viseléséről, a más nemzetközi szerződésekhez való viszonyról, a személyes adatok védelméről és a vitarendezésről.

A kiadatási egyezmény célja Magyarország és a Kazah Köztársaság vonatkozásában a kiadatási eljárás szabályainak megállapítása, fokozva ezzel a nemzetközi bűnüldözés és a büntetőjogi felelősségre vonás hatékonyságát. A kiadatási egyezmény meghatározza a kiadatási bűncselekmények körét, a kiadatás megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rögzíti a kiadatási kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a kiadatási kérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, valamint rendezi a harmadik állam részére történő továbbadás, illetve a kiadatási kérelmek ütközésének eseteit.

A kiadatási egyezmény rendelkezik a specialitás elvének érvényesüléséről, az egyszerűsített kiadatásról, az előzetes letartóztatásról, a személy átadásáról, illetve annak elhalasztásáról, az ideiglenes kiadatás intézményéről, valamint az átmenő szállításról. A kiadatási egyezmény tartalmazza továbbá a tárgyak elkobzásáról, a költségviselésről, az adatvédelemről, a más nemzetközi szerződésekhez való viszonyról és a vitarendezésről szóló rendelkezéseket.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény célja Magyarország és a Kazah Köztársaság közötti bűnügyi eljárási jogsegélyforgalom jogi kereteinek megteremtése. A kölcsönös bűnügyi jogsegély­ről szóló egyezményben Magyarország és a Kazah Köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen irányú megkeresés esetén bűnügyi jogsegélyt nyúj­tanak egymásnak. A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény meghatározza a jogsegélykérelem megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rögzíti a jogsegélykérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a jogsegélykérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, továbbá költségviselési és adatvédelmi szabályokat tartalmaz. Az egyes egyezmények kihirdetését törvényben szükséges megtenni, mivel az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit is érintő kérdésekben kell állást foglalni. Az egyezményben nem szabályozott kérdésekben a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései az irányadók. Az egyezmények csak akkor léphetnek hatályba, ha a részes államok saját nemzeti joguknak megfelelően kihirdetik az egyezmények rendelkezéseit.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a tisztelt képviselők fogadják el a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 2 2015.11.19. 3:39  1-30

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A választójog fennállásának vagy az abból való kizárásnak a megállapítása a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján történik. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy ez a nyilvántartás naprakészen és pontosan tartalmazza a választójogból kizárt vagy fogva tartásuk miatt passzív választójoggal nem rendelkező személyek adatait.

A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása egyrészt az Országos Bírósági Hivatal által vezetett gondnokoltak nyilvántartásából, másrészt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához tartozó bűnügyi nyilvántartásból építkezik. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Nemzeti Választási Iroda arról számolt be, hogy a nyilvántartások közötti kommunikáció nem kielégítő, továbbá hogy a gondnokoltak nyilvántartásában jelenleg hiányosságok fedezhetők fel. A benyújtott törvényjavaslat célja éppen ezért az, hogy ezeket a gyakorlati problémákat orvosolja. A technikai jellegű pontosítások ellenére azonban a javaslat benyújtása előtt a tárca, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, fontosnak tartotta, hogy annak tartalmáról egyeztetéseket folytasson mind a parlamenti pártok frakcióival, mind az Országos Bírósági Hivatallal, a Nemzeti Választási Irodával és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatban foglalt törvények módosítása révén lehetővé válik a gondnokoltak nyilvántartását vezető Országos Bírósági Hivatal számára, hogy a gondnokoltak nyilvántartásának és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának vezetéséhez szükséges feladatai ellátásának céljából kezelhesse és felhasználhassa a személyi azonosítókat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba való bekérdezés, az onnan automatikus adattovábbítás útján végzett adatfrissítés, valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása számára teljesített adattovábbítás során, ezzel biztosítható az adatszolgáltatások pontossága.

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítása pedig lehetővé teszi, hogy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában szereplő adatok frissítése érdekében a Nemzeti Választási Iroda automatikus adattovábbítás útján kapja meg a bűnügyi nyilvántartásból szükséges adatokat. Fontos szabály azonban, hogy a törvényjavaslat értelmében a bűnügyi nyilvántartásból az érintett személyi adatai mellett csak a választójog fenn nem állására vonatkozó adat adható át a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása számára.

A törvényjavaslat a választási eljárásról szóló törvényben is átvezeti az automatikus adattovábbítás előírását, továbbá meghatározza a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának adattartalmát. Ezenfelül megszüntetni a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagjai között a tiszteletdíj tekintetében fennálló megkülönböztetést.

Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett módosítások kis terjedelmük ellenére számos kérdésben jelentenek fontos előrelépést a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának pontosságában. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot annak megvitatását követően, a szavazás során támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 28-30 2015.11.19. 2:05  1-30

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Gúr képviselő úr megszólított az elején, hogy néhány választ szeretne kapni.

ELNÖK: Kérem, lehetőségében áll. Parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Egyrészt amit felvetett a 18. §-sal kapcsolatban, jövő szerdán lesz egy újabb ötpárti egyeztetés. De nyilván ha a különböző verzióknál becsúszott egy ilyen probléma, akkor ez majd módosítóval kezelhető lesz. Tehát ha ez az egyeztetőn felmerül, akkor tudják be ennek az észrevételnek.

Nagyon köszönöm, hogy a kompromisszumkeresését az előterjesztőnek, gondolok például a népszavazási rész kivételére, úgy értékelték, hogy valóban érdemi egyeztetésről beszélhetünk.

Nagyon sajnáltam, hogy Gúr képviselő úr elvitte egy olyan irányba valóban a vitát, ami nem teljesen a tárgyról szólt. Elhangzott néhány kérdés. Javarészt a képviselőtársaim egymásnak ezeket meg is válaszolták. A bizniszpártokról annyit, hogy én a parlamentben, remélem, nem látok bizniszpártot, vagy ha van, akkor már régóta itt van. Tehát ennek kapcsán úgy tűnik, hogy nem torzult a demokrácia.

Magáról az alapproblémáról, ami szintén érdemi kérdés volt, a nyáron jelezte a Nemzeti Választási Iroda, hogy nem naprakész ez a nyilvántartási rendszer, és ezért van itt ez a módosító a tisztelt Ház előtt. Ami a különböző választási eljárási jognak és a választási jognak az összevetését illeti, szerintem nem most kellene az MSZP-nek megmagyarázni a 2010-es vagy 2014-es bizonyítványát. Nekem inkább így tűnt a dolog, tehát nem a napirendhez kapcsolódott sajnos. De összességében nagyon köszönöm képviselőtársaim hozzászólásait, és kérem a javaslat támogatását. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 18 2015.11.23. 5:07  15-18

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Quaestor-törvényt az Országgyűlés 2015. április 14-én fogadta el. A törvényjavaslat benyújtásakor a többi jogellenes tevékenységet folytató brókercég által elkövetett visszaélések még nem voltak teljeskörűen ismertek, tehát érdekes lenne, ha a törvény mégis vonatkozott volna rájuk. A Quaestor-károsultak vonatkozásában a jogalkotó azt a körülményt emelte ki, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott kötvények forgalomba hozatalára kizárólag a cégcsoport javára, annak finanszírozása érdekében került sor. A cégcsoport másik tagja, a Quaestor Értékkereskedelmi és Befektetési Zrt. pedig egy szabályozott piaci szereplő volt, aki a brókerjellegével visszaélve követte el a visszaéléseket.

Ezeknek a kötvényeknek egy jelentős részéről kiderült, hogy fiktív, vagyis ténylegesen értékpapír kibocsátására nem is került sor. Tehát ezeket a visszaéléseket külön kellett kezelni, mert a korábbi jogi szabályozás erre nem nyújtott lehetőséget. A Quaestor-törvény értelmében a befektetők dönthetnek úgy, hogy nem a felszámolási eljárásban és egyéb igényérvényesítési eljárásokban próbálják meg követeléseiket érvényesíteni, hanem a törvény szerint a kérelmük alapján, ellenérték fejében a károsultak kárrendezési alapjára száll át a követelés. Az alapfeladat, hogy a rá átszállt követelésekre vonatkozó igényeket az igénybe vehető valamennyi eszközt felhasználva érvényesítse. A kártalanítással összefüggésben a Befektető­védelmi Alap igazgatósága a 15/2015. számú határozatában a Quaestor Befektetési Zrt. jogellenes tevékenységével kapcsolatosan úgy döntött, hogy fiktív, nem létező kötvény, azaz pénzkövetelés a tőkepiacról szóló törvény 213. § (2) bekezdésében meghatározott biztosított követelésnek minősül, amelyre a Beva kártalanítási kötelezettsége kiterjed. Az Alkotmánybírósághoz több alkotmányjogi panasz benyújtására is sor került, melyekben az indítványozók a törvény egészének, illetve egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság 2015. október 20-án kezdte meg az indítványok tárgyalását, és november 17-én hozta meg döntését.

Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a Quaestor-törvényt, hanem felhívta a figyelmet a törvény egyes szakaszai tekintetében az újraszabályozás szükségességére. A kárrendezésre jogosultak körének módosítására is sor került, mivel a döntés nyomán szükséges pontosítani a jogosultak körét. Nem lehet tételesen meghatározni, hogy mely társaság által kibocsátott, illetve értékesített kötvények tulajdonosai jogosultak kárrendezésre, hanem a törvény tárgyi hatályának megállapítása keretében azt kell rögzíteni, hogy az állam olyan kötvénytulajdonosok esetén végez követelésvásárlási tevékenységet, ahol a kötvények forgalomba hozatalára kizárólag egy vállalatcsoporton belül került sor. Indokolt tehát a törvény hatályát úgy meghatározni, hogy a jogosultság azokra az esetekre terjedjen ki, amikor ez a vállalatcsoporton belüli károkozás történt úgy, hogy a vállalatcsoporthoz tartozó társaság által kibocsátott kötvényekkel a befektetési, szolgáltatási tevékenységet felhasználva került sor a befektetők megkárosítására.

Az alap működésének biztosítását a törvény hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással és a Beva-tagok által fizetendő kölcsönelőleg igénylésével biztosítja elsődlegesen. Annak érdekében, hogy a kárrendezési alap minél előbb forráshoz juthasson, szükséges rögzíteni az alap vonatkozásában az állam készfizető kezességét a kölcsön felvétele, valamint a kötvény kibocsátása során. A kárrendezéssel érintett követelések összegének meghatározása tekintetében is előírásokat tett az Alkotmánybíróság, amely szerint a káronszerzés tilalmát érvényesíteni kell, tehát a különböző hozamokkal csökkenteni kell a kártérítési összegeket. A kormány feltett szándéka, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján valósítsa meg a jogszabálynak a módosítását, és a törvényjavaslat előkészítése folyamatban van.

Képviselő úr felvetette az MNB felelősségét, viszont nem tanulmányozta, hogy az MNB csak nemrég került abba a helyzetbe, hogy pénzügyi felügyeleti tevékenységet láthasson el. Ehhez képest nagyon eredményesen tárta fel a piacon működő visszaélő cégeket. A képviselőkkel kapcsolatos megállapítására pedig azt tudom közölni, hogy a képviselőtársaink vagyonnyilatkozata nyilvános. A korábbi évek nyilatkozatait tanulmányozzák, amennyiben valóban érdekli önöket ez a kérdés, hátha jutnak ismeretekhez.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 94 2015.11.23. 2:01  91-94

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr adminisztratív nyomásról beszél, és azt az érzetet kelti, mintha a kormány vagy a jogi környezet méltatlanul hátráltatná, nehezítené el a civil szervezeteket. Ehhez csak annyit, hogy az új Ptk. életbe lépése kapcsán valamennyi jogi személy létesítő okiratát, működését a törvényhez kell igazítani. Erre egy évet kaptak, a civil szervezetek esetében ez kettő év, amely jövő év március 15-én jár le. Tehát méltányosabb a határidő. 2015-ben több mint 3 ezer civil szervezet között közel 2,5 milliárd forintot osztott ki a Nemzeti Együttműködési Alap a pályázatain keresztül működési célra, amely 800 millió forinttal több, mint az előző évi volt.

A közhitelességgel kapcsolatban: a civil és egyéb cégeknek nem minősülő szervezetek nyilvántartása, országos névjegyzék közhiteles, ezt a civil nyilvántartási törvény mondja ki, és az interneten keresztül bárki hozzáférhet az adatokhoz. Az egyéb joggyakorlati kérdéseket érintő kérdések tekintetében a miniszternek, a minisztériumnak nincs jogköre, ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium munkájának a legfontosabb célja, hogy az igazságszolgáltatás iránti közbizalmat erősítse. Erre főként jogalkotás útján tud hatni. A jó igazságszolgáltatás a jó jogalkotással kezdődik, így képviselő urat annyiban tudom megnyugtatni, hogy ha a jog eszközeivel megoldható problémát azonosítunk, akkor azt jó jogalkotással készek vagyunk mindenkor megoldani. Ennek célja elsősorban a jogszabályi környezet korszerűsítése, az egymással nem megfelelően együtt élő fogalmak, jogintézmények ismételt elválasztása, valamint az egyesüléshez való alapjog gyakorlására vonatkozó jogi környezet egyszerűsítése lehet.

(13.20)

Tehát összességében elmondhatjuk, hogy a kormány megtesz mindent a maga eszközeivel ahhoz, hogy a civil szervezetek működését továbbra is segítse. Köszönöm. (Taps a kormánypártok sora­iból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 190 2015.11.23. 12:00  183-368

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt évek igazságszolgáltatási reformjának keretei között a kormány komoly hangsúlyt helyezett a közélet tisztaságának fokozására, a korrupciós cselekmények hatékonyabb visszaszorítására. Ennek során az Európai Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának, a GRECO-nak Magyarországról szóló országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a kormány javaslatára az Országgyűlés első lépésként 2011. november 14-én döntött a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben alkalmazható lehetőségről, a büntetés korlátlan enyhítéséről, amellyel a látencia csökkenését kívánta elérni. Ez a korábbi szabályozáshoz képest, amely automatikus, kötelező és teljes büntetés alóli mentességről rendelkezett, szigorítást jelentett. Az új szabályok értelmében a büntetés korlátlan enyhítése ugyanis nem jelent automatikus enyhítést, alkalmazásának mértéke a bíróságtól függ, és ez megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.

A büntető tárgyú törvények módosításával az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött arról is, hogy a büntető törvénykönyvben a „befolyás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét mind a belföldi, mind a nemzetközi kapcsolatokban. Alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel lett büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követett el. További változást jelentett, hogy a GRECO ajánlásaira tekintettel a módosítás a nemzetközi kapcsolatban elkövetett aktív gazdasági vesztegetéshez hasonlóan a nemzetközi kapcsolatban elkövetett passzív gazdasági vesztegetést is büntetni rendelte.

A jogalkotó nemzetközi ajánlások alapján továbbá szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát az általános részi három év helyett öt évben határozta meg. Több hónapon át tartó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a kormány javaslatára az Országgyűlés 2012. június 25-én elfogadta az új büntető törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén hatályba is lépett. Az új Btk. hasznosította a korábbi évek eredményeit, ám emellett lényeges újításokat is bevezetett. A kódex szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, így például egy fejezetben korrupciós bűncselekményként szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. A törvény büntetni rendeli a közélet tisztaságát sértő cselekmények aktív és passzív elkövetőit is. Emellett különbséget tesz a gazdasági életben elkövetett bűncselekmények, illetve a hivatalos személyekkel, hivatalos eljárással kapcsolatos cselekmények között. A korrupciós bűncselekmények tényállásai az új Btk.-ban a nemzetközi előírások szerint kerültek kidolgozásra, emellett a jogalkotó a GRECO Magyarország harmadik körös ország­értékelése során tett megállapításait is maximálisan figyelembe vette.

Újabb kiskapuk záródtak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások nyomán új tartalmú különös részi tényállások jöttek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, illetve a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban. Ezeket a magatartásokat a korábbi Btk. is szankcionálta, igaz, sokkal szűkebb körben.

Fontos változás, hogy a bírósági vagy hatósági eljárás vonatkozásában korábban egy szakaszon belül szabályozott aktív, illetve passzív vesztegetést a törvény az új szerkezeti rendnek megfelelően két önálló tényállásban szabályozza. Az új Btk. kifejezetten említi a választottbírósági eljárásban történő elkövetést, továbbá bűncselekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a nemzetközi szerződéssel létrehozott, illetve az ENSZ BT által felállított nemzetközi büntetőbíróságok vonatkozásában elkövetett vesztegetést is.

Az új Btk. minősített esetként kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében büntethetővé vált az a személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásban, akinek a lakóhelye ismeretlen vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.

A korrupciós bűncselekmények vonatkozásában legutóbb 2015. július 1-jével következtek be lényegesebb változások. Mivel a szabályozásnak teljesen egyértelművé kellett tennie az állampolgárok számára, hogy a vesztegetés, a befolyás vásárlása semmilyen esetben sem lehet a hivatalos ügyek elintézésének módja, 2015. július 1-jétől kiegészült a befolyás vásárlásának tényállása azzal, hogy büntetendővé vált az is, ha a jogtalan előnyt magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá tekintettel másnak adják vagy ígérik. A bűncselekmények felderítése hatékonyságának növelése érdekében került be a törvénybe azon új szabály, amely mind a befolyás vásárlása, mind a befolyással üzérkedés körében a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget akkor, ha az elkövető a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.

Végül a 2015-ös módosítás a korrupció területén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a vesztegetés feljelentésének elmulasztását valamennyi korrupciós bűncselekmény tekintetében büntetendővé nyilvánította. Az új Btk. a mindennapi tapasztalatok alapján korszerűsítette a gazdasági bűncselekmények körét, más fejezetbe kerültek a nem szorosan a gazdasági élet prudens működését sértő bűncselekmények, mint például a számítógépes bűncselekmények. A költségvetést károsító bűncselekmények kiemelt megkülönböztetést kaptak azáltal, hogy külön fejezetbe kerültek. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények például, mint a 2011-es Btk.-módo­sítás során létrehozott költségvetési csalás. Főként az állami vállalatok esetében régóta űzött gyakorlat a vagyon színlelt gazdasági tevékenységgel, például fiktív tanulmányírással történő kitalicskázása. Erre ad hatékony választ a gazdasági csalás nevű új tényállás.

A korábbi években többször előfordult, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott.

(15.00)

Amennyiben nem történt természetes személy megtévesztése ennek során, a csalást nem lehetett megállapítani ‑ így menekült meg jó néhány szocialista esetben az elkövetők köre ‑, a hűtlen kezelés tényállás ugyanis nem tudta ezeket az eseteket megfelelően kezelni. Ezért indokolttá vált a színlelt gazdasági tevékenységvégzésben megnyilvánuló, megtévesztő jellegű, jogtalan haszonszerzési célzatú magatartások büntetőjogi szankcionálása.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben csak a témához kapcsolódó legfontosabb újításokat emeltem ki, ám reményeim szerint ez is elegendő annak érzékeltetésére, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében a jogalkotó a mind tökéletesebb, a nemzetközi elvárásoknak is teljes mértékben megfelelő és hatékony büntetőjogi szabályozás kialakítására törekszik. Bízom benne, hogy ez a gyakorlatban is hozzá fog járulni a közélet tisztaságába, az államapparátus, illetve a hivatalos személyek szabályszerű, befolyástól mentes működésébe vetett bizalom megerősödéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy sajnos Magyarországon ma az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. Az MSZP elnökhelyettese, Simon Gábor több százmillió forintot tartott külföldi bankokban, és bissau-guineai útlevelet is tartalékolt a vészesebb időkre. A mai napig nem szűnt meg ez a gyakorlat, hisz folyamatosan jelennek meg hírek az MSZP józsefvárosi feketekasszájáról és a gyanúsan folytatott kettős könyvelésről. Hivatali vesztegetés elfogadásával büntetőeljárás alatt áll az MSZP-s Hiszékeny Dezső, és Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert épp a napokban ítélték két év börtönre hűtlen kezelés bűntette miatt. (Gőgös Zoltán: Első fokon!) Vajon hol tart Gőgös Zoltán LEADER-programban végzett dicstelen szerepének elbírálása? Ezt is megtárgyalhatnánk a mai napon. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

A korrupció azonban a Jobbiktól sem áll távol, a párt ugyanis mind a mai napig nem tisztázta minden idők legsúlyosabb, külföldi szálakat is érintő korrupciós botrányát, a Kovács Béla-ügyet. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) A Jobbik képviselőjét orosz kémkedéssel vádolják, talán önök is tudják, hiába nevetnek rajta. (Dr. Bárándy Gergely: Ti még nem is kormányoztatok! ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Fent van a neten már egy órája…) Vona Gábornak választ kell adnia arra, hogy miből is finanszírozta Kovács Béla a pártját. (Közbekiáltások a Jobbik soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Persze, ha majd kiderül, akkor megválnak tőle, halljuk a sajtóban; talán kicsit elkésett reakció lesz. Ahogy arra is, hogy miért nem vizsgálta ki mind a mai napig képviselője ügyét, és mit ért az alatt, hogy: „KáGéBéla ügyével kapcsolatban ‑ Simicska Lajos lapjában úgy fogalmazott ‑ sok mindent hallottam, közte elbizonytalanító dolgokat, amikre választ várok.” Hát, talán ön kaphatja meg leghamarabb, mi is a válaszukat várjuk. (Dr. Staudt Gábor: Tőletek kaphatunk…)

Arra a kérdésre is választ várunk, hogy a Jobbik miért állt a nagybirtokosok oldalára a földprogramban, holott a programjában korábban még földosztást sürgetett a magyar családi gazdálkodóknak. Talán Simicska Lajos és nagybirtokos társai érdekei fontosabbak már a Jobbiknak, mint a gazdáké? Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Bárándy Gergely: Nem a mi barátunk volt!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 217 2015.11.23. 1:38  183-368

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A hozzászólásokban a jogalkotást illetően is elhangoztak olyan kritikák, hogy nem felelnének meg az uniós normáknak vagy a jogállami követelményeknek. Ezt vissza kell hogy utasítsam. Pontosan például a közbeszerzési törvény szabályai minden esetben egyeztetésre kerülnek az Európai Unió illetékes szerveivel, az abban foglalt értékhatárok, az eljárások rendje, mind-mind az uniós előírások keretei között kerülnek meghatározásra.

Az egyéb jogszabályok, amelyeket kritika ért akár az LMP, akár a Jobbik vagy az MSZP részéről ‑ gondolhatunk itt a trafik- vagy a földtörvény alakítására ‑, ezek is folyamatosan egyeztetésre kerülnek Brüsszellel. Nyilván viták vannak, hogy a multinacionális tőke érdekeit vagy a nemzeti érdekeket védjük ezekben a jogszabályokban. Jelentem, hogy mi minden esetben a magyar választók érdekeit kívánjuk elsősorban előnyben részesíteni, és amennyiben erre európai példák és minták vannak, ezeket alkalmazzuk a jogalkotás során. Lehet, hogy mások alig várják a pillanatot, amikor majd cégek szerezhetnek földtulajdont, és ezért nagyon érzékeny nekik az a kérdés, hogy nem marad olyan állami tulajdon, amit esetleg majd ki lehetne cégeknek játszani akár külföldi tulajdonba, de ennek a vitának is állunk elébe.

Arra pedig, hogy Paks-ügyben vagy más ügyekben egyeztetés folyik az Unióval: nyilvánvaló, hogy itt is egy piacról van szó, ahogy Lázár János miniszter úr is mondta, a kereskedelmi érdekek azok, amelyek mozgatják itt a világot, érdekek mentén zajlanak ezek a vitát. Mi az értékeket, a nemzeti értékeket is elsődlegesnek tekintjük.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 51 2015.11.30. 3:40  48-54

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány álláspontja szerint nincs alapja annak, hogy olyan megállapítást lehessen tenni, hogy megbukott volna a magáncsőd jogintézményének bevezetése, és koncepcionális változást kellene kezdeményezni. A törvény ugyanis megfelel annak a jogalkotói célnak, hogy méltányos adósságrendezést valósítson meg az adós és a hitelező érdekeinek közelítésével, valamint megérdemelt csődvédelmet biztosítson azoknak, akik vállalják az eljárással járó kötelezettségeket. A törvény átlátható, ellenőrzött, dokumentált eljárási kereteket teremtett a bírósági és a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásokra.

A mai napig 147 személy nyújtott be kérelmet magáncsődeljárás lefolytatására. A kormányhivataloknál működő csődvédelmi szolgálatok ennél jóval nagyobb érdeklődést tapasztaltak, október végéig 1756 érdeklődőt regisztráltak, akiknek személyesen nyújtottak és nyújtanak felvilágosítást és tájékoztatást a csődvédelmi szolgálatok munkatársai. A magáncsődben dolgozók felvételére és kiképzésére fordított források tehát hasznosulnak, és ezek zömében egyszeri kiadások voltak.

Megfelelő időre van szükség ahhoz, hogy a fizetési nehézségben levő családok megismerjék és felmérjék, hogy ez a jogintézmény segítséget nyújthat számukra. Az a tény, hogy még kevés eljárás indult, nem jelenti azt, hogy nem vált be a jogintézmény. Még olyan fázisban vannak ugyanis az ügyek, hogy az adós családok is mérlegelik, hogy magáncsődeljárást kezdeményezzenek, vagy az eszközkezelő-prog­ramot válasszák. Az esetek egy részében ezen kívül a pénzügyi intézmények maguk ajánlanak fel egy kedvezőbb törlesztési feltételeket tartalmazó szerződésmódosítást az adósoknak, és ha ebben megállapodnak, akkor ilyen módon is ki tud kerülni a család a késedelmes hiteladósok közül.

A kormány kezdeményezésére a parlament nem­rég fogadta el azt a magáncsődtörvény-módo­sítást, amelynek értelmében a családi csődvédelmi szolgálatnál is be lehet nyújtani az adósságrendezési eljárás kezdeményezését. A kormányhivatalokban fel­állított területi családvédelmi szolgálatok munkatársai megfelelő felkészítést kaptak, és így fogadni tudják a kérelmeket. Szintén ebben a módosításban a jogalkotó az első ütemben indítható ügyeknél az adósok számára egy egyszeri, 2016. március 1-jei póthatáridőt biztosított annak érdekében, hogy akik elmulasztották a rájuk vonatkozó törvényi határidőt, azoknak a kérelme emiatt ne kerüljön elutasításra.

A kormány folyamatosan vizsgálja a joggyakorlatot, és ha lehetséges, az ügyfelek számára további egyszerűsítésre tesz majd javaslatot. Fel kell hívnom azonban a figyelmet arra, hogy maga az eljárás számos adminisztratív tehertől kíméli meg az adósokat és a hitelezőket, az állam által felállított családi csődvédelmi szolgálat az eljárás kezdeményezését követően számos teendőt közszolgáltatásként átvállal a felektől. Ehhez kellett a szükséges szervezeti feltételeket biztosítani és a fejlesztéseket is elindítani.

Kérem, szíveskedjék az interpellációra adott választ elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 4 2015.12.02. 0:08  1-16

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Csak annyit szeretnék mondani, hogy az előadott érvek alapján támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 50 2015.12.07. 2:06  47-50

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úrnak a végrehajtói rendszer átalakítását övező, állítólagos csendre utaló megjegyzésére hivatkozva szeretném tájékoztatni, hogy a szakmai munka háttere most is folyamatos.

A bírósági végrehajtók szervezetrendszerének megújítása, új alapokra helyezése 2014 óta zajlik. Ennek a jogalkotási folyamatnak első lépése volt az Országgyűlés által 2015. június 30-án elfogadott, a bírósági végrehajtásról szóló ’94. évi LIII. törvény és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CVII. törvény.

A jogalkotási folyamat második lépése a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. IM-rendelet megalkotása volt, amelyet a képviselő úr is említett. Ennek alapján egy méltányosabb, a végrehajtók elvégzett munkájához arányosan igazodó díjszabási rendszer került bevezetésre, például egy 5 millió forintot meg nem haladó behajtott követelés után a végrehajtónak járó sikerdíj 10 százalékról 1 százalékra csökken. Tehát a tömeges ügyeknél jelentős módosulás lesz.

A jogalkotási folyamat harmadik lépése a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. IM-rendelet módosítása, amelyben az álláshelyek száma és a pályázati feltételei módosultak. A kamara korábbi átvilágításával összefüggő feljelentésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva közlöm, hogy a feljelentés alapján a nyomozás folyik, annak jelenlegi állásáról kizárólag a nyomozó hatóság tud önnek érdemi felvilágosítással szolgálni.

A reform kiemelkedően fontos része az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzése, amelyet az Igazságügyi Hivatal végez. Az idei évre tervezett 16 ellenőrzésből 14 már lezajlott, 2 folyamatban van. Várhatón a jövő év elején történik ennek a kiértékelése. Tájékoztatom, hogy az Igazságügyi Minisztérium minden, a civil szervezetektől származó, szakmailag értékelhető javaslat megvitatására nyitott, azokat a kodifikációs munka során természetesen megvizsgáljuk. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 106 2015.12.07. 2:10  103-106

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés ebben a kérdésben a finn szabályozást követi. A magyar­országi lakcímmel rendelkező és azzal nem bíró, külföldön tartózkodó magyar állampolgárok közötti különbségtétel a szavazás módja tekintetében azért indokolt, mert ha minden választópolgár számára biztosítaná a törvény a levélben szavazás lehetőségét, az visszaélésekre adhat lehetőséget. A választópolgárok szavazás napján való külföldön tartózkodása ugyanis nem ellenőrizhető, nem lehet olyan törvényi garanciát biztosítani, amely ezt lehetővé teszi. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Romániában hogy lehet?) A hatályos szabályozás oka tehát annak felismerése volt, hogy ebben az esetben e szavazási módszerrel könnyen visszaélhetnének azok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak külföldön, hiszen erre vonatkozóan az ellenőrzést ‑ mint említettem ‑ nem tudjuk elvégezni.

A megkülönböztetésnek oka, hogy az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint csak olyan választók között lehet különbséget tenni, akik homogén csoportot alkotnak. Ilyen homogén csoportot alkotnak a magyarországi lakóhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező állampolgárok.

Ha a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok részére az Országgyűlés biztosítja a levélben szavazás lehetőségét, ebben az esetben biztosítani szükséges, hogy akkor is élhessenek választójogukkal, ha a szavazás napját megelőzően még belföldön tartózkodnak, így a levélszavazás esetén biztosítani kellene azt is, hogy levélszavazatukat akár belföldön is feladhassák. A visszaélés lehetősége az országon belül élő választópolgárok viszonylag zárt közösségében nagyobb eséllyel vetődik fel, mint a külföldön élő választópolgároknál, akik a világban szétszórtan élnek. Ezért az Országgyűlés a hatályos szabályozás megalkotásakor elvetette azt, hogy a lakcímmel rendelkező választópolgárok is szavazhassanak levélben, és nem változtatta meg a 2004 óta hatályos szabályozást. A Velencei Bizottság álláspontja szerint ez a szabályozás elfogadható. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 211 2015.12.14. 15:18  210-225

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány az Országgyűlés elé terjeszti az új kárrendezésről szóló törvényjavaslatot, miután a korábbi, idén áprilisban elfogadott, a Quaestor-károsultaknak általános kárrendezést biztosító törvény egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

A kormány elkötelezett abban, hogy megvalósítsa a brókerbotrányok azon károsultjainak kárrendezését, akik a legnagyobb kárt szenvedték el, hiszen kötvényeik piaci értékkel nem bírnak. A kormány célja az, hogy az Alkotmánybíróság által kijelölt keretek között a károsultak szempontjából a lehető legjobb kárrendezési rendszert tudja kialakítani, párhuzamosan a pénzpiacok iránti bizalom visszaállítása érdekében tett erőfeszítésekkel.

Egyes, évtizedek óta zajló visszaélések, illetve azok új, a Magyar Nemzeti Bank által megkapott jogkörben megvalósított hatékony felderítése ráirányították a figyelmet a befektetési szolgáltatásokra. A kormány a pénzügyi rendszer átláthatóságának, ellenőrzésének fokozottá tétele érdekében újabb lépésként komplex megoldási javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a jövőben hasonló visszaélések elkerülhetővé váljanak.

Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény, amelyet az Országgyűlés 2015. június 23-án fogadott el, átfogóan kezelte a tőkepiaci szektoron belül tapasztalt hiányosságokat, mind az átláthatóság, mind az ellenőrzés fokozottabb biztosításával. A törvény hatálybalépését követően a módosult pénzügyi piaci szabályozás képes lesz arra, hogy megelőzze a befektetési szolgáltatóknál jelentkező hasonló visszaéléseket. A jövőbeni intézkedések azonban nem tudják orvosolni a tőkepiaci szektorban tapasztalt múltbeli visszaélések eredményeként keletkezett károkat, ezenfelül nehezen állítható vissza a tőkepiaci szektor vonatkozásában fennálló korábbi bizalom, ezért a visszaéléseket kezelő, a múltat lezáró, igazságot szolgáltató jogalkotásra van szükség.

A kormány ezért arra tesz javaslatot, hogy a Magyar Nemzeti Bank által 2015-ben felderített brókerbotrányokkal összefüggésben a tőkepiaci szektor átláthatóságát jogalkotással a jövőre nézve biztosítani tudó intézkedések mellett a botrányok károsultjai közül kerüljön kiemelésre azon csoport, amely a legnagyobb veszteséget szenvedte el, és a jogalkotó ezen csoport számára biztosítson kárenyhítési lehetőséget. Ha a befektetési szolgáltatók tevékenységét és az általuk okozott kárt vizsgáljuk, megállapítható, hogy a befektetési szolgáltatók által… (Az államtitkár mikrofonja leesik.) Elnézést! (Az államtitkár visszahelyezi mikrofonját.) A kormány ezért arra tesz javaslatot tehát, hogy 2015-ben a brókerbotrányokkal összefüggésben károsultak kárenyhítési lehetőséget kapjanak.

Ha a befektetési szolgáltatók tevékenységét és az általuk okozott kárt vizsgáljuk, megállapítható, hogy a befektetési szolgáltatók által okozott kár ott a legjelentősebb, ahol a befektetési szolgáltatók kapcsolt vállalkozása által kibocsátott kötvény értékesítésére került sor, hiszen a kapcsolt vállalkozás által kibocsátott kötvényeknek, függetlenül attól, hogy a kötvény ténylegesen rendelkezésre áll‑e, nincs valós piaci értékük. A kötvénykibocsátás a cégcsoport finanszírozását szolgálta, a kibocsátó által garantált hozam azonban nem volt valós, nem gazdasági tevékenységből eredt. A befektetési szolgáltató befektetési szolgáltatási jellegét felhasználva értékesítette ezeket a kötvényeket, megtévesztve a befektetőket, akik a szabályozott piaci szereplői minőségben, a cégcsoport prosperáló működésében bízva fektették be pénzüket.

Ezenfelül e károsultak vonatkozásában az igényérvényesítés rendkívül komplex és nehézkes, hiszen a befektetők pénzét a cégcsoport működése során felhasználta, felélte, ezért a követelést nem lehet egyszerűen a kibocsátóval vagy a brókerrel szemben érvényesíteni, hiszen a befektetett összeg nyomára kell bukkanni a cégcsoporton belül. Azzal, hogy az alap átvállalja a követeléseket, egyben az igényérvényesítéseket is koncentrálja, és szakmailag felkészült apparátusával minden eszközt felhasznál arra, hogy a követeléseket érvényesítse.

A kormány tehát elkötelezett abban, hogy a károsultak ezen csoportját megsegítse, hiszen ők szenvedték el a legnagyobb mértékű kárt a visszaélés-sorozatok kapcsán. A kár részleges megtérítése érdekében a Befektetővédelmi Alap igazgatósága 2015 áprilisában döntött arról, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. által kötvényként nyilvántartott fiktív, azaz nem létező kötvényeire terjedjen ki a Beva kártalanítási kötelezettsége. Azóta a jogalkotó a fiktív kötvények utáni kártalanítási kötelezettséget törvényi szintre emelte. Ezáltal a befektetők fiktív kötvényeik után már hozzájutottak e befektetéseik egy részéhez a Bevától. A jelen törvényjavaslat a károsultak kárrendezésének a Beva-kártalanításon felüli részét szabá­lyozza.

A törvényjavaslat teljes mértékben figyelembe veszi az Alkotmánybíróság által rögzített követelményeket. Ennek megfelelően a törvényjavaslat már nem a Quaestor-károsultak kárrendezését célozza, hanem a károsultak legszenzitívebb csoportjára nézve írja elő a kárrendezést.

Kik jogosultak a kárrendezésre? A Magyar Nemzeti Bank új jogkörében eljárva hatékony vizsgálati rendjének következtében 2015 első felében tárta fel ezeket az évtizedes, befektetési szolgáltatók által elkövetett visszaéléseket, amelyek e szabályozás tárgyát kell hogy képezzék. Az Alkotmánybíróság döntésére figyelemmel a kárrendezésre jogosultak körének meghatározása homogén csoportképző ismérvek alapján történhet. Jelen törvényjavaslat azon károsultakra vonatkozóan biztosítja a kárrendezés lehetőségét, akik olyan befektetési vállalkozásokkal álltak kapcsolatban, amelyek a brókerjelleget, a szabályozott piaci szereplői státust kihasználva a cégcsoport tagja által kibocsátott, tehát mintegy saját kötvénnyel okoztak kárt a befektetőknek, csorbítva ezzel a pénzügyi szektorral szemben fennálló közbizalmat.

A jogalkotó nem kívánja átvállalni a kibocsátói kockázatot, hiszen az a normál tőkepiaci viszonyok mellett is fennáll, kizárólag eseti jelleggel kíván segítséget nyújtani azoknak a károsultaknak, akik olyan befektetési szolgáltatók áldozataivá váltak, akik visszaéltek brókerjellegükkel, és így juttatták tőkéhez kapcsolt vállalkozásaikat.

A jelen méltányossági alapon történő juttatás egy egyszeri lehetőséget kínál a befektetőknek káruk ellensúlyozására. Nem lehet cél a piaci kockázat átvállalása a befektetőtől, kizárólag a szokásos befektetői kockázaton túl szükséges kárrendezést biztosítani azoknak a befektetőknek, akiket a befektetési szolgáltató, visszaélve a szabályozott piaci jellegével, a cégcsoporthoz kötődő elismertséggel megtévesztett.

A törvényjavaslat arra is javaslatot tesz, hogy azok a károsultak, akiket a befektetési vállalkozás függő ügynöke tévesztett meg, ezért értékpapírszámlával nem tudják igazolni jogosultságukat, s a Beva kártalanítása sem terjed ki rájuk, ne legyenek kizárva a kárrendezésből, az ő esetükben bírósági ítélet megállapíthatja a kárrendezésre való jogosultságukat.

Sajnálatos módon az elmúlt időszakban spekulánsok úgy akartak profitot realizálni, hogy ezeket a károsultakat megkörnyékezik, és arra tesznek ígéretet, hogy megvásárolják tőlük a követeléseiket. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy ne a spekulánsokat támogassa, hanem az eredeti károsultak kárrendezése történjen meg.

(20.10)

A törvényjavaslat ezért rögzíti, hogy a kárrendezésre irányuló igényt maga a jogosult érvényesítheti. Ezzel a törvényjavaslat kizárja azt, hogy a spekulánsok kárrendezésére kerüljön sor.

Mint az imént hangsúlyoztam, a jogalkotó a kárrendezéssel nem kívánja átvállalni a kibocsátó és a befektetési vállalkozás helytállási kötelezettségét, kizárólag eseti jelleggel kíván segítséget nyújtani azoknak a károsultaknak, akik olyan befektetési szolgáltatók áldozataivá váltak, akik visszaéltek a brókerjelleggel, és így juttatták tőkéhez a kapcsolt vállalkozásaikat. Ennek az elvnek az érvényre juttatásával a kárrendezés során fizetendő ellenérték megállapításakor a kárrendezésre jogosult követelését levonások terhelik. Az ellenérték meghatározásakor a káronszerzés tilalmának érvényre juttatásával a realizált hozamot le kell vonni. Ezenfelül a kárrendezésre jogosultnak egyfajta sávos önrészt is vállalnia kell, amely tulajdonképpen a befektetési kockázatot jeleníti meg az ellenérték számítása során.

Az Alkotmánybíróság felhívta a jogalkotó figyelmét arra, hogy a Quaestor-törvényben aggályos volt az a szabályozás, amely a hozamokra is kiterjesztette a kárrendezési kötelezettséget. A kormány a kárrendezést igazságosan akarja megvalósítani. A kárrendezés során nem a befektetési vállalkozás helyét akarja átvenni, hanem enyhíteni akarja azoknak a befektetőknek a kárát, akik a pénzükért cserébe értéktelen kötvényeket kaptak. Figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság a kárrendezés felső értékhatárát nem érintette a döntésében, a törvényjavaslat a kárrendezés felső határaként ismételten a 30 millió forintos értékhatárt veszi alapul. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatai feltárták, hogy a befektetőknek jóváírt hozam nem valós gazdasági tevékenységből ered, az tőketérülésnek értelmezhető. Indokolt tehát ezeket a jóváírásokat figyelembe venni az ellenérték megállapítása során.

Tekintettel arra, hogy az egyensúlyt kell kialakítani a károsultaknak fizetendő összeg, a Beva-tagok befizetése és a befizetések adóból történő levonása között, nem indokolható az, hogy a kibocsátó által felelőtlenül beígért, ténylegesen ki nem termelt hozamot a befektetők számára az alap kifizesse. A hozam levonását követően fennmaradó összeg 3 millió forintot meg nem haladó része után a károsultaknak nem kell önrészt vállalniuk. A 3 millió forintos határ az éves átlagkereset figyelembevételével került meghatározásra, amelynek eredményeként várhatóan mintegy 17 ezer ember kárrendezése történik meg önrésztől mentesen. A 3 millió forint felett 11 százalékos önrész kerül levonásra. A 11 százalékos önrész alkalmazása a Beva-kártalanításhoz hasonló összeghez juttatja a befektetőket. A sávos önrész alkalmazása egyértelműen a kisbefektetőket segíti, hiszen vannak olyan emberek, akik életük munkájának eredményét fektették be egy jó hírű befektetési vállalkozásnál, és minden megtakarításuk elveszett. A kormány ezért arra tesz javaslatot, hogy az egyévi átlagkeresetnek megfelelő összeg, vagyis a 3 millió forint erejéig ne kelljen önrészt vállalnia a kárrendezésre jogosultnak, így a Quaestor-károsultak több mint fele önrészvállalástól mentesen tud hozzájutni a Kárrendezési Alap által nyújtott ellenértékhez.

A kárrendezés iránti kérelmeket 2016. február 15-ig kell benyújtani. Mivel a Quaestor-károsultakra is kiterjed az új kárrendezési törvény hatálya, ezért nekik nem kell ismételten benyújtaniuk a kérelmüket. A törvényjavaslat azonban figyelemmel van arra is, hogy a Quaestor-károsultak a Quaestor-tör­vényben foglalt, az Alkotmánybíróság által aggályosnak talált ellenérték-számítási szabályhoz képest a törvényjavaslat értelmében csökkentett összegű ellenértékre jogosultak, így a kárrendezésre jogosultaknak lehetőségük van arra, hogy az alaphoz benyújtott vagy a törvény által benyújtottnak tekintett kérelmüket visszavonják, és a felszámolási eljárásban, valamint más igényérvényesítési eljárásban érvényesítsék a követelésüket.

A kérelemben a kárrendezésre jogosultnak a lehető legszűkebben kell nyilatkozni a fennálló követeléséről, és az ellenérték megállapításához szükséges adatokat ‑ kötvények mennyisége, hozam ‑ az alap szerzi be a befektetési szolgáltatótól. Az alap a károsultaknak kifizetendő összeget hitelfelvétellel tudja biztosítani. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az alap a törvényi kötelezettségeinek teljesítése érdekében áthidaló kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Banktól, mely kölcsön megfizetése érdekében az alap egy alkalommal legfeljebb 12 éves futamidőre kötvényt bocsáthat ki vagy kölcsönt vehet fel. Az értékpapírpiachoz és ezáltal tágabb értelemben az egész pénzügyi piachoz fűződő bizalom helyreállítása elsősorban a befektetői piac szereplőinek az érdeke, így indokolt az alap által a kárrendezés érdekében igényelt befizetések kötelezettjeként a Beva tagjait meghatározni. A Beva-tagok befizetése nyújt fedezetet a 10-12 éves futamidejű kölcsön vagy kibocsátott kötvény éves adósságszolgálatának törlesztésére.

A befizetések a javaslatban az arányosság figyelembevételével kerültek kialakításra. A törvényjavaslat a Beva tagjai részére előírt befizetési kötelezettséget ‑ a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, a tervezhetőség követelményének való megfelelés érdekében -rögzíti: a befizetésre kötelezettek fizetési kötelezettségének esedékességét, a befizetés gyakoriságát, időtartamát és mértékét. A törvényjavaslat a Beva-tag részére az általa teljesített befizetése visszafizetését állapítja meg azzal, hogy a Beva-tag és kapcsolt vállalkozása a teljesített befizetésnek megfelelő összeget, valamint meghatározott része után a kamatot is a központi költségvetésből visszaigényelheti. Az alap bevételét jelenti ezen túl az igényérvényesítés során befolyt összeg.

Összegezve: a jelen törvényjavaslat a kormány azon szándékát tükrözi, hogy a brókerbotrányok legnagyobb veszteséget elszenvedett csoportjának kárát enyhítse. A kormány az alkotmányos keretek között tesz javaslatot a jogalkotó számára a befektetők számára biztosítható kárrendezés érdekében. Ajánlom mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, és kérem ahhoz a támogatásukat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 225 2015.12.14. 4:15  210-225

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány kérdésre, ami elhangzott, szeretnék választ adni itt a képviselőtársaimnak. Valóban, az évszázad bűncselekményéről lehetett beszélni tavasszal, hiszen sorban jöttek elő ezek a típusú bűncselekmények, amelyek hosszú-hosszú évekre visszavetődve pontosan az elégtelen szabályozási környezetből eredtek, és pontosan a Nemzeti Bank volt az, amely az új metódusaival gyakorlatilag fel tudta tárni ezeket. Tehát éppen hogy köszönet illetné a Nemzeti Bankot, és nem a felelősséget kellene rányomni az évtizedes csalások leleplezéséért.

A károsultak megmentése szintén ugyanúgy ennek a törvénynek is a célja, hiszen látható, hogy azon belül is a 3 millió forint alatti károsultakat részesíti pozitív diszkriminációban, hiszen ott a Bevánál korábban alkalmazott önrész sávosan nulla százalékkal szerepel, tehát nekik nem kell önrészt viselniük a kárnál.

A hozamok tekintetében Szakács képviselő úrnak volt egy olyan észrevétele, hogy itt a korábban megfizetett adók is levonásra kerülnének. Csak a ténylegesen jóváírt hozamok, tehát a nettó hozamok összege az, ami csökkenti a kártérítések összegét, tehát ilyentől nem kell tartani.

Miért kell lemondani arról a követelésről? Egyrészt látható, hogy a megtérülésre elég csekély remény van ezeknél a fiktív kötvényeknél, Z. Kárpát Dániel képviselő úr is kitért erre. Nyilvánvaló, ha többszörös megtérülés lenne, vissza lehetne hozni a Ház elé ezt a kérdést. A másik pedig: aki nagyobb reményt lát egy felszámolóval vívott csatában arra, hogy nagyobb hozamokat ér el, mint ez a méltányossági alapon nyújtott kártérítés, az előtt nyilván erre nyitva áll a lehetőség.

Szeretnék hangsúlyozottan rámutatni arra, hogy az előző kártérítési törvény arról szólt, hogy egy általános kártérítés alapján külön vizsgálat nélkül lehetett volna kifizetni a károkat, azonban az Alkotmánybíróság döntése pontról pontra meghatározta azokat a módosításokat, amelyeket be kellett vezetnünk, és a törvény ennek teljes mértékben megfelelt. Tehát aki itt a kormányzat részéről bármiféle sanda szándékot gyanít, vagy pénzösszegből kiinduló visszaszámolás alapján akarja megállapíttatni a szabályok alakulását, az tévúton jár.

A pénzügyi tanácsadó ügyfeleivel kapcsolatban a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a 15. § (3) bekezdése bírósági úton lehetőséget nyújt a károsultaknak arra, akiknek nincs is kötvényszámlájuk, tehát nem tudják a Beva felé igazolni a jogosultságukat, hogy ezt a bíróságon ítélettel megállapíttassák, és ebben az esetben az alap helytáll a követelésekért.

Hogy miért így alakult a kártérítésre jogosultak köre? Az Alkotmánybíróság előírta a homogén csoportképzés követelményét, és így lehetett olyan definitív módon ezt megállapítani, amely megfelel ennek az elvárásnak.

Szóba került a győri és az újpesti önkormányzat kárának megtérítése. Itt nem megtérítésről van szó, hanem ők államkötvényben kötötték le, tehát biztos, államilag garantált formában, kimutatott, meglévő kötvényekbe, amelyeknek a lejártakor természetesen az állam kifizeti utána a hozamot, és ez külön kifizetendő. Éppen hogy azért van szükség erre a törvényre, mert az nem államkötvényekben fennálló károkról, hanem fiktív vagy pedig saját cégcsoporton belüli kötvényekről beszél.

Az MNB felelősségére még egyszer visszatérve, tehát ennek a törvénynek nem az a célja, hogy a felelősséget megállapítsa, arra ott vannak a bűnüldöző szervek, meg fogják majd állapítani, hogy hogyan keletkezhetett ez a hosszú ideig tartó csalássorozat, és nyilvánvaló, hogy annak mentén kell megállapítani a felelősséget. Maga a kárrendezés ex gratia, méltányossági alapon történő kárrendezés, tehát igazából valamennyi ügyfél jobban jár, mint ami a korábbi általános szabályozásból levezethető lenne. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 63 2015.12.15. 3:57  60-66

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessenek részt a társadalmi és politikai vitákban. A politikai véleménynyilvánítás fokozott védelme mind a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, mind pedig a közügyek körébe tartozó tényállításokra vonatkozik.

A demokratikus jogállam intézményeinek és a demokratikus közéletet hivatásszerűen alakító politikusoknak a szabad bírálata, működésük, tevékenységük ellenőrzése és kritikája ‑ legyen ez akár rendkívül éles hangú vagy támadó ‑ a társadalom tagjainak, az állampolgároknak, illetve a sajtónak olyan alapvető joga, amely a demokrácia lényegi eleme.

A közhatalmat gyakorló személyek és közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki máshoz képest szélesebb körben minősül szükségesnek és arányosnak. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez nem jár az érintettek emberi méltósága, magánélete és jó hírneve védelmének kiüresedésével.

A közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, a közéleti szereplők is igényelhetnek jogi védelmet a hamis tényállításokkal szemben. A büntető törvénykönyv ezért a társadalmi együttélésből fakadó követelményekre tekintettel megvonta a szólásszabadság határait, és rágalmazás miatt rendeli büntetni azt, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Ennek megvalósulási formája sokféle lehet, így a személyes közlésen túl az újságcikkben különféle közösségi oldalakon, illetve az internet egyéb lehetőségeit kihasználva történő elkövetés egyaránt lehetséges.

A rágalmazás megvalósulásánál nem feltétel, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, hí­resztelés tartalmilag valótlan legyen, következésképpen e bűncselekmények valós tény állítása esetén is megvalósulhatnak. Ugyanakkor a közügyekkel összefüggő szólásszabadság, a közérdekű bírálat követelménye, a társadalmi igazság olyan fontos érdek, amelynek érvényre jutását a jognak is biztosítania kell. A büntető törvénykönyv ezért büntethetőséget kizáró okként határozta meg azt, ha a közügyek vitatásával összefüggő, becsület csorbítására objektíve alkalmas tényállítás valónak bizonyul.

A hivatalos személy társadalmi megbecsülésének és emberi méltóságának büntetőjogi védelméhez fokozott társadalmi érdek fűződik. Ez a hatályos sza­bályozásban kifejeződik azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény a hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt elkövetett becsületsértést és rágalmazást közváddal üldözendő bűncselekménynek minősíti, illetve e két bűncselekmény közváddal történő üldözését írja elő abban az esetben is, ha azt nem a hivatalos személy hivatalos eljárása alatt, de azzal szoros összefüggésben, a hivatalos eljárás miatt követik el.

Jelezni kívánom, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem jogalkalmazó szerv, így hatásköre nem terjed ki arra, hogy a folyamatban levő ügyben döntést hozzon, továbbá arra sem, hogy a felekre vagy bármely közhatalmi szervre nézve kötelező állásfoglalást adjon ki. Az interpelláció büntetőjogi vonatkozásait illetően csak a hatályos szabályozásra vonatkozó általános tájékoztatást áll módunkban nyújtani. A folyamatban levő ügyben a nyomozás felügyeletét az ügyészség látja el; az Alaptörvény 7. cikk (1) bekezdése alapján a legfőbb ügyészhez kérdést lehet intézni. Köszönöm a figyelmet. Kérem a képviselő úrtól válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 80 2016.02.22. 2:01  77-80

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Képviselő asszony kérdése a magáncsőd jogintézménye kudarcára utal, de álláspontom szerint korántsem lehet ilyen megállapítást tenni. Az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy a kormány számtalan intézkedést tett ezen a területen, kezdve itt a devizahitelesek megmentésén, eszközkezelő behozatalán keresztül a fairbank-törvényen át, amelyek mind-mind azt a célt szolgálták, hogy akik anyagilag nehéz helyzetbe kerültek vagy éppen a törlesztőrészleteikkel probléma volt, más és más lehetőségekkel élve szabadulni tudjanak ebből a helyzetből, illetve könnyebb helyzetre tehessenek szert.

A magáncsőd intézménye az Unió 24 tagállamában létezik, tehát egy olyan jogintézmény, amelynek, ha jogállamnak tekintjük magunkat, akkor léteznie kell Magyarországon is. És kicsit szerintem olyan, mint a Btk.: nem attól jó a Btk., ha minél többen vannak börtönben, hanem attól, hogy csak szabályozott kereteket teremt. És a magáncsődnél sem az az a cél, hogy mindenki magáncsőd alá meneküljön, hanem az, hogy lehetőleg minél kevesebben kell hogy igénybe vegyék, de akik rászorulnak, azoknak ez az eszköz is a rendelkezésükre álljon. Megállapítható, hogy ez az eszköz megvan.

Tudható az is, hogy az állami segítségek körébe tartozik az is, hogy végrehajtási moratórium is létezik az országban, de amikor helyreállnak a normál viszonyok a válság után, amikor a hitelezői igények felélednek, és netán ilyen helyzetbe kerül egy család, akkor megvan ez az eszköze arra, hogy meg tudja tartani a lakhatását, meg tudjon egyezni a hitelezőivel, ne vigyék el a fedelet a feje fölül, és gyakorlatilag jogállami keretek között a vagyonvédelmét meg tudja valósítani, újra talpra tudjon állni, ismét rendezett anyagi viszonyok közé tudjanak kerülni.

Ez a célja a törvénynek. Természetesen a tapasztalatok kiérlelése még zajlik, van, ahol egy év előzte meg egyáltalán a bevezetését, ettől még messze vagyunk, és remélem, hogy be fogja tölteni a szerepét. Kérem, hogy fogadja el a válaszunkat. Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 244 2016.02.22. 4:42  241-244

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 1999 óta Magyarországon minden évben február 22-én megemlékezünk a bűncselekmények áldozatairól. Az áldozatok védelmét, segítését először hazánkban a civil szervezetek karolták fel, majd ezt követően a kormány is célul tűzte ki az áldozatok védelmét, melynek eredményeként elindult az a folyamat, amelynek eredményeként komoly segítés és komoly lépések történtek, hogy hazánk is csatlakozzon az Európában már jól bevált intézményekhez.

Bűncselekmény áldozataival való törődés, jogaik érvényre juttatása alapvető társadalmi érdek, valamennyi jogalkalmazó szerv kiemelt feladata, hogy a kompetenciájához mérten segítse azokat, akik személyekben, javaikban, jogaikban sérelmet szenvednek. A jogi normák is elkészültek a minisztérium kodifikációs munkáinak eredményeképpen. A jogalkotó fokozatosan erősödő fellépését jól mutatják az utóbbi évtizedben végrehajtott jogszabály-módo­sítások, például a pótmagánvád, illetve a közvetítői eljárás bevezetése vagy a polgári jogi igény elbírálására vonatkozó kötelezettség előírása esetében.

2015. november 1-jén fontos mérföldkőhöz érkezett a magyar jogrendszer az uniós áldozatvédelmi irányelv átültetésével. Számos fejlesztésre került sor az intézményi háttérben; az idén ötéves, ingyenesen hívható áldozatsegítő telefonvonal is komoly vívmány. Tény azonban, hogy számtalan tennivaló maradt még. A büntetőeljárás elsődleges, a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásában megnyilvánuló rendeltetése mellett a tágabb értelemben vett büntetőjogi jogalkotás elfogadott és egyre jobban támogatott fejlődési irányát a sértettek érdekeinek egyre fokozottabb védelme határozza meg.

Az új büntetőeljárási kódexben ezért kiemelt hangsúlyt kell kapnia az áldozatokra vonatkozó jogok kialakításának; fontos célként kell kezelni a sértettek szempontjainak hatékonyabb érvényesítését. A jelenleg hatályos terminológia szerint sértett lehet minden állampolgár, akinek személyét vagy jogait, illetve jogos érdekeit az elkövetett bűncselekmény közvetlenül megsértette vagy veszélyeztette.

Ehhez képest az áldozatok kategóriája szélesebb spektrumon mozog, mivel abba beletartoznak a bűncselekmény által közvetlenül érintettek, például a közeli hozzátartozók. A tervek szerint az új kódex egységesen, sértettként kezel majd mindenkit, aki a bűncselekmény következményeként bármilyen jellegű hátrányt, fizikai vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett. Ez annyit jelent, hogy a sértett és az áldozat fogalma azonos lesz a büntetőeljárásban.

Jelentősen meg kívánjuk erősíteni a sértetti jogokat, az őket illető eljárási garanciákat. Terveink szerint a mostani szabályozással ellentétben a sértettek minden esetben eldönthetik majd, hogy az eljárásban sértettként részt kívánnak-e venni. A sértett ugyanis az őt érintő valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, az őt érintő iratokat megtekintheti, ellentétben a korábbi áldozati státusszal.

Szándékunk szerint minden bűncselekmény esetén kötelező lesz a sértettek előzetes értesítése, ha az elkövető szabadlábra kerül vagy a büntetéséből szabadul. A sértettek számára lehetőséget kívánunk adni arra, hogy a tárgyaláson kinyilváníthassák azon akaratukat, hogy kérik-e az elkövető megbüntetését, és ezen felül a sértetteket is megilleti majd a fellebbezési jog.

Különös figyelemmel fordulunk a sérülékeny csoporthoz tartozók irányába, akik eljárásbeli pozíciójuktól függetlenül a jövőben minden segítséget megkapnak, ami jogaik gyakorlását előmozdíthatja: például támogató személy igénybevételét. Elképzeléseink szerint a 14. életévüket be nem töltött személyek kihallgatására minden esetben kizárólag nyomozási bíró előtt, gyermekmeghallgató szobában, szükség esetén szakértő jelenlétében kerülhet sor.

Tilos lenne a gyermekkorúak szembesítése. Sérülékeny csoporthoz tartozó személyek, illetve egyes speciális bűncselekmények, például nemi erőszak sértettjeinek szembesítésére is csak beleegyezésük esetén kerülhet sor. Az áldozatvédelem, az elesettek rehabilitálása olyan összetett feladatot jelent, amelynek teljesítéséhez nem elégségesek a jogalkotás lévén biztosítható keretek. A sértett szerepét hangsúlyozó, eljárási lehetőségeit bővítő jogi változásokat nagyon fontos, hogy kövesse a jogalkalmazók napi gyakorlatban megnyilvánuló szemléletváltása.

A sikerhez azonban széles körű társadalmi összefogásra is szükség van, ezért számítunk továbbra is az áldozatsegítésben a civil szervezetekre, az egyházakra és az önkéntesek hálójára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 122 2016.02.29. 4:02  119-125

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ön által elmondott interpelláció előkérdése, hogy az Európai Bíróság döntése miatt a cafetéria-rendszer átalakításra szorul.

Felvetése az, hogy a rendszer átalakítása során a köztisztviselők számára igénybe vehető elemek köre bővüljön a hiteltörlesztési támogatással, valamint legyen lehetőség cafetériakeretek többéves felhalmozására, hiteltörlesztési célból.

Először engedje meg, hogy arra az állításra reagáljak, miszerint elkaszálták a jelenlegi cafetéria-rendszer két fő elemét. A magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, emellett tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróságnak a magyar cafetéria-rendszerről szóló döntését. Olyan cafetéria-rendszer kialakítása a célunk, amely megfelel az Unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét.

Egy sikeres, jól működő programról van ugyanis szó. Az elmúlt években 48 ezer munkaadó és több mint 2 millió felhasználó élt a program adta lehetőségekkel, valamint 58 ezer elfogadóhely jött létre. Ennek révén pedig több mint 600 ezer fő, ezen belül 300 ezer gyermek szociális üdültetését és pihenését tette lehetővé a program a korábbiakkal ellentétben, amikor ez magáncégeket gazdagított.

Az interpellációja második részére rátérve meg kívánom jegyezni, hogy a közszolgálati tisztviselők számára az adósságtörlesztési támogatás igénybevételére most is van törvény adta lehetőség, igaz, nem cafetériajuttatásként. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény tartalmazza a közszolgálati tisztviselőket megillető cafetériajuttatások felsorolását, amelynek értelmében a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott béren kívüli juttatások nyújthatók cafetériajuttatásként. Mivel ebben a felsorolásban nem szerepel, valóban nem ad lehetőséget arra, hogy cafetériajuttatásként, az éves cafetéria­keret terhére lehessen igénybe venni lakáscélú hitelek törlesztéséhez nyújtható adómentes, vissza nem térítendő munkáltatói támogatást.

Ugyanakkor nem szabad, hogy elkerülje a figyelmünket, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény azonban a kormánytisztviselők részére az éves cafetériakereten kívül nyújtható egyes további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokról rendelkezik, és nem tartalmazza ezen juttatások taxatív felsorolását. Ezért a lakáscélú munkáltatói támogatás nyújtására lehetőség van a hivatali szervezet vezetőinek döntése alapján, a személyi jövedelemadó törvény keretei között, az éves cafetériakereten kívül, az egyes juttatások körében, az adott intézmény rendelkezésére álló anyagi források terhére.

Ez alapján tehát a hatályos jogi környezetben is lehetőség van az ilyen módon hiteltörlesztésre is nyújtható adómentes, vissza nem térítendő munkáltatói támogatás nyújtására a közszolgálati tisztvi­selők részére. Ez a támogatás nincs is az éves cafetéria összegéhez kötve, ennek összege akár ennél több is lehet.

A fentiek a közalkalmazottakra úgy ismerhetők meg, hogy a közalkalmazotti törvény nem rendelkezik a közalkalmazottak béren kívüli juttatásairól, de nem is tiltja meg. A döntés tehát ebben az esetben is az intézményi vezetők kezében van. Amennyiben a költségvetési szervnek van elegendő szabad forrása, az adómentes lakáscélú támogatás juttatásának nincs jogszabályi akadálya. És még egyszer szeretném megismételni, hogy a kormány elkötelezett ezeknek a programoknak a folytatásában, és az a fajta elkaszálás, amit ön említett, kizárólag a külföldieket érintő megszorítások tekintetében él. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 307 2016.02.29. 0:04  304-317

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Támogatjuk a javaslatot és kérjük az elfogadását.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 2 2016.03.02. 5:37  1-30

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy a járásbíróságok illetékességi területén belül új szervezeti egységként törvénykezési helyet lehessen létrehozni, amennyiben a gazdasági és a jogi racionalitás azt megkívánja. Mint ahogyan az önök előtt is ismert, az Alaptörvény rendelkezései alapján a bíróságok szervezetére, igazgatására, valamint a bírák jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályokat sarkalatos törvényben szükséges meghatározni. Az Alaptörvény tehát ilyen tárgykör esetén szűkíti a jogalkotó mozgásterét. Ez a garancia azt szolgálja, hogy csak jól megfontolt és erős támogatottságú szabályok kerüljenek be a corpus jurisba. Álláspontom szerint az önök elé került törvényjavaslat jól megfontolt, és emiatt meggyőződésem, hogy a parlament általi megtárgyalás következményeként a lehető legnagyobb egyetértéssel kihirdetett törvény válik majd belőle. Ennek érdekében engedjék meg, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kérdőjelezné meg azt, hogy az állampolgároknak és a gazdasági élet szereplőinek az a jó, ha vitás ügyeiket hozzájuk minél közelebb bírálják el? A járásbíróságok - korábbi nevükön helyi bíróságok - a lehetőségekhez képest teljesítik ezt a követelményt, azaz biztosítják a bíróságokhoz fordulás jogát azzal, hogy a járás székhelyén kerültek létrehozásra a helyi szintű bíróságok. Amennyiben azonban a lehetőségek mást is megengednek, és például egy körülírható ügy, illetve ügyfélcsoport miatt igény is van arra, hogy a járáson belül egy másik városban is legyen olyan hely, ahol a jogkereső állampolgárok pereit tárgyalják és eldöntik, akkor miért ne járuljunk ehhez hozzá, miért ne segítsük annak létrejöttét? Nem kizárt ugyanis, hogy egy járás területén belül több város is alkalmas arra, hogy bíróságot működtessen. Ez ugyan ráfordítást igényel, de haszna is származik abból, ha lakosainak, helyi vállalkozásainak, illetve közvetlen környékének vitái helyben dönthetők el. Ha megteremthetők az ítélkezéshez szükséges garanciális feltételek, értem ezalatt a személyi kiválóságot és a tárgyi eszközöket, akkor, tisztelt képviselőtársaim, mindannyian csak örülhetünk annak, hogy a peres felek tárgyalásra való utazási időt és költséget takaríthatnak meg.

Bár a XXI. században elektronizálásra törekszünk és büszkék vagyunk mobilitásunkra, egy bírósági ügy esetében még mindig sokaknak, különösen a mozgásukban korlátozott vagy idősebb állampolgároknak nehézséget okozhat, ha hosszabb utazásra kell vállalkozniuk jogaik érvényesítése céljából. A többlethelyismeret vagy akár a helyszíni tárgyalás egyszerűsödésével megalapozottabb és időszerűbb ítéletek is születhetnek. Ha valaki ennek épp az ellenkezőjét állítaná, mármint hogy a helyi viszonyok negatívan fogják befolyásolni a bírákat, annak figyelmébe ajánlom, hogy az igazságszolgáltatás nem áll meg járásbírósági szinten, hiszen a törvénykezési hely bevezetésével nem csorbul a jogorvoslati rendszer többfokúsága, amely a törvényszékhez, az ítélőtáblához vagy akár a Kúriához fordulást is lehetővé teszi.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat ugyanis csupán a törvénykezési hely mint új, egyfajta kihelyezett szervezeti egység fogalmának törvényi alapjait teremti meg. Most nem kell tehát arról vitát nyitni, hogy melyek azok a települések, amelyeken nincs járásbíróság, de amelyek statisztikai adatai vagy elhelyezkedési sajátosságai figyelembevételével úgymond megérdemelnék egy-egy törvénykezési hely létrehozását.

A törvénykezési hely a járásbíróság szervezeti egységeként, a járásbíróság illetékességi területén, külön illetékességi terület meghatározása nélkül működik. Azt, hogy a törvénykezési hely mely ügyekben jár el, azaz hogy a járásbíróság székhelye és a törvénykezési hely között az ügyek megosztása milyen módon történik, az ügyelosztási rendben kell rendezni.

A törvényjavaslat nem csorbítja azt a törvényhozói jogkört, hogy bizonyos jogalkalmazói, szakmai, illetve bírósági szervezeti kérdésekben a törvényhozó továbbra is döntést hozzon. Azaz ha a jövőben törvénykezési hely kerül létrehozásra, az továbbra is csak akkor történhet meg, ha az új szervezeti egység a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényben kerül meghatározásra.

Biztosíthatom önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvénykezési hely jogintézményének bevezetésével a bíróságokkal szemben támasztott követelmények és célok, azaz a gyors és ügyfélbarát eljárás, valamint a jogbiztonság nem sérülnek, a közbizalom nő, ami társadalmi és gazdasági előnyökkel jár. A törvényjavaslatot az egyeztetés során a szakma képviselői is üdvözölték. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot a tisztelt képviselők figyelmébe, és kérem támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 30 2016.03.02. 3:58  1-30

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is, szeretném megköszönni a hozzászóló képviselőknek, hogy nem tartalmában vitatták az előterjesztést, tehát ha jól értettem, akkor… (Dr. Staudt Gábor közbeszólása.) Igen, arra is kitérek, de érdemi tartalmában nem vitatták, tehát hogy közelebb kell vinni az ügyfelekhez a bíróságok működését.

Bárándy képviselő úr érintette felszólalásában, és bocsánat, hogy a végén mondom (Dr. Bárándy Gergely: Lehetett volna közben.), de szerintem kár vitát nyitni, tehát ez a törvény van most a tisztelt Ház előtt, tehát azokat a kérdésköröket, amelyek évek óta vitatémák az ellenzék és a kormánypárt között, szerintem túlzott elvárás lenne azt mondani, hogy most ebben a módosításban végpontra jussanak.

Az ötpárti egyeztetést valóban - ha ez sérelmes, akkor elnézést kérek, hogy nem hívtuk hamarabb össze - Vas Imre képviselőtársam a hétfői napra szervezi. Természetesen az Igazságügyi Minisztérium is képviselteti magát, és valamennyi olyan kérdésben, ami itt felmerült, függetlenül attól, hogy meg tudjuk oldani vagy nem, nyitottak vagyunk arra, hogy legalább azt az álláspontot rögzítsük, ami itt az elmúlt időszakban kialakult.

Talán a legfontosabb olyan kérdés, ami itt elhangzott, hogy itt járásbíróságok bezárásáról lenne szó. A bíróságok illetékességét nem érinti ez a javaslat, hanem éppen az illetékességen belül szól ezeknek a törvénykezési helyeknek a kialakításáról.

Amit Staudt képviselőtársam említett, az egy érdekes dolog, hogy vajon azt az értelmezést rontó szokást megtörjük‑e ezzel, hogy most nevén nevezzük a dolgokat, hogy ez egy törvénykezési hely lesz, vagy pedig engedve a nyelvromlásnak, más kifejezést találjunk. Ezt is érdemes volt megvitatni, tehát nyilvánvaló, hogy ebben nyitottak vagyunk. Tehát ha csak ezen múlik az előterjesztés sikere, akkor szerintem érdemben tudunk ilyen kérdésekről tárgyalni.

Amit szeretnék még mondani, hogy nyilván statisztikai adatok alapján merül föl az, hogy hol kerül ilyen hely kialakításra, milyen ügycsoportok tekintetében merülhet fel. Az OBH véleményének kikérése minden esetben megtörténik, tehát erre maga a bíróságok szerkezetéről, igazgatásáról szóló törvény is rendelkezik.

A hatásvizsgálatok, amennyiben járásbírósági illetékességi kört érint ez, természetesen minden esetben kialakításra kerülnek, és annak alapján történhet meg előterjesztés.

Néhány esetben, úgy éreztem, hogy túlterjeszkedtünk az előterjesztés keretein, már lefolytatott vitákhoz visszanyúltunk.

Amit Schiffer képviselőtársam említett, azért én annyira nem látom tragikusan a helyzetet. Az, hogy most a Postánál, Nemzeti Banknál üzleti titok körében és az adatok nyilvánosságra hozatala körében történtek változások, ezen lehet vitatkozni, de hogy ez a piaci szereplők nagy többségét úgy hátrányosan érintené, vagy tömegével okozna a bíróságok ítélkezési vagy joggyakorlatában problémákat a jövőben, ezt nem látom teljesen alátámasztottnak.

Ami az egyéb elhangzottakat illeti, nagyon részletesen nem térnék ki, mert hétfőn úgyis alkalmunk lesz találkozni. Remélem, hogy azokat a kérdéseket fel tudjuk dolgozni, amelyek elhangzottak, tudunk rájuk választ adni, illetve a szakembereink megnyugtatóan segítenek abban, hogy ki tudjuk tárgyalni ezeket a kérdéseket. Nagyon köszönöm mindenkinek a konstruktív hozzáállást. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 12 2016.03.07. 4:39  9-12

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy látszik, képviselő úr nem kíváncsi a válaszra; ez így egy kicsit furcsa kérdésfelvetés napirend előtt. Nagyon furcsa volt, hogy „sajnálatos eseményekkel” próbálta volna kifejezni az ott kialakult állapotokat, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök úr már az irodánál történtek másnapján leszögezett itt a parlamentben, és egyértelművé tette az ország nyilvánossága számára, hogy méltatlannak tekinti a helyzetet, és kezdeményezi a Nemzeti Választási Bizottságnál a szabályozás újraalkotását, ahol az MSZP-nek is van képviselete, tehát ha bármilyen érdemi és nem hecckeltő kampányra kívánják felhasználni ezeket az eseményeket, akkor élhetnek javaslattal. (Lukács Zoltán: Palikám, lassan szégyelld el magad!)

Ami a jogszabályok módosítását illeti: a Választási Bizottság megkapta a felkérést, és remélem, hogy a Patyi úr vezette testület hamarosan leteszi a javaslatait, és ennek alapján az 1998 februárjában, tehát még a Horn-kormány idején alkotott törvényszöveget sikerül majd úgy megváltoztatnunk, ami a párhuzamos kezdeményezés kérdéskörét… (Zaj.) Azt hittem, hogy érdemi volt a kérdés, azért próbálok rá érdemben válaszolni. Tehát az 1998 februárja óta létező anomáliát végre sikerülne megoldani. (Lukács Zoltán: Ne erről beszélj, hanem azt meséld el, hogy mi történt a múlt héten kedden!)

Ami a régóta létező jogintézményt illeti: mint említettem, remélhetőleg meg tudjuk majd oldani ezt a kérdéskört. Ősszel én magam kezdeményeztem ötpárti egyeztetést, amikor a népszavazási törvény nyitva volt, és az MSZP szintén élhetett volna ezekkel a javaslattételeivel. Frakcióvezető úr akkor a válaszlevelében úgy tájékoztatott, hogy a kormányzat számára teljesíthetetlen feltételek esetén hajlandó csak tárgyalóasztalhoz ülni. Többek között a választókerületek újrarajzolásáról, a választójogi törvényről, az eljárási rendről, a népszavazási teljes törvényről volt szó, és az ahhoz kapcsolódó eljárás teljes megváltoztatásához kötötte az érdemi párbeszédet. Ez nem konstruktív együttműködés!

Rogán Antal miniszter úr a múlt héten felhívta a figyelmet arra is, hogy szemben az ellenzéki állításokkal, csak az elmúlt egy esztendőben négy olyan, a baloldalhoz köthető népszavazási kérdés is volt, amelyekben egyébként teljes körű aláírásgyűjtést folytattak le, mindegyikben sikertelenül. Talán ezek a kudarcok is ingerlik önöket, és ezért nem tudják ezt a helyzetet konstruktívan kezelni (Tóbiás József: Engem az ingerel, ahogy te beszélsz, de az nagyon!), amint említettem, a módosítás tekintetében. Azt gondolom, hogy nem mindig találkozik az önök szándéka a választópolgárok akaratával. Önmagában azt a kérdést is, hogy a vasárnapi munkavégzésnél hogyan kedvezzünk a dolgozóknak, mindig kifordítják.

Ismételten kiemelném: elismerjük, hogy a benyújtási moratórium jelenleg érvényben lévő, de hangsúlyozottan a Horn-kormány idejéből származó intézménye méltatlan helyzethez vezethet. (Zaj az MSZP soraiban.) Mindazonáltal a hatályos jog is biztosít védelmet az esetleges atrocitásokkal szemben, tehát a büntető törvénykönyv rendelkezik arról az esetről, amennyiben valóban jogsértés történt (Zaj az MSZP soraiban.), ha a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy európai polgári kezdeményezésben akadályozott személyeket akár erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik valaki, akkor az a büntető törvénykönyv hatálya alá tartozik. Ennek a vizsgálata tart.

(11.30)

Ami a „sajnálatos eseményeket” illeti, megint csak belekapaszkodnék abba, amit képviselő úr mondott. Ebben az évben van a 10. évfordulója, hogy az önök által vezényelt, hogy mondjam, rendőrség vagy alakulatok ősszel, az ’56-os megemlékezéseken állami erőszakkal, verőlegényekkel szétvertek legális demonstrációkat, amikor önök nem léptek fel ez ellen (Folyamatos közbeszólások az MSZP-frakcióból.), sőt provokációként felgyújtottak autókat. Ott milyen eredményre vezettek a nyomozások? Miért nem találták meg ott a tetteseket? Miért tüntették ki az akkori rendőrkapitányt? És önök beszélnek jogállamiságról?! Önök beszélnek erőszakról? Nem szégyellik magukat?! (Dr. Harangozó Tamás: Nekem beszélsz? Nem szégyelled magad?) Köszönöm a figyelmüket. (Taps és Bravó! kiáltások a kormánypárti frakciókban. ‑ Heringes Anita: Úgy elzavarnak titeket, hogy a lábatok nem éri a földet! ‑ Az elnök csenget.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 60 2016.03.07. 1:57  57-60

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr a kérdésében állatkínzásról szóló törvényt emlegetett, de szeretnék megnyugtatni mindenkit, ilyen törvény nincsen, és amíg a Fidesz van kormányon, nem is lesz. Pont ellentétes célkitűzéseink vannak, ugyanis azt szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb állat essen rossz bánásmód, illetve kínzás áldozatául. Ezt a célt szolgálja az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény és a büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezései is. A nemrégiben a Nyugatitól a Parlamentig vonuló tüntető állatvédő szervezetek közül is többen hangsúlyozták, hogy Európában a magyar az egyik legszigorúbb büntetőjogi szabályozás ebből a szempontból. Ugyanakkor még mindig történnek olyan esetek, amikor kiszolgáltatott állatokat brutálisan bántalmaznak, és ezek joggal háborítanak fel minden jóérzésű embert.

Az Igazságügyi Minisztérium konzultációt hirdetett az állatvédő szervezetekkel, ennek szervezését már meg is kezdtük. Csaknem száz szervezetet keresünk fel e-mailes adategyeztetés céljából, és ha minden a terveknek megfelelően zajlik, rövid időn belül össze is tudunk ülni velük. Nyilván köztük lesznek azok a szervezetek is, amelyekkel a képviselő úr tartja a kapcsolatot. Ami a tárgyalások célja iránt érdeklődő kérdését illeti, fontosnak tartom kiemelni, hogy úgy látjuk, a szankciók mellett nagy, ha nem még nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre is, hiszen az elsődleges cél az, hogy senki se okozzon kínszenvedést az állatoknak.

Remélem, hogy minél előbb sikerül a társtárcákkal és az ügyben illetékes és jártas szervezetekkel olyan újításokat kidolgoznunk, amelyek hatékonyabbá teszik az állatvédelmi rendszerünket, és a meglévő szabályozást annyiban finomítják, illetve az azt alkalmazó gyakorlatot, hogy azt a célt, amit a demonstráció megcélzott, közösen elérjük. Köszönöm a kérdést. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 112 2016.03.07. 2:06  109-116

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Orbán Viktor miniszterelnök úr szavait talán önök is hallották, amikor már másnap leszögezte és egyértelművé tette az ország nyilvánossága számára, hogy méltatlannak tekinti azt a helyeztet, ami kialakult és kezdeményezi, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elemezze a helyzetet, és tegyen javaslatot arra, hogy hogyan kellene azt a jogi szabályozást megváltoztatnunk, ami ’98-ban, még a Horn-kormány idején elfogadott törvényben került rögzítésre a párhuzamos indítványok kizárásával kapcsolatban.

A múlt ősszel én magam is kezdeményeztem olyan ötpárti egyeztetést, amikor a népszavazási törvény itt volt a Ház előtt, amelyre meghívtuk a pártok képviselőit ‑ akkor lett volna mód arra, hogy ezek a módosító javaslatok ott megvitatásra kerüljenek. Tóbiás József frakcióvezető akkor írt nekem egy levelet, amelyben a választókerületi határok átrajzolásától a választójogi törvény módosításán keresztül, a teljes népszavazási törvény átírásáig mindenféle előfeltételeket támasztott, ahogy most a képviselő úr is. Így nagyon nehéz egyeztetni egyébként és szakmailag vinni az ügyeket, ha önök folyamatosan politikai deklarációkba burkolóznak, és úgy próbálják beállítani a helyzetet, mintha a gonosz kormány akadályozná azt, hogy egyeztessünk, holott a mai reggeli ötpárti egyeztetésen más témában ‑ szintén a bíróságokat illetően például ‑ ugyanúgy az MSZP nem jelent meg, a többi parlamenti párt képviseltette magát; megint csak ezeket az előfeltételeket támasztották.

Tehát önök olyan követelményeket kérnek számon, amelyeknek a megoldásában gyakorlatilag nem vesznek részt, és az a követelményrendszer pedig, amit támasztanak, egyeztetés nélkül, eltekintve attól, hogy irreális méretű, amúgy sem lenne végigvihető. Remélem, hogy a jövőben pozitívabban állnak a változásokhoz. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 116 2016.03.07. 1:05  109-116

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Éppen a képviselő úr felszólalása bizonyítja, hogy nagyon jól tudja: a Nemzeti Választási Bizottság vagy Iroda helyett nem tud a minisztérium eljárni; nyilván a jogszabályalkotásban megvan a mi felelősségi körünk (Dr. Bárándy Gergely: Hát ez az!), aminek próbálunk is eleget tenni, főleg, ha konstruktív az ellenzék. Itt kétharmados törvényekről van szó. Ebben az esetben ez nem valósult meg.

Az ügyben büntetőeljárás is zajlik, tehát nyilvánvaló, hogy az eljárások végét meg kell várni. A jogszabályalkotás területén megtörtént a Választási Bizottság felkérése, ott szintén az MSZP képviselteti magát, remélem, hogy ott konstruktívabban állnak majd a dologhoz, és valami pozitív eredmény tud majd születni.

Azokkal a minősítésekkel kapcsolatban pedig, amelyek a jogállamisággal kapcsolatban születnek, éppen az előbbi, hasonló tárgyú felszólalásnál is említettem, hogy tíz évvel ezelőtt, amikor 2006-ban az ’56-os emlékezés volt, és az önök által vezetett kormány idején atrocitásokra került sor, akkor nem volt ekkora érzékenység. (Dr. Bárándy Gergely: Ott bíróság elé álltak az elkövetők! Remélem, itt is! Ugye, itt is úgy lesz, ahogy ott?)

Remélem, hogy abban az ügyben is hasonló aktivitást (Dr. Bárándy Gergely: Csak ugyanúgy, ahogy ott volt! Sehogy másképp, csak ugyanúgy!) fognak majd a jövőben mutatni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 38 2016.03.16. 3:57  35-41

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr interpellációja a fizetésképtelen adósok helyzetének megoldatlanságára utal, ez azonban korántsem áll így. 2010 óta számos állami adósmentő intézkedés született. A legfontosabbakat említeném: kedvezményes végtörlesztés, árfolyamgát, Nemzeti Eszközkezelő létrehozatala, állami kamattámogatások, pénzügyi intézmények elszámoltatása tisztességtelen szerződéses konstrukciók miatt, a fogyasztói szerződések körében devizaalapú hitel és pénzügyi lízingtartozások forintra váltása és ezzel az árfolyamkockázat megszüntetése. 3,6 millió szerződésről beszélünk, és csak a bankok elszámoltatása 764 milliárd forinttal csökkentette az adósok terheit. A legfrissebb hírek szerint, ahogy ön is említette, a Nemzeti Eszközkezelő már több mint 30 ezer családon tudott segíteni, akiknek a lakhatása ily módon megoldott, és megszabadultak a jelzáloghitel-terhektől.

Ami a magáncsőd intézményét illeti, a kormány mindent elkövet, hogy az érintett csoportokkal megismertesse ezt az intézményt és az előnyeit a végrehajtási és a kényszerértékesítési eljárásokhoz képest bemutassa. A törvényi feltételeknek megfelelően tör­té­nik a magáncsődeljárás kezdeményezése, a hiteladós család néhány napon belül csődvédelmet kap, ami annyit jelent, hogy az eljárás alól védve van a vég­rehajtási intézkedések tekintetében, valamint a kény­szerértékesítésektől, és rendezett keretek között álla­mi segítséggel tárgyalhatja újra a tartozásrendezé­sét akkor is, ha nemcsak a bank felé adósodott el, hanem többfelé tartozik. A csődvédelmi szolgálat kor­mány­hivataloknál létesített területi szervezeti egy­ségei ügyfélszolgálatokat működtetnek, ahol az adós az eljárás megindításához szakmai segítséget is kap.

A március 7-én tárgysorozatba vett T/9541. számú törvényjavaslat módosítja a magáncsődtörvényt. A törvény módosításának a célja az, hogy az első ütemben, azaz a 2016. szeptember 30-ig terjedő időszakban érvényes szabályok szerint megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére biztosított határidő ismételten meghosszabbításra kerüljön egészen az első szakasz végéig. A legfrissebb tapasztalatok azt mutatják, hogy a magáncsődeljárás iránti érdeklődés az utóbbi hetekben megnőtt, naponta 4-10 új ügy kerül regisztrálásra. Ez mutatja, hogy egyre többen kívánnak élni az állami adósságmentés ezen lehetőségével. Ismeretes, hogy a magáncsődtörvény az elszámolási törvényekkel megakasztott végrehajtásokkal összefüggésben további lehetőséget adott arra, hogy az adósok megelőzzék a végrehajtási és kényszerértékesítési cselekmények újraindítását. Hangsúlyozni szükséges, hogy az állam mind a bíróságon kívüli, mind pedig a bíróság előtti magáncsődeljárásban állami támogatást ad a családoknak, amelynek összege akár 25 ezer forint is lehet havonta. A kormány nem zárkózik el attól, hogy a féléves tapasztalatokat összegyűjtve újabb módosítást kezdeményezzen, de addig is arra ösztönzi az érdekelteket, hogy használják ki a jelenlegi jogi lehetőségeket. Az állam a nehézségekkel küzdő lakosság saját döntésére bízza, hogy mérlegeljék ezeket a magáncsőddel járó lehetőségeket, és legyenek tisztában azzal, hogy milyen kötelezettségekkel jár ez együtt.

Összefoglalva a fentieket, úgy gondolom, hogy a kormány nemzetközi összehasonlításban is rendkívül rövid idő alatt állította fel 2015 szeptemberére a magáncsődeljárásban közreműködő állami intézményrendszert, és az eddig elvégzett munka eredményei minden bizonnyal fokozatosan meg fognak mutatkozni remélhetőleg az elkövetkezendő fél évben.

Kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 104 2016.03.16. 4:12  101-107

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az Európa Tanács miniszteri bizottsága 2011. április 7-én fogadta el a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezményt, amelyet 2011. május 11-én nyitottak meg aláírásra, és 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba. A kormány - mint ahogy ezt képviselő asszony részére már számos alkalommal és számos formában jeleztük - fontos feladatának tartja az egyezményhez való csatlakozást. Ahhoz azonban, hogy valamely megállapodást magunkra nézve kötelezőnek ismerjünk el, fel kell mérnünk a belső jogi környezetet annak érdekében, hogy ne legyen jogrendszerünkben olyan szabályozási elem, amely nemzetközi egyezménnyel ellentétes lenne.

Az egyezmény szabályozási köre jóval túlmutat egy vagy két minisztérium hatáskörén, hiszen a nők elleni és a kapcsolaton belüli erőszak tárgykörében komplex jelleggel fogalmaz meg anyagi és eljárásjogi kötelezettségeket. Az egyezmény végrehajtását pedig egy külön testület, a nőkkel szembeni erőszak és kapcsolati erőszak elleni fellépés szakértői csoportja ellenőrzi a csatlakozó államok vonatkozásában.

(16.10)

Állításával ellentétben az Igazságügyi Minisztérium valamennyi válaszában azt hangsúlyozta, hogy a csatlakozás előkészítése a fentiekre figyelemmel önkormányzati együttműködést és más állami szervek bevonását tette szükségessé a munkálatokba. Erre figyelemmel a kérdéskör rendezéséért leginkább felelős miniszterek, a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az emberi erőforrások minisztere és a belügyminiszter külön munkacsoportot hoztak létre a csatlakozás előkészítése érdekében.

A munkacsoport 2013 novemberét követően több ülést tartott, majd 2014 januárjában döntést hozott arról, hogy az egyezmény aláírására sor kerülhet. A Magyar Közlöny 2014. február 3-i számában közzétételre került a kormány határozata az egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról. Ez alapján 2014. március 11‑én Magyarország képviseletében Robák Ferenc nagykövet úr aláírta az egyezményt. A munkacsoport tagjai azonban jelezték, hogy az egyezményhez való csatlakozás során jogszabályalkotásra, intézkedések meghozatalára van szükség, ami egyidejűleg költségvetési források biztosítását is indokolja. Csak ezek meghozatalát követően kerülhet sor az egyezmény ratifikációjára.

A ratifikáció előkészítésének, a feladatok pontosításának és a végrehajtás ütemezésének elősegítése érdekében 2015-ben többször is összehívásra került a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó munkacsoport. Az intézkedések feltérképezése folyamatosan zajlik. A munkacsoport elkészítette az összegző jelentését, ez benyújtásra került a kormányhoz, bemutatta az egyezmény ratifikációjához kapcsolódó álláspontokat és a szükséges döntési pontokat.

A kormány a tárgykör megtárgyalását 2015. április 9-én elkezdte, és további közigazgatási egyeztetések lefolytatását rendelte el. A csatlakozás előkészítésének munkálatai ennek megfelelően már nem a munkacsoport, hanem a közigazgatási egyeztetés keretében zajlanak. Ennek során három, leginkább érintett szervezet, a Belügyminisztérium, az EMMI és a Legfőbb Ügyészség fejthette ki álláspontját. Emellett egyeztettünk az Európai Unió adatvédelemmel foglalkozó munkatársaival is. A csatlakozáshoz szükséges fenntartások szövegének fogalmazása folyamatban van. A ratifikáció tárgyában készülő elő­terjesztés tervezete hamarosan közigazgatási egyez­tetésre kerül, amelyet követően a kormány dönt­het a tervezet elfogadásáról és annak Országgyű­lés elé terjesztéséről. Fontosnak tartjuk ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az Európa Tanács 47 tagálla­ma közül csupán 20 ratifikálta az egyezményt. Az alá­írás és a ratifikáció között átlagosan 2-3 év telt el. 19 további tagállam aláírta az egyezményt, azonban nem ratifikálta. Ezeknek az államoknak a nagy része 2011 óta, tehát 5 éve nem tudta ratifikálni, míg Magyarország csupán 2 éve dolgozik a ratifikáció előkészítésén. Kérem erre tekintettel a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 342 2016.03.16. 0:06  339-352

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen, támogatja.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 91 2016.03.17. 0:04  88-101

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: A kormány támogatja a módosítást. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 103 2016.03.17. 10:56  102-119

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak egyetlen célja van, az úgynevezett Paks II.-törvény sokszor vitatott 5. §-ának módosítása.

A Paks II.-törvényt annak 2015. március 19-i hatálybalépését követően több támadás érte, támadták jobbról, támadták balról. A támadások politikai okait most nem tisztem felmutatni, de a támadások mögött egy fontos jogi szempont is volt, és ez az a kérdés, amiért ma itt vagyunk: elsődlegesen abból a meggyőződésből ellenezték a törvényt, hogy annak 5. §-a állításuk szerint nem áll összhangban az Alaptörvény VI. cikkével és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény 27. § (2) bekezdésével. Egyes országgyűlési képviselők és civil szervezetek az Alkotmánybírósághoz is fordultak.

Az Európai Bizottság 2015 novemberében az EU-piloteljárás keretében megkeresést intézett a magyar kormányhoz a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok titkosítása tárgyában. A Bizottság kifogásolta a törvény 5. §-ában foglalt rendelkezést arra hivatkozva, hogy e paragrafus ellentétes lehet a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/2013/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - a továbbiakban irányelv - rendelkezéseivel, különösen az irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt előírásokkal. A Bizottság szerint a kérdéses paragrafus 30 évre korlátozza, mégpedig ex lege a megkötött szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok, az előkészítéssel, megkötéssel kapcsolatos üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok megismerhetőségét, minden mérlegelés nélkül. A kormány nevében az igazságügyi miniszter válaszolt. Érvelésünk az volt, hogy a magyar szabályozás maradéktalanul megfelel az irányelvben, illetve annak alkalmazására az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletekben támasztott követelményeknek, ugyanis kötelező jelleggel előírta a mérlegelést.

A Paks II.-törvény 5. §-a az adatfajták konkrét meghatározásával, az infotörvényben meghatározott speciális célok közül a nemzetbiztonsági érdekre, illetve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel rendeli el a közérdekű adatok megismerésének korlátozását. A törvény kizárólag a szerződéses adatok tekintetében, azon belül is két adatfajta, üzleti és műszaki adatok körében engedi meg az információhoz való hozzáférésnek az infotörvény alapján történő korlátozását, azaz közérdekű adatként történő megismerése kikényszeríthetőségének korlátozását.

Az Európai Bizottságnak adott válaszunkban azonban hangsúlyoztuk, a magyar kormány kész arra, hogy az értelmezés és alkalmazás megkönnyítése céljából módosítsa a vitatott rendelkezést, amely így egyértelműbbé tenné, hogy a törvény 5. §-át együtt kell értelmezni mind az infotörvény közérdekűadat-igénylésre vonatkozó III. fejezetével, mind pedig az egyéb ágazati törvényekkel. Az Európai Bizottság válaszában pedig azt jelezte, hogy a módosítás megfelelő volna a 2003/4/EK irányelv vonatkozó követelményének való megfelelés biztosításához.

A fentiekre tekintettel a kormány elkészítette és benyújtotta a Paks II.-törvény 5. §-ának módosítását. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozásával szemben formai, alkotmányossági követelmény, hogy a korlátozásra kizárólag törvényben meghatározott eljárás eredményeként kerüljön sor. Tartalmi követelmény pedig, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozása szükséges és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányos legyen. Emellett az alapjog érvényesülése érdekében biztosítani kell a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget, melynek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára. Álláspontunk szerint a támadott szabályozás a követelményeknek megfelel, mivel a korlátozás korántsem terjed ki a beruházással kapcsolatos valamennyi adatra, ellenkezőleg, a korlátozás alá eső adatok köre több szempontból szűkre szabott. Nem vonatkozik a korlátozás mindazon adatkörre, amely kívül esik a Paks-törvény 5. §-ának szabályozási körén, így azokra az adatokra sem, amelyek akár közérdekből nyilvános adatkörbe, akár más ágazati törvény nyilvánosságra vonatkozó szabályozása alapján egyébként megismerhetőek vagy egyébként a minősített adatok körébe tartoznak.

A korlátozás a fenti adatkörbe eső adatok közül is csak a közérdekű adatok megismerésére vonatkozik. Ennek megfelelően minden olyan adat, amelynek nyilvánosságát más törvény közérdekből nyilvános adatként biztosítja, nem tartozik a Paks II.-törvény hatálya alá, így többek között az állami vagyonról szóló törvény szerinti, az állami vagyonnal való gazdálkodásra s az azzal való rendelkezésre vonatkozó közérdekű adatnak nem minősülő adat sem.

(15.00)

Ezek az adatok a közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó általános szabályok szerint megismerhetőek. Az információszabadság érvényesülését törvényi szinten elsősorban az info­törvény garantálja. A törvény a „közérdekű adat megismerése iránti igény” elnevezésű eljárása révén biztosítja azt, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogát mindenki végső soron bíróság előtt is érvényesíteni tudja. Az infotörvény lehetővé teszi a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igény elutasításának bírói felülvizsgálatát. Ha az adatkezelő elutasította a kérelmet, a kérelmező e döntés ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság vizsgálja a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, amit az adatkezelőnek kell bizonyítania.

A Paks II.-törvény nem tér el ezektől a követelményektől, azok érvényesülésének kereteit az info­törvény általános szabályaira figyelemmel biztosítja. Ennek megfelelően a Paks II.-törvény 5. §-a alapján történő adatigénylés a következőképpen modellezhető.

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

1. Az adatigénylő közérdekű adatigényléssel fordul az adatgazdához.

2. Az adatgazda megvizsgálja, hogy a Paks II.-törvény 5. §-a alá eső adatról van-e szó, ennek keretében elsőként a megismerni kívánt adat besorolhatóságát vizsgálja: a megvalósíthatósági megállapodásokban és a beruházással összefüggésben az egyezmény 3. cikk 1. pontja szerinti orosz kijelölt szervezet és annak alvállalkozói, valamint az egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti magyar kijelölt szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatokról van-e szó, illetve a megvalósítási megállapodások, a szerződések és az egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatról van-e szó, vagy az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatokról van-e szó.

3. Ha nem tartoznak e körbe a kért adatok - ha például közérdekből nyilvános adat -, akkor teljesíti a kért adatigénylést.

4. Ha a Paks II.-törvény 5. §-ának hatálya alá tartozó adatfajtáról van szó, akkor az adatgazda megvizsgálja, hogy fennállnak-e az infotörvény 27. §-ának (2) bekezdés b) vagy h) pontjában foglalt korlátozások: nemzetbiztonsági érdek, illetve a szellemi tulajdonhoz fűződő joghoz fűződő érdek. Ha fennállnak a fenti érdekek, akkor a Paks II.-törvény 5. §-a alapján nem mérlegelhet tovább, és meg kell tagadnia annak nyilvánosságra hozatalát. Ha nem állnak fenn ezek az érdekek, akkor az adatigénylő rendelkezésére bocsátja a kért adatot.

5. Ha az adatgazda a Paks II.-törvényre hivatkozással az adat megismerhetőségét megtagadja, akkor az adatigénylő az infotörvény 31. §-a szerinti bírósági jogorvoslattal élhet.

6. A bírósági jogorvoslat során a bíróság vizsgálhatja azt, hogy az adatkezelő besorolása megfelelő volt-e, a kért adat a Paks II.-törvényben foglalt adatkörbe tartozik-e, illetve azt is, hogy a megtagadás jogalapja, a nemzetbiztonsági vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogot érintő érdek vagy érdekek valóban fennálltak-e.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénymódosítás éppen ezt a logikát fogalmazza meg a korábbinál tisztábban, a jogalkalmazók számára is egyértelműbben. A módosított törvényhely szövegéből - amelyhez nem csupán az Európai Bizottság, hanem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egyetértését is megkaptuk - kitűnik, hogy az adatot kezelő, közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adatigénylés során vagy megtagadása esetén köteles mérlegelni, hogy az igényelt műszaki és üzleti adatok megismerése nemzetbiztonsági, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő érdeket sért-e. A módosított 5. § egyértelműbbé teszi, hogy ezt együtt kell értelmezni mind az infotörvény közérdekű adatigénylésre vonatkozó III. fejezetével, mind pedig más ágazati törvénnyel. Bízom benne, hogy a széles körű, szakmai alapokon nyugvó tervezet tartalmával önök is egyetértenek. Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd ezt követően fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 119 2016.03.17. 5:30  102-119

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bárándy képviselő úr kezdte a felszólalásokat, gyakorlatilag nagyon sok mindenről beszélt; nemcsak arról, ami itt az előterjesztés tárgya, hanem többek között bűncselekményekről is, bár nem követte el azt a hibát, amit délelőtt, hogy Hiszékeny képviselőtársával együtt ült volna a padsorokban, vagy éppen nem idézte fel Simon Gábor itteni ténykedését, aki az éhségmenetből egyenesen a milliomosok táborába lépett, amikor lelepleződtek külföldi számlái. De tény, hogy az előterjesztésről is ejtett néhány szót.

Megértem a szocialisták aggodalmát, amikor adatkezelésről van szó, adatok nyilvánosságáról, hiszen Józsa képviselő úrnak is a 6,6 milliárdos kis üzlete csak azután derült ki, miután a kormányváltás megtörtént (Korózs Lajos: Ez nem igaz!), és gyakorlatilag bemutatásra kerültek azok a szerződések (Korózs Lajos: Ez nem igaz!), amelyek igazolták, hogy ennyi pénzt mentettek ki Paksról. (Korózs Lajos: Ez nem igaz!) A sajtót tessék megnézni! (Közbeszólások.) Én 2010 előtti sajtóközleményekben (Az elnök csenget.) nem találkoztam ilyen jellegű bejelentésekkel. Mondom, sok mindenről beszéltünk, de hogy az alapdolgokról is essék szó, Kepli Lajos képviselőtársammal értek egyet: valóban, itt egy szövegpontosítás történt, tehát nem lett szigorúbb, nem lett nyitottabb a törvény, hanem gyakorlatilag beemelésre került egyértelműen az, hogy az infotörvényben, a szellemi tulajdonról szóló törvényben hogyan hangzanak el azok a szabályozási keretek, amelyek a jövőben Paks II.-törvénynek ezt a rendelkezését értelmezhetővé teszik.

Tehát visszatérve az adatokra, a közérdekű adatokra, például maga a környezetvédelmi hatóság a honlapján már olyan adatokat nyilvánosságra hozott, amelyeket a környezet védelméről szóló törvény megkívánt, és ezek fokozatosan majd az építkezés során nyilvánosságra fognak kerülni.

A másik része a közérdekű adatok fogalma. Ha valaki ezt egy korlátlan és beláthatatlan alapjognak tekinti, akkor az szerintem nincs tisztában azzal, hogy egy állam hogyan működik, vagy hogyan tudja megvédeni a polgárait, hogyan tudja megvédeni a saját gazdaságát, tehát igenis kellenek ezek a korlátozások. Elhangzott a 30 év. Az MSZP által alkotott törvényben is 30 éves titkosítási idő állt rendelkezésre, tehát ne mint egy újdonságra hivatkozzanak erre a tényre, hiszen az ilyen kiemelt beruházásoknál, kiemelt nemzetbiztonsági kérdésekben ez egy igenis alkalmazott és alkalmazható szabály.

Ami az Európában folyó többi atomerőmű működését, építését illeti, ott ugyanolyan nemzetbiztonsági szempontok játszanak szerepet, tehát ez nemcsak Magyarországon unikum, és nem a gonosz kormány ármánykodása, hogy az ellenzék kutakodását gátolja. Gúr Nándor képviselőtársam említette, milyen sérelmes, hogy a Gazdasági bizottság, az ott lévő tagok sem tudnak minden adatot megismerni. Tény, hogy nem tudnak házalni ezekkel az adatokkal, mert csak olyan mélységben kell a képviselők elé tárni ezeket, ami a döntéshozatalhoz szükséges. A szellemi tulajdont érintő vagy éppen a nemzetbiztonsági kérdéseknek az olyan mélységét elérő kérdéseket tényleg nem kell egy nem illetékes bizottságnak megtárgyalnia.

Ikotity István képviselő úr hivatkozott arra, hogy itt Brüsszel megvédte volna a magyar állampolgárokat. Azt hiszem, az expozéban elég világosan elmondtam, hogy valóban volt szövegegyeztetés Brüsszellel, de éppen hogy nem az volt, hogy Brüsszel írt volna elő számunkra bármit is, hanem találtunk egy olyan formulát, amely a korábbi szabályozást az ő számukra is közérthetően tudta megfogalmazni.

Ha a végső érvet akarnám elmondani az egészről, amit már korábban az igazságügyi miniszter úr is mondott, amikor ez a vitatéma felmerült, akkor végső soron ezekben a kérdésekben a bíróság dönt, tehát igenis van egy független fórum, amely meg tudja állapítani azt, hogy az adatkezelő túlterjeszkedett-e azokon a lehetőségeken, amelyeket a jogszabályok biztosítanak a számára, vagy pedig sem.

Ikotity képviselő úrnak volt még egy aggálya vagy akár Kepli képviselő úrnak, hogy a beruházásnál elmaradnának olyan biztonságtechnikai részek, amelyek veszélyeztetnék a környezetet vagy a Magyarországon élőket. Valamennyi hatályos magyar jogszabályi előírás, nemzetközi egyezmény vonatkozik erre az atomerőműre is, tehát ezek a jogi keretek adottak a szerződés megismerése nélkül is, ezektől eltérni nem lehet, az illetékes hatóságok ezek alapján járnak el. Úgyhogy szerintem ez megnyugtatóan rendezi a jövőre nézve is ezt a kérdést.

Még egy dolgot szeretnék pontosítani. Bárándy képviselő úr említette, hogy az Igazságügyi Minisztérium ismét itt van ezzel az előterjesztéssel. Ez az előterjesztés eredetileg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előterjesztése volt mint az energiaügyekért felelős minisztériumé, tehát ezt a részét bár felvállalnám, de az adatok pontosítása végett csak rögzíteném, hogy pontosabban bánjunk a tényekkel.

Köszönöm szépen, ennyivel szerettem volna kiegészíteni a hozzászólások kapcsán. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 4 2016.03.29. 4:55  1-4

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselő úr kicsit eltért ugyan a megadott címtől a napirend előtti felszólalásában, de a beszéd második részében azért rávilágított arra, hogy némi ténybeli ismereteket nem árt közölni az LMP-vel a sztrájktörvény kapcsán, többek között polgári elégedetlenség… ‑ engedetlenség az, ami végül is kategóriaként létezik, de ez mondjuk, nem a sztrájktörvényhez kapcsolódik konkrétan. A sztrájktörvény az Alaptörvényben biztosított a XVII. cikk (2) bekezdése alapján, és alkotmánybírósági döntés is rendelkezik arról, hogy ez nem egy alanyi természetű alapvető jog, hanem gyakorlatilag a jogalkotó nagyobb szabadsággal rendelkezik ennek a szabályozásának a kialakításánál, de nyilván ez is egyeztetetten készült el, amikor a sztrájktörvény megalkotásra került.

Nyilvánvaló, hogy jogellenesen nem gyakorolható a sztrájk, hiszen a jogok nem lehetnek korlátlanok, a kötelezettségek pedig korlátozottak, ahogy némelyik parlamenti képviselő néhány felszólalásában érzékeltetni szeretné. Nagyon fontos lényegi eleme a sztrájknak, hogy a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeinek a biztosítására folytatható sztrájk, és a politikai nyomásgyakorlás ebből a körből ki van zárva. Tehát nagyon dicséretes az LMP-nek mint politikai pártnak az a tevékenysége, hogy új sztrájktörvényt akar alkotni s ebben a szakszervezeteket is megkeresi, de ha a szakszervezetekre bíznánk a gazdasági és a szociális érdekek védelmét, talán akkor mindenki maradhatna a kaptafánál, az LMP pedig politizáljon, de nem biztos, hogy a sztrájkjog az a terület, ahol elsősorban a tevékenységét ki kellene fejtenie. Mindannyian tudjuk, hogy a sztrájk szervezésénél az elégséges szolgáltatás mértékét biztosítani kell, erre a legnagyobb garancia az, hogy a sztrájktörvényben ez bírói úton kerül meghatározásra. Tehát gyakorlatilag nem a munkáltató oldaláról, nem a kormányzat oldaláról, hanem egy független hatalmi ág, a bírói ág az, amelyik ebben végső soron eljár.

Képviselő úr pontosan az oktatási területre fókuszált az elhangzottakban. Azért néhány szóban kitérnék a beszéd elején elhangzottakra is, ahol említette, hogy a KLIK fennmaradása, fenn nem maradása. Én úgy emlékszem, hogy a tárgyalások elején arról volt szó, hogy az állami fenntartás marad, és a KLIK kivezetésre kerül. Hogy ez a folyamat felgyorsult, ez csak egy ténybeli pontosítás, de éppen azt igazolja, hogy a tárgyalásoknak van értelme, mert hogyha a tárgyalások során ugyanaz az álláspont lenne az elején is és a végén is, akkor minek folytatnának a felek tárgyalásokat, tehát egyfajta önellentmondást vélek itt felfedezni az elhangzottakban.

Azokra a részekre ‑ visszatérve a nevelésre ‑, hogy az elégséges szolgáltatásnál mennyiben van korlátozva a sztrájkjog és mennyire nincs, azért vegyük tudomásul, hogy a nevelés, az oktatás egy speciális terület, itt gyerekekről van szó, iskolákról van szó, ahol politikai tevékenység nem folytatható. Tehát minden olyan mozgalom, ami „sztrájkoljunk együtt a gyerekekkel”, az kimondottan politikai tevékenység és a gyerekeknek a politikába való berángatását szolgálja, akárcsak a szülőkét, akik ugyan szolidaritási sztrájkot folytathatnak, nyilvánvaló, miután ebben a viszonylatrendszerben nem érintettek, de én nagyon óvatosan bánnék az ilyenfajta felszólításokkal és mozgalmakkal, amelyek akár Alaptörvénybe vagy sztrájkjogba ütköző eredményeket hoznak magukkal.

Tehát még egyszer, vissza kell utasítanunk minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy az ifjúság nevelésébe politikai jelszavakkal beavatkozzanak, olyan mozgalmakat indítani, amelyek gazdasági, szociális köntösbe ágyazva vagy álcázva gyakorlatilag nyílt politikai célokat kívánnak megfogalmazni. Nagyon nehezen értelmezhető például a legutóbbi tüntetés egyik résztvevőjének a kijelentése, amely úgymond bocsánatkérésre szólított fel bizonyos állami szereplőket, amikor tudhatjuk, hogy ez nem gazdasági és nem szociális szféra, tehát megint csak nehezen értelmezhető a sztrájkjog gyakorlásaként.

Nyílt politikai hecckampány zajlik időnként, szemben azzal, hogy a pedagógusok és az iskolák többsége valóban tárgyalásokat folytat a kormányzattal, és úgy tűnik, hogy eredményre fognak vezetni ezek a tárgyalások. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 16 2016.03.29. 4:57  13-16

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy képviselő úr is említette, a dublini egyezmény körül nem minden világos és nem minden alkalmazható. Az egyezményt egy olyan időszakban alkották meg, amikor egy jóval kisebb létszámú bevándorlással számoltak, és nem számoltak azokkal a nehézségekkel, hogy mi van akkor, ha hatalmas tömegekben, nem együttműködő népcsoportok érkeznek az Unió területére. És nem tanulmányozták azt sem, hogy a schengeni határ védelme és a dublini egyezmény betartása vajon összeegyeztethető‑e.

Erre láthattuk tavaly az elborzasztó példákat, amikor több százezres tömeg özönlött keresztül Magyarországon is, amikor mi a dublini egyezmény előírásait betartva rekordszámban regisztráltuk is őket, de éppen a többi tagállam, hogy mondjam, nem együttműködő magatartása miatt, például a Will­kommenskultur problematikájára utalnék, még az a minimális együttműködési készség is kiveszett a beérkezőkből, ami talán elvárható lett volna.

Találkoztunk egy olyan helyzettel, amikor látszott, hogy a dublini egyezményt nyugodtan nevezhetjük halottnak is, hiszen senki sem tartotta be, és nem lehetett a schengeni határokat megvédeni. Ezért akkor az Országgyűlés egy jogszabályalkotási csomagot fogadott el. Csak emlékeztetném itt képviselőtársaimat arra, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát kellett akkor kidolgoznunk, módosítanunk kellett a határ átlépésének szabályait, tranzitzónákat kellett kialakítanunk ahhoz, hogy ténylegesen a megépült műszaki zár mellett kialakuljanak azok az övezetek, ahol gyorsított eljárásban sikerül elbírálni a beadott kérelmeket, megfelelő uniós irányelvnek megfelelően természetesen.

(13.40)

És emellett az embercsempészekre vonatkozóan, az illegális határátlépőkre vonatkozóan nagyon kemény szabályokat kellett bevezetnünk ahhoz, hogy komolyan gondolják az átjövők azt, hogy a magyar törvényeket be kell tartani, a schengeni határokat tiszteletben kell tartani. Az állam határának hatékony védelmét tehát elértük, a kérelmek elbírálását gyorsítottan tudtuk lefolytatni, szankcionálni tudjuk az illegális határátlépést.

Ugyanakkor, hogy a dublini egyezmény mennyiben szorul módosításra, annak ellenére, hogy mi betartjuk a schengeni egyezmény előírásait, a dublini egyezmény keretein belül hoztuk létre ezeket a jogszabályokat, ennek ellenére a Bizottság részéről azért a kisebb súlyú kérdések tekintetében most is különböző egyeztetések, kötelezettségszegési eljárások vannak különböző fázisban olyan részletkérdéseken, amelyek gyakorlatilag nem is értelmezhetők a probléma nagyságához képest.

Tehát hogy a dublini egyezményt meg kell reformálni, és valahogy úgy talán, ahogy mi tagállami szinten ezt megtettük, az indokolná ezeket a bizonyos támadásokat, amelyeket nyilván egyfajta sértettség is motiválhat, gondoljunk csak a kvótaperünkre, ahol szintén nem illeszkedtünk a fősodor­vonalba, és ma már ott tart a többi tagállam is, hogy belátja ennek a jogosságát, megalapozottságát, hogy nem húzhatják magukra azt a problémahalmazt, amelynek olyan, a terrorizmusban is megnyilvánuló kicsúcsosodásai vannak, mint akár a párizsi vagy akár a brüsszeli merénylet. De gondolhatunk olyan köztörvényes büntetőjogba ütköző cselekményekre is, mint például a kölni szilveszter, ami Európa-szerte megdöbbenést keltett. S ha egy kicsit az elhallgatás politikájára vagy éppen a nyugati sajtónak arra a fajta nem önkritikus hozzáállására gondolunk, ami a korábbi álláspontjukat nem írta felül, akkor láthatjuk, hogy egyfajta elhallgatás is van, tehát sokkal több olyan ügy lehet, ami éppenséggel alátámasztaná a magyar álláspontot, ami szintén ebbe az irányba mutat.

Tehát reméljük, hogy valóban, ennek az áttekintésnek, felülvizsgálatnak a során több olyan elemet sikerül majd beépíteni a szabályozásba, ami a schengeni vívmányoknak a megőrzését szolgálja, hiszen gondoljunk arra, hogy a személyek és áruk szabad áramlása mekkora szabadságjog Európán belül, és ennek a megkérdőjelezése, veszélyeztetése, azt hiszem, hogy az Unió egyik fő értékét ásná alá. Tehát bízunk abban, hogy a dublini egyezménynek a megreformálása abba az irányba fog mutatni, amely területen mi már jelentős eredményeket értünk el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 162-164 2016.03.29. 2:13  157-168

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! (Folyamatos nagy zaj a Jobbik soraiban. Szilágyi György közbeszól.) Sajnos, nem ez az egyetlen eset, amikor…

ELNÖK: Szilágyi György képviselő úr! Állam­titkár úrnál van a szó!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: …látható bizonyos témákban, hogy a Jobbik vizet prédikál, de bort iszik. Tehát nagyon jól tudható, ahogy ön is említette azonnali kérdésében, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek elszámoltatása, elszámolása alkotmányossági követelmény. Ezek közé tartoznak a pártalapítványok is. Ez nem lehet parttalan, nem lehet áttekinthetetlen. A gazdálkodás, működés törvényességének garanciáját jogszabályok biztosítják. Ezek közé tartozik az is, hogy adatokat kell szolgáltatni, ami, ahogy ön is em­lítette, ebben az esetben elmaradt. A törvények alapján a pártalapítvány évente köteles a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő beszámolót készíteni és azt letétbe helyezés és közzététel céljából az Országos Bírósági Hivatal részére megküldeni. Egyidejűleg köteles tevékenységéről jelentést is készíteni, azt a hivatalos értesítőben, továbbá saját honlapján közzétenni. Tehát ha bizonyítékokról, tényekről beszélünk, ezeket kell figyelembe venni. Úgyhogy könnyen meg lehet állapítani azt, hogy ki állít valótlant ebben a kérdésben. Sajnos a Jobbiknál nemcsak a pártalapítvánnyal kapcsolatban merülnek fel ilyen problémák, hanem az Állami Számvevőszék kimutatásai szerint a 2005-2008-as időszakban maga a párt sem adott le hiteles mérlegeket. 2010 januárjában ugyan ezeket megjelentette, de akkor is számos kivetnivaló volt benne. A Jobbik 2009-2010‑es gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről szóló je­lentésben szintén megállapította az ÁSZ, hogy megsértették a számviteli törvényben szabályozott teljesség, valódiság, következetesség és lényegesség számviteli alapelveket. A 2011-2012‑es időszakban szintén az ÁSZ arra az álláspontra jutott, hogy a párt által közzétett beszámolók nem feleltek meg a törvényi előírásoknak. Tehát a közpénzekkel, az adófizetők pénzével nem számol el átláthatóan a párt. Sajnos jogos az azonnali kérdés a képviselő úr részéről. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 168 2016.03.29. 1:07  157-168

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. (Folyamatos nagy zaj, közbeszólások a Jobbik soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Valóban, a képviselő úr által elmondottakból is kiderül, hogyan lesz a közpénzből magánpénz, és milyen sajnálatos, hogy a Jobbiknál a pártelnök maga is érintett ezekben az ügyekben a családján és a cégén keresztül. A tények azok tények, sajnos, magukért beszélnek. De még szomorúbb ennél talán az, hogy a Jobbik szellemi holdudvarára is talán némi árnyékot vet az, mint elhangzott, hogy egy autószerelő cégnek fizettek 6 millió forintot tanulmányokért, autókölcsönzőnek 18 millió forintot tanulmányokért, egy fuvarcég 4,4 millió forintot kapott az európai radikális trendek és az izlandi válsághelyzetről írt tanulmányáért.

(16.40)

Informatikai cég (Apáti István: Nálunk még az autószerelők is ilyen képzettek!) 8 millió forintot kapott. Tehát azt hiszem (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), Kovács Béla vagy akár Janiczak Dávid után újabb és újabb problémák merülnek fel a párt kasszája tájékán. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Tessék jobban betartani a jogszabályokat! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 295 2016.03.29. 0:48  292-295

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Itt az általános vita során is részletesen ismertettük, hogy ez a módosítás tulajdonképpen egy szövegpontosítást tartalmaz, és akkor is talán sikerült megnyugtatni a képviselőtársaimat, hogy kizárólag üzleti és műszaki adatok tekintetében lehet megtagadni az adatok nyilvánosságra hozatalát. A bírói fórum rendelkezésre áll a jövőben is mindenki előtt, akit érdekelnek az adatok, tehát indokolatlanul nem lehet adatot visszatartani.

Azt pedig, amit a képviselő asszony állított, hogy ez egy korrupt beruházás, amikor ez még el sem kezdődött, azért lehet prejudikációnak tekinteni. Megkérem, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen kifejezésektől. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 90 2016.03.30. 14:34  89-104

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2014-ben nagyon határozottan fogalmazta meg azt az alapelvet, amely azóta is zsinórmértékként kíséri végig a jogalkotási munkát, miszerint vissza kell nyerni az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett hitét. Az igazságügyi szakértők aktív, bizonyos szempontból meghatározó szereplői az igazságszolgáltatásnak.

A szakértőnek mint bizonyítási eszköznek a napjainkban ismert és elfogadott formája a XIX. század második felében alakult ki. Az intézmény létrejöttét alapvetően két tényező segítette elő. Egyrészt a természettudományok fejlődése és ezzel együtt a tudományágak differenciálódása, másrészt a szabad bizonyítási rendszer uralkodóvá válása az eljárási jogszabályokban. Ezek a körülmények és az egyéb bizonyítási eszközök, így különösen a tanúk jelentőségének felértékelődése odavezetett, hogy eme bizonyítási eszköz igénybevételére igen gyakran kerül sor az igazságügyi eljárásokban.

A polgári perek nagy százaléka minősül úgynevezett szakértői pernek, ami azt jelenti, hogy alapvetően szakkérdés alapján dönthetők el a jogviták. A szakértői közreműködésnek nagy jelentősége van a büntető- és szabálysértési ügyekben is.

Az eljárási kódexek nagyon hasonló meghatározásokat tartalmaznak arra nézve, hogy mikor kerülhet sor szakértő igénybevételére. A ma irányadó felfogás szerint a szakértő a bíróság, a közjegyző, az ügyészség vagy más hatóság hiányzó szakértelmét pótolja, de nem nyilváníthat véleményt jogi szakkérdésekben, és még részleteiben sem veheti át a bíróságok ítélkező funkcióját.

A hatályos jogunkban két törvény, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény és az Igazságügyi Szakértői Kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény tartalmazza az igazságügyi szakértőkre vonatkozó joganyagot. Ezeken túl az igazságügyi szakértők tevékenységére, illetve a velük kapcsolatos hatósági eljárásokra számos végrehajtási jogszabály vonatkozik.

A kettősség az Igazságügyi Szakértői Kamara felépítésében is megfigyelhető. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara ‑ röviden a MISZK ‑ és a területi kamarák az önkormányzatiság elvén alapuló, az igazságügyi szakértők érdekeit képviselő köztestületek. (Dr. Bárándy Gergely: Voltak!) Jelenleg nyolc területi kamara működik, ezek alkotják a MISZK‑et. Az egyes szakértők a területi kamarák tagjai, ugyanakkor az igazságügyi szakértők ágazati érdekképviseleti szerve végső soron a MISZK.

A szerteágazó és sajnos helyenként inkoherens jogszabályi háttér, a kamarai rendszer kettőssége és működési nehézségei, valamint az utóbbi években nagyobb sajtónyilvánosságot kapott bírósági eljárások kapcsán kialakult kedvezőtlen közvélekedés megrendítette az igazságügyi szakértők működésébe és ezen keresztül az azokban az ügyekben eljáró bíróságok ítélkezésébe vetett bizalmat. Emellett a gyakorlat számos további anomáliát is észlelt, és ezeket jelezte az Igazságügyi Minisztériumnak. Példának lehet felhozni azt, hogy a kirendelő szervek hiányolták a megfelelő minőségbiztosítási rendszer meglétét, enélkül ugyanis csupán másik szakértő kirendelése útján lehetett tartalmi szempontból megítélni az eljárásban igazságügyi szakértői szakvéleményt adó szakértő eljárását. Ez pedig természetesen sem az eljárási gazdaságossági alapelvekkel, sem a jogkereső közönség érdekeivel nem egyezik. Tapasztalatok sze­rint a kétszintű kamarai rendszer nem tudja eredményesen betölteni a jogszabályban rendelt funkcióját. Az igazságügyi szakértők részéről megfogalmazott elvárással ellentétben a kamara részéről módszertani levelek kidolgozására és kibocsátására elenyészően kevés terület esetén került sor.

Az etikai eljárások tekintetében sem jár el a kamara kellő gyorsasággal és szigorral az etikai vétséget elkövető igazságügyi szakértőkkel szemben, holott ezt rajta kívül más szerv nem képes biztosítani.

Az igazságügyi szakértők névjegyzékét vezető Igazságügyi Minisztériumhoz az elmúlt kétéves időszakban is egyre gyakrabban érkeztek olyan jelzések, melyekben a felek, ügyfelek vagy éppen a kirendelő hatóságok és bíróságok az igazságügyi szakértővel szemben szankciók alkalmazását sürgették. Ugyanakkor az Igazságügyi Minisztériumnak csupán a névjegyzék vezetésével kapcsolatos adminisztratív intézkedések állnak a rendelkezésére. A tartalmilag etikai eljárás kezdeményezésére vonatkozó megkereséseket szintén a kamarának továbbította intézkedésre, többnyire eredménytelenül. Mindezek arra indították az Igazságügyi Minisztériumot, hogy az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos joganyag átfogó vizsgálatát követően új törvényben fektesse le az igazságügyi szakértőkre vonatkozó joganyag alapjait.

Az igazságügyi tárca a szakértői működéssel összefüggésben 2014 őszén olyan problématérképet készített, amely nagyban támaszkodott a Kúria joggyakorlat‑elemző csoportjának és az alapvető jogok biztosának jelentésére, valamint a saját és külső szakértők tapasztalataira is. Az új törvény megalkotása során a tárca célja az volt, hogy az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos új szabályozás a korábbinál jobban felhasználható szakvélemények készítésével hatékonyabb, gyorsabb és színvonalasabb szakértői működést lehetővé téve szavatolja azt, hogy az eljáró igazságügyi szakértők hozzájáruljanak az igazságszolgáltatás eredményesebb működéséhez.

A törvény tervezete a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara közreműködésével készült el, véleményezésében az igazságügyi szakértők is aktívan részt vettek. A tervezetet széles körben egyeztettük, amelynek során nagyszámú javaslat érkezett. Az új igazságügyi szakértői törvény az észlelt problémák kezelése és a jogalkotói célok elérése érdekében számos tekintetben a hatályos törvény előírásait meghaladó rendelkezéseket tartalmaz. Az igazságügyi szakértőkkel, valamint működésükkel kapcsolatos legfontosabb újítások a következők.

A szakértővé válás feltételeinek kisebb módosításával elérhetővé válik az a cél, hogy az igazságügyi szakértőként tevékenykedni kívánó szakemberek az igazságügyi szakértői esküjük letételekor már rendelkezzenek mindazon jogi és egyéb tudással, amely a jogilag is kellően megalapozott igazságügyi szakértői működés feltétele. A törvényjavaslat a szakértővé válás feltételévé teszi bizonyos ideig vagy ügyszám elintézéséig a szakértőjelölti működést. Ez szakterülettől függően 1-3 évig szakértőjelölti időt vagy 50 ügyet jelent. Ebben a minőségében a jelölt tapasztalt igazságügyi szakértő mellett tevékenykedve elsajátíthatja a jogszerű igazságügyi szakértői működés gyakorlatát. Továbbá új elemként említhető az, hogy az igazságügyi szakértő a működéséhez szükséges minimális jogi tudást biztosító oktatást és az elsajátított ismeretekkel kapcsolatos számonkérést előzetesen, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe kerülést megelőzően lesz köteles teljesíteni.

A törvényjavaslat életre hív egy minőségbiztosítási rendszert, amelyen keresztül a kamara hatékonyabban ellenőrizheti tagjai szakmai működését. A minőségbiztosítás rendes elemeként megjelenő ötéves felülvizsgálati szakaszok biztosítják, hogy a kamara észszerű terhelés mellett a teljes szakértői gárda minősítését elvégezhesse az adott perióduson belül. Ezen túl a minőségbiztosítás rendkívüli elemeként biztosított az Igazságügyi Minisztérium mint névjegyzéket vezető hatóság azon joga, hogy a hozzá beérkező panaszokra reagálva indokolt esetben soron kívül kéri a kamarától az adott szakértő minősítési eljárásának lefolytatását.

(13.20)

A korábbi etikai eljárások helyett a törvényjavaslat, új alapokra helyezve az igazságügyi szakértők szakmai felelősségre vonását, bevezeti a fegyelmi eljárások rendszerét, kimondva annak legfontosabb garanciális szabályait. A fegyelmi eljárások bevezetésével ugyanakkor a jogalkotó nem kívánja korlátozni a kamarát abban, hogy a kisebb súlyú szakmai vétségek elkövetése esetére maga állapítson meg etikai szankciókat. Ugyanakkor a jogbiztonság elvével össz­hangban az etikai eljárások során is alkalmazni kell majd a fegyelmi eljárások tekintetében a törvényben lefektetett garanciális szabályokat.

A fegyelmi eljárásokhoz kapcsolódik, de külön figyelmet érdemel a bejelentő részvétele a fegyelmi eljárásokban. A törvényjavaslat e lehetőség megteremtésével kívánja biztosítani azt, hogy az igazságügyi szakértői eljárások kapcsán hátrányt elszenvedő személyek a fegyelmi eljárás kezdeményezése iránt a kamarához fordulhassanak, erre ugyanis a hatályos szabályok alapján nincs lehetőségük.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az így biztosított eljáráskezdeményezési jog nem lehet parttalan, és nem vezethet oda, hogy az egyébként szakmailag kifogástalanul eljáró igazságügyi szakértőn a csalódott pervesztes felek e joggal visszaélve álljanak bosszút. Emiatt a bejelentő köteles a fegyelmi eljárás kezdeményezésekor a kamara részére fegyelmi eljárási díjat fizetni.

A bürokráciacsökkentést hivatottak szavatolni a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek az igazságügyi szakértők működésével kapcsolatos hatósági eljárásokat egyszerűsítik, valamint rövidebb határidőket írnak elő. A korrupció megelőzése érdekében a törvényjavaslat szerint az igazságügyi szakértők már nem csupán személy elleni erőszakos bűncselekmények észlelése esetén kötelesek a nyomozó hatóság felé a bejelentést megtenni, hanem korrupciós, valamint hivatali bűncselekmények általuk észlelt gyanúja esetén is.

Továbbá rendkívül fontos újítás, hogy az igazságügyi szakértők a működésükkel kapcsolatban ne­gyed­évente statisztikai adatszolgáltatást kötelesek teljesíteni a kamara felé. Az igazságügyi szakértők működésével kapcsolatos adatokat megfelelő feldolgozást követően a kamara a névjegyzéket vezető Igaz­­ságügyi Minisztériumnak továbbítja kérelemre. Ily módon a szakértőkkel kapcsolatos jogalkotási kér­désekben a jövőben jobban érvényesülhetnek gya­korlati tapasztalatok és trendek.

Ezentúl a törvényjavaslat az Igazságügyi Szak­értői Kamara már részletezett működési nehézségei orvoslására számos további újítást tartalmaz, nevezetesen a korábbi kétszintű kamarai rendszert hatékonyabban, átláthatóbban működő, egységes Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara váltja fel. Ez egy kétlépcsős folyamat eredményeként valósul meg, amelynek első szakaszaként a jelenleg működő nyolc területi kamara beolvad a jelenlegi MISZK-be, majd az így létrejövő egységes MISZK‑et a törvény erejénél fogva felváltja az új kamara. E folyamat véghezvitelének biztosítása érdekében a területi és országos kamara jelenlegi vezetése ügyvivő státuszban az új tisztviselők megválasztásáig közreműködik az átalakításban. A törvényjavaslat garanciális okból a korábbinál jóval részletesebben taglalja a kamara szerveit, azok feladatának meghatározásával egyetemben.

Szigorodnak a törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályok, amelyek elősegítik a jogbiztonságot. Hatékonyabbá válik a mulasztás esetén szükséges fellépés, ugyanakkor gyorsabbá válik a jogorvoslat is, mivel a törvényjavaslat a kamara szerveivel kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálására a nemperes eljárási szabályokat rendeli alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok az Igazságügyi Szakértői Kamara működésével, annak feladataival kapcsolatban felmerült költségek fedezetére nem rendeltek konkrét forrásokat, így a kamarai működést végigkísérte a forráshiány, valamint ebből adódóan jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének a hiánya is.

E helyzet megoldására, valamint arra tekintettel, hogy a törvényjavaslat a minőségbiztosítással kapcsolatban további jelentős feladatokat ró a kamarára, bevezetésre kerül a bírósági végrehajtói rendszer mintájára a kamarai költségátalány. A kamarai költségátalány alacsony összegű díját az igazságügyi szakértő kirendelését kezdeményező eljárási szereplő köteles megfizetni, mely a kamara bevételét képezi. Ily módon szavatolható, hogy a minőségbiztosítással kapcsolatos előírások az igazságügyi szakértői működés minőségét ténylegesen javító rendelkezésekként tudnak érvényesülni.

Ezzel a felsorolással pusztán példákat igyekeztem kiragadni az önök számára a törvényjavaslat által bevezetni kívánt újításokból. Bízom benne, hogy a törvényjavaslattal megvalósítani kívánt szabályozás jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az igazságügyi szakértői működésben részt vevő személyek és szervek tevékenységükkel ki tudják vívni a jogkereső állampolgárok elismerését. Reményeink szerint a szakmailag megalapozott és a jogszabályokat nem csupán betű szerint, hanem szellemiségében is követő igazságügyi szakértők, valamint a működésében átlátható Igazságügyi Szakértői Kamara tevékenységükkel jelentősen hozzájárulhatnak az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítéséhez. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, kérve ahhoz támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 104 2016.03.30. 7:15  89-104

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhány kérdés elhangzott a vitában, de először is szeretném megköszönni mindenkinek azt a konstruktív hozzáállást, hogy senki nem vitatta, hogy egy időszerű törvényjavaslat áll előttünk, amely megpróbál megoldásokat találni azokra a felmerült problémákra, amelyek lassítják, nehezítik az igazságszolgáltatás működését.

Bárándy képviselő úr említette, hogy milyen adatok, milyen felmérések alapján történt meg a törvény elővétele. Magában a bevezetőben is említettem, hogy mind a Kúria, mind az alapvető jogok biztosa 2014-ben készített olyan jelentéseket, amelyek rámutattak a rendszer hibáira és azokra a szükséges változtatásokra, amelyekre ez a törvényjavaslat remélhetőleg megoldást fog jelenteni.

A törvényalkotás során, az előkészítés során a MISZK, tehát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara bevonásra került, és a törvény szerint a kamara országos szervezetét kell bevonnunk. Tehát a képviselő úr által a MISZK-től idézett levél gyakorlatilag, miután nem az egyeztetés része volt, azon kívül született.

A közbizalomra vonatkozó adatoknál mik merülnek fel: ha csak az utóbbi időszak sajtójára gondolunk, akár a Rezesová-ügyet vagy a vörösiszappert említhetem, ahol a szakértők működése reflektorfénybe került. Nyilvánvaló, hogy akár a bírói ágat érintő kritikák is valóban szakértői oldalról eredhettek, illetve a döntéseket nagyon erősen befolyásolhatta, mondjuk, a Rezesová-ügy esetén, illetve a vö­rös­iszapperben pedig kizárólag ezen alapult az ítélet.

A hatásvizsgálati lap, ami a költségvetési kihatásokra vonatkozik, természetesen elkészült, az részét képezte a folyamatnak.

A főtitkárra vonatkozó megjegyzéssel kapcsolatban: a főtitkár szerepe funkcionális, tehát a szakmai kérdésekkel nem foglalkozik. Mind az elnök, mind a főtitkár kapcsán több hozzászólásban elhangzott, hogy itt befolyásolni lehetne az igazságszolgáltatás menetét a minisztériumi jogkörök révén. Ha arra gondolunk, hogy más államokban a bírói kinevezéseknél is lehet igazságügyi miniszteri hatáskör egy‑egy ilyen kinevezésben való eljárás, akkor azért a bírói hatalmi ág függetlenségét ez a fajta funkcionális szerepe a minisztériumnak ‑ szerintem megnyugtatóan kijelenthetjük ‑ nem veszélyezteti, miután a szakkérdésekben, mondjuk, egy műszaki szakértői kirendelés esetén nehezen tudom elképzelni, hogy a kinevező miniszter személye vagy a minisztérium szerepe bármilyen irányban befolyásolhatna egy ilyen eredményt.

A szakértőkkel kapcsolatban: a 3500 szakértő nagy része nem állami szakértő, tehát ilyen értelemben a piacon működik.

Staudt Gábor képviselőtársamnak: a frakciókkal való egyeztetés, amit képviselő úr a kétharmados törvényekhez hasonlóan hiányolt, remélhetőleg a parlamenti szakasz, amennyiben merülnek fel olyan kérdések és a módosítók bejönnek, akkor alkalmas lesz arra, hogy ezt korrektül végig tudjuk vinni, illetve meg tudjuk vitatni az álláspontokat, de ha szükséges, akkor természetesen állunk rendelkezésre, akár egy frakcióegyeztetésre is.

Hogy nincs fellebbezés a kamarai döntés, illetve a minisztériumi határozatok ellen: miután egyszintű a kamara, ezért a fellebbezési fórumok lehetősége is elég korlátozott, de a bírói út talán kellő megoldást jelent ezekben az esetekben is, és a függetlenség is biztosított. A szakértők értesítési címe a jelenlegi eljárásokban is ismert. A lakcímre vonatkozó megjegyzést megnézem pontosan, hogy valóban a lakcímet tartalmazza‑e, és ezt a felvetést természetesen tovább fogjuk vinni. A statisztikával kapcsolatos szankciók: eddig nem készültek statisztikák, így a bíróságoknak nem volt mire támaszkodniuk a kirendeléseknél. Ezért van szankció a statisztikai szolgáltatás, az adatszolgáltatás elmaradása esetén.

A minőségbiztosítás miért a kamaránál van? Szerintem amikor az autonómia jogköréről beszélünk, akkor azt is érdemes felvetni, hogy ez nyilvánvalóan az autonómiát erősítheti. Hogy ez versenyhelyzet, nem versenyhelyzet, ez valóban egy megbeszélhető téma, de nyilván a kamarán belül van meg az a szaktudás, ami alkalmas arra, hogy érdemi minőségbiztosítás folyjon. Ha ezt összevetjük azzal, hogy ha ez is minisztériumi hatáskör lenne, akkor meg mi van a függetlenség kérdésével, szerintem szerencsésebb ezt a megoldást alkalmazni, és szakmailag is mindenképpen megalapozottabbnak tekinthető.

Bárándy képviselő úr is érintette azt a kérdéskört, hogy mennyiben érinti a kamara függetlenségét ez a fajta új törvényalkotási folyamat.

(14.50)

De azért nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy itt nem a bírói ág függetlenségéről és nem egy korlátlan függetlenségről van szó, hanem az igazságszolgáltatás területén magáért az ott folyó tevékenységért a kormányzat, illetve az Igazságügyi Minisztérium is felel, tehát ebben a felelősségi körben eljárva olyan szabályokat kell alkotni, amelyek a gyorsabb igazságszolgáltatást, a hatékonyabb igazságszolgáltatást biztosítják, és ez eszközök nélkül nyilvánvalóan nem lehetséges, hiszen a jelenlegi helyzetet konzerválnánk majd tovább.

Schiffer András képviselő úr szintén érintett olyan kérdést, ami az előzőekben nem hangzott el, az elektronikus ügyintézés terén például, hogy ez nem ágazati törvényben kerül szabályozásra, hanem külön, és ’18-tól tervezzük majd bevezetni, tehát nem kimaradt úgymond a törvényből. Kell egy átmeneti időszak, hiszen a szakértők egy jó része idős személy, akiknek megfelelő átmeneti időt kell arra biztosítanunk, hogy átálljanak majd erre a változásra.

A képzés területén pedig továbbra is az Igazságügyi Minisztérium biztosítja a képzési lehetőségeket.

A miniszteri gyámság hangzott el még Schiffer úr részéről is. Itt a befolyásolással kapcsolatban pedig annyit, hogy a hamis szakvélemény készítése je­len­leg is bűncselekmény, tehát ha ebben bárki bármi­lyen formában részt vesz. Azt hiszem, hogy a büntetőjog kellő garanciákat nyújt arra, hogy ez ne fordulhasson elő.

Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek az aktív részvételt. Remélhetőleg, ha szükségesek a módosítások, a későbbiek során azokra is sort tudunk keríteni. Kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 12 2016.04.04. 5:07  9-12

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Több kérdéskörben érintette a Quaestor-témát képviselő úr. Néha úgy kezelte az ügyet, mintha nem lenne a tények tudatában, holott az elmúlt időszakban elhangzott vitákban jó néhányszor sikerült jó néhány kérdésre kitérnünk, és tisztáztuk az álláspontokat.

Valamennyien jól tudjuk, hogy 2015. november 17-én az Alkotmánybíróság hozott egy döntést a Quaestor-károsultakkal kapcsolatban, amellyel a törvényalkotó kezét gyakorlatilag megkötötte, és kijelölte azokat a kereteket, amelyek mentén a törvényben megvalósított kárrendezést végre lehetett hajtani. Amikor azt mondjuk, hogy méltányos a kárrendezés, akkor azt értjük alatta, hogy a korábbi jogszabályi környezetben, többek között az MSZP-időszakban is alkotott jogszabályi környezetben ennek a kárrendezésnek a megvalósítására ilyen mértékben sem lehetett volna sort keríteni. Éppen az, hogy 6 millió forintról 30 millió forintra felemelésre került a kárrendezés értékhatára, jóval nagyobb lehetőségeket biztosított a korábbiaknál.

(11.30)

Az a tény, hogy az Alkotmánybíróság kimondta az úgynevezett káron szerzés tilalmát, tehát akik a korábbi időszakban a Quaestor által ígért, kimondottan magas hozamok mellett a hozamokat igénybe vették, azoknál ezzel korrigálni kell a kárrendezés összegét. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag ezeket az összegeket a törvényalkotó nem vehette figyelembe, amikor megalkotta a jogszabályt, így maga a kárrendezési alap sem rendezheti. Hiszen akkor egy újabb alkotmánybírósági döntést vonna maga után, amelyben az erre vonatkozó rendelkezéseket megsemmisítené az Alkotmánybíróság. Éppen egyfajta pozitív diszkriminációt alkalmazott a parlament a károsultaknál, így kaphattak nagyobb kártérítést, mint amit akár egy felszámolási eljárásban vagy más módon elérhettek volna.

Képviselő úr érintette a folyamatban lévő büntetőeljárást is, amellyel kapcsolatban azért, valamennyien tudjuk, sem a kormányzatnak, sem az Igazságügyi Minisztériumnak nincs olyan jogköre, de még a parlamentnek sem, hogy az ügyészség és a bíróság között zajló jogértelmezési vitában állást foglaljon, vagy ott bármilyen döntést hozzon. (Dr. Szakács László: Véleménye sincs.) Tehát ennek az ügynek a… Véleménye persze egy képviselőnek lehet, nyilvánvalóan én is néhány tényadatot el fogok sorolni, ami a sajtóban ugyanúgy megjelent, tehát képviselő úr is tájékozódhatott ezekben a kérdésekben, hogy hol tart az ügy, mi a két szervezet közötti jogértelmezési vita lényege, és mi az, amiben nem értenek egyet.

Jól tudható, hogy a Quaestor-ügyben eltűnt összegek nyomában mind a felszámoló, mind pedig a nyomozó hatóságok, az ügyészség vagy éppen a bíróság is nyomoz, és majd ki fog derülni, ami kiderülhet az ügyben és az jogi keretek között kideríthető. De magának a jogértelmezési vitának az a lényege, hogy az ügyészség által benyújtott, több mint ezeroldalas vádiratból a bíróság hiányol olyan felsorolásokat, ami az ügyészség jogértelmezése szerint sem a büntetőeljárási törvény alapján, sem gyakorlati okokból nem lenne praktikus, hiszen ilyen adatmennyiség áttekinthetetlenné tenné magát a vádiratot is.

Több mint 6 millió ügyletről van szó, tehát ezek felsorolása nyilvánvalóan nem tenné lehetővé a gyors és hatékony ügyintézést. Ugyanakkor az elszen­vedett kár nagysága önmagában elegendő a megfelelő büntetés kiszabásához. Hiszen itt bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt folyik a nyomozás. Az ügyészség értelmezése szerint nem visszadobta a vádiratot a bíróság, hanem hiánypótlásra visszaadta, bizonyos kiegészítéseket kért, amit az ügyészség nyilvánvalóan, amennyiben indokolt és amennyiben a vádirat keretei közé ez belefér, akkor meg fog tenni.

Az ügyben 132 ezer oldalnyi nyomozati irat keletkezett, csak hogy az ügy súlyát, az adatok hosszát érzékeltessem, tehát nyilvánvaló, hogy egyfajta olyan megfogalmazás szükséges, ami áttekinthetővé teszi majd, hogy az az 1500 oldal, ami ebből bekerült a vádiratba, mind a bíróság, mind a felek számára feldolgozható legyen. Hogy hová tűnt a vagyon, azzal kapcsolatban, úgy hiszem, majd a védők hosszas és alapos fejtegetést fognak kifejteni az eljárás során, amikor majd bizonyítani akarják védenceik ártatlanságát. Ezt megvárjuk, és akkor majd arról is tudunk tájékoztatást adni. De az ügyet önmagában, ahogy említettem, maga a törvény, a kárrendezési alap rendezi a lehető legméltányosabb módon, amit elérhettünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 52 2016.04.04. 2:02  49-52

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A helyi közpénzekkel való felelős gazdálkodás, ezáltal a közélet tisztaságának gazdasági szempontból történő biztosítása érdekében az önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény részletesen szabályozza a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. Eszerint megválasztásuktól számított 30 napon belül és minden év január 1-jén 30 napon belül kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, s ehhez csatolni a velük közös háztartásban élők, hozzátartozójuk vagyonnyilatkozatát. Ennek kapcsán jelezni kell, hogy a vagyonnyilatkozat megtételére, hogy évente egyszer kerül sor, az csak a januári vagyonállapotot tükrözi, az év közben bekövetkező változásokat nem, nincs kötelezettség ugyanis arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati képvi­selő év közben aktualizálja vagyonnyilatkozatát.

Az, hogy milyen vagyonelemek és jövedelmek bevallása kötelező, a helyi önkormányzatokról szóló törvény melléklete határozza meg. Ha a vagyonnyilatkozat vizsgálata során a vagyonnyilatkozat-vizs­gáló bizottság az önkormányzatnál azt állapítja meg, hogy a vagyonnyilatkozat nem megfelelő s ez megingathatja a képviselő feladata ellátásához szükséges közbizalmat, úgy a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján összeférhetetlenség megállapításának van helye. Az, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti, a közélet tisztaságát hivatott garantálni. Az Igazságügyi Minisztérium a sajtóból értesült arról, hogy mivel Juhász Péter vagyoni helyzetével kapcsolatban egyre több kérdés merült fel, a Fidesz vagyonnyilatkozat-tételi eljárást kezdeményezett vele szemben, ami alkalmas lehet a helyzet tisztázására; remélhetőleg a jogszabály megfelelő kereteket nyújt majd ehhez. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 92 2016.04.04. 2:07  89-92

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hát, az a csokor, amit képviselő úr felvetett, talán a legfőbb ügyész úr fogalmazta meg, hogy ha komolyan gondolta volna, akkor nem két percbe kívánná szorítani a választ, amit adhatok rá. Talán a frakcióban van néhány jogvégzett ember, érdemes lenne velük is néhány szót váltani. Ugyanis tudhatná, hogy akkor Magyarország Alaptörvényében benne van, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei is egyenlőek, és a hatályos büntető törvénykönyv az úgynevezett politikusbűnözés helyett a hivatalos személy fogalmát ismeri, külön olyan elkövetési formák vannak, amelyek ehhez kötődnek, nyilván külön védelmi formák is. Tehát ez a kérdéskör jogilag kezelt.

Amennyiben a politikusbűnözésről beszélnénk, akkor mondjuk, egy jobbikos politikusbűnözést is beemelhetnénk a Btk.-ba; vagy például Janiczák Dávid álláshalmozóként, mivel a Jobbik alapszabálya, illetve a párt programja szerint az álláshalmozás is politikusbűnözés, és ő öt helyről vett fel fizetést, akkor tulajdonképpen ő is bűnözőnek tekinthető. Ez is az ön egyik felvetése volt. Tehát először a saját házuk táján kellene söprögetni ebben a kérdésben.

A másik kérdéskör pedig az elévülés például. Az elkövető személyéhez nem köthető, hiszen az összes jogban az elévülés a bűncselekményhez, a bűncselekmény súlyához kötődik; ugyanígy a vagyonelkobzás, amit szintén létezik, és szintén, amennyiben kellő ok van rá, akkor a törvény jelenleg is alkalmazza ezeket a lehetőségeket, és ezek be is következnek.

A vagyonosodási vizsgálat, amiről beszél képviselő úr, négyévente sokkal gyengébb eszköz lenne, mint az a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, ami évente kerül előírásra. Ha összehasonlítjuk a nemzetközi példákkal, például a némettel vagy az osztrákkal, ahol csak különböző jövedelmi kategóriákat kell megnevezni, akkor állíthatjuk, hogy a magyar az egyik legszigorúbb szabályozás Európában.

Remélem, hogy kellő felvilágosítást tudtam képviselő úrnak adni, hogy megnyugodjon. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)